80
SZEMLE(: környezetvédelmi politikát átfogóan irá- nyitó intézményekkel. Az EGB a jövőben fo- kozottabb mértékben kíván hozzájárulni a környezeti statisztikai mutatók és mutató- szám—rendszerek egységesítésére irányuló
munkálatokhoz.
Az ülésen kívüli beszélgetések során fel- merült az a javaslat, hogy célszerű lenne a szocialista országok statisztikai munkájának bizonyos mértékű koordinációja, tekintettel a szocialista országok sajátos problémáira. A javasolt koordináció jól elősegíthetné a nemzetközi fórumokon történő egységes ál- lásfoglalást. E kérdésre a szocialista orszá- gok statisztikai hivatalaival való munkakap—
csolatok során célszerű lenne visszatérni. Ez a koordinációs tevékenység nagymértékben elősegítené a KGST egységes környezeti sto-, tisztikai mutatószám—rendszerére vonatkozó javaslat kidolgozását.
A magyar küldöttség több tárgykörben is kifejtette álláspontját a felvetett témákkal, elsősorban a környezeti statsztika rendszeré- vel, az egyes környezeti tényezők megfigye- lésekor felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.
és a Szeminárium résztvevői rendelkezésére bocsátotta a környezettel kapcsolatos adato- kat tartalmazó statisztikai táblaanyag terve- zetét, amelyet érdeklődéssel és elismeréssel fogadtak.
MAGYAR SZAKIRODALOM
ROMÁN ZOLTÁN:
TERMELEKENYSEGUNK AZ lPARBAN
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1973.
368 old.
A gazdasági élet felszínén könnyen érzé- kelhető termelékenységi különbségek okát kutatja Román Zoltán kandidátus ebben a könyvében. Az ismert jelenség lényegének megfejtéséhez a közgazdaságtani vizsgála- tokhoz felhasználható hagyományos és nem hagyományos valamennyi módszert igénybe veszr.
E művében -— melynek alcíme: Hogyan lát- ják a vállalatok? és amelyet dr. Ollé Lajos kandidátus. egyetemi tanár lektorált —- a termelékenység növelésével és színvonalával kapcsolatos kérdések közül azokat dolgozta fel. melyeket a hagyományos statisztika mód- szereivel nem könnyű megközelíteni. Ezzel kitágítja ismereteinket a termelékenységet meghatározó és befolyásoló tényezőkről és ezek kapcsolatáról.
A mű gerincét az 1970 decemberében mintegy 400 feldolgozó ipari vállalatnál vég—
zett felvétel képezi.
A könyv olvasását érdemes rák módjára, hátulról. a kérdőív tanulmányozásával kez—
deni. A hat fejezetből álló kérdőív izgalmas
*körkvépet ígér a munkatermelékenység és az alakulását befolyásoló főbb tényezők kapcso-
latáról.
A könyv első és második fejezetében a szerző tisztázza a tágan értelmezett terme- lékenység általa használt fogalmát, ismer—
teti a leggyakrabban alkalmazott statisztikai mérőszámokat. Részletesen foglalkozik a mé-
réshez használatos statisztikai mutatók elő-
nyös és hátrányos jellemzőivel, továbbá az- zal, hogy melyik mutatót mikor célszerű al—
kalmazni. A fejezet végén fogalmazza meg a könyv megírásának —- a vizsgálat lefolyta- tásának — tulajdonképpeni célját: alkossa részét a vállalatok mindennapi gazdálkodási
munkájának és fejlesztési politikájának a termelékenység színvonalának és változásá—
nak figyelemmel kísérése, tudatos befolyáso- lása. E munka fontosságát. az elhanyago- lásából adódó növekedési veszteségeket a könyv további fejezeteiben, a felvétel ered- ményének részletes bemutatásakor sokolda- lúan bizonyítja.
A szerző a felvétel részletes ismertetése előtt áttekinti a módszer eddigi hazai és külföldi alkalmazásainak tapasztalatait. itt és a későbbiek során is beavatja olvasóit az alkotói kollektíva műhelytitkaiba. ismer- teti a kutatás során (a kérdések megfogal- mazásakor) elkövetett hibákat, megkönnyítve ezzel a későbbiekben hasonló módszert al—
kalmazó, a termelékenységet vizsgáló kuta- tók munkáját.
A következőkben — a teljesség igénye nél- kül —- a könyv néhány fontosabb megállapi- tását ismertetem.
A vizsgált vállalatok termelékenységi szín- vonalát a fajlagos munkaidő—ráfordítások alapján hasonlítja össze az élenjáró európai országokéval. A kapott eredmény tendenciá- jában megegyezik a korábbi nemzetközi sta- tisztikai összehasonlításokvéval.
A termelékenységi összeihasonlitósok tör—
ténetében jelentős kísérlet a hazai vállala- tok és az élenjáró európai vállalatok átvitt munkaráforditásainak összevetése. (Erre a statisztika -— az összehasonlíthatósági prob- lémák miatt — még nem tett kisérletet.) A kapott adatok szerint a magyar feldolgozó iparban az élenjáró európai vállalatoknál nagyobb anyag- és energiafelhasználást jel- ző gazdálkodási egységek vannak többség- ben. Ezt a különbséget a szerző lényegében két okkal magyarázza: a nem szerencsés ter-
mékkonstrukcíókkal (túlméretezett szerkezet, kényszerűen rosszabb anyagokkal való gyár- tás) és a gyártás során keletkező nagyobb veszteségekkel (több hulladék és selejt). A
SZEMLE 81
kooperációs kapcsolatok hatását a kérdőív—
ben megkísérelték kikapcsolni. (Ennek meg- bízhatósága ugyan vitatható, de egyszerű—
sítő feltételként elfogadható.)
A feldolgozó ipari vállalatok fajlagos álló—
eszköz-felhasználására az élenjáró európai szintnél alacsonyabb színvonal jellemző. Et—
től eltérő választ adott a vállalatok egyhar—
mada, ezek az élenjáró európai vállalatoké-
nál nagyobb fajlagos állóeszköz-felhaszná—
lást jeleztek. Ez a tény azonban nem feltét—
lenül pozitív, mint a szerző megjegyzi, in- kább többletfelhasználásra (rossz hatásfokú hasznosításra) utal, semmint racionális élő—
munka-helyettesítésre. Ezt a következtetést az is alátámasztja, hogy míg elég sok válla- lat jelzett nagyobb tajlagos állóeszköz—fel—
hvasz'nálást, egyetlen vállalat sem jelezte, hogy élőmunka-felhasználása kisebb, mint az összehasonlítás alapjául szolgáló élen- járó európai vállalatoké.
A termelékenységi összehasonlításoknál ma , már általánosan elfogadott az a szemlélet.
. hogy a termékek minőségét és korszerűségét
—is figyelembe kell venni. Vitatott kérdés vi—
szont az, hogy mit értsünk "világszínvonalú"
'terméken? Korunk gazdaságikapcsolat-rend—
—— szerének megfelelő, a magyar vállalatok szá- mára elérendő ,,világszinvonalat" vélemé- nyem szerint nagyon jól definiálja Román Zoltán, amikor azt írja ,....a külföldi (és ezek között a tőkés) piacokon versenyképes, a szocialista országokban szivesen fogadott és szükség esetén más vállalatok kínálatá- val szemben helyét megálló termékeket ér- tik". (71. old.) E meghatározás alapján mi- nősítve a termékeket, a vállalatok gyártmá- ny—aik 20 százalékáról írták azt. hogy eléri, [40 százalékáról pedig azt, hogy határozottan
elmarad a világszínvonaltól.
A (kérdőív egyik érdekes kérdéscsoportja volt a termelékenység színvonalára hatást gyakorló tényezők minősítése, rangsorolása.
,,Ennek a kérdéskörnek több fejezetet szentel fia szerző.
A termelékenység alakulására kedvező hatást gyakorló tényezők közül első helyre egy közvetett tényezőt, a termékek minősé—
gét és műszaki szinvonalát tették a legtöbb ágazatban. Ettől csak az építőanyag-iparban (első a munkaintenzitós és munkaidő-kihasz- nálás) és a könnyűiparban (első a vállalati méret) tértek el. A termelékenység legked- vezőtlenebb hatású tényezőjének - az egész feldolgozó iparban - a munka technikai fel- ., szereltségét tekintették.
6 Statisztikai Szemle
A termelékenység szinvonalával kapcsola- tos tényezők részletes elemzése alapján a szerző arra kíván választ adni, mi az oka annak, hogy az ipar termelékenységének nö- vekedési üteme Magyarországon kisebb, mint
a többi szocialista országban, melyek közül jó néhány nem indult kedvezőbb helyzetből.
Az egyes tényezők szerepéről szóló válla- lati véleményekből néhányra még ezen is—
mertetés szűkre szabott keretei közt is szűk- séges felhivni a figyelmet. A termelékenység alakulása szempontjából egyértelműen ne- gativ tényezőként jelölték meg a vállalatok a kisegítő és kiszolgáló tevékenységek volu- menét és termelékenységét, továbbá az anyagellátás és a kooperáció fejletlenségét.
Említésre méltó, hogy az erkölcsi ösztönzés—
nek a vállalatok nem tulajdonítottak külö—
nösebb jelentőséget. Ezzel a kérdéssel és az egyéni teljesítményeket meghatározó többi tényezővel — fontosságuk miatt — a szerző külön fejezetben is foglalkozik.
A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata után Román Zoltán kitér a terme- lékenység növekedésének problémájára is. A felvétel eredményének helyes értelmezése érd-ekében foglalkozik a termelékenységnö—
vekedés indexeinek számításával, ismerteti az iparban alkalmazott módszereket, és sta- tisztikai adatok alapján bemutatja (: feldol- gozó ipar termelékenységének 1950 és 1970 közötti változását. lsmerteti a vállalatok vé- leményét a termelékenység és az átvittmun—
ka—ráfordítások 1960 és 1970 között bekövet- kezett, valamint annak 1970 és 1980 között várható változásáról. A vállalatok ebben az évtizedben a múlt évtizedben bekövetke- zettnél nagyobb termelékenységnövekedést várnak. Ehhez a felvétel tanulsága szerint a vállalatoknak tudatosabban, jobban fel kell készülniük arra, hogy a termelés növe- lését döntően a munka— és állóeszköz-ráfor- dítások magasabb hatékonyságára építsék.
A könyv külön erénye egyszerű. közérthető tárgyalásmódja, logikus felépítése, a követ- keztetések sokoldalú kontrollálása. Hasznos olvasmány mind-azok számára. akik a terme- lékenység, az ipargazdaság kérdéseivel rész- letesen kívánnak foglalkozni. Udvözölni le—
hetne, ha a Kiadó a közgazdasági érdeklő- désű olvasóközönséget megismertetné a könyv bevezetőjében emlitett hasonló tartal- mú lengyel és csehszlovák vizsgálat eredmé- nyeivel is.
InzeIt Annamária
