SZEMLE
MAGYAR SZAKIRODALOM
BARTKE ISTVÁN:
AZ IPARILAG ELMARADOTT TERULETEK IPARI FEJLESZTÉSENEK FÖBB KOZGAZDASAGI KÉRDÉSEI
MAGYARORSZÁGON
Közgazdasági Értekezések 16. Akadémiai Kiadó.
Budapest. 1971. 183 old.
Az utóbbi évtizedben fokozódó mértékben terelődött a figyelem gazdaságunk területi arányainak. a termelőerők térbeli megoszlá- sának vizsgálatára, az ország egyes területei között meglevő szintkülönbségek feltárására.
A gazdaságpolitikai törekvések egyúttal olyan területfejlesztés megvalósítását céloz- zák, amely alkalmas az iparilag elmaradott területek fejlettségi szintjének emelésére.
Bartke István ismertetett tanulmányának cél- ja —- a szerző szavait idézve - ,, . . . hogy ed- dig nem vagy csak részben vizsgált közgaz- dasági összefüggések feltárásával szempon- tokat adjon az iparilag elmaradott területek . . . reálisan megalapozott fejlesztési koncep- ciójának kialakításához". (10. old.)
A könyv !. fejezete az ipar területi fejlesz- tésének néhány olyan általános kérdésével foglalkozik, mint a gazdasági és területi fej—
lesztés összefüggése, ezek kapcsolata a te—
rületi iparfejlesztéssel. A területek gazdasági elmaradottsága felszámolásának a legfonto- sabb eszköze az iparosítás. Az ipar területi fejlettsége viszonylagos fogalom, amely csak különböző tényezőkkel (népességszám, orszá- gos átlag stb.) való összehasonlításában ér—
telmezhető.
A II. fejezet az iparfejlesztés területi kérdé- seinek néhány nemzetközi vonatkozását, il- letve tapasztalatát foglalja össze. azzal a céllal. hogy ezekből megfelelő következteté- seket vonhassunk le hazai viszonyainkra. A fejezet tárgyalja — nemzetközi szinten és megközelítésben — a területi iparfejlesztés problematikájának főbb megjelenési formáit.
Az iparfejlesztés kérdései ugyanis különböző módon vetődnek fel az ipar területi arány- talanságainak típusai szerint, a gazdasági fejlettség szintjétől, a termelési viszonyoktól függően és egyéb vonatkozásokban is. Az iparfejlettség területi aránytalanságai, illetve ezek megjelenési formái meghatározzák az ipar területi fejlesztésének feladatait. A szer—
ző röviden kitér az iparfejlesztés területi kon—
centrációjának kérdésére. és ismertet két nemzetközileg széles körben alkalmazott és nálunk is kísérletezés alatt álló intézményt. a koordinált iparterületet és az ..ipari parkot", amelyek a területi iparfejlesztést hivatottak elősegíteni.
A III. fejezet a hazai ipar területi elhelyez- kedésének történelmi kialakításáról ad átte- kintést. Néhány fontosabb adat. illetve muta- tó alapján három fő korszakra vonatkozólag
követhetjük nyomon az iparfejlődés tenden- ciáit és színvonalbeli különbségeinek válto- zását. A fejezet külön foglalkozik az iparilag elmaradott területek fejlődésének főbb ten- denciáival.
A IV. fejezet az iparfejlettségi szint megha- tározásának különböző módszereit. valamint az egyes szinvonalmutatók közötti kapcsola—
tot és egyéb társadalmi—gazdasági jelenséí gekkel való összefüggéseit tárgyalja. A mód- szerek ismertetése előtt a szerző az iparfej—
lettség tartalmi kérdéseivel is foglalkozik.
Az ipar területi elhelyezkedését legáltalá- nosabban az ipari állóeszközök és munkaerő területek közti megoszlásával fejezhetjük ki.
megbízhatóbb képet kaphatunk azonban. ha az egyes területeken rendelkezésre álló álló- eszközértéket, illetve a foglalkoztatott létszá- mot a népességszámra vetítve ún. sűrűsé- gi mutatókat képezünk. Az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma. illetve az ezer lakosra jutó bruttó állóeszközérték mutatói al—
kalmasak arra. hogy általuk a termelőerők viszonylagos mennyiségét területenként ösz- szehasonlithassuk. A fejezet néhány tábláza—
tot is tartalmaz. amelyek 1965. évi adatok felhasználásával bemutatják a mutatók me- gyénkénti értékeit, a megyék ezek alapján történő csoportosítását, valamint a mutatók közös nevezőre hozásával nyert intenzitási fo—
kokat.
Az alkalmazott mutatók korlátai miatt a szerző az iparfejlettség mérésére a nettó ter- mék vagy nemzeti jövedelem mutatóját java- solja. A területi egységek iparfejlettsége te—
hát legcélszerűbben (: területi egységekben termelt ipari nemzeti jövedelem volumene alapján mérhető. A szerző ismerteti (! terü—
leti mutatók kidolgozásának módszerét, rövid elemzést ad a különböző fejlettségi mutatók összefüggéséről. és bemutat néhány olyan összefüggést, mint az iparfejlettség kapcso- lata a mezőgazdasági fejlettséggel, a népes- ség vándormozgalmával és a kommunális el- látottsággal.
Az V. fejezet az iparilag elmaradott terü- letekkel foglalkozik, pontosabban az iparilag elmaradott területek körének meghatározá—
sával és ezek iparának jellemzőivel.
Az ipar területi fejlettségének vizsgálatánál elsősorban a vizsgálat területi egységeit kell meghatározni. Ezek a területek lehetnek az alkörzetek (alrégiók). .. . . . amelyeken belül a munkaeszközök és az azokat működtető munkaerő a lehető legnagyobb mértékig együttesen települt". (92. old.) Gyakorlati okok miatt az iparfejlettséget közigazgatási egységekre is meg kell határozni. Táblákba foglalva megtalálhatjuk az alkörzetek, vala—
mint a megyék ezer lakosra jutó nemzeti jö-
SZEMLE
vedelem alapján felállított rangsorát. a terü—
leti egységek közötti abszolút és relatív ér- téktávolságokat, valamint az ennek alapján meghatározott területkategóriákat. Az alkör- zetek és a megyék alapján végzett vizsgálat jelentős eltérést mutat. lényegesen nagyob-
bak a differenciák az alkörzetek között, mint
a megyék között.
A fejezet egy része — bőséges számanyag- gal illusztrálva —- az iparilag elmaradott te- rületek iparának jellemző vonásait tárgyalja.
E területek sajátos ipari szerkezettel rendel- keznek: kiemelkedően magas a könnyű- és az élelmiszeripar aránya. Ez az ágazati szer- kezet összefügg az ipar szektorális szerkeze—
tével is. A szerző részletesen foglalkozik a te—
rületi koncentráció kérdéseivel, amelyek sajá- tos módon vetődnek fel az iparilag elmaradott területeken. Az elmaradott területek iparának fejlődési üteme lényegesen meghaladja az országos átlagot. a fejlettségi szintek viszony—
lagosan közelednek egymáshoz, ennek elle- nére a fejlett és a fejletlen területek közötti abszolút szintkülönbség növekedett. Az ipar- fejlettségi szint emelkedésének forrása az el- maradott területeken részint az iparban ter- melt nemzeti jövedelem növekedése, részint a népességszám csökkenése volt.
A VI. fejezet az elmaradott területeket az iparfejlesztés és a gazdaságosságra ható té- nyezők szempontjából vizsgálja. Ezen belül a szerző döntően az üzemelés hatékonyságá—
val és ennek területi különbségeivel foglalko- zik, bemutatja a hatékonyság mérésére al- kalmas módszert, a mutatószámok kidolgo—
zásának és összehasonlitásának módját, az ennek alapján levonható fontosabb következ—
tetéseket. Mindezt olyan számszerű példák- kal illusztrálja, illetve támasztja alá. amelyek egyúttal a területi hatékonyság elemzését nyújtják az 1965. évi adatok felhasználásá- val. A kiszámított mutatók alapján megálla- pítható, hogy az üzemelés hatékonysága az elmaradott területeken meghaladja az orszá—
gos átlagot. A hatékonyság mellett a szerző a termelékenység területi eltéréseivel is fog- lalkozik. Szintén az 1965. évi adatok alapján kiszámítja a szűkebben értelmezett termelé—
kenység mutatóját (az egységnyi élőmunka—
ráfordítással előállított termékvolumen) az el- maradott területekre, és ezt hasonlítja az iparilag fejlett területek mutatóíhoz. illetve az országos mutatóhoz. Eszerint az iparilag el- maradott területeken a termelékenység át- lagmutatója az országos átlag alatti szinten van.
A hatékonyság és a termelékenység külön—
böző mutatói alapján lehetőség van a haté- konyság és a termelékenység összefüggései—
799
nek vizsgálatára, a területileg eltérő tenden- ciák okainak elemzésére.
Az ipari beruházások gazdaságossága az iparilag elmaradott területeken általában kedvezőtlen, magas az egy forint összes be—
ruházásra jutó épitési beruházások összege.
A VII. fejezetben a szerző röviden foglal- kozik az iparilag elmaradott területek fejlesz- tésének egyes kérdéseivel az új gazdaságirá- nyitási rendszeren belül. Ezzel kapcsolatban kitér a területfejlesztést. illetve a vidéki ipar- telepitést elősegítő közgazdasági ösztönzők- re, mint az iparfejlesztési alap. a hitelked- vezmények, az inga—vándorforgalom költsé- geinek a vállalatokra valóáthárítása stb., valamint a jelenleg funkcionáló rendszerben levő ellentmondásokra és a rendszer tovább- fejlesztésének a lehetőségeire.
Az utolsó, a VIII. fejezetben összefoglaló áttekintést ad a szerző az iparilag elmara- dott területek fejlesztésének néhány fő kér—
déséről. Az ipari elmaradottság. amely rend—
szerint együtt jár a gazdasági elmaradott- sággal, kedvezőtlenül befolyásolja a népes- ség életkörülményeít. A gazdasági elmara—
dottság felszámolása tehát politikai feladat is. ezt azonban nem lehet csupán a mező- gazdaság fejlesztése útján megoldani. szük—
ség van az elmaradott területek ipari fejlesz- tésére is. Az iparilag elmaradott területek jelentős iparfejlesztési adottságokkal rendel- keznek, korlátozó tényező azonban az ipar eddig kialakult szerkezete. Az ország egyéb területei (az iparilag fejlett területek) ter- melőerőinek bővített újratermelése akadá- lyozza az elmaradott területek iparának fej- lesztését, és a gazdaságfejlesztés során a gazdaságosság követelményeivel is számolni kell.
Az elmaradott területek iparának jelentős ütemű felzárkózása a második ötéves terv- időszak alatt kezdődött el, de a fejlesztés ütemét és mértékét a jövőben jelentősen to- vább kell fokozni. A fejlesztésnek ugyanak- kor térben és időben koordináltan kell tör—
ténnie, erre vonatkozólag azonban még csak a kezdeti lépések történtek meg.
Az ismertetett tanulmány, amely a szerző kandidátusi értekezése alapján készült, jól áttekinthető formában bő ismeretanyagot nyújt az iparfejlettség és az iparfejlesztés problémáival kapcsolatban. Annak ellenére.
hogy a felhasznált adatok nagy része 1965—
re vonatkozik, az iparfejlettségi szint megha- tározására és egyéb elemzésekre bemutatott módszerek hasznos segítséget jelenthetnek a területi kérdésekkel foglalkozók számára.
Komjáthy Józsefné
