AZ IPAR TERULETI SPECIALIZÁCIÓJÁNAK MERÉSE"
ABONYI GYULÁNÉ — KRAlKÓ GYULA - MÓRICZ FERENC
A területi specializáció olyan minőséget jelző kategória, amely valamely adott gazdasági körzet fejlettségi szintjére is utal. Az utóbbi években bővült a témával kapcsolatos kutatások köre, jelentős mértékben fejlődtek a vizsgálati módszerek, és mindinkább előtérbe került a matematikai módszerek alkalmazása. A probléma- kör jelentőségét napjainkban fokozza, hogy az ágazati és a termékstruktúra vál- toztatása az ipar egyik kulcskérdésévé lett.
A területi specializáció egy-egy részjelenségét vagy vonását külföldi és hazai szerzők egyaránt vizsgálják. A külföldiek közül az angol John N. H. Britton. a szov- jet T. M. Kalasnikova és ]. G. Szauskín ezirányú tevékenysége figyelemre méltó.
a hazaiak közül Csete László, Erdei Ferenc, Kőszegi László. Márton Géza mun- kássága emelkedik ki, akik új jellemzőkkel, fejezetekkel gazdagították a' vonatkozó szakirodalmat.
A specializáció a társadalmi munkamegosztás olyan formája. amelyben egy vagy több kiválasztott termelési ág kivánalmait helyezzük előtérbe a többi mellé-, illetve alárendelésével. ..A körzet specializációjához tartozik mindazon, ágazat.
amely jelentős arányt képvisel az országos és a körzet termelésében, a külső áru- forgalomban. körzetformáló ereje van és a kedvező feltételek kihasználásával elő—
segíti a minimális munkaráforditás mellett maximális hozam gazdasági törekvés
érvényesítésétf '1
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésével nő a szakosodás mértéke.
bővül a termelés és az árutermelés, csökken az önköltség és nő a munka terme- lékenysége. A szocializmusban a tervszerű, arányos fejlődés, valamint a népgaz- daság hatékonyságának növelése érdekében a körzetek specializációjának foko- zása objektiv szükségszerűség.
Az ipar specializációja több oldalról is megközelíthető. Vizsgálhatjuk az_ egész
ipar termelési szerkezetének változását, az egyes szektorok, közigazgatási egysé- gek, gazdasági körzetek, az egyes termelési egységek közötti, illetve egységen belüli munkamegosztás mélyülését. A horizontális és a vertikális munkamegosztás fokozódása a fejlődés irányába hat.Vizsgálataink során választ keresünk arra a kérdésre, hogy a különböző szintű körzetek vonatkozásában az ipar specializációja milyen területi különbségeket mu—
tat. Feladatul azt tűztük, hogy a specializáció fokának mérésére a hazai statisz—
tikai adatszolgáltatás nyújtotta lehetőségeken alapuló, használható módszert mu-
tassunk be. *
, 1 Dr. Kraikó Gyula —- Dr. Pénzes István — Dr. Tóth József — Abonyi Gyuláné: Magyarország gazda- sági körzetbeosztásának néhány elvi és gyakorlati kérdése. Földrajzi Értesítő. 1969. évi 1. füzet. 99. old.
1004 ABONYI GYULÁNÉ — KRAJKÓ GYULA _ MaRlcz FERENC
A VIZSGÁLAT MÓDSZERE
Adott területegység (mezokörzet)2 esetében legyen 0,- a vizsgálatba bevont i-edik ágazatra jellemző mennyiség (amely például az adott ágazatban lekötött foglalkoztatottak száma vagy az ágazat által igénybe vett bruttó állóeszközérték).
Legyen továbbá
a— aga; . Ura,,
ahol n a vizsgálatba bevont ágazatok száma. Gyakran célszerű a statisztikai
adatok (abszolút számok) helyett megoszlási viszonyszámokkal dolgozni. Ekkor az i-edik ágazat arányát kifejező P; mutatót aa.- .
L- a (l-1,2,..4.n)
formula adja. Nyilván[?,—kg!— , ,-9-P,, "l
Jelöljük Ö-gal a (31. 02, . . . , G,, mennyiségek számtani átlagát:
- 1 " a
-— a .—
a n Á i n
0-val pedig e mennyiségek szórását:
ő-V; ); (ai—á)z
Ismeretes. hogy a V relatív szórás a
6
V'í
formulával számítható ki. amelynek értéke n számú ágazat esetén mindig 0 és
Vn közé esik:
04 nyr-f
Ezen előzmények után a szóban forgó területegység specializációindexét (1) úgy értelmezzük. mint a V relatív szórásnak vn—nel képzett hányadosa't:
V
w?
A specializációindexet a következő egyszerűbb módon is kiszámíthatjuk:
Willi/gut
3 Vizsgálati módrswrünket mam- és alvkörxeti szintre vonatkozóan dolgoztuk ki. A tárgyalt terület—
egységek értelmezését bővebben lásd a már idézett tanulmányban.
]-
A TERl'JLETI SPECIALIZAClÓ 1005
Az itt bemutatott specializációindex tulajdonságait a következőkben foglal-
hatjuk össze. —
1. Mindig érvényes a következő egyenlőtlenség:
OÉJSE ln
Az alsó becslés abból következik. hogy 0 V relatív szórás mindig nem negatív. A felső becslés pedig a következőképpen látható be: a ] specializációindex akkor adná a legnagyobb értéket, ha területegységünkön az általunk vett ágazati bon—
tósban csupán egyetlen ógazat lenne képviselve, azaz ha valamely i—re P,- :— 1 volna, az összes többire pedig
n-fz— ma,-n,,- -F,,-a
Ekkor /1/ szerint
2. Ha a szóban forgó mezokörzetet olkörzetekre bontjuk. akkor a mezokörzet specializációindexe és az alkörzetek specializációindexei között jól meghatározott összefüggés áll fenn. Ennek levezetése céljából jelölje Géklaz í—ed—ik ágazatra jel- lemző mennyiségeket a k—adik alkörzetben, ahol 5: 1, 2, ..., n; k : 1, 2. m;
m pedig jelentse az alkörzetek szómót. Nyilvánvaló, hogy
04— aga aff't. ,,ta'? (i-1,Z, . .. ,n) v/z/
Legyen továbbá
a("- ná" tafiü . . . mi? (k- 1.2; . .,m)
Ennek alapján az i-edik ágazat részesedése a k-adik olkörzetben (:
alk) , "
Efzr (i- 1,2,...,*n; k-1,2,...,m)
képlettel határozható meg.
A Of", O,. ()(k) és O mennyiségek kapcsolatát jól szemlélteti a következő
tábla: ;
'- ka) _
Összesen 1. allikö'rzet: ;" ? . . . 2, a",
2. alkörzet: a?) a? _ . .' a? GM
m. olikiörzet: 0?) a(z") . . . a? 70'") Mezokörzet
összesen: 0.1 az . . .a" a
1006 ABONYI GYULNNE — (KRALIKÓ GYULA _ .MÓRICZ FERENC
A k-adik alkörzetre vonatkozó ÖW (számtani) átlagot, a H,, szórástés a Vk ' relatív szórást (: következő képletek határozzák meg: '
—w _1 " w a("
a "fiadat n
1 " (_k) (k)?-
5 "(;(al a)
6
W'Z—fü
Az értelmezés szerint a 'k—udik o'lkörzet specializációindexe:
1 " z '
J-——Vk- n—Wa ———ng1(af-*'á"4) (((-12 .m/
"(D—l,; (ai — áf
A /2/ képlet és azon nyilvánvaló tény alapján. hogy
á-f ark)
k-1*
/3/
Az /1/ képlet szerint
egyszerű szómolóssol nyerjük (: következőket:
-? n _ m
020 f—Z (a(- a(z-g: (f' ai"): a(")
491 k'1
3" ill (aík' ál") ( 2
1 8 átsm
(él?—áálmfíámd-
Áfí (GM ár"! ,2 Ám?ÖWOÉ) af")
"kgam
Bevezetjük az
Á(a(k)' á(k))(a(4)_ éw)
Á"(af)_a'(lc))zá (a(z)_á(£))2
mennyiséget. lnnen rendezéssel kapjuk, hogy
"
_;(ali' —áf'f))(a£')—á*)) -Rk,nÖÚ')J náwze
amely egyenletben figyelembe vettük a J,; és ], specializációindexek fentiekben be-
mutatott /3/ képletét. *
A TERULET! SPEClALlZAClÓ
1007
Végeredményben azt nyertük, hogy
nHázy--)É' nz(á(")23,í *z);"')'nzáfk 65"chsz
Az egyenlőség mindkét oldalát egyszerűsíthetjük nZ-tel, majd a Ö2—tel való osztás után az
—z
-[z (állal
öSSzefüggéshez jutunk. ltt Ö helyett O és Om helyett G(k) is írható:
J _ '*[Z (Cl/721522 Mmmm—N,]
'líkaíln
záwá'e'nkakz]
1Ök(ZC$rll
Itt lényegében súlyozott négyzetes középről van szó. ahol a súlyok összege
Éli" (004)ng Z awa(e)J_(_lz1 XGMT'1
k'1
!4 /
mmm r '
A /4/ összefüggés fejezi ki a mezokörzet ] specializációindexe és az alkörze—
tek Ik (k : 1. 2, . . .. m) specializációindexei közötti kapcsolatot.
3. Mindig érvényes a következő összefüggés:
Jé max J1,JZ, . . . ,Jm/ -J,,,,,,,
Ugyanis a /2/ összefüggés alapján
§;le (GW)Jimg.; amőba]-
4k(€őm
Walk *2 X amel" -
15/6501 _Jm04í[z1afk)]z_7_Jz
k-i
ahol figyelembe vettük. hogy a Cauchy-féle egyenlőtlenség szerint Rk, abszolút értékben nem lehet 1—nél nagyobb:
mem (k.i'T-Zv i'")
Viszont általában nem igaz hogy 12 min (11, ]2, .. ,Jm ) volna. mivel pél-
dául mindegyik alkörzet lehet magasan specializált mig a belőlük összetevődő mezokörzet már mindegyik ágazatban egyenletesen fejlett.A továbbiakban a javasolt módszer alkalmazhatóságónak szemléltetésére példával is igazoljuk (: specializációindexről eddig mondottakat. Statisztikai adatok hiányában nem állt módunkban termelési oldalról megközelíteni a kérdést.
lgy a könnyen hozzáférhető létszámadatok és a lekötött állóeszközök bruttó értéke alapján vizsgáltuk a specializációindexet külön-külön. Ily módon vizsgálatunk nem teljesen korrekt. mert egyik oldalról a specializáció fő elemének az élő munkát
1008 ABOlNYI ovumxre _ [KRMKÓ ovuux _ .maaicz FERENC
tekintettük, a másik oldalról pedig az átvitt munka értékének számottevő részét.
Kézenfekvő, hogy a körzetek rangsorai, amelyeket két megközelítésből képzett spe—
cializációindex értékei alapján nyertünk, különböznek egymástól. Tehát a vizsgá- latokat párhuzamosan kell elvégezni.
Természetesen — mint a társadalmi folyamatok általában -— e dinamikus je-
lenség nem jellemezhető egyetlen matematikai módszerrel a maga teljességében;
Mi is csak a mennyiségi oldalról tudtuk megközelíteni a kérdést, és így eredmé- nyünk is csak a minőségi ismérvekkel kiegészítve adja a valósághű képet.
Vizsgálódásainkhoz az alábbi ágazati bontást vettük alapul:
Bányászat
Villamosenergia-ipar Kohó—szot
Gépek és gépi berendezések gyártása Közlekedési eszközök gyó rtása
Villamosipari gépek és [készülékek gyártása Híradás- és váikuurmteah—nilkoi ipar
Műszeripar
Fémmtöimegicilklk— ipo r Építőanyag - ipa r Vegyipar
Fateldolgozó ipar Papiirirpar
Nyomda ipar Textil'ipar
Bőr—, szőrme-. cipőipar Textilruházoti ipar Kézmű- és házi iipar Élelmiszeripar
Egyéb ipar
AZ lPAR SPECllAleZALTSÁ—GA A—L'K—URZJETI SZINTEN
Az ágazati létszámok és az ipari állóeszközök értéke alapján kiszámítottuk az ipar specializációjának indexét hazánknak a Dunától keletre eső alkörzeteire.
(Az idézett műben ismertetett körzetbeosztást alkalmaztuk.) A nyert indexértékek alapján. a legkevésbé specializált Szolnok megye mutatóját bázisként választva képeztük (: vizsgált területegységek relativ specializáltságónak mutatószámait.
l'. tábla
A foglalkoztatott létszám alapján számított ipari specializációindexek
A specializáció A relatív indexe specia lizáltság"
Borsod—Abaúj—Zemplién . 42.66 2.35
Szabolcs-Szatmár . . 27.59 1,52
Nógrád . . . 26.46 1.46
Békés . . 23.52 1,30
Heves . 23,19 1,28
Bács—Kiskun 22,74 i,25
Hajdú-Bihar . . 21.79 1.20
Csongrád . . . 21 ,68 1,20
Pest . . . 18.76 'l,03
Szolnok . , 18.14 1.00
' Az egyes megyék speclavllló—l'tsága Szolnok megyéhez viszonyítva.
6 Statisztikai Szemle
1.ábra.Azalkörzetekspecializácm/anakindexe aziparbanfoglalkoztatottakszámaalapján [UID]—20,00(4960yymggspec/á/x'zá/fsay) §]20,07—2300(ká'zgpesné/y_yangábáwet/á/x'záfsay)
7 %
2 3 5 0 7 — 2 5 , 0 0 ( M ; — e g e s . s a e w á / l ' z á / l ' s á g )
355363$: ... s"2 5 , 0 7 — 2 9 , 0 0 / f e y ' / e / f w e t / Z á k á / f s a y ) 2 9 , 0 7 — ( l y a / 7 f é j j / e ü s p e r / a / x k á / f s a y /
_,,, 2.ábra.Azalkörzetekspecializácmlanakindexe aziparállóeszközeínekbruttóértékealapján
3 0 , 6 7 0 ( 4 4 7 9 0 g y e n y ! s p e c / a l / Z á / f s á g )
§50£733,00(Magas/záyyfnyááúspea'a/xtá/fság) 35,00(közepesspac/a/xzá/fság/4 0 , 0 0 ( f e j l e / f s p e c / á / f k á / f s á g )
(ge/;Fej/ENspec/;;WZJ/fsáy)A TERULET! SPECIALIZACIÓ 1 009
1010 ABOiNYl GYUMNE — iKRAillKÓ GYULA -— ,.Momcz FERENC
2. td bla
Az állóeszközök értéke alapján számított ipari specializációindexek
M A specializáció A relativ
egye indexe speci a lwizá ltsá g *
Heves . . . 43.30 1,71
Borsod-Abaúj-Zemplén 41.04 1*,58
Békés . . . 4004 154
Szabolcs-Szatmár . . 38.52 1.48
Nógrád . . . 33.93 1..341
Bács-Kiskun — . . . . 33,80 1.30
Csongrád . . . 31.67 1.22
Pest . . ' . . . 29t68 1,14
Hajdú JBiíha r . . ; . 2939 1 tl 3
Szolnok . . . 25.98 1000
' Az egyes megyéik specialiizá-lttsáyga Szolnok megyéhez viszonyitva.
A földrajzi munkamegosztásban igen számottevők a területi különbségek. a
specializáltság alapján az alkörzetek önálló egységeket alkotnak. Ezek az eltérések elsősorban a körzetek termelési profiljában jutnak kifejezésre. A specializáció nagy térségek, országok, országrészek. sőt körzetek szerint is számos sajátos vonást mutat. A Dunától keletre eső országterületre von—atkozó vizsgálataink során a spe- cializációnak ezeket a sajátos — az országos területi munkamegosztásban betöltött szerepből következő — vonásait igyekeztünk feltárni és bemutatni. (Lásd az 1. ésa 2. ábrát.)
A foglalkoztatottakra alapozott számítás esetében a relatív specializáltság
tágabb (2,35—-1,00). a bruttó állóesz'közérték esetében pedig szűkebb (1,7'1—1.00)_
intervallumban mozog.
A vizsgált országrész alkörzeteire számitott specializációértékeket elemezve
úgy találtuk. hogy alacsonyabb indexértékeknél a fokozatokat szűkebb osztály—közök felállításával célszerű létrehozni. a magasabb índexértékek esetében pedig jobban szét lehet húzni a mezőnyt. E meggondolások alapján az előforduló speci- alizációértékeket az- alábbi fokozatokra osztottuk:
a) igen gyenge specializáltság.
b) közepesnél gyengébb specializáltság, c) [közepes speoiia'lizá'ltság,
d) fejlett specializáltság.
e) igen fejlett specializáltság.
E fokozatok alapján a vizsgált alkörzetek (a létszámra és az állóeszközértékre számitott specializációérték szerint) a következő oldalon bemutatott csoportokra
különíthetők. '
Hangsúlyoznunk kell azonban. hogy egyik megközelítés sem jellemzi reálisan a vizsgált területegységek specializáltságát. mert nem a termelés oldaláról köze-
lítettük meg a kérdést. !
Szakkörökben nem vitatott az a tény, hogy a fejlődési folyamat együtt jár a
munkamegosztás elmélyülésével, hogy a "fejlettség" és a .,specializáltság" között szoros korrelációs kapcsolat áll fenn. Természetesenozonban a módszerünkkel nyert — az adott területegységekre vonatkoztatott -— eredmény mechanikusan nem alkalmazható. Mi csak a kvantifikálható elemeket ragadtuk meg vizsgálatunknól.A TERULETI SPECIALIZÁCIÓ 101 1
Nem közömbös azonban ebben az esetben sem. hogy progressziv vagy visszafej- lődő iparág nagy volumenű jelenléte befolyásolja—e a specializációs index alaku-
lását. Elemzéseinket célszerű nem kvantifikálható, minőségi elemekkel is kiegé-
szíteni.
Az alkörzetek csoportbeosztása a módosított specializációérték-kategóriák alapján
A specializáció A foglalkozhatnak Az állóeszközök brut-
szintje száma alapján tó értéke alapján
a) fokozat Szolnok megye Szolnok megye
Pest megye H-ajdú-lBivhor megye
Pest megye
b) fokozat Csongrád megye Csongrád megye
Hxajrd ú _)Bllihiűil' megye Bács—Kiskun megye
c) fokozat Heves megye BáasAKviskíuin megye
Békés megye Nógrád, megye
d) fokozat Nógrád megye Szabolcs—Szatmár megye
Szabol'cs-Szommár megye
e) fokozat Borsod-Abaúj-Zemplén Békés megye
megye Bo—rsod-Abaúj—Zemplén
megye Heves megye
Önmagában a specializációs vizsgál—at eredményeiből messzemenő következ-
tetéseket nem szabad levonni. mert a specializációindexek mögött igen eltérő és
ezért minőségileg mást jelentő adottságok lehetnek. Ezért a specializáció vizsgála- tával mindig csak a termelőerők vizsgálatának részproblémájoként szabad fog- Ialkozni. Meg kell vizsgálnunk területegységeinket a komplexitás szemszögéből is.mert csak'igy lehet a területi erőforrások komplex kihasználása elvével ellent nem mondó. megalapozott megállapításokat tennünk.
AZ'lPAR SHEOI-AUIZÁLTSAGA MJEZOiKÖRZlE—Trl3 SZINTlEN
Ha különböző méretű területi egységekre elemezzük a specializáltság mérté- két. akkor megállapítható, hogy minél kisebb a területi egység. a specializáció- indexek annál árnyaltabban fejezik ki a munkamegosztás mértékét.
3. tábla
A vizsgált országrész mezokörzetei iparának specializációindexei
A specializáció lndeke ! A mlxotív specioilrizáltság'
; .. ! ofogla'lkom- az állul'őeszköz- afogiaikom- az állóeszköz-
Mezokorzet tettuk száma érték temak száma érték 1
alapján
Borsodií'körzet ,. . . . . . . .l 31.38 39l,l13 4.64 ma
Dél-AlífOlCl . . . . . . . . . . 20.22 29.110 1.06 V i'l—,03
Észak-Tiszántúl . . . . . ,. ., . li—9.16 98.334 1.0!) 1.00
' Az egyes mezokörzetek specializáltsága Észak-Tiszántúlhoz viszonyítva.
3 Lásd i. m. 109—113. old.
§;
1012 AlBOiNYl GYULÁNÉ - KRMKÓ GYULA — MORICZ FERENC
A munkamegosztás mértékének kifejezésére vonatkozó megállapítást igazolja.
hogy például a Dél—Alföld alkörzeteire (Duna—Tisza közi alkörzet, Békési alkörzet, Szegedi alkörzet) a specializációindex értéke (a foglalkoztatottak száma alapján 21.68, 22.74 és 23.52; ugyanakkor az egész Dél-Alföld mezokörzet indexének ér- téke csak 20.22, azaz alacsonyabb mint bármelyik alkörzeté.
A specializáció fejlettségét eddig csak hazánk Dunától keletre eső terüle—
tének iparára vonatkozóan vizsgáltuk. A továbbiakban módszerünket alkalmazni kívánjuk az egész országra és más termelési ágakra is.
lRODAlLOM
A mezőgazdasági termelés szakosodáso (: szocialista nawgyguzdiaisógalobun (WM-4900). Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazdasúgelemző Központ. Budapest. 1971. 75 old.
A swkositás a szocialista mezőgazdaságban A Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági Szalk- osztálya által rendezett anloét anyaga. Összeállította: Erdei Ferenc. MTA Agrárgazdasági Kutató Intézet közleményei. 1966. évi 2. sz. 5-23. old.
Erdei Ferenc - Csete László - Márton János: A termelési körzetek és a specializáció a mezőgaz—
daságban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1959. 416 old.
Erdei Ferenc: A mezőgazdasági termelés területi elhelyezése és üzemi szakositósa. Társadalmi Szemle. 1962. évi 1. sz. 55-69. did.
Erdei Ferenc: A szakosító; a szocialista mezőgazdaságban. Kossuth Kiadó. Budapest. 1965. 8 old.
John N. H. Britton: Regional analysis and economic geography. G. Bell and Sons Ltd. London 1967.
212 old. *
Dr. Kralkó Gyula — Dr. Pénzes István — Dr. Tóth József — Abony! Gyuláné: Magyarország gazda- ság! körzetbeosztáeának néhány elvi és gyakorlati kérdése. Földrajzi Értesítő. 1969. évi il. füzet; 954165. old.
PE3l-OME
B caoei—i crerbe BBTOPH AeMor—icrpupyro'r marema'ruuecxnü merop. nna namepei-ma reppu—
ropwanbner'i cneuuenuaauuu. CnOMouibio aToro merona aaropu crpeMncrn noxaaerb, name pasnuuua uMeiorCn : 'reppu'ropnansnoü cneuuanuaaunu nporAsuunel—mocru : oruoweunu paannunsix no YpOBHIO peruonoe.
Cnocoő ncuucnei—mn ungexca cneuuanuaeuuu u ero csoiicrse aeropu unniocrpupyra'r npumepeMu. B nansueimeM OHH ucuucnmo'r hanem: Cneunanuseuuu npomuumeuuocm Ha ocnoeannu neHHbix 06 orpacneaux cnncounbix cocreeax " aenoeoü croumocm npnnneuem—iux ocnosnux ipar-mos. B Kauecree öesm BBTOpbl usöpann nonaaarenb N'aumenee cneunamran—
poem—moü oőnacrn crpanu " sereM oőpaaoeanu nonaaarenn o'rHocnreanoü cneuwanuan- poaaunocru OÖCl'leAYeMbIX 'reppu'ropuenbuux eAMHuu.
Hocuonsxy nonyuennbiü c nor/nombre npueeAöi-moro merone peayns'rar conepmur rom..- KO Konuuecreeuuue aneMeH'ru, nansHei—iume BblBOAhI mom-lo uzenem, ToanO a cnyuae .no- nonueuun nauecreeunbimu ener/nemem".
SU—M'MARY
The authors present a marthemia-tiaal method for measuring regional specializabion.
By means of this they want to answer the cine-stim what regional diriferences the special—
ization af industry shows by d'istricts of various level.
The methods of oalculating the index ori specialization as well as its characteristics are illiustrarted by examples. The authars aa'lioula'oe the index oi speai—alizdtion of industry using branch data for employment and for gro's's value of fixed assets. As a basis they used the indicator al a ooumty wehere speainliza'tion is at the lowesft level; then indioators of relative speci-a'lization of the investigated regional units were calculated.
Since the result obtained with this method contains only auantiltaftive elements. ' further conclusions can: be drawn only, if guailirtative elements are added.
