Beszámoló a KSH és az MST közös konferenciájáról, valamint a Társaság tisztújító közgyûlésérôl
2010. január 29-én került sor a Magyar Statisztikai Társaság és a Központi Statisztikai Hivatal „Paradigmaváltás a 21. század statisz- tikájában?” című közös konferenciájára, vala- mint a Magyar Statisztikai Társaság tisztújító közgyűlésére a budapesti Mercure Hotelben. A rendezvényt dr. Herman Sándor, az MST el- nöke nyitotta meg, és köszöntötte Walter Radermacher urat, az Eurostat főigazgatóját.
Radermacher „Az európai statisztika fő irányai” címmel tartotta meg az ülés első elő- adását. Röviden érintette a statisztika történe- tét, a hivatalos statisztikák közigazgatási sze- repét, helyzetét; vázolta a statisztikusok és a felhasználók közötti kölcsönhatások rendszerét és az ebből fakadó kihívásokat. Rövid, de igen érdekes összehasonlítást tett az autoriter rend- szerek, illetve a demokratikus berendezkedésű államok statisztikai rendszere között. Vélemé- nye szerint szinte művészet az olyan statiszti- kai munkafolyamat felállítása, mely megtalálja a helyes egyensúlyt az aktualitás, a pontosság, az adatszolgáltatói terhek optimális szintje, az összehasonlíthatóság, a hatékonyság és a rele- vancia között.
A statisztikai mutatókkal a gazdaság és a társadalom jó néhány folyamata nem mérhető.
Például az SNA nem képes megfelelően ke- zelni a tudásalapú társadalom, a demográfiai változások, valamint a természeti tényezők felértékelődésének kihívásait. A hivatalos sta- tisztikai rendszer alapvető dilemmája, hogy a valóság nem minden eleme mérhető, illetve nem minden mérés végezhető el a hivatalos statisztikák minőségi színvonalán.
A statisztikák felé a politika friss impulzu- sokkal is fordul. Az előadó ilyennek tekintette Barroso bizottsági elnök, illetve Sarkozy fran- cia elnök politikai tevékenységét. Részletesen szólt a Sarkozy elnök által felkért Stiglitz- bizottság tevékenységéről, illetve annak meg- állapításairól a GDP és a jólét mérése, vala- mint a fenntartható fejlődés témakörében.1
Ismertette a gazdasági tevékenységek új statisztikai osztályozási rendszerének munka- folyamatait és azok időrendjét. Bemutatta, hogy melyek azok az új gazdasági tevékenysé- gek (például a nanotechnológia), melyek beso- rolása jelenleg nehezen kivitelezhető.
Az előadó szemléletes hasonlattal, egy kő- olajjal teli tankerként írta le a statisztikai rend- szert, mely ugyan érzékeli a változásokat, de az irányváltás csak viszonylag lassan lehetsé- ges. Ezt a jövőbeli változást/irányváltást há- rom szakaszra osztotta. Az elsőben a statiszti- kai adatok jobb bemutatására, illetve a „fő eu- rópai gazdasági mutatószámok” kialakítására helyezné a hangsúlyt. A második szakaszban az SNA-rendszert, illetve a népszámlálásokat kezelné kiemelt feladatként, végül pedig a ha- tékony Európai Statisztikai Rendszer megte- remtését tartaná fontosnak. Ez utóbbi vonatko- zásában a minőségi alapadatok használatát, a minőségbiztosítás és a külső ellenőrző eszkö- zök alkalmazását emelte ki.
1 Stigliz, J. E. – Sen, A. – Fitoussi J.-P. [2010]:
A Bizottság jelentése a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés méréséről. Statisztikai Szemle.
88. évi. 3. sz. 305–320. old. http://www.ksh.hu/
statszemle_archive/2010/2010_03/2010_03_305.pdf
Radermacher beszélt a nemzeti statisztikai hivatalok helyzetéről is. Általánosnak nevezte a hivatalokkal kapcsolatban a költségek csök- kentésére, illetve a hatékonyság növelésére vonatkozó igényt. Ezzel párhuzamosan vala- mennyi tagállamban egyre inkább növekszik a statisztikai termékekkel szembeni elvárás, de kívánalom az is, hogy az adatszolgáltatói ter- hek csökkenjenek. A jelzett kihívásokra az előadó szerint egyedüli megoldást a hatékony- ság növelése hozhat. Szükség van a termelési folyamatok szabványosítására, illetve a párhu- zamos felmérések elkerülése érdekében az adatgyűjtők közötti koordinációra, egyazon adat többszöri felhasználására. Fontos a metavezérelt statisztikai rendszer felállítása, a jelenleg decentralizált termelési folyamatok in- ternetes központosítása stb. Véleménye szerint a korábban elkülönült termelési rendszerek standardizálása és integrálása igen kedvező eredményeket hozhat.
Előadása végén a felhasználókkal való kommunikáció jelentőségét emelte ki. Jelezte, hogy a statisztikai rendszer egyre komplexebb módszertanon alapul, így az eredmények ma- gyarázatának is fajsúlyosabbnak kell lenniük.
Megállapította, hogy szoros kapcsolat van a statisztikai rendszer iránti bizalom és aközött, hogy a felhasználók milyen minőségűnek te- kintik a statisztikai információkat. Éppen ezért összegzésként megállapította, hogy a kommu- nikáció területén a legfontosabb irányelv a felhasználóorientáltság.
Dr. Róna Péter, az ELTE címzetes egye- temi tanára „A GDP szerepének átalakítása a gazdaságpolitikában” címmel tartott előadást.
Elsősorban a Stiglitz-bizottság jelentését emel- te ki, mely szerint a GDP jelenlegi középpont- ba állítása félrevezeti a döntéshozókat, mivel ők annak maximalizálására törekednek, ugyanakkor az állampolgárok nagyobb fi- gyelmet fordítanának a biztonságra, környe- zetvédelemre, illetve más intézkedésekre, ame-
lyek fékezhetik e mutató növekedését. Így kérdéses, hogy a GDP megfelelő mérőszám-e az életszínvonal meghatározásához.
Az előadó szerint a GDP számításának módját és jelentőségének megítélését is újra kell gondolni, hogy az minél jobban összhang- ban legyen a valósággal. A közgazdaságtannak teljesen új alapokra kell helyeznie tevékenysé- gét, mert a gazdaság fenntarthatósága olyan tényezőktől is függ, amelyeket jelenleg nem mérünk, illetve nem tudunk mérni. Hiszen a GDP csak a pénzben mérhető termelés és szolgáltatás alakulását mutatja, azonban azt nem vizsgálja, hogy ezek növekedése milyen folyamatok során valósul meg. Jelentős prob- lémát jelent továbbá, hogy a GDP-adatok meg- bízhatósága romlott az elmúlt évtizedekben, mivel a szolgáltatási szektor növekvő aránya miatt egyre kevésbé pontosak az adatok. Róna Péter kiemelte: ideje beismerni, hogy az embe- rek gazdasági tevékenysége nem illeszthető bele egy konzisztens rendszerbe, így a gazda- ságot vizsgáló tudományágaknak is jelentős változásokra van szükségük, hogy minél job- ban megértsék a valóságot.
Harmadikként dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítványá- nak igazgatója „A társadalom fenntarthatóságá- nak nyomon követése (Mérni a mérhetetlent)”
címmel tartotta meg előadását. Bemutatta a fenntartható fejlődés definícióját, és példákkal igazolta, hogy az ezzel kapcsolatos indikátorok sok esetben éppen nem azokat a fontosabb ösz- szefüggéseket mutatják, amelyek a fenntartható- ság szempontjából kívánatosak lennének. Ta- nulságként megállapította, hogy olyan integrált fogalmat, mint a fenntartható fejlődés, nem le- het a részek elkülönült felhasználásával mérni.
Emellett a rendszer nem adható össze részeinek tulajdonságából, és egy dolgot mindig csak ön- magához hasonlíthatunk.
Felvázolta az emberi viselkedést meghatá- rozó hajtóerők rendszerét, melyek jelentősen
befolyásolják az emberi tevékenység, illetve cselekvés módját, formáit. Rámutatott, hogy a jelenlegi társadalmi helyzetben a jólétet befo- lyásoló értékek között a környezeti minőség meglehetősen háttérbe szorul, így könnyen olyan helyzetbe kerülhet az emberiség, hogy mire elérné az áhított anyagi jólétet és más fontos értékeket, addigra a jelenleg kevésbé meghatározó környezet oly mértékben degra- dálódik, hogy a folyamat már nem lesz vissza- fordítható. Új paradigmát mutatott be, mely- ben nem a fejlődés jelenti magát a célt, hanem a haladás önmagában egy célt hordoz: a fenn- tartható társadalom megteremtését. Ehhez a gazdaság, illetve annak előrelépése csak esz- közként, nem pedig célként járul hozzá, s eb- ben az összefüggésben a gazdaság csak közve- títő a társadalom és a környezet között. Ebben a mintában a környezet egyszerre jelent korlá- tot, de lehetőséget is.
Egy új definíciót is bemutatott, mely sze- rint „A fenntartható fejlődés célja a társadalmi létminőség megvalósulása az ökológiai eltartóképesség határának túllépése nélkül” (H.
Daly). Három forgatókönyvet ismertetett a fo- gyasztás/terhelés és a világ eltartóképes- ségének alakulása vonatkozásában.
A statisztikai vizsgálat hatékonyabbá tétele érdekében új indikátorok szükségesek a terhe- lések csökkentésének nyomon követésére.
Végül, előadása zárásaként Gyulai a fenn- tarthatósággal kapcsolatos legfontosabb hazai problémákat elemezte. Kiemelte, hogy a ma- gyar társadalom nagy része nincs tisztában a fenntartható fejlődés fogalmával. A hazai fenntarthatósággal kapcsolatos legkényesebb kérdések között találhatjuk a növekvő elszegé- nyedést, a nagyfokú energiafüggőséget, a gyorsan növő államadósságot. Komoly prob- lémát jelent, hogy a társadalom, a saját jóléti esélyeivel kapcsolatban mind rövid, mind pe- dig középtávon negatív megállapításokkal él.
Viszonylag alacsony értékeket találhatunk a
KSH lakosság elégedettségével kapcsolatos felméréseiben is, mely jelentősen korlátok kö- zé szorítja a fenntartható fejlődés magyaror- szági kilátásait.
A negyedik előadást dr. Gáspár Tamás, az ECOSTAT Gazdaság- és Társadalomkutató In- tézet tudományos főmunkatársa tartotta „Érték- elvűség és társadalmi szempontok: hangsúlyel- tolódás a 21. század statisztikájában” címmel.
Az előadó kifejtette, a statisztika fejlesztése új kihívások elé néz azzal, hogy a globalizáció je- lenlegi szakaszában a fenntartható fejlődés és a haladás, társadalmi fejlődés együttese jelentke- zik prioritásként. Kulcskérdés, hogy miként tud a stratégia a nagy távlathoz és a közvetlen je- lenhez egyidejűleg kapcsolódni. A nagy távlat a jövő útjait nyitja meg, a jelen megértése pedig a fenntarthatóság szempontját vetíti végig a fo- lyamaton. A módszertani megújulás ilyen eset- ben alapvető fontosságú. E kettősség bonyolult kölcsönhatása lényeges változásokat hozhat a statisztika szemléletében. Ennek a paradigma- váltásnak az előszele lehet a Stiglitz–Sen–
Fitoussi-féle jelentés is, bár az még nem nagyon látható, hogy milyen eredményt hozhat.
Az előadó véleménye szerint a globális hatásokat kiváltó termelési és életmódminták problémákat és lehetőségeket hoztak létre egyszerre. Akár a következmények, akár a preferenciák felől közelítjük, a két tendencia közös metszete a jövő felértékelődése, az egyéni, mikro-, mezo-, makro-, regionális és globális szintű stratégiai szemlélet megerősí- tésének igénye. A globalizáció új dimenziót ad az eddigi világlátásunknak, mert a felérté- kelődött jövő megismerhetőségében a tudo- mányos megközelítés mellett többféle tudást is megenged. A fejlődésnek talán egyik jövő- beli iránya lehet a káoszelmélet2 és a hálózat-
2 A káoszelmélet nemlineáris dinamikai rendsze- rekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meg- határozó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhetők hosszú időre előre. Az ilyen struktúrák különösen érzékenyek a kezdőfeltételekre.
elmélet3 alkalmazása a társadalom és gazda- ságstatisztikában, de a fejlesztési irányoknál mindenképpen figyelembe kell venni az embe- ri tényezőt, a természetes életközösségeket és az értékközpontúságot is.
Az ötödik előadást dr. Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazga- tója tartotta a „Társadalmi jelzőszámok jelenté- se: múlt, jelen, jövő” címmel. Andorka Rudolf meghatározása alapján a társadalmi jelzőszám- ok olyan statisztikai mutatók, amelyek valamely fontos társadalmi jelenség alakulásáról tömör és átfogó információt adnak, és lehetőleg hosszú idősorokban állnak rendelkezésre. Az indikátor- rendszereknek a társadalmi jelenségek lehető legszélesebb spektrumát kell lefedniük, hiszen egyszerre kell kielégíteni a politikai döntésho- zók, a nyilvánosság és a tudományos élet igé- nyeit is, segítve a társadalom pontos helyzeté- nek, állapotának és problémáinak feltárását.
Spéder Zsolt kifejtette: „Az indikátorok kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy ne csupán az objektív mozzanatokat elemezzük, hanem bemutassuk ezek szubjektív vetületét is, azaz hogy miként gondolkodnak minderről az érintettek, milyenek a motivációik és érté- keik”. Így, az objektív viszonyok (iskolai vég- zettség, jövedelem, vagyon stb.) és az életkö- rülmények „megélésének” (boldogság, elége- dettség stb.) együttes figyelembevételére van
3 A hálózatok analízise a XX. század első felé- ben kezdődött el (Erdős Pál, Rényi Alfréd matemati- kusok gráfelméleti tanulmányaival). Érdekes, és pa- radigmaváltó tézise volt e kornak, hogy a Földünkön bármely két embert 6 „lépésnyi” távolság (ismertsé- gi kapcsolat) köt össze. E kezdeti gráfelméleti téte- lek után, a hálózatelmélet napjainkra vált a felismert absztrakciókkal új tudományággá. Ezt azok a felis- merések alapozták meg, melyek szerint minden há- lózat, legyen az élő vagy élettelen, természetben meglévő vagy mesterséges, azonos szervezőelv alap- ján jön létre. Azaz az internet, az emberi kapcsola- tok, az agy neuronhálózata, vagy éppen a fonalféreg idegsejt-kapcsolatai a belső tulajdonságaikban na- gyon hasonlóak.
szükség a társadalmi folyamatok tisztább meg- értéséhez. Tehát a társadalmi haladást mérő indikátorrendszerek jövőbeni fejlesztésének egyik célja a szubjektív jelzőszámok sziszte- matikus beépítése, és az összhang megteremté- se az objektív indikátorokkal. Mivel a társada- lom folyamatosan változásban van, így a má- sik kihívás a dinamikus indikátorok kidolgozá- sa és rendszerezése lesz. Ezek a jelzőszámok a haladás, változás „sebességéről” adhatnak számot. A harmadik megvalósítandó feladat az integrált, „kompozit” mérőszámok kialakítása a GDP analógiájára. Ilyen lehet például az em- beri fejlettségi index (Human Development Index – HDI). A KSH Népességtudományi Kutatóintézete a „Demográfiai Portré, 2009”
című kiadványában már ezzel a komplex szemlélettel találkozhat az olvasó.
*
A szakmai program után a társaság lekö- szönő elnöke, dr. Herman Sándor tartott be- számolót az MST hároméves munkájáról. E korszak fontos eredményei a Statisztikai Etikai Kódex elkészítése, a Magyar Statisztikai Tár- saság és szakosztályok nagy számú és magas színvonalú rendezvényei, illetve a Visegrádi Statisztikai Társaságok együttműködésének megteremtése voltak.
Az előadást követően dr. Telegdi László, dr. Rappai Gábor és Sándor István Keleti Károly-emlékérmet kaptak. Kelemen Nóra „A 2004. május 1-jén csatlakozott kelet-közép- európai országok első öt éve az Európai Unió- ban” című, illetve dr. Tóth Géza és Kincses Áron „Globális migráció és magyar hatása”
című pályamunkáikkal egyaránt II. helyezést értek el a Keleti Károly-pályázaton.
A díjátadásokat követően az MST megtar- totta tisztújító közgyűlését dr. Hunyadi László elnökletével, aki köszöntötte a választmány tagjait, majd átadta a szót Juhászné dr. Hantos Évának, a jelölőbizottság elnökének, hogy is- mertesse a vezetőségre és tagságra tett javasla-
tokat. Ezután került sor a Szavazatszámláló Bizottság megválasztására Szemes Mária, Ka- marás Ferenc és Ulm Gyula személyében. A közgyűlés titkos szavazással választotta meg az elnökséget, a 19 tagú választmányt és a számvizsgáló bizottságot.
A Társaság elnökévé dr. Soós Lőrincet (igazgató, Kockázatkutató Intézet), alelnökévé Sándor Istvánt (ny. igazgató, Debreceni Igaz- gatóság) és Szabó Istvánt (osztályvezető, KSH Társadalmi szolgáltatások statisztikai főosz- tály), titkárává dr. Laczka Évát (főosztályveze- tő, KSH Mezőgazdasági és környezeti statisz- tikai főosztály) választották.
A választmány tagjai: dr. Belyó Pál (elnök, KSH), dr. Harcsa István (statisztikai főtanács- adó, KSH Statisztikai kutatási és módszertani főosztály), dr. Herman Sándor (egyetemi do- cens, Pécsi Tudományegyetem), dr. Hunyadi László (egyetemi tanár), dr. Laczka Éva (főosz- tályvezető, KSH Mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály), dr. Lakatos Miklós (fő- szerkesztő, Statisztikai Szemle Szerkesztősége), Mináry Borbála (osztályvezető, KSH Árstatisz- tikai főosztály), dr. Probáld Ákos (főosztályve- zető, KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály), Sándor István (ny. igazgató, KSH Debreceni Igazgatóság), dr. Soós Lőrinc (igazgató, Kocká- zat Kutató Intézet), Süveges Éva (főosztályveze- tő, KSH Árstatisztikai főosztály), Szabó István
(osztályvezető, KSH Társadalmi szolgáltatások statisztikai főosztály), Szabó Péter (főosztály- vezető, KSH Nemzeti számlák főosztály), dr.
Szép Katalin (főosztályvezető, KSH Statisztikai kutatási és módszertani főosztály), dr. Telegdi László (főtanácsos, KSH Statisztikai kutatási és módszertani főosztály), Tokaji Károlyné (főosz- tályvezető, KSH Társadalmi szolgáltatások sta- tisztikai főosztály), Végh Zoltán (igazgató, KSH Szegedi Igazgatóság), dr. Vukovich Gabriella (igazgató, DEMO-STAT Társadalomtudományi Demográfiai és Statisztikai Szakértő Iroda), Waffenschmidt Jánosné (főosztályvezető, KSH Népességstatisztikai főosztály).
A közgyűlés a számvizsgáló bizottság el- nökévé dr. Bruckner Józsefnét (osztályvezető, KSH Nemzeti Számlák főosztály), tagoknak Juhászné dr. Hantos Évát (szakmai tanácsadó, KSH Tájékoztatási Főosztály) és dr. Kővári Lajost (ny., KSH) választotta.
A tisztújító közgyűlés Hunyadi László zár- szavával ért véget.
Kincses Áron,
a KSH vezető tanácsosa E-mail: aron.kincses@ksh.hu
Tóth Géza,
a KSH vezető tanácsosa E-mail: geza.tóth@ksh.hu
