Fórum
Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 10—11. szám
1041
általában a lakosság harmada volt kézműves- iparos –, a mezővárosokban a XVII. századi arányok merevedtek meg, a helyi lakosság 20–
25 százaléka élt iparűzésből. Hasonló volt az arány Miskolcon is, ahol Borsod ipari népes- ségének 90 százaléka tömörült. Az iparosok számának növekedésével párhuzamosan újabb és újabb iparágak honosodtak meg a régióban, ami újabb és újabb céhszervezetek alapítását eredményezte. A XVIII. század folyamán 42 céhlevelet állítottak ki a különböző települések iparos-társulatainak. A céhlevelek figyelembe vételével megállapítható, hogy a XVIII. szá- zadban Kassa mellett a mezővárosi ipari cent- rumokban is jelentőssé vált az építőipar, meg- honosodtak a faipar szolgáltató jellegű szak- mái, és a divat változása miatt komoly szerke- zeti változások következtek be a textil- és a bőriparban. Kassa-Rimaszombat vonalától dél- re is felbukkantak az olyan luxuscélokat szol- gáló iparágak, mint az órás, vagy az ötvös.
A XIX. század eleje a vegyes céhek alapítá- sának korszakaként is jegyezhető. Az 1813. évi céhes rendelkezések hatására Abaújban l3, Gömörben 10, Zemplénben 9, Borsodban pedig 4 új vegyes céh állítására került sor. Művelődés-
történeti érdekesség, hogy a borsodi vegyes cé- hek közül egy zsidó iparosokból alakult.
Az 1848. évi áprilisi törvényekben döntés született a céhek megszüntetéséről. A törvény végrehajtására azonban az ismert történelmi események miatt már nem került sor. Az ön- kényuralom időszakában ideiglenes iparos rendtartás szabályozta a kézművesiparosok jo- gi helyzetét. A céhes kézműves iparos szerve- ződéseket az 1870. évi ipartörvény szüntette meg. A „modern” szabályozás ellenére az északkelet-magyarországi kézművesipar cent- rumai ugyanazok a városok maradtak, amelyek területi funkcióikat a korábbi századokban is ellátták. A kézművesipar struktúrájában kö- vetkezett be döntő változás, miután a vásározó és a megrendelésre termelő iparosság élesen elkülönült egymástól. A vásározó iparosság konzerválta azokat a technikákat és termékfé- leségeket, amelyek nagyobb része a XVI. szá- zadtól jellemző volt. A XIX. század utolsó harmadában fejlődésnek induló gyáripar ezt az iparágat sújtotta leginkább és a XIX. század végén, a XX. század elején itt mutatkoztak a kézművesipar válságjelei, aminek következté- ben sok szakma megszűnt.
Hírek, események
Felmentés – Kinevezés. Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke dr. Kapros Tibornét, a KSH Mis- kolci Igazgatóság igazgatóját – nyugdíjba vo- nulására tekintettel – 2008. szeptember 1-jei hatállyal felmentette a munkavégzés alól, ezzel egyidejűleg megbízta Szalainé Homola Andre- át a KSH Miskolci Igazgatóság, valamint Malakucziné Póka Máriát a KSH Debreceni Igazgatóság igazgatói feladatainak ellátásával.
Jutatom. Közszolgálati jogviszonyban töl- tött idejük alapján 2008. augusztus és szeptem-
ber hónapban jubileumi jutalomban részesültek 25 éves szolgálatért: Aradi Éva, Vállalkozás- statisztikai főosztály; Bálintné Balázs Márta, KSH Debreceni Igazgatóság; Demjén Károlyné, Műszaki és rendszertechnikai főosztály; Frisch György, Informatikai főosztály; Illésné Lukács Mária, Életszínvonal- és munkaügy-statisztikai főosztály; Kecskeméti Mária, KSH Szegedi Igazgatóság; Kozsákné Kuruc Edit, Vállalkozás- statisztikai főosztály; Krivák Edit, KSH Győri Igazgatóság; Lakatos Ernőné, Árstatisztikai fő- osztály; Panyiczkiné Kucsera Gizella, Informa-
Fórum
Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 10—11. szám 1042
tikai főosztály; Turi Katalin, Informatikai főosz- tály; 30 éves szolgálatért: Árdeleán János, Mű- szaki és rendszertechnikai főosztály; Bódi Zol- tán, Műszaki és rendszertechnikai főosztály;
Fertőszöginé Béres Anikó, Vállalkozás- statisztikai főosztály; Pintér Katalin, Vállalko- zás-statisztikai főosztály; Sándorné Karvajszky Éva, Külkereskedelem-statisztikai főosztály;
Soborné Hajdu Mariann, Vállalkozás- statisztikai főosztály; 35 éves szolgálatért: Ba- log Mátyás, KSH Debreceni Igazgatóság; Bá- rányos Attiláné, Népességstatisztikai főosztály;
Breiman Hajnalka, Igazgatási és nemzetközi főosztály; Csilics Zsuzsanna, Vállalkozás- statisztikai főosztály; dr. Marosi Lajos, Tájé- koztatási főosztály; Győrfi Imre Gyuláné, KSH Debreceni Igazgatóság; Kovács Gyuláné, KSH Pécsi Igazgatóság; Laki Józsefné, Igazgatási és nemzetközi főosztály; Mátrai Eszter, KSH Sze- gedi Igazgatóság; Monori Péter, Vállalkozás- statisztikai főosztály; Nyitrai József, KSH Győri Igazgatóság; Pástiné Illa Judit, KSH Győri Igazgatóság; Salamonné Gőbel Judit, Népes- ségstatisztikai főosztály; Szabó Alexandra, Igaz- gatási és nemzetközi főosztály; Tamásné Farkasinszki Edit, Vállalkozás-statisztikai fő- osztály; Tóbiásné Karátsonyi Ildikó, KSH Deb- receni Igazgatóság; Tóthné Papp Ilona, KSH Győri Igazgatóság; Tóthné Pesthy Katalin, Igazgatási és nemzetközi főosztály; 40 éves szolgálatért: Balogh Edit, Informatikai főosz- tály; Benda Józsefné, Igazgatási és nemzetközi főosztály; Czibulka Zoltán, Népességstatisztikai főosztály; dr. Lakatos Miklós, Elnöki titkárság, Statisztikai Szemle; Hárs Péterné, KSH Debre- ceni Igazgatóság; Palást Miklósné, Informatikai főosztály; Szűcsné Póczik Edit, KSH Győri Igazgatóság; Tarpataki Katalin, KSH Veszpré- mi Igazgatóság; Valdmann Ivánné, Mezőgazda- sági és környezeti statisztikai főosztály.
Konferencia. Az Olasz Statisztikai Intézet (Istituto Nazionale di Statistica – ISTAT)
2008. július 9. és 11. között „Európai Kon- ferencia a Hivatalos Statisztikák Minőségéről”
címmel tartott konferenciát Rómában.
A kétévente megrendezésre kerülő konferencia célja a minőségbiztosítás terén szerzett tapasztalatok ismertetése, az eredmé- nyek összegzése és az új irányok, hangsúlyok felvázolása.
A konferencián nemcsak európai, de ázsiai és amerikai szakértők is részt vettek. A sta- tisztikai hivatalokon kívül a statisztikai szolgálat más szereplői, a médiák, a szakmai szervezetek, az egyetemek, a kutatóintézetek, valamint a nemzetközi szervezetek (Eurostat, IMF, EKB) is képviseltették magukat.
A háromnapos konferencián a statisztika minőség szempontú, teljeskörű áttekintése céljából öt szekcióba bontották a témaköröket, melyekben párhuzamosan folytak az előadások. A szekciók témái: Output minőség, Minőségindikátorok, Minőségjelentés, Minő- ségbiztosítás, Folyamatminőség, Minőség és a felhasználók, Tájékoztatás a minőségről, Minőségirányítás, Gyakorlati kódex, Önérté- kelés és auditálás, Statisztikai regiszterek, Re- levancia és felhasználói igények, Adatszol- gáltatói teher, Nemválaszolások, Adminisztra- tív adatok, Osztályozások, Kérdőívtervezés és tesztelés, Mintavételi és becslési terv, Adatintegráció, Editálás és imputálás, Pontos- ság mérése, Hibaszámítás, Nemzetközi össze- hasonlíthatóság, Adatfelfedés elleni védelem, Kisterületi becslés, Európai indikátorok, Új cenzusmódszerek, Cenzusok minősége.
Az értekezleten a Központi Statisztikai Hivatal részéről dr. Szép Katalin főosz- tályvezető, Ercsey Zsófia osztályvezető, Mag Kornélia osztályvezető vett részt.
A szekcióülések témái és előadásai angolul elérhetők a http://q2008.istat.it/ címen.
Értekezletek. 2008. július 1-jén az Eurostat „Statisztikai kihívások” munkacso-
Fórum
Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 10—11. szám
1043
portja Rigában tartotta 7. ülését, melyen a Központi Statisztikai Hivatal részéről dr. Pukli Péter, a Hivatal elnöke vett részt. A munka- csoport feladatának tekinti a statisztika terüle- tén felmerülő kihívásokra adandó válaszok, módszerek és ajánlások kidolgozását az euró- pai statisztika számára. Az értekezleten ki- emelt napirend volt a tevékenységükről készü- lő jelentés tartalmának és struktúrájának ösz- szeállítása. Munkájuk során azonosították a legfontosabb gazdasági (globalizáció és integ- ráció), társadalmi (öregedő társadalom, migrá- ció), környezeti (éghajlatváltozás, természeti erőforrások védelme) és általános (tudás és kommunikáció) jelenségeket. Célkitűzésként a főbb intézményi és felhasználó partnerekkel való párbeszéd kialakítását fogalmazták meg.
A munkacsoport ajánlásokat fogalmazott meg az Eurostat részére a szervezetre, a statisztikai termelési folyamatra, az irányításra és a kom- munikációra, valamint a fő fejlesztési irányok- ra vonatkozóan, majd véglegesítették a globalizációra, a migrációra és a módszertanra vonatkozó ajánlásokat.
*
Az Eurostat Népszámlálási munkacsoport- ja 2008. szeptember 9–10-én Luxembourgban ülésezett. A munkacsoport célja, hogy az Unió Népszámlálási Rendeletéhez kapcsolódó vég- rehajtási rendeleteket egységesítse. A kétnapos értekezlet témája a népszámlálási adatok uniós közzétételének szabályozása volt. A tanácsko- zás alatt három rendelkezést vizsgáltak: 1. A referenciaévre, a statisztikai programra (hiper- kockák) és a metaadatokra vonatkozó rendel- kezés (a Parlament ellenőrzésével történő eljá- rás); 2. Az ismérvek bontására és technikai le- írására vonatkozó rendelkezés (a Parlament el- lenőrzése nélküli eljárás); 3. Az adatátadás technikai formátumára és a minőségjelentésre vonatkozó rendelkezés (a Parlament ellenőrzé- se nélküli eljárás). A tanácskozáson a Közpon-
ti Statisztikai Hivatalt Kovács Marcell, a KSH vezető tanácsosa képviselte.
Tanácskozás. A Központi Statisztikai Hi- vatal (KSH) 2008. szeptember 18-án „Társa- dalmi haladás mutatószámrendszerének kiala- kítása” címmel tanácskozást rendezett. Pukli Péternek, a KSH elnökének nyitószavai után, Enrico Giovannini, az OECD főstatisztikusa
„A társadalmi haladás mérése: Globális moz- galom egy globális kihívásért” címmel tartotta meg előadását. Ezután Román Zoltán PhD, a közgazdaság-tudomány doktora összefoglalta a KSH javaslatához beérkezett véleményeket, majd Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese
„Hogyan hasznosítjuk a beérkezett vélemé- nyeket?” c. előadását hallgathatták meg a résztvevők. A tanácskozás második felében felkért hozzászólóként Kádár Béla, akadémi- kus, Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója és Gács János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudomá- nyos főmunkatársa osztotta meg észrevételeit a résztvevőkkel. A rendezvény kötetlen vitával zárult.
Az Országos Statisztikai Tanács 2008.
szeptember 11-én tartotta ülését a Központi Statisztikai Hivatalban. Az ülés napirendje a következő volt. 1. A 2009. évi OSAP kormány előterjesztés tervezete. Előterjesztő Sulykosné Papp Edit, a KSH osztályvezetője volt. 2. A hivatalos statisztikai szolgálat fejlesztési tervei a szakmai konzultációk alapján a Gyakorlati Kódexhez kapcsolódóan. Előterjesztő Szép Katalin, a KSH főosztályvezetője volt. 3. Tá- jékoztató a társadalmi haladást mérő mutató- számok rendszeréről. Előterjesztő Németh Esz- ter, a KSH főosztályvezetője volt.
A „Magyarország mezőgazdasága, 2007 Gazdaságszerkezeti összeírás – előzetes ada- tok” című kiadvány megjelenéséhez kapcsoló-
Fórum
Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 10—11. szám 1044
dóan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2008. szeptember 3-án sajtóbeszélgetést tartott.
Az Európai Unió tagjaként – a 2005. évi összeírást követően – 2007 novemberében immár másodszor hajtott végre a KSH gazda- ságszerkezeti összeírást (GSZÖ 2007). A GSZÖ 2007 elkészültét az 571/88. számú Eu- rópa Tanács-rendelet és az azt módosító 1996/2467. számú rendelet teszi kötelezővé a tagországokban. A magyar kormány a feladat végrehajtását a 229/2006. számú Országos Sta- tisztikai Adatgyűjtési Programot elrendelő rendeletben szabályozta. A GSZÖ 2007 fő cél- ja, hogy átfogó képet adjon a magyar mező- gazdaságban végbement szerkezeti változások- ról.
A sajtóbeszélgetésen Laczka Éva, a KSH főosztályvezetője és Végh Zoltán a KSH Sze- gedi Igazgatóság igazgatója tájékoztatta az ér- deklődőket a GSZÖ 2007 előzetes eredménye- iről.
Kutatószoba-fórum. A Központi Statisz- tikai Hivatal (KSH) Igazgatási és nemzetközi főosztályának Kommunikációs osztálya 2008.
szeptember 9-én a KSH Keleti Károly-
termében a Kutatószoba működését bemutató szakmai fórumot rendezett, amelyen közel 80, a téma iránt érdeklődő kolléga vett részt. A Kutatószoba céljáról, feladatairól, működésé- nek elveiről, továbbá a már rendelkezésre álló adatállományokról hét rövid áttekintés hang- zott el. Németh Eszter, a KSH főosztályvezető- je ismertette a Kutatószoba létrejöttét és szere- pét a tájékoztatásban. Irtzl Károlyné, a KSH főosztályvezető-helyettese, az informatikai koncepciót és annak megvalósítását taglalta.
Bodovics Tamás, a KSH főosztályvezetője a rendszertechnikai megvalósítás főbb elemeiről és annak további fejlesztési lehetőségeiről szólt. Csaba Erika, a KSH főtanácsosa, Benoist György, a KSH főtanácsosa és Szűcs Zoltán, a KSH osztályvezetője a Kutatószobá- ban már rendelkezésre álló adatállományokat ismertették. Csaba Erika, az egyik matemati- kai-statisztikai szoftver (SAS) segítségével ku- tatói keresést szimulált a Munkaerő-felmérés (MEF) kutatói adatbázisából. Gajdos Katalin, a KSH fogalmazója az adatvédelem kérdései- ről szólt. Az előadásokat a Kutatószoba meg- tekintése követte, ahol a résztvevők részéről számos észrevétel és vélemény hangzott el.
