Kny.C 9,409
A NYITRAI
SERFÚZÖ- és MALÁTAGYÁRTÓ
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
ALAPSZABÁLYAI.
N Y I T R A N ,
NEUGEBAUER NÁNDOR KÖNYVNYOMDÁJA.
1895.
A NYITRAI
SERF# és MALÁTAGYÁRTÚ
RÉSZVÉNYTÁRSA SÁG
ALAPSZABÁLYAI.
N Y I T R A N ,
NEUOEBAUER NÁNDOR KÖNYVNYOMDÁJA.
1898.
A nyitrai serfŐzŐ- és malátagyártő részvény- társaság alapszabályai.
I. CZIM.
A társaság czélja, czége, székhelye, tar
tama és hirdetményei.
1. §.
A társaság czélja, nagyobb szabású serfőzde és malátagyár létesítése, üzemben tartása és a serfőzéssel összefüggő iparágak mívelése.
2. §.
A társaság czége magyarul „Nyitrai ser
főző és malátagyártó részvénytársaság" németül
„Neutraer Bierbrauerei und Malzfabriks-Actien- Gesellschaft."
A czégjegyzés oly képen történik, hogy a czég előirt, vagy bélyegzővel előnyomott szöve
gét két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és a czégnek „per procura" jegyzésére az igazgatóság által feljogosított társasági igazgató sajátkezűleg aláírja.
3. §.
A társaság székhelye Nyitra.
4. §.
A társaság tartama: az üzem megkezdésé
nek napjától számítva 60 évben állapíttatik meg, melyet azonban a közgyűlés meghosszabbíthat.
5. §.
A társaság hirdetményei az igazgatóság által megjelölendő helyi lapok utján, mindenkor csak egyezer tétetnek közzé.
1*
II. CZIM.
A társaság alaptőkéje és jogviszonyai.
6. §.
A társaság alaptőkéje 850,000 oszt. értékű forintból zz 700,000 koronából áll, mely 3500 darab egyenként 100 oszt. értékű forintról zz 200 koronáról, névre szóló és teljesen befizetendő részvényre oszlik.
E részvényekből az alapítók 1500 darabot névértékben vesznek át, míg ellenben a többi 2000 darab 10 frtnyi felülfizetéssel kibocsájta- tott, mely felülfizetés az alapítással felmerült költségek fedezésére szolgál.
7. §•
A részvénytökéből 10°/„, 35,000 forint már tényleg befizettetett, további 20°/0 január 2-án az aláírási tervezet értelmében a nyitrai pénz
intézeteknél befizetendő, mire azután a czég bejegyzése fog eszközöltetni.
A hátralevő 70°/0, valamint a 10 forintnyi felpénz az igazgatóság felhívására pontosan be
fizetendő.
E befizetések iránt a felhívás a nyitrai hír
lapok, esetleg a részvényesekhez menesztendő ajánlott levelek útján történik.
Az a késedelmes részvényes, a ki az előirt befizetéseket a hírlapi felhívás és illetve az aján
lott levél elküldésétől számított négy hét alatt nem teljesíti, az aláírásból eredő jogait és a már teljesített befizetést elveszti. A társaság jogo
sítva lesz a teljesített befizetést a beállott vesz
teség pótlására, ilyen nem létében, a tartalék- alap gyarapítására fordítani.
5
8. §.
A magyar nyelven kiállított részvények a részvénytőke és a megállapított felpénz teljes befizetése után, az ideiglenes nyugták bekövete- lése mellett fognak a részvényeseknek kiadatni.
Minden részvény folyó számmal, az elnök és két igazgatósági tag aláírásával, a társaság száraz pecsétjével és bemutatóra szóló évi szel
vényekkel lesz ellátva.
9. §.
Minden részvényest a társasággal szemben és a társasági vagyont illetőleg, a kereskedelmi törvény biztosította összes jogok illetik.
III. CZIM.
A társaság szervezete és ügyvitele.
a) A közgyűlés.
10. §.
A közgyűlés vagy rendes, vagy rendkívüli és mindkét esetben a részvényesek összeségét képviseli.
11. §.
A részvényes minden egyes részvénye után a közgyűlésen egy szavazattal bír, de 30 sza
vazatnál többet egy részvényes sem gyakorol
hat, sem saját nevében, sem mint meghatalmazott.
A szavazati jog gyakorlására szükséges, hogy a részvények az összes le nem járt szel
vényekkel együtt, a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal, a társaság pénztáránál letétessenek.
A letett részvényekről elismervény adatik, mely .igazolásul szolgál a közgyűlésen való rész
vételre.
A részvényes szavazati jogát a részvények letételénél hiteles alakban igazolandó meghatal
mazottja által is gyakorolhatja, ez azonban csak részvényes lehet.
12. §.
A közgyűlés határozatképes ha legalább 600 részvény legkevesebb 20 személy által van képviselve.
A rendes közgyűlés évenként egyszer, még pedig az esztendő első negyedében Nyitrán tar- tatik meg.
Rendkívüli közgyűlés az igazgatóság ré
széről bármikor, a felügyelő bizottság részéről csakis a keresk. törv. 196. §-a alapján, a rész
vényesek részéről pedig csakis a keresk. törv.
178. §-a értelmében hívható össze.
13. §.
Úgy a rendes, valamint a rendkívüli köz
gyűlés 14 nappal megelőzőleg közzéteendő hir
detmény által hivatik egybe, mely egybehivás- ban a tárgysorozat is közlendő.
14. §.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, azon
nal új közgyűlés hivandó össze, melyre nézve a meghívás csak 8 nappal megelőzőleg közzéte
endő. Ez az újabbi közgyűlés a megjelent rész
vényesek és a letett részvények számára való tekintet nélkül határozatképes, de csakis az el
napolt közgyűlés tárgyaira nézve.
15. §.
A közgyűlésen az igazgatóság elnöke vagy alelnöke, esetleg pedig egy az igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag elnököl.
7
Az elnöklő megnyitja, vezeti és berekeszti a tanácskozást, kirendeli a jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőket, ő teszi fel a kérdéseket, ő mondja ki a közgyűlés határozatait és ő rendeli ki a megjelent részvényesek közül a szavazat
szedő bizottságot.
16. §.
A közgyűlési határozatok vagy közfelkiál
tással vagy szótöbbséggel hozatnak, személyi kérdésekben azonban a titkos szavazás, még pe
dig szavazati lappal elrendelendő, ha azt az el
nöklő, vagy öt jelenlevő részvényes kívánja.
17. §.
A közgyűlés csakis az összehívásban közzé
tett tárgyak fölött határozhat.
Kivételt képez egy újabb közgyűlés egybe- hivását tárgyazó indítvány.
Minden részvényesnek van joga a társaság ügyeire vonatkozó önálló indítványokat az évi rendes közgyűlést megelőző deczember 31-óig írásban az igazgatósághoz bejelenteni, az ily in
dítványok a közgyűlést összehívó hirdetményben a tárgysorozatba felveendők.
18. §
Ha a napirendre tűzött tárgyak, vagy a beérkezett indítványok egyike mellett ketten, ellene is ketten már szólották, bármely részvé
nyes indítványára a többség a vitát berekeszt- heti és a közgyűlés ama tárgy vagy indítvány felett szavazással dönthet.
19. §.
A közgyűlés hatáskörének fenntartvák:
a) A számadások megvizsgálása, a lefolyt
üzleti év mérlegének megállapítása és a nyere
ség felosztása.
b) Az osztalék meghatározása az igazga
tóság és felügyelő bizottság indítványa folytán.
c) A felmentvény megadása, az igazgató
ság és a felügyelő bizottság részére.
d) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság választása és elmozdítása.
e) A tartaléktőke hováfordítása iránti in
tézkedés.
f) A részvénytőke leszállítása vagy fel
emelése.
g) Az alapszabályok módosítása.
h) Cartell szerződések megkötése.
i) A társaság feloszlása és a felszámolók megválasztása.
к) A 17. §. szerint külön indítványok fö
lötti határozathozatal.
20. §.
A közgyűlés tárgyalásairól és hozott hatá
rozatairól jegyzőkönyv vezettetik, melyben a megjelent részvényesek névsora és az általuk képviselt részvények száma felveendő. Ezt a jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és az elnök által a hitelesítésre kijelölt részvénye
sek írják alá.
b) Az igazgatóság.
21. §.
A részvénytársaság ügyeit az igazgatóság intézi, mely legalább 6 és legfeljebb 16 tagból áll. Az első alkalommal csakis 12 tag választatik.
Az első igazgatóság tagjait az alakuló köz
gyűlés 3 évre választja.
9
A három év letelte után az igazgatóság a rendes közgyűlés által ismét 3 évre választatik ugyan, de ezen időszak alatt évenként egy har
mada az igazgatósági tagoknak kilép.
A kilépőket mindaddig sors jelöli ki, míg
nem a kilépés sorrendje a választás időpontja által szabályoztatik.
A kilépett igazgatósági tagok újból meg
választhatok.
Ha az igazgatósági tagok száma teljesen betöltve nincsen, jogában áll az igazgatóságnak magát a részvényesek soraiból kiegészíteni, mely kiegészítés a legközelebbi rendes közgyűlésnek jóváhagyás végett bejelentendő.
22. §.
Az igazgatóságnak minden egyes tagja tar
tozik megválasztása után 15 nappal 30 darab társasági részvényt a még le nem járt szelvé
nyekkel, illetve ideiglenes elismervényt, a társa
ság pénztárába letéteményezni, mely részvények működésének tartama alatt sem el nem adhatók, sem meg nem terhelhetők, sem át nem ruház
hatók és az illető agnak működési ideje alatt s a közgyűlési felmentvényig senkinek ki nem adhatók, mert a társaságnak megtartási joggal szolgálnak fedezetül. Ha pedig azok biróilag le- tiltatnának, köteles az illető 30 nap alatt a le
tiltást bíróikig feloldatni, illetve a hiányt pó
tolni, mert ellenkező esetben tagságát veszti.
Ha a megválasztott igazgatósági tag az itt meghatározott részvény letétel kötelezettségének a kitűzött határidő alatt nem tenne eleget, úgy tekintetik, mintha a reá esett választást el nem fogadta volna.
23. §.
Az igazgatóság saját kebeléből egy elnököt és egy, vagy két alelnököt választ.
24. §.
Az igazgatóság jogosítva és hivatva van mindazt a társaság érdekében megtenni, a mit szükségesnek és üdvösnek tartand, kivéve azon intézkedéseket, melyek a törvény és jelen alap
szabályok értelmében kizárólag a közgyűlésnek fentartattak és annak jogkörébe esnek.
Az igazgatóság kinevezi, felfüggeszti és elbocsájtja tisztviselőit és alkalmazottjait, meg
állapítja azoknak fizetéseit és engedélyez pót
díjakat és remunerátiókat.
, , 26’ §•
Az igazgatóság az elnök, vagy alelnök meghívására, vagy két igazgatósági tag kíván
ságára annyiszor ülésez, ahányszor azt az érde
kek megkívánják.
Az igazgatóság h tározatképes, hogyha az összes tagok meghivattak és legalább a tagok egyharmada személyesen van jelen.
Az elnök vagy az alelnökök akadályozta
tása esetén az igazgatóság ülésén egyik igazga
tósági tag elnököl.
26. §.
Az igazgatóság i anácskozmányairól jegy
zőkönyv vezetendő, mely az elnök, a jegyzőkönyv- vezető és az elnök által hitelesítésre felkért igazgatósági tag által aláírandó.
c) A felügyelő bizottság.
27. §.
A felügyelő bizottság 3—5 tagból áll és a közgyűlés által egy évre választatik.
11
Minden egyes tag köteles megválasztásá
tól számított 16 nap alatt saját nevére irt 15 darab részvényt a le nem járt szelvényekkel együtt, illetve ideiglenes elismervényt a társa
ság pénztáránál letétbe helyezni, mely részvé
nyek működésének tartama alatt sem el nem adhatók, sem meg nem terhelhetők, sem át nem ruházhatók és az illető tagnak működési ideje alatt, s a közgyűlési felmentvényig senkinek ki nem adhatók, mert a társaságnak megtartási joggal szolgálnak fedezetül. Ha pedig azok bi- róilag letiltatnának, köteles az illető 30 nap alatt a letiltást biróilag feloldatni, illetve a hi
ányt pótolni, mert ellenkező esetben tagságát veszti.
Ha a megválasztott felügyelői bizottsági tag az itt meghatározott részvény, illetve ide
iglenes elismervény letétel kötelezettségének a kitűzött határidő alatt nem tenne eleget, úgy tekintetik, mintha a reá esett választást el nem fogadta volna.
§.
A felügyelő bizottság ellenőrzi a társaság üzletvezetését annak minden ágaiban, jogában áll a társaság összes ügyeiről magának felvilá
gosítást szerezni, a könyveket, számlákat és iro
mányokat, valamint a pénztárak készleteit bár
mikor megvizsgálni, végül a keresk. törv. 195.
§-a szerint eljárni.
29. §.
A felügyelő bizottság javadalmát a köz
gyűlés minden évben utólag állapítja meg.
IV. OZIM.
lEérleg, tartalék, jutalék és osztalék.
30. §.
A mérleg a naptári évvel összeeső üzleti év végén felveendő leltár alapján készítendő el és vizsgálandó meg.
Az első üzleti év 1896. évi deczember hó 31-én végződik.
31. §.
A társaság tiszta nyereségét azon összeg képezi, mely az összes kiadásoknak, netáni vesz
teségeknek és az értékleirásoknak levonása után a jövedelemből fenmarad.
Az ekként megállapított nyereségből : a) Legalább 5‘70 a tartalékalapra fordí
tandó mindaddig, míg az a 200,000 koronát el nem éri.
b) Tíz százalék az igazgatóság jutalékát képezi és annak felosztása felett maga az igaz
gatóság határoz.
Ha azonban az osztalék a 6°/n-ot megha
ladja, ez esetben az igazgatóság jutaléka 15°/0-ig felemelhető, de azzal a korlátozással, hogy ez által a 6°/0-os osztalék ne csökkenjen.
c) A maradvány mint osztalék a részvé
nyesek közt szó1 osztatik és a részvény-szelvény bevonása mellett mindenkor június 1-én a tár
saság pénztáránál fizettetik ki, ha csak a köz
gyűlés annak előbbi kifizetését el nem határozza.
32. §.
Az osztalék, mely esedékességétől számított öt év alatt fel nem vétetett, a társaság javára elévül és a tartalékalaphoz csatolandó.
13
33. §.
A tartalékalapjai első sorban a társasá
got netalán érő rendkívüli veszteségek fedezendők.
Közgyűlési határozat alapján azonban ab
ból az osztalékot 5°/0-га^ is lehet kiegészíteni, a mennyiben a nyereségből 5°/0-os osztalék ki nem telik.
Ha a tartalékalap 200,000 koronára felsza
porodott, közgyűlési határozat folytán a vállalat kiterjesztése czéljából külön tartalékalap is lé
tesíthető, melyre a nyereség 6°/0-a évenként fordítható. A vállalat kiterjesztésére azonban a rendes tartalékalap is fordítható.
V. CZIM.
A társaság feloszlása.
34. §.
A társaság feloszlik:
a) Az ötven évben megállapított időtartam lejártával.
b) Közgyűlési határozat folytán.
A társaság feloszlása esetében a közgyűlés által egy 7 tagból álló felszámoló bizottság vá
lasztatok és pedig 4 tag az igazgatóság és 3 tag a részvényesek sorából és egyúttal ezek fizetése illetve dijjazása is megállapíttatik.
A társaság feloszlása, vagy felszámolása esetében, a keresk. törvény 202—207. §§-aiban foglalt szabályok szolgálnak irányadóul.
Nyitrán, 1894. évi deczember hó 23-án.
Ezen alapszabályok a nyitrai serfőző és maláta
gyártó részvénytársaságnak 1894. évi deczember 23-án Nyitrán megtartott alakuló közgyűlésén felolvastatván, egész terjedelmükben elfogadtattak, a mi ezzel a külön hitelesítési záradékkal igazoltatók.
Kelt Nyitrán, 1894. évi deczember hó 23-án.
Dr. Kürth Dávid, s. k. Thuróczy Vilmos, s. k.
jegyzőkönyvvezető. elnök.
Latkóczy Imre, s. k. Dr. Janits Imre, s. k.
hitelesítők.
879. szám.
keresk. 95.
Ezen alapszabályok a nyitrai kir. törvényszéknél a kereskedelmi társasczógek jegyzékének I. kötet 336 lapján, az arra vonatkozó, magyarul: „Nyitrai serfőz0 és malátagyártó részvénytársaság,“ németül: „Neutraer Bierbrauerei und Malzfabriks Actien-Gesellschaft“ czég- gel együtt, bejegyeztetett.
Nyitrán a kir. törvényszéknél 1895. évi január hó 20-án.
Dr. Lang, s. k.
czégelőadó.
(:
Dr. Steinitz,. s. k.
czógjeg yzékvezető.
