• Nem Talált Eredményt

Zsoldos Enikő, Márton Sarolta (vezetőtanár) Kemény Zsigmond Elméleti Líceum, Szamosújvár,

Románia. E-velezési cím: zsoldos145@gmail.com

Előadás a

„Genetika-200 NemzetköziDiák-Tudományos Versenyen és Webináriumon, 2020. március 12-én

PP

http://mek.oszk.hu/20700/20763/pptx/Romanai_magyar_genetika_PP.pptx

Összefoglaló

Zsoldos E., Márton S., 2020, Adatok a romániai genetika történetéhez. Előadás a „Genetika-200 Nemzetközi Diák -Tudományos Versenyen ésWebináriumon, 2020. március 12-én.

Kulcsszavak: Erdély, Kolozsvári Magyar Tudományegyetem, Lazányi Endre, növénynemesités, lóbab, takarmányárpa, Imreh István, anafázisteszt, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

A genetika a jellegek öröklődésével, változékonyságával foglalkozó tudomány. Tanulmányozza, hogy hogyan öröklődnek a tulajdonságok, hogyan adódnak át a genetikai információk nemzedékről nemzedékre, hogyan marad meg a viszonylagos állandóság, miként jutna kifejezésre és miként változna. Az öröklődés és a változékonyság folyamatainak a megértése segít megérteni magát az életet. Hazánkban, Erdélyben a genetika

82

kivirágzott, azonban közbe szólt a történelem. A rengeteg támadás miatt tehetetlenné vált és sokáig haldoklott, de sohasem adtuk fel, mindvégig reménykedtünk, hittünk abban, hogy a szenvedések ellenére egyszer a gyümölcs majd beérik. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet megértsük, szükségünk van a múltnak az ismeretére.

Mi történt a múltban?

A természeti műveltség az Árpád korban és Mátyás király uralkodása alatt fellendült, összehasonlítható volt más európai országokkal (1458-1490). 1859. november 23.-án megalakult az Erdélyi Múzeum Egyesület, mely kezdeményezője, serkentője és támogatója volt az anyaországra is kiható magyar nyelvű tudományosságnak, és részese az egy évtized múltán megalakuló erdélyi magyar tudományegyetemnek. Az Erdélyi Múzeum Egyesület (6. dia) és a Kolozsvári Magyar Tudományegyetem (7. dia) megalakításától a román megszállásig tartó időszak volt Erdély tudományművelésének aranykora. Az I. világháború (1918-1940) befejezését követő „politikai fordulattal’’ az egyetem alkalmazottai állástalanokká váltak, az erdélyi magyarság intézmények nélkül maradt. A II. világháború végén a román hatóság az egyetem teljes vagyonát kisajátította, csupán három épület és néhány eszköz maradt a magyar egyetemnél. Ez volt az az időszak, amikor egy mikroszkópnál 3-5 hallgató ült. A Bolyai Tudományegyetem felszámolásával (1959) kilátástalanná vált minden, nemcsak az oktatás, hanem a kutatás elsorvasztását is maga után vonta, jelentősen lemaradtunk. 1990 után az újraéledés az anyaországi támogatásoknak köszönhető. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült Zöld

83

könyvben, 299 kutató közül, csak egy kutatója akadt a genetikának.

A Kolozsvári Örökléstani Iskoláról

Annak a közösségnek, amelyiket tán röviden Kolozsvári Örökléstani Iskolának is nevezhetünk, a legelső kiemelkedő tagja kétségtelenül Gelei József volt. Geleinek a kromoszómák hosszanti párosodásáról és e folyamat örökléstani jelentőségéről az 1910-es és 1920-as években magyarul és németül írott munkái (levelek, cikkek, monográfiák) korszakos jelentőségűek a számfelező sejtosztódás kulcsfolyamatának, az anyai és apai kromoszómák párosodásának, a tulajdonságok szétválásának és kombinálódásának a megértésében. Ennek áttekintése messze meghaladná dolgozatunk kereteit. A kérdés iránt érdeklődőknek a jelen verseny ajánlott irodalmának 07. sz tételét ajánljuk kiindulásként: http://www.gelabor.hu/szig-gel/fooldal/genetika-200/segito-irodalom.szg (07. tétel).

A következőkben tehát csak néhány kimondottan jelenkori genetikusról lesz szó.

• Lazányi Endre (1914-2009) romániai küldöttként beszámolt genetikai eredményeiről a brünni Mendel emlékgyűlésen (1965), közleményeinek témái a mutáció és kromoszómakutatás. 1959-től a kolozsvári biológiai kutatóközpontban a különböző vegyszereknek és ionizáló sugaraknak a növények genetikai anyagára gyakorolt hatását, a kromoszóma-aberrációkat vizsgálta a lóbab (Vicia faba) kromoszómákon. (9. dia) A

84

takarmányárpa hazai nemesítését kezdeményezte. (10.

dia)

• Imreh István (1945) (11. dia) a kolozsvári Megyei Klinika Nukleáris Orvostani Laboratóriumában volt biológus (1968), majd később a klinika sugárgenetikai laboratóriumát vezette. Fontosabb kutatási eredményei az anafázisteszt kidolgozása, emlőssejtek fúziója, orvosi, szakmai és baleseti sugárterhelés kromoszomális vizsgálatának romániai bevezetése.

• Valentin Petrescu-Mag: létrehozta az első romániai nyúlfajtát. Az új fajtát erdélyi óriásnyúlnak nevezte el, mely több őstől származik. (13.ábra)

A jelenlegi helyzet

A genetika fokozottabb figyelmet és támogatást igényel Erdélyben, hiszen jelen körülmények között nagyon nehéz lépést tartani a tudományág látványos fejlődésével. Az egészségügyi rendszer változatlan maradt a kommunista korszakhoz képest.

Egymillió lakosra jut egy genetikus, összehasonlításképpen Magyarországon a szakemberek száma 6 kutató 1 millió lakosra.

Hogyan változhatna ez (jó irányban) a jövőben?

Megfelelő szakképesítésű kutatócsoportok és költséges műszerekkel felszerelt laboratóriumok szükségesek. Jó szakemberek itthon maradása, az anyagi gondok megoldása nélkül nem zárkózhatunk fel Európa természettudományi kutatótevékenységéhez és nem pótolhatjuk azt a hiányt, amit Erdély történelmi múltja kialakított. Az anyanyelven való tudományművelés mellett szükségszerű a világnyelven való

85

közlés is, mely megóv az elszigeteléstől. A Sapientia Erdélyi Tudományegyetem remélhetőleg ezt lehetővé teszi.

Hivatkozások

Szabó T.E.A., 1976, A genetika évszázada. Válogatás Gregor Mendel, Francis Galton, August Weismann, Gelei József, Hugo de Vries, Thomas H. Morgan, James D. Watson… Ny. Vavilov és Julian S. Huxley írásaiból, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, pg.

63-80.

Lásd még a GENETIKA-200 online bibliográfiáját

http://www.gelabor.hu/szig-gel/fooldal/genetika-200/segito-irodalom.szg

https://www.digi24.ro/regional/digi24-oradea/genetica-aproape- ignorata-in-romania-in-tara-sunt-doar-22-medici-primari-in-domeniul-geneticii-3542133

https://viitorulromaniei.ro/2017/11/13/florina-raicu-geneticiana-cu-doua-doctorate-exista-stiinta-exista-vointa-ne-mai-trebuie-putinta/

https://www.nature.com/articles/BF03405994

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/versenyfutas-a-kis-nori-eleteert- romaniaban-keptelenek-voltak-kimutatni-a-negyeves-kislany-ritka-betegseget

https://hir.ma/kulfold/szines-hirek/ilyen-oriasnyulat-hozott-letre-egy-erdelyi-genetikus-foto/439540

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/vitiligo/898

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/latas/cikkek/mi_a_szemm utacio/20191021124229

http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/6.5/elettudomanyi_kutatasok.pdf

86

About some Hungarian Contributions to