• Nem Talált Eredményt

ZRÍNYI 475 szersniind a' költésiét, hadmesterség és történétesmeret mezején ,

In document WARTBURG WARTBURGI INNEP 343 (Pldal 133-157)

miről követkesiő munkáji tesznek tanúbizonyságot : a) Adriai Tenger­

nek Syrenája Gróf Zrínyi Miklós. Nyomtatta Bécsben a' Kolóniai Udvarban Kosmerovi Máté, császár Ő Felsége Könyvnyomtatója. An­

no MOCL1. Lenyomatott ujabb időkben is e' verselet, melly a' szi­

getvári Zrínyi Miklós tetteit énekli, b) Egy munkácska , meíly czim helyett e'jelszót viseli homlokán : .Ve bánts vagy A7e bántsd a' Ma­

gyart , és arról ad szabályokat , miképen kelljen a' Magyarok közt olly lábra állítani a' katonai szerkezetet, hogy kiilsegedelem nélkül foganatosán védhesse magát és orszígát a' magyar nemzet a' Törökök ellen, és visszavehesse tőlök mind a z t , a' mit addig elfoglaltak va­

ll a' magyar földből. Legelsőben kiadta e' munkáoskát Forgács Si­

mon gróf 170'). Ujabb időben kijött e' czim a l a t t : JVe bántsd a' Ma­

gyart. Irta Gróf Zrinyi Miklós horvátországi bánus. És most uj-jonnan kibocsáttatott Maros - Vásárhelyen 1790. c) A' Pető Ger­

gely neve alatt megjelent krónikát is Zrínyi Miklósnak tulajdonítja, mint szerzőnek, Káinoki Sámuel gróf. L- PETŐ GERGELY. 3) Z r i-n y i P é t e r , Miklós testvéröccse, együtt mui-nkálódék a' báttyával az 1663 és C4-diki táborozásokban, és több rendbeli vitéz és sze­

rencsés hadi tetteit említi ama táborozások aprólatos előadása. Mik­

lós csillagának felülmúló ragyogása azonban némi homályban tartá az övének fényét, mellyet ő amannak leszáltá után törekedek ugyan szembehatóbb tündöklelre vinni, de kimutatta e' törekedésében, hogy fel nem ért az ő lelke a' báttyáéval. A' Veselényil'éle öszveesküvés-be ereszkedve, jelen vala ó 1665 a' trencsényi öszvejövetöszveesküvés-ben , hol Rákóczi Ferencznek jegyezte el feleségül a' maga l e á n y á t , I l o n á t ; Veselényi holta után pedig (1667) ó vette á l t a l , már mint horvát­

országi bán , a' titkos vállalat igazgatását. Ebben azt a' nagy hibát követte e l , hogy midőn egy r é s z r ő l , a' Veselényi alatti határozat szerént, az erdélyi fejedelem, Apafi Mihály, közijeujárása á l t a t igyekeznének az öszveesküdtek segedelmet nyerni a' fényeq kaputól , más részről Zrínyi Péter külön követek által olly alap felett alku-dozék a' nagyvezérrel , melly szerént ő maga Magyarország , a' veje pedig, Rákóczi Ferencz, Erdély fejedelmévé lenne a' fényes kapu felsósége a l a t t ; melly kettős úton járásnak- az a' következése l e t t , hogy a' nagyvezér, a' külön keresetek egymásba ütköző minősege miatt, nem csak megtagadná minden avatkozását a' magyarországi dolgokba , hanem Apafit is tudósítaná a' dolog mibenvolta felől , és ez, is egészen felhagyna a' Magyarországiak gyámolitásával. Zrínyi Péter mindazáltal kitörésre határozta el magát, mellynek sikerité-sére együtt munkálódásra buzdította felesége testvéröcosét , Fran-gepáiri Ferencset, és a' stajerföldi kormányzót, Tattenbach grófot ; amaz Ígéretet nyert a' kanisai 's bosnyaí basáktól, hogy a' fényes kapu tudta nélkül íj gyámolítani fogják, a' mennyire lehetne, a' vállalatot; ennek az a' szerep j u t o t t , hogy lázadásba hozná Stájer-földet, és a' kitörésig tudtára adná Zrínyinek a' bécsi udvar paran­

csait és intézvényeit, jutalmul pedig Stajerföld, vagy legalább a ' c z i l -lei grófság örökös birtoka igértetett neki. Rákóczit is egy időbeni kitörésre bírta Zrinj'i a' felföldön; és hogy a' felföldieket annál haj­

landóbbakká tenné a' Rákéczthoz szegődésre, nem csak olly tartalmú kdldiratot bocsátott ama vidékre , mintha tökéletesen sikerült volná a' török segedelem-kereset, hanem, Apafinak későbbi vádolatja sze­

r é i n , egyik szolgáját is elküldötte oda, török csausznak öltöztetve, hogy ezáltal hitelesebbé tenné üzenetét, llly helyzetben valá á ' d o ­ log , midőn 1670 eiején Forstall M á r k , Sz. Ágoston féle szerzetes, és Zrinyi Péternek addigi udvari papja, Bécsbe erkesetí , és bemon­

dotta a' kormánynál a' bán asztalfeletti beszédeit, mellyekben e z , félre tévén már minden tartózkodást, érthetóieg kifejezte a' maga

no ZRÍNYI 's veje s z á n d é k a i . A' bécsi k o r m á n y azonnal két hadsereget parancsok-M a g y a r o r s z á g r a , az e g y i k e t a' felföldre S p o r k a l a t t , a' másikat H o r v á t f o l d felé Spankau a l a t t ; Lohkovicz herczeg pedig, a' hadi ta­

nács e l n ö k e , visszaküldötte Z r í n y i h e z F o r s t a l l a t y á i , és ez által bo­

c s á n a t o t i g é r t e t e t t neki , h o g y h a lemond kezdeményéről és a' bán­

s á g r ó l , a' (iát kezesül a d j a , 's tiszta levelet ad m a g á r ó l . Z r i n y i , a' S p a n k a u a l a t t i h a d s e r e g közeledéséről t u d ó s í t t a t v a , teljesítette ezen k i v á n a t o k a t , és visszaküldötte Bécsbe F o r s t a l l t a' maga fiával és a' t i s z t a levéllel , m i n d a z á l t a l ta.iácsosnak t á r t á k ő 's F r a n g e p i n i , ad­

d i g , míg ezen a l k u d o z á s teljesen befejeztetnék, hadi lábon á l l a n i , 's védelmi lépéseket tenni S p a n k a u e l l e n . Ennek e l ő n y o m u l t a azonban m e g r é m í t e t t e Z r í n y i 's F r a n g e p á n i b é r l e t t k a t o n á j i t , ugy hogy ezek­

nek n a g y része szétfutamodnék , és amazok csak 2 ezernyi őrhartdal z á r k ó z h a t n á n a k C s á k t o r n y á b a . Itt, vivatás alá fogatva , híjáján igye-kezének k é m é l t e t é s t n y e r n i S p a n k a u t ó l annak kijelentése á l t a l , I.ogy eleget t e t t m á r Z r í n y i a' felség k i v á n a t á n a k . K i i o p ó d t a k tehát éjjel a' várból , és Bécs felé vetjték utjokat. K é r i Ferencz , a' kinek há­

zánál utjokban m e g s z á l t a k , és további t a n a k o d á s végett egy darabig m u l a t n i s z á n d é k o z t a k , t u d ó s í t o t t a o t t létök felől a' be'csi k o r m á n y t , és e t t ő l Apr. 17 estve azt az u t a s í t á s t v e t t e , hogy igyekeznék biz­

t o s í t a n i a' szökevények Bécsbe k e r ü l t é t . K é r i t e h á t a' bekövetkezett éjjel r a b o k k á t e t t e v e n d é g e i t , és Bécsbe k ü l d ö t t e ő k e t , a' h o n n a n a z u t á n a' németiijhelyi fogházba vitettek. Innen esedező leveleket bo­

c s á t o t t a k a' Fölséghijz, <te ezek kedvező foganatot nem s z ü l t e k , m e r t a.' bécsi k i k ü l d ö t t b í r ó s á g Ítéleténél fogva 1 0 7 1 Apr. 3 0 . Németuj-h e l y e n l e ü t ö t t e fejeiket a ' Németuj-h ó Németuj-h é r pallosa. 4 ) Z r i n y i I l o n a , Péter l e á n y a feleségül a d a t o t t 1 Rákóczi Ferencznek, kivel 1 0 6 6 kelt egybe S. P a t a k o n , és a' k i t ő l két g y e r m e k e t s z ü l t , J u l i á n á t és Ferenczet.

E l v e s z t e t t e első férjét 1 6 7 ( 5 , és özvegységben élt a' n a p á n á l , Hato-ri Z s ó f i á n á l , Munkácson 1 6 8 2 - i g , a' mikor Bá.toHato-ri Zsolia h o l t a után T ö k ö l i Imréhez e s k ü d ö t t . Midőn ennek szerencsétlenül kezdenének f o l y n i dalgai , 's fogságra vettetése m i a t t a' v á r á d i basától 1 6 8 5 ! e -t e n n é k a' fegyver-t még m e g m a r a d o -t -t hívei , nem h a g y o -t -t fel férje ü g y é v e l a' hős lelkű Z r i n y i Ilona , hanem 1 6 8 8 - i g vitézül védelmez­

t e M u n k á r s o t a ' császáriak e l l e n , inig végre 1 0 8 8 J a n . 1 8 , főképen A b s o l o n D á n i e l nevű t i t o k n o k a hüségtelensége m i a t t , kéntelen vala feladni a' v á r a t Caraffanak , és a' feladás k ö t m é n y e i n é l lógva Bécslie

•vitetett g y e r m e k e i v e l e g y ü t t , a' honnan nem vala szabad eltávoznia f e l s ő b b engedelem n é l k ü l . Magához v á l t o t t a öt Tököli 1 6 9 1 , és a' k á r l o v i c z i b é k e k ö l é s után vele költözött 1699 Kisázsiália Nikoinedia v i d é k é r e . I t t végezte é l e t é t Z r i n y i Ilona 1 7 0 3 . lilső házasságbeli g y e r m e k e i t Bécsben v a l s kéntelen hagyni ; T ö k ö l i t ő l vagy nem szü­

l e t e t t g y e r m e k e , vagy h a született i s , e l h a l t . (Vö. RÁKÓCZI FKREUCZ 1 1 é s T Ö K Ö L I I M R E ) . — 5 ) Z r i n y i B o l d i z s á r , Péternek egyet­

len f i a , kezesül a d a t o t t az a t t y á t ó l I Leopoldnak 1 6 7 0 . Ezen időtől fogva t á n t o r í t h a t l a n h ű s é g g é ! viseltetek ő a' császár i r á n t , mellyet sem az apja szomorú k i m e n e t e , sem a' maga szegénysége 's lealacso-n y i t t a t á s a , sem testvérlealacso-nélealacso-njélealacso-nek , I l o lealacso-n á lealacso-n a k , és T ö k ö l i Imrélealacso-nek édes­

getése meg nem r e n d i t h e t e . Reménye v a l a , hogy á l l h a t a t o s ('elszánt­

s á g a m e g k é r l e l e n ö i még e g y k o r nemzetsége b a l s o r s á t , és visszahelye-zendi őt annak előbbi d í s z é b e 's b i r t o k á b a , m e l l y e t a' bécsi Kikül­

d ö t t bíróság e l i t é l t vala tőle. De ellenkezőleg ű ' ö t t ki a' dolog. Mert midőn 1 6 8 3 a' c s á s z á r t k ö v e i n é , midőn ez Kára Mustafa nagyvezér t e m é r d e k h a d n é p e elől Bécsből L i n z b e sietne m e n e k e d n i , terhes gya­

n ú b a e j t e t t é k ót L e o p o l d e l ő t t azok , a' kik a' Z r í n y i nemzetség ki-vesztét ó h a j t á k , m i n t h a az üldöző T a t á r o k kezébe igyekezett volna B o l d i z s á r k e r í t e n i a' c s á s z á r t . Az a k k o r i r é m ü l é s és zavar nem lát-t a lát-t é k h e l y lát-t adni a' vád szoros m e g v i z s g á l lát-t a lát-t á s á n a k és Boldizsár a

ZSÁKMÁNY-TÖRVÉNYSZÉK ZSCI10KKE 477 császár parancsára azonnal egy tiroli várba vitetett fogságra, a' hol ellentörőji intézetéből mély földalatti börtönbe zárattatott. Itt sinlő-dék elfelejtetve több évek sorában , inelly idő alatt a' Kanyar és a' bú megemésztették testi egészségét és raegtébolyitották elméjét. Sok idő múlva, nem tudni kinek indítványából, (hihetőleg 1 József if­

jabbik királyéból) áltvitetett ő ugyan Graczbs, 's egészségesebb és vi­

dámabb lakás rendeltetett számára; de már annyira ki vala belőle sajtolva az életerő, hogy rövid idő múlva ide hozatása után elalun-nék bernié az élet szikrája 1 703. Ó vala az utolsó Zrínyi. Cornéli szerént Katonánál 1680 történt ugyan Zrínyi Boldizsár elfogatása , minekutána meglátogatta vala nénjét Munkácson ; Cserei Mihály pe­

dig azt a' Zrínyit, ki 1683 fogatott e l , Jánosnak, mások Péternek nevezik ; mindazáltal igen hihető , hogy mindnyájan külön esztendő­

szám •és név alatt ugyan azon egy személyről és történetről tudósí­

t a n a k , és Coroéli »,' nevet, a' többiek az időt és alkalmat adják he­

lyesebben. Fábri l'ál.

Z s * K N Á s y T ö R v ÍÍ N v s z tí K. A' hajdankor ama szokása, hegy háború idejében az ellenséges status egyes alattvalóinak vagyona is

zsákmánynak tekintessék , ujabb időben tengeri háborúkra korlátol­

tatott. Szárazon a' zsákmányolás szabály alóli kivételnek 's ember­

telen keménységnek nézetik; ellenben tengeren nem csak hadakozó hatalmasságoknak , hanem alattvalóiknak is szabad az ellenséges sta­

tus tagjainak vagyonát elvenni. Kalózoknak mindazáltal , azaz illy zsákmányolóknak, engedelemleveleknek kell lenni a' hadakozó sta­

tusoktól, mivel mááként tengeri rablók. Megengedett zsákmány csak ass ellenséges alattvalók bajói ; de Angolország elvei szerint a' hajó­

kon levő holmi is, bár e' felett már sok vita kelekedett (L. SZÁRAZ­

FÖLDI RENDSZER, NEUTRAMTAS, UTRECHTI BÉKK.) A' kalózok önkény

tesen semmit se vehetnek e l , hanem a' hajókat fejedelmek valanielly kikötőjébe kell vinniek , a' zsákr.iánytörvényszék elibe. Ha a' zsák­

mány idegen kikötőbe vitetik, az irományokat a' kalózok fejedelmek admiralitás - törvényszékéhez küldik itélethozás végett. Franczia-országban különös zsákmánytörvényszékek (Conseii des prises) vannak 's ezek 1814 olta a' tengeri minister osztályához tartoznak. Angolor­

szágban az admiralitás hoz Ítéletet, melly a' cancellaria elibe vitetik feljebb , hol külön kir. biztosság dönti el a' kérdést.

Z S C H O K K E (János Henrik Dániel) mind a' gondolkodó, mind a' mulatságot szerető német olvasó közönségnek egyaránt kedvelt, je­

les irója; szül. Magdeburgban Mar. 22. 177] , vagyonos szüléknek legfiatalabb gyermeke volt. Kora árvaságra j u t o t t ; első mivelődését az altstadti gyninasiumban nyerte, hol a' régi és uj költőket legelő­

ször titkon kezdé olvasgatni, majd egy vándor színész csoporthoz sze­

gődött 's mint játékszini k ö l t ő , darab ideig ezzel csavargott, mig végre övéivel megbékélvén, a' frankfurti egyetemben ment, 's itt minden terv nélkül bölcselkedést, h i t - , t ö r t é n e t - , kincstári- és szép tudományokat tanult. 1792 ugyan itt mint nyilvános tanitó lépett fel , <!e sem hivatalhoz sem fizetéshez nem juthatott. Milly kevéssé fojthatta el képzelő ereje szárnyalását 's aestheticai érzelmeit a' hosszas és szoros tudományos erőködés , a' dráma mezején tett irói próbái csak hamar megmutatták. Ezek színpadon többnyire szerencsét találtak, különösen Abellino, mellyet a' köznép még ma is kedvel.

Ezek azonban korán sem valódi mestermivek , mint azokat az igaz-ságszereiő s/.erző ollyanok»ak maga sem t a r t o t t a ; inkább egy fiatal elme ömledezései azok, meliyekben egy virág/ó 's hathatós előadói tehetség az utóbbi érettebb munkák rovására szabadon '» gond nél­

kül dolgozott. WöUner nem akarva tértté őt az akadémiai pályáról politikaira, azon akadály á l t a l , mellyet 1795 rendes professorság-ert nyújtott kérelme útjába gördített. Ekkor utazni mene Z. Német-,

478 ZSCHOKKE Franczia -, Olaszországba és a' Schweizba. Itt sokfelől jött élénk un­

szolásra felvállalá a' reichenaui seniinarinm igazgatását. Mennyire emelkedett alatta ez intézet 's mennyire megismertettek érdemei, bi­

zonyítja a z , hogy polgári joggal tiszteltetek meg. E' köztársasági kitüntetést 6 később GraubüntUen történeteinek tetszést érdemlő kia­

dásával illőteg hálálta meg. Korábbi történetek készítek már Schvvek-ban a' zendülést, melly 1798 csakugyan kilört; a' Francziák benyo­

multak , 's velők zavar, békétlenség, szenvedélyesség fészkeié ma­

gát az országba. Z. kötelességét 's a' szabad statusnak, mellyhez most szorosabban kapcsolva volt, függetlenségét gondolóra véve, fegyvert ragadott 's mint szabadvállalatu szolgáit a' Francziák ellen. De igen hamar el lett döntve a' kis cantonok tusakodása , egyszersmind Grau-bündten határit egy franczia és austriai hadsereg olly veszélyesen fenyegető , hegy Z. férjfias feltételéről a' dolgok illy változási közt kénytelen vala lemondani, kivált mivel egy igen fontos ügy mind őt, mind a' közjónak valamennyi barátit élénken kezdé foglalatoskodtat-n i , azofoglalatoskodtat-n fölötte fofoglalatoskodtat-ntos kérdés t. i. ha a' Büfoglalatoskodtat-ndtefoglalatoskodtat-niek külöfoglalatoskodtat-n váljafoglalatoskodtat-nak ,

vagy a' Schweiziakkal együtt tartsanak-e? Az okosság ez utósót ja-valá , a' szenvedély az elsőt kivárni, 's ez győzött azon elszánt ellen­

kezés daczára i s , mellyet Z. 's Tscharner polgármester a' viszonyok helyes megfontolása és a' közjó iránti szeretetnél fogva mutattak.

A' tulcsapongó szenvedély majd vádakat kezde hintegetni 's ez evő­

szakos elvakitásnak egyik nevezetes áldozatja lőn az alig helyre állí­

tott 's most újra eltörlötí seminarium. Z. és Tscharner, kik eddig közös munkálkodásra szerencsésen egyesülve valának , darab ideig még nagyobb néző piaczon dolgozának egymásért és egymás mellett, t. i. Aarauban , Schweiznak akkor politicai közép pontjában , mint követek a' helveta és franczia hatóságoknál. Tscharner talán az uj dolgok zivatarival szembeszállni nem mervén , vagy azoktól belsőkép irtózván, hamar visszavonult 's igy még inkább nehezité a' terhet Z.

vállain , ki azon fölül az Austriaiak benyomulása óta meghatalmazó küldőitől", mint követ egészen elvágatván, csupán magara 's ön ere­

jére hagyatott. Ekkor Stapfer , a' tudományok ininistere, az iskolai ügyek osztályának fejévé választá ; nem sokára kormányi meghatal­

mazott biztosképen Unterwaldenbe küldetek, hol a' had pusztitási-hoz a' minden ostorok gonoszabbika , a' pártdüh is párosula. Z. ha­

mar feltalálá magát külön nemű foglalatosságiban , némi hajdankori ügyesség és erő lakott benne , melly mindenütt könnyen honos lesz, hova a' köz jó szólítja. Világos fényben mutatá ezt ki Unterwalden-re nézve: itt szakadatlanul mint jótevő és békitő munkált; hivatali befolyás, személyes fontosság, szellemi ügyesség, társalkodási tar­

tás , kedveitető viselet hatalmasan egyesüíének ugyan azon czélra.

Ez emlékezetes időt festi Historische Denkwürdigkeiten der zcliwei-zeritchen Staatsumwalzung czimü munkájában. Majd kiterjesztetek előbbi felhatalmaztatása U r i , Schwyz és Zug cantonokra i s ; azon szivet rázó felszólítás, mellyet az e' tájakon dúló ínségnek elhárítá­

sa végett mondott , a' népszerű ékesszólásnak mindenkor szép emléke marad. W korbeli iratai közt legtöbb figyelmet (terjesztett Gearhich-te des Kampft und L'nGearhich-tergangs der Waldcantone. I 800 kormány i biztos­

nak nevezé a' berni középponti kormány, egyszersmind e' hivatalnak különös fontosságot adott azon felszólítással , hogy Bonaparte első ronsnlnak a' Bernhard heg3'é'n kalauzul szolgáljon. Ezt ugyan elmel-lőzé Z. , azonban Moncey tábornokot Júniusban Gotthard hegyén ke­

resztül kisérte. Ezentúl rendbcszeiíte az olasz Srhweizot (íiiigano és Bellinzona cantonokat), 's mind addig munkálkodott, míg az ó ja­

vallottá kormányi helytartó és igazgató kamarák az elibök tűzött hi­

vatali foglalatoskodást rendesen elkezdek. Bernbe vissza térvén, Rein-ísard franczia követnél, 's Damas tábornoknál a' második tartalék

ZSCHOKKE 479 sereg vezéri tisztségének fejénél hathatós panaszt tett a' Masséna pa­

rancsából elkövetett zsarolások és önkény ellen. Ha i t t , mint gyak­

ran történik , késő volt 's foganatlan maradt is a' nyilt beszéd , még is becsületére válik az azon elszánt férjfinak, ki elszavalta. HogyZ.

a' rábízott kötelességet dicséretesen teljesítette, elég nyílván bteonyi-tá a' helveta kormány azzal, hogy ót a' baseii cantonba, hol a' fSÍd-bér és tized miatt lázadói charakterü mozgások mutatkoztak, kor­

mányi helytartónak nevezte. Midőn egykor a' parasztok fegyverejen összecsődültek, nem gondolva a' veszéllyel, a' féktelen csoport küzé*

rohant, 's ez csendesítő beszédének mint valamelly béke - zászlónak legott engedett. Azonban az uj törvényes reád , mellynek sajátságos szellemét szoros középpontositásnak kell vala tenni, láthatólag vége felé sietett; nem vala támaszpontja az előre el nem készített indula­

tokban , szükölködék szilárd történeti alap nélkül, minek hiánya a' pártoskodók és szenvedélyek tusai közben annál érezhetőbb vala. A"

berni középponti igazgatás ismét az eltörlött foederalismusra forditá figyelmét, melly más időben és jobb erkölcsök mellett tűrhető alkot­

mányforma volt , de a' jelenkor hatalmas léptei 's a' mindig tovább harapózó szakadások közt már rég elkorosodott. Z. boszonkodva a*

dolgok lassú folyamatján, letette baseii helytartóságát, hogyne lás-sék , mintha hivatali befolyása által helyben hagyná azon rendszer visszaállítását, melly ellen külön alkalmaknál olly minden kétséget kirekesztőleg nyilatkozott. Most egészen elvonulva a' köz dolgoktól, Aargauban a' biberstcini kastélyban egyedül kedvelt tudományinak élt, nem gondolva a' körüle dühöngő viharral, mig végre Bonaparte a' már egészen levert Schweiznak némi közbenjárói állapotot enge­

dett , melly az elhárított bajokhoz képest szerencsének tekinthető vala, ha csupán az országnak gyümölcse, nem pedig távolról jöt*

Ajándék volt volna. A' visszonyoknak uj emelkedése ismét köz mun­

kásságra szólitá Zschokket, Aargnu canton által 1804 a' fő erdŐ3Z-és bányász hivatal tagjává tétetek. Ez ágbeli ismereteinek tanuja ké­

sőbb kiadott munkája : Der Gebirgsförster. Most aargaui statuspol­

gársággal is megajándékoztaték. Egyszersmind nagyon olvasott népúj­

sága : Der aufrichtige und wohlerfahrene Schiceizerbote, mellyefc lg04 kezdett, a' legjótékonyabb munkásság elemébe helyezé. 1805 házasságra lépé kirchbergi lelkész Nüsperli leányával , kivel boldog páros élete alatt 8 fiat nemze. A' sors csapásival annyira gazdag 1806 esztendő határozá el a' Miseellen fúr die neueste Weltkunde tervét, mellyet 1807—1813 szakadatlanul folytatott; jeles ez gass-dag tartalmával, tárgyai szerencsés választásával, kellemes előadás­

s a l , lelkiismeretes szabadelmüséggel *s nagy részben jól talált. íté­

lettel. Bibersteinból Aarauba költözködése (1808) egyszersmind egy kőmives egyesület,' és honi miveltség társaságának felállítására ada alkalmat. Az 1813 és 1814-ki nagy történetek , a' szövetségesek be­

menetelével párosulva, sok lobogó tűzhelyet találónak Schweizban , mellyekből a' visszavonás lángja sokfelé elharapózott. Z. mennyiben rajta állott , igyekezék a' fenyegető veszélyt mérséklés és okosság szavaival elhárítani , midőn más részről Aargau canten igazait és szabadságát csillámló fontossággal védelmezte. 182!) letette aargaui főerdőszi, és egyházi felügyelői tisztét. Azt kivánák t. i. tőle, hogy nevezze meg szerzőjét egy czikkelynek, melly az ó szerkeztetése alatt kijött Schweizerbole-htin Einsiedeln klastromnak hasonló nevű város­

kával folytatott perére nézve a' klastrom ellen nyilatkozott. A' kis tanács csak 8 napi időt sem engede neki, hogy a' Zürichben lakó írót értesíthesse , hanem börtönnel és száműzéssel fenyegeté. Jgy hi­

vatalairól lemondott, azonban a' nagy tanácsnak és iskolai igazgató­

ságnak tagja maradt. 1830 a' kis tanács ismét evang. egyházi ta­

nácsnoknak választá. —Legnevezetesebb munkái : Oeschic/ile des

bai-4 8 0 Z S E B K Ö N Y V - É S A L M A N A C H L I T K R A T U R A NÉMKTOR, fi telten Valks und seiner Fürsten (I gl 2 — 1 8 1 8 . ) Világos elrende­

z é s , k o r u n k s z ü k s é g e i n e k szüntelen szemmel t a r t á s a , mellyhez ké­

pest t a l á n i t t o t t a' n a g y m ú l t k o r szelleme igen is á r n y é k b a esik , k r i t i k a i n é z e t , t e r m é s z e t e s , minden t á r g y h o z a l k a l m a z o t t , t i s z t a , m e l e g és erős n y e l v , m a g a s a n felemelik e' munkát a' mostani köny­

vek z á p o r a f ö l ö t t , ha b á r a n n a k első r a n g ú t ö r t é n e t í r ó k közt épen h e l y e t nem s z e r e z h e t n e k i s . Das ' Goldmacherdorf d e r é k nép k ö n y v , szerzőjének szinte a n n y i b e c s ü l e t e t , mint az olvasóknak örömet oko­

z o t t . 1 8 1 7 ó t a j e l e n t e k m e g : Überlieferungcn zur Geschirhte unse-rer Zeit, m i n t a' vissza ó h a j t o t t Miscellaneák p ó t l é k a . Legújabb '»

t a l á n legjobb m i v é : Bet Snhweizerlandes Geschichte fiit das Schwei-zervolk , m e l l y n e k kevés hónapok a l a t t csupán Schweizban ÍÍQOO pél­

d á n y a k e l t e l . E' velős könyv Zschokkenak hiv képét másod hazája o l t á r á n sok i d ő r e f e l á l l í t o t t a . Bilder au.i der Schtceiz ( A a r g a u , 1 8 2 4 ) t e r m é s z e t t ö r t é n e t i festemények. T e r m é k e n y elméjének többi szüle-m é n y i t , (rornánait, n o v e l l á i t , e r k ö l c s i á b r á z o l a t i t ' s t ö b b . ) szüle-mint szüle- mellye-k e t nyilvánosan sajátinamellye-k nem v a l l o t t , vagy m u n mellye-k á i s o r á b ó l utóbb k i t ö r ö l t , elmellőzKük. Mint i r ó , azokhoz t a r t o z i k , k i k nem a n n y i r a

•uj u t a t t ö r n e k , m i n t a' m á r t a l á l t a t különféle i r á n y b a n kellőleg el­

t e r j e s z t i k , miben t a l á n t h e o r e t i c a i mélységgel s z ű k ö l k ö d n e k , p r a c t i -cai beccsel pótolják , lángész h e l y e t t é r e t t elmét n y ú j t a n a k 's igy a%

e m b e r i s é g e l ő d e i t , h a b á r némi t á v o l s á g b a n , d e e r ő v e l , ügyességgel 's s z e r e t e t t e l követik. P o l g á r i tiszte körében n y i l v a n n s s á e o t és házi v i s e l e t e t p é l d á s a n p á r o s í t ; g y e r m e k e i n e k nevelése kezdettől fogva leg-kedvesb f o g l a l k o z á s a . I l o n a i r á n t m i n d e n k o r feddhetlenséget bizonyí­

t o t t , ' s m á s k ö r ü l m é n y e k é s j e l e s e b b emberek közt t ö b b e t , nagyáll­

t a t m i v e l h e t e t t volna. T á r s a l k o d á s b a n korán sem tetszik belőle ki a' s í ö b a t u d ó s , folyvást vidám és é b r e d t l e l k ű , u g y beszél, mint a' küi»yv„

I r a t inak egy g y ű j t e m é n y e megjelent 1 8 2 5 , 4 0 köt. Aarauban, mellyek elsőjében é l e t r a j z a is k ö z ö l t e t i k .

Z S K B K Ö N Y V é s ALMANA.HLtTJÍRATCR.l NfíMRTORSZ ÍGOJí. A ' Z S « b

-k ö n y v e -k e r e d e t é t m á r azon t o l d a l é -k o -k b a n -kell -k e r e s n i , m e l l y e -k e t a*

k a l e n d á r i u m o k m e l l é szokás vala függeszteni ; Hlyen volt Der hin-leende Bothe. Utóbb a' miveltebbek s z á n á r a o k t a t ó , mulattató elbe­

s z é l é s e k e t r a g a s z t a n a k a' k a l e n d á r i u m o k h o z . E l e i n t e csak csinos kül­

s ő r e t e k i n t e n e k ; de majd n a g y o b b figyelem f o r d i t í a t é k a' belső ér­

t é k r e is ; rézmetszetek disziték a' könyvecskét , \s csinos kötéssel kel-le k í n á l k o z n i a . Ma m á r l e g n a g y o b b fokra h á g o t t az e' részbeni fény­

ű z é s , de h i h e t ő i s , hogy raivfcl a' zsebkönyvekkel nemcsak a' könyv-á r o s o k , hanem magok a' k ö l t ő k is k e r e s k e d é s t űznek , becsük nem, s o k á r a h a n y a t l a n i fog. — N é m e t o r s z á g o n első Köz kedvességü zseb­

k ö n y v volt a' laucnbtirgi ; megjelent 1770 's j á r t 1798-ig. A' galliai u d t a r i k a l e n d á r i u m o k , mellyek a z európai fejedelmek nemzetségi t á ­ b l á j á t i s k ö z l é k , megjelentek 1 7 6 4 , francziául 1 7 ( i 6 , ' s külföldön s z i n t e d i p l o m a t i k a i t e k i n t e t r e j u t o t t a k ; most azonban már keletök n a g y o n m e g c s ö k k e n t . A' gbttingai t a r t o t t 1 7 7 6 — 1 8 1 3 ; a' leipzigi m e g s z ű n t 1 8 1 3 , de I S I 7 R o c h l i t z tanácsos á l t a l fe.lélesztetve , ten­

g ő d ö t t 1820-ig. A' leipzigi zum geselligen í ergnügen ezimzett zseb­

k ö n y v megjelent 1 7 9 1 , 's u g y m e g k e d v e l t e t e t t , hogy 1 8 1 8 - t ó l fogva h a s o n nevű párja is t á m a d t , 's mind a ' k e t t ő folyton j á r . Cotta zseb­

könyve fiir Bamen k e z d ő d ö t t 1 7 9 8 . IJg>an ez hasonlót a d o t t ki 1802 Almanach de.i Bamen czim a í a t t i r a n c z i á u l . B r é m á b a n a' Liebe und FreundscJiaft 1800, Minerva 1 8 0 9 j ö t t k i . T o v á b b á Frauenlasclen-buch N ü r n b e r g b e n I S I 5, Orphea, Cor?ielia, Kheiniscles Tatchenhuch, Pénelopé, Wergieszmeinnicht 1 8 2 7 . A' bécsi Aglaja , és a' berlini

Taschenhalender első éveiben jeles m e í s z e t e k k e l 's egyébb dolgoza­

t o k k a l k í n á l k o z o t t . E m l í t e n d ő k még az Alpenrosen Bernben , a' s c h l e s w i g i Kidora és az Uránia. Á l t a l á b a n Németországon J S Ü l — 2 8

Z S I B B A S Z T Ó H Á J A ZSIDÓK 4 8 1 mintegy 3 5 0 zsebkönyv j e l e n t meg. — Egyes czélokra is igen számos

aisehkönj v j ö t t k i , iilyenek valának Kotzebuetól 1 8<)3—ISI 9 Almait, dramalischer Spiele , k i t azóta M ü l l n e r , C a s t e l l i , K u r l a n d e r , Töpfer, H o l t é i 's többek követtek. Szinte több zsebkönyv jött ki Musenalmanach név a l a t t ; ezt már B ü r g e r és Vosz kezdek 1770 — 1 7 7 6 , Schiller k i a -dá Xenien czim a l a t t 1 7 0 6 — 1 8 0 0 . Azonban az i l l y nemű zsebköny­

vek közt legérdekesebb volt a.'Wiener Musenalmanach, rwellyet 1 7 8 1 Blumaner és R a t s c h k y i n d í t o t t meg. De ujabb időkben a n n y i r a e l h i -degedett az olvasó közönség az i l l y csupán költészeti g y ű j t e m é n y e k , in int nevezek Voetisrhe lHumenJf.se i r á n t , h o g y utóbb csak a' B e r l i ­ niek JS'ordische Musenalmanachja ( 1 S 2 6 ) 's a' sehlesiai á l l o t t fenn.

Külön i r á n y ú 's t a r t a l m ú zsebkönyv forma folyó i r a t o k h a z á n k ­ ban is többször j ö t t e k é l e t b e , többen is h a l t a k e l . A' szorosan vett a l m a n a c h o k közt fő említést érdemel K i s f a l u d y K á r o l y n a k 1 8 2 i kez­

d e t t Aurorája , m e l l y e t most Bajza f o l y t a t . E n n e k t a v a l y hason ne­

vű vetélkedő t á r s a a k a d t Szemere Pál szerkeztetése a l a t t ; az innen kelekedett ismeretes Aurora-pert az olvasó község j e l e n l e g b í r á l g a t ­ j a . Híbe, mellyet Edvi Illés Pál Bécsben indita m e g , a' kiadó h a l á ­ lával megszűnt. Szinte netia régiben j ö t t l é t r e Kovacsórzy Ne/elejtse, és Arpúdiúja, mellynél u g y a n .korábbi, de mind beiső b e c s é r e , mind.

külső ékére nézve s o k k a l h á t r á b b á l l Baimel Urániája. L. Tudomány, tár 11 köt.

Z s t n is A s 7. T ó R Á J A , 1. G ü K c s u i t , ,

Z S I D Ó K . A ' babyloni fogságból (1. HERK'VUSOK) Cyrus engedel­

mével K. e. 5 3 6 honokba visszatérvén a' Zsidók , uj , a' P e r s á k t ó l függő , de belső d o l g a i r a nézve saját főpapjaik és véneik a l a t t ( k i k Mózses a l k o t m á n y a szerint k o r m á n y o z t a k ) levő s t a t u s t a l k o t á n a k J u -daeában. J e r u s a l e m , a' templom f e i é p i t t e t é n e k , M ó z s e s , a' t ö r t é n e t ­ írók 's pioféták i r o m á n y i öszveszedejének '* oskolák á l i i t t a t á u a k f e l , Esdra és NKHKMIAH (I. e) íelügy élése a l a t t , k i k e t nemzetek visz-szaállitóinak kell t e k i n t e n ü n k . A ' persiai m o n a r c h i a l e d ü l t e k o r N . Sándor a l á kerülének, 's ennek h o l t a után e g y i p t o m i P t o l e m a e u s ( S á n ­ d o r vezéreinek egyike) foglalá el P a l a . s t i n á t K. e. 3 2 0 , ki a l a t t t e l ­ j e s nyugalomban élének , sőt a' kereskedés végett A l e x a n d r i á b a szá-l i t o t t Zsidók nagyobb j o g o k a t k a p t a k tőszá-le , mint a' bonsziiszá-lettek.

mével K. e. 5 3 6 honokba visszatérvén a' Zsidók , uj , a' P e r s á k t ó l függő , de belső d o l g a i r a nézve saját főpapjaik és véneik a l a t t ( k i k Mózses a l k o t m á n y a szerint k o r m á n y o z t a k ) levő s t a t u s t a l k o t á n a k J u -daeában. J e r u s a l e m , a' templom f e i é p i t t e t é n e k , M ó z s e s , a' t ö r t é n e t ­ írók 's pioféták i r o m á n y i öszveszedejének '* oskolák á l i i t t a t á u a k f e l , Esdra és NKHKMIAH (I. e) íelügy élése a l a t t , k i k e t nemzetek visz-szaállitóinak kell t e k i n t e n ü n k . A ' persiai m o n a r c h i a l e d ü l t e k o r N . Sándor a l á kerülének, 's ennek h o l t a után e g y i p t o m i P t o l e m a e u s ( S á n ­ d o r vezéreinek egyike) foglalá el P a l a . s t i n á t K. e. 3 2 0 , ki a l a t t t e l ­ j e s nyugalomban élének , sőt a' kereskedés végett A l e x a n d r i á b a szá-l i t o t t Zsidók nagyobb j o g o k a t k a p t a k tőszá-le , mint a' bonsziiszá-lettek.

In document WARTBURG WARTBURGI INNEP 343 (Pldal 133-157)