ni a' németalföldi helytartónénak, pármai Margitnak, a' gyűlöletes spanyol inquisiot be akará vinni Németalföldre 's uj püspökségeket szándékozék I'elállitni, Egmont gróf, az oraniai herczeg és Hoorne gróf Írásban előterjesztek a' királynak , hogy ha a' cardinalist visz-sza nem hivandja, ez erővisz-szakos bánásával az egész tartományt l'ellá-zitandja. Filep ezen előterjesztméiiyt felségsértésnek tekinté ; de el-rejté haragját '» a' cardinalist visszahivá, hanem a' vérszopó Álba herczeget küldé helyébe spanyol és olasz katonákkal. Wilhelm azon
nal áltlátá , hova czéloz e' 'a kére a' helytartónét , hogy a' király
nál eszközölje k i , a' seelaodi , utrechti \s hollandi helytartó - mél
tóság , mellyet mint nagybátyjáaak, Kenatus oraniai herezegnek, örököse b i r t , tőle leendő elvételét ; de Margit ezt megtagadá 's azt kiváná tőle , hogy Lajos öccsét küldje el magától 's uj hűségesküt tegyen le. Egyiket se teve W. mondván , hogy Lájos nem ellensége a' közönséges csendnek, mint a' herczegné véli, ó pedig a' király iránti hűségre már megesküdt. Egyszersmind gr. Egmonttal Fiíephez fo
lyamodott, vallásszabadságot kérvén Németalföldnek. Midőn erre azon előterjesztmény, mellyet 300 nemes, kiknek fejek Lajes nassaui gróf vala , 1566 az inqtiisitio bevitetése 's uj püspökségek alapitta
tása ellen benyújtanak, megvetőleg i'élretetetett volna (a'.foiyamo-dók t. i. koldusoknak, genseknek , neveztetének) , W. Üendermon-nében öszvejövetet tárta Egmonttal, Hoomével, öccsével Lajossal '«
másokkal : hogy a' végett tanácskozzék vélek , miképpen lehessen a' spanyol seregek benyomulását 's a' fenyegetődző veszedelmet eltá
voztatni. Legtöbben azt javaiák , hogy fegyveres kézzel kell éllenál-ni. Csak gróf Egmont, flanderni és artoisi hely t a r t ó , vala azon vé
leményben, hogy üizni kell a ' k i r á l y jóságában's kegyelmében. Ezen kegyelem, felele az okos >V. , lesz a' mi végveszedelmünk 's Egmont azon hid, mellyen a' Spanyolok Németalföldre benyomulnak, de a' mellyet azután lerontanak. Elválván, Egmont és \V. egymás nyakába borultak, 's mintha előre érezték volna, hogy nem látják többé egy
mást , nag5r sírással válának el. A' herczeg nőjével 's gyermekeivel kivévén a' legidósbet , ki Löwenben tanúit, Bredába 's innen dillen-burgi kastélyába költöy.ék. Álba azonközben benyomula Németalföldre.
Azonnal 18 nagy 's több nemes fogaték el , Egmonttal \s Hoomével, kiket a' kegyetlen Álba Bn'isselben 5 Jtin. 1568 lefejeztete. Midőn Granvella ezt Komában meghallá , tüstént azt kérdé, ha elfogá e' Álba a' hallgatóságot (így nevezé Wilhelmet) is ? Ha, ugy monda , ez a' hal még nem került hálóba , semmit se ér a' herczeg halászata.
Álba azonban a' herczeget, Hoogstraten, Kuilenburg 's más grófo
kat, kik honokat elhagyák , a' 12 személy tanácsa elibe idezé. \V.
nem jelene meg, hanem Brabant rendéire hivatkozék , mint termé
szetes biráira 's közvetlenül a' k i r á l y r a , mivel ó, mint aranygyap
jas vitéz csak magától a' királytól 's a' rend vitézeitől ítéltethetik meg. Erre 11 Maximilián császárhoz és a' német fejedelmekhez fo-lyamodék védelemért. A' császár nem csak megigéré ezt neki, hanem, nyilván is kárhoztatá Álba t e t t é t , ki a' herczeget, mivel a' kitett napon nem jelene meg személyesen, öccsével Lajossal együtt, mint felségsértőket, számiizé, birtokait elfoglalá, városába Bredába ka
tonaságot kulde 's 13 éves liját , Filep Wilhelmet, a' löweni egye
temből elviteté 's kezesül Spanyolországba küldé (honnan mindaz
által kiszabadult, 's 1618 mii.). Most az oraniai herczeg, mint el
lenség, lel lépé Álba ellen csatamezőre ; nyilván mene által a' p r o testáns vallásra, '« több prot. fejedelemtől kapa segítséget pénzben és katonaságban. Azon hadnéppel, mellyet ő gyú'jte, öccsei , Lajos és Adolf, Frieslandba utének, 's megverek Ileiligerieenél ((irönin-genben) Ligne János spanyol vezért és arembergi grófot, ki maga
3 8 4 WILIIELM I
is csatamezőn marada; de Adolf is elesek 's mivel Lajosnak nem Tá
la pénze , mellyel a' sereg zsoldját kifizesse , Albától Jemmingentiél meggyőzetek 21 Jul. 1508. Wilhelm erre 24,000 Németből állóhad
erőt gyüjte , mellyel 4000 Franczia égyesüle 's kihirdettető, hogy Álba 's az ez által Brüsselben felállított vértanács (conseil destrou-bles) volnának a' had okai. Nagy ügyességgel vezeté által a' sereget a' Rajnán és Maason, heúte Brabantba 's megverő az ellenség egy r é s z é t , de Albát, ki várakba rejteze, nem bírható ütközetre és a' népet , melly reszkete a' Spanyolok előtt, közönségesen nem lazitha-tá f e l ; sőt ezüstét és podgyőszát eladni \s fejedelemségét, Urániát, elzálogitni kinszeritteték, hogy a' hátra levő zsoldot kifizethesse ka
tonáinak. Erre serege szétoszla ; maga pedig 1200 lovassal '» öccsei-rel a' zweibrückeni herczeghez ment: , 's részt véve ennek franczia-országi táborozásában a' Guisek kath. pártja ellen. Itt több ütközet-l>en 's város - vívásban tüntető ki magát, de a' táborozás szerencsét
lenül végződvén , visszatére Németországba. Francziaországban azt javalá neki Coligny admiral , hogy kalózókat küldjen a' Spanyolok ellen a' tengerre 's -főleg Seelandban és Hollandban iparkodjék ma
gát erős lábra helyezni, mivel innen nehezen szoríthatják ki őt a' Spanyolok. E' tanácsot követé is a' berezeg 's a' tengeri geusek (igy nevezek ama kalózókat) már 1572 elfogtalak Briel várost és kikötőt Voorn szigeten, mire Vliessingent is hatslmok alá hajtűk. Mivel egy-szermind Álba zsarnoksága is naponként türhetlenehb leve 's a' nép uj adók miatt elkeseredék , ez okból végre több hollandi , seelandi ,
felsőysseli és gelderni város álla az oraniai herczeg részére. E' most hogy Bergennél (Hennegauban) Álhatói bekerített öccsén , Lajoson, segítsen, 17,000 emberrel Brabantba üte h e , hol Mecheln és Löwen kapuikat felnyiták előtte, de a' franczia segítség, mellyet Coligny külde n e k i , megveretek 's ő maga Albát, ki magát besánczolá, ütkö
zetre nem kínszeritheté. Visszavonula tehát 8,' Rajnához 's alig nte-nekvék meg 1000 Spanyol körmei közül, kik éjei táborára törtek, hogy őt elfogják. Megszabadulását egy kis kntyácskájitriak köszön
heti, mellynek ugatása őt korán felébreszté és katonáinak öszvesze-clésére elég időt nyerhete , hogy ezekkel a' Spanyolok előtt ketté
vágja az utat. Innen Utreehbe és Seelandba mene, hol a' tengeri geu-sektól admirállá vátasztaték. 1575 Holland rendéi a' Spanyolország
gal folyt had régéig ;ü tariák neki , de csak személyére, a' főhatal
mat 's fejedelemséget; ugyanezt tevék későbben Seeland , Utrecht, Geldern és Felsőyssel. E' megkülönböztetést meg is érdemié a' ne
mes lelkű W . , mert 1573 fáradhatlan munkássága kiállita Vliessin-genben ama 150 hajóból állolt tengeri erőf, mellyel vivák ki sza
badságokat tengeren a' Hollandiak. Azonközben Álba megvevő Ber-gent, mint más városokat i s ; hanem kegyetlenkedése legelszántabb ellenállásra ösztönző a' még megveendőket. W. ellenben Gertrnyden-burgot 's MiddelGertrnyden-burgot, Seeland fővárosát, hajtá hatalma a l á ,
mi-" után a' tengeri geusek a' spanyol hajóhadat megverték volna. Ekkor tájban valta fel Albát 3&uniga Lajos és Requesens Németalfölden , ki 14 Apr. 1574 Lajost és Henriket, W. testvéreit, kik az elmaradt zsoldért háborgó német katonákat nem tarthaták rendben , megverő.
Lajos és Henrik a' mooki csatamezőn maradának. \V. azonban fel
menté Leydent , altvágatván a' töltéseket. Erre Zuniga meghala. A*
spanyol katonák Antverpenben 's másutt igen kegyetlenül bánván a' lakókkal, Németalföld minden tartományi , kivévén Luxemburgot, Gentben 157*3 öszveszövetkezének az idegen katonaság kiűzésére 's vallásszabadságok kivivására. Midőn az uj helytartó, austriai János, a' király természetes öccse, 1577 a' nekik adott vallásszabadságot megsértő, Antvcrpen Wilhelmet segítségre hivá. A' nép örömkiál
tással fogadá őt Brüsselben , hol a* rendek egy része neki ajánlá a'
W1LHELM I 385 helytartói méltóságot, de mivel sok nagy vala ellene, azt
esz-közlé ki, Iiogy Mátyás austriai főherczeg lenne íőhelytartó , 's ő csak ennek helyettese legyen, magának tartván mindazáltal minden sta-tusügyet. János erre meghaia 's Farnese Sándor pármai herczeg kül
detek Németalföldre helytartónak , ki igen okos tábornok levén , a' hitbékével vagy mindkét egyház politicai egyenlőségével elégedetlen helga népet '* az oraniai herczegtől idegen nagyokat ismét meg tu-dá nyerni Spanyolország részére. \V. tehát Utrechtben (23 Jan. 1579) a' németalföldi 7 tartomány közt uj szövetkezést (uniót) eszközle 's ezáltal letéve az egyesült németalföldi köztársaság talpkövét. Midőn erre á' kölni békeaiku sikeretlen marada , a" herczeg javalatára. a' rendek 1580 lll Henrik franczia király öccsének, Anjou Ferencznek, adák a' főuraságot 's 26 Jul. 1581 Filep spanyol királynak felinon-dák az engedelmességet. Filep t. i. Willielmet eretneknek, csak szá
jas keres'.ténynek , Káinnak 's Júdásnak , templomrablónak , hitsze
gőnek , a' németalföldi nyugtalanságok kezdőjének 's az emberi tár
saság megvesztegetőjének nerezé , számiizé , fejére 250,000 tall. te
ve, ezenfelyül a z t , ki a' herczeget élve v. halva a' Spanyolok ke
zébe adja, nemességre emelé 's minden vétkei megbocsáttatnak, mi
re nézve a' rendek helytartójuknak testőrt ádának. Azonközben a' pármai herczeg több várat (t. k. Bredát) elfoglala; hanem Cambrav vívását félben kellé szakasztania, mivel az anjoui herczeg közelgete.
A' megérkezett anjoui herczeg Mart. 1582 hraöanti herczeggé kiál-taték ki , 's ez alkalommal W. tévé fel fejére a' berezegi kalapot 's teteté le vele az esküt, hogy az egyezet pontjai szerint fog ural
kodni. Ez Atitverpenben történt, hol egyr Jaureguy nevű Spanyol rálőtt AA'ilhelmre \s a' golyóbis néhány fogát kitöré. A' gyilkos t ü s tént szétdaraboltaték. A' lövés halálhozó nem vala '» \V. saját ke
zével irá meg e' történetet a' tanácsnak, melly hálainnepet rer*dele, 's a' nép minden templomban könyörge jótevője életéért. Még Salze-do Spanyol és Baza Olasz , kiket a' pármai herczeg bérle ki az an
joui herczeg és \V. meggyilkolásokra , fogatának el , kik közül ama Parisban 4 lótól szakasztaték szét, e' pedig megölé magát. Azonban az anjoui herczeg határtalan hatalomra vágya- Egészen néhány ifjú könyeimü Francziától hagyá magát vezettetni 'snem halgata W". okos tanácsára, kinek tekintete neki nem tetszék. Hanem tervét, hogy Brügget 's Antverpent más fontosb városokkal együtt elfoglalja , a' polgárok meggátlák, ugy hogy megszégyenülve kellé Francziaország-ba visszatérni 3 Jan. 1583, hol egy év múlva meghalt. Wilhelmet is meg
lepő ugyan ezenévben (10 Jul. 3 584) a'halál, Delfthen. Egy Gerard Bol
dizsár nevű Burgundi, Guyon névvel, 's azoa ürügy a l a t t , hogy re
form, hite miatt Besant;onból el kellé illannia, a' herczeghez becsusza 's különös ajtatosságot tetetvén istentiszteléskor, igen megnyeré a' herczeg bizodalmát , mellyet a' gonoszlelkü azzal jutalmaza , hogy midőn az említett napon "W. asztalától felkelvén, más szobába akara menni, 3 golyóbissal töltött pisztolyát rásüté 's a' herczeget halá
losan megseóesité , ki nője és húga mellett e' szavakkal rogya le s Mon Dteu, mon Bieu . ayez pitié de moi et rfe Ion pauvre peuple ! (Istenem, istenem, légy kegyelmes hozam 's szejrény népedhez !).
Gyilkosa csak 22 éves vala, 's azon hiedelem vivé e' borzasztó tett
re , hogy örök boldogságot érdemel általa. W. 52 évében hm. Ke
veset beszéle , de okosan 's fontosán; az emberkiesmerésben mester, a' néphez barátságos és szemérmes , házában nagylelkű , vendégsze
rető , pompás és adakozó vala, mindenét oda adá barátinak, bizo-dalmával ellenben keveset ajándékoz* meg. Éles esze álthatá az em
bereket és történeteket, de ő álthathatlan , hideg, elzárt vala. Fá-radozásinak czéljává nem önemelkedését, hanem a' nép javát tévé;
innen az általa alauitott szabadság vele nem euyésze el 'g a' nagy
386 WILHELM HÓDITO WILHELM 111
oraniai herczeg neve mindég dicsőén fénylik az európai emberiség történeteiben. Éltét hollandi nyelven 3 nevetlen i r t a i é . L. meg Meur-tii Guilielmiis Auriacut (Amsterd. 163S); Kluit Hist. der holland.
Staatsregierung; Muth Pölitznek Jahrb. f. Gesch. u. IWiíífc-jában 1829.
Wrr.HELM (Hódítd) , ki Angolországot néhány hét alatt hatal
ma alá hajtá, e' szigetnek törvényeket ada '-s országló házat alapita, melly 1066-tól 1154-ig uralkodott, Itobert. normandiai herczegnek törvénytelen ríja v o l t , ki őt egy Arlotte nevű falusi Uánnyal nemzé 1016. Bár Itnbertnek két törvényes hja vala, Arlotte iránti szerete
téből mégis a' 9 éves Wühelmre hag) á haldokolva végrendeletében birtokát , 's a' franczia királyt nevezé néhány nagyokkal gyámatyjá
vá. De Róbert két idősb fijai nem akarák megesmérni atyjok végren
deletét, 's csaknem áldozatja leve W. az ebből származott nyugtalan
ságoknak ; maga a' franczia király is igyekeze őt birtokától megfosz
tani 's csak az itju Wilhelrn nagy észtehetségei 's bámulásra méltó vitézsége menték ki őt az innen jöhető veszélyekből, llly nyugtalan körülmények közt éré él W. férj/ikorát , midőn Francziaország apró fejedelmeinek rettentője leve. Azonközben Eduárd angol király, W.
közel atyjafija , kit ó tárta meg királyszékén , midőn a' Dánok meg akarák attól fosztani , inh., 's hálából Wilhelmet nevezé örökösévé , magának gyermeke nem lévén. Hanem lídvárd halála után egy Ha-rold nevű Angol tévé fejére a' koronát, azon esküvel pecsételt igéiét mellett mindazáltal , hogy ezt csak W, számára teszi. W. e' hivte-lenség megboszulására hajósereget állítván ki , öszves/.övetkezék Nor
végia királyával 's azt igére a' pápának , hogy az országot tőle feu-dumul fogja venni. Harold meggyőzé ugyan a' Norvegiaiakat, de W. álteveze a' csatornán, 's miután Karóiddal siker nélkül alkudo-üék , Hastingsnál 14 Oct. 1066 megütközék. Az Angolok teljesen legyőzetének , Harold elesek 's Angolország meghódola Wilhelmnek, ki karácsonykor Londonban már megkoronáztaték. Kgy felől legszi
gorúbb rendeletei , más felől igazságossága biztositák a' királyszé
ket. Mivel Normandia Francziaország feuduma vala, 's vasall hnriit-mányt nem tehete sajátjává , ebből kellemetlen viszony kelekedék a' két ország közt, mert Francziaország Angolországot feudmnának te-kinté, mi miatt háború üte ki, melly azután századokig folyt, csak
nem minden uralkodótól megujittatván 's ez időből kell származtatni azon gyűlölséget ,-melly a' Francziák és Angolok közt minden idő
ben léteze. W. e'pitteté a' Towert, hoe:y az Angolokat zabolán tart
s a , 's a' királyhoz tartatni szokott beszédekben ,'s másutt előlorduló franczia kifejezések az ő idejéből valók, mivel ő a' franczia nyelvet udvari nyelvvé tévé. W. a' íranczia háború folyaniatja közben mh.
71 évében, 1087. Alig adá ki lelkét, azonnal eltávozának a'nagyok és vasaltok testétől, a' szolgák mindent elrabláuak , mit lehete, '»
a' halott több óráig meztelen lekvék, 's midőn a' roueni érsek Caen-be viteté , gyuladás szétüzé a' kísérőket; alig találkozók néhány szer
zetes , kik a' testet kriptába vivék. Itt egy szerencsétlen, kinek tel
kére e'pitteté W. a' templomot, kikele eltemettetése ellen 's előbb ezt a' lármazót kellé elutasítani. A' kriptában kő koporsó vára az óriási testet, hanem e' nagyobb vala a' koporsó öblénél, 's midőn erő
vel akarák benyomni , felpukkana gyomra 's a' büdösség szétüzé a*
jelenlevőket. 450 év múlva Caen feldulatásakor sírboltja, mellyben kincset veiének a' lármázok, feltöretek, 's tetemei szétszóratának.
L. Thierry Hist. de la conquéte ds V Angleterre par les Normant (Paris 1825.)
\V i L H E L M I I I , Holland örökös helytartója 's Ango/nrszág ki
rálya , XIV Lajos legnagyobb ellensége az általa felállított európai sulyegyennél fogva > 1650 szül. Atyja nassaui II Wilhelm , oraniai
W1LHELM III 387 herczfig , anyja Stuart Henrietté Mária, I Károly szerencsétlen an
gol király leánya, 'a oktatója a' hires de Witt volt. Teljes mérték
ben megnyervén a' nép szeretetét, midőn XIV Lajos a' hollandi köz
társaságot el akaní boritni seregeivel, W. az egyesület főkapitányá
vá neveztetek 's a' 4 évvel azelőtt eltörölt helytartóság neki adaték.
Eltökélvén, hogy hcna védelmére mindent elköretend , áitvágatá a' töltéseket, ügyes mozgásával megcsalá a' franczia vezéreket, egye-süle a' császári sereggel '3 visszavonulni kinszerité a' Franc/iákat.
Hálából a* hollandi rendek 2 Fefcr. 1074 örökre neki 's az oraniai háznak adák a' helytartóságot. A' Francziák azonban nem tevék le a' fegyvert; mire nézve W. ügyessége kivivé a' német birodalom, Spanyolország és Brandenburg öszveszütetkezését Hollanddal, 's már
1678 létre jőve a' nimwegeni békekötés. Wilheímnek egész politikája XIV Lajos ellen va^la intézve, kit személyesen gyűlölt, 's hogy ura -kodásvógyját korlátolja, 29 Jul. 1086 azaugsburgi szövetkezetet es/,-kö/.lé , a' császár, Spanyol-, Svédországok, 's Holland kö/.t, nieliy-hez csatlakozának Dánország 'a néhány német fejedelem is. Talán An-golországra nézve tett titkos terveit is akará ezáltal előmozdítani.
Maria , W. nője, t. i. 11 Jakab angol király leánya 's az uralkodás
ban örököse vala. Azonban Jakab második nője 10 Jun. 1G88 her-czeget szüle. Most a' parlament és nemzet nagyobb része attól tárta, hogy Jakab a: kath. vallást viendi be 's az alkotmányt öszvedönten-di. Azt is kezdek hirelni, hogy a' hertzeg <iem valóságos íija Ja
kabnak. A' püspökösek és presbyteriumosok tehát egyesülének, hogy Hollandtól segittetve Máriát emeljék a' királyszékre. AVilhelm előre
látván, hogy Angolgország ipának politikájához képest mindég szo
rosabban fog Francziaországgal egyesülni , a' brit nemzet többségével kezet foga "s a' hollandi főrendek megigérék, hogy a' brit szabad-tagot és protestáns vallást hajókkal 'a haderővel védeniük. Így szála ki W. váratlanul (mert azt hirelteíé , hogy Francziaország ellen ké
szül) Torbaynél 5 Nov. 1688 Angolország földére 14,000 ember
rel. Tüstént hozá csatlakozék a' nemesség nagy része, mellynek pél
dáját követé lassanként Jakab hadnépe is, ugyanezt tevék lord Chur
chill , utóbb Marlborough 's Jakab második leánya, Anna, férjével György dán herczeggel. Az elhagyatott királynak ajánlatai nem fo
gadtatának e l , 's családjával Dec. Franciaországba illana, mire W.
initepélyesen bemene Londonba, hol mindkét parlamentház II Jakabot, ki a' király 'a nemzet közt íenálló egye/etet megszegő , a' koronától megfosztá 's 13 Febr. 16S9 Wilhelmet, mint Mária férjét, ki azon
közben a' püspökös vallásra mene á l t a l , királya nevező. Egyszers
mind a' Declaratiou vagy Bili of rights törvény megalapitá a' nép jogait, a' királyi hatalom határait, koror.aöröklést 's civillistát. E' történet 1688-ki revolutionak neveztetik. Scotország követé Anglia példáját;
csak lrlandban, hova XIV Lajos II Jakabot sereggel küldő, küzde a' Kathoükusok nagyobb része a' letett király ügye mellett. Hanem W. győzedelme (1 Jul. 1690) a' Boynefolyónál 'a Cinkel vezéré (13 Jul. 1691) Aghnmná! , mint a ' J a k a b legyőzött pártjával! szelíd bá
nása , lrland koronáját is fejére tevék Wilheímnek. A' Fránt /iákkal kevesebb szerencsévei harczola; Steenkerkennél Luxemburg marsalltől meggyőzetek 1692, mint Neerwingennél is 1 6 9 3 ; de W. okos viszszavonulásával 's fordulataival mindég megfosztá ellenségét győzedéi -mének gyümölcsétől; sőt az övénél számosabb ellenséges sereg sze
me láttára vévé meg Namurt 1693. Végre a' ryszwicki békekötésben (1697) megesmérő XIV Lajos ót angol királynak. II Károly spanyol király végrendeletében XIV Lajos unokáját, anjoui Fiiepet nevez
vén ki spanyol koronaörökösnek , W. a' haagi szövetségnél fogva (7 Sept. 1701) egész Európát felfegyverező Lajos ellen. Austria javára, a' paliticai sulyegyen tekintetéből 'a nem akarván, hogy Belgium
Í 5 *
388 WILHELM I
Francziaország politicájától fügjen, a" Tála térre, hogy a' spanyol mo
narchia osztassék el 's e' végre Hollandba mene, noha már érzé mej-jében halálának okát. Angolországot annyival könnyebben rá birá , hogy Hollanddal, a' német császárral , Dán - és Svédországokkal ösz-veszövetkezzen , 's 40,000 embert és 4000 hajókatonát állítson k i , mivel XIV Lajos II Jakab halála után ennek fiját , III Jakabot, ki-áltatá ki angol királynak , mi a' parlamentet igen megsérté. He ezen terveinek közepette S Mart. 1 7 0 2 , Kensington és Haniptoncourt közt lova elesvén, lábszárát eltöré 's ennek következésében 10 Mart. 52 évében mh., nőjét, ki gyermektelenül már 1695 elhunyt, követvén.
Vele az 5 hollandi tartomány örökös helytartói méltósága megszűnt 's az oraniai örökség Poroszország 's Wiihelm legközlebbi atyalija '» végrendeleti örököse, a' nassau - dietzi lejedelein, frieslandi örö
kös helytartó és gröningeni helytartó, Friso János Wiihelm közt megosztatott. Ettől származnak az utóbbi, németalföldi királyok, 's a' mostani hollandi király. — Angolország Hl VVilhelnmek köszöni nemzeti bankját (1694J , hitelének alapját a' kamatoknak bizonyos tőkét mutatván k i , sajtószabadságát (1094) 's az uj keletindiai ke
reskedő társaságot (1698) , Hanover pedig az angol királyszékre jl£
t á s á t , a" 12 Jun. 1701 létrejött actanál fogva. A' brit szárazföldi politica rendszere, a' Francziaország elleni féltékenység következése, W. által alapíttatott, de egyszersmind a' segédpénzek 's költsönözés rendszere és a' nemzeti adóság is. Beszédéhen komoly, hideg 's hol-landi hidegvérüsége által visszataszító levén , nem tudá ő a' sziveket megnyerni; de cselekvésben mély belátással bírt, gyors és munkás, veszélyben rettenthetlen , akadályok által tántorithatlan 's ütközetek
ben bátor volt. A' mennyire szerette a' dicsőséget, annyira gyü'őlte a' hizelkedést és fényűzést.
W i r , H É T , M 1 (Wiihelm Fridr. oraniai hercseg), Németalföld királya szül. Haagban Aug. 24 1772. Atyja, V Wiihelm oraniai és nassaui herczeg, örökös helytartó (mh. Apr. 9. 1 8 0 6 ) , Jánostól, ora
niai I nagy Wiihelm legifjabbik öccsétől származott. Tanítója Tol-l i u s , hoTol-lTol-landi iró voTol-lt, Stamford generáTol-l feTol-lügyeTol-lése aTol-latt. 1788 Németországot beutazta 's darabig Berlinben nagybátyja udvaránál m a r a d t , 1790 Leydenben tanult. 1791 Oct. Í.Friderika Luisa Wil-helmina porosz herczeg&sszonnyal egybekelt , 's et*ől fogva a' hol
landi hadi erő jobb lábra állításán, munkálkodott, de az 1787 porosz fegyver által elnyomott patrióták , kik alattomban az oraniai ház ellen dolgoztak , sokban meggátolák. Ezeknek ej;y része Franczia-országba futott, 's a' nemzeti gyűlés Febr. 1. 1793 az örökös hely
tartónak hadat izent. Dumouriez elfoglalá majd hollandi Brabantot, de ezt Wiihelm, ki a' seregek fővezére vala , ismét visszavevés sót az egyesülteknek egy csapatja is hozzá szövetkezvén , a' franczia éj
tartónak hadat izent. Dumouriez elfoglalá majd hollandi Brabantot, de ezt Wiihelm, ki a' seregek fővezére vala , ismét visszavevés sót az egyesülteknek egy csapatja is hozzá szövetkezvén , a' franczia éj