ge l e v e , hogy a' herczegnek hajóra kellé ülnie 's eleveznie. 1 7 9 5 a' brit sereg fővezérévé neveztetek, mellynél sok visszaélést törle el 's több jó rendeletet t e v e , miért a' katonáktól igen szerettetett.
1 7 9 9 a' hollandi hadsereg vezérlése bizaték r á , mellyel Essen orosz vezér orosz segítő serege cgyesüle , hanem a' szerencse itt se vala hozá kedvező (részint az időjárás kellemetlensége m i a t t , r é s z i n t , mivel az Oroszok, mint az Angolok álliták , nem te'jesiték kötelessé
geket) 's ISrune franczia vezér többszer győzvén, 18 Oct. Alkmarban egyességre kellé lépnie a' Francziákkal , melly szerint az Angolok 8 0 0 0 foglyot helyezének szabadságba 's Hollandból kitakarodának.
Erre a' herczeg ismét áltvevé a' sereg parancsnokságát , de Clarké asszonyali öszveköttetése jó hírének sokat árta. Midőn a' herczeg ezen álnok személlyel megesmerkedék , özvegynek t a r t á , 's az asz-szony sokáig tudá ót tévelygésben tartani ; de mihelyt megtudá, h o g y férje v a n , azonnal elszakasztá a' vele t á r s a l k o d á s t , mindazáltal azon hibát t e v e , hogy a' kivánt 4 0 0 fontnyi pensiot megtagadá az a»z-szonytól. E' tehát az alsó ház e g y tagjához , W a r d l e e z e r e d e s h e z , csatlakozék , ki több békétlennel cgyeaülve 27 Jan. 1 8 0 9 mint
vá-422 YORK doló feltépe a' herczeg ellen 'a azt kiváoá, hogy mint tábori főpa
rancsnok ellen vizsgálat tetessék , azt vetvén széniére , hogy a' kato
nahivatalok betöltésénél nyugpénzeknél 'sst. visszaélésekét szenvede e l , a' megvesztegetéseket raegengedé 's főleg ágyasának, Clarké asz-szonynak, befotj'ása által bagyá magát vezettetni. Clarké többszer megjelene a' parlament előtt, 's megvalíá, hogy ő kapott ugyan pénzt hivatalokért, de érré neki a' herczeg adott szabadságot. Szemtelen feleletei mulattaták a' közönséget 's a' herczeg becsületének sokat á r t a n a k , a' nélkül, hogy csak egyetlen vádpontot bebizonyítottak volna. Innen a' herczeg szavak többségénél fogva a' vadától felmen
tetek. Wardle mindazáltal nem hagyá abban a' dolgot, hanem azt sürgeté*, hogy a' berezeg tetessék le a'főparancsnokságból, mit ugyan
a' szavak többsége félretéve , de a' herczeg mind e' mellett is jónak találá 20 Mart. 1800 hivatalát letenni, mellybe mindazáltal 25Maj.
J 811 ismét visszahelyeztetek, bár az alsó ház ellenzé is. Különös dicséretére válik a' berezegnek a z , hogy egy 200,000 főből állott seregnél 's 5000 tiszt közt igen jó rendet tuda t a r t a n i , hogy hatal
mával soha vissza nem élt 's keménységgel nem vádoltathatik. Innen a' parlament többszer megköszöné a' üemzet nevében jó katonai kor-mányozását. Vö. Memoir of the.Duke of York, Waiter Scottól. (L.
Zeilgenossen , 1, 2).
Y O R K , wartenburgi gróf, porosz tábornagy több külső országi és minden porosz rendek vitéze. 1806 előtti történeteiről, születésé
nek idejéről 'sat. semmi bizonyost nem tudván, csak ezen esztendő
tót fogva adhatjuk elő röviden életének nevezetesebb vonásit. AzlSU6-ki porosz - franczia háborúban a' weimari herczeg csapatának előbb eíővédőréfc azután pedig a' jenai csata után hátvédőrét vezérletté és az egész háború, a l a t t , mennyire a' porosz seregeknek szerencsétlen -körülményei engedték , magát vitézül viselte. Ezek újonnan szerke
zedének alkalmával (1 SÓS) tábornagyi őrmester characterrel, öszve-sen minden könnyű, sereg felügyelőjévé neveztetett ki. Az 1812-ki orosz háborúban a' franczia nagy haderő 10-dik osztályában, mint a' porosz segítő seregeknek parancsnoka, Macdonald marsallnak fő
vezérsége aiatt szolgált. Midőn Napóleon Moskaunak felégetése után Oroszországból visszavonulni kénletenittetett és ezen csapathoz meg-érkezék parancsa, hogy a' Meinei felé húzódjék, a' franczia járom alóli szabadulásra szolgáló alkalmat használni akarván, az Oroszok
kal ( 1 8 1 2 , 30 iíec.í olly egyézétró lépett, mell'y szerint seregével együtt a' Francziákfól elvált és a' franczia fővezértől magát függet
lenné tevén, neutrális helyeken száiította be seregét, üzen cseleke
detéért a' porosz király, félvén a' jövendőtói, eleinte reá neheztelni látszott ugyan, midőn pedig a' körülmények kedvezőbb ábrázatot ől'-töziek magokra, nyilván '» nagy magasztalás közben helyben, hagy
ta. Nem is lehet tagadni, hogy York ez°n PÍŐS charaqtert mutató lépésével a' franczia hatalom alóli íelszabadulhatásra sokat tett és az utóbbi történetekre, méíészen utat törni legelőször ő kezdett ; mi
vel e' nélkül az Oroszok határaikon innen nehezen jöhettek volna, vag'y legalább a' franczia egyesült erővel ismét könnyen vissza ve
rethettek volna. Ezek után a' danigkowi ( 1 8 1 3 , 5 Apr.) , bautzeni / (19 Maj.) és kat'/baclü (20 Aug.) ütközetekben megkülönböztetett vitézséggel harczclt, és nevezetesen ezen utolsóban a' Franczlákón nyert győzedeíemnek hathatós segítő eszköze volt. Wartenburgnál IJertrand franczia vezért megvervén (3 Oct.) vitézségének ujabb pró
báját adta, mellyért Wartenburgi gróf melléknévvel tiszteltetett meg.
Hasonlóul a' szövetséges serégnek Francziaországba váló benyomu
lása után a' montiiiiraili (1814. 11 Féb'r.) és laoni (9 Mart.) 'st. vé
res ütközetek nagy érdemeinek ugyanannyi tariiii. Parisnak elfoglal-tatása után fejedelmével Angolországba ment; wartenburgi York
YOUNG 423 cíimmel és szép jószággal ajándékoztatott meg ; eaeken kivül
Schle-siában , ugy a' poseni nagyherczegségben katonai kormányozóvá ne
veztetett ki. A' Bonaparte Elbából kijötte által kelekedett háború
ban egyetlen íijától megfosztatván, bánatjában királyától hivatalai
ból való elbocsáttatását kérte , mit többszöri sürgetése után, bár nem örömest, megada neki a' királj'. Ezen idő olta sclilesiai jószágában hivatal nélkül csendesen tölte napjait. 5 Maj. 1821 tábornagya ne
veztetett.
Y n u x o (Edvard) munkáiról dicséretesen esmeretes angol költő, hampshirei falusi prédikátor iija, szül. 1684. Törvénytudományt Ox
fordban t a n u l t , és abban 171!) ugyanott doctorságot nyert. Más tu
dományain kivül költészettel i s , ifjúságától fogva, dicséretesen fog
lalatoskodott, nevezetesen Butiris , Boszuúllús és Testvérek cziniü szomorjátékai a' közönség előtt nagy kedvességet nyerlek. Ezen drá
mai munkái u t á n , némelly erkölcsre tartozó, és vallást illető ver
seket adott ki. A' theologiára sokkal nagyobb hajlandósága levén, mint a' törvénytudümányra, papi hivatalra adta magát. 1 728 11 György királynak udvari káplánja lett. Két évvel ezután nagy jövedelmű lel
készséget kapott és megházasodott. Első feleségétől született két gyer
mekének és második feleségének csak hamar egymás mán történt ha
lálok (1741) komor kórságos szomorúsággal töltöttebe szivét és alkal
mat szolgáltatott ama híres , magyar nyelvre is lefordított éji gon
dolatinak vagy Éjszakájinak készítésére , mellyek mint eredeti nyel
ven Angliában, ugy nálunk is fordításban az egész olvasó közönség
től nagy tetszéssel és gyönyörűséggel olvastattak. Feljebb említett munkáin kivül gcinyokat Í3 irt a' dicsőség 's hír- név vadászásáról, a' divatéletről 'sat. Mh. - Wetwynben 1769 12 April. Nagy észtehetsé-gü , vallását igazán szerető, és szeretetre méltó erkölcsű férjfiuvolt.
Költői érdemeiről egy angol műbíráló következő kemény , de alkal
masint helyes ítéletet hozá róla : A: természet Younv'ot gazdag , ele
ven és eredeti gondolkodásmóddal ajándékozta meg. Sokféle és csak nnm kimerithetlen segédeszközökkel birt. Ezen jelességeit mindaz
által nvís épen ellenkező hibák nem kévésé homályosították. Munkái
ban a' hibás ízlésnek., és a' dolgok helyes megítélése fogyatkozásá
nak nera egy két példái találtatnak. Ügy látszik, hogy elméjét 's érzeteit egész kiterjedésekben azért akarta kimutatni , hogy egészen távol képeket és gondolatokat egyesítsen egymással, inellyeket nagy munka és fáraduág nélkül teljességgel nem lehetett öszvekotni. Tüzes képzelő tehetségével a' eritica határán álttör, és midőn azt véli, hogy felséges felemelkedettséggel adja elő gondolatit, a' duzzadozó írás
mód hibájába esik. — Y o u n g Tamás physicus , malhematicus és természetvizsgáló, a' Sz. György - kórház orvosa, a' franczia acade-mia tagja, Brewster encyklopaediájába a' hieruglyphekről irt czik-keivel, mellyeket 1823 Account of somé revent diseoveries in hiero-glyphical litterature-};ü>&n bővített, későbbi vizsgálóknak, p.o.Cham-pollionnak utat tört. Leclures on natúrul pfiilosop/.y-ja. még most is classicns tekintetben áll. A' mechanicáról is i r t , mellyet Uachelte Résumé de la mécanique et de la science des machines czimmel fran-cziára fordított. Y. mh. Londonban 29 Maj. 1829.
Y o u N a (Arthur) , jeles gazdasági iró , szül. Londonl.an 1741 's mh. ugyanott 1820. Angliát, Franczia-, Spanyolországokat 's lr-landot gazdasági tekintetben beutazván , tapasztalatit közönségesekké tévé , mellyek köz tetszéssel fogadtatának 's a' szántásvetés kedve
lését igen terjeszté a' pallérozottabbak közt's felébreszté ezeket pró
batételekre. Különös érdemet szerze 1<ifcarmányternsesztésről irt he
lyes munkáival 's próbatételeivel 's mint az 1793 alapított földmive-lő társaság titoknoka, melly ót arany emlékpénzzel tiszteié meg.
Legkitetszőbb munkáit német nyelven is olvashatni. 50 évi
tapaszla-4 2 tapaszla-4 Y P E R N Y P S I L A N T I S
latit magában foglaló munkája kézirat 's akkor fog sajti) alá j a n i , ha fija K r í m b ő l , hol 1 8 0 4 a' moskvai h e l y t a r t ó s á g általa készített statisticai áltnézéséért 1 0 , 0 0 0 hold - f ö l d e t kapa j u t a l m u l , vissza-jövend.
Y P E R N ( Y p r e s ) , város e's vár Németalföld nyűg. Flandria nevű grófságában, az Yperlénél, 1 5 , 3 0 0 lak. , kik csipkét, vásznat's gyap-jumiveket készitnek. Ypern csatornánál fogva öszve van kötve Briig-gével , Ostendével 's Nieuporttál.
Y P S I L / I I C T I ! (olv. H y p s i l a n t i s ) , ógörög, a ' Komnenektól szár
mazó Fanariotacsalád Konstantinápolyban, inelly Moldvában és Oláh-országban többször viselt hospodarméltdságot. A' legújabb időben esmeretessé lett S á n d o r é s D e m e t e r nagyatyjok a ' porta paran
csára iszonytató kinok közt végeztetek ki. N a g y a t y j o k atyja és nagy
bátyjuk s e l y e m sinórral fojtatának meg. Atyjok , Y p s i l a n t i s K o n s t a n t i n , Oláhország h o s p o d á r a , 1 8 0 5 letetetek méltóságából és csak Oroszország kívánságára h e l y e z t e t e k vissza. Ezen világos lel
kű 's okos férjíi ifjúkorában Bécsben lakék , hova II Józseftót hiva-t é k , ki vele ahiva-tyai j ó s á g g a l bána 's keblében boldogabb jövendő re
ményét ébreszté fel. Midőn 1806 Oroszország a' portát haddal fénye-g e t é , mefénye-gtudá konstantinápolyi ü fénye-g y v i v ő i t ő l , h o fénye-g y feje veszélyben fo
r o g , 's családjával Jassyba i l l a n a , hová már előbb elküldé kincsei
nek nagyobb részét 's válogatott munkákból álló könyvtárát. A' Mold
vába bsiitő orosz vezér Miciielson pártfogásába vévé őt 's az orosz országlás Kievben mutata neki lakhelyet'. Beljebb nyoluulván az Oro
szok Oláhországba , reményié Y. h o g y a' fejedelemséget orosz véde
lem alatt m e g k a p j a ; oda mene tehát 's fegyverre szólitá az Oláhokat a' Törökök ellen , de 4 0 , 0 0 0 ember h e l y e t t , mennyit t. i. az orosz vezér k í v á n t , csak 5 , 0 0 0 - e t tuda öszvehozni. í g y az orosz haderő g y e n g e levén , Y. Erdélyen keresztül vissza szalada Oroszországba , hol 1 8 1 6 Kievben mh. Ezen éppen o l l y t u d ó s , mint munkás férjfiu-nak legjelesb irományi : Anccdoták a' teraiírdl ; Közlebbi körülmé
nyei a' török - austriai hadnak; Anacreont o l a s z , Hesiodot és Pin-dart franczia versekben forditá 's több munkát török nyelvre teve.
F i j a i orosz szolgálatba léptek. A' legidósb
Y. S á n d o r , orosz csász. vezérőrnagy 's a' császár s e g é d e , 12 Dec. 1 7 9 2 szül. Konstantinápolyban, atyjával Pétervárába m e n e ' s mint tiszt a' lovagőrbe l é p é . K i t e t s z í l e g csatáza Polozknál 1812 ; midőn még kapitány vala a' gro'Inoi huszárezeredben , a' dresdai üt
közetben , 27 Aug. 1 8 1 3 , e g y kartácsgolyóbis elszakaszt.-!, jobb ke
s é t . 1 8 1 4 e g y ideig Weimarban tartózkodék , húgánál gróf Edling n ő j é n é l , ki most férjével déli Oroszországban lakik. Ez idő tájban nevezé őt az orosz császár Bécsben ezeredessé és s e g é d é v é ; 1817 e g y huszárbrigada parancsnoka 's vezérőrnagy (generalmajor) leve. 1S20 ferdőhe utazván , megesmerkedék a' HsTAiRiA-val ( l . e.) , belépe e' szövetségbe '» későbben feje leve annak. Midőn l á t á , h o g y a' lázadás kitörését halasztani nem l e h e t , s ő t , e g y követe Serviában elfogat
ván , az egész terv felfedeztetésétől kellé tartania, eltükélé ama me
rész , 'a az ő helyzetében , mivel orosz alattvaló és hadi tiszt vala , általában kárhoztatható v á l l a l a t o t , —• Moldvában a' lázadás zászló
jának felütését. Kevés kísérővel álteveze a' Pruthon <7 Mart. 1 8 2 1 ) , 'a Moldva fővárosában, Jassyban, Suzzo ( l . e.) Mihály hospodar sze
me láttára téré közönségessé h i r d e t m é n y é t , mellynek tartalma sze
rint ugyanazon napon Görögország meggyujtá a' szabadság fáklyáját 's a' jármát lerázá. (L. GÖRÖGÖK LÁZADÁSA). Ypsilantisnak e' lépése öszvefügött ama közönséges lázadás tervével, m e l l y Moreában, a'szi
geteken 's Konstantinápolyban e g y s z e r r e vala kiütendő. Mnídvábabe
ütésével reményié Y. , h o g y a' fóvállalatot segitendi. A' lázadás siet-tetéséuck oka részint Wladimiresko Theodor heveskrdése vala. K/.en
YPSILANTIS 425 durva, de rendkivűl vltéai és vakmerő Oláh t. i . e g y a r n a u t a csoport
tal, Oláhors/.ág hospodarának, Suzzo Sándornak halála (30 Jan. 1821) után az oláhországi parasztokat 's pandúrokat fegyverre szólitá fel , hogy orosz védelem a l a t t , mint hirlelé, a' tartomány hajdani jogait a' portától visszakívánja. Y. i s , ki egyébiránt Wladimireskovalsem
mi öszveköttelésben se vala , kisérőit és a' hetairistákat, kik Orosz-és Németországokból számosan sietének hnzá , azzal biztatá , hogy Oroszország a' Görögök ügyét gyámolitni fogja. Hanem az olaszor
szági katoiiafelkelések , melíyek miatt Laibachbait congresz tartalék, arra határozák Sándor császárt, hogy, a' íiépj'oghoz képest, a' he-tairisták önkénytes vállalatát ne segitse , sőt vezéreket, Y. Sándor herczeget feleletre vonja. Azonban ez nem engedelmeskedett 's az orosz sereg tiszteinek lajstromából kitöröltetek. A' jassyi orosz consul t. i.
már 9 April. 1 hirdetményt bocsáta k i , melly>;kben Y. herczeget 's pártosait a'fejedelem nevében felszólitá, hogy tüstént visszatérjenek Oroszországba, a' Moldvaiakat pedig csendességre "a a' porta iránti engedelmességre inté. Suzzo Mihálynak 11 April. el kellé hagynia Moldvát 's a' bojárok követeket küldenek a' portához , azon kérés
sel , hogy nekik más hospodárt adjon, azt a' biztosítást tevén hozá, hogy a lázadást magok el fogják nyomni. Y. már úton vala Buka
rest felé-, midőn ezt megtudá. Ő és csapatja (mintegy 5000 ember) állhatatosan sürgetek a' vállalat folytatását. 10 April. mene be Y.
Bukarestbe, mellyet Wladimiresko, ki Ypsilantissal nem akara egye
sülni , azelőtt kevéssel hagya el. Erre Y. 12 April. Tergovistba vo-nula , hol idejét vesztegeté , mig "Wladimiresko a' portával alkudo-zék. A' bojárok magok se vevének részt Y. vállalatában és sokan Er
délybe szaládának nőikkel , gyermekeikkel 's kincseikkel , mivel a' Fanarioták családit gyűlölték. így Wladimiresko feíkelése inkább a' bojárok, mint a' porta ellen levén intézve, Ypsilantist pedig mint Fanariotát a' bojárok nem segítvén, egyik vezér se szerezhete ügyé
nek pártolókat, erőt 's állandóságot. Egyszersmind 3 török sereg nyomula be 10,000 emberrel Oláhországba 's Moldvába. Jassyban , hol a' betairisták a' kormányt a' bojároktól magokhoz ragadák , tel
jes anarchia dühcsküdék. Jussuf brailai seraskier megveré a' Görö
göket 13 Maj. Galacznál , a' várost rohanással megvevő, szétrontá a' Dunán állott görög hajóseregecskét 's a' hetairistákat Jassy elha
gyására kinszerité 18 Maj. Kantakuzeno György ellenállás nélkül vonnia vissza a' Pruthoz mintegy 3000-éveI. Azonközben Wladimi
resko ismét biriokába jőve Bukarestnek,, hol még mindég alkudozék a' Törökökkel, sőt a' várost is Kiaya Mehmed silistriai basának ha-gyá, ő néhány csekély csatázás után Pitestbe vonulván, hogy Ypsi-lantishoz közelrbb essék. De Y. Wladimireskot Jordaki (Georgakis-nak, Olymposi Györgynek is neveztetik) kapitány által elfogatá, Ter
govistba viteté 's haditörvényszéket tartván ügyében , ennek ítélete szerint, mint hazaárulót, lefejeztető 7 Jun. E' tett nagy békétlen
séget 's elpártolást szüle , mivel Wladimiresko soha se esmérte még Ypsilantis főparancsnokságát's igy nem is volt joga őtet lefejeztetni.
Wladimiresko Arnótjainak, Oláhainak 's pandurainak egy része a' betairisták csapatjához csalatkozék ugyan; de a' brailai basa nem sokára titkos szövetséget tuda az Arnótokkal kötni. Midőn erre Y.
rimniki erős állásából Dragasan felé felkerekedék's előcsapatja (1000 ember), mellyet a' vitéz Jordaki vezete, a' Törököktől 19 Jun. meg-támadtaték , az Oláhok 's pandúrok futásnak eredének 's Jordakinak néhány század magával a' hetairisíák szent csapatjához kellé vissza
vonulnia. Most az Arnótok egy része is megfutamodék 's az 5 ágyú
ból állott pattantyut az ellenségnek hagyá zsákmányul. Ezen pilla
natban lépé fel Gergely megölt patriarchának egy unokája 's felszó
litá társait, hogy önkénytes hőshalálokkal bizonyítsák be a' világnak
42G YPSILANTIS ügyök szentségét. Ekkor a' lelkesedett ifjak hadrendben nynmu'ának a' rajok rohanó ellenségre és soronként esének el a' szent csatában.
Csak kevés menekheték meg köznlök, Ypsilantissal Kostia erős klas
tromba illanván. így leve semmivé Görögország virága, 's legpallé-rozottabb ifjúsága. Több parancsnokok, kik mindjárt eleinte gyáva futásban keresek szabadulásodat, szerteszét - kóborlának, mindent fel
dúlván. Y. Sándor pedig a' részint hibái, részint árulás és fenyiték-telenség által elveszett üggyel felhágja 's 20 Jun. 1821 Rimnlkboi hirdetményt bocsáta ki, mellyben az Arnótok vezérét Kaminar Savát, mint hitszegő árulót (ugyanis a' Törökökhez mene által) , 's mint a' közönséges szétbomlás és szaladás okait , Dukas Konstantint, Barlas Basiliust, Manos Györgyöt, Sutfos Gergely és Skufo Miklós két Fa-nariotát, nyilván vádolván, a' Görögök átkának tárgyul tévé. Midőn ő maga erre a' határon áltjöve , Erdélyben elfogaték 's Miklós Öccsé
vel , mint status foglya a' munkácsi várba (Magyarországban) vitetek, honnan Aug. 1823 mindketten Theresienstadtba (Csehországban) te-tetének által , hol igen jól bánának vélek. Társaságokban még egy görög hajókapitány 'a 4 más görög katonatiszt valának, kik mar Munkácson együtt raboskodának vélek. A' vár keblében mindenütt szabadon járhattak , de mindég egy katonatiszt jelenlétében , és szé
pen bútorozott szobákban laktak. A' dragasani ütközet után a' hős Jordaki egyedül élé tul a' közönséges szerencsétlen sorsot, mellyet ő előre megmonda 's hijában iparkodék eltávoztatni. Maroknyi vitéz bajnokival Oláhországból Moldvába visszamene 's dicsőségesen végzé földi pályáját a' Kosia klastromban, uiellynek omladványi temetek el számtalan sebekkel fedett testét. A' görög sereg már említett osz
tálya Kantakuzeno alatt a' P r u t h n á l , a' skulunii vesztcgintézettct szemben megtámadta!ék 25 Jun. a' Törököktől 's 6 órányi küzdés után a' török ágyuktól lesodortatok. Kantakuzeno 's többek a' túlsó parton kérésének menedéket; alattvalóik ellenben erősen állának 's végezetre dicsőségesen csenek el. Herczeg KANTAKUZENO (I. e.) György
•viseletét nyomtatóit irományban igyekeiék igazolni. A' vitéz Phar-ínaki 's más vezérek csatamezőn maradának elszánt küzdések után.
A' Türökökhez áltment Arnótok pedig, miután vezérek Kaminar Sa
va Bukarestben 19 Aug. a' türiik főparancsnoktól alattomosan íneg-lövetett volna, a' Törököktől nagyobbára levagdaltattak az utczákon és házakban. Moldva és Oláhország megrakatva maradának a' török seregektől, mellyek itt legnagyobb rendetlenségeket tevének 's csak 1826 takarodának ki egészenfa' fejedelemségekből. L. Nouvelles ob-servations sur la Talachie ele. suivies d' un précis Jiislorique des évintmens qui se sonl passés dans cetté proíince en 1821 , par un témáin oculaire , acec le plán de la but. de Dragaschan. Var F. G.
L. (Paris 1S22). — Miután Y. Sándor herczeg Munkácson 2, 's The-resienstadtl.an 4i évet töltött volna, Oroszország Aug. 1827 szaba
don bocsáttatását kiváná , mi Nov. meg is történt , midőn fogolytár
sai szabadságba hely'ezteténekV, de azon feltétel a l a t t , hogy a' her
czeg az austriai statusokat el ne hagyhassa. Y. Bécsből Veronába akara menni lakás végett ; de mejjvizkórságban mh. öccsének karjai közt 31 Jan. 1 8 2 8 , 30 éves korában.
E z idő alatt Y p s i i a n t i s D e m e t e r bátyjától meghatalmaz
va Görögországba mene. Demeter (25 Dec. 1793 szül.), 1815 mint zászlótartó orosz szolgálatba lépé a' testőr - huszárezerednél 's majd Rajewsky tábornagy segéde leve. Mint másod - kapitány (annyi mint ezeredesliadnagy a' lineaseregnél) kininteté magát az 181'1-ki tábo
rozásban. Most ntint parancsnok lépé fel Möreában , hol , inig ais orosz párt birt legnagyobb befolyással , tekintetben álla. Ő vivé az előlülést az argosi görög kormánynál, azután Peloponnesus fejedel
mének kiáltatok ki 's 2'elopennesusbaji legfőbb tábornagya
nevezte-Y1UA11TE 427 t-é'k ; 1822 végén a" törvényhozó tanács elnöke vala. Oo ni időn az an
gol párt emelkedők f e l , LS23 Demeter hivatala alól felmentetek''s minden köz ügytől félre • vonula, fontos tárgyakban mindazáltal munkás részt véve 's a' haderőt sikerrel Vf.zerlé. Megmenté nevezete
sen Píloponnesust Dram Ali beütésekor, midőn a' Hellének egy csa-patjával az argosi erőségbe vonula 's a' többi haderőnek időt szerze az öszvelmzódásra. A' Görögök epidaurusi harmadik nemzeti gyűlése azon végzetének , melly szerint a' konstantinápolyi angol követnek arra kellé kéretnie, hogy a' porta és a Görögök közt békét eszkö
zöl jen , azon feltétel alatt, hogy Görögország kormányzásába a' Tö
rököknek semmi befolyások se legyen, a' Görögök évenként adót fi
zessenek a* szultánnak, Y. Demeter April. 1826 eilenrnondást nyuj-ta b e , mellyben honának fügellenségét tűzé ki ozélul, mellyet min
den Görög elérhet 's óhajt ÍJ. Midőn 1828 Capodistrias leve a' hel
lén országlás elnöke , Demeter herczeg Akarnaniába küldetek hadve
zérnek, hol nemi sikerrel csatázott. 1829 leküszöne a' görög hadi szolgálatról. Termete inkább kicsiny , mint .nagy , de erős tartása van. Tekintete erőt 's okosságot mutat. Charactere igen j ó , társal-kodásban ügyes ; francziául 's oroszul jól ir. Különösen kedveli Thu-cydidest és Polybiust ógörög , Racinet 's Voltairet franczia nyelven.
— A' harmadik testvér, G y ö r g y , szül. Konstantinápolyban 21 Mart-1 7 9 4 , követé Sándor bátyját moldvai és oláhországi táborozásában, 's részt véve szerencsétlenségében 's hosszas fogságában. — A' negje-dik testvér, M i k l ó s , szül. Konstantinápolyban 16 Aug. 1 7 9 6 , a' szent csapatot vezérié. Sorsa hasonló vala Sándoré íoz és Györgyé
hez. — Y. testvéreknek két húgok van, K a t a l i n , szül. Konstan
tinápolyban 1 7 9 1 , 's M á r i a , szül. ugyanott 1 7 9 8 , ki egész örök
ségét (350,000 frank) honának ajándékózá. — A' legifjabb herczeg , G e r g e l y T h e od o r , szül. Bukarestben 1805, Parisban neveltetek.
Anyjok Kisenevben , Bessarabia fővárosában lakik. A' család évi j ö vedelme másfél mii. papiros rubelre megy. I J . az Ypsilanti család történeteire nézve Suzzo Sándor tudósítását a' Zeitgenosseu-ben, 1, 3.
Y a i A R T K. 1) J ü a n de Y., királyi könyvtárnok, fordító a"
statustitoknokságban 's a' spanyol acadeniia tagja, esmeretes mint bibliographus , s«ül. 1702 Teneriffa szigetén. Ifjúi éveit Parisban tölte, hol XIV Lajos coüegiumában a' ctassica literaturával meges-merkedék. 8 év múlva Londonba 's innen hónába utazék , hol főleg az angol nyelvvel foglalkozók. Madridban olly sikerrel használd a' kir. könyvtárt, hogy Jüan de Ferreras annak felügyelője őt könyv-tár-titoknokkánevezné. Ekkor adá ki a ' k i r . könyvtárban talált görög kéziratok lajstromát Hegiac Bibliolliecue Matritenii* Ccdices MSS.
statustitoknokságban 's a' spanyol acadeniia tagja, esmeretes mint bibliographus , s«ül. 1702 Teneriffa szigetén. Ifjúi éveit Parisban tölte, hol XIV Lajos coüegiumában a' ctassica literaturával meges-merkedék. 8 év múlva Londonba 's innen hónába utazék , hol főleg az angol nyelvvel foglalkozók. Madridban olly sikerrel használd a' kir. könyvtárt, hogy Jüan de Ferreras annak felügyelője őt könyv-tár-titoknokkánevezné. Ekkor adá ki a ' k i r . könyvtárban talált görög kéziratok lajstromát Hegiac Bibliolliecue Matritenii* Ccdices MSS.