Pehm József hittanár és Mikes János püspök forradalmak alatti közös sorsáról egy nem igazolható, legendás történet is közszájon forgott. Eszerint mikor Pehm hírét vette, hogy püspökét letartóztatták, összetoborzott néhány megbízható legényt, és meg-támadta velük a püspököt szállító vonatot. 1
A valódi történetben tényleg szerepel a letar-tóztatott püspök és az őt szállító vonat is, de nem kellett kiszabadítani, mert már épp szö-késben volt… Mikest 1919. február 27-én előbb Celldömölkre, majd onnan március 30-án a budapesti Gyűjtőfogházba szállítot-ták. A rossz körülmények miatt megbetege-dett, ezért orvosi kezelésre a Park Szanató-riumba küldték. Június 24-én itt érte a vörös Budapest elleni „egyéjszakás” puccskísérlet híre. A lázadó tiszteket és kadétokat letartóz-tatták, s az utca népe még a szimpatizánsok-nak is a legszigorúbb ítéletet jósolta. Mikes püspöknek egy jóakarója megsúgta, hogy az elsők között szerepel a kivégzendők listáján.
S bár a hír valótlan volt, július 30-án este a püspök gondos előkészület után, álbajusz-ban, álruhában megszökött. Egy gyapjút szállító vonattal Ausztriába utazott volna, ám menet közben megérkezett a tanácskor-mány bukásának híre, ezért a vonatról még Magyarország területén leszállt. 2
Ha a kaland nem is történt meg, Pehm hittanár kétségkívül tanúbizonyságát adta
1 Maróthy-Meizler Károly: Az ismeretlen Mindszenty i. m. 86.; Kovrig Béla kolozsvári egyetemi tanár szerint is Mind-szenty egyenesen ennek köszönhette gyors karrierjét. Lásd: ÁBTL 3.2.4. K–384/2. 15–18. fol. A prímás című kézírásos feljegyzés, 1946. szeptember 24. Uez: ÁBTL 3.1.8. Sz–222/3. 41–42. fol. A szöveg végén kézzel írt megjegyzés: „Kissé idealizálja.” – A két életút összevetésére lásd Bakó Balázs: Mindszenty József és gróf Mikes János szombathelyi megyés-püspök kapcsolata. In: „Isten szolgája”. Emlékkonferencia Mindszenty József bíboros életéről és munkásságáról i. m. 41–54.
2 Varga János: Mikes püspök fogsága. Martineum, Szombathely 1921; Bakó Balázs: Az ellenforradalmár püspök. Eljárás gróf Mikes János szombathelyi püspök ellen 1918–19-ben. Vasi Szemle 61 (2007) 1. 71–80. (A Mikes püspök sorsára vonatkozó adatokat Mindszenty emlékiratai tévesen tartalmazzák. Aszerint ugyanis Mikest nem vitték fel a fővárosba, hanem „még idejében sikerült átvinni egy erdei lakba, ahol szerencsésen átvészelte a nehéz időket”. Mindszenty József:
Emlékirataim i. m. 23.)
Gróf zabolai Mikes János,
1911 és 1935 között szombathelyi megyéspüspök.
Nagy jóindulattal egyengette Pehm József papi pályáját
Mikes iránti hűségének és feltétlen megbízhatóságának. Az elszenvedett fogság és meg-hurcoltatás közeli közös élménye mindennél erősebb kapocsnak bizonyult. Pehm alig-hogy visszatért Zalaegerszegre, püspöke megbízásából máris bekapcsolódott a városi képviselő-testület munkájába. Az augusztus 26-ai rendkívüli közgyűlés – miután már a harmadik kormányalakításra került sor a tanácskormány bukása óta – Thassy Gábor főorvos indítványára és Pehm hittanár támogató hozzászólására táviratot intézett az antant négy missziójához arról, hogy Zala vármegye közönsége csak keresztény és nem-zeti kormányt hajlandó elismerni. 3 Amikor a helyi egyházközség küldöttsége augusztus 29-én köszöntötte a fogságából visszatért megyéspüspököt, az öröm szavai mellett tol-mácsolták a képviselő-testület kérését: a szombathelyi püspökség kegyurasága alatt álló zalaegerszegi plébánia élére, a nyugdíjazott Legáth Kálmán apátplébános helyére – egyelőre helyettes plébános minőségben – az ekkor még csak 27 éves Pehm József hit-tanárt nevezze ki. 4 A püspök könnyű szívvel hajlott a kérés teljesítésére, amin életkora miatt „az egész egyházmegye, vagy legalább a fele botránkozott”. 5
A maga 67 évével még egyáltalán nem idős Legáth Kálmán zalaegerszegi apátplé-bános nyugállományba helyezése nem előzmény nélküli. Mogorvaságára már többször panaszkodtak a hívek, 6 ő viszont káplánjai tűrhetetlen – vele szemben udvariatlan, gő-gös – magatartását tette szóvá. 7 „A kényes lakába elzárkózó, magát nem mutató” plébá-nost Mikes püspök nem minden irónia nélkül „zalai lámá”-nak nevezte. 8 Legáth az es-perességről betegségre hivatkozva 1919 májusában valóban lemondott, de azt a helynök a püspök internálása idején még nem fogadta el. 9 A nyár folyamán ismételten jelezte nyugdíjba vonulási szándékát, amit azonban pár nap múlva visszavont, és maradási ter-véről külön levelet írt a püspöknek. 10 Ezt figyelmen kívül hagyva a székhelyére vissza-tért Mikes püspök gyorsan felállította nemcsak az esperesi, hanem a plébánosi székből is. Pehm elődje nehezen törődött bele e váratlan döntésbe, a hirtelen nyugdíjazás neki
„nagy erkölcsi és anyagi károkat okozott”, ezért kérte meghallgatását. Úgy hitte,
3 „Rendkívüli közgyűlés a városházán.” Zalamegyei Ujság, 2. évf. 22. sz. 1919. augusztus 28. Címlap. In: SZEL Mikes János püspök iratai III.1.j. 22. d.
4 „A szombathelyi megyés püspök üdvözlése.” Zalamegyei Ujság, 2. évf. 23. sz. 1919. augusztus 31. 2. In: SZEL Mikes János püspök iratai III.1.j. 22. d.
5 Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről. Szerk.: Soós Viktor Attila. Közrem.: Bakó Balázs. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2009. 114.
6 A Hölgykongregáció egyik tagja azt írta Mikes püspöknek, hogy az apátplébános nemcsak durván beszélt vele, de nyil-vánosan megszégyenítette, amikor áldozás nélkül hagyta, csak azért, mert elkésve térdepelt le. A káplán a panasz jogos-ságát megerősítette: „Hasonló botrányos esetek nem ritkák.” SZEL AC 1926/1919. Pesthy Margit levele Mikes püspök-höz. Zalaegerszeg, 1919. március 14.
7 SZEL AC 2343/1919. Legáth Kálmán levele Tóth József püspöki helynökhöz. Zalaegerszeg, 1919. április 25.
8 Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről i. m. 185. Ez a jelző tévesen merül fel Pehm/
Mindszentyvel összefüggésben.
9 SZEL AC 2445/1919. Legáth Kálmán levele Tóth József püspöki helynökhöz. Zalaegerszeg, 1919. május 5.
10 SZEL AC 2927/1919. Legáth Kálmán nyugdíjazási kérelme, 1919. június 24., ill. 2988/1919., a nyugdíjazási kérelem visszavonása, 1919. július 7. (E két dokumentumról csak az iktatókönyvben olvashatunk, maguk az iratok nincsenek meg.); SZEL Mikes János püspök iratai, 11. d. Missilis 1919. Legáth Kálmán levele Mikes püspökhöz. Szombathely, 1919. augusztus 11.
indulatú rágalmazás áldozata, kommünbarát hírbe keverték a püspök előtt, aki azon-ban állítása szerint erről mit sem hallott, ami – valljuk be – nehezen hihető. Mikes püspök Legáthhoz írt válaszában az „elfáradt lelkipásztor” fejére saját indokait olvasta:
testi gyengeségét és a zavaros idők kihívásait. Szóbeli magyarázkodásra nem adott lehe-tőséget, az apátot nem fogadta, ráadásul a válaszlevelét megalázóan az utód, Pehm Jó-zsef adta át október 7-én a megbántódott Legáth Kálmánnak, két nappal az után, hogy Pehm megtartotta első vasárnapi szentmiséjét a zalaegerszegiek előtt. 11
Mikes nem tartott attól, hogy a fiatalságból fakadó tapasztalatlanság alkalmatlanná tenné Pehmet a plébánosi feladatra. (Annak idején ő is 25 évesen került a gyergyóalfalui plébánia élére.) Ha később, a nem kevés konfliktus hallatán fel is ötlött benne, hogy túl korán adott hatalmat Pehmnek, ezt soha nem érzékeltette. Amíg csak hivatalában ma-radt, sőt még azután is, papja rendíthetetlen pártfogójának bizonyult. Ám amikor 1919.
október 1-jével Pehm Józsefet bízta meg a nagy lélekszámú, a mindenkori szombathelyi megyéspüspök kegyurasága alá tartozó zalaegerszegi plébánia vezetésével, nyilván nem is sejtette, hogy milyen rendkívüli papi karriert indít el.