A zalaegerszegi plébánia a vármegye egyik legrégibb plébániája, anyakönyvei 1703-ban kezdődnek. Ekko-riban a városon kívül Ebergény, Kaszaháza, Sá-god-Bekeháza, Szenterzsébethegy, Vorhota és Zala-besenyő község tartozott hozzá, összesen 15 ezer lé-lekkel. Pehm József a háborús vereség utáni állapot-ban, a forradalmak lecsengésétől a trianoni sokkon át a politikai stabilizációig terjedő átmeneti időszakban, meglehetősen zavaros állapotok közepette kezdett hozzá az új szolgálathoz, előbb helyettes, majd 1921-től teljes jogkörű plébánosként. Zalaegerszegen 1919.
augusztus 3-án megtörtént a hatalom-visszavétel, oly gyorsan, hogy a direktórium vezetői még elmenekülni sem tudtak. A központi végrehajtó hatalom kiépülése ugyan még hónapokig tartott zökkenőmentesen, de a kontinuitást jelképezte Czobor Mátyás polgármester, aki 1918-tól 1936-ig állt a város élén, és a katolikus-plébánossal mindvégig szívélyes viszonyt ápolt.
11 SZEL AC 3965/1919. Mikes János püspök levele Legáth Kálmánhoz. Szombathely, 1919. október 1. A levél átadására vonatkozó mondat az irat rectóján kézírással.
Czobor Mátyás, Zalaegerszeg polgármestere (1918–1936). Pehm József plébános elképzeléseinek
hatékony támogatója
Pehm József hatalmas igyekezettel és lendülettel látott hozzá új feladatához. Be-mutatkozó prédikációjában nem palástolta belső megindultságát: „Fiatal a pásztor, ha-talmas a nyáj és az idők járása oly mostoha. […] Fiatal vagyok, szívemben a tavasz lehelletét érzem fölcsapni; de az emberi életnek halál a vége és fölhangzik felettem a számadásra hívó félelmes hívó szó: adj számot sáfárkodásodról. Nem az öröm, hanem a felelősség nyomasztó gondolatával jövök.” 12 A plébánia átvételekor valóban alig múlt 27 éves, ám élete máris teljesnek tűnt: volt hivatása, a tisztes megélhetéshez bőven elegendő jövedelme, a zala-egerszegi közösség bizalommal teljes várakozással fogadta. Ha tapasztalatlansága miat-ti aggodalmaira szerényen utalt is első miséjén, később inkább páncél mögé rejtette ér-zékenységét, és leplezte, hogy mennyire bizonytalan saját képességeiben, miközben bi-zonyítani akarta: méltó Mikes püspök bizalmára. Csupán barátjának, Géfin Gyulának vallotta be kételyeit: „engem igen megtiszteltek, én Istentől, emberektől ezt nem érdemlem;
előkelő végzettségű, híres eszű emberek vannak kisebb polcon. Úgy érzem, hogy ha a munká-ban megszakadok, akkor se leszek érdemes a munkakörömre. És a nem jók közt annyi jó és heroikus hívem van. Ezek egy szentet érdemelnének lelkipásztoruknak. Hogy kurzustársaim
12 PL Mm. 31. d. „Beszédvázlatok, elmélkedések.” Beköszöntő, 1919. október 5. Kézírás. (Az álló betűkkel szedett kieme-lés az eredetiben – B. Ma.)
A zalaegerszegi plébánia adott otthont a hitelszövetkezetnek és a katolikus könyvesboltnak. Közvetlenül mellette működött a Zrínyi Nyomdaipar és Könyvkereskedő Rt. és a Zalamegyei Ujság szerkesztősége
közül értelmileg kiemelkedem, ugyan nem sokat mond. Hét között is lehet abszolút nulla ér-ték, és lehet egy gyenge valaki érték. Lelkiekben jobbak voltak ők.” 13
Belső vívódásából, hogy ne csak egy „mázlista parasztpapot” lássanak benne, aki jó időben volt jó helyen, a külvilág semmit vagy alig valamit érzékelt. A hívek egy határo-zott, céltudatos fiatal papot láttak maguk előtt, aki a keresztény „hitélet, hitből való élet”
programját hirdette, mint mondotta: „ez kell, ezért harcolok egyedül. […] Olyan kereszté-nyek kellenek, akiknek Istene, oltára, lelkiismerete és imádsága van. Olyan keresztékereszté-nyek, akik Jézus szemei előtt lebegtek, akiken az ő lehellete érzik, akiken tisztán csillog a krisztusi vér, akik Krisztusból hajtanak ki, mint a szőlővessző a szőlőtőből. Én vagyok a szőlőtő és ti a szőlővessző. Ilyen kereszténység diadalmaskodik a társadalomban és közéletben.” 14
Pehm az első pillanattól úgy viselkedett, ahogy helyesnek gondolta, miként kell tennie egy kiválasztott testület, a papi rend tagjaként. Abban nőtt fel, hogy a papnak megkülönböztetett figyelem és tisztelet jár, a faluban ő a „Tekintély”, aki a szentelés ere-jénél fogva az egyház Istentől kapott hivatásának szolgálatában áll, Krisztus tanúságá-nak hordozója, az üdvözülés közvetítője. Feladata az embereket Isten ismeretére taníta-ni és Isten parancsolata szerinti életre neveltaníta-ni. A közéleti kérdésekbe – ahogy a gazda-sági és kulturális élet kérdéseibe, a társadalmi problémákba – annyiban van beleszólása, hogy hirdeti: melyek az Isten parancsolatainak megfelelő legfőbb irányvonalak az egyé-ni lelkiismeret számára. Pehm e téren messze tovább terjeszkedett, amikor meg akarta valósítani mindazt, amit a város felzárkóztatása és hitéletének fejlesztése érdekében cél-ként kitűzött.
A zalaegerszegi plébánia új vezetője 1919. október 2-án vette át javadalmát. Mikes püspöknek azonnal jelezte, hogy a jegyzőkönyvből kimaradt a legfontosabb: az épüle-tek, kivált a plébániai major állapotának jellemzése. Az átadó Legáth apát ugyanis csak célozgatásokra ismerte el, hogy a major düledezik, és inkább eltávozott a helyszínről.
Pehm kemény hangon tette szóvá elődje felelősségét, amiért 17 éven keresztül elhanya-golta a karbantartási munkákat, miközben élvezte a javadalom gyümölcseit. Pehm tud-ta jól, hogy nemcsak rendkívül kínos, de lehetetlen is behajtud-tani a filiákon a felújítási költségeket (21 146 koronát). Nem beszélve arról, hogy mennyire visszavetné lelkipász-tori munkáját, ha az 1830-as egyházlátogatási jegyzőkönyvre és jogi paragrafusokra hi-vatkozva pénzbehajtással kezdődne a hívekkel való kapcsolata. „A nép – úgy látom – ra-gaszkodik és bizalommal van hozzám. De ennek a viszonynak azonnal vége lesz, mihelyt az én időmben bolygatva lesznek.” 15 Végül a majort 1919. október 1-jétől húsz évre sikerült haszonbérbe adni a városnak. Pehm más esetben is elődje felületességére és nemtörő-dömségére panaszkodott. A plébánia Avasi-dűlőben lévő birtokát például tíz évvel az-előtt átadta egy helyi kereskedőnek, aki téglagyárat emelt rá. „Annyi bizonyos, hogy a plé-bánia régi földje annyira tönkre van téve (rajta áll a gyár, a termőréteg elhasználva, a föld
13 SZEL Géfin Gyula hagyatéka. Levelezések, VIII. Pehm József levele Géfin Gyulához. Zalaegerszeg, 1924. január 13.
Szövegét közli Dobri Mária: „…szívélyesen üdvözöl barátod és híved…” i. m. 276–277.
14 PL Mm. 31. d. „Beszédvázlatok, elmélkedések.” Beköszöntő, 1919. október 5. Kézírás.
15 SZEL AC 5111/1919. Pehm József plébánoshelyettes levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1920. január 2.
rendkívül agyon van lyuggatva), hogy ott gazdálkodásra gondolni sem lehet.” 16 Ugyanakkor a kereskedő által gazdálkodásra átadott csereföldről elismerte, hogy az jobb az eredeti-nél, kár tehát nem érte a javadalmat. Ezért arra kérte a püspököt, hogy hagyja jóvá a szerződést és a cserét.
Pehm példásan ellátta a szokványos papi teendőket: a bölcsőtől a koporsóig kísérte hívei életét. Minden előírt esetben a felettes hatósághoz fordult. Jelentett, engedélyt kért vagy csupán beszámolt intézkedéseiről. Hogy milyen konkrét ügyekkel volt dolga? A zala-egerszegi községi közös temető megáldásához kért és kapott meghatalmazást, hiszen a hantok alatt nyugvó keresztények többsége katolikus volt. 17 Egyházi tanácsadóként je-gyezte azt a kérvényt, amelyben a Szociális Missziótársulat Zalaegerszeg polgármesteré-nek támogatását kérte ahhoz, hogy tűzessék kereszt az Országházra, ezzel hangsúlyozva Magyarország „tisztán keresztény” jellegét. 18 Kérvényt írt, ha egy házasságkötés kánon-jogi akadályait kellett tisztázni (például egy folyton vándorló, cirkuszi artistapár eseté-ben). Nem volt rest tollat ragadni akkor sem, ha munkatársai életfeltételein akart javítani.
16 SZEL AC 4872/1919. Pehm József plébánoshelyettes levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1919. november 11. A levélrészletet csekély eltéréssel idézi Megyeri Anna: „…maradandó örök emlék…” Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen. In: Zalai Múzeum 21. Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 2013. 78.
17 SZEL AC 2581/1920. Pehm József plébánoshelyettes levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1920. április 21.
18 MNL ZML V. 1607. 11495/1919. iratcsomó, 66/1919. sz. irat. Levél Czobor Mátyás polgármesterhez, Zalaegerszeg, 1919. november 18. (Pehm József plébánoshelyettes mellett három csecsemő- és nővédelmi aktivista írta alá a kér-vényt.)
Légi felvétel Zalaegerszeg központjáról, a jobb alsó sarokban a plébánia és környéke, 1934
„Általában a hitoktatók, káplánok helyzete immár tarthatatlan – írta 1920-ban. – Fizetésük mellett ruházatuk, ami már a papi osztályra lealázó. Szülőik meg nem tartoznak gondoskodni egy fölszentelt papról.” 19 Példának hozva egyik hitoktatójának nyomorúságát ecsetelte: 392 korona a fizetése, ugyanakkor csak kosztpénzre 900 koronát kell fizetnie, amit még mosa-tás, lakbér és világítás tetéz. Máskor kántorának 1 öl fát és gabonajárandóságának feleme-lését kérte (a püspök csak az előbbit tudta teljesíteni). 20 1920 februárjában két jezsuita tartott missziót Zalaegerszeg és a környék híveinek; Pehm lelkesen számolt be a fáradsá-gos hét eredményeiről: „A gyónók száma 4500, az áldozóké 6000 volt; az összeadott vad-párok száma: 5. […] A templom állandóan tömve. Jó hatással volt a cselédeknek külön tartott előadás. Ezek százait egészen eltérítette Istentől az elmúlt »szabadság«.” 21
A rábízott plébánia élén mindent gondosan át- és újraszámolt, évente előírás sze-rinti költségvetést készített kiadásról és bevételről. Az egyházközségi képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek egy gondos gazda tevékenységét őrzik, alig múlt el alka-lom, hogy ne lett volna szó javításról, karbantartásról, építkezésről, adásvételről, ado-mányról, kölcsönről vagy épp adókról. Ha a befolyt templompénzből kívánt bármit
19 SZEL AC 6388/1920. Pehm József plébánoshelyettes levele a Püspöki Hivatalhoz. Zalaegerszeg, 1920. november 11.
20 SZEL Mikes János püspök iratai, 11. d. Missilis 1920. Pehm József plébánoshelyettes levele Mikes János püspökhöz.
Zalaegerszeg, 1920. július 6.
21 SZEL AC 1717/1920. Pehm József jelentése az 1920. február 18. és 26. között tartott misszióról Mikes János püspök-nek. Zalaegerszeg, 1920. március 22.
A zalaegerszegi Mária Magdolna-templomot Padányi Biró Márton püspök építette az 1750-es években. A képen még látható a Szentháromság-szobor és a temetőkert, ezek helyére 1976-ban utat építettek, elválasztva a templomot és a plébániát
megvalósítani, engedélyt kellett kérnie a püspöktől, olyan bagatell ügyben is, mint az ostyavásárlás költsége. (A még hivatkozott 1829-es canonica visitatio szerint ugyanis a javadalmast, azaz a plébánost terhelik az ostyák beszerzésének költségei. Pehm mégis azt kérvényezte, hogy csak a miseostyákat kelljen fedeznie, az áldoztatási ostyákat a templompénztárból fizethesse.) Kérését a szükségletek megsokszorozódásával indo-kolta. 1829-ben három, 1896-ban négy, 1920-ban hét pap misézett. Amíg száz évvel korábban csak évi ezer, addig most 35–40 ezer ostyára volt szükség. Méltányosságot kért, hiszen az ostya-előállítási kötelezettség eredeti mértékének eleget tesz, ha csak a szentmiseáldozathoz szükséges ostyaköltséget állja. 22
Pehm igyekezett minden lehetőséget megragadni a bevételszerzésre. A plébánia-kert bozóttal benőtt területét bérbe adta fényképész-műterem kialakítására. 23 Évről évre emelkedő nagyságrendben kötött földbérleti vagy ingatlanhasznosítási szerződése-ket. Egyébként is jó érzéke lehetett a pénzhez: a „Zalaegerszeg vidéki hitelszövetkezet”, amelynek felügyelőbizottságába 1918–1919-ben már bekerült, 1920. július 4-én az igazgatóság tagjává, az igazgatóság pedig elnökévé választotta. A megtiszteltetés elfoga-dásához nem a legsürgősebben, csak november 11-én kért püspökétől engedélyt, mond-ván, addig csak átmenetileg vállalta a posztot. 24 1922-ben a szövetkezet fennállásának 25. jubileumi közgyűlésén mondott beszédében Pehm meglehetősen leegyszerűsítve fogalmazta meg a hitelszövetkezeti gondolat lényegét: az egyház „minden idők piócái-val” szállt szembe, amikor lerakta a hitelszövetkezetek alapjait. Példája egyértelművé tette a metaforát: Csehországban 170, Franciaországban 300 százalékos kamatot szed-tek a zsidók. 25 Pehm egyebekben is hangsúlyozta a keresztények küzdelmét az „uzsora karmai” közé került szegény nép „kiszipolyozói” ellen, e küzdelem hőseiként említve az Országos Antiszemita Párt alapítóját, Istóczy Győzőt, a konzervatív politikai katoliciz-mus vezéregyéniségét, gróf Zichy Nándort és gróf Károlyi Sándort. Gróf Károlyi az 1896-ban alakult Magyar Gazdaszövetség élén a gazdasági és szociálpolitika nyitását, gazdakörök szervezését, önsegélyező szövetkezések alakulását és olyan hitelszervezet működtetését szorgalmazta, amely a kis jövedelmű társadalmi rétegeket segíti méltá-nyos feltételű kölcsönökkel. A szövetkezeti gondolat terjedését a hagyomáméltá-nyos termelé-si formák átalakulása, a piaci verseny kiszélesedése, a profitéhség, a munkanélküliség növekedése, a kisebb árutermelő gazdaságok ellehetetlenülése váltotta ki. Zalaegersze-gen iZalaegersze-gen gyorsan, már 1897-ben a kezdeményezés mögé álltak a helyi kisiparosok. Cél-juk a helyi keresztény középosztály gazdasági körülményeinek stabilizálása volt.
A sok bérleti szerződés között olyan is akadt, amelyik balul sült el. Nyilván szemé-lyes sérelem is munkált akkor, amikor 1921 őszén Kovács László zalaegerszegi tégla-gyáros zsarolás vétségével feljelentette Pehm József plébánost. Történt ugyanis, hogy
22 SZEL AC 4197/1920. Pehm József levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1920. augusztus 3.
23 SZEL AC 664/1921. Pehm József levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1921. január 17.
24 SZEL AC 5896/1920. Pehm József levele Mikes János püspökhöz. Zalaegerszeg, 1920. november 11.
25 PL Mm. 33. d. Prédikációvázlatok: Megnyitóbeszéd. Tartotta Pehm József esperes-plébános, a „Zalaegerszeg vidéki hitelszövetkezet” elnöke 1922. május 14-én. Pátria, Bp., 1922.
Kovács úr a plébánostól bérelt 318 négyszögölnyi szántóföldön szőlőiskolát telepített.
Ám Pehm váratlanul felszólította, hogy a szőlőoltványokat egy héten belül szedje ki, és a haszonbérbe adott földet október 1-jével adja vissza. Mivel az oltványok még nem gyökeresedtek meg, a bérlő a szerződés hatheti meghosszabbítását kérte, amibe Pehm plébános 7 ezer korona megfizetése ellenében egyezett csak bele. A bérlő kényszerhely-zetbe került, az oltványok idő előtti kiszántása 70–80 ezer korona kárral járt volna, ezért kifizette a kért összeget. Erről a plébános saját kezűleg írt elismervényt adott: az összeget „jótékony célra” átvette. Ez az összeg horribilis bérleti díjnak számított, egy évre átszámítva 30 ezer 272 koronát tett volna ki, ami vételárnak is megbotránkozta-tóan sok lett volna. Végül a bérlő a magánjogi paragrafusokba és a „jó erkölcsbe ütköző”
eljárás miatt az 1878. évi V. törvénycikk 350. paragrafusát megsértő zsarolás vétségére hivatkozva nyújtott be vádiratot. A hivatkozott paragrafus szerint három évig terjedő fogházzal büntethető az, aki jogtalan vagyonszerzés miatt valakit erőszakkal vagy fe-nyegetéssel, érdekével ellentétes cselekedetre rávesz. Mivel azonban Pehm a 7 ezer ko-ronát az új zalaegerszegi templom céljaira fordította, így a zalaegerszegi kir. törvényszék vádtanácsa elutasította a panaszos kérelmét. 26 A téglagyáros nem hagyta ennyiben, még évekig küzdött vélt igazáért – hiába. Hajdani bérelt földje felszántatlanul és művelés nélkül maradt, tehát valóban semmi nem indokolta a bérleti szerződés sürgős felmon-dását.
26 ÁBTL 3.1.9. V–700/40. 8. fol. skk. B.2597/10/1921. sz. végzés. Zalaegerszeg, 1922. május 27. Ugyanitt a 36. fólióig az eljárás összes dokumentuma.
A kevés zalaegerszegi oktatási intézmény egyike: az Állami Felsőkereskedelmi Iskola növendékei hittanárukkal, 1910 körül
Pehm József 1920. január 15-től püspöki biztosi minőségben kézbe vette az iskolai hitoktatók felügyeletét is. 27 Ő maga heti hat órában tanított hittant a felsőkereskedelmi iskolában, mellette to-vábbi két hittanár és három káplán okta-tott. Mindannyian túlterheltek voltak, kivált a káplánok, akik a hitoktatás mel-lett gyóntattak, betegeket látogattak, te-mettek és kereszteltek. „Újabb hitoktató esetén elláthatom az internáltakat, leszállí-tom a hitoktatók óráját, egyik káplánt fel-mentem a hitoktatás alól, magam jobban itt hagyhatom a várost a kerületi iskolák ked-véért” – indokolta kérvényét, amelyet a harmadik hitoktatói álláshely egyház-község képviselő-testülete 1920. október 3-án kérvényezte Mikes püspöktől, hogy a feddhetetlen papi erényeket tanúsító, az egyház község ügyeinek rendbetételén lanka-datlanul buzgólkodó Pehm Józsefet véglegesítse a plébánia élén, mert „hazafias maga-tartásával, rajongó fajszeretetével, hasznos társadalmi tevékenységével” méltóvá vált erre a posztra. 30
Pehm működésével felettese, Mikes János megyéspüspök láthatóan meg volt elé-gedve, és a szombathelyi püspökségtől mint kegyúrtól nyert prezentálás alapján 1921.
május 22-én plébánossá, majd bizalmának újabb jeleként július 1-jétől több plébánia
27 SZEL AC 161/1920. Mikes János püspök rendelkezése Pehm József 1920. január 9-én kelt levelén, „Szh. I/15.”
28 SZEL AC 4855/1921. Pehm József esperes-plébános levele Mikes János püspökhöz. 1921. október 21.
29 SZEL AC 2350/1920; 4864/1920; 4984/1920.
30 SZEL AC 5201/1920. A zalaegerszegi róm. kath. hitközség 1920. október 3-ai képviselő-testületi ülésének jegyző-könyve, illetve a testület kérvénye Mikes János püspökhöz.
Pehm József plébánosi kinevezése, 1921. május 22.
lelkipásztori munkájának összehangolásáért felelős esperessé nevezte ki, 31 mi-által megnőtt a
alapí-tó vezérét. – Ezt a típust keresem, ezen dolgozom, hogy minden rendű és rangú, gazdag és szegény úgy fogja fel, úgy élje az életet, hogy homlokukon egyszer sírfeliratuk legyen. Ho-mo” 32 – ezekkel a szavakkal zárta beszédét Pehm József, miután elfoglalta a zalaeger-szegi plébánosi széket. A példának állított életút kedvelt retorikai fordulata maradt: ér-seki székfoglalójában hasonló szavakkal illeti majd elődjét, Serédi Jusztiniánt.
Újabb három év elteltével, 1924. január 25-én megkapta, majd március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Pehm kézhez vette az Antiochiai Szent Margit-ról nevezett pornói apáti címet. 33 A korai Árpád-korra visszanyúló, a 18. századra meg-semmisült Vas vármegyei pornói apátság egyike azoknak a kihalt szerzetes apátságok-nak, amelyek puszta címét a megyéspüspökök az arra érdemes világi papoknak adomá-nyozták. A kitüntető cím jeleként az apátok főpapi jelvényeket használhattak, úgy mi-sézhettek, mint a püspökök, és a liturgián kívül is mellkeresztet és gyűrűt viselhettek.
31 Zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia Irattára (a továbbiakban: ZMMPI), iktatott iratok 1920–1923. Mikes János 2573/1921. sz. kinevező oklevele. Szombathely, 1921. május 22. – Megjegyzés: Mikes ezen a napon Zalaegerszegen bérmált, ekkor adta át a kinevezést. Pehm esperesi kinevezési oklevele lappang, de a július 1. előtti iratok még szigorúan csak plébánosnak, az utániak már esperes-plébánosnak titulálják. Ugyancsak lappang a zalaegerszegi plébánosi kineve-zéshez szükséges szentszéki hozzájárulás, valamint az ekkor fizetendő szokásos taxáról, azaz a hivatali eljárási illetékről szóló értesítés. A II. vatikáni zsinat előtt ugyanis nagyobb plébániák világszerte – köztük a zalaegerszegi is – közvetle-nül a Szentszék kegyurasága alatt álltak az invesztitúraharc óta. Tehát csak a Szentszék hozzájárulásával voltak kine-vezhetők a plébánosok ezekre a helyekre, ami persze meglehetősen formális eljárásnak minősült. A 20. században ez már általában a nunciusokra delegált jogként élt, ők szedték be a taxát is. A plébánoshelyettesi kinevezéshez nem kellett szentszéki hozzájárulás.
32 PL Mm. 33. d. Prédikációvázlatok: „Székfoglaló, ’921. V 22.” Kézírás. – Megjegyzés: az „egyszer” szó utólagos betol-dás, a szövegben eredetileg az „egykor” szerepel.
33 VÉL I.1.41. Püspökök, kanonokok kinevezései, pápai engedélyek 133. Pehm József pornói apáti kinevezése, 1924.
január 25.
Pehm József pornói apáti kinevezése, 1924. január 25.
Az apáti avatáson a vármegye és a város színe-java képviseltette magát, „a főpásztor az iskolás gyermekek és a cserkészek sorfala között harangzúgás közepette érkezett négyesfoga-ton a városba” – tudósított a sajtó. 34 Pehm József titulusa ettől kezdve 1944-ig – amíg püspöki kinevezése után vissza nem adja a címet a szombathelyi püspöknek 35 – „apát-plébános”.