A jelentősebb változások nem az olvasás mennyiségében, hanem a mi
nőségében: a preferált olvasmányfajták összetételében mutatkoznak. 1978- ban és 1985/86-ban egyaránt feltettük a kérdést: "Milyen fajta, milyen témájú könyveket olvas legszívesebben?" (Ld. 11. táblázat)
11. táblázat
Legkedveltebb olvasmány típusok A könyvolvasók %-ában 1978 1985/86
Történelem (fiction és non fiction) 27 31
Krimi 12 27
Kalandregény, sci-fi 18 21
Érzelmes, romantikus, szerelmes regények 12 19
Életrajzi regény 11 13
Természettudományos, műszaki, mezőgazdasági irodalom 7 13
Útleírás, útikönyv 14 12
Szépirodalom (általában) 13 9
Társadalmi (és család-) regény 13 8
Non fiction (általában) 2 5
Társadalomtudományok (történelmen kívül!), politika, művészet 7 4
Ifjúsági irodalom 3 4
Sport, hobbi 2 4
Novella 5 3
Vers 6 2
Mese, monda 3 2
22
A l l . táblázat egyfelől azt bizonyítja, hogy a hetvenes és nyolcavanas évek olvasói orientációja sok közös vonással rendelkezik, mésfelől pedig akadnak jellegzetes - általában a korábbi tendenciák folytatódását jelző - eltérések is. Vannak olyan olvasmányfajták, amelyeket a nyolcvanas évek derekán (még) nagyobb érdeklődés övezett, mint a hetvenes évek végén.
Hogy csak a jelentősebb különbségeket felmutató olvasmánytípusokat említ
sük (zárójelben feltüntetve az 1985/86-os vizsgálat javára mutatkozó lega
lább 3 százalékpontos eltéréseket):
A "győztesek" láthatólag túlnyomórészt a kommerciális, a rekreációs célokat szolgáló szépirodalmi típusok közül kerülnek ki (az "izgalmas" és az
"érzelmes" típusokból egyaránt), valamint a nonfiction irodalom bizonyos (főleg természettudományos és történelmi) témaköreiből. A "vesztesek" közé
viszont nívósabb irodalmi műfajok (vers!) és maga a szépirodalom került, a 1962-es országos vizsgálatának22 és a magyar könyvszakma 1964-es felmé
résének23 ide vonatkozó adatait is!
krimi (+15)
érzelmes, romatikus, szerelmes regények (+ 6) természettudományos és műszaki irodalom (+ 6) történelem (fiction és non fiction) (+ 4)
kalandos, sci-fi (+ 3)
utóbbi olvasmányok mintegy egytizede volt szakkönyv, ismeretterjesztő vagy tudományos mű, illetve útleírás. A non fiction aránya a hetvenes években az olvasmányok egyötödét, a nyolcavanas években pedig már egynegyedét tette ki, s a jelek szerint a növekedés megállíthatatlan.
12. táblázat
Olvasmányok jellege A könyvolvasók %-ában
A szépirodalmi olvasmányanyag lassú visszaszorulása belső összetéte
lének megváltozásával is együtt járt. A hatvanas évek első felében készült, fentebb említett felmérések az olvasók érdeklődésének erős klasszikus irodal
mi túlsúlyát regisztrálták. Azóta - kisebb-nagyobb ingadozásokkal - folyama
Romantikus (19. sz.)
Klasszikus realista (19. sz. és korábbi) 20. századi realista
Modem
Szórakoztató irodalom (krimi, kalandregény, bestseller stb.) Ismeretközlő
tosan tart a régi (klasszikus) szerzők olvasottságának csökkenése. Először a realista stílusúak veszítettek népszerűségükből, majd a hetvenes évektől a romantika is visszaszorult. A 12. táblázat tanulsága szerint a romantika olva
sottságának csökkenése m ég a nyolcvanas években is tartott. (A hagyomá
nyos formanyelvű, 20. századi irodalomé úgyszintén.) Az értékes kortárs művek - stagnáló arányban - az olvasmányszerkezet huszadát teszik ki. Annál nagyobb, s egyre növekvő a szórakoztató irodalom aránya: a Központi Sta
tisztikai Hivatal 1962-es vizsgálatában a szépirodalmi olvasmányok egytize- de minősült ún. "bestseller és ponyvairodalomnak". A kissé más léptékű 1978-as vizsgálat, s a vele szoros kategóriákkal dolgozó 1985/86-os felméré
sünk a szépirodalmi olvasmányoknak már 39, illetve 48%-át találta szórakoz
tató jellegűnek. Ez az alacsony és közepes esztétikai színvonalú műveket (krimiket, kalandregényeket és bestsellereket) egyaránt tartalmazó olvas
mánykategória főképp a munkások és a kisegítő szellemi tevékenységet vég
zők rétegében népszerű: a romantikus irodalmat a mezőgazdasági fizikai dol
gozók: a múlt századi klasszikusokat a háziasszonyok (és tanulók): az e századi és a kortárs értékes műveket pedig az értelmiségiek olvassák legin
kább. A z ismeretközlő irodalom szintén az értelmiségiek, valamint (főleg a szakképzett) fizikai dolgozók körében számíthat elsősorban olvasókra.
Mind a preferált olvasmányfajták, mind a legutóbbi olvasmányok ösz- szetételének vizsgálata alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a het
venes években tapasztalt tendenciák: a klasszikus irodalom és líra térveszté
se, a szórakoztató bestseller, valamint a non fiction irodalom előretörése, tömörebben: a kom mercializálódds és a prakticizálódás - a nyolcvanas évek
ben is folytatódtak. Ami pedig a jelent (a kilencvenes évek elejét) illeti, kisebb helyi (pl. 1991. tavaszán Hatvanban és környékén végzett) felmérések eredményei, valamint hétköznapi tapasztalataink alapján egyértelműen állít
ható, hogy a kommercializálódás és prakticizálódás tendenciái nemcsak foly
tatódtak, hanem fel is erősödtek.
JE G Y Z E T E K
1 Részletek Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség c. kutatási jelentéséből. (Kézirat)
2 Terestyéni Tamás: Az anyanyelvi kommunikációs kultúra néhány jel
legzetessége Magyarországon. Bpest, 1987. Tömegkommunikációs Kutató- központ.
3 I.m. 31-32. p.
4 Terestyéni Tamás: I.m. 29. p.
5 A z 1985. évi Demográfiai évkönyv (Bp. 1986. KSH) szerint a 20 éven felüli (ez az életkorhatár felel meg leginkább mintánk alsó korhatárá
nak) népesség száma 1986. jan. 1-én (kerekítve) 7,64 m illió volt. Mostani és
későbbi lélekszámszámításaink során ezt a mennyiséget tekintettük 100%- nak.
6 Berend T. Iván: Gazdaság, műveltség, társadalomtudomány. In: Öt előadás gazdaságról és oktatásról. Bp. 1978. Magvető K. 150. és 157. p.
7 Napilap mellett vagy nélküle: heti és/vagy havilapot.
8 Napilap mellett heti és/vagy havilapot.
9 Mándi Péter: A könyv és közönsége. Bp. 1968. 41. p.
10 20 éven felüli népességet reprezentáló saját (az OSZK-KMK kereté
ben végzett) felmérésünk adatai.
11 A Szonda-Ipsos Kft 1991 márciusában végzett felmérésének adata.
(Szilágyi Erzsébet közlése)
2 A Szonda-Ipsos felmérés vonatkozó kérdése így szólt: Szokott-e Ön hetilapot vagy folyóiratot olvasni? Ebből következik, hogy az itt közölt 70% - os adat a hetilap-, valamint folyóirat-olvasók maximumát jelöli - ami a heti
lapolvasók esetében közel járhat a reális arányszámhoz.
13 Nincs adat.
14 Ez a kategória az 1964. évi vizsgálatban még külön nem szerepelt, hanem az "időnkénti" olvasók részét képezte.
15 Számított adatok Mándi Péter: A könyv és közönsége I.m: 30., 292- 293. p. alapján.
16 Ld. Gereben Ferenc: A felnőtt népesség olvasási és olvasmánybe
szerzési szokásai. Bp. 1989. 14-15. p.
17 A kérdés részletesebb kifejtésére korábban tettünk kísérletet. Ld.
Gereben F. - Nagy A.: Nemi szerepek és olvasási szokások = Kultúra és Közösség, 1984/3. sz.
18
19 1978-ban a minta a 20 éven felü li népességet reprezentálta.
Magyarország olvasástérképének két szélső pontját jelentő nyugati és keleti országrészek eltéréseinek behatóbb vizsgálatát ld.: Gereben Ferenc - Nagy Attila: Adalékok Magyarország olvasás- és értéktérképéhez. = Jelkép,
1991. 3-4. sz.
20 A feladatot egy NSZK-beli vizsgálatból vettük át. Ld. Elisabeth Noelle-Neumann. Buchhándler und Buchkáufer 1978. Börsenblatt für den Deutschen Buchhandel. Frankfurter Ausgabe Nr. 90. vöm 10. November
1978. S t.W 708.
21
22Mit olvasunk? Bp. 1965. KSH.
Mándi Péter: A könyv és közönsége. Bp. 1965. Közgazd. és Jogi K.