• Nem Talált Eredményt

Ami a nemi hovatartozás kérdését illeti, régi tapasztalat, hogy valam ivel többet olvasnak a férfiaknál.17 A nők (0 és 5 közötti tartományban elhelyezkedő) könyvolvasási átlagpontszáma 2,01 volt a férfiak -es érté­

kével szemben.

A 18 éven felüli férfia k 60% -a,a nőknek pedig olvasott könyvet (legalább egyet) a felmérést megelőző egy év alatt.

Térjünk át az életkor olvasást befolyásoló szerepére! A sem m it (se sajtót, se könyvet) nem olvasók, valamint a csak sajtóterm éket olvasók ará­

nya az életkor emelkedésével egyre emelkedik; a könyvet többféle sajtóter­

mékkel együtt olvasók aránya pedig a fiatal és középkorosztályokban a ma­

gasabb.

Felnőtt-mintánk egyes korcsoportjaiban a könyvolvasók százalékos arányszámát, valamint az olvasásgyakoriság átlagpontszámát a 3. sz. táblá­

zatban szemléltetjük. életkor előrehaladásával csökkenő mértéke régóta ismert tendencia. A közölt adatsorok bizonyítják, hogy korábbi (1978-ban végzett) felmérésünk ezt a tendenciát valamivel következetesebbnek találta. Újabb adataink a huszon­

éves korosztály * rendellenes” viselkedéséről tudósítanak: olvasási teljesítmé­

nyük drámaian romlott az előző korosztályhoz és saját korcsoportjuk 1978-as megfelelő adataihoz képest egyaránt. A visszaesés olyan mértékű, hogy 2,09- os átlagértékük még a harminc és negyvenévesek átlagaitól (2,39 és 2,14) is

elmarad, vagyis a fiatal-középkorúak korcsoportjaiban megbicsaklik a csök­

kenő trendvonal. (Ld. a 2. sz. ábrát!)

Ha a huszonévesek csoportját differenciáljuk, a korcsoporton belül je­

lentős különbségekre bukkanunk, s arra a tanulságra, hogy a csökkenés főleg a huszonéves kor m ásodik felében - minden bizonnyal a családalapítással, gyerekek fogadásával, szakm ai specializálódással járó életmódváltás kapcsán - következik be: a 21-25 évesek olvasási átlagpontszáma 2,27 volt, a 26-30 éveseké pedig 1,99. S hogy valóban az életmódnak a kultúra szempontjából kedvezőtlen változásairól van szó elsősorban, jelzi az a tény, hogy a huszon­

éves korosztály idősebb (26-30 éves) csoportja valójában (már csak a diplo­

mások belépése miatt is) iskolázottabb volt a 21-25 éves csoportnál.

2. sz. ábra A könyvolvasók százalékos aránya

% 100

-

806 0

4 0

-2 0

-0

év

18-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70

71-A 2. sz. ábra trendvonala az 50. életév körül is m egtörik, a süllyedés ismét meredekké válik: megkezdődik az olvasás lagymatagabb (öregkori?) szakasza. (Az 1978-as felméréskor ugyanezen generáció, az akkori negyve­

nesek - vagyis a huszas évek második, s a harmincas évek első felében

születettek - körében érzékeltük az olvasási teljesítmény jelentősebb vissza­

esését.)

Szintén régóta ismert empirikus tény, hogy az iskolai végzettség emel­

kedésével nő az olvasási aktivitás. A semmvagy csak sajtóterm éket olvasók főleg az alacsony (8 általános alatti) végzettségűek közül kerülnek ki, de

könyvek - sajtóterméket mellőző - kizárólagos olvasása is inkább az alacso­

nyabb, mint magasabb végzettségűek szokása. A többféle sajtótermék és könyvek együttes "fogyasztása" - főleg ha ez gyakran történik - a végzettség emelkedésével következetesen erősödik: a 8 általánosnál kevesebbet végzet­

tek egyharmada, a diplomásoknak pedig a fele olvas rendszeresen könyvet, s egyúttal többféle sajtóterméket.

Am int az alábbi adatok bizonyítják, az iskolázottság em elkedésével a könyvolvasók aránya, az olvasás gyakorisága egyaránt emelkedik. (Ld. 4. sz.

táblázatot.)

Könyv A könyvolvasás gyakoriságának olvasók átlagos pontszáma (0-5) emelkedés következetesen és kivétel nélkül minden végzettségfokozat esetén tapasztalható.

3. sz. ábránk a számsornál is jobban szemlélteti, hogy két végzettségi fokozatnál "meglódulnak" az olvasási mutatók: az általános iskola elvégzé­

sével a könyvolvasás kisebbségi tevékenységből ; a középiskolai érettségi után pedig gyakorlatilag általánossá válik.

Abban nem lehet semmi meglepő, hogy 8 osztálynál alacsonyabb vég­

zettség többnyire nem elegendő (többek között) az olvasáskultúra akár elemi szinten való kialakulásához sem. A helyzet persze bonyolultabb: úgy is fogal­

mazhatnánk, hogy valójában az a réteghelyzet, szociokulturális miliő és élet­

vitel az igazi hátráltatója az olvasási készségek kialakulásának, amelynek talajából csak ilyen hiányos iskolázottság tudott kisarjadni. (Amikor az olva­

sást gátló hátrányos helyzetnek erről az esetéről beszélünk, nem felejthetjük,

hogy a felnőtt magyar népességnek (és mintánknak) 30% -a nem végezte el az általános iskolát.)

A befejezett nyolc osztály, bár önmagában ma m ár - általános véleke­

dés szerint - nem ad elegendő ismeretet, az olvasói aktivitás átlagos szintjét produkálja. A felnőtt népesség csaknem egyötödére jellemző középiskolai végzettség pedig az embereket - csekély kivétellel - valóban olvasóvá avatja.

M íg a fiatalabb és a legöregebb felnőtt korosztályok között az olvasási pontszámos mutató 2-3-szoros különbséget mutatott, addig a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségi fokozat között 5-6-szoros különbséget tapaszta­

lunk. Vagyis az iskolázottság erősebben befolyásolja az olvasási teljesítm é­

nyeket, m int az életkor.

3.sz. ábra A könyvolvasók százalékos aránya

%

0-5 oszt. 6-7 oszt. 8 oszt. 8 oszt+ középisk. főisk.

szakm. egy.

isk.

A társadalmi munkamegosztás, vagyis a réteghovatartozás szintén je­

lentősen differenciálja az olvasás mennyiségi mutatóit. Sem m it vagy kizáró­

lag sajtóterm éket főleg a szakképzetlen fizikai munkások (beleértve a mező- gazdasági tevékenységet is), valamint a háziasszonyok és a nyugdíjasok

ol-vasnak, a sajtótermékek és könyvek együttes, rendszeres olvasásának szokása pedig elsősorban az értelmiség (55%), majd a középszintű szakemberek (32%), és az adminisztratív szellemi dolgozók, valamint a szakmunkások (21-22%) körében figyelhető meg. Ez a "réteghierarchia" - amint az 5. táblá­

zat adatai bizonyítják - a szorosan vett könyvolvasás terén is megnyilvánul.

.5. táblázat Foglalkozás

Könyvolvasók Könyvolvasás gyakorisá-aránya (%) gának átl. pontsz. (0-5)

1985/86 1978

Értelmiségi 98,6 3,84 (3,96)

Középszintű szakember 94,2 3,10 (2,63)

Egyéb szellemi foglakozásé 92,1 2,61 (2,96)

Szakmunkás 76,0 2,15 (1,93)

Betanított és segédmunkás 60,5 1,40 (1,11)

Mezőgazdasági fizikai 41,7 1,14 (0,65)

Nyugdíjas 46,2 1,37 (1,75)

Háztartásbeli 34,6 0,89 (0,97)

Országos átlag 64,4 1,89 (1,84)

4. sz. ábra A könyvolvasók százalékos aránya

■ 1978

□ 1985/86

Értei- Közép- Egyéb Szak- Segéd Mezóg. Nyug- Htb miség szintű szeli. műnk. és bet. fiz. díjas

szakemb műnk.

Fenti számsorainkból és a 4. sz. ábra oszlopgrafikonjaiból egyaránt az olvasható ki, hogy a nyolcvanas évek során - a hetvenes évekhez képest - a fizikai és egyéb szellemi foglalkozású aktív rétegek körében valamelyest megnőtt mind a könyvolvasók aránya, mind pedig az olvasás gyakorisága - az inaktív rétegek (elsősorban a nyugdíjasok) esetében viszont csökkent.

Összefoglalva a réteghovatartozással kapcsolatos tapasztalatainkat, el­

mondható, hogy a fizika i jellegű munkától a szellem i, a szakképzetlen munká­

tól az egyre több szakképzetséget igénylő tevékenység (valamint a m ezőgaz­

daságitól a nem m ezőgazdasági munka) felé haladva nő az olvasók aránya és az olvasás gyakorisága. Az olvasás mennyiségi mutatói szerint az egyes foglalkozási rétegek - "alulról felfelé" haladva - a következő hierarchikus

sorba szerveződnek: háztartásbeli, ill.m ezőgazdasági fizika i dolgozó - egyéb (segéd és betanított) m unkás - szakm unkás - egyéb szellem i (adm inisztratív)

dolgozó - középszintű szakember - értelm iségi

A két "végpont" átlagos pontszámai között mintegy 4-szeres a különb­

ség; a teljesítmények tehát itt is meglehetősen szóródnak. Vagyis a társadalmi munkamegosztásban betöltött hely csaknem olyan erősen differenciálja és befolyásolja az olvasói magatartást, m int az 5-6-szoros különbségeket felmu­

tató iskolai végzettség.

A lakóhely nagyságrendje - szintén régi tapasztalatként - ugyancsak jelentős b e fo ly á so lja az olvasási szokásoknak. A sem m it sem, valamint a csak sajtóterm éket olvasók aránya úgy növekszik, ahogy az egyre kisebb települések felé haladunk. Sajtótermékek és könyvek együttes olvasására pe­

dig elsősorban a városokban kerül sor. Vidéki nagyváros (50 000 lakos felett) 77,5

Főváros 76,9

Alapjaiban igaznak mondható a régi tétel: a település nagyságrendjével nő az olvasók aránya és az olvasás intenzitása, de több ponton finomításra szorul.

Az 5. sz. ábra vonalgrafikonja és a 6. táblázat adatai szemléletesen jelzik, hogyaz 5000 lakosnál kisebb települések két (2000 lakos alatti és

feletti) kategóriája szinte teljesen azonos olvasási adatokat produkált. Némi növekedés az 5000 lakos fölötti nagyságrendben következik be, de az igazi különbség a város és a falu között húzódik. A különböző nagyságrendű váro­

sok adatai szintén nagyon hasonlítanak egymásra, sőt - új fejleményként - a növekvő tendencia a faváros határában megtorpan. ( 1978-ban Budapest még jelentős előnnyel rendelkezett, ami a nyolcvanas évekre "elolvadt".) A hetve­

nes évekhez képest nemcsak a főváros visszaesése, hanem a kisközségek szerény javulása is érzékelhető, vagyis a legkisebb és a legnagyobb települé­

sek és általában a város és a falu globális olvasói mutatóinak különbsége csökkent, miközben a város és a falu határvonalán (a nagyközség és a kisvá­

ros között) a különbségek nőttek- tehát a nivellálódás és a polarizálódás jegyeinek együttesével van dolgunk.

5. sz. ábra A könyvolvasók százalékos aránya

%

A legkisebb és a legnagyobb településtípus olvasási átlagpontszámai között a nyolcvanas években m ár csak mintegy kétszeres volt a különbség, ami elmarad nemcsak a legerősebb befolyásoló tényezőnek tapasztalt iskolai végzettség, hanem a foglalkozás és az életkor differenciáló hatásától is.

A kérdezettek lakóhelyét nemcsak nagyságrendi, hanem tájegységi bontásban is változóként szerepeltettük. Az egyes régiókat - a hozzájuk tarto­

zó olvasási átlagpontszámok feltüntetésével - a 7. táblázat mutatja be.

7. táblázat Könyvolvasók Könyvolvasá

Tájegység aránya (%) gyakoriságán;

átl.pontsz.

Budapest 75,9 2,42

Budapestkömyéke (Pest, Fejér, Komárom m.) Északnyugat-Dunántúl

66,6 1,85

(Győr-Sopr on-Moson, Veszprém, Vas, Zala m.) Dél-Dunántúl

66,9 2,01

(Somogy, Baranya, Tolna m.) 61,2 1,92

Közép- és Dél-Alföld

(Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok m.) Észak-Magyarország

60,0 1,75

(Nógrád, Heves, BAZ m.) Kelet-Magyarország

58,1 1,60

(Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés m.) 54,0 1,46

Országos átlag 64,4 1,89

Az élen álló Budapest (egyedül csak ez a régió nem tartalmazott falusi körzeteket!) után a D unántúl északnyugati tája bizonyult a legolvasottabb- nak, amelyet két másik (legalábbis jobbára) dunántúli régió (a Dél-Dunántűl és Budapest környéke) követett. A felsorolt körzetekben találtuk általában a legkevesebb semmit, illetve csak sajtóterméket olvasó kérdezettet, s a legtöbb olyat, aki a többféle sajtótermék mellett könyvet is olvas.

A z alföldi körzetekre mindennek az ellenkezője igaz, különösen a ke­

let-magyarországira, amely minden (mennyiségi) olvasási mutató terén a legrosszabb eredményeket érte el. A különbségek ugyan nem nagyok, de nem is jelentéktelenek, és főleg következetesek: az adatok (észak-^nyugatról kelet fe lé haladva az olvasási teljesítm ények fokozatos csökkenését m utatják19.