s zűTs I sTván G erGely a­szepesi­menekültek­sajtója

1920­és­1944­között­

1. a­trianoni­döntés­nyomán­kettészakított­sátoraljaújhelyen,­különösen­az­1930-as­évektől volt­ meghatározó­ a­ helyi­ szepesi­ menekültek­ jelenléte.­ a­ város­ felett­ létrehozott­ magyar kálvária­ emlékműegyüttes­ ötletgazdái,­ szervezői­ és­ kultuszteremtői­ is­ ide­ menekült­ cip-szerek­voltak.­a­kálváriával,­a­köré­szerveződő­irredenta­kultusszal­és­a­kultuszépítőkkel korábbi­tanulmányaimban­már­foglalkoztam;­l.­szűts­2007­és­szűts­é.­n.

„Lesz még kikelet a Szepesség felett” – hangzott­az­üdvözlés,­ha­két,­magát­szepesi- nek­valló­polgár­a­két­világháború­közötti­évtizedekben­összetalálkozott.­a­trianoni­dön-tés­után­Csehszlovákiához­került­szepesség­elvesztése­felett­érzett­bánat­és­a­revízió igénye,­azaz­a­táj­és­a­szülőföld­iránti­vágyakozás­volt­belesűrítve­ebbe­a­ma­talán­már kissé­életidegennek­tűnő­köszönési­formába.­Ismerve­a­korszak­politikai­gondolkodá-sát­és­közhangulatát­átható­revíziós­gondolatot,­mindez­akkor­teljesen­szokványosnak, hétköznapi­ jelenségnek­ volt­ tekinthető.­ amitől­ mégis­ egyedi­ a­ szepességhez­ kötődő egyének­és­közösségek­története,­az­elsősorban­az,­hogy­a­szepesiek­nemcsak­szó- ban,­hanem­írásban,­mégpedig­a­saját­szervezeteik­által­működtetett­lapokban­is­igye- keztek­a­szülőföldhöz­kötődő­identitást­és­az­óhazához­való­igényt­folyamatosan­erősí-teni.­mindez­persze­abban­az­esetben­számít­egyedi­jelenségnek,­ha­megnézzük­más trianoni­menekültek­által­alakított­szervezetek­működését.

a­területi­alapon­szerveződő­egyesületek­közül­a­legismertebbek­az­1920-tól­védő ligák­szövetsége­alatt­működő­felvidéki,­délvidéki­és­erdélyi­segélyszervezetek­voltak.

ezek­az­1918–1919­folyamán­létrejött­csoportok­azonban­néhány­év­alatt­a­kormány-zat­ szoros­ felügyelete­ alá­ kerültek,­ így­ lényegében­ elveszítették­ eredeti­ céljaikat (zeidler­ 2009,­ 106.­ p.).­ ezzel­ szemben,­ igaz,­ az­ arányaiban­ jóval­ kisebb­ tömegeket mozgósító­szepesiek­az­alapítástól,­1920-tól­egészen­1944-ig­egy­jól­szervezett­orszá- gos­hálózattal­rendelkeztek.­aktív­tevékenységüket­jól­példázza,­hogy­társadalmi­szer-vezeteik­például­önálló­lapokat­tartottak­fenn,­emellett­könyvkiadással­is­foglalkoztak, sőt­szociális­téren,­a­trianoni­menekültek­által­nagy­számban­lakott­mária­valéria-tele- pen­diákotthont­is­működtettek.­ezek­alapján­nem­véletlen,­hogy­nevük­hamar­közis-mertté­ vált­ nemcsak­ a­ fővárosi,­ hanem­ több­ vidéki­ város­ életében­ is.¹ mielőtt­

rátér-F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rja

IsTvánGerGelyszűTs 070.48(439)”1920/1944”

The­press­of­the­refugees­from­szepes­between­1920­and­1944 323.113

94(439) keywords:­Hungarian­refugees­of­slovakia­from­szepes­(today:­spiš).­newspapers­of­the­people­from­szepes in­Hungary:­szepesi­szövetség­(1920–1944;­ten­numbers­a­year),­szepesi­levél­(1928–1936;­ten­numbers a­year),­szepesi­Öregdiák­(1933–?;­only­two­numbers­known).

2. a­két­világháború­közötti­szepesi­autonómiatörekvésekről­bővebben­l.­Ilyés­2005.

3. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása.­ 12.­ kötet.­ Budapest, athenaeum­kiadó,­1912.

nénk­a­szepesi­közösségek­vizsgálatára,­fontos­tisztázni,­hogy­kik­is­voltak­ők­és­milyen kollektív­identitástudattal­rendelkeztek.

a­közös­tudat­alapja,­ahogy­más­lokális­alapon­szerveződő­közösségeknél­is,­a­táj, a­Heimat­(haza),­egészen­a­13.­századig­visszanyúló­megszentelt­múlt­volt.­a­térség történetét­tehát­ekkortól­tartották­számon­annak­ellenére,­hogy­az­azt­megelőző­évszá- zadokban­is­szórványosan­szláv­népek­által­lakott­volt.­mégis­a­táj,­a­szülőföld­törté-netét­a­szepességi,­elsősorban­német­és­magyar­származású­történetírók­a­tatárjárás utáni­betelepítésétől,­a­szász­hospesek­megjelenésétől­számították.­kétségtelen,­hogy a­szászok­(cipszerek)­letelepedése­lényegesen­meghatározta­e­térség­alapvonásait.­a szepesség­történetének­egyik­sarokpontja­volt,­hogy­viszonylag­korán,­még­ugyanab-ban­ az­ évszázadszepesség­történetének­egyik­sarokpontja­volt,­hogy­viszonylag­korán,­még­ugyanab-ban­ létrejött­ a­ 24­ legjelentősebb­ szász­ városból­ álló­ szepesi­ szász Tartomány­ (Provincia­ saxonum­ de­ scepus),­ amely­ komoly­ előjogokkal­ és­ sajátságos autonómiával­rendelkezett.­e­kiváltságos­helyzet­egészen­a­19.­század­második­har-madáig­kisebb-nagyobb­eltérésekkel­fennállt,­így­nem­csodálkozhatunk­azon,­hogy­a szepesi­öntudat­legfontosabb­hivatkozási­pontja­a­majd­600­éves­autonómia­volt.­a terület­végül­az­1876-os­magyar­közigazgatás­átszervezésének­esett­áldozatul,­ekkor ugyanis­ a­ szepességet­ döntően­ szepes­ vármegyébe­ olvasztották,­ megszüntetetve addigi­történelmi­előjogait.­mindez­természetesen­komoly­ellenérzéseket­váltott­ki­az ott­élőkből,­ennek­következménye­lett,­hogy­az­1918-ban­a­létrejövő­csehszlovák­álla-mon­ belül­ megpróbálták­ korábbi­ autonómiájukat­ visszaszerezni.­ ebből­ a­ következő évtizedekben­szinte­alig­valósult­meg­valami,­ám­terveiket­nem­feladva­a­két­világhá-ború­közötti­cipszer­óhaza­politika­fő­célja,­a­korábbi­előjogok­visszaszerzése­maradt.² ezzel­egy­időben­a­magyarországra­menekült­vagy­már­korábban­is­itt­élő­szepesi- ek­politikája­egészen­más­keretek­között­zajlott.­Helyzetüket­kétségkívül­megkönnyí-tette,­hogy­a­magyarországi­közvéleményben,­sajtóban­és­szépirodalomban­a­cipszerek már­régóta­mint­a­hazához­hű,­becsületes­magyarbarát­németek­szerepeltek.­emiatt és­a­szepességhez­kötődő­misztikus,­romantikus­képeknek­köszönhetően­megítélésük a­két­világháború­közötti­évtizedekben­sem­változott.­Identitásukat­vizsgálva­érdekes módon­nem­etnikai­vagy­vallási­preferenciák,­hanem­a­közös­haza­(Heimat),­tehát­a szepességhez­ való­ emocionális­ kötődés­ határozta­ meg­ összetartozásukat.­ ennek köszönhetően­ szepesinek­ vallhatta­ magát­ bármilyen­ nemzetiségű­ és­ felekezetű­ sze-mély,­aki­azért­kellően­magyar­érzelmű­vagy­legalább­magyarországgal­lojális­volt.­a cipszerlét­tehát­egy­német­kulturális­alapon­szerveződő,­ám­magyar­érzelmű­entitást feltételezett.­ Pedig­ a­ szepességben­ nemcsak­ németek­ és­ magyarok,­ hanem­ döntő többségében­szlovákok,­valamint­kis­részben­lengyelek­és­rutének­is­éltek.­az­1910-es népszámlás­adatai­szerint­szepes­vármegyében­a­regisztrált­172­867­fő­közül­97­077 (56%)­szlovák,­38­434­(22%)­német,­18­658­(11%)­magyar,­12­327­(7%)­rutén,­vala-mint­majd­6000­(3,5%)­egyéb­nemzetiségű­volt.³ mindebből­jól­látszik,­hogy­a­köztu-datban­ német­ területként­ számon­ tartott­ szepesség­ etnikailag­ rendkívül­ heterogén

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rj a

4. a­magyar­történetírásban­kialakult­szepesség-képekről­részletesen­lásd:­ábrahám­2006.

5. az­országos­menekültügyi­Hivatalt­1920.­április­19-én­hozták­létre­az­3240/1920.­szám alatti­kormányrendelettel.­működése­során­350­000­menekültet­regisztrált­és­támogatott.

1924-ben­ az­ 2344/1924.­ számú­ rendelet­ megszüntette,­ és­ ettől­ kezdve­ a­ menekültek ügyei­a­magyar­királyi­népjóléti­és­munkaügyi­minisztérium­hatáskörébe­tartoztak.

6. a­címtár­komplex­feldolgozásához­ablonczy­Balázs­kezdett­hozzá­2008-ban.

volt,­és­a­német­szellemiség­és­befolyás­elsősorban­a­nagyobb­városokban,­így­lőcsén, késmárkon­és­Iglón­érvényesülhetett.­ennek­ellenére­a­többségében­szlovákok­által lakott­ szepesség­ a­ kortárs­ történetírásban,­ valamint­ a­ hétköznapi­ közbeszédben továbbra­is­–­sőt­a­trianoni­döntést­követően­még­erőteljesebben­–­jellegzetes­német és­magyar­területként­volt­jelen.⁴ a­tájhoz­való­erőteljes­kötődés,­majd­ennek­elveszté-se­ lett­ a­ két­ világháború­ közötti­ hazai­ szepesi­ polgárok­ identitásának­ legfontosabb vonása.­mindez­ekkor­nem­tűnt­egyedi­jelenségnek,­hiszen­minden­magyar­érzelmű,­a történeti­magyarország­integritását­visszakövetelő­egyén­és­csoport­számára­az­elve- szített­haza­fájdalmas­valóságnak­tűnt,­és­annak­visszaszerzése­közös,­kimondott­aka- ratnak­számított.­különösen­igaz­volt­ez­az­elcsatolt­területekről­erőszakkal­kiutasítot- tak­esetében,­akik­számára­a­szülőföld,­az­otthon,­legalábbis­fizikai­értelemben­meg-határozhatatlan­időre­valóban­elveszett.

ahogy­az­utódállamokból­menekült,­úgy­a­szepességet­elhagyók­számáról­sincse- nek­pontos­adataink.­ennek­legfőbb­oka,­hogy­a­vesztes­háború,­a­forradalmak,­a­terü-leti­veszteségek­és­az­ezekből­fakadó­súlyos­társadalmi­és­gazdasági­krízisek­miatt­a magyar­ állam­ csak­ 1920­ áprilisától­ kezdte­ regisztrálni­ az­ országba­ menekülteket.

emiatt­az­1924-ben­kiadott­menekültügyi­zárójelentésben­nem­szerepelhettek­azok, akik­még­a­világháború­alatt,­majd­azt­követően­egészen­1920­áprilisáig­vagy­illegáli-san­ érkeztek­ az­ országba.­ az­ 1920-ban­ életre­ hívott­ országos­ menekültügyi­ Hivatal (omH)­ által­ megállapított­ 350­ ezer­ főnél­ éppen­ emiatt­ becsléseink­ szerint­ majd­ 80 ezer­ fővel­ többen,­ tehát­ összesen­ mintegy­ 430­ ezren­ érkezhettek­ a­ trianoni magyarország­ területére.⁵ utódállamokra­ lebontva­ az­ látszik,­ hogy­ romániából­ közel 222­ ezren,­ Jugoszláviából­ 55­ ezren,­ ausztriából­ 2­ ezren,­ míg­ az­ általunk­ vizsgált Csehszlovákiából­közel­147­000-en­települhettek­át­(zeidler­2009,­57.­p.).­az­omH­irat- tárának­ismerete­nélkül­így­nehéz­meghatározni­egy-egy­vármegye­fogyását­és­gyara- podását­is.­ez­a­bizonytalanság­igaz­szepes­vármegye­esetében­is,­bár­legalább­sze-kunder­forrásként­használhatunk­egy­olyan,­1931-ben­kiadott­címtárat,­amely­legalább arányaiban­ érzékeltetheti­ a­ szepesi­ menekülthullám­ intenzitását­ (krisch–Förster 1931).⁶ a­ fővárosban­ kiadott­ szepesiek­ Címtára­ közel­ négyezer,­ magát­ szepesinek valló­ személy­ részletes­ adatait­ tartalmazza.­ a­ kötet­ adatgazdagsága­ nemcsak­ a­ cip-szerek,­hanem­a­komplex­menekültkérdés­vizsgálatához­is­fontos­társadalomtörténeti forrásként­ szolgálhat.­ az­ ablonczy­ Balázs­ által­ már­ elkezdett­ elemzés­ részadatai­ azt mutatják,­hogy­miként­országosan,­így­a­szepesiek­esetében­is­jól­megjelenik­az­alkal-mazotti­középosztály­túlreprezentáltsága­(ablonczy­é.­n.).­a­döntően­városi­cipszerek között­ugyanis­nagy­számban­találunk­egykori­községi­hivatalnokokat­és­állami­alkal-mazottakat.­ a­ menekültek­ többsége­ az­ új­ egzisztenciateremtéssel­ együtt­ igyekezett korábbi­ társadalmi­ szokásait­ fenntartani­ és­ közösségi­ életét­ újjászervezni.­ mindezt

úgy,­hogy­leginkább­lokális­alapon­szerveződő­s­emlékezetközösségként­működő­egye-F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rja

7. a­menekültek­az­általuk­nagy­számban­lakott­telepeken,­településrészeken­gyakorta­hoz-tak­létre­az­új­vagy­az­óhazához­kötődő­társadalmi­szervezeteket.­Itt­most­kimondottan­a lokális­alapon­szerveződő­csoportokra­gondolunk.­így­például­miskolcon,­a­tisztviselők­szá-mára­ létrehozott­ telepen­ 1924-től­ működött­ a­ Hodobay-telepiek­ egyesülete­ valamint­ a Gömöriek­egyesülete.­országos­szinten­fontos­megemlíteni­védő­ligák­szövetségét­alkotó Felvidéki­ligát,­a­délvidéki­ligát,­a­székely­egyletet­vagy­például­aradi­szövetséget­és­az általunk­tárgyalt­szepesi­szövetséget.

8. 1924-ben­ a­ fővárosi­ központ­ mellett­ miskolcon,­ debrecenben,­ sátoraljaújhelyen, kecskeméten,­ Pápán,­ Pécsett,­ salgótarjánban,­ zalaegerszegen­ és­ vácott­ is­ működött­ a szepesi­szövetség.

9. Szepesi Szövetség,7.­évf.­6.­sz.­1926.­június­15.

sületekbe­tömörültek,­és­megpróbálták­újrateremteni­az­elveszített­otthont­egy­új­tér-ben.­ ahogy­ már­ utaltunk­ rá,­ a­ két­ világháború­ közötti­ évtizedekben­ számos,­ eltérő intenzitású­és­taglétszámú­csoport­működött­az­ország­különböző­településein,­ezek egy­része­kimondottan­lokális­szinten,­míg­másik­csoportjuk­országos­viszonylatban­is közismert­volt.⁷

a­ két­ világháború­ közötti­ évtizedekben­ működő­ országos­ menekültegyesületek közül­kétségtelenül­kiemelkedtek­a­szepesiek,­akik­néhány­ezer­fős­taglétszámuk­elle-nére­húsz­éven­keresztül­a­fővárosban­és­vidéken­is­aktív­közéleti­szerepet­vállaltak.­a menekülteket­tömörítő­szepesi­szövetség­1920.­február­1-jén­Budapesten­tartotta­ala-pító­ülését,­amelyen­22­alapító,­972­rendes­és­213­pártoló­tag­volt­jelen­Budapestről és­hat­vidéki­városból.­ezzel­egy­időben­a­magyarországi­osztályokon­kívül­Bécsben, new­yorkban­és­Chicagóban­is­létrehozták­saját­fiókszervezeteiket.­az­Újvilágban­élők 1929-től­például­már­saját­lapot­is­fenntartottak,­Der Zipser in Amerika címmel,­emel-lett­ jelentős­ összegekkel­ is­ igyekeztek­ támogatni­ a­ szülőföldön­ maradt,­ illetve­ a magyarországra­áttelepült­testvéreiket­(mohr­1930,­47.­p.).­a­szövetség­magyarországi csoportjának­elsődleges­célja­hivatalosan­a­menekült­egyetemi­és­főiskolai­hallgatók támogatása­volt,­ám­valójában­az­áttelepült­cipszerek­érdekképviseletét­és­közössé- geik­működtetését­tartották­a­legfőbb­célnak.­a­szervezet­tagsága­és­fiókszervezetei- nek­száma­folyamatosan­növekedett,­olyannyira,­hogy­1924-ben­már­kilenc­vidéki­cso-port­működött.⁸a­főként­menekülteket­tömörítő­szepesi­szövetség­tehát­nagyon­rövid idő­ alatt­ jól­ szervezett­ országos­ hálózatot­ épített­ ki,­ amely­ nemcsak­ névleg,­ de­ úgy tűnik,­a­hétköznapok­során­is­jól­működött.­Természetesen­a­helyi­közösségek­szerve- zettsége­nagyban­függött­vezetőitől­és­tagságától,­így­például­volt­olyan­vidéki­szerve- zet,­mint­a­miskolci­is,­amely­éveken­keresztül­szinte­alig­hallatott­magáról,­annak­elle- nére­vagy­éppen­amiatt,­hogy­1930-ban­nyolcvanan­szerepeltek­a­szepesiek­címtárá- ban.­ezzel­szemben­az­alig­harmincfős­váci­osztály­már­négy­évvel­korábban­létrehoz-ta­a­váci­Cipszer­kaszinót,­ahol­heti­két­alkalommal­olvashatták­a­szepesi­újságokat, és­ dalra­ fakadhattak­ a­ közösen­ vásárolt­ pianínó­ mellett.⁹ Jól­ látható,­ hogy­ amíg miskolcon­csak­névleg,­vácott­az­elképzeltek­szerint­működött­a­szepesiek­közössége.

a­ vidéki­ osztályok­ és­ a­ szövetség­ központi­ ügyeinek­ koordinálásában,­ valamint­ a szepességhez­kötődő­szimpatizánsok­megnyerésében­kiemelt­szerep­jutott­az­1920-as­években­létrehozott­sajtótermékeknek.­mielőtt­elemeznénk­ezeket­az­újságokat­és

megvizsgálnánk­szerkesztőségeik­működését,­érdemes­jobban­megnézni­a­magyaror-F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rj a

10. Haberern­ Jonatán­ Pál­ (szarvas,­ 1855–1936,­ Budapest)­ a­ híres­ teológiatanár,­ Haberern Jonatán­fia­volt.­Bár­ő­maga­nem­a­szepességben­született,­de­apja­révén­erősen­kötődött a­tájhoz.­1879-ben­a­fővárosban­szerzett­orvosi­diplomát,­majd­különböző­német­kliniká-kon­dolgozott,­mígnem­hazatérve­1888-tól­1927-ig­a­rókus­kórház­sebész­főorvosa­és­a sebészeti­osztály­igazgatója­volt.­emellett­udvari­főtanácsosi­címmel­is­büszkélkedhetett.

11. Hoepfner­Guidó­(szepesváralja,­1868–?,­Budapest)­mérnök,­építész.­Jelentősebb­munkái szülőföldjéhez­kötődnek,­így­többek­között­az­ő­tervei­alapján­készült­az­ótátrafüredi­Fürdő és­nagyszálló,­a­tátralomnici­Tátra­szálló­és­a­Csorba-tavi­Grand­Hotel.­az­1900-as­főváro-si­lakcímjegyzékben­már­találkozhatunk­a­nevével,­Budapesten­többek­között­ő­tervezte­a dohány­ utcai­ volt­ viktória­ Biztosító­ székházát.­ l.­Keresztény Magyar Közéleti Almanach.

Budapest,­1940.­I.­kötet.­391.­p.

szági­szepesiek­társadalmát.­a­két­világháború­közötti­évtizedekben­a­magyarországi szepesi­közösségek­nemcsak­frissen­áttelepültekből­álltak,­hanem­nagy­számban­vol- tak­közöttük­olyanok­is,­akik­még­a­háború­előtt­költöztek­ide­vagy­valamelyik­felme- nőjük­révén­kötődtek­a­tájhoz.­Többségük­számára­így­a­szülőföld,­az­óhaza­elveszté- se­elsősorban­a­múlt­iránt­érzett­kollektív­traumával­járt.­esetükben­ugyanis­minde-nekelőtt­a­múlt­került­határon­túlra,­tehát­a­megszentelt­privát­és­közösségi­emlékek, emlékhelyek­ váltak­ nemcsak­ fizikailag,­ hanem­ képzeletben­ is­ elérhetetlenné.­ ezzel szemben­a­menekültek­a­múlt­elvesztését­a­kiutasításon­és­az­ezzel­sokszor­együtt járó­ egzisztenciavesztésen­ keresztül­ nemcsak­ az­ emlékezés­ pillanataiban,­ hanem­ a hétköznapok­során­is­folyamatosan­tapasztalták.­a­revízió­szükségessége­megkérdő- jelezhetetlen­közös­célnak­számított,­azonban­az­óhazához­való­viszonyban,­az­önmeg- határozás­kérdésében­és­szervezeteik­működtetésében­már­jól­elkülönültek­az­„öre-gek”,­ a­ korábban­ itt­ élők­ és­ az­ újonnan­ érkezett­ menekültek,­ a­ „fiatalok”.­ előbbiek főként­ a­ fővárosban­ 1876-ban­ létrehozott­ és­ kizárólag­ ott­ működő­ szepesiek egyesületébe,­míg­az­utóbbiak­a­már­említett­szepesi­szövetségbe­tömörültek.­az­„öre-geket”­ egyesítő­ szepesi­ egyesület­ 1920-ban­ már­ közel­ ötvenéves,­ nagy­ múlttal­ ren- delkező­szervezetnek­számított,­s­ez­idő­alatt­tagságának­és­főként­vezetőinek­köszön- hetően­a­fővárosban­nagy­megbecsülésnek­örvendett.­sajnos­a­vizsgált­korszakunk-ban­készült­tagnévsorok­híján­csak­az­egyesület­által­1928-ban­elindított­Szepesi Levél című­ lap­ társasági­ rovataiból,­ híreiből­ kaphatunk­ képet­ a­ közösség­ összetételéről.­ a főként­menekültek­által­alapított­szövetséggel­összehasonlítva­jól­látszik,­hogy­vezetői között­nagy­számban­találhatunk­a­fővárosi­elithez­tartozó,­közmegbecsülésnek­örven-dő­ személyeket.­ Itt­ van­ rögtön­ az­ 1928-ban,­ 22­ év­ elnökösködés­ után­ lemondó Haberern­J.­Pál,­aki­aktív­közéleti­tevékenysége­mellett­neves­egyetemi­tanár,­orvos-professzor­volt.¹⁰ugyancsak­szakmájában­elismert­és­közismert­személynek­számított az­ őt­ követő­ Hoepfner­ Guidó­ is,­ aki­ mérnök-építészként­ és­ felsőházi­ tagként­ hosszú évtizedek­ óta­ az­ egyesület­ grémiumába­ tartozott.¹¹a­ vezetőségben­ rajtuk­ kívül­ még néhány­felsőházi­tagot­és­állami­főhivatalnokot­találhatunk,­ám­az­egyesület­törzsbázi-sát­az­alkalmazotti­középosztályba­sorolható­személyek­alkották.

a­fővárosi­„öreg”­szepesieknek­az­első­világháború­végéig­álmosan­és­laza­nosztal-giával­működő­társaságát­és­kialakult­szokásait­alaposan­megváltoztatták­a­beözönlő menekültek.­az­újonnan­érkező,­kiutasított­vagy­önként­távozó­cipszerek­ugyanis­már egészen­másként­kezdtek­hozzá­az­otthonuktól­távoli­közösségeik­megszervezéséhez.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rja

12. a­diákszövetségeket­fővárosi­központtal­hozták­létre,­az­Iglói­diákszövetséget­1924.­május 4-én,­ a­ késmárki­ diákszövetséget­ 1928.­ május­ 5-én,­ a­ lőcsei­ diákszövetséget­ 1930.

május­4-én,­míg­a­Podolini­diákszövetséget­1933.­május­5-én.

13. ezekről­a­menekültszervezetekről­fest­plasztikus­képet­Ignácz­rózsa­az­Urak, úrfiakcímű regényében;­l.­Ignácz­rózsa:­Urak, úrfiak.­Budapest,­magvető,­1985.

a­kollektív­traumát­átélők­vagy­átélni­akarók­ugyanis­egészen­másként­viszonyultak­a szülőföldhöz,­ és­ szepesi­ öntudatuk­ is­ karakteresebb­ volt.­ mindez­ a­ szemléletbeli különbség­jól­tetten­érhető­–­különösen­az­1920-as­évek­folyamán­–­a­hosszú­ideig párhuzamosan­működő­lapjaikban,­azok­struktúrájában,­az­ott­megjelent­cikkekben­és a­szervezetekhez­kötődő­rendezvényekben.

a­trianoni­magyarországon­élő­szepesiek­tehát­e­két­nagy­szervezetbe­tömörültek, mellettük­azonban­léteztek­olyan,­a­szepességhez,­leginkább­a­szepesi­alma­materek-hez­ kötődő­ diákszövetségek­ is,­ amelyek­ ugyan­ öregdiák-közösségként­ működtek, mégis­ szellemiségükben,­ céljaikban­ és­ persze­ tagságukban­ szorosan­ kötődtek­ egy-máshoz.­az­első­ilyen­szervezetet­1924-ben­az­iglóiak­hozták­létre,­majd­ezt­követően 1933-ig­a­késmárki,­lőcsei­és­a­podolini­csoportok­is­megalakultak.¹² ezek­a­diákszö-vetségek­ rendezvényeiket,­ összejöveteleiket­ leggyakrabban­ a­ szepesi­ szövetséggel együtt­szervezték,­ennek­legfőbb­oka,­hogy­tagságuk­kevés­kivételtől­eltekintve­szinte teljesen­megegyezett.­mindez­általános­jelenségnek­számított­ekkor,­hiszen­ezekben az­évtizedekben­a­menekültek­többsége­egyszerre­több­egyesület­tagságát­is­erősítet- te.­nem­meglepő,­hogy­1933-ban­a­két­szepesi­csoport­által­külön-külön­már­működ-tetett­újságok­mellé­a­diákszövetségek­is­megjelentették­sajátjaikat,­köztük­a­Szepesi Öregdiák címmel­szerkesztett­közösségi­lapjukat.­egyedülálló­módon­az­1930-as­évek-re­a­magyarországon­élő­szepesiek­több­szervezettel­és­sajtótermékkel­is­rendelkeztek.

a­ korábban­ már­ említett­ címtárban­ szereplők­ és­ a­ szepesi­ lapokból­ sugárzó­ ethosz alapján­úgy­tűnik,­hogy­–­méretéből­fakadóan­–­elsősorban­a­fővárosban­adódott­lehe- tőség­arra,­hogy­a­szepességtől­távol­ténylegesen­újrateremtsék,­újraéljék­egykori­min-dennapjaikat.­mindezt­nemcsak­közösségi­alkalmaik­során,­hanem­a­hétköznapokban is­megtehették,­hiszen­a­címtárat­és­újságjaikat­fellapozva­például­cipszer­péktől­és hentestől­vásárolhattak­vagy­akár­cipszer­mesteremberrel­is­megjavíttathatták­ottho-naikat.­mindez­szintén­bizonyságul­szolgál­arra,­hogy­a­legalább­négyezer­főt­számláló diaszpóra­mennyire­szervezetten­működött.­a­fővárosban­élők­számára­tehát­lehető-ségül­ adatott­ meg,­ hogy­ a­ szepességet,­ attól­ mintegy­ háromszáz­ kilométerre­ látens módon­újjászervezzék.­abban,­hogy­tagságuk­és­így­szervezeteik­valóban­élő­közössé-gekként­működhettek,­elengedhetetlen­szerep­jutott­a­kollektív­identitást­folyamatosan fenntartó­és­megerősítő­kiadványaiknak.­lapjaik­és­más­írásos­közleményeik­ugyanis olyan­kohéziós­erőt­jelentettek,­amelyek­nélkül­a­közösség­feltételezhetően­csak­egy lett­volna­a­kisvendéglők­különtermében­nosztalgiázó­társaságok­között.¹³