a­jobbágyfelszabadítást­követő­úrbérrendezés,­polgári­átalakulás

a­ jobbágyfelszabadítást­ kimondó­ törvény­ a­ forradalom­ hevében­ született­ meg­ 1848 tavaszán,­gyakorlati­végrehajtása­azonban­még­évtizedekig­elhúzódott.­az­úrbérrende- zés­során­a­volt­úrbéres­jobbágyok­és­zsellérek­az­általuk­használt­jobbágytelekhez­tar-tozó­ún.­úrbéres­földek­tulajdonosaivá­váltak,­amelyért­az­állam­kártérítést­fizetett­az egykori­földesúrnak.­Problémát­jelentett­azonban,­hogy­a­jobbágyok­különböző­jogcí- meken­többnyire­jóval­nagyobb­területet­használtak,­mint­a­jobbágytelek.­ezeket­a­job- bágytelekhez­szorosan­nem­tartozó,­ún.­maradvány-­vagy­remanentiális­földeket­pén-zen­ kellett­ megváltaniuk­ a­ jobbágyoknak.­ ez­ a­ folyamat­ azonban­ számos­ problémát vetett­fel,­a­feudalizmus­szövevényes­jog-­és­földviszonyait­kellett­lebontani.­az­ekkor született­döntések­több­emberöltőre­meghatározták­az­egyes­parasztcsaládok­anyagi helyzetét.­meghatározták,­egy-egy­volt­jobbágy­vagy­zsellér­mennyi­földnek­válik­a­tulaj-donosává,­ ezt­ a­ földet­ hány­ darabban­ és­ hol­ kapja­ meg,­ vagyis­ a­ tagosítást­ hogyan hajtják­végre.­a­folyamat­végeredményeként­a­parasztok­és­a­volt­földesúr­birtokát­egy-mástól­ elkülönítették,­ mindenki­ megkezdhette­ a­ gazdálkodást­ a­ saját­ földjén.

megindult­az­ország­a­kapitalista­fejlődés­útján.­a­parasztgazdaságok­mellett­létrejöt-F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rj a

80.­ novák­veronika:­Farkasd­és­negyed­hagyományos­gazdálkodása­a­levéltári­adatok­tükré-ben.­In­danter­Izabella­(szerk.):­Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén…,­i.­m.

39–42.­p.

tek­az­új,­nagy­kiterjedésű­uradalmak­majorsági­gazdaságai,­amelyek­nagyban­befo-lyásolták­a­vidék­fejlődését.⁸¹

a­földkérdés­különösen­élesen­vetődött­fel­Gútán,­ahol­a­környéken­a­leggyorsab-ban­növekedett­a­lakosság,­a­gazdák­kezén­lévő­földnek­egyre­nagyobb­népességet kellett­eltartania.­a­II.­József­korabeli­népszámláláskor­3455­lakost­mutattak­ki,­1890-ben­ez­a­szám­7088­volt,­gyakorlatilag­száz­év­alatt­a­lakosság­megkétszereződött.­a környékbeli­ pusztákat­ az­ érsekség­ magánkezelésbe­ vette­ a­ 18.­ század­ végétől, nagyobb­majorsági­gazdálkodást­azonban­csak­a­19.­század­második­felétől­folytatott ezeken.­a­mária­Terézia-féle­úrbérrendezéskor­megállapított­telkek­fokozatosan­szét-öröklődtek­a­jobbágyok­kezén.­a­rendezés­idején­1768-ban,­0,48­volt­a­telekátlag,­a jobbágyfelszabadítás­hajnalán,­1847-ben­ez­szám­0,25-re­csökkent.⁸²Tehát­a­lakosság rohamos­növekedésével­párhuzamosan­zsugorodott­az­egyes­parasztcsaládok­kezén lévő­föld­mennyisége.­egyre­többen­süllyedtek­a­töredéktelkesek,­a­zsellérek­sorába.

a­gútai­birtokstruktúrára­jellemző­volt,­hogy­kataszterében­a­legnagyobb­földterüle- tet­a­község,­„Gúta­mezőváros”­és­a­„közbirtokosság”,­a­gútai­volt­úrbéres­telkes­gaz-dák­osztatlanul­birtokolták.­ezek­a­birtokok­együttesen­6692­kat.­holdat­tettek­ki.­őket követte­ az­ esztergomi­ érsekség­ mint­ a­ mezőváros­ korábbi­ földbirtokosa,­ 3454­ kat.

hold­birtokkal.⁸³a­hatalmas­legelők­többsége­és­a­rétek­egy­része­a­közbirtokosság,­a volt­úrbéres­telkes­gazdák­közös­tulajdonában­volt.­magánkézben­csupán­néhány­bir- tok­maradt,­ezek­összterülete­meghaladta­a­száz­katasztrális­holdat.­a­határ­tagosítá-sára­soha­nem­került­sor­a­lakosság­ellenállása­miatt.

negyeden­is­lezajlott­az­úrbérrendezés,­a­folyamat­eredménye­jóval­kedvezőbb­volt, mint­ Gútán.­ negyeden­ az­ egykori­ földesúrnak,­ a­ nyitrai­ püspöknek­ a­ határ­ mintegy 20%-a­jutott,­nyolcvan­százaléka­az­egykori­jobbágytelkek­rendezése­után­negyed­lakó-inak­tulajdonába­került.⁸⁴végrehajtották­a­tagosítás­is.

a­csallóközi­egykori­nemesi­falvakban­viszonylag­könnyebben­ment­végbe­az­úrbér-rendezés,­sőt­már­a­szabadságharc­előtt­megtörtént­a­tagosítás.­ezekben­a­falvakban nem­jöttek­létre­hatalmas­uradalmak.

a­szabadságharc­utáni­évtizedekben,­különösen­az­1867-es­kiegyezést­követően, jelentős­fejlődés­indult­el­magyarországon.­megindul­az­iparosodás,­elkezdődik­a­vas-úthálózat­ kiépítése,­ a­ polgárosodás­ folyamata.­ a­ szabadságharcot­ követő­ évtizedek gyökeres­változásokat­hoztak­a­társadalmi­berendezkedésben,­a­birtokviszonyokban,­a gazdálkodásban.­a­változásokat­szemlélteti­az­1882–1883-ban­készült­harmadik­kato-nai­ felmérés,­ amelynek­ azonban­ 1:25000-es­ mértékű­ színes­ lapjaiból­ nem­ maradt

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rja

81.­ a­ kérdésről­ bővebben­ lásd­ Für­ lajos:­ Jobbágyföld­ –­ parasztföld­ In­A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914.­Budapest,­1972,­33–153.­p.

82.­ „Öszve írása Gutta Mező-Városában létező jobbágyoknak és minden némű zselléreknek 1847ik Esztendőre”alapján.­az­összeírás­szerint­a­165­úrbéri­telek­649­jobbágy­családfő tulajdonában­volt.­rajtuk­kívül­95­házas­és­18­házatlan­zsellért­mutattak­ki.­ePl­archivum Juridico-oeconomicum­e/65

83.­ Magyarország földbirtokosai,­Budapest,­1893,­368.­p.

84.­ novák­veronika:­a­17.­századtól­az­I.­világháború­végéig.­In­Izsák­lajos:­Negyed története.

negyed,­2011,­80.­p.

fenn­minden,­környékünket­ábrázoló­térképlap.⁸⁵ kiegészítésképpen­a­katonai­felmé- résből­levezetett,­1:75000­mértékű­fekete-fehér­térképet­kellett­használnom­a­telepü-lések­tanulmányozásához.

a­ harmadik­ katonai­ felmérés­ térképlapjain­ alsóhatárban­ változások­ figyelhetők meg.­a­híd­közelében­sok­apró­épületet­ábrázol,­a­terület­megjelölése­Versend.­észa-kabbra­a­Herreti istállókfelirat­olvasható.­Itt­minden­bizonnyal­elírásról­lehet­szó,­ez helyesen­Helyréti­istállók.­e­két­utóbbi­adat­arról­tanúskodik,­hogy­az­alsóhatári­részen szaporodnak­ az­istállók,­ az­ időszakos­ szállások,­ és­ már­ nem­ csak­ az­ akolhelyen, hanem­a­réteken­is.­Fontos­jelenség,­hogy­megváltozott­az­alsóhatári­épületeknek­a neve,­már­nem­akloknak,­hanem­istállóknak­nevezik­őket.­ez­arra­utal,­hogy­gazdasá-gi­szerepük­és­az­épület­jellege­is­megváltozott­az­aklokhoz­képest.

a­csallóközi­részen­a­dudvág,­Császta­folyók­közelében­a­réteken­a­színes­lapokon jól­megfigyelhető,­hogy­jelentősen­megnövekedett­a­szántóföldek­aránya­ezen­a­terüle-ten.­Újabb­uradalmi­majorságok­–­Gólyás, Nagyszeg, Madérét, Rakottyás majorstb.­–

jelentek­meg,­de­különösen­a­szétszórt­szállások,­tanyák­szaporodtak­el.­ezek­különböző községek­határához­tartoztak.­rakottyás­major­Tany­hosszan­elnyúló­határának­végén jött­létre.­egy­két­évtizeddel­korábban­kelt­leírás­szerint­lakszakállas­„a’ réten 7 réti, ház-zal vagy szállással” (Pesty)­rendelkezett.­az­épületeknél­gyakran­feltüntették­azok­tulaj- donosát.­az­előző­országos­térképezéshez­képest­újabb­nevek­jelentek­meg­a­tulajdono-sok­között:­Farkas, Kucsora, Vermes, Borsánystb.­mellettük­már­néhány­gútai­családnév is­jelöl­tanyákat:­Forró, Fekete, Szabó stb.­ők­vettek­itt­területeket,­elsősorban­a­szom-szédos­Bogyaréten.­a­gútai­határban,­a­Császta­mellékén­is­kiterjedtek­a­szántóföldek, rajtuk­a­már­korábban­is­jelölt­néhány­szállás­látható.­lejjebb­haladva­a­folyók­mentén­a szomszédos­falvak­–­nemesócsa,­ekel,­megyercs­–­határában­is­majorok,­tanyák­tűnnek fel:­Lögöri ház, Lapaháti(helyesen­lapuhát)­rét, Koczorházstb.

keszegfalva­határában­a­csallóközi­részen­kiépült­a­nagy­Bálványszakállasi­major, határának­a­vágon­túli­része­pedig­tanyák,­szállások­területe.­Puszta Káva szállások rétek­ és­ szántóföldek­ határán­ található­ épületcsoport,­ lakóház­ és­ gazdasági­ épület egyaránt­ található­ itt.­Agyagos Pusztán már­ az­ 1850-es­ években­ épült­ főkáptalani major­ látható.­ a­ vág-duna­ közelében­ sok­ tanya­ figyelhető­ meg.­ északabbra,­ már­ a naszvadi­határban­a­Kis erdő szállásokés­Naszvadi-szállások csoportja­fekszik­válto-zatos­művelés­alatt­álló­területen.­vannak­itt­erdők,­kertek,­rétek,­szántóföldek.

a­ gútai­ határban­ rétek,­ szántóföldek­ között,­ körülkerített­ kertekben­ találhatók­ az Örtényi szállásokés­Rácz akolszálláscsoportok.­kamocsa­alatt­a­vág-parti­kertekben is­ lakóházakat­ találunk­ (Varga, Dócza ház),­ ami­ új­ jelenség­ ezen­ a­ területen.­ a­ vág másik­oldalán,­kisszigeten­már­évtizedekkel­ezelőtt­is­voltak­aklok,­kamrák,­de­most több­lakóházat­mutat­a­térkép­a­gyümölcsöskertekben,­családnevekkel­jelölve­(Borka, Niveri, Csete Nagystb.)­a­nagyszigeti­részen­azon­kívül,­hogy­Sereg akol kis­faluvá­duz- zadt,­több­új­szállás,­tanya­tűnt­fel.­a­kikeleti­és­köveslágyi­kertekben­kis­piros­négyze-tek­lakóházakat­jelölnek.

negyedről­ sajnos­ csak­ fekete-fehér­ térképem­ van,­ ezen­ jól­ látható­ a­ községgel szemben­a­vág­túlsó­partján­a­halmazfalu­képét­mutató­Negyedi aklókcsoportja.­az

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rj a

85.­ Három­térképlap:­zone­14­Col.­XvIII­section­nw,­zone­14­Col.­XvIII­section­no­és­a­zone 14­Col.­XvIII­section­so­maradt­fenn­az­eredeti­lapokból.

aklokat­és­környéküket­1864-ben­a­következőképen­írják­le:­„Faluból a vághhoz kimen-vén, ott egy Kompon átjárás létezik, a tulsófélen, majdnem irányában fekvő ugyneve-zett Akloknak, hol a Gazdák marháikat teleltetik, – körülötte vághmellett szép szilvá-sok, jó káposzta, hajma, zöldség ’s más egyebettermő földek vannak.”(Pesty)

a­térképen­található­sokféle­név­és­jelölés­(akol,­istálló,­szállás,­ház,­major)­is­jelzi,­hogy az­átalakulóban­lévő­gazdálkodás­és­határhasználat­sokféle­funkciójú­gazdasági­telephe-lyet,­lakóházat,­szórványtelepülést­hozott­létre,­amelyek­egymás­mellet­éltek­és­működtek, ugyanakkor­folyamatosan­változtak.­léteztek­még­az­egykori­aklok,­és­állatteleltető­szál-lásként­működtek,­de­funkciójuk­a­szántóföldi­művelés­terjedésével­némileg­változott.­a földművelés­kiterjedése­befolyásolta­a­gazda­kint­tartózkodásának­idejét,­a­gazdasági­esz- közök­és­termények­tárolását.­megjelennek­új­gazdasági­telephelyek,­amelyek­mint­szán- tóföldi­tanyák­jönnek­létre,­és­egész­évben­lakottak.­Új­jelenség­a­gyümölcsösökbe­törté-nő­állandó­kiköltözés,­amely­elsősorban­a­gútai­szegények­körében­terjedt­el.­a­túlzsúfolt belterületről­ sokak­ számára­ a­ kiköltözés­ a­ kertekbe­ a­ lakóházszerzés­ egyetlen­ útjának bizonyult.­sokan­nem­is­rendelkeztek­más­ingatlannal,­mint­egy­kis­gyümölcsöskerttel.

ma­a­környékünkön­18­település­található,­a­fenti­felsorolt­15­település­határával­csak-nem­megegyező­területen.­a­20.­században­több­új­település­jött­létre,­elsősorban­az egykori­ szállásokból­ kialakult­ tanyacsoportok­ önállósulásával.­ Ilyenek:­ alsóhatár, Bogyarét,­ vágfüzes,­ nagyrészt­ Ifjúságfalva­ is.­ lipové­ (korábban­ Hodžovo)­ az­ első Csehszlovák­köztársaság­alatt­létrejött­telepes­falu,­kolónia.­ezeknek­a­településeknek a­kialakulását­nem­érthetjük­meg,­ha­nem­tárjuk­föl­a­települések­történetét,­a­környék gazdálkodását­és­ha­nem­ismerjük­föl­azokat­a­természeti­és­gazdasági­okokat,­ame-lyek­ a­ tanyarendszer­ kialakulását­ és­ az­ azt­ megelőző­ szállásrendszert­ létrehozták.

munkámmal­ezt­a­megismerési­folyamatot­igyekeztem­elősegíteni.

BélaanGyal

Folds,­quarTers InGÚTa and surroundInGs In THe18–19TH CenTury

In­the­Hungarian­folk­literature,­the­study­of­Tamás­Hofer­generated­attention­in 1960­ on­ the­ fact­ that­ there­ had­ been­ farmyards­ outside­ the­ dwellings,­ in­ the fields­also­in­the­northern­part­of­kisalföld­(little­Plains),­in­the­folds­of­negyed (neded).­ similarly­ to­ the­ situation­ on­ alföld­ (Great­ Plains),­ divided­ settlements were­ formed­ in­ the­ 18–19th­ century,­ when­ the­ houses­ and­ farmyards­ were separated.­The­historical­research­of­the­divided­settlements­and­the­ethnological research­of­folds­and­quarters­have­not­been­conducted­up­to­now.­In­my­present study,­ based­ on­ archival­ research,­ contemporary­ maps­ and­ ethnographic collection,­I­specify­the­circle­of­divided­settlements­having­quarters­and­I­present their­farming,­in­particular­animal­husbandry.­Folds­and­quarters­were­essential accessories­of­contemporary­extensive­farming­(animal­husbandry),­where­they conducted­the­wintering­of­the­livestock.­Based­on­maps­of­contemporary­military surveys,­I­determine­the­special­spread,­growth­and­local­characteristics­of­the folds­ according­ to­ settlements.­ In­ the­ second­ half­ of­ the­ 19th­ century,­ folds turned­ gradually­ into­ permanently­ inhabited­ farmlands,­ some­ of­ the­ quarters developed­into­an­independent­village,­such­as­alsóhatár­and­Bogyarét.­most­of the­farms­though­have­lost­their­importance­and­gradually­withered­away.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o rja

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X IV . é vf o ly a m 2 0 1 2 / 1 , S o m o

T ^ózsa -r ^IGó a ^TTIla