Zöld beszerzés

A zöld beszerzés értelmezése a szakirodalomban meglehetősen egységes képet mutat. A kutatók mind a zöld beszerzés célját, mind pedig annak eszközeit illetően konszenzusban vannak, meghatározásaik inkább kiegészítik, mintsem cáfolják egymást. Néhány meghatározás:

 A zöld termék előállításához elengedhetetlen a környezetbarát alapanyagok használata, melyeket a zöld beszerzés révén biztosít a vállalat (Lin 2013).

 A zöld beszerzés azt jelenti, hogy a vállalat környezettudatos gyakorlatot folytat a beszerzés során (Chen et al. 2012).

 A zöld beszerzés során a vállalat és beszállítói közösen tesznek erőfeszítéseket a bemenő logisztikai tevékenységek környezeti hatásának mérséklésére (Chan et al. 2012).

41

 A zöld beszerzés során az anyagfelhasználás csökkentését, az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást valósítja meg a vállalat. Emellett előnyben részesíti a környezetre kevésbé káros alapanyagok, termékek beszerzését, és a környezettudatos beszállítókkal való együttműködést (Ninlawan et al. 2010).

 A zöld beszerzés feladata, hogy olyan alapanyagokkal lássa el a vállalatot, amelyek környezeti szempontból kívánatosak (pl. újrahasznosíthatóság, veszélyes anyagoktól való mentesség), míg a beszállítókkal való környezeti célú együttműködés lényege, hogy közös projektekkel javítsák a beszállítók környezeti teljesítményét és képességeit (Eltayeb et al.

2011)

Sokkal változatosabb a kutatók álláspontja a zöld beszerzés eszközeit illetően. Itt érhető tetten, hogy az egyes szerzők mennyire értelmezik tágan vagy szűken a beszerzés fogalmát, és a beszállító-vevő együttműködést milyen mélységben képzelik el. Az említett beszerzési technikák célja, hogy a vállalat megtalálja vagy kifejlessze azokat a „zöld” beszállítókat, amelyek képesek ellátni a környezeti szempontból is megfelelő alapanyagokkal A vonatkozó szakirodalom áttekintése során a következő eszközöket, módszereket azonosítottam:

 környezetvédelmi tanúsítványok, környezetirányítási rendszerek megkövetelése a beszállítóktól (ISO14000, OHSAS18000, RoHS) (Dakov és Novkov 2008, Zhu et al. 2008, Ninlawan et al. 2010, Eltayeb et al. 2011, Vörösmarty 2015)

 beszállító környezeti auditja (Dakov és Novkov 2008, Zhu et al. 2008, Hsu és Hu 2008, Ninlawan et al. 2010, Eltayeb et al. 2011, Vörösmarty 2015)

 környezetvédelmi kérdőívek (Dakov és Novkov 2008, Hsu és Hu 2008, Eltayeb et al. 2011)

 alapanyagválasztás: alapanyagok helyettesítése kevésbé környezetterhelő anyaggal, újrafeldolgozható vagy már eleve újrafeldolgozott alapanyagok beszerzése, a veszélyes anyagok használatának minimalizálása (Chien és Shih 2007, Ninlawan et al. 2010, Lin 2013, Chen et al. 2012, Vörösmarty 2015)

 környezetvédelmi előírások, szabványok felállítása a beszerzendő termékre (Garcia Martinez et al. 2006, Dakov és Novkov 2008, Zhu et al. 2008, Hsu és Hu 2008, Ninlawan et al. 2010, Eltayeb et al. 2011, Chan et al. 2012, Chen et al. 2012, Vörösmarty 2015)

 terméktulajdonságok jelölése – címkézés – megkövetelése a beszállítótól (Eltayeb et al.

2011)

 terméktesztek bekérése a beszállítótól (Hsu és Hu 2008)

 anyagjegyzék bekérése a beszállítótól (Hsu és Hu 2008)

 a terméktervek továbbadása a beszállítók felé (Chan et al. 2012)

 a beszállító képzése környezetvédelmi és környezetmenedzsment területeken (Eltayeb et al. 2011, Vörösmarty 2015)

 a beszállító támogatása környezeti teljesítményének javításában – szakmai és pénzügyi egyaránt (közös vállalkozások, programok és projektek) (Dakov és Novkov 2008, Zhu et al. 2008, Eltayeb et al. 2011, )

 a második körös beszállítók értékelése (Zhu et al. 2008)

 papírmentes rendelésfeladás (Ninlawan et al. 2010)

A fenti listából az említések száma alapján is kitűnik, hogy a zöld beszerzés alapgondolata a működéshez felhasznált anyagok okozta környezetterhelés csökkentése, amelyet az alapanyagok megfelelő kiválasztásával lehet elérni. Ezt szolgálja a 3R-ként említett elv: reuse (használt termékek, alkatrészek újrahasználata), recycle (újrafeldolgozott anyagok használata) és reduce (veszélyes, környezetkárosító anyagok felhasználásának csökkentése, helyettesítése más anyaggal) (Ninlawan et al. 2010). A leggyakrabban említett módszer ennek érdekében a környezeti szempontból megfelelő alapanyag specifikációja, összetételének, előállítási módjának, csomagolásának meghatározása előírások, szabványok formájában. A zöld beszerzés ezen termékspecifikációk alapján valósul meg.

42

A megfelelő beszállító kiválasztása a zöld beszerzés központi kérdése. A témát kutatta többek között Chen et al. (2010), Tseng (2011) valamint Shen et al. (2012), akik a megfelelő zöld beszállító kiválasztásához határoztak meg kritériumrendszert. A legfontosabb kiválasztási szempontok között említik a környezetbarát anyagok és technológiák használatát a termelési folyamatban, a környezetirányítási rendszer meglétét, és a menedzsment elkötelezettségét a környezettudatos működés iránt.

Vörösmartynál (2015, 16.o.) megjelenik a zöld beszerzés más vállalati folyamatokkal történő integrációja, mint a zöld beszerzés egyik területe, tevékenységcsoportja. A szerző ez alatt a beszerzésnek a környezeti szempontból releváns belső folyamatokkal és tevékenységekkel való kapcsolódásait érti (a beszerzés bevonását a vállalati környezeti menedzsment tevékenységébe, tervezési folyamataiba, visszautal ellátási lánc folyamataiba és a specifikációkészítésbe).

Christensen et al. (2008) hatlépéses zöld beszerzési modellje keretet ad a fenntarthatóbb beszerzés megvalósításához a gyakorlatban. A modell a következő hat lépést javasolja:

1. a lehetőségek felmérése: a vállalatnak össze kell gyűjtenie a releváns költségadatokat, és fel kell derítenie a zöld beszerzésben rejlő értékteremtési lehetőségeket. Ezek a költségek jellemzően az anyag-, energia-, munkaerő-, logisztikai, hulladékkezelési és környezettel kapcsolatos költségek.

2. a belső ellátási lánc felmérése: a folyamatok felülvizsgálata és újradefiniálása csökkentett anyag- és energiafelhasználás mellett. Teljes költség modell felállítása.

3. beszállítói piac felmérése: környezettudatos beszállítói bázis összeállítása, melyben szerepelnek az új követelményeknek megfelelő jelenlegi beszállítók és lehetséges új beszállítók.

4. beszerzési stratégia és akciótervek kialakítása az új beszállítói bázisra alapozva.

5. beszerzési stratégia végrehajtása: beszállítókkal szembeni feltételrendszer összeállítása és a tárgyalások megkezdése a lehetséges beszállítókkal. Cél a stratégiának leginkább megfelelő partnerek kiválasztása.

6. a stratégia intézményesítése: teljesítménymérési rendszer kialakítása a beszerzés és a beszállítók számára.

Walker és Jones (2012, 23.o.) feltárt néhány beszerzésoldali tevékenységet, amely segíti a fenntarthatóság beépítését az ellátási lánc menedzsmentbe. Ezek ugyan nem szigorúan vett feltételei a zöld beszerzés megvalósíthatóságának, de az alkalmazás sikerét nagymértékben növelik.

 Támogató struktúrák és folyamatok létrehozása a beszerzés funkción belül, pl.

fenntarthatósági kritériumok beépítése a szerződésdokumentációba és a szerződési feltételekbe; kritériumok beépítése a standard beszállítóválasztási szempontrendszerbe, fenntarthatósági szempontok kiemelt kezelése az új szerződésekben, több beszállító értékelése.

 A fenntarthatósági szempontok priorizálása a stratégiai beszállítókkal közösen, együttműködés a beszállítókkal, beszállítók fejlesztése, hosszútávú kapcsolatok kiépítése, kommunikáció fejlesztése, tudásmegosztás. A beszállító tevékenységének folyamatos figyelése a szerződéskötést követően.

 Meg kell bizonyosodni arról, hogy más beszerzési prioritások nem állnak érdekellentétben a fenntarthatósági szempontokkal.

 Megfelelő mennyiségű erőforrás biztosítása a GSCM támogatására.

 Beszerzői tudás és képességek biztosítása képzési programokkal.

43 3.4.4. Zöld gyártás

A zöld gyártás célja a meglévő gyártási eljárások továbbfejlesztése a károsanyag-kibocsátás mérséklésének céljából (Chen et al. 2012). A gyártási folyamatnak a következő feltételeket kell teljesítenie: alacsony környezeti hatással rendelkező inputokat használ, rendkívül hatékony, és minimális a hulladék- illetve szennyezőanyag-kibocsátás. Ennek eredményeképpen csökkenhetnek az alapanyagköltségek, a környezeti és hulladékkezelési költségek, realizálhatók a hatékonyságból eredő előnyök, és javul a vállalati image (Chien és Shih 2007, Ninlawan et al.

2010).

A zöld gyártás eszköztára az alábbiakból áll:

1. Az anyagfelhasználás csökkentése – eredménye az erőforrások megóvása és a hulladékkibocsátás csökkenése. (Srivastava 2008, Chen et al. 2012)

2. A veszélyes alapanyagok kontrollja – ólomtartalmú anyagok kiváltása, vegyszeres tisztítás helyettesítése vízzel, szennyvíz újrahasznosítása, anyagok minőségellenőrzése a beszállító telephelyén és felhasználás előtt. (Ninlawan et al. 2010, Chen et al. 2012)

3. energiafelhasználás csökkentése energiahatékony technológiákkal – elektromos áramfogyasztás csökkentése, gépek üzemidejének növelése, gépek teljesítményének növelése, a „zöld” energia arányának növelése. (Ninlawan et al. 2010, Chen et al. 2012) 4. az újrahasznosítás különböző formáinak integrálása a termelésbe - szétszerelés, feljavítás,

újragyártás, újrafeldolgozás (Srivastava 2008, Ninlawan et al. 2010, Chen et al. 2012) Huang és Tseng (2010, 590.o.) a zöld ellátási lánc menedzsment fontos eszközeként határozza meg, és vizsgálja a késztermék és alkotóelemei számára meghatározott határértékek és tolerancia-intervallumok kezelését. Az összeszerelt késztermék számára engedélyezett (szennyezési, veszélyes anyag, stb.) határértékek lebontása részegységekre és alkatrészekre a beszállítókkal történő egyeztetések és alkuk során valósítható meg, így fontos ellátási lánc szervezési kérdés.

Sebhatu és Enquist (2007) a fenntartható gyártással kapcsolatban négy gyakorlati tanácsot ad:

 Amennyiben a vállalat ISO14000 szabványt vezet be, ügyelnie kell arra, hogy ne csorbuljanak az alapvető vállalati értékek és a vevőorientáció. Ezt a két tényezőt a fenntarthatósággal integráltan kell kezelni.

 Elengedhetetlenül szükséges a fenntartható gyártással kapcsolatos mérőszámok kialakítása és használata. A szerzők a környezeti benchmarkingot javasolják.

 A vállalat és vevői közti folyamatos kommunikáció szükséges a vevői igények pontos megismeréséhez, ami a (fenntarthatóságot is célzó) innováció alapja kell, hogy legyen.

 Az előírásoknak való megfelelés nem elegendő, a vezetői szemlélet és a szervezeti kultúra megújítására van szükség.