6. Eredmények
6.1. Motiváció
6.1.3. Motivációs klaszterek
81
15. ábra: Gátló tényezők átlagos erőssége a minta vállalatainál Forrás: saját kutatás
A gátló tényezőket kevésbé értékelték erősnek a vállalatok, egyikük sem érte el átlagosan a közepes erősséget. A legjelentősebb gátló tényezők pénzügyi jellegűek: a zöld ellátási lánc érdekében eszközölt beruházások lassú megtérülése; a forráshiány; az alacsony árat preferáló vevők, akik nem hajlandóak megfizetni a jobb környezeti teljesítményt valamint a költségorientált vállalati stratégia, amelyben a környezeti szempontok háttérbe szorulnak.
A belső gátló tényezők szignifikánsan erősebbek a külső gátló tényezőknél (p0,05).
82
Az öt klaszter főbb jellemzőit a következő táblázatban foglaltam össze:
15. táblázat: A motivációs klaszterek jellemzői
C1 Motiváltak
Vállalatok száma: 10
Főbb jellemzők: A vállalatok a Tier1 és 2 beszállítói körbe tartoznak, multinacionális vállalatok hazai leányvállalatai.
Nyomás: A legerősebben érzékelik a GSCM irányába ható nyomást minden kategóriában.
Kiemelkedő az anyavállalat, a vevők és a nemzetközi szabályozások irányából érkező nyomás.
Támogató tényezők: Intenzíven érzékelik a támogató tényezők jelenlétét és hatását, minden tényező esetében a legmagasabb értékeket jelölték meg.
Gátló tényezők: Nagyon gyengén érzékelik ezeket. A belső gátló tényezők szinte egyáltalán nem jelennek meg. Legnagyobb akadálynak a lassú megtérülést és a beszállítói problémákat tartják.
Környezettudatosság: Szinte 100%-ban jellemző a proaktív viselkedés környezeti kérdésekben.
C2 Kompetensek
Vállalatok száma: 15
Főbb jellemzők: Az ellátási láncban betöltött szerep szerint heterogén csoport. Ide tartozik a 3 külföldi OEM.
Nyomás: Közepesen érzékelik a GSCM irányába ható nyomást.
Támogató tényezők: Nagyon erősek a belső támogató tényezők (vezetői elkötelezettség, környezettudatos vállalati kultúra, zöld kompetenciák). A külső tényezők közepes erősségűek.
Gátló tényezők: Egyik leggyengébben érzik a gátló tényezőket. Belső akadályokat gyakorlatilag nem éreznek. Legnagyobb akadálynak tartják, hogy a vevők nem fizetik meg a kiemelkedő környezeti teljesítményt.
Környezettudatosság: Szinte 100%-ban túllépnek a szabályozásoknak való megfelelésen, az érintettek kifejezett elvárásainak is megfelelnek.
C3 Őrlődők
Vállalatok száma: 12
Főbb jellemzők: Jellemzően a beszállítói lánc végéről kerülnek ki, legnagyobb részük Tier3-4 beszállító. Közepes és nagyvállalatok, legtöbbjük leányvállalat.
Nyomás: Második legerősebben érzik a GSCM irányába ható nyomást. Különösen erős az országos/EU szabályozás és a vevői elvárásoknak való megfelelés.
Támogató tényezők: Erős támogató tényezőkkel rendelkeznek, a belső tényezők dominálnak. Pályázatokra egyáltalán nem számítanak.
Gátló tényezők: A fő gátlók szintén belső adottságok (költségorientált stratégia, hagyományos teljesítménymérés). Erős gátló még a lassú megtérülés, és az alacsony árat elváró vevők.
Környezettudatosság: Az erős nyomás hatására túllépnek a szabályozásoknak való megfelelésen. Figyelembe veszik az érintettek elvárásait, a vállalatok fele proaktív módon túl is lép ezeken. Az erős gátló tényezők miatt ez nagy erőfeszítést igényel.
83 C4 Felkészületlenek
Vállalatok száma: 10
Főbb jellemzők: A vállalatok a Tier1 és 2 beszállítói körbe tartoznak. Méret szempontjából heterogének, többségében hazai tulajdonúak.
Nyomás: Közepesen érzékelik a GSCM irányába ható nyomást.
Támogató tényezők: Összességében gyengébbek a támogató tényezők. Erősebb (közepes szintű) a környezetirányítási rendszer megléte és a tevékenységi kockázat. A belső tényezők gyengék.
Gátló tényezők: Erősen érzékelik a gátló tényezőket. Jelentősek a belső gátlók (költségorientált stratégia és teljesítménymérés, ismeretek hiánya, pénzügyi okok).
Környezettudatosság: Túlnyomórészt a szabályozásoknak felelnek meg, 30%-uk veszi figyelembe az érintettek elvárásait.
C5 Anyagiasak
Vállalatok száma: 25
Főbb jellemzők: Jellemzően a beszállítói lánc végéről kerülnek ki, legnagyobb részük Tier3-4 beszállító. Legnagyobb részük magyar tulajdonú KKV.
Nyomás: Legkevésbé érzékelik a nyomást. Kiugró az energiaárak okozta és a vevői nyomás (ezeket erősen érzékelik). Az anyavállalat, a befektetők, civil szervezetek egyáltalán nem hatnak rájuk.
Támogató tényezők: Összességében itt a leggyengébbek a támogató tényezők. Erősebb (közepes szintű) a vezetői elkötelezettség és a pályázati lehetőségek. Itt a leggyengébbek a zöld kompetenciák.
Gátló tényezők: Erősen érzékelik a gátló tényezőket. Főleg pénzügyi akadályok jelentősek:
kis méret, forráshiány, lassú megtérülés és az alacsony árat elváró vevők.
Környezettudatosság: Túlnyomórészt a szabályozásoknak felel meg, 30%-uk veszi figyelembe az érintettek elvárásait.
Forrás: saját kutatás
A 16. ábra-19. ábra ábrák szemléltetik az egyes klaszterek közötti eltéréseket a fent bemutatott kategóriákban.
16. ábra: Környezeti célok az egyes motivációs klasztereknél Forrás: saját kutatás
84
17. ábra: A GSCM irányába nyomást gyakorló tényezők alakulása a motivációs klasztereknél Forrás: saját kutatás
A 17. ábra ábráról jól leolvasható a Motiváltakra és az Őrlődőkre nehezedő erősebb nyomás. A Kompetensek és a Felkészületlenek hozzávetőlegesen ugyanakkora nyomást érzékelnek, ám az arra adott válaszaik képességeiknél fogva különbözőek. Az Anyagiasakra nehezedő nyomás láthatóan kisebb a többi klaszter által érzékeltnél, kivéve a közvetlen piaci nyomást (vevők és inputárak). Az ábra összességében is jól szemlélteti az egyes tényezők jelentőségét:
általánosságban a szabályozások, a vevői elvárások és az inputárak okozta nyomás emelkedik ki.
18. ábra: A GSCM alkalmazását támogató tényezők az egyes motivációs klasztereknél Forrás: saját kutatás
A 18. ábra ábrán megfigyelhetőek az eltérések az egyes klaszterek között a belső képességekből fakadó és a külső lehetőségekből származó támogató tényezők szempontjából. Látható, hogy a legnagyobb különbségek a belső tényezők esetében jelentkeznek. Különösen nagy a szakadék a
85
környezeti kompetenciák tekintetében („Zöld” kompetenciák megléte, „Zöld” stratégia megléte, Környezettudatos vállalati kultúra), itt a Felkészületlenek és az Anyagiasak mutatnak nagy lemaradást a többi három klaszterrel szemben. Ugyanez a megosztottság tapasztalható a környezeti célok tekintetében is (ott a Felkészületlenek és az Anyagiasak célja az előírásoknak való megfelelés, míg a többi három klaszterben ezen túllépnek a vállalatok), így feltételezhető, hogy elsősorban a környezeti kompetenciák határozzák meg az elérendő célokat.
19. ábra: A GSCM alkalmazását gátló tényezők az egyes motivációs klasztereknél Forrás: saját kutatás
A 19. ábra ábrán látható, hogy a Felkészületlenek és az Anyagiasak érzik a legerősebbnek a gátló tényezők döntő többségét. Míg a Felkészületlenek a belső tényezőket jelölték meg legnagyobb akadálynak (költségalapú stratégia, környezeti szempontokat mellőző teljesítményértékelési rendszer, GSCM ismeretek hiánya), addig az Anyagiasak a zöld beruházások pénzügyi vonatkozásaiban érzékelik az akadályokat (forráshiány, kis vállalatméret, amely mellett nem gazdaságosak a környezeti projektek, alacsony árat preferáló vevők, lassú megtérülés). A vevői szempont egyébként a Motiváltak kivételével mindegyik klaszterben problémát okoz, azaz a vállalatok jelentős része úgy érzékeli, hogy a vevők nem fizetik meg kellőképpen a jobb környezeti teljesítményt, a környezetkímélőbb termékeket.
6.1.4. A motivációval kapcsolatos hipotézisek vizsgálata A H1 hipotézis a vállalatok elsődleges motivációjára vonatkozott:
A vizsgált autóipari vállalatok elsődleges motivációja a GSCM eszközök alkalmazására az előírásoknak történő megfelelés. A proaktív magatartás kevéssé jellemző.
Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált vállalatok nagyobb része túllépett a szabályozásoknak való megfelelésen, és csak 37%-uk jelölte meg ezt fő környezeti célként. A
86
válaszadók legnagyobb része (41%) a törvényi szabályozásokon túl a különböző érintettek kifejezett elvárásainak is meg kíván felelni. Ilyen érintett a leányvállalatok esetében az anyavállalat, amely a saját környezeti előírásait, szabályait a leányvállalat számára is előírja. A másik legfontosabb érintett-csoport a vevők, melyek elvárásokat támasztanak az általuk megvásárolni kívánt termék környezeti jellemzővel szemben. A versenyképesség megőrzése érdekében a vevők ilyen irányú elvárásait teljesíteni kell.
A proaktív magatartás, azaz az érintettek ki nem mondott környezeti elvárásainak való megfelelés a válaszadók 22%-ára jellemző. A hipotézisben feltételezett „kevéssé jellemző” mértéket ez meghaladja, azaz várakozáson felüli arány.
A H1 hipotézist a kutatási eredmények nem igazolták. A hipotézisben megfogalmazott állítás módosítása szükséges:
A vizsgált autóipari vállalatok elsődleges motivációja a GSCM eszközök alkalmazására a szabályozásoknak való megfelelésen túl az érintettek, elsősorban az anyavállalat és a vevők elvárásainak történő megfelelés. A proaktív magatartás észrevehetően jelen van.
A H2 hipotézisben az ellátási láncban betöltött szerep és a motiváció közötti kapcsolat fennállását tételeztem fel:
A vizsgált autóipari vállalatokat a GSCM alkalmazására ösztönző illetve abban gátló tényezők az ellátási láncban betöltött szerepük szerint eltérőek.
Az ellátási láncbeli szerep és a motivációs tényezők közötti közvetlen lineáris kapcsolat fennállását a kutatás eredményei nem igazolták. Ugyanakkor a motivációs jellemzők alapján kialakított klaszterek már szignifikánsan különböző elsődleges motivációval, támogató és gátló tényezőkkel rendelkeznek. Mivel az egyes klaszterek jól köthetők az ellátási lánc szintekhez, közvetett módon a motiváció és az ellátási lánc szerep mégis kapcsolatban áll egymással. A motiváció, a klaszterek és az ellátási láncbeli szerep összefüggéseit a 20. ábra mutatja.
20. ábra: Motivációs klaszterek és az ellátási láncban betöltött szerep Forrás: saját kutatás
Amint az az ábráról is leolvasható, az egyes Tier szinteken belül megjelennek erős és gyenge motivációval rendelkező csoportok egyaránt. A Tier1 és Tier2 szinten a Motiváltak és a Felkészületlenek klasztere válik el élesen. Míg a Motiváltak erősen érzékelik a nyomást és a támogató tényezőket, addig a Felkészületlenek esetében a gátló tényezők a hangsúlyosabbak. Az
87
ellátási lánc végén, a Tier3-4 szinteken is elkülönül az erős motivációjú Őrlődők és a gyenge motivációjú Anyagiasak csoportja. E két klaszter közös jellemzője a relatíve erős gátló tényezők jelenléte.
Az eredmények azt mutatják, hogy az erősebb motivációval rendelkező Motiváltak és Őrlődők nagyobb méretű, jellemzően külföldi tulajdonban levő cégek, míg a kevésbé motivált Felkészületlenek és Anyagiasak között több a kisvállalkozás és a hazai tulajdonú cég (lásd 16.
táblázat). Az ellátási láncban betöltött szerep mellett tehát a tulajdonos és a vállalatméret is szerepet játszik a motiváció jellegében megfigyelhető különbségekben. A kisebb méretű, hazai tulajdonú cégeknél gyengébbek a motivációs hatások és a támogató tényezők, ugyanakkor erősebbek a gátló tényezők.
16. táblázat: Motivációs klaszterek tulajdonos és méret szerinti jellemzői
Ellátási lánc eleje (Tier1-2)
Motiváltak - Felkészületlenek
Külföldi Tulajdonos Hazai
Csak nagy és közepes Méret Nagy, közepes és kicsi Ellátási lánc vége (Tier3-4)
Őrlődők - Anyagiasak
Külföldi Tulajdonos Hazai
Nagy és kicsi Méret Kicsi és közepes
Forrás: saját kutatás
A hipotézist a fentiek alapján részben tekintem csak igazoltnak: az ellátási láncban betöltött szerep nem határozza meg egyértelműen a motiváció jellegét, de más tényezők mellett szerepet játszik abban.