Egyéb teljesítménykategóriák

Eltayeb et al. (2011) a környezeti, gazdasági és operatív teljesítmény mellett egy negyedik eredménykategóriát is meghatározott, a nem kézzelfogható (intangibilis) eredményeket, amelyek a termék és a vállalat image-ének, goodwill-jének növekedésén keresztül jelentkeznek. A nem kézzelfogható eredmények a következők:

 vevői elégedettség és hűség növekedése

 dolgozói elégedettség növekedése

 márkaérték növekedése

 nyilvánosság és marketing lehetőségek

 nagyobb elfogadottság a helyi közösségek körében.

Dos Santos et al. (2013) kiterjeszti a fenntarthatóság fogalmát, és a környezeti és a gazdasági teljesítménykategória mellett a társadalmi hatásokat is bevonja az értékelésbe. Ennek elemei:

 állandó alkalmazottak száma

 oktatás és képzés mutatói

 egészség és munkahelyi biztonság mutatói.

Kim és Rhee (2012) a Balanced Scorecard módszerét alkalmazták a GSCM projektek eredményességének mérésére. Az eredeti BSC alapján pénzügyi és nem pénzügyi (vevők, folyamatok, tanulás és fejlődés) dimenziókat különböztettek meg. A szakirodalomból összegyűjtött teljesítményokozókból faktoranalízis segítségével a következő csoportokat képezték:

1. az infrastruktúra integrálása (GSCM partnerségi program, több vállalati funkciót átfogó teamek, külső GSCM szakértők bevonása, IT infrastruktúra fejlesztése, GSCM IT megoldások, a GSCM adatok és információk menedzsmentje)

2. együttműködés a partnerekkel (rendszeres K+F meetingek, a környezeti vonatkozású információk megosztása, azonos teljesítménykritériumok alkalmazása a termékre, közös GSCM célok, a GSCM-et támogató tevékenységek megosztása, a terméktervezés és gyártás folyamatának standardizálása, a termékkel kapcsolatos információk standardizálása és integrációja)

3. tervezés és megvalósítás (közös termelési és marketing terv, közös készletgazdálkodás, közös keresletmenedzsment, kereslet- és kínálatmenedzsment felülvizsgálata rendszeres időközönként)

4. kölcsönös bizalom (bizalom a partner GSCM kapacitásában, nyílt párbeszéd a partner alkalmazottaival, kölcsönösen előnyös szerződések, elegendően hosszú távú tranzakciós periódus)

5. belső támogatás (hosszú távú GSCM stratégia, GSCM oktatás) (2475.o.)

A kutatás eredményeképpen a szerzők megállapították, hogy a fenti faktorok közül a tervezés és megvalósítás, valamint az infrastruktúra integrálása fejti ki a legnagyobb pozitív hatást a pénzügyi és nem pénzügyi eredményre. (Kim és Rhee, 2480.o.)

Kumar et al. (2012, 1283-1286.o.) a környezeti eredményekkel, ezen belül is a hulladék-kibocsátással foglalkozott részletesen. Tanulmányukban a termék életciklusa mentén haladva azonosították a hulladék keletkezésének forrásait, módjait, és ezekhez rendeltek mutatószámokat, amelyek segítségével a vállalat hulladék-kibocsátását mérni, a GSCM erőfeszítéseket értékelni lehet. A szerzők a termék életciklusa szerint a következő mutatókat ajánlják:

55 1. termék- és gyártástervezés

 anyag- és energiafelhasználás

 a termékbe beépülő anyagok és komponensek újrahasznosíthatóságának mértéke

 a termékhez és a gyártáshoz felhasználandó veszélyes anyagok mennyisége 2. csomagolástervezés

 újra fel nem használható csomagolóanyag mennyisége

 szállítás és kezelés közben sérülő termék mennyisége (a nem megfelelő csomagolásból adódóan)

3. gyártás

 levegő- és vízszennyezés

 felesleges energiafelhasználás

 túltermelés, felesleges készletek 4. szállítás

 szállítási össztávolság (cél: minimum)

 km-enkénti energiafelhasználás (cél: minimum)

 kapacitáskihasználtság (cél: maximum)

 készletezési pontok száma (cél: minimum) 5. fogyasztás és a hulladék kezelése.

 lerakásra kerülő / nem kerülő hulladék mennyisége

 az újrafelhasználható, felújítható, újragyártható, újrafeldolgozható hulladékok aránya

 a működésből származó hulladék mennyisége.

Olugu et al. (2011) kifejezetten az autóipar számára alakítottak ki egy összetett mutatószám-rendszert a GSCM teljesítményére vonatkozóan. A mutatószám-mutatószám-rendszert későbbi cikkükben (Olugu-Wong 2011, 569-575.o.) faktoranalízissel tesztelték és validálták. A mutatószámokat a hagyományos és az inverz ellátási láncra is összegyűjtötték, és az ellátási lánc szakaszai mentén upstream (beszállító-oldali), midstream (vállalati) és downstream (vevőoldali) csoportokra osztották. Széleskörű szakirodalmi vizsgálat alapján a következő mutatószámokat határozták meg:

A. Hagyományos ellátási lánc

1. Upstream (beszállítótól a gyártóig) mutatók – beszállítói elkötelezettség

● Környezeti tanúsítványok száma

● A beszállító által indított környezetvédelmi programok/intézkedések száma

● A beszállító által indított környezetvédelmi programok/intézkedések tartóssága, fenntarthatósága

● A beszállító által indított környezetvédelmi programok/intézkedések nyilvánosságra hozatalának mértéke

● Az alapanyagok előfeldolgozásának mértéke (a környezetbarátabb anyaghasználat érdekében)

2. Midstream (gyártói) mutatók

● Környezetvédelmi költségek

○ A szabályozásoknak való megfelelés költségei

○ Energiaköltségek

○ Környezetbarát anyagok költségei

○ Árbevételarányos GSCM költség

● A folyamatmenedzsment szintje

○ Folyamatoptimalizálási lehetőségek a hulladékkibocsátás csökkentése érdekében

○ Szóródás, szivárgás és szennyezés kontroll szintje

○ A gyártás során keletkezett hulladék mennyisége

○ Víz-, áram- és gázfelhasználás

○ Környezetvédelmi szabályszegések száma

● Termékjellemzők

56

○ Újrafeldolgozott anyagok aránya a termékben

○ Öko-címkék alkalmazásának lehetősége

○ Környezetben lebomló anyagok arány a termékben

○ Az egyszerű össze- és szétszerelhetőségre törekvés a terméktervezésben

○ Környezetbarát termékek piaci részesedése

● Menedzsment elkötelezettség

○ Menedzsment erőfeszítés az alkalmazottak ösztönzésére

○ Belső környezeti teljesítményértékelő űrlapok használata

○ Belső környezeti auditálási rendszer megléte

○ Fenntarthatósági küldetésnyilatkozat megléte

○ A környezeti menedzsment kezdeményezések száma

○ Menedzsment erőfeszítés a fogyasztók tájékoztatására

○ Belső környezetvédelmi jutalmazási rendszer megléte

○ Menedzsment erőfeszítés a beszállítók ösztönzésére

● Hagyományos ellátási lánc költségek

○ A teljes ellátási lánc költség csökkenése (%)

○ A kiszállítási költség csökkenése (%)

○ A készletezési költség csökkenése (%)

○ Az információmegosztás költségének csökkenése (%)

○ A rendelési költség csökkenése (%)

● Válaszképesség

○ A rendelésátfutási idő csökkenése (%)

○ A termékfejlesztés átfutási idejének csökkenése (%)

○ A gyártási átfutási idő csökkenése (%)

○ A teljes ellátási lánc ciklusidejének csökkenése (%)

○ Az időre történő szállítások arányának növekedése (%)

● Minőség

○ Az elégedetlen vevők számának csökkenése (%)

○ A nem megbízható szállítások csökkenése (%)

○ A selejt és a javítások számának csökkenése (%)

○ A környezetbarát termékekre nyújtott garancia mértéke

● Rugalmasság

○ A megrendelés rugalmasságának növekedése – a megrendelő utólagos változtatási igényeinek és a sürgős megrendelések teljesítése (%)

○ A kiszállítás rugalmasságának növekedése – a kiszállítás idejének, módjának változtatása (%)

○ A gyártás rugalmasságának növekedése – volumen és termékösszetétel változtatása (%)

○ A készletfeltöltési ráta javulása (%)

3. Downstream (gyártótól a vevőkig) mutatók – vevői elkötelezettség

● A vevők érdeklődésének mértéke a környezetbarát termékek iránt

● A vevők elégedettségének mértéke a környezetbarát termékek tekintetében

● A környezeti információk terjedése a vevők közt („szájreklám”) B. Inverz ellátási lánc

1. Upstream (vevőktől a feldolgozóig) mutatók – vevői részvétel

● Vevői hajlandóság a roncsok leadására

● Az információ terjedése a vevők között

● Mennyire értik a vevők az inverz folyamatot 2. Midstream (feldolgozói) mutatók

● Az újrafeldolgozás költsége

○ A roncsok begyűjtésének költsége

57

○ Az újrafeldolgozható anyagok feldolgozási költsége (tisztítás, szétszerelés, zúzás, végső feldolgozás)

○ A válogatás költsége

○ A veszélyes és fel nem dolgozható hulladékok lerakásának költsége

● Az anyagok jellemzői

○ Az újrafeldolgozás során keletkezett hulladék mennyisége

○ Az újrafeldolgozott anyagok mennyisége az újrafeldolgozható anyagok mennyiségéhez viszonyítva

○ Az anyagok visszanyerési ideje

● Menedzsment elkötelezettség

○ A vevők ösztönzésének mértéke a roncsok leadására

○ Standard folyamat megléte roncsok begyűjtésére

○ Begyűjtőközpontok megléte

○ Hulladékgazdálkodás teljesítményértékelési rendszerének megléte

● Az újrafeldolgozás hatékonysága

○ Az újrafeldolgozási idő csökkenése (%)

○ Újrafeldolgozási szabványok megléte

○ Standard újrafeldolgozási eljárás megléte

○ Az eszközök kihasználtságának csökkenése az újrafeldolgozás során (%)

○ A szétszerelés és zúzás hatékonysága

○ Emisszió és hulladék mennyiségének csökkenése (%) 3. Downstream (feldolgozó-beszállító-gyártó) mutatók

● Az újrafeldolgozott anyagok beépülése a beszállító termékébe

● A beszállítók tanúsítási rendszerének megléte az újrafeldolgozási folyamatra

● Beszállítói kezdeményezések száma az újrafeldolgozási folyamatra.

A szerzők vizsgálták, hogy a fenti mutatószám-csoportok mennyire fontosak illetve mennyire alkalmazhatók az iparágban. Fontosság tekintetében a legjobb eredményt a hagyományos ellátási láncban a Vevői elkötelezettség, a Minőség és a Menedzsment elkötelezettség mutatók érték el, míg a legkevésbé a Rugalmasság bizonyult fontosnak. Alkalmazhatóság szempontjából hasonló eredményt kaptak. Az inverz ellátási láncban a legfontosabb mutatócsoportok a Menedzsment elkötelezettség és az Anyagok jellemzői lettek, legkevésbé a Vevői részvétel bizonyult fontosnak.

Alkalmazhatóság szempontjából a Menedzsment elkötelezettség érte el a legjobb eredményt, legkevésbé az Anyagok jellemzői teljesített. (Olugu-Wong 2011, 576.o.)

Ugyanezen jellemzőket az ellátási lánc szakaszaira is megvizsgálták. A hagyományos és az inverz láncban is a Midstream (gyártói/feldolgozói) mutatók bizonyultak a legfontosabbnak, de alkalmazhatóságuk elmaradt ettől. A legjobban alkalmazhatónak a Downstream mutatókat találták mindkét irányú lánc esetében. (Olugu-Wong 2011, 577.o.)

A kutatás szempontjából Kim és Rhee (2012), Kumar et al. (2012) valamint Olugu et al. (2011) mérési rendszerét mérsékelten tartom csak alkalmasnak. Kim és Rhee módszere inkább a GSCM tevékenységek meglétét, nem pedig annak eredményességét, hatásait vizsgálja. Kumar et al. csak a környezeti hatásokkal foglalkozik, de ezek egy része beépíthető a kutatás kérdéseibe.

Olugu et al. mutatószám-rendszere noha iparág-specifikus, valamint rendkívül alapos és széleskörű, mégsem tartom alkalmasnak a kutatásban való felhasználásra. Ennek egyik oka a rendkívül nagy terjedelem, mely a válaszadási hajlandóságot várhatóan minimálisra csökkentené.

A másik ok, hogy a legtöbb mutatószám mérésére a vállalatok jelenlegi teljesítménymérési rendszere feltételezhetően nem alkalmas, állandó mérésük nem valósul meg. Az adatok audit-szerűen felvehetők, de erre jelen kutatás keretei nem adnak lehetőséget.

58

In document SZENT ISTVÁN EGYETEM ZÖLD ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA A HAZAI KÖZÚTI GÉPJÁRMŰIPARBAN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS MISKOLCZINÉ GÁBRIEL MONIKA GÖDÖLLŐ 2017 (Pldal 54-58)