zárszóként

amint­arról­a­bevezetőmben­is­szóltam,­az­általam­megkérdezett­idősebb­korosztályhoz tartozó­adatközlők­nagy­része­csak­nagyon­halványan­emlékezett­a­két­politikus­teme-tésére,­a­fiatalabbak­–­koruknál­fogva­–­nem­hallottak­róla,­és­a­családban­sem­volt téma.­a­két­politikus­halála­óta­eltelt­több­mint­fél­évszázad­aránylag­nagy­időtáv,­ezért nem­csodálkozhatunk,­hogy­jelentősen­elhalványult­az­adatközlők­emlékezete­e­jelké- pes­temetésekkel­kapcsolatban.­ott,­ahol­a­szülők­később­emlegették­ezt­a­két­ese-ményt,­részben­megmaradt­gyerekeik­emlékezetében.­az­írott­források,­elsősorban­a sajtó­segítsége­nélkül­ma­már­nehezebben­tudnánk­rekonstruálni­a­korbeli­eseménye-ket.­Más­témáim,­köztük­a­temetkezési­és­temetőkultúra­kutatása­során­is­általában azt­tapasztaltam,­hogy­sokszor­a­közvetlen­hozzátartozók­még­az­őket­közvetlenül­érin-tő­történéseket­is­hiányosan­őrizték­meg­emlékezetükben,­így­nem­csodálkozhatunk, ha­sztálin­és­Gottwald­jelképes­temetése­különleges­jellegük­ellenére­sem­maradtak meg­olyan­mértékben­az­emberek­emlékezetben,­mint­egy­közvetlen­hozzátartozó­vagy tragikusan­elhunyt­fiatal­személy­temetése.­e­tény­is­arra­figyelmezteti­a­kutatókat, hogy­egy-egy­téma­kutatása­során­ne­csak­a­múltra,­hanem­a­mindenkori­jelenre­is,­s nem­ utolsósorban­ ne­ csak­ a­ paraszti­ (falusi)­ kultúrára­ koncentráljanak,­ hanem­ egy komplex­kép­megrajzolására­törekedjenek,­a­halál­és­temetés­témáját­is­sokkal­tágab-ban­értelmezzék.­az­általam­tárgyalt­témát­a­temetéseket­követően,­illetve­még­pár évtizeddel­ezelőtt­is­sokkal­plasztikusabban­lehetett­volna­bemutatni.

Melléklet

…a­lakosság­mindenhol­már­pénteken­reggel­elkezdte­J.­v.­sztálin­emlékének­tiszteletét­azzal, hogy­J.­v.­sztálin­szobrait,­a­szovjet­hadsereg­hőseinek­emlékműveit,­az­épületeket,­ablakokat, hivatalokat­stb.­gyászt­kifejezően­díszítette.­rögtön­a­gyászhír­vétele­után­összegyűltek­a­mun-kahelyeken­a­dolgozók,­hogy­kifejezzék­végtelen­fájdalmukat­és­gyászukat,­amelyet­a­szeretett J.­v.­sztálin­elvtárs­elhalálozása­okozott.­ezekről­a­gyűlésekről­részvétíveket­és­táviratokat­küld- tek­a­cskp­[csehszlovákia­kommunista­pártja]­központi­Bizottságának.­a­csehszlovák­kormány-hoz­tízezrével­érkeztek­a­táviratok­és­leveleket,­amelyeket­tovább­küldtek­Moszkvába.

[…]­Március­9-én­a­temetés­napján­délelőtt­csehszlovákia­minden­városában­és­községében sok­millió­polgár­jelenlétében­gyászünnepséget­tartottak,­amelyen­a­csehszlovák­rádió­is­közve-títette­ a­ gyászünnepség­ műsorát.­ ezeket­ az­ ünnepségeket­ az­ internacionáléval­ fejezték­ be, amelynek­felhangzásakor­ágyúsortűz­hangzott­el,­fölzúgtak­a­gyárak­szirénái,­fütyültek­a­lokomo- tívok­és­a­hajók­és­minden­forgalom­megállott.­a­gyászünnepség­alatt­minden­üzemben,­hivatal-ban,­ üzletben­ és­ más­ munkahelyeken­ szünetelt­ a­ munka.­ az­ ünnepségeken­ részt­ vettek­ az összes­fegyveres­alakulatok­tagjai­is.­az­egész­köztársaság­minden­iskolájában­ugyanakkor­szin-tén­gyászünnepségeket­tartottak.

J.­v.­sztálin­elvtárs­halála­a­temetése­napján­minden­színház-­és­filmelőadás,­hangverseny és­egyéb­kultúrrendezés­szünetelt…

(Új Szó,­1953.­március­14.­1.­p.) sztálinunk­velünk­marad.

Március­hatodikán­reggel­rettenetes­hírt­hozott­a­rádió.­Meghalt­sztálin­elvtárs,­a­mi­drága­édes-

apánk,­a­mi­vezető­csillagunk.­ki­volt­sztálin?­Miért­olyan­drága­az­ő­neve­a­világ­dolgozói­szá-FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

mára?­ azért­ szeretjük­ sztálin­ elvtársat­ olyan­ kimondhatatlanul,­ mert­ egész­ életét­ a­ dogozók ügyének­ szentelte.­ sztálin­ elvtárs­ értünk­ dolgozott.­ Győzelmesen­ vitte­ előre­ Lenin­ zászlaját.

sztálin­a­béke.­Mindig­kiállt­a­béke­mellett,­mert­nem­gyilkolást,­hanem­boldog­életet­akart­a világ­dolgozói­számára.­sztálin­elvtárs­nagy­hadvezér.­saját­barlangjukban­fojtotta­meg­a­hitleri fasizmus­szolgáit,­azokat­a­fenevadakat,­akik­a­szovjetunió­ás­más­béke­és­szabadságszerető nép­életére­törtek,­sztálin­hatalmas­tanítónk.­Úgy­tanított,­hogy­azt­mindenki­megértette.­írásait megértette­az­egyszerű­paraszt­ember­is,­akinek­csak­két­elemije­volt.­Megértette­őt­a­munkás, a­fiatal,­az­öreg­egyaránt.­sztálin­a­mi­nyelvünkön­beszélt.­de­megértették­szavait­a­kapitalisták is.­Tudják,­hogy­sztálin­elvtárs­az­ő­általuk­kizsákmányolt­népek­szabadságáért­is­küzdött.­ezért rettegtek­tőle.

sztálin­elvtárs­eltávozott­tőlünk.­eltávozott,­de­mégis­él.­él­a­hatalmas­kommunista­pártban, amelyet­a­maga­formájára­kovácsolt,­és­a­szovjet­haza­óriási­sikereiben,­él­a­szovjet­katonákban, él­az­egész­világ­összes­békeszerető­emberének­szívében.

Mély­gyász­van­szívünkben.­de­nem­csüggedünk.­hűen­és­elszántan­haladunk­sztálin­útján.

Még­jobban­ragaszkodunk­pártunkhoz­és­még­határozottabban­harcolunk­a­békéért.­erre­szent esküt­teszünk­drága­édesapánk­ravatalánál.

Molnár­Géza

Gúta (Szabad Földműves,­1953.­3.­15.,­6.­p.)

„Mi­magyar­dolgozók­mindig­Benne­bíztunk”

kimondhatatlan­mély­fájdalom­van­a­szívünkben.­Meghalt­Gottwald­elvtársunk,­hőn­szeretett vezérünk­és­tanítónk,­Gyászunk­annál­inkább­is­nagy,­mert­hiszen­sztálin­elvtárs­halála­okozta seb­még­be­sem­gyógyult.

ki­volt­Gottwald­elvtárs­a­dolgozók­számára­és­ki­volt­számunkra,­hazánk­magyar­dolgozói számra?

Gottwald­elvtárs­bátran­vezetett­bennünket­a­szocializmus­építésében.­Megmutatta,­hogyan kell­eltiporni­az­ellenséget,­és­hogyan­kell­erősítenünk,­szilárdítanunk­pártunk­sorait.­a­magyar dolgozók­ számára­ Gottwald­ elvtárs­ különösen­ drága.­ Mikor­ a­ benesi,­ majd­ a­ szlánszky­ és huszák­ féle­ burzsoánacionalizmus­ a­ legjobban­ tombolt,­ akkor­ is­ Gottwald­ elvtársra­ irányult tekintetünk.­ezekben­a­nehéz­időkben­is­tudtuk,­hogy­a­reakció­szarva­le­lesz­törve,­mert­pár-tunkban­bízhatunk,­amelynek­élén­a­mi­drága­Gottwald­elvtársunk­állt.­reményünk­valóra­vált.

1948­dicsőséges­februárjában­Gottwald­elvtárs­vezetése­alatt­legyűrtük­a­reakciót.­a­dolgozók saját­maguk­vették­kezükbe­sorsuk­irányítását.­ekkor­hazánk­magyar­dolgozói­számra­is­új­élet kezdődött.­Teljes­egyenjogúságot­kaptunk.­ezt­Gottwald­elvtársnak­köszönhetjük.­azóta­minden út­nyitva­számunkra.­vannak­magyar­iskoláink­és­fejleszthetjük­tudásunkat,­mely­tartalmában szocialista,­de­formájában­nemzeti.­ezért­szeretjük­ennyire­Gottwald­elvtársat.

az­ő­nagy­nevét­visszhangozzák­szocialista­építkezéseink,­a­bányák,­a­kohók,­az­ő­nevét dicsőíti­ minden,­ ami­ hazánkban­ szép.­ Gottwald­ elvtárs­ vezetett­ be­ bennünket­ a­ békeszerető népek­nagy­családjába­és­ő­mutatta­meg,­hogyan­kell­a­békéért­harcolni.

neki­köszönhetjük,­hogy­falvainkban­új­életet­élhetünk,­hogy­nem­kell­többé­a­kulákokra­és más­kizsákmányolókra­dolgoznunk­éhbérért.­ezért­felejthetetlen­számunkra­Gottwald­elvtárs­és ezért­teszünk­erős­fogadalmat,­hogy­az­általa­kijelölt­úton­tovább­haladunk­és­győzelemre­visz-szük­zászlaját.­Még­szorosabban­tömörülünk­pártunk­körül,­melyben­Gottwald­elvtárs­szelleme örökké­él.

Molnár­Géza

Gúta (Szabad Földműves,1953.­3.­28.,­2.­p).

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

Mikus­sándor:­két­nagy­temetés­és­az­emberek.

(részletek)

amikor­hírül­hozták­az­újságok­sztálin­halálát,­a­tóduló­emlékek­között­újra­felkongtak­bennem a­szavak­s­úgy­tűnt,­mintha­élő­szóval­mondta­volna:­„a­paraszt­meg­hallgat,­hallgat,­közben ellátja­kenyérrel­a­világot…”

pár­nappal­később,­amikor­láttam­a­nagy­halott­iránti­tiszteletet,­a­gyász­őszinte­kifejezését, egyszerre­felderengett­bennem­valami,­amit­csak­úgy­tudtam­megmagyarázni­magamnak,­hogy a­szlovákiai­magyar­paraszt,­a­szlovákiai­magyar­paraszt­is­már­rálépett­az­új­útra,­s­ezen­halad-va­megérezte­sztálin­halálában­a­veszteséget.­persze,­ez­sokkal­több,­mint­ahogy­azt­egyszerű szavakkal­ki­lehet­fejezni.

a­fél­világ­gyászba­borult.­Mindenki­érezte,­hogy­ő­volt­az,­aki­félévszázadon­keresztül­hordta a­szívén­a­világot­s­végső­szívdobbanásáig,­keze­utolsó­mozdulatáig­dolgozott­az­emberi­társa-dalom­újjáteremtésén.­az­emberek,­akik­csak­néha­veszik­észre,­hogy­mennyire­megváltoztak, hogy­mennyire­új­világ­új­emberei,­hogy­mennyire­megváltozott­viszonyuk­a­családhoz,­a­faluhoz, az­államhoz,­az­egész­világhoz,­egyszerre­csapásnak­érezték­sztálin­halálát.

a­faluban­a­falu­embereivel­együtt­hallgattam­a­temetést­a­rádión­keresztül,­együtt­vettem részt­ velük­ gyászünnepségükön.­ a­ kultúrteremben­ jelképes­ ravatalt­ állitottak­ fel­ sztálin­ mell-szobrával.­előtte­való­napon­különös­gonddal­szereltek­be­rádiót­ebbe­a­terembe.­reggel­nyolc órára­ az­ egész­ falu­ összegyűlt.­ ahogy­ jöttek,­ csöndesen­ köszöngettek­ egymásnak­ s­ leültek.

halkan­beszélgettek,­csak­időnként­lehetett­hallani­egy-két­köhintést.­Megható­volt­látni­a­tisz- tesen­feketébe­öltözött­öreg­parasztokat,­öregasszonyokat.­Ilyen­tisztességgel­csak­vagy­esküvő- re,­vagy­temetésre­mennek­a­falusi­öregek.­azzal­a­méltósággal,­ahogy­a­lócákon­ültek­és­hall-gattak­ezek­a­bölcs­öreg­parasztok,­csak­egyszer-kétszer­találkoztam­az­életemben.

[...]­nem­egyszerű­haláleset­volt­számunkra­sztálin­elhúnyta.­viselkedésükön­meglátszott, hogy­történelmi­jelentőségben­áll­előttük­a­halál,­ami­az­egész­világot­megrázta.­a­temetés­órá- iban­az­öregek,­akik­már­csak­otthon­üldögélnek,­feketébe­öltözve­mennek­el­a­gyászünnepség-re,­a­fiatalabbak­meg­–­az­állami­birtok­és­a­szövetkezet­dolgozói­–­a­földekről­jöttek­be,­hogy egy­se­hiányozzon­közülük,­hogy­egyikük­életéből­se­hiányozzanak­azok­a­megrázó­percek,­ami-kor­sztálin­koporsóját­vállukra­emelik­leghűségesebb­munkatársai.

az­ öregasszonyok­ könnyeztek,­ az­ öreg­ parasztok­ meg­ hallgattak­ lehajtott­ fejjel.

kiborotváltan,­fehér­ingben,­fekete­ruhában­ültek­és­hallgatták­a­rádió­gyászzenéjét.­egy­csomó ősz,­vagy­deresedő­fej,­egy­csomó­ölbetett­kérges­parasztkéz,­egy­csomó­tiszta­parasztszem,­egy csomó­keserű­élettapasztalat­ült­a­nagy­ravatal­előtt­s­elgondolkodva­hallgatta­a­rádióból­kiszű- rődő­gyászzenét­és­a­búcsúbeszédeket.­egy­fiatal­asszonyka,­akinek­két­év­körüli­karon­ülő­kis-gyereke­ elkezdett­ sírni,­ ijedt,­ szinte­ bocsánatkérő­ piros­ arccal­ futott­ ki­ gyermekével,­ hogy­ ne zavarja­az­ünnepséget­s­megható­volt,­ahogy­kint­az­ablak­előtt­beszélt­hozzá:

–­kisfiam,­nem­szabad­sírni,­csöndben­légy.­sztálin­bácsit­temetik­most.­Ilyenkor­csöndben kell­lenni,­tudod-e?

nem­értették­a­gyászzenét­se,­a­búcsúbeszédet­se,­de­a­gyász­méltó­volt­hozzájuk,­mert megérezték,­hogy­a­halott­hozzájuk­tartozik...

akkor­értettem­meg­s­éreztem­át­nagyon­mélyen,­hogy­sztálin­meg­a­nép­között,­hogy­sztálin meg­a­szlovákiai­magyar­paraszt­között­is­elszakíthatatlan­kapcsolat­van.­a­kapcsolat­számtalan nagy­és­kis­esete­között­egyszer­sztálin­ezt­úgy­fejezte­ki,­hogy:­„a­paraszt­meg­hallgat,­hallgat, közben­ellátja­kenyérrel­a­világot.”­a­paraszt­pedig­–­a­szlovákiai­magyar­paraszt­is­–­úgy,­hogy sztálin­temetésén­mint­hozzátartozója­temetésén­jelenik­meg.­Magatartásukon­ott­érződött­az emberi­méltóság­új­érzése,­hogy­a­gyász­az­ő­gyászuk,­s­hogy­a­temetés­az­ő­tiszteletadásukkal lehet­nagy,­s­ez­olyan­büszkeséggel­töltötte­el­őket,­mint­az,­amikor­falujuk,­rokonuk,­családjuk halottjának­gyászolói­az­ő­részvételükre,­gyászukra­számítanak.­s­olyan­bánattal,­olyan­elgondol-kodóan­vettek­részt­benne,­mintha­az­ő­közösségükből­temettek­volna­valakit.

[…]

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

napokkal­később,­amikor­egy­újabb­szomorú­hír­terjedt­el,­hogy­meghalt­klement­Gottwald elvtárs,­hasonló­érzésekkel­találkoztam­ugyanazon­emberek­között.­a­faluban­a­nemzeti­bizott- ság­irodájában­egy­emlékkönyvbe­írta­be­a­falu­népe­a­nemzeti­gyász­napjaiban­gyásza­kifejezé- sét.­negyedóránként­nyílt­az­ajtó,­gyerekek,­asszonyok,­férfiak:­falu­emberei­léptek­be­rajta,­leül- tek­az­irodaasztal­mellé­és­írták­az­emléksorokat­a­könyvbe.­a­harmadik­napon­délelőtt­–­a­teme-tés­előtt­pár­órával­–­egy­hetven­év­körüli­öreg­parasztember­nyitott­be.­egy­ideig­senki­ügyet­sem vetett­ rá,­ tanácstalanul­ álldogált,­ kalaplevéve.­ Bizonyára­ kérni­ akarta­ azt­ a­ könyvet,­ amibe Gottwald­elvtársnak­az­emlékére­írta,­amibe­az­ő­menye­is­irt.­amikor­öreges­bizonytalan­tájéko-zódással­rájött,­hogy­előtte­éppen­abba­a­könyvbe­ír­két­asszony,­odaállt­ő­is­az­asztalhoz...

„sok­ szeretettel­ küldöm­ tiszteletemet­ Gottwald­ elvtárs­ halálára,­ fájdalmasan­ értesültünk elnökünk­ haláláról.­ Béke­ hamvaira”­ –­ jöttek­ a­ sorok­ az­ öreg­ hetvenéves­ paraszt­ keze­ alól.

Miközben­irt,­nagy­fehér­bajusza­alatt­reszketett­frissen­borotvált­ráncos­álla.­végignéztem­rajta.

nagy­ fekete­ félkabátja,­ kopott,­ tiszta­ fekete­ nadrágja,­ gondosan­ fényesített­ ráncos­ csizmája, agyonmosott­fehér­ingje­és­a­kalapja,­mind­ünneplő­ruhadarabok.­viselkedése­is­ünnepi.

–­eljöttem­én­is­–­mondja­–­beleírni­ezt-e.­a­menyem­tegnap­volt,­de­engem­nem­irt­alá.­hát elgyöttem­én.­az­este­szóltam­éppen,­hogy­aláirt-e­engem?­azt­mondta,­hogy­nem.­Mert­úgy­van az,­hogy­a­meny­az­nem­gondol­úgy­az­emberrel,­mint­a­feleség.­az­meg­már­nem­él.­azért­jöttem oszt­én­el,­mert­én­sem­akartam­kimaradni.

Igy­viselkedtek­az­emberek,­a­falusi­dolgozók­sztálin­és­Gottwald­halálakor.­ezek­az­emberek egyre­jobban­feszítik­le­magukról­a­paraszt­elnevezést,­az­évszázados­név­burkát,­de­egyúttal gondolkodásmódjának­régi­formáját­is…­s­ez­a­parasztság,­–­amely­meg­tudja­különböztetni­a múltat­a­jelentől­azzal,­hogy­életét­napól-napra­új­módon­rendezi­be,­amely­ma­belép­a­szövet-kezetbe,­részt­vállal­közös­dolgaink­irányításában…­ez­a­parasztság­sztálin­halálát­veszteségnek érzi,­s­a­nehézségeket­már­az­új­paraszt­gondolkodásával­és­érzésével­viseli,­ez­a­parasztság egyre­jobban­azon­az­úton­van,­hogy­az­új­gondolkodás,­a­világhoz­való­új­viszonya­teljesen­eltölt-se­a­lelkét.

(In­Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája.

csehszlovákiai­Magyar­könyvkiadó,­Bratislava­1953,­30–35.­p.)

Irodalom

L.­Juhász­Ilona­2002.­Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. szá-zadban.­ komárom–dunaszerdahely,­ Fórum­ Társadalomtudományi­ Intézet–Lilium aurum,­2002,­243­p.­/Lokális­és­regionális­monográfiák,­2./

L.­Juhász­Ilona­2016a.­két­pártpolitikus­szimbolikus­temetése­csehszlovákia­falvaiban­a­szemé-lyi­kultusz­idején.­Joszif­visszarionovics­sztálin­és­klement­Gottwald.­In­Diptichon.

Tanulmányok Bartha Elek tiszteletére.­ Bihari­ nagy­ éva–keményfi­ róbert–Marinka Melinda–kavecsánszki­Máté­szerk.­debrecen,­debreceni­egyetem­néprajzi­Tanszék, 166–179.­p.­/studia­Folkloristica­et­ethnographica,­65./

L.­Juhász­Ilona­2016b.­dodatky­k­symbolickému­pohrebu­dvoch­komunistických­vodcov­–­Josifa­vi­-sarionoviča­stalina­a­klementa­Gottwalda.­Fórum spoločenskovedná revue,­23–35.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

ILonaJuhászL.

„We,­hunGarIanWorkershaveaLWaysTrusTed InhIM.”­TWosyMBoLIcFuneraLs aT The

TIMe oF ThecuLT oFpersonaLITy

Joseph­ v.­ stalin,­ soviet­ prime­ Minister­ and­ General­ secretary­ of­ the­ central committee­of­the­communist­party­of­the­soviet­union­died­on­5­March­1953.

nine­ days­ later­ he­ was­ followed­ by­ klement­ Gottwald,­ the­ first­ czechoslovak worker-president,­head­of­the­czechoslovak­communist­party.­on­the­days­when the­funerals­of­the­two­leading­politicians­were­taking­place,­symbolic­funerals were­ held­ on­ the­ command­ of­ the­ communist­ party­ in­ the­ municipalities­ of czechoslovakia­as­well.­This­study—based­mainly­on­a­recent­collection­carried out­ in­ the­ municipalities­ dolné­ saliby,­ horné­ saliby­ and­ rudná,­ and­ on­ the contemporary­ press­ coverage—recalls­ how­ the­ national­ mourning­ manifested itself­ in­ the­ municipalities­ and­ what­ externals­ characterized­ the­ two­ symbolic funerals.­It­touches­upon,­inter­alia,­the­“spontaneously”­written­letters­published in­ the­ contemporary­ press,­ examines­ the­ memories­ of­ the­ informants­ on­ the contemporary­events­and­shows­what­information­was­recorded­in­the­chronicles of­the­three­examined­villages­on­those­days.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1,

Josip­Broz­Titónak,­a­2.­világháború­egyik­leghíresebb­partizánvezérének,­majd­a­szo-cialista­Jugoszlávia­örökös­elnökének­halála­és­temetése­a­halál­politizálásának­tipikus példája.­ 1980-ban­ hunyt­ el,­ amikorra­ a­ televíziózás­ abszolút­ uralkodóvá­ vált,­ de­ a nyomtatott­sajtó­sem­volt­még­leáldozóban,­így­halála­és­temetése­több­szempontból is­médiaeseménnyé­válhatott.­utolsó­útját­nem­csak­Jugoszláviában,­de­Titónak­a­világ-politikában­betöltött­különleges­helyzete­miatt­mind­a­keleti,­mind­a­nyugati­blokkban, de­az­el­nem­kötelezett­világban­is­tömegek­követhették.­noha­a­nyugati­sajtó­már ekkor­pedzegette,­vajon­halálát­túléli-e­Jugoszlávia,­akkor­egyes­emigráns­csoportokon kívül­senki­még­el­sem­tudta­képzelni,­hogy­az­ország­polgárháború­során,­népirtások révén­hullik­szét.­Legfeljebb­a­szovjet­inváziótól­tartottak,­de­a­rekordszámú­külföldi vendég­ érkezte­ miatt­ a­ legtöbbeknek­ úgy­ tűnt,­ Jugoszlávia­ fennmarad­ Tito­ után­ is.

Inkább­foglalkoztak­hát­azzal,­miért­nem­jelent­meg­az­usa­elnöke,­carter­a­temetésen, vagy­hogy­Tito­feleségét,­aki­korábban­igazi­celebként­volt­jelen­a­nyilvánosságban, kiengedték­házi­őrizetéből­a­temetésre.

In document Fó­ruM­Tár­sa­da­LoM­Tu­do­Má­nyI­szeM­Le neGyedévenkénT­MeGJeLenő­Tu­do­Má­nyos­Fo­Lyó­Ira­T XIX.­év­fo­lyam (Pldal 77-83)