kérdésfölvetés­és­néhány­fogalom­tisztázásának­kísérlete

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

lésének,­lenézésének,­elutasításának?­Megszabhatunk­legiszlatíve­bizonyos­szabályo-kat­és­büntetéseket,­hogy­a­túlzásba­vitt­vonzalmak­eltorzulását­és­mások­irányában visszájára,­ellenségességbe­fordulását­meggátoljuk,­de­az­ilyen­szabályok­és­bünteté-sek­ sosem­ lesznek­ elégségevisszájára,­ellenségességbe­fordulását­meggátoljuk,­de­az­ilyen­szabályok­és­bünteté-sek­ és­ igazán­ hatékonyak­ sem,­ mert­ valószínűleg­ nem szüntethetik­meg­a­kiváltó­okokat,­magát­az­előnyben­részesítést,­a­szeretetet­és­ellen-szenvet,­mert­azok­a­közösségi­ember­alaptulajdonságai,­ún.­antropológiai­adottságok.

nem­az­a­baj,­ha­nagyon­szeretünk­valamit­vagy­valakit,­valakiket,­hanem­az,­ha rosszul,­vagy­hogyha­nagyon­agresszívan,­támadóan­nem­szeretünk­másokat.­viszont nem­jár-e­megint­csak­törvényszerűen­együtt­a­szeretettel­a­választás­és­mások­háttér-be­szorítása,­kizárása­a­szeretetünkből?­sőt­sokszor­nem­éppen­a­szembenállás,­a másokkal­ szembeni­ ellenségeskedés­ élteti,­ erősíti-e­ az­ adott­ csoportot,­ a­ kis-­ vagy nagyobb­közösséget?­hogy­ez­ne­így­legyen,­a­viszonylag­békés­együttélést­nemcsak aktuálisan­próbálhatjuk­törvényekkel­és­szankciókkal­szabályozni,­hanem­a­hosszabb idők­ során­ beigazolódott­ szabályok,­ hagyományok,­ intézmények,­ elsajátított­ erkölcsi normák­–­azok­interiorizált,­bensővé­tett­hangja­az­egyénben,­a­lelkiismeret­–­is­regu- lálhatják­az­egyének­és­közösségek­együttélését.­ám­ugyanúgy­továbbélnek,­áthagyo- mányozódhatnak­a­negatív­előítéletek,­az­ellenséges­viszonyulások­mintái­is,­és­sok- szor­egész­formációk,­ideológiai­rendszerek­képződhetnek­köröttük,­amilyen­pl.­a­nem- zeti­hovatartozás,­nemzeti­érzés­esetében­a­sovinizmusba­átforduló­nacionalizmus­ide-ológiai­eszmerendszere.

de­miért­kerülhet­sokszor­ellentétbe­az­egyetemes­erkölcsi­szabályokkal­a­vonza-lom,­a­szeretet­valaki(k)­iránt?­nem­épp­a­szeretet,­az­ellenség­szeretetének­parancsa is­a­legfőbb­keresztényi­érték­már­évszázadok­óta?­és­mi­változott­azóta?­Meggátolta-e ez­a­kívánalom­mondjuk­a­vallásháborúkat,­mérsékelte-e­az­eretnek-­vagy­boszorkány­- üldözést­és­más­hasonló­visszásságokat­akár­a­szeretet­parancsát­hirdető­intézmé-nyek­részéről?­azért­van-e­ez,­mert­nem­szerethetünk­mindenkit­egyformán?­de­miért fordul­az­érzelmi­homogenizációnak­ez­a­képtelensége­gyűlöletbe­is­sokszor?­szabá­-lyozhatók-e­és­hogyan­a­vonzalmaink­vagy­ellenségeskedésünk?

Természetes­módon­a­hozzánk­közel­állók­iránt­tápláljuk­a­legmélyebb­érzelmeket –­és­sokszor­nemcsak­kedvezőket,­pozitívakat,­hanem­ugyanúgy­negatívakat,­ellensé-geseket­is.­egy­alig­ismert­tárgyhoz­vagy­személyhez­nem­ragaszkodunk­olyan­mélyen, és­nem­is­utasítjuk­el­olyan­intenzíven,­mint­azokat,­akiket­kevésbé­vagy­egyáltalán nem­ismerünk.­és­az­ismeretlent­nagyon­sokszor­fenyegetőnek­is­érezzük.­hol­húzha- tunk,­s­egyáltalán­kell-e­korlátokat­szabnunk,­határ­húznunk­a­közelség­és­az­ismert- ség­és­az­ezekhez­a­mások,­vagy­akár­önmagunk­irányában­is­kötődő­emóciók­vonat-kozásában?

saját­helyzetünkre­lefordítva­ezeket­az­általánosabb­kérdéseket,­gondolatokat:­ha túl­közel­kerülünk­a­többségi­néphez,­jobban­megismerjük­azt,­elsajátítjuk­a­hozzá­tar-tozók­nyelvét,­a­kultúrájukat,­értékeiket,­vonzalmaikat­és­ellenszenveiket,­nem­válunk-e mi­ is­ annak­ népnek­ a­ tagjaivá,­ lassabban­ vagy­ gyorsabban­ föladva­ a­ saját­ korábbi adottságainkat?­Törvényszerű­folyamat­az­egymáshoz­hasonulás,­a­kölcsönös­asszimi-láció,­de­miért­főként­egyirányú­és­egyoldalú­ez,­miért­követelheti­meg­s­erőlteti­ezt csupán­az­egyik,­rendszerint­az­erősebb,­előnyösebb­helyzetben,­hatalmi­pozícióban lévő­fél?­és­ha­már­így­van,­ellen­tudunk-e,­ellent­kell-e­ennek­állnunk?­nem­válhat-e veszélyessé,­embert,­jellemet­torzítóvá­maga­az­ellenállás­is?

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

hol­kereshetünk­az­ilyen­és­ehhez­hasonló­kérdésekre­választ?­a­társaink,­ismerőseink elbeszélésein­és­a­szépirodalmi­műveken­kívül,­amelyek­úgyszintén­lehetnek­pozitív­és negatív­irányban­befolyásolók,­elsősorban­a­talán­„objektívabb”,­szakmaibb,­tudományo-sabb­jellegükből­kifolyólag­kevésbé­részrehajló­lélektani,­szociológiai,­társadalomfilozófiai, jog-­és­államtudományi,­erkölcstani­művekben­akadhatunk,­sokszor­inkább­csak­melléke-sen­ilyen­vagy­hasonló­problémák­elemzésére.­de­azokban­is­hol­konkrétabban?­Mert hiszen­ezek­a­tudományágak­mára­már­annyira­sokrétűvé­és­specializálttá­váltak,­hogy­az egyszerűbb­ember­nehezen­ismeri­ki­magát­bennünk.­Leginkább­talán­az­egyéni­vagy­a kollektív­pszichológia­területén,­a­város­vagy­a­vidék­szociológiájában,­a­kisebbségeket megillető­jogok­elméleti­koncepcióiban­vagy­a­pártok­politológiájában­kereshetünk-e­vála- szokat­a­kérdéseinkre?­vannak-e­esetleg­olyan­ágazatai­is­a­társadalomfilozófiának,­poli-tikatudománynak,­etikának,­amelyek­főként­az­etnikumok­és­nemzetek­és­azok­tagjainak egymáshoz­való­politikai,­gazdasági,­erkölcsi­viszonyaival­foglalkoznak?

sajnos­a­már­jelzett­szerzőkön­kívül­valahogy­nem­nagyon­foglalkoznak­a­szakem-berek,­szaktudósok­e­bennünket­érdeklő­kérdésekkel,­problémákkal.­és­ha­találunk­is ilyen­ témákat,­ kérdésfölvetéseket­ az­ említett­ tudományágakban,­ azokban­ is­ inkább csak­ a­ vizsgált­ jelenségek­ leírását­ és­ azok­ összefüggéseinek­ az­ elemzését­ találjuk anélkül­–­ahogy­azt­Wittgenstein­már­a­20.­század­elején­megfogalmazta­a­Logikai-filo-zófiai traktátusának­a­végén­(Wittgenstein­2004)­–,­hogy­az­életünk­lényegesebb­kér- déseire,­a­„hogyan­legyen?”,­a­„hogyan­kellene,­hogy­legyen,­hogy­jobb­legyen?”­általá-nosabb­és­nem­csak­technikai­jellegű­életkérdéseire­választ­kaphatnánk.

Még­ha­találkozunk­is­az­adott­diszciplínákban­ezekhez­hasonló­normatív­kérdésföl-vetésekkel­és­válaszalternatívákkal­is,­inkább­csak­mellékesen,­inkább­csak­leírások, tárgyszerű­elemzések­formájában,­anélkül,­hogy­útmutatást,­válaszokat­remélhetnénk­a magunk­ számára­ a­ bennünket­ foglalkoztató­ legáltalánosabb­ életkérdésekre.­ Mert­ a

„kell”­kérdésével,­föladataival­nem­igazán­lehet­szakszerűen,­tudományosan,­részrehaj-lás­nélkül,­sine­ira­et­studio­(harag­és­elfogultság­nélkül)­foglalkozni,­mivelhogy­ahhoz­az emberek­általában­újra­csak­a­nehezen­befolyásolható­egyéni­vonzalmaikból­és­ellen-szenveikből­ kifolyólag­ különbözőképpen­ viszonyulnak,­ és­ nem­ igazán­ szeretik,­ sőt inkább­el­is­utasítják­mások­érzelmi­befolyásolási­törekvéseit.­így­a­hatáslehetőség­a már­jelzett­önkorlátozó­elemző­és­ésszerűen­érvelő­szakmai,­szaktudományos­műveken kívül­inkább­csak­az­ideológiák,­a­vallások­és­a­politikai­és­egyéni­döntések­nehezebben elemezhető­és­legtöbbször­eléggé­kiszámíthatatlan­szférájába­tartozik.

így­pedig­az­életünk­egyik­lényeges­mozzanatát­meghatározó­kérdésekkel­és­válasz-lehetőségekkel­legtöbbször­magunkra­maradunk,­magunkra­vagyunk­hagyva,­utalva, és­saját­magunknak­kell­nemcsak­a­válaszokat­megtalálnunk,­hanem­magukat­a­kér-déseket­is­megfogalmaznunk.­de­mivel­mégsem­kezd­senki­se­valamihez,­az­egészhez csupán­a­locke-i­tiszta­lappal­(tabula­rasa­–­Locke­2003),­hogy­maga­próbáljon­meg valamit­kisütni­a­saját­tapasztalataiból,­hanem­máshonnan­is­merítünk.­s­még­ha­nem is­ szívesen­ fogadjuk­ el,­ de­ befolyásolnak,­ meghatároznak­ minket­ mások­ nézetei­ is, azokban­is­próbálunk­fogódzót­keresni,­az­ő­véleményeiket,­ismereteiket,­valamilyen formában­már­értelmezett­tapasztalataikat­is­megpróbáljuk­fölhasználni­és­összegyúr- ni­a­magunkéival,­és­megpróbálunk­azokat­fölhasználni­az­életünkben­is,­élni­a­segít-ségükkel,­az­útmutatásaik­szerint,­abban­a­reményben,­hogy­hátha­nálunk­is­beválik, beigazolódik­az,­ami­más­esetekben,­mások­életében.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

a­következő­oldalakon,­esetleg­folytatólagosan­is­megpróbálunk­tehát­néhány­nem-zeti­kisebbségi­erkölcsfilozófiai­szempontot­fölvázolni­és­néhány­kérdést­megválaszolni a­fölvidéki­magyarok,­magyarság­lehetőségeit­illetően.­ahogy­már­jeleztük,­ezt­csupán szubjektívan­ tehetjük,­ s­ bár­ törekedni­ fogunk­ az­ elfogultságaink­ tudatosítására­ és ellenőrzésére,­és­esetleg­a­meghaladásukra­is,­tudatosítjuk­azt­is,­hogy­ezek­nélkül­az elfogultságok,­ az­ ún.­ előítéletek­ nélkül­ lehetetlen­ egyáltalán­ gondolkodni­ vagy­ élni.

viszont­hogy­ne­okozzanak­nagyobb­bajokat­ezek­a­„prekoncepciók”,­mindenképp­töre- kednünk­kell­a­tudatosításukra,­ellenőrzésükre,­korlátozásukra­és­esetleg­irányításuk- ra­is,­anélkül,­hogy­megpróbálnánk­azokat­megszüntetni,­kiiktatni­(ami­ha­nem­is­lehe-tetlen,­de­mindenképpen­visszaüt,­ahogy­arra­nem­csupán­a­hermeneutikai­filozófia, főként­h.­G.­Gadamer­figyelmeztet­[Gadamer­1984],­hanem­sok­társadalmi­katasztrófa is­hasonló­törekvések­miatt­az­utóbbi­évszázadokban).

nem­vagyunk­tehát­mégsem­teljesen­csak­magunkra­utalva­a­saját­tapasztalataink, élményeink­értelmezésében,­hanem­az­említett­szépirodalmi­példákon­kívül­több­gon-dolkodó­írásaiból­meríthetünk,­ha­ésszerűbben­is­szeretnénk­érvelni,­alá­szeretnénk támasztani­a­vélekedéseinket­–­azokon­kívül,­akikre­eddig­már­utaltunk­vagy­a­későb-biekben­fogunk­majd,­csupán­néhány­szakértő­művét­említsünk,­mint­pl.­anderson­és smith­nemzet-­és­nacionalizmuskoncepcióit,­Bauman­és­Foucault­posztmodern­társa-dalomfilozófiáját,­ kekes­ és­ Tamás­ Gáspár­ Miklós­ politikai­ gondolatait.­ (anderson 2006,­ smith­ 2003,­ Bretter–deák­ 1995,­ Bauman­ 2006,­ Foucault­ 1996,­ Foucault 2006,­kekes­2001,­Tamás­1999)­Mert­még­ha­nem­tudunk­is­az­általuk­adott­értelme-zésekkel­és­az­azokból­általuk­vagy­mások­által­is­leszűrt­és­leszűrhető­javaslatokkal mindenben­egyetérteni,­az­ő­nézeteik­nélkül­valószínűleg­nem­tudtuk­volna­a­sajátjain-kat­ se­ megfogalmazni,­ vagy­ csak­ másként,­ de­ mindenképp­ továbbgondolkodásra, további­tanulmányokra­ösztönözhetnek­ők­is­másokat.

a­ legfontosabb­ fölhasznált­ fogalmak­ tisztázásának­ kísérlete:­ nemzet, nacionalizmus­és­viszonyuk­más­politikai­ideológiai­irányzatokhoz

elsősorban­is­azt­a­kérdést­kellene­tisztáznunk,­hogy:­„ki­a­magyar?”­a­pofonegyszerű válasz,­ami­kínálkozik­erre­a­kérdésre,­az­volna,­hogy­magyar­az,­aki­magyarnak­vallja magát,­mondjuk­a­népszámlálások­alkalmával.­Továbbá­pontosítva­a­jellemzést,­azt­is magyarnak­tekintjük,­aki­magyarul­beszél­és/vagy­támogatja­a­magyarságot.­ezek­a mozzanatok­azonban­már­nem­mindig­fedik­egymást­a­mi­esetünkben,­mert­esetleg azok­is­magyarnak­vallhatják­magukat,­akik­már­nem­igazán­használják­a­magyar­nyel-vet­a­mindennapi­kommunikációjukban­és­nincs­is­igazából­módjuk,­hogy­támogassák a­magyarságot,­a­magyar­kultúrát,­államot,­és­viszont,­akik­magyarul­beszélnek,­már nem­mindig­ezt­a­nemzetiséget­jelölik­be­a­népszámlálási­íveken.

ernest­renan­francia­történész­és­társadalombölcselő­a­19.­század­utolsó­harma-dában,­a­porosz–francia­háború­és­annak­következményei,­a­korábban­a­franciák­által megszállt­elzász-Lotaringia­főként­németek­lakta­területeinek­német­visszacsatolása szempontjából­(ami­ürügyet­szolgáltatott­a­francia­revansizmusra­és­az­1.­világháború kitöréséhez­is­nem­kis­mértékben­hozzájárult)­szembesült­hasonló­problémával,­ami-kor­ megpróbálta­ az­ említett­ területeken­ élők­ szerinte­ inkább­ a­ szabadabb

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

Franciaországhoz­való­vonzalma­alapján­meghatározni­a­nemzet­és­főként­persze­a saját­nemzetének­mibenlétét.­(renan­1882)­renan­tudatában­volt­annak­a­figyelmez- tetésnek,­amit­spinoza­adott­az­általános­definíciókról­az­egyik­levelének­végén,­éspe-dig­hogy­minden­meghatározás­tagadás,­kizárás­(determinatio­negatio­est),²mellőzte­a kétségbe­ vonható­ objektív­ meghatározottságokat­ és­ szubjektívan­ határozta­ meg­ a nemzetet,­nemzeti­hovatartozást,­miszerint­a­nemzethez­tartozni­„mindennapos­nép-szavazás”,­döntés,­hogy­az­adott­nemzethez­tartozónak­valljuk­magunkat,­azt­erősítjük, annak­érdekében­munkálkodunk,­annak­jövőjét­építjük.

nézzük­azonban­tovább­a­tisztázatlan­fogalmainkat:­kimondatlanul­már­érintet-tük­ azt­ a­ kérdést­ is,­ hogy­ mennyire­ tekinthető­ azonosnak­ a­ konkrét­ egyedek­ egy adott­sokasága,­pl.­a­fölvidéki­magyarok­összessége­az­egész­közösséggel,­nemzet-tel.­ a­ társadalomtudósok,­ szociológusok­ többsége­ nem­ az­ egyedek,­ alkotórészek egyszerű­ summájának,­ hanem­ azoktól­ különbözőnek,­ más­ rendbelinek­ tartja­ a nagyobb­egészeket,­az­előbbiektől­jórészt­eltérő­sajátosságokkal,­más,­rendszerszin- tű­folyamatokkal­és­törvényszerűségekkel,­mint­amelyek­az­őket­alkotó­részekre­jel-lemzőek.­Másként­működik,­komplexebb­tehát­egy­szerv,­mint­egy­sejt,­egy­élőlény, mint­egy­szerv,­egy­falka,­mint­annak­a­tagja­stb.­Beszélhetünk-e­tehát­ilyen­értelem- ben­magyarságról,­a­fölvidéki­vagy­az­összes­magyar­közösségéről?­Mennyiben­tag-jai­ ennek­ a­ még­ otthon,­ konyhaszinten,­ sok­ idegen­ fordulatot­ használó­ magyarul beszélők,­de­a­tágabb­nemzeti­közösségi­életben­már­részt­nem­vevő,­ahhoz­külö-nösképp­ hozzá­ nem­ járuló­ egyének?­ sajátos­ közösséget­ képeznek-e­ fölvidéki magyarok?­el­lehet-e,­el­kell-e­őket­elméletileg­vagy­gyakorlatilag­választani­az­anya- országiaktól,­erdélyiektől,­kárpátaljaiaktól…­vagy­a­nyugati­és­más­országokban­élők-től,­ha­esetleg­ráadásul­ők­még­együvé­tartozónak­is­érzik­magukat?­hamis­tudat, nacionalista­ előítélet-e­ ez­ a­ részükről,­ ahogy­ azt­ Benedict­ anderson­ jellemzi Elképzelt közösségekcímű­művében?­ha­úgy­adódik,­részt­vesznek,­részt­vehetnek-e a­különböző­érdeklődésű­és­szétszórt­„nemzetalkotó­elemek”­egy-egy­közös­akció-ban,­valamilyen­közös­mű,­egy­nagyobb,­őket­összefogó­közösség­létrehozásában?

és­viszont:­összefogja,­segíti-e­őket­ez­a­közösség,­ha­szükségük­volna­rá?...³ nem­folytatjuk­ezeket­a­kérdéseket.­Már­a­föntebbiek­is­jelzik­a­különböző­hozzáál-lások­lehetőségét,­amiket­összefoglalóan­ideológiáknak­nevezhetünk.­Másként­fogja ezeket­ a­ kérdéseket­ megítélni,­ megválaszolni­ egy­ nemzeti,­ konzervatív­ irányultságú egyén­vagy­csoport,­mint­egy­baloldali­vagy­liberális.­de­mik­ezek­az­ideológiai­eszme-rendszerek?­ ezek­ az­ eszmei­ rendszerek­ a­ legtöbbször­ néhány­ központi­ érték,­ elv, norma­körül­kristályosodnak­ki­a­politikai­hatalomért­folytatott­küzdelemben.⁴

2 Idézi­többek­közt­Melamed,­yitzhak.­http://www.academia.edu/784234/_omnis_determina-tio_est_negatio_determination_negation_and_self-negation_in_spinoza_kant_and_hegel 3 egy­konkrét­vetületével­ennek­a­kérdésnek­öllös­László­is­foglalkozott­a­2008-ban­Az

egyetér-tés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarokcímű­könyvében.

4 Manapság­sokan­a­vallásokat­is­ilyen­rendszerekként­jellemzik,­noha­azok­sokkal­bonyolul-tabbak­ és­ mélyrehatóbb­ jelenségek­ megnyilvánulásai,­ és­ épp­ a­ politikai­ hatalomra­ való törekvés­mozzanata­ma­már­hiányzik­is­sokszor,­vagy­nem­játszik­bennük­döntő­szerepet, eltérően­a­modern­politikai­ideológiáktól.­vö.­spaemann­1977.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

a­nacionalizmus­is­jórészt­ilyen­ideológia,­még­ha­általában­nem­sorolják­is­az­ún.

klasszikus­ideológiák­(ilyennek­tekintik­a­liberalizmust,­a­konzervativizmust,­a­szocia- lizmust­és­esetleg­még­az­anarchizmust)­vagy­a­mai­ideológiai­irányzatok­közé­(feminiz-mus,­ enviromentalizlizmust­és­esetleg­még­az­anarchizmust)­vagy­a­mai­ideológiai­irányzatok­közé­(feminiz-mus,­ fundamentalizlizmust­és­esetleg­még­az­anarchizmust)­vagy­a­mai­ideológiai­irányzatok­közé­(feminiz-mus,­ populizmus­ stb.­ –­ heywood­ 1994).­ a nacionalizmus­kiindulópontja,­alapja­és­célja­a­nemzet,­a­nemzeti­közösség­önrendel- kezése,­annak­kivívása,­megerősítése,­ahogy­azt­e.­Gellner,­a­modern­nemzet­és­naci-onalizmuselmélet­klasszikusa­is­meghatározta­rögtön­a­Nemzetek és nacionalizmus című­alapművének­az­elején.­(Gellner­1984)

Térjünk­azonban­még­egy­kicsit­vissza­a­nemzet­további­lehetséges­meghatározá-saira,­hogy­tisztábban­lássuk­a­nacionalizmus­kérdéskörét­is.­a­már­föntebb­említett renani­ szubjektivista­ meghatározás­ mellett­ legtöbbször­ inkább­ objektív­ jellemzőkkel szokták­körülírni­azt­a­nagycsoportot,­közösséget,­amit­nemzetnek­nevezünk.­Ilyenek pl.­a­közös­kultúra­elemei­(nyelv,­szokások,­hagyományok,­értékek),­a­politikai­szerve- zet­(pártok,­szövetségek,­állam­és­autonóm­egységek)­vagy­más­egyéb­jellemzők­(gaz-daság,­a­nemzet­tagjai­által­lakott­terület,­a­közös­történelem,­a­föltételezett­rokoni vagy­genetikai­kapcsolatok­stb.),­amelyek­nem­mindegyike­szükséges­kelléke­egy-egy nemzet­meglétének.­(koller­2006)

a­fölsorolt­jellemzőket­több­kutató­(az­ún.­esszencialista­vagy­primordialista­elméletek hívei)­eleve­adott,­természetesnek­tartott,­történelmi­korokat­átívelő­tulajdonságoknak,­az etnikai,­nemzeti­közösséghez­való­tartozást­pedig­antropológiai­konstansnak­véli­(az­ant-ropológus­Geertz­vagy­a­már­említett­smith­etnoszimbolista­nemzetkoncepciója­is­ilyen jórészt­–­Geertz­2000,­smith­2009).­a­nemzetek­azonban­fokozatosan­kialakult­történel-mi­közösségek,­és­még­ha­sok­hasonlóság­és­közös­jellemző­található­is­mondjuk­az ókori­asszír­vagy­egyiptomi,­görög­vagy­zsidó­vallási­és­etnikai-nemzeti­közösség,­vagy­a középkori­cseh,­lengyel­stb.­nemzet­és­a­mai­nemzetek­között,­a­különbségek­úgyszintén legalább­annyira­kirívóak­(a­népi­nyelvjárások­és­az­uralkodó­rétegek­nemegyszer­külön-böző­ nyelve­ és­ kultúrája­ területén,­ a­ birodalmi­ vagy­ állami­ szerveződés­ stb.­ szintjén).

ezeket­a­különbségeket­hangsúlyozzák­–­sokszor­túlzottan­is­–­az­ún.­modernista­elmé-letek­(Gellner­1984,­anderson­2006,­hobsbawm­1997,­Giddens­1998­stb.)­az­utóbbi évszázadokban­ kialakult­ vagy­ megteremtett­ nemzeteket­ élesen­ megkülönböztetve­ a korábbi­időszakok­formációitól,­amiknek­a­mai­értelemben­vett­nemzeti­létét­is­nemegy-szer­megkérdőjelezik.⁵Még­ha­több­mint­valószínűleg­nincs­is­teljesen­igazuk­az­említett modernista­ szerzőknek,­ az­ tagadhatatlan,­ hogy­ a­ modern­ nemzetek,­ nemzetállamok főként­az­újkorban,­az­ipari,­kapitalista­gazdaság­kialakulásával­párhuzamosan­születtek meg,­még­ha­többször­birodalmi­alapokon­is­(anglia,­Franciaország,­oroszország…),­ahogy azt­a­modernista­szerzők­állítják.­a­nacionalizmus­ennek­a­folyamatnak­az­ideológiai­vetü-lete,­eredménye­és­kulturális,­politikai­ösztönzője­is­egyben.

a­homogenizált­kultúrára­alapozó­modern­politikai­államnacionalizmus­demokrati-kusabbá­ vált­ abban­ az­ értelemben,­ hogy­ a­ legitimitását­ nem­ egy­ magasabb­ rendű

5 ennek­indokoltsága­sokszor­legalábbis­erősen­megkérdőjelezhető,­pl.­hogy­a­már­említett középkori­ cseh­ nemzeti-népi­ kultúrának,­ vagy­ a­ lengyel­ és­ a­ magyar­ nemesi­ nemzetnek, nemzeteszmének­semmi­köze­se­volna­a­mai­már­demokratikusabb­nemzetekhez,­hogy­sem-mit­se­vettek­volna­át­az­előbbiekből.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

(transzcendens)­hatalomra­(Istenre,­fölkent­királyra)­vezeti­vissza,­hanem­a­nyelvében nagyrészt­egységesített­és­a­gazdasági­és­politikai­életben­egyformán­(formálisan­leg-alábbis)­cselekvőképes­elvont­népre,⁶ ill.­annak­atomizált­tagjaira­(az­ún.­„nép/nemze- ti”­beleegyezésre,­támogatásra),­ami­politikailag­az­államban,­annak­szerveiben­intéz- ményesül,­belsőleg­(a­saját­polgárai­irányában)­és­külsőleg­(nemzetközileg)­is­viszony-lagos­teljhatalommal­–­csak­más­hasonló­államok­által­korlátozott­szuverenitással,­ami az­állam­meglétének­forrása­(krejčí­2007).­elvben­minden­nemzetet­megillet­a­saját politikai­szervezet,­egészen­az­államig­bezárólag,­és­minden­politikai­államnak­kulturá-lisan,­nyelvileg­egységesnek­kellene­lennie.­a­kulturális,­nyelvi­közösség­határai­elvben meg­kellene,­hogy­egyezzenek­a­politikai,­állam(nemzet)i­határokkal,­a­nemzet­fölött nem­uralkodhatnak­idegenek.­(Gellner­1984)

amennyiben­olyan­helyzet­állna­elő,­hogy­az­államhatalmat­nem­a­saját­nemzetük- ből­kikerülő,­azt­képviselő­elit­birtokolná­és­gyakorolná,­és­esetleg­a­kulturális,­a­nyelv-használatot­illető­kérdésekben­is­mások­szabnák­meg­a­nemzet­tagjainak­lehetőségeit, ezen­igazságtalan­alávetett­státus­megszüntetése­érdekében­az­élet-­és­fejlődőképes (a­saját­nacionalizmusát­és­politikai­intézményeit­megteremteni­képes)­nemzetek­az értelmiségük­s­politikai­elitjük­ösztönzésére­és­vezetésével­nemzeti­fölszabadító­küz-delmet­folytatnak­az­említett­célok­elérése­érdekében.

Mindezek­mellett­és­ellenére­azonban­az­államnemzetek­számát­(nem­egész­kétszáz van­ belőlük­ jelenleg)­ többszörösen­ meghaladó­ (még­ ma­ is­ több­ ezerre­ becsült)­ saját állammal,­de­még­politikai­szervezettel­sem­rendelkező,­azaz­a­teljes­modern­nemzeti­lét minden­lehetőségét­el­nem­ért­etnikum,­nemzet,­idegen­uralom­alatt­élő­nemzetrész­él­a világban,­amelyeknek­a­sorsa­hosszabb­távon­az­erősebb,­uralkodó­nemzetekbe­való­tör-vényszerű­beolvadásuk,­asszimilációjuk,­hacsak­még­időben­öntudatra­nem­ébrednek­és nem­sikerül­kivívniuk­a­viszonylagos­önállóságukat­és­függetlenségüket.⁷

ha­valaki­az­adott­nemzet­keretében­nem­fogadná­el,­nem­osztaná­a­(nemzeti­ide- ológiai)­nézeteket­és­kívánalmakat,­nem­ezek­szerint­élne­és­járna­el,­azt­a­nemzetük-hez­ragaszkodók­sokszor­nem­tekintik­a­nemzet­igazi­tagjának,­mert­úgymond­nincs nemzeti­identitása,­s­ha­még­nem­is­az,­de­bármikor­árulója­lehet­a­nemzetének,­a nemzet­értékeinek,­ezért­gyanús,­elítélendő­és­kiközösítendő­a­nemzet­testéből,­ugyan-úgy,­ ahogy­ az­ idegenek­ is,­ akikkel­ kapcsolatban­ lenni,­ együttműködni­ úgyszintén veszélyeket­jelenthet­a­nemzet­létére­nézve.

a­nemzet­igazi­tagjai­azok,­akik­elfogadják­a­nemzet,­a­nemzeti­eszme­felsőbbren-dűségét,­önmaguk­fölé­rendeltségét.­szinte­az­önállóságukat­is­elvesztik,­csupán­az őket­ bezáró,­ meghatározó­ nemzeti­ közösségnek­ az­ alkotóelemei,­ szervei,­ kinyújtott csápjai,­lényegileg,­értékeikben,­céljaikban­azonosulnak­a­nemzetükkel­(ill.­azokkal,

6 ez­utóbbi­alapja­J.-J.­rousseau­nép-nemzeti­szuverenitás­és­általános­akarat­(volonté­géné-rale)­ fogalma,­ ahogy­ azt­A társadalmi szerződésről 1762-ben­ kiadott­ művében­ kifejti.

http://mek.oszk.hu/08800/08879/08879.pdf

7 Továbbra­is­Gellner­műve­alapján,­aki­a­modernista­nemzet-,­és­nacionalizmuselméletek­aty-jának­tekinthető.­az­ő­művéből,­műveiből­indul­ki,­azt­fejleszti­tovább­több­modernista­és­az utóbbi­irányzattal­szemben­kritikus­szerző,­pl.­a­volt­diákja,­az­inkább­esszencializmus­felé hajló­etnoszimbolista­smith­is.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

akik­azt­vezetik),­és­ha­a­szükség­úgy­kívánja,­készek­annak­mindenben­szolgálatára lenni,­sőt­akár­az­életüket­is­föláldozni­érte.

hogyan­képesek­az­ideológiai­rendszerek⁸ilyen­nagy­mértékben­meghatározni­az

hogyan­képesek­az­ideológiai­rendszerek⁸ilyen­nagy­mértékben­meghatározni­az