halottkultusz­a­Tito-kultusz­után

Mondani­sem­kell,­az­elkövetkező­hetekben­Tito­személye­uralta­a­sajtót­–­közölték­a róla­szóló­verseket,­de­a­költők­egy­része­most­is­énekelt.­életéről­sorozatokban­szá-moltak­be,­újraközölték­írásait­és­mások­visszaemlékezéseit.­színes­különkiadványok jelentek­ meg,­ a­ sajtó­ aratott:­ a­ belgrádi­Politika temetésről­ szóló­ száma­ történelmi rekordot­ért­el,­720­ezer­példányban­jelent­meg.­a­tévék­a­partizánfilmeket­adták,­és kultusza­ a­ tetőfokára­ ért­ halálával,­ illetve­ a­ halála­ utáni­ első­ ifjúsági­ nappal, (ál)születésnapjával,­május­25-ével.­a­Der Spiegel május­12-i­számában­ironikusan, szóviccel­ élve­ írja­ le­ a­ helyzetet:­ „vom­ Tito-kult­ zum­ Toten-kult”­ (a­ Tito-kultusztól­ a halottkultuszig).­ de­ a­The New York Timesban­ már­ arról­ is­ írnak,­ hogy­ halála­ Jugo­-szláviát­effektív­vezetés­nélkül­hagyta.⁵³

az­élet­lassan­normalizálódik:­pont­a­hétnapos­gyász­elteltével­11-én­focimeccseket játszanak,­ 12-én­ a­Borba már­ egy­ amerikai­ színházi­ komédia­ kritikáját­ hozza.­ a virágház­május­10-től­látogatható,­és­oly­sokan­érdeklődnek,­hogy­július­1-től­szi­gorúan szabályozzák,­honnan­hányan­és­mikor­látogathatják­az­emlékparkot.­így­köztársasá-gonként lakosságarányosan­ pl.­ szerbiából­ naponta­ háromezren,­ Montenegróból háromszázan,­illetve­időrendben:­a­korai­időpontokban­a­legtávolabb­élők­(8-tól­fél­óra a­szlovénoknak,­utánuk­a­macedónok­jöhetnek­–­nyilván­azt­kalkulálták­be,­hogy­éjjel utaznak­–,­a­belgrádiak­és­Belgrád­vendégei­délután­4­és­6­óra­közt).­az­első­négy évben­hétmillió­látogató­érkezik­(ekkor­Jugoszláviának­22­millió­lakosa­van,­de­ebből 2­millió­külföldön­él),­harminc­év­alatt­pedig­mintegy­húszmillióan­látogatnak­el­Tito­sír-jához.­ a­ virágház,­ illetve­ a­ rezidencia­ négy­ év­ múlva­ nyílik­ meg­ teljesen,­ mellette­ a múzeum­az­ajándékokkal,­stafétákkal,­személyes­tárgyakkal.­a­sírnál­a­kékbe­öltözött gárdisták­ félóránként­ váltották­ egymást,­ ez­ ugyanolyan­ látványosságnak­ számított, mint­a­Buckingham-palota­előtti.­a­háza­is­megtekinthető:­a­dolgozószoba,­a­biliárdsza-lon,­a­lakatosműhely,­a­vadászház.

a­ háborúk­ kitöréséig­ minden­ május­ 4-én­ 15.05-kor­ megszólaltak­ a­ szirénák,­ a híradók­ilyenkor­a­vigyázban­álló­polgárokat­mutatták­–­de­mindig­akad­járókelő,­aki továbbment.­kultusza­tovább­élt­a­helynevekben­is:­minden­köztársaságban­és­tar-tományban­egy-egy­város­előtagként­viselhette­a­Tito­nevet,­ez­nagy­megtiszteltetésnek számított,­ a­ városok­ versengtek­ e­ címért.­ a­ stafétát­ továbbra­ is­ körbehordták­ az országban­a­tiszteletére­(az­1987-es­botrányig,­amikor­plakátként­szlovén­művészek olyan­művét­fogadták­át,­amely­egy­náci­plakát­„retroavangárd”­kozmetikázott­verziója volt,­s­melyen­egy­izmos­férfi­–­a­náci­férfiideál­–­tart­egy­stafétát),⁵⁴a­focikupa­is­az­ő nevét­viseli­stb.­1982.­március­elején­még­törvényt­is­hoztak­neve­megóvásáról,­hogy

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

53­ Tito’s­death­leaves­yugoslavia­without­effective­leadership­bay­John­dranton,­The New York Times,1980.­május­11.

54­ dimitar­ Gligorov:­ „računajte­ na­ nas“.­ „odlomak“­ o­ Titovoj­ štafeti­ ili­ Štafeti­ mladosti.

Godišnjak za društvenu istoriju, 2008/1–3,­124.­p.

ne­kommercializálódjék.­ezért­nevének­felhasználását­ezután­a­szövetségi­kormány-nak­kell­engedélyeznie.⁵⁵ 1985-ben­kerül­rá­arcképe­az­ötezres­dinárra.­egy­osztrák jegyzetíró­két­év­múlva­ironikusan­jegyzi­meg,­látván,­hogy­Tito­arcképével,­aláírásával már­jelvényeket,­pólókat­is­kiadnak,­hogy­a­titoizmus­helyébe­a­Tito-mánia­lépett.⁵⁶ez azonban­már­csak­részben­igaz,­pandora­szelencéje­már­kinyílt.­1981-ben­a­kosovói albánok­ tüntetéseit­ már­ erővel­ verik­ le,­ kivonulnak­ a­ tankok.­ a­ verbális­ deliktum bűncselekménye­ mint­ olyan­ létezik,­ Tito­ bárminemű­ kritizálása­ börtönnel­ járhatott (akárcsak­korábban).­ekkor­került­a­középpontba­a­szerbkérdés,­illetve­a­szerb–albán konfliktus­ kosovón.­ az­ első­ demonstratív­ szerb­ tüntetésre­ éppen­ a­ Tito-rendszer második­ emberének­ temetésén­ került­ sor.­ aleksandar­ ranković­ titkosszolgálati főnökként­1966-ban­vált­kegyvesztetté­(állítólag­lehallgatta­magát­Titót­is),­de­vissza-vonultan­élt­dubrovnikban­1983-as­haláláig.­néphősként,­katonai­tiszteletadás­mellett temették­el­Belgrádban­augusztus­23-án,­és­a­szerbek­szemében­épp­azért­volt­hős, mert­ kosovón­ anno­ megregulázta­ (üldözte)­ az­ albánokat,­ akik­ a­ 2.­ világháborúban inkább­a­partizánok­ellen­harcoltak.­Most,­hogy­a­szerbek­szerint­őket­üldözik­el­az albánok­kosovóról,­a­temetésen­voltaképp­a­koszovói­helyzet­miatt­demonstráltak,⁵⁷s ez­ a­ külföldi­ sajtónak­ is­ feltűnt.⁵⁸ Temetésén­ a­ nevét­ skandálták,­ sőt,­ az­ elhaladó menetet­még­meg­is­tapsolták,­ami­igen­különös­jelenség­egy­temetésen.­a­politikai üzenet­a­jugoszláviai­sajtó­számára­is­világos­volt,­egy­horvát­cikkben­egyenesen­a­poli-tikai­szellemek­megjelenéséről­írtak.⁵⁹

1987-ben­aztán­egy­újabb­temetés­vált­hasonló­szerb­demonstrációvá,­miután­egy kosovói­albán­kiskatona,­aziz­keljmendi­a­paraćini­kaszárnyában­lelőtte­négy­társát, ötöt­pedig­megsebesített­(a­hivatalos­verzió­szerint­az­utána­indított­hajsza­során­ön­-gyilkos­ lett).­ noha­ az­ áldozatok­ közt­ nem­ csak­ szerbek­ voltak,­ hanem­ pl.­ bosnyák muzulmán­származású­is,­az­egyik­áldozat­belgrádi­temetése­szinte­albánellenes­tün-tetéssé­vált,­és­több­szerbiai­városban­köveket­dobáltak­az­albán­üzletekre.­a­belgrádi Politika–­mely­később­élen­járt­a­háborús­uszításban­–­öles­betűkkel­hirdette,­hogy­az eset­„Lövés­Jugoszláviába”.

végül­ említsük­ meg,­ hogy­ Jugoszlávia­ felbomlása­ után­ a­ legfontosabb­ nemzeti vezetők­temetése­is­sok­érdekességet­hozott­magával.­Tito­egykori­tábornokának,­a horvát­elnökként­elhunyt­Franjo­Tudjmannak­a­temetése­1999­végén­azért,­mert­az ellenőrzött­horvát­sajtó­kiemelte,­hogy­70­ország­képviselői­érkeztek­–­valójában­azon-ban­az­állam-­és­kormányfők­közül­szinte­senki­(kivéve­pl.­a­magyar­orbán­viktort), mert­Tudjmant­nem­tartották­demokratának,­s­ha­tovább­él,­talán­megéri,­hogy­a­hágai nemzetközi­Bíróság­vádat­emel­ellene­háborús­bűnök­miatt.­a­bosnyák­muzulmán­alija

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

55­ –­TanJuG­in­english,­march­4/82,­hu­osa­300-10-4,­Box­74,­rL­research­Institute,­Balkan section,­yugoslav­Biographical­Files­I.­

56­ p.m.:­Titomania­-­Die Presse,­1982.­március­6–7.

57­ demonstrations­at­rankovic’s­funeral­condemned,­by­slobodan­stankovic,­rad­Backgrodun report/222,­1983.­szept.­16.,­halálával­lett­végképp­nemzeti­hőssé…­hu,­osa­300-10-4, Box­53

58­ rankovic-Begraebnis­wird­zur­sympathiedemonstration,­cnd,­München,­1983.­augusztus­24.

59­ Živko­Milić:­kako­su­nas­pohodili­duhovi.­Danas,­1983.­augusztus­30.

Izetbegović­–­aki­a­független­Bosznia-hercegovina­első­elnöke,­az­önállóság­élharcosa volt­–­2003-as­temetésén­százezren­imádkoztak­az­iszlám­szokásoknak­megfelelően.

a­ szerbek­ és­ részben­ a­ horvátok­ szerint­ ő­ is­ felelős­ háborús­ bűnökért.­ slobodan Milošević­2006-ban­hágai­cellájában­hunyt­el,­temetése­pedig­azért­emlékezetes,­mert feleségének­házában­temették­el­már­sötétedéskor­(ami­a­pravoszláv­hagyományok szerint­ nem­ lehetséges,­ ez­ már­ a­ vámpírok­ ideje),­ de­ nem­ volt­ ott­ oroszországba menekülő­ felesége­ és­ fia,­ de­ lánya­ sem,­ ahogyan­ egykori­ elvtársai­ közül­ is­ csak kevesen­ (igaz,­ Ivica­ dačić­ egykori­ szóvivője­ igen,­ ő­ később­ belügyminiszter,­ majd kormányfő­is­lett).­Mivel­koporsóját­már­hágában­lezárták,­az­eset­kapcsán­szintén spekuláltak­hívei:­egyesek­szerint­ott­ölték­meg,­mások­szerint­meg­éppen­hogy­él­vala-hol,­inkognitóban.­Ibrahim­rugovát­2006­elején,­nem­sokkal­Milošević­előtt­temették, a­kosovói­albán­politikus­éppen­az­ellene­folytatatott­passzív­ellenállást­vezette,­majd a­függetlenedő­kosovo­legerősebb­pártja­élén­állt­2000-től,­s­az­új­köztársaság­első elnöke­lett.­Temetése­egyházi­szertartás­nélkül­zajlott,­mert­a­Titóról­szóló­(ál)hírekkel pont­ellentétesen­ő­élete­végén­állítólag­a­muzulmánról­áttért­a­katolikus­hitre.

így­ aztán­ Todor­ kuljićot­ kiegészítve­ azt­ mondhatjuk:­ míg­ Tito­ temetése­ szinte­ az egész­világon­a­béke­szimbóluma­volt,­addig­Tudjmané,­Izetbegovićé­és­rugováé­az országukon­ belül­ a­ nemzeti­ felszabadulásé,­ Miloševićé­ pedig,­ ha­ már­ kevesek szemében­ is,­ az­ imperialista­ erőknek­ való­ ellenállásé.⁶⁰ de­ sok­ tekintetben­ Tito temetése­ utólag­ Jugoszlávia­ rekviemjének­ tekinthető,­ ahogyan­ Winston­ churchill 1965-ös­temetését­is­sokan­vélték­a­brit­birodalom­rekviemjének.

GyörGyszerBhorváTh

TITo´s FuneraL–­reQuIeM ForyuGosLavIa

even­before­the­death­of­Tito­in­1980,­it­was­a­subject­of­diplomatic­and­media speculations­ whether­ yugoslavia,­ Tito´s­ federal­ multi-ethnic­ state­ shall­ keep together­after­the­death­of­its­founder­and­eternal­president.­a­record­number­of foreign­ heads­ of­ state­ were­ present­ at­ his­ funeral,­ which­ thus­ became­ a worldwide­media­event.­It­seemed­that­the­citizens­of­the­country,­as­it­was­also claimed­by­the­propaganda,­would­stay­on­the­path­of­Tito.­however,­the­very­next year­an­armed­conflict­broke­out­in­kosovo.­From­the­perspective­of­today­it­is more­than­clear­that­Tito´s­funeral­was­yugoslavia´s­funeral­as­well.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

60­ Todor­kuljić:­Grob­i­moć.­Tanatosociološka­analiza­sahrana­Tita,­F.­Tudjmana­i­Miloševića.

Sociologija, vol.­LIv­(2012),­no.­4.,­595.o.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1,

kosztolányi­ Gáspár­ Megyercsréten­ szü-letett,­ 1923.­ szeptember­ 14-én.­ szülei (kosztolányi­ Gáspár­ és­ Táncos­ Margit) gazdálkodók­ voltak,­ a­ házaspárnak nyolc­ gyermeke­ született.­ Gáspár­ a római­ katolikus­ elemi­ iskolát­ Me­-gyercsen­1938-ban­végezte­el,­1939-től 1941-ig­ a­ gadóci­ gazdaképző­ iskolába járt.­ez­után­egészen­a­berukkolásáig­a családi­ gazdaságban­ dolgozott.­ 1944 júliusában­ a­ dél-komáromi­ Monostori erődbe­vonult­be,­öt­nap­után­az­52-es győri­ határvadász­ zászlóaljba­ sorolták.

1944­őszén­az­alakulatával­védőállások készítésére­ ment­ a­ Tiszához,­ ez­ után nyugat-Magyarországra­ vonult­ vissza.

1945­elején­az­alakulatot­német­Birodalomba­irányították.­kosztolányi­Gáspár­1945 áprilisában­esett­amerikai­hadifogságba,­1945­nyarán­francia­kézre­került.­a­fogságból 1946­áprilisában­jött­haza.­a­családi­birtok­kollektivizálásáig­(1951-ig)­az­apjával­gaz- dálkodott,­ez­után­1965-ig,­egy­rövid­megszakítással,­államosított­gazdaságokon­dol- gozott.­édesapját­szabotázs­vádja­alapján­két­hónapra­börtönbe­zárták,­ebben­közre-játszott­az­is,­hogy­a­háború­előtt­a­keresztényszocialista­párt­helyi­elnöke­volt,­és­1938 után­megyei­bizottsági­tag.­a­család­hosszú­évekig­meg­volt­bélyegezve­mint­kulákok.

1960­után­kosztolányi­Gáspár­egy­évig­novákyban­volt­bányász,­ez­után­a­szentpál- pusztai­állami­gazdaságban­dolgozott,­először­mint­gyalogmunkás,­azután­mint­trakto- rista.­1965-ben­a­komáromi­hajógyárba­vették­fel­mint­sofőrt.­1983-ban­ment­nyugdíj- ba.­1955-ben­nősült­meg­Takács­veronikával,­1960-tól­őrsújfaluban­laknak.­a­történe-te­nyolc­beszélgetésünk­(2013­november,­2014­február,­2015­március,­június,­2016 áprílis,­június,­júliusa)­alapján­íródott­s­a­Nyugati fogságban(Felvidékiek amerikai, brit és francia hadifogságban)­c.­kötetben­jelent­meg.­az­itt­olvasható­részlet­még­nem­volt publikálva.­a­Fórum­kisebbségkutató­Intézet­a­„video­history”­projekt­keretében­több-órás­filmfelvételt­is­készítettem­vele.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja