Tito­temetése­–­Jugoszlávia­rekviemje

GyörGyszerBhorváTh

Tito´s­funeral­–­requiem­for­yugoslavia

keywords:­Josip­Broz­Tito,­yugoslavia,­media­event,­television,­cult­of­the­dead,­cold­War

1­ Tita,­ipak,­dvaput­sahranili.­Glas Javnosti, 2006.­március­5.

a­horvát­fémmunkás,­hanem­szovjet­ügynök,­mert­az­orosz­fogságban­meghalt,­és­más lépett­a­helyére.­Miután­1980.­január­3-án­kórházba­került,­halála­napjáig­többször elterjedt,­hogy­már­meghalt,­a­variációk­máig­módosulnak.­a­többi­szocialista­ország vezetőihez­képest­–­bár­Jugoszlávia­külön­utakon­járt­–­Tito­a­bulvármédia­kegyeltje volt,­nem­csak­a­hivatalos­állami­propaganda­istenítette.­ehhez­eleganciája,­de­pom-pázatos­ életmódja­ is­ hozzájárult,­ kommunistaként­ az­ úriembert­ játszotta.­ a szegénységből­kitörő­vasmunkás­a­legtöbb­szocialista­vezérrel­ellentétben­több­nyel-ven­beszélt,­elegánsan­öltözködött,­festette­a­haját,­imádta­a­nőket,­a­viszkit,­a­szivart, a­westernfilmeket,­a­mondén­életet.­Jóban­volt­az­amerikai­elnökökkel,­olykor­a­szovjet pártfőtitkárokkal­is,­az­angol­királynővel,­az­afrikai­és­ázsiai­diktátorokkal,­az­el­nem kötelezett­ mozgalom­ egyik­ vezetőjeként­ szinte­ mindenkivel.­ egyik­ nap­ hollywoodi sztárokkal­barátkozott,­másnap­kommunista­diktátorokkal,­mint­nicolae­ceauşescu, vadászott.

nyughelyére,­ a­ virágházba­ máig­ ezrek­ zarándokolnak­ el,­ és­ bár­ a­ 90-es­ évek háborús­ nacionalista­ hangulatában­ szerb­ soviniszta­ szélsőségesek­ felvetették,­ hogy Tito­koporsóját­el­kell­szállítani,­az­állítólag­nem­is­lenne­egyszerű­–­a­márványtömb elméletileg­ még­ dinamittal­ sem­ volna­ kirobbantható­ a­ helyéről.­ de­ temetésének körülményei­májusban­–­halála,­temetése­és­születésnapja­hónapja­ez­–­is­újra­és­újra témává­válnak,­új­dokumentumfilmek­készülnek,­s­például­szakdolgozat­is­született arról,­miként­követte­ezt­a­brit­média.²

Tito­ az­ egykori­ jugoszláv­ tagköztársaságokban­ a­ felmérések­ szerint­ a legnépszerűbb­történelmi­személyiség­–­magabiztosan­veri­kollégáit,­tanítványait,­utó- dait:­a­horvát­Franjo­Tudjmant,­a­szerb­slobodan­Miloševićet,­a­muzulmán­alija­Izetbe­- govićot.­kosovón,­Macedóniában­és­Bosznia-hercegovinában­a­legnépszerűbb,­kevés- bé­szlovéniában,­horvátországban­és­szerbiában.­kultuszát­ma­is­ápolják:­utcanév­-ként­ezernyi­helyen­maradt­meg,­a­többségében­albánok­lakta­montenegrói­ulcinjban általános­ iskola­ viseli­ a­ nevét,­ akárcsak­ a­ főleg­ szlovákok­ lakta­ vajdasági­ padinán.

Macedóniában­a­marsallhoz­címzett­vendéglő­viseli­a­nevét.­szabadkán­egy­magánbir- tokon­ünnepelik­őt­évente­a­Mini-Jugoszláviának­kikiáltott­területen,­s­több­százan­ko­-szorúznak­a­sírjánál­Belgrádban­halálának­évfordulóján.

Tito­ kultusza­ kétségkívül­ temetésekor­ érte­ el­ a­ csúcsát.­ s­ az­ övét­ tartják­ a­ 20.

században­a­legnagyobb­politikustemetésnek­–­ez­már­a­közlekedés­fejlődésének­is betudható­–,­amelyet­a­modern­tömegmédia­révén­milliárdnyian­követtek­a­televízión át­is­(ez­kissé­túlzó­számnak­tűnik,­illetve­bizonyíthatatlan).­az­egykori­Jugoszlávia­pol-gárai­számára­ama­pillanat,­amikor­meghallották­a­marsall­halálának­hírét,­olyan,­mint az­amerikaiaknak­kennedy­halála:­tudják,­hol­voltak­ama­percben.­valahogyan­min-denki­érezte,­tragikus­nap­ez,­új­korszak­következik,­s­az­optimista­szocialista­lózungok ellenére­a­mindennapok­emberei­borúsan­néztek­a­jövőbe.­ekkor­még­csak­a­gazdasá- gi­összeomlástól­féltek­–­az­infláció­egyre­gyorsult,­az­ország­eladósodott,­olykor­hiány-cikk­volt­a­benzin,­egy­év­múlva­már­jegyre­adták­a­mosóport,­a­kávét,­a­benzint,­olykor kenyér­sem­volt­elég.­és­tíz­év­múlva­már­a­fegyverek­kerültek­elő.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

2­ Lásd­a­2005-ben­megvédett­diplomamunkát­–­Miloš­paunović:­Titova­smrt­i­sahrana­u­bri-tanskoj­štampi.­Godišnjak za društvenu istoriju,­2007/1–3.

dubravka­ ugrešić­ horvát­ írónő­ egyik­ regényében­ így­ idézte­ egy­ nő­ beszámolóját ama­időkről:­„a­tanító­néni­azt­mondta,­hogy­Tito­kórházban­van,­levágták­a­lábát,­és biztos­örülne,­ha­írnánk­neki­valami­szépet.­(…)­nem­sokkal­ezután­Tito­meghalt.­a faterom­sírt.­három­napig­nézte­az­egész­család­a­tévén­a­belgrádi­temetést,­és­sírtak.

Legjobban­az­tetszett­nekik,­hogy­mennyi­külföldi­államfő­eljött­a­temetésre.­»Mennyien vannak,­és­mind­híres­ember«­–­mondta­a­muterom.­azzal­szórakoztak,­hogy­tévesen ejtették­ezeknek­a­külföldi­államfőknek­meg­híres­embereknek­a­nevét.”³ de­nem­min-denki­ búsult,­ sőt,­ a­ külföldön­ élő­ ellenzéki­ emigránsok­ örvendeztek,­ így­ például­ az ausztráliai­Otporban­(Ellenállásban),­a­horvát­disszidensek­egy­csoportjának,­a­horvát népi­ ellenállásnak­ a­ lapjában­ aforizmák­ révén­ Jugoszlávia­ halálára,­ közeli­ felbom-lására­utaltak:­„az­életében­levágták­a­lábát,­most­jön­a­szétszabdalás”;­„Belgrádban egy­költségen­két­temetést­hajtottak­végre:­Titóét­és­Jugoszláviáét.”⁴Mert­ne­feledjük:

attól­ függetlenül,­ hogy­ elsősorban­ szélsőjobboldali­ horvátok­ és­ szerbek­ küzdöttek ellene­a­leginkább,­az­ő­disszidens­mozgalmaik­voltak­a­legerősebbek,­sőt,­folyamatos terrorakciókat­hajtottak­végre,­Tito­olyan­autoriter­uralkodónak­mondható,­aki­népirtá- sok­sorozatával­került­hatalomra,­és­nem­csak­a­represszió­enyhébb­formáit­alkalmaz-ta­(másként­gondolkodók­bebörtönzése,­cenzúra,­a­katonaságra­támaszkodás­stb.),­de titkosszolgálata­külföldön­gyilkosságok­sorozatát­követte­el.

az­„öreget”­–­ahogy­elvtársi­körben­nevezték­–­1980.­május­8-án,­a­fasizmus­elleni győzelem­ 35.­ évfordulóján­ temették­ el.­ hatalma­ ez­ idő­ alatt­ megkérdőjelezhetetlen volt,­miután­1941-től­marsallként­diadalra­vitte­a­partizánmozgalmat.­ám­halála­után műve­tíz­évet­sem­élt­meg­–­a­jugoszláv­tagköztársaságok­közül­először­szlovéniában tartottak­ többpárti­ választásokat­ 1990.­ április­ 8-án,­ majd­ két­ hét­ múlva­ horvát­or­-szágban.­1990.­augusztus­17-én­pedig­az­ottani,­krajinai­szerbek­fellázadtak,­a­horvát rendőrséget­megakadályozandó­úttorlaszokat­emeltek.­1991­márciusának­legvégén­a festői­szépségű­plitvicei­tavaknál­tört­ki­az­első­fegyveres­konfliktus,­melynek­halálos konfliktusai­is­voltak.­szlovénia­és­horvátország­1991­júniusában­kikiáltotta­független- ségét,­s­kitört­a­háború.­Majd­1992­tavaszán­Bosznia-hercegovinában­is,­mely­a­sreb­-renicai­népirtással­torkollott.­pedig­a­temetésen­még­mindenki­–­a­politikai­vezetők,­a lakosság­nagy­része­is­–­őszintén­fogadkozott,­hogy­megőrzik­a­titói­Jugoszláviát:­Tito után is Tito,­ így­ szólt­ a­ jelszó.­ ám­ pletykák­ röppentek­ fel­ az­ intő­ jelekről:­ hogy­ a koporsón­lévő,­vörös­csillagos­zászlót­egyszer­lefújta­a­szél,­s­ez­úgymond­Jugoszlávia végét­jelképezte.­vagy­hogy­a­belgrádi­parlamentben­felállított­ravatalnál­egy­idős­gyá­-szoló,­egy­vélhetően­montenegrói­bácsika­így­szólalt­meg:­„Jaj­néked,­Tito­elvtárs,­de jaj,­mi­lesz­velünk?”⁵

„sose­haljon­meg!”

Tito­maga­is­többször­aggodalmát­fejezte­ki,­mi­lesz­Jugoszláviával,­ha­meghal­–­már egy­1962-es­pártértekezleten­is­nyíltan­beszélt­erről.­noha­örökösödési­háború­nem

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

3­ dubravka­ugrešić:­A fájdalom minisztériuma. Budapest,­L’harmattan,­2008,­69–70.­p.

4­ Otpor,­Melbourne,­1980.­december­4.

5­ sahrana­Josipa­Broza­Tita­1/5,­http://www.youtube.com/watch?v=bxuJvTt9yr8

folyhatott­úgy­a­párton­belül,­mint­a­többi­szocialista­országban,­mivel­a­hat­köztár-saság­és­a­két­tartomány­közti­egyensúly,­azaz­a­fékek­és­ellensúlyok­egész­rendszere létezett­ az­ 1974-es,­ az­ országot­ decentralizáló­ alkotmány­ miatt.­ paradox­ módon­ ez erősítette­meg­a­helyi­eliteket.­unokája­halálos­ágyán­megkérdezte­Titót:­mit­tart­a­leg-nagyobb­hibájának?­Tito­épp­ezt­az­alkotmányt­nevezte­meg,­amely­az­államon­belül államokat­csinált­a­köztársaságokból­és­még­a­tartományokból­is.⁶ hiszen­Tito­számí-tott­az­egységes­ország­biztosítékának,­a­fennmaradásnak,­az­ő­személye­legitimálta az­országot­a­külföld­szemében,­és­a­katonaság­főparancsnokaként­épp­a­haderő­volt Jugoszlávia­legbiztosabb­pillére­(később­kiderült,­az­egyedüli,­ami­azonban­hamar­meg-bukott­ a­ nacionalista­ elitek­ szemében).­ Melynek­ vezérkara­ már­ akkor­ riogatta­ a közvéleményt,­hogy­a­varsói­szerződés­megtámadja­Jugoszláviát,­amikor­Tito­még­csak kórházban­volt.­pedig­1980­elején­a­szovjetek­afganisztáni­inváziója­volt­leginkább­a napirenden,­illetve­az­iráni­iszlám­forradalom­(még­zajlott­a­túszdráma­Teheránban),­s úgy­tűnt,­ez­veszélybe­sodorja­az­el­nem­kötelezett­országokat,­hisz­egy­teista,­vallásos állam­jött­létre.

Tito­1979-ben­veszítette­el­egyik­leghűségesebb­harcostársát,­az­önigazgatás­ide-ológusát,­a­szlovén­edvard­kardeljt,­de­még­ebben­az­évben­is­igen­aktív:­interjúkat­ad, júniusban­algériában,­Líbiában,­Máltán,­októberben­kosovo­tartományban­jár.­Május 25-én­még­átveszi­az­országban­születésnapja­tiszteletére­körbehordozott­stafétát,­egy kosovói­orvostanhallgató,­sanja­hiseni­adja­át,­aki­beszédében­elmondta,­hogy­iskolá-sokkal­találkozott,­s­megkérdezte,­mit­üzennek­Titónak:­„hosszú­életet­kívánnak,­és azt,­hogy­sose­haljon­meg...”⁷hogy­már­a­kisiskolások­is­a­halál­kérdését­emlegették, nem­ véletlen­ (a­ szöveget­ biztosan­ a­ propagandisták­ adták­ sanja­ szájába),­ és­ a születésnap­utáni­napon­a­német­Die Weltis­olyan­államfőként­emlegette­Titót,­akinek haláláról­évek­óta­barátai­és­ellenségei­is­spekulálnak,­de­most­ünnepelte­meg­87.

születésnapját:­„és,­úgy­tűnik,­a­legnagyobb­egészségben.”⁸

Tito­1980.­január­3-án­került­az­ország­legjobb­kórházába­kivizsgálásra,­a­legtekin-télyesebb­amerikai­és­szovjet­kardiovaszkuláris­szakértők­érkeznek,­január­12–13-án megoperálták­Ljubljanában.­a­világsajtó­készen­állt,­így­a­szabad­európa­rádió­archí­-vumában­megtalálhatóak­a­már­január­közepén­angolul­és­németül­is­megírt­hírek, összefoglalók­a­halálhír­megérkezésére,­még­a­halál­okát­is­tudva,­de­jelezve,­hogy­a hír­„Tito­haláláig­embargó­alatt”­áll­(„Jugoszlávia­elnöke,­Josip­Broz­TITo­halott.­halá­-lának­oka,­hogy­a­bal­lábában­blokkolódott­a­vérkeringés.”)⁹a­németül­megírt,­sűrűn gépelt­12­oldalas­nekrológban­áttekintik­az­egész­életét,­de­idézik­konrad­adenauert:

„Tito­úr­közönséges­bűnöző”.­kiemelik,­hogy­a­betiltott­Praxis,­a­jugoszláv­újbaloldaliak filozófiai­folyóirata­kis­sztálinnak­nevezte­Titót,­aki­üldözte­a­vallást­is­stb.¹⁰a­naponta

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

6­ Tita,­ipak,­dvaput­sahranili.­Glas Javnosti, 2006.­március­5.

7­ „Tito­birthday­tomorow”­by­stephen­h.­Miller,­Belgrade,­May­24­1979­(ap),­hu­osa­300-10-4,­Box­72,­rL­research­Institute,­Balkan­section,­yugoslav­Biographical­Files­I.

8­ carl­Gustaf­ströhm:­Lebt­und­laesst­leben.­Die Welt,1979.­május­26.

9­ hu­osa­300-10-4,­Box­72,­rL­research­Institute,­Balkan­section,­yugoslav­Biographical­Files­I.

10­ cím­nélkül,­ill.­felül­a­megjegyzés:­Beachten­sie­auch­unsere­beiliegende­kurzfassung­des Tito-Lebens,­1980.­I.­15.,­hu­osa­300-10-4,­Box­72,­rL­research­Institute,­Balkan­section, yugoslav­Biographical­Files­I.

feltett­kérdés:­mi­lesz­Jugoszláviával­Tito­után?­a­már­lassan­két­évtizedes­kérdés­egyre gyakrabban­jelenik­meg­a­nyugati­sajtóban.­a­középpontban­a­hadsereg­szerepe­áll, amelynek­a­„belső­és­külső­ellenséggel”­is­számolnia­kell,­ott­az­egymilliónyi,­nyugaton dolgozó­vendégmunkás,­de­az­ország­is­mély­gazdasági­válságban­van.­Tito­halála­után az­új­vezetés­aligha­koncentrálhat­a­külpolitikára,­mert­az­annyira­Tito­személyéhez kötődött­–­így­az­egyik­összefoglaló.¹¹

a­keringési­zavarok­a­hírek­szerint­cukorbetegsége­miatt­léptek­fel,­vérrögöt­távolí-tottak­ el­ bal­ lábából,­ melyet­ január­ 20-án­ amputáltak.­ Február­ 15-én­ az­ orvosok közleményben­tudatják,­hogy­állapota­szerdán­„kritikus”­volt,­mivel­„fél-kómába”­esett.

ám­ január­ 27-én­ maga­ nikola­ Ljubičić­ tábornok,­ a­ szövetségi­ honvédelmi­ miniszter (később­két­évig­az­ország­elnökségének­elnöke)­tájékoztatta­Titót­a­hétvégi­gyakorla-tokról­a­határ­mentén,­amire­indoklásuk­szerint­a­szovjetek­afganisztáni­intervenciója miatt­ is­ szükség­ van,­ mert­ úgy­ vélik,­ a­ szovjetunió­ sosem­ mondott­ le­ arról,­ hogy­ a blokkjába­terelje­az­országot.¹²vagyis­a­hadsereg­felkészült­és­–­vár.­ahogyan­vártak­a határ­túloldalán­is,­csak­már­ott­is­inkább­szenilis,­a­valóságtól­elrugaszkodott­aggas­-tyánok­ültek­a­csúcspozíciókban.­így­a­szomszédos­Magyarországon­február­19-én­az állampárt­politikai­bizottsága­is­tárgyalta,­hogyan­készüljenek­fel.­Jegyzőkönyv­rögzí­-tette­a­határozatot,­hogy­„ha­Tito­elvtárs­állapota­rosszabbra­fordulna”,­három­elvtárs tegyen­ részvétlátogatást­ a­ jugoszláv­ nagykövetségen,­ kettő­ meg­ majd­ menjen­ el­ a temetésre.­de­épp­a­Magyar­szocialista­Munkáspárt­főtitkára,­kádár­János­vette­észre, hogy­ha­valakinek­rosszabbodik­az­állapota,­azért­még­nem­kell­részvétet­nyilvánítani, és­saját­kezűleg­javította­ki­a­dokumentumon­és­írta­be­a­félmondat­helyébe,­hogy:

„elhunyta­bekövetkezne”.

a­jugoszláviai­sajtó­–­kissé­perverz­módon­–­eközben­azon­örvendezik,­így­a­belgrá-di­Politikais­január­25-én,­hogy­260­külföldi­újságíró,­különleges­tudósító­tartózkodik itt,­és­soha­nem­foglalkoztak­ennyit­Jugoszláviával,­mint­akkor.­azaz­büszkeséggel­tölti el­őket,­hogy­ennyien­érdeklődnek­az­ország­iránt­–­pedig­hát­a­tudósítók­keselyűkként várják­a­halálhírt...­a­Politika a­külföldiek­unott­cikkeiből­a­dicsőítő­közhelyeket­idézi:

„biztosak­az­alapok”,­az­ország­kelet­és­nyugat­közt­„a­világ­kicsiben”,­„minden­nor-málisan­funkcionál”,­a­kommunizmus­új­fajtája­ez,­és­az­ország­saját­lábára­állt­Titónak hála­–­idézik­például­a­londoni­The Timesból.¹³ ám­a­külföldi­jelentések­már­a­diplo-matákat­idézgetik,­megfigyelhető-e­például­a­hadsereg­erőteljesebb­aktivitása.^14­vagy hogy­mi­történik­az­állami­médiában,­s­amikor­február­15-én­Tito­válságos­állapotáról szólnak­a­hírek,­nem­kerüli­el­figyelmüket,­hogy­a­tévéhíradót­megelőző­rajzfilmet­nem

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

11­ What­after­Tito?­–­Munich,­8­January­1980­(rad/stankovic)­-­hu­osa­300-10-4,­Box­72,­rL research­Institute,­Balkan­section,­yugoslav­Biographical­Files­I.

12President Tito hears report on steps taken by Yugoslav forces to test their readiness.London, January­ 28,­ 1980,­ hu­ osa­ 300-10-4,­ Box­ 73,­ rL­ research­ Institute,­ Balkan­ section, yugoslav­Biographical­Files­I.­

13­ svet­je­o­Jugoslaviji­pisao­ovih­dana­vise­nego­ikad.­Politika,­1980.­január­25.,­2.­p.

14­ yugoslav­broadcasting­takes­on­subdued­tone,­by­stephen­h.­Miller,­Belgrade,­Feb­15­1980 (ap),­hu­osa­300-10-4,­Box­72,­rL­research­Institute,­Balkan­section,­yugoslav­Biographical Files­I.

vetítették,­és­Tito­kommunista­partizánjairól­szóló­filmeket­ismételgetnek­a­szórakoz-tató­programok­helyén.¹⁵

a­naponta­kiadott­jelentéseket­Tito­egészségügyi­állapotáról­hónapokon­át­studíroz-zák,­és­sokan­érezték­úgy,­hogy­a­kreml-asztrológusoknak­lesz­igazuk,­akik­korábban még­úgy­vélték,­amint­meghal­Tito,­az­oroszok­bemasíroznak­Jugoszláviába.­ám­ekkor ezt­a­típusú­paranoiát­legfeljebb­a­jugoszláv­hadsereg­vezetői­osztották,­akik­épp­a­fe­-szültség­fenntartásában­voltak­érdekeltek,­hogy­(későbbi)­létük­is­indokolt­legyen.­a jugoszlávot­európa­4.­legerősebb­hadseregének­tartották,­de­relatíve­fejlett­hadiipara is­sokak­érdekét­szolgálta,­azaz­fennmaradása­is.­a­nyugati­diplomaták­inkább­már­a temetés­után­érdeklődnek,­és­készülődnek­a­delegációk,­amiről­az­ap­számol­be,­pedig Tito­még­mindig­nem­halt­meg:­„az­usa,­a­brit,­ausztrál­és­más­nyugati­nagykövetségek kapcsolatba­ léptek­ a­ jugoszláv­ hatóságokkal,­ hogy­ pontosítsák­ Tito­ későbbi­ (sic!) temetése­tervének­részleteit.”­Már­folynak­a­találgatások,­kik­vezetik­a­küldöttségeket, így­megemlítődik­az­usa­alelnökének,­Walter­Mondale-nak­a­neve,­Margaret­Thatcheré és­az­edinburgh-i­hercegé,­francia­részről­pedig­az­elnököt,­Giscard­d’estaing-et­várnák (de­ő­aztán­nem­jött).¹⁶

az­április­30-i­közlemény­már­májkárosodásról,­sárgaságról,­tüdőgyulladásról­szá-mol­be,­jelezve,­hogy­minden­a­cukorbetegséggel­indult.­Május­1-jén­kicsit­jobban­van, 2-án­ változatlan­ az­ állapota­ –­ írja­ az­ orvosi­ konzílium.¹⁷ a­ párt­ napilapjában,­ a Borbában­eközben­sorra­jelennek­meg­a­Titónak­szánt­üzenetek:­„Titónak­–­harcos munkásüdvözlet”,­május­1.­ünnepe­kapcsán­is­a­szocreál­stílus,­a­már-már­elfeledett militarista­nyelvezet­figyelhető­meg:­„a­munkagyőzelmek­nagyobbá­tették­az­ünnepet”,

„Ünneplés­ a­ forradalmi­ hagyományok­ (sic!)­ alapján”,­ „három­ fronton­ a­ gyorsabb fejlődésért”.­és­kiemelik:­„egyre­több­ksz-tag”­van.­Május­4-én,­vasárnap­a­Borbamég hozza­az­orvosi­konzílium­jelentését,­mint­kiderült,­az­utolsót:­„könnyebb­javulás”,­„de általában­az­egészsége­nagyon­súlyos­állapotban­van”­–­írják.

15­óra­5­perc

Tito­113­nap­után­hal­meg­Ljubljanában,­15­óra­5­perckor.­délután­splitben­rangadót játszik­a­két­nagy­rivális,­a­horvát­hajduk­és­a­szerb­crvena­zvezda.­a­mérkőzés­a­43.

percben­megszakad,­a­hangosbemondó­ekkor­közli­Tito­halálhírét.­a­játékosok­és­a bírók­a­középkörnél­sorakoznak­fel,­több­játékos­az­arcába­temetkezve­sír,­sírnak­a játékvezetők,­ a­ pályamunkások,­ a­ szurkolók...­ egyperces­ csendet­ hirdet­ a­ spliti­ pol-gármester,­csaknem­ötvenezren­éneklik­a­dalt:­„Tito elvtárs, megfogadjuk néked, hogy utadról le nem tér a néped”, majd­ a­ jugoszláv­ himnuszt­ is.­ Minden­ tévé­ és­ rádió felkészülten­szakítja­meg­a­műsorát­és­mondják­be­a­hírt.­este­nem­ürültek­ki­teljesen

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

15­ nigh­lead­on­Tito­by­stephen­h.­Miller,­Belgrade,­Feb­14­1980­(ap),­hu­osa­300-10-4,­Box 72,­rL­research­Institute,­Balkan­section,­yugoslav­Biographical­Files­I.

16­ ap­on­Tito’s­deteriorating­condition,­Belgrade,­april­21­1980.,­hu­osa­300-10-4,­Box­72,­rL research­Institute,­Balkan­section,­yugoslav­Biographical­Files­I.

17 Borba,1980.­május­3.

az­ utcák­ oly­ korán,­ az­ emberek­ az­ újságok­ különkiadásait­ várták:­ a­ pártlap­Borba hatalmas­ betűkkel­ csak­ ennyit­ írt­ ki:­ TITo,­ a­ bulvárlap­Novosti pedig­ azt,­ hogy­ „Tito halott,­de­műve­él”.

az­ország­elnöksége­is­összeül,­hétnapos­gyászt­hirdetnek,­félárbocra­engedik­a zászlókat,­ minden­ nyilvános­ kulturális,­ szórakoztató,­ sport-­ és­ egyéb­ rendezvényt lemondanak.­a­megemlékezések­egymást­érik,­hatodikán­kommemorációt­tartanak­a szövetségi­ parlamentben,­ melyen­ Lazar­ koliševski,­ az­ elnökség­ elnöke­ és­ vladimir Bakarić­ elnökségi­ tag­ tart­ beszédet.­ a­ hadsereg­ is­ e­ napon­ emlékezik­ meg főparancsnokáról,­nikola­Ljubičić­tábornok,­honvédelmi­miniszter­a­külföldnek­üzenve felteszi­ a­ kérdést:­„Akad a világban olyan, aki azt kérdi: mi lesz Jugoszláviával Tito után? A válaszunk: Tito – lesz.” a­költői­válasz­a­hadsereg­részéről­azonban­inkább­arra utal,­ hogy­ Jugoszlávia­ –­ lesz,­ a­ hadsereg­ megvédi.­ a­ párt­ lapja­ másnap­ az­ akkor magától­értetődő,­ma­persze­inkább­paradoxonnak­tűnő­címet­adja­az­erről­az­ese­-ményről­ szóló­ cikkének:­ „korának­ leghumánusabb­ harcosa.”¹⁸ a­ későbbi­ napok üzenetei­sem­különbözőek,­gyakran­abszurdak­is,­íme,­pár­cím­a­május­8-i­lapszámból:

Tito­után­Tito­lesz;­Tito­útján;­az­élet­nem­halhat­meg;­Tito­nem­halt­meg­–­Tito­nem­hal- hat­meg­(idézik­Milka­planincot,­a­horvát­ksz­kB­elnökét);­Tito­maga­a­mi­forradal-munk­ (idézik­ hamdija­ pozderacot,­ a­ boszniai­ kB­ tagját);­ Tito­ művén­ még­ stabilabb Jugoszlávia­épül­majd­fel­(idézik­vojo­srzentićet,­a­montenegrói­kB­elnökét).

nem­lehet­nem­észrevenni,­hogy­az­elhangzó­jelszavak,­miszerint­Tito­nem­is­halt meg,­hanem­él,­azaz­halhatatlanságának­folyamatos­emlegetésének­ki­nem­mondott célja,­értelme,­hogy­azt­bizonygassák­maguknak,­de­a­külföld­felé­is:­Tito­halhatatlansá-ga­ valójában­ a­ vele­ szinte­ azonos­ Jugoszlávia,­ az­ ország,­ a­ szocialista­ rendszer,­ a jugoszláv­önigazgatás,­a­néphadsereg,­egyszóval:­az­aktuális­hatalom­halhatatlanságát jelenti.­ez­persze­nem­új­dolog:­ezernyi­példát­találhatunk­mind­a­királyok,­mind­később az­első­kommunista­vezérek­halála­kapcsán.­a­vezér­nem­halt­meg,­vagyis­továbbra­is ott­őrködik­a­rendszer­fölött,­ilymód­is­igazolva­a­fizikai­helyére­lépő­új­uralkodókat.

ahogyan­ a­ pápa­ is­ meghal­ mint­ ember,­ de­ a­ szentszék­ örök.¹⁹ Tito­ a­ szocialista Jugoszlávia­alapító­atyjaként­vallásalapító­szerepbe­kerül,­minden­az­ő­sorsával­kap­-csolódik­össze­–­ám­ritkán­találunk­olyan­példát,­amikor­a­hatalmas­mű,­ez­esetben Jugoszlávia,­és­annak­maltere,­„civil­vallása”,­azaz­az­integráló­erő,­a­jugoszláv­szocia­-lista­önigazgatás­röpke­egy­évtized­alatt­semmivé­váljék.

a­jugoszláviai­újságok­mindegyike­hatalmas­terjedelemben­foglalkozik­a­következő napokban­az­elhunyttal,­lényegében­más­alig­kerül­a­lapba­(leginkább­csak­külpolitika).

az­abszurd­szocialista­nyelvezet,­amely­az­ötvenes­évek­után­lassan­megkopott,­most újra­előkerül,­leggyakrabban­az­ún.­társadalmi-politikai­szervezetek­üzenetei­révén:­így az­egyik­szerint­Tito­„gondolatai­mindig­az­ember­felé­irányultak”.²⁰Megszólaltatják­az utca­emberét,­a­munkást:­„különös,­hogy­bár­velem­senki­sem­közölte­a­hírt,­éppen­az

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

18­ najhumaniji­ratnik­svog­vremena.­Borba,­1980.­május­7.

19­ a­halál­átpolitizálásáról­lásd:­Todor­kuljić:­Tanatopolitika:­upotreba­leša,­besmrtnosti­i­nesmr-tosti.­Godišnjak za društvenu istoriju, 2011/3.

20­ a­Jugoszlávia­dolgozó­népe­szocialista­szövetségének­részvéttávirata.­Magyar Szó,­1980.

május­5.

utcán­voltam,­mégis­rögtön­megéreztem,­mi­történt,­annyira­megváltozott­az­emberek hangulata.”­ a­ munkások­ munkása,­ a­ bányász­ is­ előkerül­ a­ tárnából:­ „amióta­ Tito elvtárs­betegeskedett,­sohasem­szálltam­le­zsebrádió­nélkül­a­tárnába­–­mondta­egy tuzlai­bányász.­–­Ilyen­módon­értesültem­a­haláláról­is.”²¹apró­szépséghiba,­hogy­egy mély­ bányában­ aligha­ foghatóak­ zsebrádióval­ a­ rádiójelek.­ a­ munkahangulat­ a következő­napokban­sztahanovi,­az­ötvenes­évekre­emlékeztet:­az­ún.­munkaközös­-ségek­fogadalmakat­tesznek,­hogy­még­többet­és­eredményesebben­dolgoznak,­van, ahol­egy­órával­korábban­kezdik­a­munkát,­vagy­munkaversenyt­hirdetnek,­s­a­normát 15­ vagy­ 30­ százalékkal­ dobják­ túl,­ mint­ a­ zágrábi­ téglagyárban­ vagy­ a­ bányászok

utcán­voltam,­mégis­rögtön­megéreztem,­mi­történt,­annyira­megváltozott­az­emberek hangulata.”­ a­ munkások­ munkása,­ a­ bányász­ is­ előkerül­ a­ tárnából:­ „amióta­ Tito elvtárs­betegeskedett,­sohasem­szálltam­le­zsebrádió­nélkül­a­tárnába­–­mondta­egy tuzlai­bányász.­–­Ilyen­módon­értesültem­a­haláláról­is.”²¹apró­szépséghiba,­hogy­egy mély­ bányában­ aligha­ foghatóak­ zsebrádióval­ a­ rádiójelek.­ a­ munkahangulat­ a következő­napokban­sztahanovi,­az­ötvenes­évekre­emlékeztet:­az­ún.­munkaközös­-ségek­fogadalmakat­tesznek,­hogy­még­többet­és­eredményesebben­dolgoznak,­van, ahol­egy­órával­korábban­kezdik­a­munkát,­vagy­munkaversenyt­hirdetnek,­s­a­normát 15­ vagy­ 30­ százalékkal­ dobják­ túl,­ mint­ a­ zágrábi­ téglagyárban­ vagy­ a­ bányászok

In document Fó­ruM­Tár­sa­da­LoM­Tu­do­Má­nyI­szeM­Le neGyedévenkénT­MeGJeLenő­Tu­do­Má­nyos­Fo­Lyó­Ira­T XIX.­év­fo­lyam (Pldal 83-91)