Yinkovcei végv

A

t ö r v é n y h a t ó s á g n e v e _Terüle

t • kilométe- rekben Lakosok az 1870. nép- számlálás szerint Járások száma Községek száma **) Sz. kir. és kiv. városok száma

4. Fiume megye

Bukkari sz. kir. város . . . Zeng város

1,554.91 44.88 0.57

82,658 1,800 3,231

5 372 35 1 1

1 összesen . 1,600.36 87,689 5 407 2 5. Belovár megye

Belovár város

Ivanics város . . . .

3,245.05 4.60 0.57

123,325 2,151 672

8 363 1 1 1

1 összesen . 3,250.22 126,148 8 365 2 Horvátország egészen . 12,868.52 776,714 45 2,509 8 b) T ó t o r s z á g .

1. Szerém megye 2,487.15 122,592 6 , 120 —

2. Yerőcze megye

Eszék sz. kir. város . . . 4,678.53

53.51 166,072

17,247 8 292 1 1 összesen . 4,732.04 183,319 8 293 1 3. Pozsega megye

Pozsega sz. kir. város . . . 2,330.63

24.16 70,438

2,962 • 7 281 1 1 összesen . 2,354.79 73,400 7 282 1 Tótország egészen . . 11,765.36 379,311 21 695 2 Horvát-Tótország együtt . 22,442.48 1.156,025 66 3,204 10

só

A

t ö r v é n y h a t ó s á g n e v e

_Terüle

t • kilométe- rekben Lakosok az 1870. nép- számlálás szerint Járások száma Községek száma**) Sz. kir. és kiv. városok száma

Pétervárad város . . . . Zimony város

2,953.96 77.02 34.52 48.33

76,565 4,315 4,345 9,473

*)

*)

1

1 1

1 1 1

összesen . 3,113.83; 94,698| *) _*) 3 A Végvidék összesen . 18,901.091 691,095| — | — 7 A birodalom összesen 321,752 88|15.426,249| — | — | —

12,792 56 442,796 — — —

Főösszeg . 334,545.44|15.869,045| f ) | — j —

S ezzel áttérhetünk a magyar állam részletes helyrajzára.

A) M a g y a r o r s z á g .

A tulajdonképeni Magyarország (az anyaország) Európa közép-táján, az osztrák magyar monarchia kel.-kel.-déli részén, az ész. szél.

44° 30' s 49° 38'-e, továbbá a kel. hossz. 32° 44

¹

/*°-a között terül el.

Legnagyobb hossza kelet-nyugoti irányban körülbelül 150, legnagyobb szélessége pedig észak-déli irányban mintegy 90 műdet tesz egyenes vonal-ban. Kiterjedése 4682.

5

2 osztr., vagy 4893.84 földrajzin mfld volt a határ -őrvidéki részek bekebelezése előtt. E bekebelezés megtörténtével azonban 164 osztrák • mfld járulván az ország testéhez : mai területe (Fiumét is ide értve)4870,8c osztr., vagyis 5089.

¹⁰

földrajzi • mfldet(=280,389.

⁷³

• kilometert) tesz; népességének száma pedig az 1870. népszámlálás szerint 13.561,245 lélek, s így egy • műdre átlag mintegy 2982 lakos jut.

Az ország határait, természeti viszonyait, politikai helyzetét és közművelődési stb. állapotait föntebb már vázolván, a következőkben főleg csak a helyrajzi ismertetésre fogunk szorítkozni.

Birodalmunk e része részint történelmi, részint és főleg természeti alapokon öt kerületre oszlik, melyek: 1. a Dunán inneni, 2.Dunán túli, 3. a Tiszán inneni, 4. a Tiszán tuli és 5. Királyhágón tuli vagy erdélyi kerületek. A kerületek ismét megyékre, ezek pedig járásokra osztva képezik a közigazgatás keretét. A jelenlegi 65 megye sem számra, sem területre nézve nem egyenletesen oszlik meg a kerületek közt. Legna-gyobb területü a Tiszán tuli, legkisebb pedig a Tiszán inneni kerület. Ez-előtt a négy régibb kerületben úgynevezett kerületi táblák (első folyamo-dású törvényszékek) voltak, melyek a kerületeket politikai közigazgatási

A *)-gal jelzett rovatok a területrendezés által változást szenvedvén, s az illető adatok még megszerezhetők nem lévén, üresen hagyattak.

**) A kapcsolt községek, telepek stb. is ide vannak értve.

t) A mennyiben a számadatok nem mindenben vágnak össze, annak oka az, hogy egy részről a volt Végvidék területe még nincs szabatosan fölmérve, más rész-ről pedig, hogy Horvát-Tótországban s a végvidéken 1873-ban az új politikai beosz-,tás miatt újabb népszámlálás eszközöltetett.

52*

területekké emelték; ma azonban a kerületek inkább csak földrajzi elne-vezések, melyekkel sem a törvénykezési, sem a pénzügyigazgatósági, sem a katonai, sem a posta- és távirdai parancsnokságok s illetőleg igazgatósá-gok határai nem esnek össze. Történelmi szempontból mint kerület leg-több jelentőséggel bir a Királyhágón túli kerület, melyről csak az 1876.

X X X I I I . t. c. életbelépte óta mondható el, hogy a legszűkebb értelem-ben vett Magyarországgal már teljesen és tökéletesen egyesítve van.

Leírásunkban a kerületek fentebbi során fogunk baladni.

I . A dunáninneni kerület. E z a kerület Felső-Magyarország és a

két magyar alföld egy-egy jókora részére terjed ki. Körrajza egy de-rékszögű háromszögre s egy hosszú egyközényre bontható föl, melyek Vácnál függnek össze s együtt észak-déli irányban az egész országot végig érik. Határai nyugoton csaknem szakadatlanul a Duna, délen szin-tén ez, keleten Szolnokig nagyobbrészt a Tisza, onnan túl a Cserhát, Ki-rályhegy és Kriván vonala, északon és északnyugaton pedig a batár a Kár-pátok és a Morva folyó. Van benne 13 megye, u. m.: 1. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye, 2. Bács-Bodrog, 3. Nógrád, 4.Hont, 5. Esztergom, 6. Bars, 7. Zólyom, 8. Liptó, 9. Árva, lü. Turóc, 11. Trencsén, 12. Nyitra és 13.Po-zsony. Az egész kerület tehát a Duna jobb partján terül el; csupán Pest és Esztergom megyék nyúlnak át egy-egy kis részökkel a Duna jobb part-jára. Ez országrész 3 hosszasági és 4 szélességi foknál bővebben terjed-vén ki, nagy változatosságot mutat fel úgy természeti viszonyait, vala-mint terményeit és lakosait is illetőleg. Északi része egész a zordonsá-gig hegyes és vízben elég gazdag, mig közép és főleg déli részén az alföld^az uralkodó, melynek a Dunán és Tiszán kivűl alig van egyéb vize. Éghajlata Vácon fölül inkább hegyvidéki, mig azon alul egészen al-földi, de mindenütt egészséges. Eent inkább a bányászat és baromtenyész-tés, lent inkább a földmivelés képezi a lakosság főfoglalkozását, mig közép-táján az ország fővárosa a kereskedésnek és iparnak szerez elsőrendű fontosságot. Északi részén a tótság, a nyugotin a németség és magyarság, középtáján a magyarság, legdélibb részén pedig a déli szláv (szerb) elem van túlsúlyban. (Á területrendező törvénynek ide vonatkozó módosításait lásd e cikk folyamán és végén.)

1. PestPilisSoltKisKun megye. E m e

-gye északi és észak-nyugoti csekély ré-szét kivéve, egészen rónaság. Eőteste a Duna és Tisza folyók között terül el. A Duna jobi) partján esö részét a Vértes liegység ágai borítják, míg az osztrák ál-lami vasúttól északra esö részét a Cserhát dombsorai foglalják el. E megye a »terü-letrendező törvény« folytán közelebb mind területéhen, mind népességében tetemes gyarapodást nyert, a mennyiben a Kis-kunságnak benne esett részei ide kebe-leztettek. Ezelőtt 188.37 Q mfldnyi terü-leten 775 ezer lakost számlált. Mostani kiterjedése és népessége a legújabb kimu-tatás szerint 238,os • mfd 837,302 lakossal.

A Dunán és Tiszán kivül alig van e megye

területén néhány jelentéktelen patak ; de annál több itt a tó, főleg Izsák, Fülöp-szállás és Félegyháza között, melyek kö-zül néhány a fél Q mfldnyi területet is eléri. A Duna több szigetet képez a me-gye területén, melyek közül nevezeteseb-bek : a szentendrei (vagy monostori) szi-get Vácnál, a Margit-sziszi-get (hajdan Nyu-lak szigete) Buda és Pest között, s a Cse-pel (vagy ráckevi) sziget Budapesten alul.

A föld mindenütt eléggé termékeny e me-gyében. A délibb részeken legtöbb a gabna és gyümölcs, valamint legvirágzóbb az állattenyésztés ; is az északibb részek el-lenben fában, szőlőben és ásványos vizek-ben leggazdagabbak. Az ipar és kereske-dés nemcsak e megyét, hanem az egész

4*

52

országot illetőleg legvirágzóbb Budapes-ten és környékén. Vasútjai: a déli, az

osztr. állami, a budapest - miskolci, a tiszavidéki s az alföldi. Országútjai nem dicsérhetők. Vízi útjai a Duna és a Tisza. A lakosok nyelvökre nézve ma-gyarok, németek, tótok, szerbek és oláhok;

az utóbbiak száma igen csekély; val-lásra nézve pedig róm. katholikusok (legszámosabban), aztán helvét és ágos-tai vallású protestánsok (unitáriusok és más protestáns felekezetűek igen keve-sen), végre görög-nemegyesültek és zsi-dók stb. Az összes lakosságnak a Kis-Kunság bekebelezése előtt 76.,0%-ka volt a magyar s igy e megye a magyarság túl-nyomósága tekintetében eddig a 18-ik he-lyet foglalta el az országban. Ez arány azonban tetemes változást szenvedett ama bekebelezés folytán, minthogy a bekebe-lezett részek lakossága csaknem kizárólag tiszta magyar. Van e megyében 2 királyi, 1 érseki, 1 püspöki város, 28 mezőváros, 165 falu és mintegy 240 népes puszta. A megyegyülések helye Budapest. Nevezete-sebb helyek itt:

Budapest, a magyar birodalomnak fő-és legfontosabb s a magyar királynak székvárosa, a minisztériumnak és a leg-főbb központi hatóságoknak székhelye, egyszersmind szab. kir. város a Duna két partján az ész. szél. 47° 29' 44" —47» 49' 25"-e és a keleti hossz. 36» 42' 42" — 36»

43' 15"-e közt Bécstől 35 mfldnyire. Az itt székelő hatóságok közül kiemelendőb-bek : a magyar kir. kúria, a kir. tábla, kir. törvényszékek és járásbíróságok, a kereskedelmi és váltó-törvényszék, bánya-törvényszék, sajtóbiióság, pénzügyi, ál-lam-uradalmi jószág-, vasúti-, pósta- és távirdai igazgatóságok, fővámhivatal, do-hánygyári- és lottóigazgatóság, fémjelző hivatal, fogyasztási adó főhivatal, kato-nai és honvédparancsnokságok stb. stb. Né-pességét az 1870-i népszámlálás 270,476 léleknek találta (a katonaság nélkül) ; az 1876-diki (fővárosi) népszámlálás azon-ban már 295,254 lelket mutat ki, s ha ez összeghez oda számitjuk az állandóan itt állomásozó 13,954 főnyi katonaságot is, a mai lakosság 309,208 lélekre megy.

Budapest városa három főrészből áll, u.

m. Pestből, Budából és Ó-Budából (meg a Margitszigetből), melyek 1873-ban egye-sültek törvényesen s tömörültek egy nagy egészszé. (Kőbánya már e szerve-zés előtt Pesthez csatoltatott.) Addig a Jiárom külön város egészen saját alapokon

és külön-külön fejlődött, noha helyrajzi-lag már régóta össze valának nőve. E vá-rosok változatos története a honfoglalás idejénél jóval messzebb benyúlik a múltba A három közül legrégibb Ó-Buda, mely az egykori A q u i n c u m (aquae quinque) helyén fekszik, s bol egy római vízveze-ték és fürdő maradványai még ma is lát-hatók. Buda várának alapítását Attila korába teszi a hagyomány, mely szerint az eleintén Etelvárának neveztetett, de később mégis Budának, az Attila testvé-rének nevét örökölte. Buda már az Árpá-dok alatt is gyakran volt királyi lakhely, s mint ilyen, mind fényben, mind terje-delemben sokat gyarapodott; fénykorát azonban Mátyás király idej ében élte, mi-dőn a magyar hatalomnak, művészetnek és tudománynak igazi középpontjává avat-tatott. Azontúl folyton hanyatlott, főleg a törökhódoltság idejében, mígnem a mult században ujabb fejlődésnek indult, ma pedig dicsőséges uralkodónk intézkedései folytán ismét régi fénypolca felé közeleg.

Pest alapittatása szintén megelőzi őseink bejövetelét; de Buda mellett évszázado-kon át csak mint igen jelentéktelen kis szomszéd tengődött. A tatárpusztitás egé-szen semmivé tette; de IY. Béla intézke-dései folytán újra kikelt romjaiból és csak-hamar kerített várossá nőtt. Mátyás király már Pestet is szab. kir. várossá tettes attól kezdve folytonosan emelkedett, bár némi nagyvárosi jelleget csak a XVIII. század elején kezdett magára ölteni. Attól fogva hovatovább jelentékeny tényezővé emel-kedett e város hazánk politikai, nemzet-gazdasági és társadalmi életében. Különös említést érdemel Pest emelése" és szépítése körül József nádor, ki 1808-ban szépitű-.bizottságot létesitettbenne, nemkülönben

Széchenyi István gróf, kihez Pestnek any-nyi nevezetes emléke fűződik. Az 1838-ki (márc. 13) nagy árvíz rémítő károkat okozott ugyan a városban, de egyszer-smind okozója lön annak, hogy utána a város mondhatni ujjá alakult. Az eddigi rendetlen, piszkos utcák és silány házak helyén szabályos utcák és térek, ezek mentén pedig egész palotasorok, sőt egész városrészek emelkedtek, melyeket a leg-újabb kor csak folytat és módosít, hogy fővárosunk minden tekintetben európai színvonalra emelkedjék. A függetlenségi háború zivatarai is nagyon megviselték az akkor még testvér-fővárost; de a szo-morú nyomokat csakhamar eltakarta a bekövetkezett csöndes, de folytonos tevé-kenység. Rendkívüli a főváros emelkedése

főleg napjainkban, midőn az egygyé lett bárom város egyesült ereje s az újra derült és itt központosuló alkotmányos élet ha-talma az országnak valódi szivévé s Európa legelső városaival versenyző me-tropolissá varázsolta azt.

Budapest, mint emiitők, a Duna két partján terjed el mértföldnyi bosszúság-ban és csaknem oly szélességben ; a város közepén áthaladó büszke folyamot nagy-szerű kőpartok és pompás palotasorok szegélyezik csaknem egész hosszában, a fényes partokat pedig ma már bárom nagyszerű hid iveli át, melyek közül a legfelsőt, a József főherceg által európai liirüvé emelt Margitszigetről, .mely alatt elhalad s melyre a bid közepéről egy hidszárnyat szándékoznak építeni, m a r -g i t s z i -g e t i b i d n a k (1500' h.), a középsőt, mely az akadémia palotája elől a királyi palota hegylába alá nyúlik, láncszerű szerkezetéről l á n c l i i d n a k (1230' b.) s végre a harmadikat, mely a Gellérthegyen alól (a »Kelenföld«-ön) vasrácsozatból készült négy merész ívvel (a feljárók nélkül mintegy 1200' b.) lépi keresztül a hatalmas folyamot, hogy a két partra futó vasúthálózatokat egy-mással kapcsolatba hozza, ö s s z e k ö t ő b i d n a k nevezik. Mind a bárom kőlá-bakon nyugvó vasszerkezetből áll, s egyik mint a másik, egyiránt remek a maga nemében. A negyedik hid mely a vám-ház elől épen a Gellérthegy alá nyúl-nék át, még csak tervben van.

Budapest határa aránylag igen cse-kély, alig több ugyanis másfél • műdnél, mely térnek'a város a felénél jóval többet foglal el. A pesti rész homokos síkon, a bu-dai ellenben hegyes-völgyes talajon fek-szik. Az előbbi ö t, az utóbbi pedig h a t , illetőleg h é t v á r o s r é s z b ő l áll, ugyanis a pesti részen a Dunára dőlő s középtájon eső b e l v á r o s t a L i p ó t T e r é z , J ó z s e f és F e r e n c z k ü l -v á r o s o k -veszik körül, mig a, budai ré-szen a második belvárost képző v á r körül a V í z i v á r o s , O r s z á g ú t , Ú j l a k , T a b á n (v. ráczváros) és K r i s z -t i n a v á r o s nevű külvárosok csoportosulnak, melyekhez végül még a k ü l -t e l k e k k e l együ-t-t Ó - B u d a járul.

Építészeti fény és szabályosság tekinteté-ben a pesti rész messze túlhaladja a bu-dait, bár a tevékenység e tekintetben az egész fővárosban oly élénk és állandó, hogy ez ma már ugy egészben, mint ré-szeiben egy igazi nagy városnak minden

jellegével bir. Az egész város ujabban X k e r ü l e t r e .van fölosztva, melyek mindenike külön elöljárósággal bir a központi tanács felsőbbsége alatt, mely-nek élén egy fő- ós bárom alpolgármester áll. A pesti részben 27 tér, 219 utca és mintegy batodfél ezer ház, a budaiban pedig mintegy negyedfélezer ház van számos utcákkal, de csak néhány térrel.

Az utcák közül legbosszabbak a közelebb megnyílt Sugárut·, a Váciut, Királyutca, Kerepesi és Üllői utak, a soroksári ut, a főút, s az Attila-utca stb.; legszebbek a váci- és Dorottya-utcák gazdag és fé-nyes kirakataikkal, a fürdő-utca. a sugárut-az országút (belső körút), a hatvani és kerepesi utczák stb., melyekhez méltán sorolható főleg a pesti Dunapart majd-nem egész hosszában. A térek közül em-litendőbbek: a Eerenc-József- (előbb Lánc-hid-)tér, Erzsébet- és Józseftér, a Gizel-latér, a pompás Corso a Dunaparton a lánchídon alul, a Városház- (előbb Szabad-ság-)tér, a Kálvintól·, a Szt.-György tere, a Sugárút két, nyolc-zsögletű tere, az Istvártér stb. A térek közül az Erzsébet-téren pompás kioszk, a JózsefErzsébet-téren a József nádor álló szobra, s a Szent György téren a Hentzi-féle szobor látha-tók. Közelebb szintén szobrok lesznek a lánchid-téren (Széchenyié és Eötvösé) és a Corso alsó végén (Petőfié.) Pompásnál pompásabb köz- és magánépületekben fő-városunk már ez idő szerint is oly gazdag, hogy csak a legkiválóbbak elsorolása is nagyon hosszura nyúlnék. Itt _elég lesz csak a következőket említeni: Építési je-lességénéi, de főleg páratlan fekvésénél fogva méltán tehetjük első helyre a ki-rályi palotát, mely a budai részen, az úgynevezett várbegyen, a még most is falakkal övezett vár déli végén foglal he-iyet s uralkodik az egész főváros fölött, oly kilátást nyújtva nemcsak az alatta hömpölygő Dunára, nemcsak a körötte terülő szép fővárosra, hanem a vele át-ellenben kitáruló nagy magyar Alföldre is, a milyennel Európának egy fejedelmi lakja sem dicsekedhetik. Itt őriztetnek a királyi hatalom jelvényei (a korona, kir.

pálca, kard, sz. István palástja stb.) Ré-szint ennek tőszomszédjában, réRé-szint tá-volabb, de szintén a várban vannak a kormány által használt, többé-kevésbé pompás paloták, ott van a Mátyás gót-izlésü (most épen újjáalakítás alatt levő) temploma, a várhegy keleti oldalán egy pompás gymnáziumi s egy hasonló reáliskolai épület, s lenn a Dunaparton

¿t», tova- '¡/^ 6.

54

több igen díszes magán-épület. A kir. palo-tához tartozó hegyoldali és hegylábi ré-szek Ő felsége kezdeményezése folytán egységes terv szerint építtetnek ki. Szin-tén nevezetes építmény a kir. palota aljában a Sikló s annak szomszédjában egyfelől a m. északi vasút palotája, másfelől a lánchidra nyiló nagyszerű alagút, mely a Dunapartot a Vérmezővel köti össze ; a nagyszerű katonai kórház s mellette a déli vaspálya állomási épü-letei, a fürdők, templomok; a gellért-hegyi (ízléstelen) fellegvár, a Széche-nyi-hegyi nyaralók, stb. A pesti részen, mint már említve volt, sokkal gazda-gabb és fényesebb az építkezés, számra nézve pedig össze sem hasonlíthatók a budai építmények az itteniekkel. Leg-kiválóbbak : a m. tud. akadémia pom-pás palotája, az erdélyi vasút palotája, a Tiiköri-ház, a Stein-ház, a Vigadó (re-doute), a Haas-palota (remek), a »Hun-gária«, a Thonet-udvar, a régi és uj (li-pótutcai) városház, a vámház, a posta-palota, a sugáruti építmények (paloták és villák), különösen a Művészház és a vas-úti nyugdíjintézet óriási palotája, a te-rézvárosi polgári iskola, a Lipót-temp-lom , a dohány-utcai zsidó-tempLipót-temp-lom (pompás mórizlésben), a nemzet« szín-ház és hozzátartozó palota, az 1-ső ha-zai takarékpénztár palotái, az egyetemi könyvtár épülete, a vegytani intézet, a nemzeti muzeum (szép kertjében a Ka-zinczy-, Berzsenyi- és Kisfaludy-szobrok-kal) s a körötte lévő fényes főúri paloták,

a józsefvárosi reáliskola, a népszínház, a különféle felekezetű templomok, a Lu-doviceum, a külső körút építményei, az egyetem orvoskari új épületei a kaszár-nyák, az osztr. és a magyar állami vas-pályák állomásházai, a fén3'es vendégfo-gadók és kávéházak, a vágóhíd sat. sat. ; a különféle gyárak pedig, főleg a város-nak északi és déli végein, ugy megszapo-rodtak, hogy valóságos gyárkülvárosokat képeznek, melyeknek sűrűn emelkedő s torony magasságú kéményei már messzi-ről elárulják, hogy e főváros a gyáripa-ros tevékenységnek is jelentékeny közép-pontja e hazában. Az utcák, terek és Du-napartok legnagyobbrészt burkolvák (ré-szint kővel, ré(ré-szint fával, ré(ré-szint pedig földszurokkal.) A város legnagyobb részét légszesz- és vízvezeték hálózza he, a főbb utakat és utcákat pedig lóvonatu vasút-hálózat futja be. E vasutak a városon kí-vül a szomszéd községek felé is jelenté-keny távolságra közlekednek. A város

környéke, főleg a budai részen, nyári la-kokkal és mulatóhelyekkel és sétatérek-kel van megrakva, melyek hggil emliteu-dőbbek a pesti oldídón? :í^VíU'osliget (az állatkerttel)js az Orczykert; a budai olda-lon a Széchenyi (sváb) hegy számos nya-ralóval, mulatóhelyekkel és egy mesteri-leg épített fogaskerekű vasúttal, mely Buda külső szélétől egészen a nevezett hegy tetejéig kapaszkodik, továbbá a zug-liget több festői részlettel és a Lipótmező (a nagyszerű tébolydával). A várossal a zugligetet is lóvonatu vasút köti össze.

De a maga neméhen valamennyi mulató-helynél szebb a pompás Margitsziget, mely nagyszerű parkírozása mellett pom-pás fürdővel (mely egy nagyszerű ártézi kútból nyeri a természetes melegvizet), szép nyárilakokkal, vendéglőkkel, vízve-zetékkel és lóvonatu vasúttal van ellátva.

Budapest a magyar birodalomnak mind a politikai élet, mind pedig a szel-lemi és anyagi műveltség terén legelső és legfontosabb középpontja. Állandóan itt tartatik (1848. óta) az országgyűlés; itt székel a minisztériumon s legfőbb ható-ságokon kívül Pest megye törvényható-sága, itt üti föl tanyáját minden országos vállalat. Nevezetességei a) a szellemi mű-veltség terén : a magy. tud. akadémia, a magy. nemzeti muzeum, a magyar ki-rályi tudomány-egyetem (jogi, bölcsé-szi, orvosi és róm. kath. hittani karokkal) a József-műegyetem, a Kisfaludy-társa-ság, a legközelebb alapított és szervezett Petőfi-társaság, a természettudományi, földrajzi és történelmi társaságok, az or-vosok, tanárok, mérnökök, néptanítók és kisdedóvók egyesületei, a helv. hitval.

protestánsok papnevelő akadémiája, a róm. katholikusok és mindkét protestáns felekezet gymnáziumai, az állami és városi föreáliskolák a kereskedelmi aka-démia, egy férfi- és 2 nőtanitó állami ké-pezde, a kisdedóvónők képző-intézete, az orsz. rajziskola és rajztanárképzö intézet, az orsz. zenészeti akadémia (szinészisko-lával), számos nép- és polgári iskola, sok kisdedóvó intézet, az orsz. nőképző egye-sület felsőbb leányiskolája, a női iparegye-sület és a magyar gazdasszonyok iskolái, az angol kisasszonyok nőnevelő intézete, sok magán fi- (katonai, kereskedelmi sat.) és nőnevelő intézet, a Ludovica akadémia, az állatgyógyászati iskola és a tornaisko-lák stb. Egyéb művelődési és művészeti intézetek : a nyilvános könyvtárak (aka-démiai, egyetemi és múzeumi), a nyilvá-nos képtárak (az akadémiában és a

mu-zeumban), a képző művészeti társaság, a színházak (nemzeti, népszínház, várház, két nyári színház és a német szín-ház ; az operaszín-ház most épül), a zeti zenetársaság (»zenede«), a nem-zeti kaszinó, az akadémiai kör, az iró k és művészek társasága, számos olvasó és politikai kör, melyek között legfonto-sabbak az országgyűlési pártok körei, a nemzeti lovagcsarnok, lövő csarnok (»lö-völde«) sat. Bészint művelődési, részint jótékonysági intézetek: a nagy számú nyomdák (melyek közt legfontosabb a 400 munkással dolgozó állami a várban), a vakok intézete, a magyar írók segély-egylete, a honvédmenház, a városi és fe-lekezeti árvaházak, a szegények háza, a zsidó aggastyánok menháza, a bölcsöház, a gyermekek menháza, számos kórház, melyek közt legfontosabbak a Bókus-kór-ház és az árvagyermekek kórBókus-kór-háza, két tébolyda, többféle gyámintézet, több jó-tékony nőegyesület stb.; — b) az anyagi műveltség terén emlitendöbbek a keres-kedelmet, ipart és közgazdaságot előmoz-dító intézetek, minők : a börze, a keres-kedelmi és iparbank, a leszámítoló (es-compte) bank, a földhitelintézet, a kisbir-tokosok hitelintézete, a hazai első és több kisebb takarékpénztár, a hitelbank s még számos biztosító, bank- és váltóüzlet; a kereskedelmi és iparkamara, több ipar-társaság, az orsz. gazdasági egyesület és más egyebek. A kézi és gyáripar már jelen-tékeny magaslatra emelkedett. A sokra menő iparos mellett van a fővárosban tiz gőzmalom, hajó- és fegyvergyár, több fonó-, szövet-, gép-, vegyész-, vas-, fém-öntő-, hutor-, gáz-, szesz- és olajfinomító-, bőr-, tégla-, kártya- és sok egyéb más gyár, több kőfaragó, kályha és edény-gyártó műhely, sok ötvös és órás s álta-lában az ipar majdnem minden ágának jelentékeny számú képviselője. Kereske-delme az egész birodalomban legélénkebb és legnagyobb akár az iparczikkek, akár a nyerstermények tekintetében. Nagy számú és fényes kereskedő boltjai bármely nagyvároséival kiállják a versenyt. Leg-fontosabbak ezek közt a szövet-, ékszer-, luha-, bútor-, vas-, diszmü-, termény-, porcellán-, üveg-, óra- stb. kereskedések ; a budapesti könyvkereskedések pedig a legszebbek és legválasztékosabbak közé tartoznak Európában. Vasúti és vizi ke-reskedelmi forgalma nem emelkedett ugyan még a kellő magaslatra, de mind a mellett már is oly élénk és nagyfontos-ságú, hogy Budapest, mint európai piac,

már is számot tesz. Van a fővárosban évenként négy nagyobb és nyolc kisebb vásár, melyeket a külföldi kereskedők is nagy számmal látogatnak. A városban a szárazi közlekedést a lóvonatu vasutak, társas- és bérkocsik, a Dunán pedig helyi gőzösök közvetítik. Van végre Budapest-nek több meleg fürdője (Budas-, Bác-, Lukács- és Császár-fürdők stb.), melyek gyógyító vizüket a vulkanikus hndai he-gyekből nyerik.Eöld-,kert- és szőlőmivelés-sel leginkább a budai és ó-budai lakosok egy része foglalkozik, kik főleg jeles borokat termelnek. A budai borok közt legjele-sebbnek a s a s h e g y i t tartják; vala-mint a b u d a i k e s e r ű v í z is Euró-paszerte híres. Végre megemlitendők még a nagyszerű kerepesi-uti temető, az egye-temi növénykert, a királyi várkert, s a budai hegyek közül a Sas-, János-, Hársfa-és Kecske-hegy, melyek a Széchényi hegy-gyei együtt részint szőlőikkel, részerint nyári lakaikkal, részint mulatóhelyeik-kel és sétautjaikkal nagyon emelik a főváros tájképét. Szintén érdekes a Kalváriahegy, melyen még ma is fennáll egy mecset, melyben Gül-Baba török szent hamvai nyugszanak, miért évenként rendesen meglátogatja keletrőt néhány török zarándok. E hegyen felül esik az ó-budai kikötő, a Gellérthegyen alul pedig a »Kelenföldön« az ismeretes budai sósforrások találhatók.

A fővárosnak, melyet még ennyiben is csak hiányosan rajzolhattunk, nemcsak belseje, hanem környéke is sebes haladás-nak indult. Különösen a pesti rész körött terjedő rónaság hovatovább élénk képet ölt. Gyarmat gyarmat után keletkezik itt, melyek mind csinosan és szabályosan épülnek s a külvárosoknak mintegy külső gyűrűjét képezik. Ilyenek már Erzsébet-falva, KossuthErzsébet-falva, Kis-Best, Bákosfalva ós az úgynevezett Százház. Mindezek mintegy előkészítik a főváros jövendő-beli terjeszkedésének talaját. Kőbánya vasúti állomással, híres serfőzéssel, mu-latóhelyekkel és a sertéskereskedők ta-nyáival. A főváros tőszomszédságában terül el a már emiitett Városliget, mely pompás fasorjaival, gyalog- és kocsi-útjaival, állatkertjével, mulató helyeivel, tavaival s szigetjeivel stb. számtalan látogatót csal a szabadba még télen is. Na-gyon emeli a Városligetet a bele torkoló Sugárút. Keletre innen terül el a történel-mileg nevezetes B á k o s m e z ő rajta az úgynevezett »királydomb «űjal.

Budát környező falvak: A l b e r t

-56

f a l v a ; fu. 449 német 1., kik többnyire mesteremberek. P r o m o n t o r fu. a.Du-na jobb partján 3844 német 1., kath. temp-lommal , vasúti állomással, kikötővel, posta- és táviróhivatallal, kastélylyal, kő-bányával s jó szőlőkkel ; Y ö r ö s v á r f u . 2533 német 1., katb. és zsidó templommal, postahivatallal, gabna-, kukorica- és bor-termesztéssel ; lakosai jó fuvarosok. T é-t é n y fu. a déli vasúé-t m. 2512 némeé-t 1., (, kath. és zsidó templommal, vasúti állo-t u , . mással, posállo-ta- és állo-táviróhivaállo-tallal s szinállo-tén / f í f - 3 f i jó szőlőkkel és kőbányával ; T o r b á g y

•fu. 1215 németi., katb. templommal. Búzája, szőlője s erdeje igen sok van. B u d a -k e s z i völgyben fe-kvő fu. 2900 német 1., postahivatallal, sok szőlő- és erdővel.

H i d e g k ú t fu. 1093 németi., hegyes völgyes batárra], mely főleg bort és ro-zsot terem. S o 1 m á r regényes tájon fekvő fu. 1428 német 1., kath. templom-mal s nagy káposzta-termesztéssel. Haj-dan vára volt. Ü r ö m fu. 700 német 1., katb. templommal, bor- és gabnatermesztéssel. József főherceg birtoka. B é k á s -M e g y e i · fu. melynek német (1000) la-kosai szőlő- és gyümölcstenyésztéssel foglalkoznak. A Duua balpartján Pesttől és zakra van Újpest, mely számos gyárai-val s iparos lakosaigyárai-val (12 ezer) a főváros-nak egyik legnépesebb telepe. P ó t fu. gróf Károlyi Istv. szép kastélyával s az általa épített bizanczi-izlésü templommal; van 2080 1., kik jó bort termesztenek; R á-k o s-P a 1 o t a fu. az osztr. állami vasút m. 3458 magyar 1., reform, és luth. temp-lommal, sok szép nyáii lakkal, vasúti ál-lomással, posta- és táviróhivatallal, szőlő-, gyümölcs- és búzatermesztéssel, élénk. te-henészettel stb. A falu és környéke a pesti-eknek kedves nyári mulatóhelyök. 8 z a-d a fu, melynek lakosai (1004) sok gyü-mölcsöt és bires bort termesztenek. Pest-től délre van S o r o k s á r fu. 4000-nél több német lakossal s kalapgyárral. — A megye más helységei : D u n a k e s z i fu.

az osztr. áll. vasút m. 1229 magyar 1., posta- és táviróhivatallal. C s o r n á d fu.

624 tót lakossal, luth. templommal, rozs-, krumpli- és bői-termesztéssel s baromte-. nyésztésselbaromte-. D n k a fubaromte-. 527 magyar 1baromte-.,

búza-, rozs-, árpa- és zabtermesztéssel.

S z ő d fu. 1380 tót s magyar 1., katb.

templommal s homokos, de jó határral, melyen úgy a rozstermesztés, mint a ba-romtenyésztés sikeres. A c s a fu. a Galga völgyében, igen szép fekvéssel. Van 1061 tót, magyar s német lakosa, luth. temp-loma, pompás kastélya (Prónayaké) szép

gyűjteményekkel stb. Termeszt rozsot, krumplit és kendert. P ü s p ö k-H a t v a n fu. a Galga vize m. 1224 magyar 1., katb.

templommal s jelentékeny határral, me-lyen jó bor, dohány, rozs, zab és krumpli terem. S z i l á g y fu. szintén a Galga m.

800 magyar 1 , kath. templommal s jó ha-tárral. Y á c-K i s-H a r t y á n fu. dombos vidéken 710 m. 1., reform, és kath. temp-lommal, bor- és szénatermesztéssel. Rá-t ó Rá-t h 738 Rá-tóRá-t 1. s gabnaRá-termeszRá-téssel. A falun átfutó patak jó malmot bajt. Z s i d ó fu. egy völgyben 697 tót s magyar 1., lutli.

templommal, nagy erdővel és szőlőkkel. ^ J · ^ ^ M á c s a fu. a Galga völgyében 1388 m a - ^ ^ gyar 1., hat-h, templommal, postahivatal- p , p lal s termékeny natárral, melyben E c s_«<i3*/»'y k e n d és M e g y e r k e nevü puszták vannak. Búzája, bora jó. Yan több vízi malma. V e r e s e g y h á z a fu. 1245 ma-gyar 1., reform, és kath. templommal s jeles fehér borral. D o m o n y fu. a Gal-ga völgyében, Aszód közelében 1244 magyar s tót 1., luth. és zsidó templommal

•s igen jó határral, mely a tiszta búzát is dúsan megtermi. Szőlője, legelője tetemes.

M o g y o r ó d fu. 1222 magyar 1., r. katb.

templommal, nagy határral, jó borral és kőbányával. Salamon király veszedelmé-ről emlékezetes. K e r e p e s fu. 1022 tót s magyar 1., kath. templommal, postahi-vatallal, szép tölgyes erdővel s dohány-termesztéssel. R á k o s-C s a b a fu. a bu-dapest-batvani vasút m. 1480 magyar 1., kath. és ref. templommal, vasfiti állomás-sal, postahivatallal, jó gabnatermő határral s juhtenyésztéssel. R á k o s K e -r e s z t ú -r fu, a Rákos patak és a buda-pest-batvani vasút m. 2444 magyar 8 tót . 1., luth. és zsidó templommal, a Podma-niczkyak szép kastélyával, jó búza- és bortermesztéssel. C i n k o t a fu. 1335 tót és németi., lutb. templommal, j ó határ- ,

•ral s juhtenyésztéssel. Vác püspöki vs. Vest-y^ . tői északra a vasnt és a Duna mellett 12,090

1., katb. gymnázium, papnövelde, siketné- , y mák intézete, kórház,"tébolyda, nagy fe- iv·**·

gyencház, szép püspöki lak és székesegy- ( ' ház. JJP i l i s-C s a b a fu. 1309 német slV^.hÁ tót 1. ; sok burgonyát és dohányt ter- /SfftAi meszt; tehenészet/P i l i s S z e n t k e

-r e a z t f u . 880 tót 1. s mészégetéssel. C sö-m ö r fu. 1491 tót s nésö-met 1.; jó bort ter-meszt. Szentendre mvs. a Duna jobb part-ján szemben a hasonnevű szigettel; van egy I z b é g nevü külvárosa s 4683 né-met, szerb és magyar 1., kik jó bort ter-mesztenek. Van itt kath. és óhitű templom, járásbíróság, postahivatal, rév a Dunán és

In document A Magyar Birodalom leirasa [leírása!] különös tekintettel az 1876. XXXIII. törv.-cikkre (Pldal 51-61)