A z örmény katholikusok, kik csak 6 anyaegyházzal bírnak s a többi katholikusoktól csak annyiban különböznek, hogy miséjüket

anya-nyelvükön tartják, részben (5 erdélyi egyh.) az erdélyi r. kath. püspök, részben (az újvidéki egyh.) a kalocsai r. kath. érsek alatt állnak.

4.

A helv. hitv. reformátusok

egyházai demokratikus alapokon szer-vezvék és 5 egyházkerületbe osztvák, melyek ismét egyházmegyékre (trac-tus) vannak földarabolva. Mindenik egyházkerület élén egy-egy püspök (superintendens) és egy világi főgondviselő áll. Az öt püspök mai szék-helyei : Budapest (dunamelléki egyh. ker.), Újszőny (dunántuli egyh. ker.), Debrecen (tisztántuli egyh. ker.) és Kolozsvár (erdélyi egyh. ker.), bár e székhelyek Kolozsvár kivételével sem joggal, sem kötelességgel nem birnak az állandóságra. A dolog inkább ugy áll, hogy a hol a megvá-lasztott püspök lakik, ott van a püspöki székhely. Az egy egyházmegyék élén egy-egy esperes (néhol fő- és alesperes) és egy-egy világi segédfel-ügyelő áll. Különösebb jogokkal (pl. válóperekben való bíráskodás) csak az erdélyi egyházkerület bir, de a többi kerületre való hatás kül, a mennyiben az egyes kerületek még eddig központi hatóság nél-küli függetlenségben állanak egymás mellett. Ily központi hatóság (egyetemes konvent) szervezését már több ízben megkisérlék, de még ed-dig siker nélkül.

5.

A z ágostai hitv. evangélikusok

egyházai hasonló szervezetüek és szintén egyházkerületekre meg egyházmegyékre osztvák. Az egyházke-rületek száma itt is öt, melyek fölött azonban már az egyetemes kon-vent áll, melyben egy v i l á g i főfelügyelő elnököl. Az egyházkerülete-ket itt is püspökök (superintendensek), az egyházmegyéegyházkerülete-ket pedig

espe-Ballagi és Király földrajz.a. III. köt. - 3

34

resek kormányozzák. Püspöki székhelyek most: Pozsony (dunamelléki egyh. ker.) Nagy-Győr (dunántuli egyh. ker.), B.-Csaba (bányai egyh.

ker.) Rozsnyó (tiszamelléki egyh. ker.) és Nagy-Szeben (erdélyi

egy-ház kerület.) · 6.

A z unitáriusok egyházai

hasonló alapon szervezvék, de csak egy

egyházkerületet (az erdélyit) képeznek, mely szintén egyházmegyékre oszlik. Az egyház-kerület élén egy püspök áll, ki rendszerint, de nem ok-vetetlenül, Kolozsvárott székel.

7 . A görög keleti hitvaliásuak

egyházai szintén hyerarchiai alapokon szervezvék, mint a r. katholikusoknál A gör. kel. egyház élén a karló-cai (karlovici szerb) metropolita és a nagyszebeni (román) érsekség áll.

Az előbbi hatósága alá a bácsi, budai, temesvári, verseci és pakráci, — az utóbbié alá pedig az aradi és karánsebesi püspökségek vannak beosztva.

Jegyzet. A r. kath., gör. kath. és gör. kel. felekezetekhez a követ-kező szerzetes-rendek tartoznak: 1. férfi szerz. rendek: a sz. Benedek, premontrei, cisterci, Domonkos, kegyes, Szervita, Minorita, sz. Ferenc, karmelita, irgalmas, Mechitár és sz. Vazal rendek; 2. női szerz. rendek : a Mi asszonyunkról (Notre Dame) címzett kanonokrend, angol kisasz-szonyok, Orsolya szüzek, sz. Erzsébet, Domonkos, svájci szüzek, irgal-mas nők (2), sz. Ferencz és szegény iskolásnők rendjei mintegy 250 (!) zárdában.

8. A zsidók egyházi

kormányzata az

1869.

jun. 14-én kelt királyi rendeletnél fogva az »egyetemes gyűlés« hatáskörébe tartozik. Alsóbb rendű igazgató hatóságok: a budapesti országos izraelita iroda, a köz-ségi képviselet és elöljáróság. Az egyházközségek 52 községkerületbe osztvák. A hatóságok körébe tartoznak az izr. egyházigazgatási, hitfe-lekezeti, közoktatási és alapítványi ügyek.

A

tudomány, irodalom

és

művészet

örvendetes haladásnak indult

annyira, hogy Magyarország ma már méltán követelhet magának helyet

Európa müveit államainak sorában. Az európainak nevezett műveltség

á l t a l á n o s színvonalától azonban még sok tekintetben távol állunk,

s minden tényezőnek hatalmas működésére van szükségük, hogy

szel-lemi és anyagi haladásunk igazán általános jellemű lehessen, s az előre

törés népünk minden rétegében nyilatkozhassék. Legújabb állami

éle-tünk oly helyi, történelmi és társadalmi viszonyokat örökölt, melyeknek

rendezése, avagy eltávolítása még legalább is évtizedek ernyedetlen

buz-góságát és hathatós munkásságát teszi szükségessé a mellett, hogy a

mult bajaival való küzdelem közben a jelen és jövő követelményeinek is

eleget kell tennünk, ha újra elmaradni nem akarunk. Épen ezért az

1867-ben működésbe lépett uj magyar kormánynak első gondjai közé

tartozott, hogy müveledésünk fejlesztését mind társadalmi, mind

külö-nösen törvényhozási uton munkába vegye. A következő évben (1868.)

már meghozatott a nagyfontosságú s tanügyünk terén korszakot alkotó

törvény (XXXYIIE. t. c.), mely a m a g y a r n é p n e v e l é s t

orszá-gosan szabályozza. Ez a törvény oda célozván, hogy a magyar

biroda-lom területén egyetlen egy gyermek se nőjjön fel kellő oktatás nélkül,

az iskolába való járást általános kötelességgé teszi. A kormány köteles

ben gondoskodni, s egész hatalmával odahatni, hogy kellő számú fölsze-relt iskolák állíttassanak és azok minél alaposabban képzett tanítókkal láttassanak el. Az ügy könnyebb s biztosabb vezetése és intézése céljából az ország külön (44) tankerületre volt eleintén felosztva, melyek élén egy-egy iskolai tanács állott egy-egy-egy-egy kir. tanfelügyelő elnöklete alatt, ki mint kormányhivatalnok, a közoktatási miniszter közege, a törvény és a mi-niszter rendeleteinek végrehajtója s általában az illető tankerület nép-iskolai ügyeinek vezetője. Ezen törvény szerint a népiskolák részint köz-ségiek, részint felekezetiek, részint pedig magánintezetek. A községiek élén a községi iskolai tanács áll s ezekben a tanfelügyelő rendelkezési joggal bir, mig a felekezeti iskolák a törvény által megengedett korlá-tokon belől a felekezetek hatósága alatt állnak, s fölöttük a tanfelügyelő csak a kormány legfőbb felügyeleti jogát érvényesiti, mig a magánosok vagy társaságok által fentartott iskolák ügyeibe a tanfelügyelő is, a hely-beli isk. tanács is beleszólási joggal bir. A tanfelügyeleti intézmény kö-zelebb azon módosításon ment át, hogy a tanfelügyelők továbbra is a kormány közegei maradnak ugyan, de a megyei hatóságokba osztattak be.

Számuk ma megközelíti a megyékét, csak a legkisebb megyék közül áll-ván egynél több egy tanfelügyelő vezetése alatt.

Az iskolalátogatás kötelezettsége a 6—15 év közötti gyermekekre terjed ki, kik 6—12 évek korukig a rendes népiskolát, azontúl pedig az ismétlő iskolát kötelesek a megszabott módon és időben látogatni.

A népoktatás ügyének felkarolása az uj alkotmányos élet beállta óta nemcsak a törvényhozásnak, kormánynak és felekezeteknek, hanem egyes társaságoknak, sőt magánosoknak is élénk vetélkedési tárgyát ké-pezi. Az utóbbiak közül legállandóbb és legszélesebb körű munkásságot főleg a budapesti »népoktatási kör«, meg az »orsz. nőképző egyesület«

mutat föl, noha a vidéken szerteszét is örvendetes tevékenységet tapasz-talhatunk kivált a »nőegyletek« részéről. A magánosok között első he-lyen állnak azon buzgó főurak és nagybirtokosok, kik ugy lakhelyeiken, mint terjedelmesebb tanyáikon már szép számú népiskolát hoztak létre s tartanak fen. Mindezekhez járul még a felnőttek oktatása, melynek kormányi segélyeztetése csak közelebb szűnt meg. A népoktatás ügyé-nek kellő színvonalon tartására és tovább fejlesztésére az országgyűlés 1874-re 1.889,561 frtot szavazott meg, mely összegből azonban több mint 106 ezer frt nem költetett el (!!!).

A tanintézetek a magyar birodalom területén is négy főosztályba csoportosulnak. Vannak ugyanis 1. a l s ó b b (alsó és felső nép-, ismétlő és polgári) i s k o l á k ; 2. k ö z é p i s k o l á k (gymnaziumok, reálgym-naziumok és reáliskolák) ;3. f e l s ő i s k o l á k (egyetemek, akadémiák) és 4. szakiskolák.

-1- A n é p - és p o l g á r i i s k o l á k száma az 1873. évi minisz-teri jelentés szerint 15,445 (19,652 tanteremmel), 1874-ben 15,407 *)

*) E csökkenést a miniszteri jelentés vagy az 1873., vagy az 1874-ki adatok hibás voltán a alapulónak mondja.

37*

36

19,722 tanítóval s 1.497,144*) tanulóval, mely. számok, ha Horvát-Tótország és a Határőrvidék 1056 iskoláját, 1375 tanítóját s 73,635 is-kolás gyermekét is hozzájok adjuk, 16,461-re,S 21,097-re, ' s illetőleg I.570,779-re egészülnek ki. Az iskolalátogatás állását lehető pontos-sággal tüntetik fel a következő (pusztán csak a szorosabb értelemben vett Magyarországra vonatkozó) hivatalos adatok :

1869-ben volt 2,294,887 iskolaköteles gyermek 1870-ben » 2.215,610 » » 1871-ben » 2.185,225 » » 1872-ben » 2.144,768 » » 1873-ban » 2.121,420 » » 1874-ben » 2.139,207 » » Ezek közül tényleg iskolába j á r t :

1869-ben 1.092,977 vagyis 47.

8S

°/o 1870-ben 1.144,936 » 52.

²⁰

°/

⁰

1871-ben 1.237,320 » 56.

62

% 1872-ben 1.401,473 » 64.

37

% 1873-ban 1.443,266 » 68.

⁰³

°/o 1874-ben 1.497,144 » 69.

98

°/o

Ezekből kiderül, hogy e hat év alatt az iskolakötelesek létszámá-nak jelentékeny csökkenése (vagy talán a valósághoz közeledése) mellett is jóval, azaz 22.io

⁰

/o-kal emelkedett a rendes iskolai oktatásban része-sülők száma, nem is számítva az irni, olvasni megtanult felnőtteket, kiknek száma már ezerekre megy. Az im feltüntetett kép még jó távol áll a törvény által célozott eszménytől, de a haladás már eddig is úgy-szólván kézzel fogható. — Az i s m é t l ő (részben csak vasárnapi) is-kolák még sok helyen hiányzanak, de a meglevők már 251,390 növen-déket mutatnak föl. — A f e l s ő b b n é p - és p o l g á r i i s k o l á k eddigelé még csak a nagyobb és népesebb városokban kezdenek némi elterjedést venni, de azért már 1873-ban 10,104, 1874ben pedig II,305 növendék volt bennök. — Yégre az ezen intézetek valamelyiké-nek megfelelő m a g á n i n t é z e t e k b e n 20,027 gyermek tanul. Fel-tűnő, hogy a leányok száma ez iskolák közül csak a legutosó fajtájuak-ban haladja meg a fiukét mintegy 2000-rel; egyebütt mindenütt a leá-nyok vannak kisebbségben, ugyanis az elemi iskolákban 100,000-rel ke-vesebb a leány, mint a fiu, az ismétlő iskolákban mintegy 27,000 a kü-lönbség, a felső nép- és polgári iskolákban pedig alig haladja a leányok száma a fiukénak felét.

A népiskolai tanítók kiképzésével már tetemes számú intézetek foglalkoznak, melyék nem pusztán férfi, hanem nőtanitókat is szolgál-tatnak. A tanitóképezdék száma 1873-ban 57 (ezek közt állami 19, r. kath.

20, gör. kath. 2, gör.-kel. 5, ág. hítv. 7, helv. hitv. ref. 3, zsidó 1) volt,

*) 12735 tanköteles a középiskolákba járt.

melyek közül 47-ben férfi, 10-ben pedig nőnövendékeket képzett 510 tanár (és nőtanár.) Horvát-Tótországban és Határőrvidéken csak 3 ily intézet van, melyek közül azonban csak egy (a petrinjai) van a törvény értel-mében szerezve. Ez intézetekben 12 férfi és 9 nő 188 (83 nő) növendé-ket tanit. 1874-ben a tanítóképzők száma egy állami férfi tanítóképzővel szaporodott. Ez intézetekben tanult férfi növendék 1905, nő 746, kiket összesen 486 tanár oktatott. Ez ismét csökkenés az előbbi év kimutatá-sával szemben, mi onnan magyarázható, hogy a királyföldi felekezeti képezdék középiskolákhoz levén csatolva, ezek tanárai eddig amazokéi gyanánt is szerepeltek a kimutatásokban.

A tulajdonképeni magyarországi tanítóképzők 1871 s illetőleg 1872 óta két fokozatba vannak különítve. Vannak ugyanis elemi tanító-képzők, melyeknek hároméves tanfolyama csak az elemi és felsőbb nép-iskolára, és vannak polgári tanítóképzők, melyeknek két éves (szaksze-rüleg rendezett) tanfolyama a polgári iskolák számára képesíti a növen-dékeket. Utóbbi minőségű eddig még kevés van, t. i. férfiak számára Budapesten, nők számára pedig Budapesten (a Terézvárosban) és Ko-lozsvárott. Bennlakással és tápintézettel leginkább csak a női tanító-képzők bírnak; a férfi tanítótanító-képzők ellenben csak havi segélyt nyújtanak növendékeiknek. Ezeken kívül a rendes tanítók továbbképzéséről is gondoskodik az oktatásügyi minisztérium, a mennyiben egyrészről ko-ronként póttanfolyamokat tartat azok számára, hol az elméleti, hol a gyakorlati tárgyakból, másrészről pedig egy ingyen szaklapot (»Népta-nítók Lapja«) nyújt nekik 10 ezer példányban. Ez a lap egy darabig 7 nyelven s 15,000 példányban jelent meg, pár év óta azonban csak magyar nyelven adatik ki. A tanítóképzők és a póttanfolyamok segélyével ma már oda jutottunk, hogy oklevél nélküli tanítónk csak 4235 van, mi a népiskolai törvény előtti állapotokkal szemben valóban példátlan ered-mény. A tanítók nyugdíjazásáról már szintén országos törvény in-tézkedik.

A népoktatási intézetek mellett helyén lesz megemlítenünk, hogy a k i s d e d ó v ó intézetek (gyermekkertek) is országszertehova-tovább szaporodnak, s már ezek vezetői is külön intézetekben képeztetnek, me-lyeknek száma azonban még nem ment annyira, hogy a szükségelt egyé-neket előállíthatnák. Ilyen intézet eddig csak öt van, u. m. kettő Buda-pesten, három pedig vidéken. A kisdedóvó intézetek száma jelenleg 198, melyek közül több állami segélyt is élvez; a legtöbb azonban társadalmi uton tartatik fenn. Legtevékenyebb tényező e téren az »Orsz. kisdedóvó egyesület.«

2. K ö z é p i s k o l á i n k , melyeknek törvény általi rendezése épen

In document A Magyar Birodalom leirasa [leírása!] különös tekintettel az 1876. XXXIII. törv.-cikkre (Pldal 35-39)