Egyesült Torda-Aranyosmegye Ko- Ko-lozsmegye déli oldalán nyúlik el

Maros-Tordamegyétől (kelet) egészen Biliarme-gyéig (nyugot). Alakja hosszas négyszög, melynek nagyobb tengelye csaknem egé-szen kelet és nyugot· közé esik. Mai ne-vét s alakját ez a megye is az 1876.

XXXIII. t. c. alapján nyerte. Alkotó ré-szei : a) a volt Tordamegye száz (közép ső és nyugoti) községe ; b) a volt Aranyos székely szék, c) AIsó-Feliérmegyóből Bre-zest, Szártos, Oft'enhánya, Muncsel, FelsőCsóra, Albák, Szkerisóra, Nyágra, Felső -s Al-só-Vidra, Szekatúra, C-serté-s,

Pono-•rel, Topánfalva és Bisztra nevü községek, s d) Kolozsmegyéből Velkér és Méhes nevü faluk. Kiterjedése ma mintegy 60.,7Q mfld (szabatosabban 3369.9,Q kilometer),

lakosságának száma pedig 140,600 lélek.

Felszíne általában hegyes, ugy azonban, hogy mig keleti felét a Mezőségbe olvadó alacsony hegyek s dombok ágazzak be, addig a nyugoti felén a bihari határok felé folyton emelkedő, tömeg és magasság tekintetéhen egyiránt jelentékeny s táj-képi tekintetben festői bércek (a Bihar-hegység ágai) emelkednek, melyek a megye egyetlen fővölgye, az Aranyos völ-gye által északi és déli láncolatokra kü-lönittetnek el. Az előbbi részben legjelen-tékenyebb tömegek a Kolozsmegyébe haj-ló Muntjele mare (Nagy-Havas, 5784') a Balamir-hegy (5178') s az albáki havasok, a megye nyugoti határán maga a délke-letnek kanyarodó Biharhegység, az Ara-nyostól délre pedig a ponoreli havasok, a Trunzilor, a Nyegura (Brezesten alul) a Sztinie s a szakadékos Székelykő (3576', Thorockötól délre) stb. A többi alacsony hegyek közül legnevezetesebb a tordai mész-sziklás hegy, melyben a tordai és koppándi gyönyörű hasadékokon kivülsok kisebb-nagyobb barlang is látható. Kónája ennek a megyének sincs, csupán egy na-gyobb völgytágulása van, mely Tordától kezdve a Marosig terjed az Aranyos mind-két oldalán. Folyói a Maros, mely külön-ben csak a határt érinti a délkeleti olda-lon egy darahon, továbbá az Aranyos, a megye tulajdonképeni főfolyója, mely a Biharhegységből ered két nagyobb ággal, u. m. az északi vagy Nagy-, s a déli vagy Kis-Aranyos. Ezek Topánfalván felyül egyesülvén, képezik a tulajdonképeni anyafolyót, mely Szolcsva nevü faluig csaknem egészen keletnek, onnan Toi-dáig északkeletnek fut, Tordán tul pedig egy nagy kanyarodással délkeletnek fordul és Vajdaszegen felyül egj'esül a Marossal.

Az Aranyos dús aranytartalmu fövényé-től vette a nevét s még ma is több helyt kedvező alkalmat nyújt az aranymosásra.

Az Aranyos igen sok patakot vesz föl ma-gába mindkét oldalról, de azok mind je-lentéktelenek. Tavai leginkább a mezőségi részen, sós és egyéb ásványos forrásai azonban több helyen találhatók. Emliten-dőbb forrása a c s e g e z i, Torockótól keletre, mely nyáron hideg, télben pedig meleg szokott lenni. Földje a keleti részen termékenyebb, mint a nyugoti bércek közt, hol csak a mélyebb fekvésű völgyek érlelik meg a kenyérnövényeket és a ta-karmányféléket. Éghajlata igen kellemes, szelíd és egészséges, az Aranyos forrás-vidékein azonban inkább zoí%nnak mond-ható. Emlitendöbb termékei mindenféle

'14*

1 Ö 6

gabnanem, de legtöbb kukorica ; jó dohá-nya, gyümölcse, bora, fája és rétje is elég van. Állattenyésztésé eléggé jelentékeny.

Az ásványország itt is dúsan osztogatja adományait; aknáznak ugyanis itt tö-mérdek kősót (Torda vidékén), vasat (To-rockó környékén), aranyat, ezüstöt, ól-mot, piskolcot, mész- és épületkövet sto.

Az ipar terén legfontosabb itt a bánya-ipar, melyen kivül azonban, kivált a na-gyobb helyeken, a közönségesebb mester-ségek is jelentékeny számú mivelőre ta-lálnak. A szeszgyártás itt is nagyon általános, valamint a fa- s a fonó és szövő házi ipar is. A gyér kereskedelem jobbára csak helyi természetű, noha a megye már jó és gyor3 közlekedésben áll a vasutak által a szomszédos megyékkel, a mennyiben a keleti vasútnak kolozsvár-tövisi része az egész megyét átmetszi, a kocsárd-marosvásárhelyi szárnyvonal pe-dig épen innen indul ki. Országutjai is elég jók. Yizi utja a Maros. A lakosság itt is oly formán oszlik meg, mint Ko-lozsmegyében, azaz magyarok és .oláhok csaknem egyenlő számmal laknak benne.

Vallásra nézve legtöbben vannak az egye-sült és nem-egyeegye-sült óhitűek, aztán kö-vetkeznek a reformátusok, r. katholiku-sok és unitáriukatholiku-sok stb. Foglalkozását ille-tőleg a nép a bányavidékek kivételével legnagyobb részt földmivelést, baromte-nyésztést és fakereskedést űz. Műveltség tekintetéhen az oláhság messze mögötte áll a magyarságnak. Van e megyében 139 község és néhány puszta (praedium). A megyei gyűlések Tordán tartatnak. Emli-tendöhh helységek:

Torda (a római korban S a 1 i n a e) csinos nemes vs. és megyei székhely az Aranyos vize mellett, mely fölött itt egy igen ügyesen szerkesztett, egyetlen ivü fedett fahíd vezet által. Van 8810 magyar (s kevés oláh) lakosa, reform., r. kath., unitárius, luth., gör.-kath. és gör.-kei.

temploma, unit. algymnasiuma, derék megye- és városháza, sok csinos kincs-tári és magánépülete, több jó vendégfoga-dója, közkertje (»Széchenyitér«) für-dője, szesz- és ecetgyára, több malma, sok mesterembere stb. A megyén kivül itt székel egy kir. törvényszék, járásbíróság, egy sóhivatal s ezek mellett van adó-, posta- és táviróhivatala. Igen nagy és jól mivelt határában búzán, rozson s kukori-cán kivül elég bőven terem gyümölcs, bor és fa is. Baromtenyésztése is jelentékeny.

De fő-fő nevezetessége Tordának a hozzá tartozó gazdag sóakna, mely évenként

mintegy ezer mázsányi kősót szol-gáltat, továbbá az innen délnyugotra ('/, mfldre) eső nagyszerű hegynyilás, az u. n. »Tordai Hasadék«, melynek egészen függőleges falai közt a rajta végig futó peterdi kis patakon kivül csak pár rneter-nyi szélességű szekérút fér el. Erről is, mint a tornamegyei (szádelői) hasadékról, azt tartja a rege, hogy a kunok előtt futó sz. László imájára állott volna elé. Szin-tén említést érdemlők a tordai hő sósfor-rásuk, melyek mellett alkalmas fürdőin-tézetek állnak fenn. Kereskedelme és for-galma élénknek möEdható, noha a Gyé-resről ide vezetni tervesett szárnyvasut még ma sincs meg. Heti- éÁ országos-vásá-rai nagyon látogatottak. S ^ i n d fu. a tordai hasadék közelében 598Mnagyar s oláh 1., unit. és gör.-kath. templon^utal s erdős, hegyes határral, melyben töbíNsós-forrás van. A lakosok jelentékeny r é s z e g , tordai sóaknában dolgozik. K o p p a n d ^ fu. a kolozsvári országút m. 475 (több-nyire oláh) 1., gör.-kath. templommal, gr.

Bánffy Miklós szép kastélyával, iürdövel és szintén szép hegyhasadékkal. T ü r fu.

a kolozsvári országút közelében 1516 ' magyar s oláh 1., r. kath., reform, és gör.-kath. templommal s igen jelentékeny ha-tárral, melyben gabnanemü s kukorica bőven terem s erdő is van. K o m j á t -s z e g fa. -szintén az or-szágút m. 497 ma-gyar s oláh 1., unitárius és gör.-kath. templommal s erdős határral. P u s z t a -C s á n oláh fu. az országút m., 615 1., gör.-kath. templommal s kukoricater-mesztéssel. P u s z t a - S z t . - M á r t o n oláh fu. 166 1., s gör.-kath. templommal.

B á n y a b ü k fu. a kolozsmegyeí határ közelében s Kolozsvárhoz 2 mfldnyire 959 oláh s magyar 1., gör.-kel. templom-mal, postahivatallal s derék erdővel. A faiutói nyugotra egy régi vár romjai lát-hatók. M e z ő-N a g y-C s á n fu. Tordától ész.-keletre 2127 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal, Tisza László szép kastélyával, postahivatallal s igen nagy határral, melyben Tisza Lászlónak nagyszerű mintagazdasága és gyümölcs-termesztése van. A lakosok nagy barom-és juhtenybarom-észtbarom-ést iiznek. M e z ö-B ő (Böő, Bölgy, Bedecs) oláh fu. az előbbitől dél-keletre 539 L, gör.-kath. templommal s kukorica- és kendermesztéssel. M e z ö-S z t . - J a k a b oláh fu. az előbbitől északra 680 1., gör.-kath. templommal, jelentékeny határral és juhtenyésztéssel.

M e z ö - C i k u d oláh fu. 1734 1., gör.-kath. templommal s nagy határral,

mely-ben az átfutó patak jelentékeny s halban gazdag tóvá bővül ki. A 1 s ó és F e l s ő -D e t r e h e m szomszédos faluk az előbbi-től délnyugotra, a Büdös patak mellett.

Az előbbinek van 1066, az utóbbinak 880 oláh s magyar lakosa s egy-egy oláh temploma. Határa mindakettőnek jelen-tékeny. M e z ő-K o o k oláh fu. az előbbi-ektől keletre 842 1., gör.-kel. templommal s baromtenyésztéssel. M e z Ő - T ó h á t (Tauréni) oláh fu. nagy tavak m. 761 1., gör.-katli templommal, jelentékeny ha-tárral és halászattal. M e z ő-Z á h (Száll) fu. a budatelki patak által képezett nagy tó m. 790 oláh s magyar 1., gör.-kath.

templommal, postahivatallal, Béldy-féle szép kastélylyal, gabna-, kukorica- és kendertenyésztéssel s halászattal. Van egy kis erdője is. M é h e s Kolozstól ide-csatolt fu. szintén a budatelki patak m.

801 oláh s magyar 1., kath. és gör.-kel. templommal s jelentékeny juh- és baromtenyésztéssel. V e i k é r (Veltyiér) oláh fu. az előbbi szomszédjában 1085 1., gör.-kath. templommal s terjedelmes ha-tárral. Ez a falu is Kolozshoz tartozott ezelőtt. M e z ő-S á 1 y i oláh fu. a Sz.-Pé-ter patak tavai mellett 1325 1., gör.-kath.

templommal s nagy juh- és baromtenyész-téssel. M e z Ő-G- e r e b e n e s oláh fu. az előbbitől délkeletre 1038 1., gör.-kath.

templommal, a balázsfalvi gör.-kath. káp-talan uradalmi épületeivel s nagy, domho-lagos határral, melyben sok gabona, ku-korica és tök terem. M e z ő-S z a k á 1 fu. Záhtól délkeletre 951 oláh s magyar 1., gör.-kath, templommal s jelentékeny határral, melyben kukorica- és krumpli-termesztés mellett baromtenyésztés t is űznek. M e z ő-S z e n g y e i fu. az előbbi szomszédjában 1459 magyar s oláh 1., reform., r. kath. és gör.-kath. templom-mal, kastélylyal és jó nagy határral, mely gabnanemüeket elég bőven terem. M e z ő -B o d o n (-Budi) fu. 1252 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal s nagy határral, mely jó gabnát s kukori-cát terem. M e z ő-K a p u s fu. a hn. pa-tak és tó m. 1112 magyar s oláh 1., ref.

és gör.-kath. templommal s szintén terjedelmes határral. K i s és N a g y I t -1 á n d szomszédos faluk a Kapus patak m., előbbi 611, utóbbi 892 oláh 1. s egy-egy oláh templommal. M e z ő-TJ r a 1 y oláh fu. a megye keleti határán 343 1., s gör.-katli. templommal. M e z ő - P e t e oláh fu. az előbbitől délre 432. 1. s gör.kel. templommal. K e r e l l ö S ó s p a -t a k oláh fu. 363 1., gör.-ka-th. -

templom-mal s S z t . - M i k l ó s nevü pusztával.

S z e n t-M a r g i t a oláh fu. a Maros m.

263 1., gör.-kath. templommal s halászat-tal. M a g y a r-D e l l ő magyar falu a Maros partján 250 1., reform, templommal s kis, de termékeny határral. A halászat-ós tutajozásból sok hasznot lát. O 1 á h-D e l l ő fu. jó '/s órányira Marostól 631 oláh s magyar 1., gör.-kath. templommal s barom tenyésztéssel. M e z ő - Ú j f a l u oláh fu. az előbbitől északra 376 1. s gör.-katli. templommal. M a r o s-0 r b ó oláh fu. a Maros m. 540 1., gör.-kath.

és gör.-kel. templommal s. halászattal.

M a r o s-L e k e n c e oláh fu. a Maros m. 875 1., gör.-kath. templommal s jelen-tékeny és termékeny határral. Barmot s juhot is tenyészt. M a r o s-D á t o s oláh fu. a Maros m. 553 1., gör.-kath. temp-lommal, gabna- s kukoricatermesztéssel és halászattal. M a r'o s-B o g á t h fu. a Maros és a vasút m. 1944 magyar (s ke-vés oláh) !., ref. és gör. kath. templommal, kastélylyal, igen terjedelmes határral, gabna-, kukorica- és bortermesztéssel s barom- és juhtenyésztéssel. Sárgadinnyé-je híres. Van réve és halászata. Maros-Ludas mvs. a Lndas-pataknak Marosba ömlésénélsa vasút m. 1200 oláh s ma-gyar 1., gör.-kel. és gör.-kath. templom-mal, szép községi iskolával, olvasó kör-rel, postahivatallal, több csinos épülettel s nagy és szép határral, mely búzát, két-szerest, kukoricát és bort elég bőven te-rem. Barom- és juhtenyésztése jelenté-keny. Van réve és halászata. Vásárai a Mezőségre nézve nagyon fontosak. Me z ő-K e m é n y t e 1 k e oláh fu. az előbbitől ész.-keletre 1039 1., gör.-kath. templommal és nagy határral. K e c e (Tyeca) oláh fu. a Maros és a vasút m. 764 1. s gör.-kath. és gör.-kel. templommal. H a d r é v (Hidereou) fu. az Aranyos m. 719 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal s szép és termékeny határral. S ó s-S z t.-M á r t o n (Szin-t.-Martvin) oláh fu. az Aranyos m. 403 1., gör.-kath. templommal s kukorica és bortermesztéssel. V a j d a -s z e g oláh fu. a va-sút é-s a Maro-s m.

azon a ponton, a hol egy felől az Aranyos, más felől a Kocsárd patak a Marosba ömlik. Van 514 lakosa, gör.-katholikus temploma s kis, de igen szép határa. G e-r e n d fu. az Ae-ranyos m. 1030 magyae-r s oláh 1., reform, ós gör.-kath. templommal, egy hr. Kemény-féle szép kastélylyal s igen szép és termékeny lapályos határral, mely jeles búzát s kukoricát terem.

Barom- és juhtenyésztése jelentékeny.