Midn
egy év eltt ezen röpiratels
kiadásamegje-lent, egy temesvári
elkel
ur levelében ezeket irtanekem
:„Sajnos,
hogy nagy
tanulmánnyal irottmüve
olyidben
jelen meg, mikor a nemzeti érdekek iránti érzék
megtom-pult s a kicsinyesked czivódások
csaknem vakká*
tették társadalmunkat,a nemzetünket megölésselfenyeget
vesze-delem irántHiszem
azonbanmég sem
fog nyomtalanulel-veszni kiáltó szava
Én fájdalommal
constatálom,\\ogy a
müvében
jelzett veszedelem, itt a nemzetiségi izga-tások iránt annyira fogékony délvidékenmár
isjelentkezik.A német
zúglapokgomba módra
szaporodnak s a gross deiitsclitlnim iranh lelkesedés, valamint a magyarság ellenigylölet napról-napra
ersebben
jelentkezik.A
Schulvereinmár nemcsak
a kisebb városokban hódit, lapokat állitva saz iskolaszékekben tiltakozva a
magyar
hazafias irány ellen,hanem
mint legújabban hallom, mostmár
Temesvárott islapot akar alapitani" stb. stb.
Ma
(1901. ápril 24),midn
e sorokat irom,már
több helyütt gyújtogat a délvidéken a külföldrl is segéh'ezett*l ^^'a'^tian. Ungarns Tausendjahrung iiu (leutschem Lichte. Lehman.
München 1896.
—
21—
pangermán
sajtó.Temesvár
is kapott, a zöldszász színezet-hez hasonló«németnemzeti lapot s annakminden számában
vezérczikkekben es újdonságokban teli torokkal szidhatják a„magvar
rabigát.'A
politikai hatóságaink,ügyészségeink kicsinyesegykedvséggel
méláztak azeltt ily jelenségek-kelszemben
; amagyar
társadalomnak gyér rségével alignéhány
évmúlva
Temesvár, Kikinda, Pancsova,Fehértem-plom
s több délvidéki városból,ers
németnemzetiáram
fogja
nemcsak
a magyarosodás és magyarul érzés nyugodtterületeit eliszapolni,
hanem
a brassói, nagyszebeni zöld-szász mintára amagyar
n\'elv,magyar mveldés
s ama-gyar állam ellen is nyilt és alattomos harcz fog kitörni.
A
„Magyarország", a „Budapesti Hirlap" legjobbnem-zeti irányú napilapjaink egy szóval se emiitették azon
el-lenakcziót, melyet a kolozsvári tanári kar kebelében
meg-kezdettem egy év eltt.Ma
1901. ápril 23.számában
a„Magyarország" érdekes levelet hoz egy temesi birtokos tollából, ;i délvidéki
pangermán mozgalom
veszedelmét fej-tegeti.Xós
édes jó magyarjaim, legyetek nyugodtan, a ma-gyarkormány
s amagyar
társadalom nemi fogsemmit
se tenni; valaha lehetett volna praeservative eljárni, mieltt a baj keletkezett volna,ma már
csak curative lehetne intéz-kedni, mert apangermán
fekély jól kifejlett az államtesten.Az
orvos elkésett!
Tzgatníik zárt borítékban küldött németországi röpira-tokkal; izgatnak hirlapi czikkekkel, s megküldik azoknak gyalázóbb számait azoknak, kikrl tudomást nyertek,
hogy
a
pangermán
eszmékért fogékonyabbak.A
legkisebb okotis izgatás eszközévé tudják fölhasználni, mint az az Erödi-féle „Ünnepi daloskönyv" eseténél bebizonyult.
Ezen szerz
elkövette azon kis tapintatlanságot,
hogy
a sokhazafias dalközé a
..Háromszín
lobogó"czimü
dalt is bevette, mely-nek egyik passzusában„Xcm
fekete, mint anémet
lelkület, kinem
tudja hol terem a becsület'' -- áll. Hátigaz.nekünk
magyaroknak
ezer év óta sokat kellett a határainkon túl uralkodónémettl eltrnünk
; alkotmányunk, szabadságunk, nyelvünk folyton veszélyben volt; legjobbjainknémet
pa-—
22—
rancsra, Ítéletre,
kommandóra
akasztattak felvagy
lövettekagyon
; irtóztató az egész históriánk a német okozta szen-vedésekti.A
ki ismeri ezeket,nem
is csodálkozik azon, hog}^ nótában a „német fekete lelkét' emlegetjük.De
a Da-loskönyvbenmég
se volt ilyennek helye, mivelama könyv
iskolai ünnepélyekre szólott.Mert ime
mi
történt!A
millenium elolt a Schulverein emberei roppant szük-ségben voltak;nem
történtsemmi
„rettenetes brutalitás" amagyarok
részérl,melynek
segélyével a németeket a bu-dapesti kiállítás látogatásától elriasztani lehetett volna. Kap-ták magukat, elvették a „Daloskönyv" bibijét s az Elbatorkolatától a
Küküllig
lehetetta „madjarischeGemeinheit"„madjarische Rassenfeier • éktelen orditmányait olvasni.
A
czéljuknak megfelelen kiáltozták:
„W\Q
sollen deutsche Gemeinden, wie sollen deutsche A'olksstámrne inUngarn
die Feier (a millenium) mitmachen,
wenn
ihrdieserCharak-ter aufgepragt wird" ! ! --
A
falusi tanitó iskolábanem
való versére, irtóztató epeáradás fogta el a brassói „Kronstádter Zeitung"-ot s szokásosan kezdtea„magyar
szemtelenséget"tárg3^alni s azt az egész magyarságra vonatkoztatva, gyalá-zatnak kikürtlni
A
brassói városiközgylésen
Lurtz zöld-szászügyvéd
„Besudelung des deutschenNamens"
refrain alatt fújta fel a dolgot s a „tudósítók- igyekeztek Német-ország lapjaiban az esetet kellmagyar köpdös
kommen-tárral közhírré tenni.
Ennek
viszhangjául olvashatjuk az emiitett Wastian-féle millenium-gyalázó iratbanels
izben azt az „örömhírt",hogy
a németségFehértemplomban
ismegmozdult
amagyar
uralom ellen. „Das von einemmad-jarischen Chauvinisten herausgegebene, für die Schulen bestimmte viilUjiiumsliederbuch^ welches in einem seiner Lieder eine offene
Verhöhnung
des Deutschtums enthált, hat in Ungarisch-Weisskirchen den vergliimne7iden Funkenjiationaler Begeisterung angefacht.
Von
dórt aus ist derRuf
ergangen, gegen diese an den Deutschen verübteSchmach
entschieden Stellung zu nehmen. Dieses Ereigniss, so ge-ringfügig es auch aufden erstenBlickerscheinenmag,sollte nicht übersehen
werden und
gerade den SiebenbüégerSach-—
23—
sen den
Gedanken
naherrücken, X'ersauintes nachzuholenund
Fühlujio- zu sucJien mit der in sich geschlossenen, wirt-schafllich blühenden dtutschen Bev'ólkermig Südimgarns''Épen
ezen okból, ht\í;y a legkisebb dolgot az agitáczió czéljából világhistoriávíi kürtölik, vigyáznunk, kérlethetet-len szigorralrködnünk
kellene,hogy
a zöldszász penésza délmagyarmegyék
németségét el ne lepje.Roppant kiterjedt