A földrajz, mint pángermán elkészít

A pangermanizmus

czéltudatos munkásságát egytéren se láthatjuk oly világosan, mint azon tanítási módszerben,

mely

a németországi iskolákban, vagy nyilvános felolvasá-sokon a földrajz kezelésében meghonosult.

Nagy

tudomá-nyos apparátussal rendelkezvén, gyakorlott földrajzi irók,

ethnografusok, térképkiadók az iskolák tanóráiban is

szem-—

41

—

léltetleg terjesztik a

jöv

Grossdeutschland állami alakulá-sát s megersitik annak lehet kiviteléiben való

buzgó

nép-hitet. Nyilvános

eladások

tartatnak,

melyeknek

czélja a népöntudatot fölgerjeszteni és a közös töi'zsérzetet általá-nosítani.

Nem

a hzikai fogalmakra,

hanem

a népéletre s nép-szellemre kell a geográfiánál a fsúlyt fektetni irja Ricek-Gerolding^)

—

növeszteni kell a tanulóban az összetartozás és fajnak érzetét. Panaszkodik,

hogy

a

német

diák az ó-kor

minden

görög históriai városáról tud beszélni, de

nem

tudja,

hogy

a Szepességben sok ezer német lakik,

hogy

Sopron,

Mosony

s

Vasmegyében,

Bánátban s a

Duna-Dráva között 1 72 ^{millió (!)}

német

van,

nem

szólva a 220 ezer derék erdélyi szászról".

„Csodálatos

— mondja

egyik,

— hogy

a

német

gyer-meknek

a honismével

nem

tanítják a „nén:etség összfogal-mát". pedig

már

a

serdül gyermekekbe

is bele lehetne oltani

ama

tudatot, „hogy 95 ^millió

ember

ugyanazt a nyel-vet beszéli, melyet

k". A német

olvasókönvvek gyökeres megváltoztatását sürgették a berlini tanárok:

A

legels

ol-vasmány, régi szokás szerint, ne legyen „silány"

Aesopus

mese, vagy parabola,

hanem

tárgyalja a német nép

geográ-fiai elterjedését. \^alóban nagyon sok német tankönyvben találkozhatunk efféle didaktikai fogásokkal, meh'ekkel a

német

tanulóbamintegy magától beoltódik a nagynéniét gon-dolkodásmód: a

pangermán

érzület tanár a katedráról

még

„nemzetiebi)" irányt is szabhat aztán eladásainak.

Ki ne ismerné a Dániel-féle iskolai földrajzokat?

Az

_új kiadásokban az általános részben láthatja,

hogy Das

dciUsche

Lard

^(a

német

föld) fejezetben tanulja a

hu

mind-ama

földeket, országokat, a hol németek laknak. Hiszen

ki-nek lehetne ez ellen kifogása? Hát baj az, ha a königsbergi sextanus diák megtudja,

hogy

^a

magyar

Bánátban németek vannak,

vagy hogy

,,Oedenbui'gtól Klausenburgig" a né-metnyelv cseng boldogitóan a fülébe?

Nem

^{ebben rejlik a}

'i U. G. Nationaler Unterrichl in Ei-dkunde und Gcssi-liichte. Leipzig WundiTlioh 1899.

—

42

—

pángermán

oktatási cselfogás,

hanem

abban,

hogy

a jelzs

és 3 szóból álló ,^Das deulsche Land''-hö\,

néhány

leczke után, valóságos ezermesteri

módon

,,DeutscJiland"- lesz.

A

Schulverein czéljaira a hires tudós Kiepert készitett

egy térképet

„A

németek elterjedése Európában", n:ielybl a kiadó 1000 példányt ajándékozott az egyletnek. Frank-furtban Nabert dolgozott ki egy nyelvatlaszt, hol

fleg

a

német

nyelvszigetek s érintkezési határok vannak tekintetbe véve s ügyesen megrajzolva.

Ehhez

alkalmazhatódr.

Böckh munkája

„Der Deutschen Volkszahl

und

Sprachgebiet ⁱⁿ den europeischen Staaten".

Hogy

mily egyetértés és czél-tudatos

munka

^{vezérli a}

tudományos

apparátussal

mköd

tagokat, kitnik abból,

hogy midn

a csehországi aktióra szükséges volt a cseh-német nyelvhatárokstatisztikai kitün-tetése, rögtön találkozott több ingyen vállalkozó s köztük

dr.

Zemmrich

a „Glóbus" földrajzi folyóiratban, nyugati Csehországban végzett munkálatát térkép kíséretében teszi közzé. Hasonló, niindenesetre elismert

munkásságnak

ered-ménye Langhans

irata a német-cseh nyelvhatárokról, vala-mint Held térképei a Morvaország ^s Szilézia

német

és szláv nyelv érintkezési határairól.

A

^gothai Perthes-czég rég beszegdött a

pángermán

földirat híveihez s épen ezen év elején adta ki az „Altdeut-scher Atlas

—

bearbeitet

von

Paul

Langhans" czimü

csinos kartográfiai munkát.

Ezen munka

fedéltábláján

apángermán

szövetség kiáltványa s tagságára való fölszólitása van,

melynek

sorai között olvasható

:

Az

„Allde^ttsc/i szövetség a nemei nép állami fejldését

nem

tartja befejezettnek^ a birodalom határait

nem

tartja véglegeseknek.'-'

Az els

7 lapon statisztikai táblázatok a németek elterjedésérl

Európában

s a többi világrészekben azután a

következ

térképek

:

1.

A

németség elterjedése a földön.

2.

A

németek

Európában

és Keleten.

3.

Németek

és

nemnémetek

(undeutsche)

Német-szágban.

4. Németország Kelet felé.

—

43

—

5.

A

németség tengerentúli fhelyei.

Valóban mesteri

munka

a 13-ik s 4-ik

szamu

térkép.

Ott terül el a

német

^politikaezenszázadbelimegtestesülése ;

németség a dán szigetektl az Adriáig s déli Svájczig, németek a flandriai partoktól a

Küküll

mentéig miért ne lehetne

ebbl

Gross-Deutschland ?

Azok

^a csekély zöld és sárga terek a magyarokat és szlávokat mutatják ; talán ezek is nemzetek a saját

nevükön

a

pangermán szemekben

^?

Ej dehogy, csak .^imdeíitsch'^ söpredékek, kiket, ha a „Gott der

Germánén"

akarja, úgyis elborit

majd

a német nép-tenger.

A mi

szegény hazánk, nagyon szépen van a nagyvi-lágból kimázolva! Alig

maradunk

Perthes ur jóvoltából

né-hány

százezerén a Duna-Tiszaközben s keleti határaink

felé. Geográfiai helyneveink egytl-egyig németek

eme

tér-képen,

még

zárjelben sincs a

magyar

mellékelve;

nemcsak

a

fváros

,Ofenpest",

hanem Nagy-Krös

^=:: Gross-Kreuz, Ujfehértó r= Neuweissensee, Székelyhíd

=

Zickelhaid, Nagy- Kanizsa

m

Gross-Kirchen, Kezdi vásárhely =: Hof-markt, Marosvásárhely ^=-

Neumarkt

stb. stb.Ezen városo-kat

még németeknek

tartja a meklenburgi s pomeraniai ta-nuló, hol pedig csak

néhány

osztrák-német vigécz kó-szál az utczai boltokban ^!

A magyar

helyneveinkrl kiadott törvény ellen való izgatás élénk emlékébe van mindenkinek ^; tudjuk,

hogy

^itt

a szeben-brassói szászok kiáltoztak boszuértahhoza „Mut-terland"-hoz, mely a franczia, dán s

si

lengyel helj'neve-ket egy vonással kilökte a német hivatalos és

magán

köz-lekedésbl ^! Körirat ment, pöffeszked

hangon

a

német

tér-képkiadó czégekhez, földrajzi társaságokhoz,

— hogy

ezen-túl

minden

iskolai kiadványaikba Magyararszá^ térképére csak a német helyneveket nyomtassák.

Ekkora orczátlanságot csak a

magyar

gyámoltalanság

nem

látott

meg

;

maholnap

németté konfigurálják Gothá-ban,

hogy

Borszék

=

Bauersack,

Tusnád —

Tuchschneid,

Korond = Kuhrund, Homoród = Hammerad,

Bálványos

-- Balhvahnis,

Kövászna - _Kuhweisse

stb. stb. s épen

ugy

kiforgatják a

magyar

neveket, mint Posenbena lengyeleket.

— 44

^{-^}

A

németországi tanítók g3^ülésén,a fölhozott Ricek-Ge-rolding tanár eladást tartott a „nemzeti tanitásról a föld-rajzban" ; eladásában,

mely

duzzog, pattog a

Wotános

ni-belungos németországi dölyfösségtl, azt tanácsolja a

biro-dalom

tanerinek,

hogy még

a szojnszédállamok földrajzában

IS a német régi vai^y nj elkereszteléseket használják.

Az

indít-vány

tapsokat aratott s a resolutionak egyik része:

„Mag

daher eine ungarlándische Regierung die dreisesten

Verord-nungen

bezüglich der

Ortsnamen

ergehen lassen, die deut-sche Schule hat sich

um

solch frevelhaftes Gebaren nicht zu

kümmern, und

die ausschlieslíchvon Deutschengegrün-deten Stádte des Ungarlandes

müssenin

deutschenSchulen allwege deutsch genannt v\^erden. Aufgabe derLehrerschaft aber

muss

es sein, erdkundlichen Lehrbüchern

und

Karten werken, die an der Ausrottung deutschen Namenbesitzes mitarbeiten, jede Forderung zu versagen."

A

térképkiadó czégek jobb fajtái is, maguktól a

tan-erktl

terrorizáltattak.

Az

uj

német

iskolai térképekben hasztalan kerestem

magyar

helyneveket^; velünk

könnyen

elbánnak „Ugrisches Trogloditenvolk" ^!

— De

annyira ^is vetemedtek,

hogy

a franczia Lille

—

Reissel,

Cambrai

^:z_

Kemberg,

Tournai ^- Doornik, Bouillon

~

Beulent,

Nancy

=

Nanzig, Montbeliard

^

Mömpelgard,

—

az olasz Porde-none

—

Portenau,

Gonzaga = Günzach

stb. stb. Vájjon ezek után a Göthe-féle

mondást

a tanár úrra

min

értelem-ben alkalmazzuk

:

.,^Injremden Lándern sindívir seJiend^

imd

in Deiitse

Il-land entweder blind oder ölödsinnig''

.

In document mködésük Oktáv (Pldal 44-48)