Az előzetes szakirodalmi megalapozottság és tájékozódást követve a diákok valós nézeteinek és igényeinek felméréséhez, továbbá a probléma részletes feltárásához kérdőív alkalmazása bizonyult a legmegfelelőbb eszköznek, melyet a vizsgált intézményben a 12.
évfolyam tanulói töltöttek ki. A kérdőívek pontos képet nyújthatnak arról, hogy a diákok mennyire alkalmazzák inkább magánéletben az IKT nyújtotta lehetőségeket, illetve a tanulásban megjelenik-e ez, továbbá az egyes eszközöket hogyan alkalmazhatják tanulásban, és egyáltalán van-e igényük arra, hogy a megfelelő alkalmazásukkal megismerkedjenek. Mindamellett, hogy az igény megjelenik a fent említett eszközök használatára, a kérdőív alapján leszűrhető, hogy a 12. évfolyam diákjai nem rendelkeznek megfelelő ismerettel, előzetes tudással ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket megfelelően alkalmazni is tudják. A tanulmány következő felében sorra kerül ennek a részletes kifejtése.
A vizsgálat
Első körben a vizsgálathoz használt kérdőív azt kívánja felmérni, a diákok milyen eszközökkel rendelkeznek. Hiszen ezek birtoklása adhat egy alapot a diákok IKT tájékozottságában, és már ebből lehet egy általános következtetést vonni, mely alapján érdemes vizsgálni a kérdőív további pontjait. A válaszokat tanulmányozva megállapítható, hogy a diákok 100%-a Facebook profillal, 85,5% okostelefonnal, 58,1% saját számítógéppel, 40,3% saját laptoppal, 35,5% családi számítógéppel, 29,0% családi laptoppal, 25,8% saját tablettel rendelkezik. A százalékokból leszűrhető, hogy az évfolyam nagy része rendelkezik saját számítógéppel vagy laptoppal, így az IKT nyújtotta lehetőségeket szabadon kihasználhatják a tanulók. Vannak azonban, akik kiesnek ebből a kategóriából és nem használhatják szabadon a lehetőségeket – 18 diáknak (29,0%) nincs otthon saját számítógépe vagy laptopja, így közös számítógépen kell megosztoznia
89 családjával, illetve az okostelefonra korlátozódik az internethasználat, ami nem helyettesíti a számítógépek használatát.
A feltevés szerint a diákok a magánéletben jobban kihasználják az IKT eszközöket, mint a tanulásban. Épp ezért szükségesnek tűnt ennek a vizsgálata is, egybe vetve a tanulást érintő kérdésekkel. A válaszok azonban a feltevéseket némileg cáfolják – a diákok 72,6%-a használja tanulással kapcsolatos chatelésre, 83,9% osztálytársakkal kommunikál (a kérdőív nem tért ki arra, hogy ez tanulással kapcsolatos, vagy sem), 43,5%
tartalommegosztásra használja a Facebook-ot, és az eseményszervezésben 40,3% vesz részt. Továbbá a várthoz képest meglepően magas arány, mintegy 32,3% tanárokkal való kapcsolattartásra is használja a felületet (lásd: 1. ábra). Így elmondható, hogy bár magánéletben is hasznosítják az Facebook-ot nagy valószínűséggel, a tanulással kapcsolatos ismeretátadás és tartalommegosztás is jelentős szerepet kap az évfolyamban, így nem kifejezetten csak egy területen hasznosítják az IKT eszközökön belül a Facebook felületét.
90
91 dolgokon kívül bizonyos eszközöket; e tekintetben a kérdőív a Facebook, az okostelefon és a számítógép tanulásban való hasznosíthatóságára tér ki. Arra, hogy a Facebookot hogyan lehet alkalmazni, igen szerényen válaszoltak a diákok – csupán 43,5% adott meg lehetőségeket erre a kérdésre, ebből nem mindenki adott meg több lehetőséget (összesen ötöt sorolhatott fel a tanuló). Ebből leszűrhető, hogy az évfolyam tagjai nem úgy tekintenek a Facebookra elsősorban, mint egy olyan felület, mely a magánélet mellett a tanulásban is kihasználható, hanem ez visszaszorul az előbbi területre, még ha tisztában is vannak vele, hogyan lehet utóbbi esetben használni. Ebből a 43,5% sem nyújt valós eredményt, mivel a kitöltők 3,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „sehogyan” sem lehet használni, így a valós eredmény már is 40,3%-ra esik vissza. A megadott lehetőségekre többnyire maguktól
92 jöttek rá a kérdőív alapján. A kutatás kitér arra, hogy a vizsgált intézmény legfelsőbb évfolyama vajon a számítógépét vagy a laptopját használja-e tanulással kapcsolatban, és ha igen, akkor ez miben nyilvánul meg? A kérdőívben 5 lehetőséget adhatott meg szintén minden tanuló. Mindössze 46,8% válaszolt erre a kérdésre, továbbá ennél a feladatnál szintén elmondható, hogy nem mindenki kívánt élni azzal, hogy mind az 5 lehetőségre példát hozzon fel. A többség a házi feladatok elkészítésére használja otthon a számítógépét, de nagyszámban akadtak olyan válaszok is, hogy az iskolai prezentációt készítik el ezen az eszközön, vagy segítséget kérnek internetes felületen a feladatok elkészítéséhez. A kérdőív külön kitér arra, hogy a diákok milyen eszközöket alkalmaznának az okostelefonon, melyek segítségül szolgálhatnak a tanulásban. E kérdést tekintve a diákok applikációk széles tárházát sorolták fel, melyek mind az ő tanulásukat segítik, segíthetik.
Az eredmények alapján a tanulók 71%-a használ az okostelefonján ilyen alkalmazást, melyből 47,6% adta meg lehetőségnek a szótárat. (lásd: 2. ábra) Továbbá az applikációkon túl mindegy 51,6% használja ezt az eszközt puskázásra – legalábbis 51,6% merte bevallani, hogy erre használja a telefont – 72,6% pedig a jegyzetek fotózására, 56,5% pedig határidőket, feladatokat jegyez fel.
2. ábra: Kördiagramm
A fent bemutatott eredmények – az applikációktól eltekintve - valószínűleg annak is köszönhetőek, hogy a diákok mennyire bíznak abban, hogy laptopot lehessen használni
93 az intézményben. Ugyanis a kutatás kitér arra, hogy a vizsgált tanulók bevinnék-e az iskolába a laptopjukat – akkor is, ha nem rendelkeznek ezzel az eszközzel – mely alapján érdekes következtetések vonhatóak le. A kérdésre a vizsgált személyek 74,2%-a töltötte ki a kérdőívet, a kitöltők 17,7%-a válaszolt igenlően a feltett kérdésre. A kitöltők közül a további 56,5% azonban nemmel válaszolt, túlnyomó többség ezt azzal igazolta, hogy az intézményben magas a lopási arány, így nem mernék behozni a laptopot, mivel fenn áll a lehetősége annak, hogy a laptop elvész, eltűnik, de volt, aki azt állította, hogy az órán nem használhatnák az eszközt, mivel azt a tanár nem engedné, így felesleges lenne azt bevinni az iskolába (lásd: 3. ábra). Így az intézményen belül kevesen használnak saját eszközt, ami jelentősen befolyásolhatja a diákok IKT eszközökhöz kapcsolódó ismereteit, tudásban való hasznosítását. Mindezzel kapcsolatban a vizsgálat kitért arra is, hogy amennyiben beviszi, vagy bevinné a laptopot az intézménybe, mire használná? A kitöltők 11,3%-a felelt erre a kérdésre, melyből 42,4% szórakozásra, Facebook használatára alkalmazná az eszközt, a további 57,6% használná ki annak lehetőségeit órai munka keretén belül, vagy iskolához kötődő feladat elvégzésére.
3. ábra: oszlopdiagramm
Kérdés, hogy bizonyos ismeretekkel a diákok tisztában vannak-e, így a vizsgálat kitér a következők használatára:
Skype
Prezi
100 2030 4050 6070
nem válaszolt nem, mert vannak… nem, mert az… nem, mert baja… nem, mert bárki… nem, mert ellopják nem, mert ellopják… nem, mert ellopják… nem, mert… nem, mert félek… nem, mert félek,… nem, mert… nem, mert… nem, mert félnék,… nem, mert féltem,… nem, mert… nem, mert… nem, mert ha… nem, mert mindek… nem, mert minek… nem, mert nagy… nem, mert nem… nem, mert nem… nem, mert nem… nem, mert nincs nem, mert nincs rá… nem, mert… nem, mert semmi… nem, mert túl… nem, mert… nem, mert úgysem… Total Valid
94
Slideshare
Goodle Drive, vagy Onedrive (korábban SkyDrive)
Mindmeister
Wikipédia
Bármilyen Blog vagy Mikroblog
A kérdőív kitöltői a legtöbb eszközt nagyon csekély mértékben használja, de akadt olyan is, ami nagy népszerűségnek örvend az évfolyam tanulói között. A tanulók közül 43,5% Skype-ot, 11,3% Prezit, 3,2% Slideshare-t, 17,7% két lehetőség közül valamelyik Drive-ot, 8,1% Mindmeister-t, 67,7 Wikipediát, 35,5% bármilyen blogot, vagy mikroblogot használ. A diákok ebben az esetben is többségében úgy nyilatkoztak, hogy a felsoroltakra maguktól jöttek rá, nem pedig tanáruktól, és a jövőben a tanároktól nagy százalék nem biztos, hogy szeretne ezekről tanulni, vagy többet hallani. 33,9%-ot nem érdekli ez, 21,0% egyáltalán nem tartja fontosnak, 24,2% szerint viszont lehet, hogy jó lenne, 8,1% szeretné, és 3,2% tartaná ezt fontosnak – a kitöltők 9,7%-át olyannyira nem érdekelte a kérdés, hogy nem is jelezte, szeretne-e többet tudni tanárától a felsorolt eszközöket illetően.
A vizsgálatból kikövetkeztethető, hogy a diákok ugyan nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, mégis lenne igényük arra, hogy megismerkedjenek az IKT eszközökkel, és bővebb ismeretet szerezzenek azok tanulásban való hasznosíthatóságukról. A kérdőív az alábbi eszközökre kérdezett rá:
Interaktív tábla
Okostelefon
Tablet
Számítógép
Laptop
Korábban a számítógépről bebizonyosodott, hogy bár használják iskolai feladatok elvégzésére, ez a túlnyomó többségről nem mondható el, míg az okostelefon alkalmazása a tanuláshoz igen népszerű. Így nem meglepő, hogy a számítógép tanulásban való hasznosíthatóságáról csupán 9,7% szerezne bővebb ismereteket, míg az okostelefonról 25,8% tudna meg többet. A diákok igénye leginkább az utóbbi készülék irányába magas,
95 de az interaktív tábla (29,0%) tanulásban való hasznosíthatósága irányába is nagy az érdeklődés. A vizsgált 62 tanulóból összesen 31 diák (50,0%) válaszolt a kérdésre, miszerint a felsorolt eszközökről hallana-e többet – így megoszló a feltevés arról, hogy a diákoknak van-e igényük arra, hogy megismerkedjenek az IKT eszközök nyújtotta lehetőségekkel, avagy sem. Így erre a kérdésre nem lehet releváns választ adni, vagy konkrét következtetéseket levonni.
Bár az Infokommunikációs Technológiák térnyerése az oktatásban egyre nagyobb, a kérdőívre adott válaszok alapján leszűrhető, hogy nagyon még nem tudnak mit kezdeni a jelenséggel a diákok. A számítógépek használata jelentősen megkönnyíti a házi feladatok elkészítését, az interneten segítséget kérhetnek egymástól a tanulók, az okostelefonon a szótár a nyelvtanulásban nagy segítséget nyújt, még is úgymond gyermekcipőben jár az, hogy jobban ki tudják használni a lehetőségeket a tanulásban. Ennek több oka is lehet, de egy okot fontos itt érdemes kiemelni: az iskoláknak és a tanároknak szükségük lenne egy alapvető szemléletváltásra. Ugyanis a jelen korban bár az iskolák igyekeznek minél több számítógép beszerzésére, még is a kérdőívek alapján leszűrhető, hogy a tanárok nem szívesen fogadnák el azt, hogy az órán a tanuló saját laptopját használja, mely szintén több előfeltevésen alapulhat. Így könnyen érthető, hogy a diákok csekély mértékben hasznosítják az IKT eszközöket tanulásban, és több dologra saját maguk jöttek rá nem a tanár segítségével, pedig az igény meglenne arra, hogy ezeket hasznosítsák, vagy többet tanuljanak róluk, még ha nem is a tanáraiktól szeretnének bővebb ismeretet kapni.