Hatásvizsgálat
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának BA szakának Pedagógiai Problémák és Kutatás 2. kurzusához tartozó tanulmánya, melyben a 14-16 éves gimnazista diákok körében hatásvizsgálatot végeztem az on-line idő-, tartalommenedzselési készségeikre fókuszálva.
Célom volt ezzel kapcsolatosan az eddig meglevő tudásuk megismerése, illetve új tudásanyag biztosítása után a változásokat megtalálni, illetve azokat tanulmányom, és előadásom során kiemelni.
1 Kutatás megalapozása
A kutatást az előző félév alapozó munkálatai támasztották alá (Pedagógiai Problémák és Kutatás 1. kurzus), illetve azokat frissítve kezdtem meg a vizsgálatok elvégzését.
Problémamegfogalmazás
Az internet megjelenése komolyan fellendítette az információ áramlást világszerte.
Segítségével komolyabb mennyiségű, tudásanyagot tudunk felhalmozni, illetve elérhetővé tenni. Ilyen szintű adatáradatnál problémákat jelenthet a lényeg kiemelése mind a tartalom relevanciája, mind az időigény szempontjából is. Ez a jelenség megváltoztatta az életvitelt/életstílust is (Trilling-Fadel, 2009). A diákok az iskolán kívüli környezetükben a közösségi háló segítségével személyre szabott módon, érdeklődésüknek megfelelő ismereteket is szereznek, de ezek megítélésében és az iskolában szerzett tudással való összeépítésében segítségre van szükségük. Ezért szükséges a Web 2.0 technológiák tantervekbe, tantárgyakba épített alkalmazása és tudományos vizsgálata (Huffaker, 2005; Lorenzo és Dziuban, 2006).
Ezen területen mind magyar, mind nemzetközi szinten már sokat fejlődött az oktatás. A témával kapcsolatosan komoly jogi problémák is felmerülnek, többek között a plagizálás, vagy engedély nélküli felhasználása bizonyos adatoknak. A középiskolások főként kortársaiktól tanulják meg a számítógép, és az internetes adatok kezelését, illetve a szülőktől, viszont a gyermekek környezetében élő emberek nem biztos, hogy rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal, vagyis nem minden esetben történik meg, hogy követni, illetve felügyelni tudnák, vagy pusztán
147 csak segítenének gyermekeiknek on-line tevékenységeik fejlődést kívánó használatában (Mitra, 2013). A tanulók olyan internetes helyekre is eljutnak, ahova a pedagógusok lehet, hogy sohasem. Ezek az on-line helyek újfajta tudást, és interaktív tanulási területeket jelentenek, mint például Wikipédia, Youtube, Twitter, Wetpaint, Flickr (Walker-Jameson-Ryan, 2010).
Téma szűkítése
A kutatást 4 fő témakörre szűkítettem:
Facebook, illetve közösségi portálok és tanulói csoportok: a fiatalok nagy része még máig használja, igaz az utóbbi időszakokban csökkent az aktív felhasználók száma - 13 és 25 éves kor között 30%-al csökkent az aktivitás (Lévai Richárd, 2014). Kérdés ebben a helyzetben, hogy mennyire használják céltalan időtöltésre az aktív accounttal rendelkezők? Megtervezik-e a fiatalok, hogy mennyi időt szánnak levelezésre (chat funkciót is beleértve), új ismerősök keresésére, tartalom megosztásra, tanulói körök létrehozására, illetve adat lapok megtekintésére?
RSS rendszer: Alighogy a Google bejelentette, hogy 2013 július 1-jétől megszünteti a Google Readert, szolgáltatások tucatjai jelentkeztek be a helyére.: Feedstripes (magyar lehetőséggel), Netvibes (nagyja magyar), NewsBlur (angol), Feedly (angol), The Old Reader (angol) (index.hu, 2013). Kérdés az, hogy a tanulók használják-e az új alternatívákat, egyáltalán ismerik-e az RSS rendszerben rejlő előnyöket, és ha megismerik tényleg megkönnyíti internetes létüket?
Wikipédia: alapvető digitális lexikon, ahonnan többen szereznek be információkat, így a fiatalok is (Horváth Cz. János, 2008) Kérdés az, hogy egy wikipédia bejegyzésnél a tanulók utánajárnak-e más forrás felhasználásával a bejegyzés tartalmának, foglalkoznak-e, hogy a bejegyzés forrás hivatkozásokkal van ellátva, ha igen, azokat a forrásokat is megtekintik? Itt lényegében a többoldalú internetes tájékozódásra akarunk rákérdezni. 2003-ban indult a magyar Wikipédia, 2 évre a külföldi megalapításhoz.
Veszélye: külső felhasználók is írhatnak, de külső moderátorok 2012 óta ellenőrzik a bejegyzéseket.
Idő- menedzsment: Az idő helyes és optimális beosztása kulcsfontosságú a sikeres tanuláshoz. A vaskos határidőnaplók, a különféle naptár és időmenedzsment szoftverek, de a levelezésre használt alkalmazások is már integrálva tartalmazzák az idő beosztására
148 alkalmas tervező rendszereket (naptár portál, 2011). Ezek alapján kérdéses, hogy a diákok IKT kompetenciájának fejlesztésével képesek lesznek-e ezt hatékonyan elvégezni?
Kutatás tervezése, levezetése Hipotézis
A 14-16 év közötti gimnáziumi diákok idő-, és tartalommenedzselési készségeik egy gyakorlati és interaktív beszélgetés összeállításával, és bemutatásának hatására kisebb mértékű, de pozitív irányú változást fognak mutatni.
Kutatási eszközök
Gyakorlati és interaktív beszélgetés: a 9-10. osztályos tanulók az előzetes kérdőív kitöltése után egy 30 perces foglalkozásban részesültek, melynek elemeit kutatótársammal állítottam össze. A 1.2 bekezdésben meghatározott témakörök szerint mentünk, illetve a tanulóknak egy handoutot osztottunk ki, annak érdekében, hogy követni tudják előadásunkat, illetve ezen feltüntettük elektronikus levélcímeinket. A kutatás során egy tanuló sem fordult felénk segítségért, vagy információért e-mailen keresztül.
Kérdőív: a kutatást 2 kérdőív csomag felhasználásával lett teljes. Mindkét kérdőívben 16-16 itemet határoztam meg (beleértve a kifejtős kérdéseket is). Az első kérdőívet közvetlen a beszélgetés előtt töltettem ki a diákokkal, míg a másodikat 2 héttel később.
A két kérdőív között csekély változtatást eszközöltem, amely egy kicsit jobban ráirányított a változások megismerésére.
14-16 év közötti diákok: ez a korosztály nagyban a 9-10. évfolyamot fedi le. Azért koncentráltam kutatásomat erre a szűk csoportra, mert 10. évfolyamig a tanulmányi eredmény hivatalosan nem számít bele továbbtanulási esélyeikbe, így esélyt lehet adni a tanulóknak, hogy hosszabbtávon tanulmányi eredményeik is javulhassanak.
Kutatás levezetése
A kutatás során az első kérdőívet 67, míg a másodikat 65 személlyel tudtuk kitöltetni – a második kérdőív kitöltésének napján az előzőleg résztvevők közül hiányoztak, illetve csak azok töltötték ki a második kérdőívet, akik az elsőt is, illetve a beszélgetésen is részt vettek.
149 Két iskolában végeztük el kutatásunkat: egy fővárosi, illetve egy vidéki elit gimnáziumban. A kutatás tervei alapján nem állt szándékomban különbséget felállítani a két intézmény tanulói között.
A beszélgetés során a tanulók reakciói változóak voltak. Voltak olyanok, akik érdeklődtek, és ténylegesen interaktív kommunikációba kerültek velem, mint előadóval, ám természetesen voltak, akiket nem hozott lázba kutatásom, illetve más tevékenységgel foglalkoztak (pl.: okos telefonjukat használták). Vagyis ebből a szempontból kiindulva utólagosan egy átlagos interaktív előadásnak lehetne mondani ezt a beszélgetést.