A meglévő épített környezet összetettségének illetve méretének csökkenése bizonyos esetekben, annak meg-újulásához, minőségi fejlődéséhez vezethet. A kertészek a növények gazdag termőképességét, a hajtások egész-séges növekedését metszéssel érik el. Az épített rendsze-rek léptékétől függetlenül léteznek példák, melyek azt mutatják, hogy az idejében, értő kéz általi visszametszés minőségi javulást hoz, a fejlődés növekedéstől függetle-nül indul be. Az írás három szempontból közelít: elsőként a csökkentés primer szintje, a fizikai visszabontás jelenik meg, majd a csökkentett kondicionált terek, és az élettér kapcsolatát vizsgálja a téralakítás szempontjából, végül a városi léptékben végbemenő csökkenés előnyös olda-lát, a megújulás lehetőségeit keresi.
The shrinking of the built environment, both in its complexity and in size could lead to renewal potentially with quality improvement. Gardeners use pruning of the plants as a tool to achieve richer fertility and to strengthen the sprouts. Re-gardless of the scale of the built environment many examples show that skilled pruning could improve the quality and that development is independent of growth. This paper is ap-proaching the subject from three different angles. The pri-mary stage is the physical demolition of superfluous parts, then the relationship of the living spaces to the shrunk con-ditioned spaces is examined. Lastly it describes the benefits of shrinking on an urban scale, searching for possibilities of urban renewal.
Pruning - the advantages of shrinking
-095 094
VISSZAMETSZÉS - A CSÖKKENÉS ELŐNYEI Csízy László
HÁTTÉR
A városokban élők számát 2030-ra még az óvatos ta-nulmányok is közel ötmilliárdra becsülik. A népesség-növekedés globális eloszlása azonban nem egyenletes, a nyugati kultúra városaiban a következő 35 év végére a Föld népességének már csak 10%-a fog élni, helyen-ként jelentős népességcsökkenés mellett (Oswalt2006).
A nagy mértékű lakosságszám, és a területi növekedéssel együtt járó fejlődés időszaka régiónkban leginkább a 19.
századra volt jellemző, mára a városok jelentős részében stagnálás és lassú átrendeződés figyelhető meg.
A városaink megújulásának legfőbb színtere az újonnan beépíthető telkekről áthelyeződik a meglehetősen sűrű, meglévő, vegyes épített szövetre. Az erőforrások csök-kenése új megközelítést igényel. Megjelennek az alulról kezdeményezett kis tőkeerejű felújítások, sokszor csak belakások, melyek képesek jobb közösségi életet gene-rálni. Az aktív közösség a lakásokból kihúzza az élette-ret, növelve az életminőség érzetét. Ugyanakkor nagy hátránya, hogy az épületek felújítására nincs forrás, a városrész nagyobb összefüggéseire csekély hatással bírnak, a javulás ideiglenessége dominál. Átfogó javu-láshoz nem elegendőek független kezdeményezések, nem elég néhány paraméter változtatása. Nagy szükség lenne minél több központilag kézben tartott, magas fi-nanszírozású városrészrehabilitációra. Az együttműködő, sűrűn lakott környezet rengeteg előnnyel jár az emberi kapcsolatok intenzitása, az egymást segítő folyamatok, és kedvező a lakásokra vetített, fajlagos költség is. Az
épített sűrűség képes a sokrétű együttműködés miatt az egyénnek lehetőségeket kínálni, de ugyanezen össze-tettség és nagy méret miatt válhat döntésképtelenné is.
A rendkívül összetett, sokszereplős képlet szociológiai, gazdasági, politikai, hatósági vetületei sokszor nagyobb jelentőséggel bírnak, mint maga a létrehozott „keret”, az építészeti eszközökkel formált környezet. Emiatt az építész szakmagyakorlás kulcskérdése lett a szakágakkal történő minél sokrétűbb együttgondolkodás, a különbö-ző szempontok ütköztetése, a döntések egyensúlyozása.
A feladatok multidiszciplináris kezelése azonban nem jelentheti az építészszerep felületes kiszélesítését, sőt a kompetenciaterület csökkentése, egyfajta feladatköri visszametszés szükséges a hatékony együttműködéshez.
A FIZIKAI VISSZAMETSZÉS
A városok fejlődése területi növekedéssel járt együtt. A rendszer elemeinek sorolása, csoportosítása, az azokat összekötő infrastruktúra összetettebbé válása, egyre na-gyobb egyre nana-gyobb s egyre nehezebben befogadható hozott létre. Az épületek szintjén is akár több száz méter hosszú - a hetvenes évek új városrészeinél kiváltképp - vagy kaotikusan sűrű tömbök születtek. A megváltozó gazdasági, társadalmi környezetre nehezen reagáló épü-letek részben megüresedtek, részben pedig megújulásra képtelenné váltak, állapotuk leromlott. Sok esetben a rendszer méretének csökkentésével, fizikai zsugorításá-val igyekeznek felfrissíteni, életterüket vonzóvá tenni.
A német Leinefelde-i sávházI. is fizikai visszametszéssel
újult meg. A sorolt, fogatolt épület megkerülhetetlen falként viselkedett, egymás mellé rendelt egyformasága elidegenítő környezetet hozott létre. A részleges bontás, ritkítás eredményeként arányos, jól megélhető épületek maradtak (1. kép).
A városrehabilitáció hasonló eszközökhöz nyúlt több bu-dapesti városi tömb esetében. Az 1980-as években a vá-rosfelújítás sikersztorijának szánták a VII. kerületi 15-ös minta tömbjét (Lichtenberger1995). A Dob-Nagydiófa-Wesselényi és Kazinczy utca közé eső, funkcionálisan is összetett tömb megújulása gondos értékfelmérésen alapult, mérlegelve a megmaradó, megújuló, részben vagy egészében elbontandó, és az új építés arányait. A felújítás során 303-ról kevesebb, mint felére csökkent a lakások száma, a környezet részben visszabontásokkal, részben lakások összenyitásával igyekeztek vonzóvá ten-ni a lakók számára. A funkciók keveredése és a belső zöld területek rendezetlen tulajdoni viszonyai miatt azonban nem sikerült azonban tiszta helyzetet teremteni. Ahogy a költségek is elszálltak, a „mintafolyamatot” a további célterületeken leállították. A bontásos városrehabilitáció több példáját találjuk a IX. kerületben (kép3-4). A képlet egyszerű, a vegyes állapotú, minőségű épületekből álló tömbökben a még kis ráfordítással felújítható vagy ér-tékesebb házak megmaradnak, a többit elbontják (kép5-6-7). A megüresedő frontokra új, nagyobb lakásszámú társasházak épülnek. A kedvezőtlenebb kialakítású belső szárnyak visszabontásával egy nagyobb összefüggő közös
1.,2. A Leinefelde-i sávház a ritkítás előtt, és után. forrás: C. Jean-Luc Valentin, Frankfurt a. M.
3.,4. A IX.kerületi bontásos városi tömbrehabilitáció, forrás: Google Earth 2012
096 5.,6. A Liliom-Tűzoltó-Bokréta-Tompa utcák tömbátalakítása,
a 90-es évek előtti és utáni állapot a belső parkokkal.
7. A felújított tömb összetétele (nagy arányú új építés):
a.) új építés b.)felújított régi c.)meglévő jó állagú forrás: saját rajzok LICHTERBERG alapján
park jön létre a tömbbelsőben. Általában a nagyarányú bontások költsége mellett a belső park igényes kialakí-tására már nem maradt pénz, sokszor még a téralakítási szándék is hiányzott. A konkrét használati lehetőségek nélkül, gazdátlanná váló közös kertek nem tudják kiegé-szíteni a lakások belső tereibe szorult életteret.
KIS BELSŐ-NAGY ÉLETTÉR
A mai városi élet közel 90 százaléka kondicionált te-rekben zajlik, melyeket működtetni csak komoly ener-giaráfordítással lehet. A túlzott méretűre nőtt belső terek komfortos körülményeket biztosítanak, a külső természetes klímától végleg elszakadva. Elsősorban nem újabb, hatékonyabb gépekkel vagy épületszerkezetekkel, hanem a tevékenységek kültérbe szervezésével lehetne jelentősen több energiát megtakarítani. A figyelmet a hagyományos, történeti épületekre fordítva megfigyel-hető, hogy a magyar három osztatú parasztház lakói csakúgy, mint a holland kereskedők összetett otthonai-kat képesek voltak energiahatékonyan használni (kép8).
Az időjárástól függően belső és külső, illetve fedett és nyitott tereket változó intenzitással használtak. A funk-cionális elemek duplázásával érték el, hogy a nyári idő-szakban a meleg konyha kiköltözött az udvar mellé, míg télen a ház közepét fűtötte hulladék hőjével. Emellett megjelent az egyetlen kis fűtött szoba, ami melegítette a köré tömörödött családot. A térhasználat időszakos szű-külése és kitágulása az élettér csökkentése nélkül tudott hatékonyan energiát spórolni.
A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diákjai egy nemzetközi versenyebenII. egy kizárólag nap-energiával működő autonóm házat terveztek és építettek
meg. A fenntarthatósági stratégia középpontjában a kon-dicionált terek minimalizálása mellett az élettér kiszéle-sítése állt. A világos, egyben tartott belső térben nem érezhető, hogy csupán 45m2-re került minden lakófunk-ció. Annak érdekében, hogy a belső tér csökkenése ne járjon együtt az élettér szűkülésével, a belsővel inten-zíven együtt élő udvarra volt szükség. Felismerve a régi nyárikonyha jelentőségét, a megkettőzött déli falba más funkciókkal együtt beépítésre került (kép9-10). A kertes házaknál is megfigyelhető, hogy a nappalihoz kapcsolt kert túlsó végén elhelyezett kis házikó hogyan képes kifeszíteni a térhasználatot, legyen akár nyárikonyha, barkácsműhely vagy szauna. Az elmúlt évtizedek in-gatlanpiac által vezérelt, újépítésű társasházainál sorra keskeny, értelmesen nem használható erkélyeket, tera-szokat találunk, így értéküket továbbra is a kondicionált belső tér mérete határozza meg. A közvetlen környék élettel teli, gazdag világa mellett, a tervezett átmeneti terek jelentőségét felismerve, lehetne értelmesen csök-kenteni a kondicionált tereket.
A kis fűtött tér elegendő olyan ritka és szerencsés esetek-ben, amikor a természetes táj képes kitágítani az élet-teret. Miközben a tájban megjelenő autonóm házak léte csak egyedi elhelyezkedésű telkekre és egy nagyon szűk felhasználói körre korlátozódik, aktív és passzív energia-felhasználási stratégiáik és az új térhasználati modellek hasznos tapasztalatai már a városi szövet megújulását is segíthetik. Az egyik előremutató stratégia a befoglaló méretet és a felületet csökkenti. A hőveszteség energia-igénye és a beépített építőanyag költsége fegyelmezett, grammra kimért geometriát követel. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) által tervezett Monte Rosa-i hütte eseté-ben nem a beruházási költség, hanem az extrém időjárás
-097 096
VISSZAMETSZÉS - A CSÖKKENÉS ELŐNYEI Csízy László
8. A delfti Johannes Vermeer festő lakó és műteremházának hosszmetszete, sötét folttal a télen egyedüli fűtött helyiség, balra az utcafront, jobbra a hátsó udvar menti nyári konyha 9. A nyári konyha fotó: Danyi Balázs
10. Az Odooproject alaprajzi egysége, balra a déli tájolású nyári fal, jobbra a kondicionált belső tér.
és építési környezet fegyelmezte minimálisra a befoglaló felületet. A kompakt tömegen belül szűk, ágyakkal sűrűn telepakolt szobák sorakoznak, a végletekig csökkentve a felhasznált területet. Ugyanakkor a lépcsőház a megszo-kott elhelyezés, szorosan a belső magba zárás helyett a homlokzatra nyílik, faágszerűen hálózza be az épületet.
Mindezt azért teszi, hogy az itt passzívan összegyűjtött napenergia a téli hidegben felmelegítse a szobákat. Ilyen üvegezett télikertek, napcsapdák akár utcaméretben is már húsz éve megjelentekIII.. A fűtőhatás jól kiaknázható egyszerű kiegészítő ventilátorok segítségével, megépíté-sük persze méreteiknél fogva igen költséges.
A csúcstechnika összetett és komoly ipari hátteret igény-lő termékei, még ha elterjedésükkel megfizethetőbbé is válnak, folyamatos fenntartási költségekkel járnak. Az optimális egyensúly keresésekor a hangsúly a hagyomá-nyos passzív téralakítási mintákra helyeződik. Emellett kulcskérdés az épületek közötti terek minél gazdagabb használhatósága. A korábbi példákhoz képest lényege-sen nagyobb léptékű kísérleti város épül Abu Dhabiban.
Masdar (arabul: forrás) városaIV. a világon az első teljes egészében újrahasznosuló energiákkal működő város nulla szén-dioxid-kibocsátással. A városban a hagyomá-nyos arab építészet klímaérzékeny megoldásai, átszel-lőztetett, de naptól védett térarányai, helyi építőanya-gok és helyi építési kultúra, egyszerre vannak jelen a mai csúcstechnológiákkal, mint például a mágnes vezérelte önjáró autóhálózat. Az élettér tágítása szempontjából kiemelendő az utcák, közös terek használata, melyeket a hőségtől hagyományos széltornyok védtek és amelyek, természetesen szellőznek. A megépült rész jelenleg élő laboratóriumként működik, a kutatásokat több világcég
098 mellett az MIT vezeti. Kérdés, hogy a világ egyik
leg-gazdagabb országában, az új építésű város eredményei mennyiben hasznosak egy összehasonlíthatatlanul sze-gényebb térség számára.
A HATÉKONNYÁ ZSUGORODÁS
A folyamatos gazdasági növekedésen alapuló fejlődés modelljei egyre nehezebben használhatóak, új model-lekre és stratégiákra van szükség. Lassan tíz év telt el a berlini Kunst-Werke Zsugorodó városok címmelV. ösz-szeállított kiállítása óta. A rendezvény egy hosszú távú kutatás első fázisát mutatta be. Különböző esettanulmá-nyok segítségével a városok zsugorodásával együtt járó kulturális és társadalmi folyamatokat jelenítette meg.
A nemzetközi kutatásnak azóta több fázisa zárult le, a statisztikai mérések diagramok és térképek formájában több kötetben jelentek meg. Pályázatok, tervek új mo-delleket, stratégiákat készítettek elő, hogy miként lehet-ne a csökkenést előnyére fordítani.
A városléptékű zsugorodás nagy fenntartási költséggel működő, megüresedő rendszereket hagy maga után. A csökkenő bevételek, a lassuló folyamatok egyre kevesebb lehetőséget hagynak a megújulásra. A zsugorodásnak ki-váltója lehet a szuburbanizáció, mint Detroit esetében, avagy az ipar tömeges megszűnése Liverpoolban, lehet a politikai rendszer átalakulása, mint több orosz város-ban, és léteznek drasztikus kiváltó okok is, mint Ábádán esetében, ahol az iraki-iráni háború egy év alatt a vá-ros lakosságát húsz százalékkal csökkentette. A vává-rosok többségénél több tényező együttállása miatt tűnik meg-fordíthatatlannak a visszaesés.
A német Selb városa legújabb fellendülése a városi csök-kenés előnyös oldalait használta ki. Az egykor virágzó
porcelánmanufaktúra a város demográfiai növekedését hozta, amelyre reagált Walter Gropius városfejlődési terve is az 1970-es évek végén. A jövőkép több növe-kedési szakaszra épített. A várost körbeölelő útgyűrűt három sugárút metszi, melyek egyben a városközpontot is erősítik. A kifinomult terv nem számolhatott a kilenc-venes évek kerámiaipari válságával, mely következtében a város egy csapásra hanyatlásnak indult. Népessége az egykori 24 ezerről 16 ezerre csökkent, a fiatalok elmen-tek, az öregedő lakosok egy stagnáló városban maradtak.
A zsugorodás elérte azt a kritikus pontot, ahol a tehe-tetlen város egy határozott vezetői réteggel képes volt újra mozgásba lendülni. Az építészeti terveknek nagy jelentőséget tulajdonító városvezetés többször vett részt az Europan pályázatokon, gazdag stratégiai anyagot összegyűjtve. A tudatosan szervezett lakáscserék, visz-szabontások kiegészültek színes, élénkítő építésekkelVI.
a lakosok által kezdeményezett 8x8 méteres porcelán sakktáblától az új oktatási, gyermekházakig (kép11-13).
A tervek mindegyike a meglévő szövetet és annak he-lyenkénti visszametszését, majd új elemekkel tarkítását célozta, keresve az ideális egyensúlyt. Az akupunktúrás terápiához hasonló módon stimulálták a város életener-giáit.
Pécs példáján keresztül szintén felmerül a város zsugo-rodásából származó előnyök kihasználhatósága. A szén és uránbányák bezárása mellett - Selbhez hasonlóan - Pécsen is hanyatlásnak indult az egykor nemzetközi pia-cot kiszolgáló porcelángyár. A többszáz éves egyetemvá-ros évtizedek óta stagnál, társadalma öregszik, a fiatalok lehetőségek hiányában elhagyják az amúgy igen kedvező fekvésű várost. A méreteinél fogva átláthatatlan,
fenn-tartási költségeit tekintve nehezen finanszírozható város talán pont egy kompaktabb, összefogottabb méretben lenne képes fejlődni. Az egyre erősödő önállósággal bíró peremterületek – egykor Pécs városa által bekebelezett falvak – leszakadásával egy dinamikusabban reagáló rendszer jöhetne létreVII., mely az emberi kapcsolatok személyességére és kölcsönös felelősségvállalásra épít-hetne.
ÖSSZEFOGLALÁS
Az átfogó, különböző szempontokat magába olvasztó koncepciók helyett ma jóval ésszerűbb erőinket a kisebb, befogadható szeletekre koncentrálni. Kiutat jelenthet-nek a kis léptékű részfeladatok értelmes kijelölései, vagy a vizsgálandó területek befogadható méretűre zsugorí-tása. Átlátható modellek tapasztalatain keresztül létre-hozhatóak olyan eszközrendszerek, melyek segítségével a, nagyobb egységek megújulása beindulhat. A meg-torpanás folytán tehetetlennek tűnő rendszerei sokszor zsugorodásuk révén érik el optimális méretüket, képesek újra mozgásba lendülni. Ezért a mindenek felett álló növekedésre épülő megújulás erőltetése helyett új tér-alakítási modellekre van szükség, melyek képesek a helyi adottságokra reagálni.
JEGYZETEK:
I. Leinefelde-Worbis, meglévő előregyártott panel sávház rehabi-litációja, tervek: GRAS Gruppe Architektur und Stadtplannung Darmstadt Dresden, 2007 nemzetközi lakásépítési díj II. Solar Decathlon Europe 2012 Madrid, BME ODOO PROJECT III. Toronto belvárosában Santiago Calatrava tervei alapján készült
el 1992-ben a Bay street fedése.
-099 098
VISSZAMETSZÉS - A CSÖKKENÉS ELŐNYEI Csízy László
11. Az élénkítő elemek kis szeletei. forrás: Fernando Alda 12. Selb, beépítési koncepció. forrás: Europan 9
13. Selb, a meglévő és új beépítés viszonya. forrás: Europan 9
IV. Abu Dhabi, az új önellátó város beépítési tervét Norman Foster készítette, az első ütem elkészült, mely az egyetemváros épü-leteinek is otthont ad.
V. 2004 szeptember, Berlini Kortárs Művészeti Intézet (Kunst Werke) kiállítás címe: Shrinking Cities, később utazó kiállítás a világ több városában
VI. Europan9 – Gyermekközpont, Selb, Gutiérrez de la Fuente Arquitectos
VII. Gettó Tamás pécsi építész a BME Építőművészeti Doktori Iskolá-ban tartott előadásán felvetett gondolat mentén
HIVATKOZÁSOK:
t -*$)5&/#&3(&$4²'"-7":;1""-.<>7ÈSPTQVT[UV-lás és felújítás Budapesten, Magyar Trendkutató Központ, Dr.
Cséfalvay Zoltán kiadásában.
t BME URBANISZTIKA TANSZÉK MONOGRÁFIA<>#VEBQFTU 2050, a belvárosi tömbök fennmaradásának esélyei, Budapest Terc Kiadó
t #&/,Ʈ . '0/:»%* . <> (MPDBM $JUZ ,PSUÈST FVSØQBJ városépítészet, Budapest, Terc Kiadó
t OSWALT, P.; RIENIETS 5 <> "UMBT PG 4ISJOLJOH $JUJFT Hatje Cantz Publishers
t XFC4ISJOLJOH$JUJFTXXXTISJOLJOHDJUJFTDPN MonteRosa: http://www.idsc.ethz.ch/Research_Guzzella/
Building_Technology/Monte_Rosa_Hut Odooproject: http://odooproject.com/hu/
Masdar: http://www.time.com/time/health/
article/0,8599,2043934,00.html Selbwerk: http://www.selbwerk.de/
Selb: http://www.tallerde2.com/index.php/projects/built/
haus-der-tagesmuetter
100 DIMITRIJEVIC TIJANA (TÉMAVEZETŐ: RADVÁNYI GYÖRGY DLA)