ÉNLAKA
SZÉKELYUDVARHELY
ANTWERPEN
BERINGEN GENK GENT
HOMRÓDFÜRDŐ CSÍKSZEREDA
KÁSZONALTÍZ
OSTRAVA
ZSOLNA BRNO
POZSONY
BUDAPEST
180 FRANCSICS LÁSZLÓ, MAGYARI ZSUZSA, SZÁNTAY ZSÓFIA, MAJOR GYÖRGY DLA, SUGÁR PÉTER DLA
SZÉKELYFÖLDI MESESZŐTTES (2013. április 12-15.)
Kolozsvár, Énlaka, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kászonok
“Mindig kérdés volt számomra: egyhelyben kell-e ülni - ahogy a sivatagban elvesződünk, s egyhelyben ülünk, s várunk -, vagy jobb menni?” (Macalik Arnold, Kolozsvár) 2013 tavaszán mestereinkkel tanulmányútra indultunk a Székelyföldre, hogy megtapasztaljuk a határon túli magyar falvak helyzetét, s ezáltal újraértékeljük a hazai aprófalvakról bennünk kikristályosodott képet. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a még élő falusi életmód faluképre gyakorolt hatásait, bepillantást nyerjünk a kortárs falusi építészetbe, s emellett megismerjük azokat az építészek vezetésével létrehozott komplex programokat, amelyek kiutat jelenthetnek a lassan pusztuló településforma túléléséhez. Utunk során
a fényképes gyűjtés mellett élőszóban elhangzott beszélgetések révén, vándordiákként tanultunk, ahogy be-betértünk a falusi házakba s a városi építészirodákba.
“A székely falvak a 24. órában vannak.”
(Településkép-védelem a Pogány-havas Kistérségben, film)
Az úti tapasztalatok alapján a székely “vidéken” a hagyományos kulturális örökség léte a fejekben való különb-ségnek köszönhetően sokkal jelenvalóbb, mint az itthoni falvakban. A lebomlási folyamat elkezdődött, ám igen lassú, közben jelentős mértékű az értékek átmen-tődése. A falu és objektumai identitásképző eszközök
SZÉKELYFÖLDI MESESZŐTTES: KOLOZSVÁR, ÉNLAKA, SZÉKELYUDVARHELY, CSÍKSZEREDA. KÁSZONOK (2013. ÁPRILIS 12-15.) Francsics László, Magyari Zsuzsa, Szántay Zsófia, Major György DLA, Sugár Péter DLA
5. 8.
9.
10.
6.
7.
-181 180
- még komoly erőt jelentenek, de félő, hogy ez a hatás elmúlófélben van. Reményt a falubeliek gondolkodása adhat.
“Most is azt mondom, hogy merjünk kicsik lenni, mert már hiába mondjuk, hogy merjünk nagyok lenni, mi nem leszünk itt. Csak hogy merjünk kicsik lenni és erősek, s maradjunk meg annak, amivé születtünk, s akkor aztán az őseinknek eleget tettünk.” (Kocs Ilona, Énlaka, falu-múzeum)
Az építészek etikai kötelességüknek érzik az értékmen-tést. A csíkszeredai magyar építészek egy csoportja a Hargita megyei kulturális örökségvédelmi stratégiába illesztve kidolgozta faluképvédelmi programját. Ennek kiindulópontjaként részletes, tájhasználatra is kitérő adatbázis, értékleltár készült, melynek hozománya egy megyei szabályozási kézikönyv, saját műemlékvédelmi stratégia, s a helyi értékek és az épített környezet tu-datosítására, oktatására kidolgozott program. Itthon is követendő példa lehetne, ahogy a kezdetben önerőből indított munka eredményeként ma már megyei szinten támogatják és felügyelik a döntéshozók az irányelvek betartását. A kortárs építészet is így fogalmazódik meg.
“Az egyszerű regionális, lokális értékeket felmutató na-gyon csendes, humánummal telített építészet nyer. Ez ad nekünk esélyt: csupa apróságok tudnak megjelenni, mert igazi, valódi, hiteles az értékorientáltságuk.”
1. ,2. ,4. Énlaka; 3. Cigánytanya a Kászonokban
5. ,6. Énlaka; 7. Székelyudvarhelyi csillagda,8. Jézus kápolna, Székelyudvarhely; 9. erdő a Hargitán, 10. Kilátó, Csíkkozmás (Macalik Arnold) (Tövissi Zsolt, Csíkszereda)
1. 2. 3. 4.
MARIBOR
BUDAPEST
WERNBERG
PRAGLIA VERONA BOSÉ
KOLOZSVÁR
ÉNLAKA
SZÉKELYUDVARHELY
ANTWERPEN
BERINGEN GENK GENT
HOMRÓDFÜRDŐ CSÍKSZEREDA
KÁSZONALTÍZ
OSTRAVA
ZSOLNA BRNO
POZSONY
BUDAPEST
182 ALKÉR KATALIN, BARTHA ANDRÁS MÁRK, GYULOVICS ISTVÁN, KOVÁCS ZSÓFIA
GAZDÁLKODÓ KOLOSTOROK (2013. április 3-6.) Praglia - Verona - Bosé - Wernberg - Maribor
A tervezést segítő kutatásaink során olyan létesítmények működését vizsgáltuk, ahol a kolostori élet, vallásos lelkület találkozik a kertművelés és a gazdálkodás tevékenységével.
Mindennek elsősorban építészeti vonatkozásaira koncentrá-lunk, de meglátásunk szerint egy-egy közösség belső életének működése szoros kapcsolatban áll az épített környezettel. A kirándulások során keresztény kolostorokat látogattunk meg azzal a céllal, hogy egy-egy napot eltöltve a „falak között”, bepillantást nyerhessünk abba, hogy milyen szerepe van a kertnek és a gazdálkodásnak az adott közösség életében.
PRAGLIAI APÁTSÁG
Itália egyik legnagyobb, 1000 éves hagyományokat őrző bencés apátsága 12 km-re fekszik Padovától. Az apátság épületeit és a hozzá csatlakozó kerteket magas kőfal keríti.
A „külső” kertek között találunk több hektár szőlőt, méhest, levendulást, gyógynövényest, veteményes kertet, és a most kiépülő olajfa ligetet. A belső kertek, kvadrumok, amelyek köré szerveződnek a Bibliában megjelenő kertekre utaló épületszárnyak. A területet hat kertész műveli, az atyák leginkább szellemi munkát végeznek, esetleg a műhelyekben dolgoznak. Alapvetően eladásra termelnek, de a veteményes például saját felhasználásra szolgál. Emelkedettség, nyuga-lom, szigorú, de emberi rend, és az ezeréves hagyományok folytonossága érezhető az apátságban.
REGINA PACIS - VERONA
1986-ban egy brazíliai misszióról visszatérő olasz házaspár körül kis imaközösség alakult. A Verona fölötti domboldalon található birtokukon családosok, szerzetesek, laikusok
meg-evkonyv_dla2013_veg_d13.indd 182 7/19/2013 4:08:35 PM
GAZDÁLKODÓ KOLOSTOROK: PRAGLIA - VERONA - BOSÉ - WERNBERG - MARIBOR (2013. ÁPRILIS 3-6.) Alkér Katalin, Bartha András Márk, Gyulovics István, Kovács Zsófia
5.
oszthatják egymással az imádság, a szolgálat és a kerti munka óráit. A közösség központja egy régi villaépület és annak mel-lékszárnya, amelyekben a tagok laknak. Heterogén épületál-lomány, a gazdasági épületek őszinte spontán alkotmányok, minden tekintetben a funkciónak alárendelve. Telepítésük a szintvonalakra illesztett módon a kertet két részre, egy felső és egy alsó kertre osztja. Fent az olajfaliget, alul a konyha és tankert található. Működése nyitott, családigazdaságszerű, de a fókuszpont inkább a brazíliai misszió, ahonnan sok fiatal érkezik és tölt is el itt egy-két évet.
COMUNITÁ MONASTICA DI BOSÉ
Enzo Bianchi teológus, az egyház radikális belső megújításán munkálkodik a lényegi elemek megőrzése mellett - erről tesz tanúságot az általa alapított monasztikus közösség Boséban.
Az évente 2-3 taggal bővülő közösség a nagy keresztény gondolkodók központjává vált, ahol a teológia mellett a szakrális művészet is meghatározó szerepet játszik. Az egész terület leginkább olyan, mint egy falu, mintsem kolostor.
Nyitott struktúra: a vendégek fogadása, amely meghatározó a közösség életében, pontos dramaturgia szerint történik; az étkezések alkalmával nyílik lehetőség a szerzetesekkel való megismerkedésre, beszélgetésre. A népes számú közösség teljesen önellátó gazdaságot, kézműves- és asztalosműhe-lyeket tart fenn, amelyekben a saját célra készült termékek mellett eladásra is termelnek. Ahogy az összes munkát, a kertművelést is ők végzik, a szakmai tudás bővítése és átadá-sa szintén fontos szempont.
1. Praglia; 2. Verona ; 3. Bosé ; 4. Wernberg;
5. A meglátogatott közösségek főbb tulajdonságainak összehasonlító táblázata
MARIBOR, ALMAÜLTETVÉNY
A 3 fős maribori közösség hatalmas almaföldjén nagyüzemi módszerekkel, profi külsős segítséggel termelik az almát.
A szerzetesek lakhelye és a mezőgazdasági terület térben is elválik: míg a kúria a városban van, a földet tőle 8 km-es távolságban találtuk meg. A csekély számú szerzetes illetve az intenzív gazdálkodás miatt a közösségi kertészkedés szem-pontjából kevésbé találtuk érdekes példának ezt a kertet.
KLOISTER WERNBERG
A wernbergi kastélyt igen mostoha állapotban találta az a 120 apáca, aki belevágott az épületegyüttes felújításába.
Kezdetben az akkoriban istállóként funkcionáló templom fel-újítását abból finanszírozták, hogy 300 főt kiszolgáló konyhát üzemeltettek. A gazdasági épületeik a hagyományos dél-tiro-li építészet nyelvén szólnak. Az új építésű óvoda a gazdasági
Regina Pacis
~45 bencés szerzetes ~ 20 fő: családosok, szerzetesek,
laikusok ~ 80 fő: női és férfi szerzetesek 1 szlovén, 2 osztrák atya 65 apáca
2 ha (1 ha zöldséges, 1 ha gyümölcsös)
200 ha (erdő, tehenészet, baromfi-nevelde, kertészet, gabona, halastó) zöldségeskert, gyümölcsös, szőlő,
gyógy és fűszernövények, olajfák, méhes
olajfák, zöldséges, gyümölcsös
tankert zöldség, gyümölcsfák, bogyós
gyümölcsök, olajfák zöldség, gyümölcs, gyógynövények,
méhészet, gabona, halak
teák, kozmetikumok, bor, (olaj),
ikonképek saját részre zöldség, gyümölcs, fa a
fűtéshez, olajat el is adnak saját részre minél több, gyertya,
kerámia, ikonképek, nyomda tojás, kenyér, tejtermékek, gyertya,
gyógyteák, kozmetikumok
6 kertész kertgondnok, saját maguk, tankert saját maguk, nincs is alkalmazott,
vendégek profi gyümölcsös ültetvény
szakemberekkel
saját maguk, de egyre több külső segítség, mert idősek a nővérek, jelenleg 6 külsős, munkanélküliek, polgári szolgálatosok
épületek és a kastély közé ékelődik be. A fűtés és használati melegvíz ellátására szolgáló biomasszakazán a falakon kívül kapott helyet, melynek kortárs regionalista arculata rokon a szemközt álló óvoda épületével. A történeti kolostori környe-zet ellenére nyitott és barátságos a közeg, nyugodtan lehet sétálni az udvarok, kertek, tehénistállók között. A környező településekkel aktív a kapcsolat, az óvoda miatt is, de számos lelkigyakorlatos program, gyermekprogramok, kézműves foglalkozások (pl kenyérsütés) működik a nővérek szervezésé-ben. Üzemeltetnek egy kis étterem-kávézót is, ahol lehetőség nyílik a beszélgetésre, de a kertben is beszédbe elegyedtek velünk, szívesen meséltek a termelésről. A kolostori termé-keket áruló kis üzletbe járnak a helybéliek kenyérért, friss tojásért, tejtermékekért.
evkonyv_dla2013_veg_d13.indd 183 7/19/2013 4:08:36 PM
1. 2. 3.
184 A DOKTORI ISKOLA HALLGATÓI ÉS OKTATÓI
VELENCEI ÉPÍTÉSZETI BIENNÁLÉ (2013. október 11-15.)
A velencei építészeti biennálé az építészeti közélet leg-fontosabb nemzetközi fóruma. Éppen ezért az építészet határterületeit kutató műhelyek számára - amilyen az Építőművészeti Doktori Iskola is – kiemelkedő jelentő-ségű a tájékozódáshoz. Az út célja volt, hogy a hallgatók mélységeiben is megismerhessék az építészet nemzet-közi tendenciáit, és ezzel kitágítsák a tematikus évhez kapcsolódó témákban való jártasságukat.
„COMMON GROUND”
Az idei biennálé kurátora, David Chipperfield által köz-readott kiírás a kiállítás nemzetközi jellegét kiemelve az építészeti praxis általános érvényű, közös pontjait és a dialógus lehetőségeit keresi. A szakmagyakorlás
során folytatandó együttműködés, az emberi és szak-mai kapcsolatok összetett rendszere képezi a kiállítás vezérmotívumát. Ez az önreflexív hozzáállás alapvetően rokon a doktori iskola tematikus évének kiírásában vázolt útkereséssel. Mindkét téma tágan értelmezhető, ami azt is jelenti, hogy nagy a két téma fogalomhalmazainak metszete. Mi ezen közös rész elemeit kerestük kirándu-lásunk során.
RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK:
Alkér Katalin, Árva József, Bartha András Márk, Csízy László, Dimitrijevic Tijana, Dombóvári János, Kovács Zsófia, Kronavetter Péter, Kukucska Gergely, Magyari Zsuzsa, Mihály Eszter, Pelle Zita, Szabó Dávid, Tánczos Tibor, Varga Piroska
VELENCE, ÉPÍTÉSZETI BIENNÁLÉ (2013. OKTÓBER 11-15.)
Alkér Katalin, Bartha András Márk, Gyulovics István, Kovács Zsófia
4. 5.
6.
-185 184
1. a Foster+partners iroda installációja 2. az orosz pavilon kiállítása 3. a finn pavilon kiállítása 4. a japán pavilon kiállítása 5. a kuwaiti kiállítás 6. a kirándulás résztvevői PROGRAM:
Október 11. csütörtök
22:00 indulás busszal a BME K-épülete elől Október 12. péntek
7:00 átszállás vonatra majd vaporettóra 10:00 szállás elfoglalása
12:00-18:00 a kiállítás megtekintése (Giardini) Október 13. szombat
9:00-18:00 a kiállítás megtekintése (Arsenale) Október 14. vasárnap
9:00-14:00 a kiállítás megtekintése (a városban) 15:00 indulás hazafelé helyi busszal
17:00 átszállás a bérelt buszra Október 15. hétfő
1:30 érkezés a BME K-épületéhez
186
„DIGRÓ”-TEMATIKUS NAP - BUDAPEST, FELFEDEZŐ TÚRA ÚJLIPÓTVÁROSBAN | 2013. április 17. | 188-189 o.
szervezők: Csízy László, Hakkel Márton
MAGDOLNA NEGYED TEMATIKUS NAP - BUDAPEST, MAGDOLNA SÉTA | 2013. március 20. | 190-191 o.
szervezők: Borsos Melinda, Dimitrijevic Tijana, Kukucska Gergely, Szabó Dávid
TIHANY TEMATIKUS NAP - BESZÉLGETÉS AZ APÁTSÁGI KERTRŐL | 2013. MÁRCIUS 17. | 192-193 o.
szervezők: Alkér Katalin, Bartha András, Gyulovics István, Kovács Zsófia
NYIM TEMATIKUS NAP - HÁZI KONFERENCIA A MAGYAR FALU FENNMARADÁSÁNAK LEHETŐSÉGEIRŐL | 2013. február 13. | 194-195 o.
szervezők: Francsics László, Magyari Zsuzsa, Szántay Zsófia
ISKOLAI TEMATIKUS NAP - BUDAPEST, KÖZÖS SZAKKÖR | 2013. április 3. | 196-197 o.
szervezők: Kronavetter Péter, Mihály Eszter, Pelle Zita
T E M A T I K U S N A P O K T H E M AT I C D AY S
-187 186
1. 2.
188 CSÍZY LÁSZLÓ, HAKKEL MÁRTON, MEGHÍVOTT ELŐADÓ: MACZÓ BALÁZS MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
“DIGRÓ”-NAP ÚJLIPÓTVÁROSBAN (2013. április 17.) Felfedező túra a bauhaus rejtett kincseit keresve
A “digró és noha” csoportos kutatás tervezési helyszí-nét, a városrész sajátos hangulatát igyekeztünk meg-élni Maczó Balázs helytörténész vezetésével. A XIII. ke-rületi Visegrádi utca és Pozsonyi út rejtett, a bauhaus hatása alatt készült lépcsőházait kerestük fel. A séta végén a Palatinus házakhoz értünk, ahol a pinceszin-ten 2006 óta működik a Noha önszerveződő művelődé-si és kézműves központ. Az alkotóház tapasztalatairól, a környékről és az ott lakókról beszélgettünk a Noha vezetőjével, Szabolcsi Miklós iparművésszel.
ÚJLIPÓTVÁROS FEJLŐDÉSE
II. József haláláig (1780) Pest területi növekedése a városfalak közé korlátozódott, csak II. Lipót idején a
Váci kapu lebontásával indulhatott meg Újlipótváros kiépülése. A rendezetlen területre malmok és közepes minőségű gyárak, műhelyek tengere települt, az ipar kitelepítéséről a nagykörút megépítésekor döntöttek.
A Duna mentén a mai Pozsonyi útig benyúlt a folyó ártere. Reitter Ferenc tervei alapján, az 1800-as évek közepétől kiépülő rakpart jelentős változást hozott Újlipótváros életében is. A folyómenti beépítés indító, emblematikus eleme a Palatinus-házakként híressé vált bérházegyüttes. Vidor Emil tervei alapján tágas, 2-3-5 szobás nagypolgári lakások épültek 1911-ben, melyeket korszerű központi porszívórendszer és a Mar-gitszigetről közvetlenül érkező termál víz szolgált ki.
DIGRÓ NAP ÚJLIPÓTVÁROSBAN (2013. ÁPRILIS 17.) Csízy László, Hakkel Márton
3.
5.
4. 6.
-189 188
NAGYPOLGÁRI VÁROSRÉSZ
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke Rakovszky Iván vezetésével rangos nagypolgári városrész álomképe rajzolódott ki az 1927-es városterveken. Rakovszky ke-ményen kézben tartotta a beépítést, 1933-ig - a tervek elkészültéig - építési tilalom mellett, egy túl szabályo-zott rend alakult ki, amiért sokan támadták, határoszabályo-zott- határozott-ságának köszönhetően azonban 1940-re egy összefüggő, színvonalas, modern városrész épült ki.
FORMATERVEZÉS ÚJLIPÓTVÁROS LÉPCSŐHÁZAIBAN A német iskola tagjai közül senki nem tervezett ide bér-házat. A bauhaus tiszta szerkesztése, a belső terek forma nyelvezete érezhető a Málnai Béla, Szőke Imre, Vámos Imre és más rangos építészek munkáiban.
A rendezés a Pozsonyi utat jelölte a Duna-parti házak fő-bejáratának, többen azonban felismerték a Duna erejét , és cseles kettős fogadótereket terveztek.
A Szent István parkra néző Dunapark ház a harmincas évek építészetének egyik leghíresebb budapesti példája.
Három különböző kialakítású lépcsőháza lenyűgöző orsó-terekkel készült. A legmagasabb nemzetközi színvonalat képviselő házak számos szabadalom helyszíneként luxus körülményeket biztosítottak. Ilyenek voltak a hangszige-telő lakáselválasztó falak, vagy a falba integrált hangos-beszélő, amit nem kellett kézbe fogni. A reprezentatív előcsarnokok gyermekkocsitárolói, íves fém ablakkeretei, hengeres formatervezett üvegliftek igazi élményeket rejtenek.
1. Az 1935-36-os Dunapark-ház találmánya a hangosbeszélő kaputelefon; 2. A Palatinus-házak Duna felőli homlokzata 3. DLA csapat a Visegrádi u.38b-ben; 4., 5., 6. Lépcsőterek a Pozsonyi úti házakban
1. 2.
190 BORSOS MELINDA, BRÓSZ CSABA BOTOND, DIMITRIJEVIC TIJANA, KUKUCSKA GERGELY, SZABÓ DÁVID