K A L Á P O S H E S T E R S Z Á K Ü Z L E T E
GYŐR, D E Á K FERENC-U. 8.
T E L E F O N : 8 3 1 .
Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrás
s a j á t k é s z í t é s ű é s m á r k á s B o r s a lino, G y u k i t s , ' P i c h l e r s t b . f é r f i -k a l a p o -k b a n .
Női k a l a p o k b a n , eredeti m o d e l l e k -ből á l l a n d ó a n n a g y v á l a s z t é k . Festés, vasalás, alakítás!
H E R M A N N O T T Ó
B U D A P E S T , IV.. V Á C I - U T C A 4 6 .
T E L .-. 1 - 8 3 3 - 5 9 A n g o l k i s a s s z o n y o k I n t é z e t é v e l s z e m b e n T E L . . 1 - 8 3 3 - 5 9
C&OC0O
C H I F F O N , V Á S Z O N , I N T É Z E T I S Z Ö V E T E K , F E H É R N E M Ű R Ö V I D Á R Ú , T E M P L O M I L E N - V Á S Z N A K
SZERKESZTŐSÉGÜNKNEK MEGKÜLDÖTT KÖNYVEK.
Gyergyai Albert: A mai francia regény, 212 1. Franklin.
Mugnier: Roi, prophète, prêtre avec le Christ. 230 1. 12 fr. Lethielleux, Paris.
R. Wehrlé: La vie liturgique. 5 k. 180—200 1. à 12 fr. Mignard, Paris.
F, Charmot: Le sacrement de l'unité. 324 1. 12 fr. Desclée de Brouwer, Paris.
Van der Lugt: L'Action religieuse de Brunetière, 248 1. Desclée de Bouwer, Paris.
J. Aynard: La Bourgeoisie française, 518 1. Parrin, Paris.
Prohászka: Méditations pour l'année liturgique. 306 1. 16 fr. Castermann, Paris.
Günther Müller: Literaturwissenschaftliches Jahrbuch der Görres-Gesellschaft.
Herder, Freiburg im Breisgau, 1936.
Emil Ritter: Katholisch-konservatives Erbgut. Herder, Freiburg im Breisgau, 1936.
Bíró Ferenc S. J.: A kommun'zmus és Jézus Szíve. Korda.
P. Pál: Matyi. Korda.
Alcaníz—Csávossy S. J.: Boldogság útja. Korda.
Horváth János: Magyar versek könyve. Magyar Szemle Társaság. Bp.
Müller Lajos: A kereszt iskolája. Korda, Bp.
Kocsis László: Két külön világ. Versek. Szt. István Társulat kiadása. Bp, Ádám Éva: Hadak útján az Olt partjától a Piaveig. M. S,zépirod. Pártoló E, Bp, Sámson Edgár: A magyar nyelv egyszerű gyakcrító képzői. Pannonhalma, 1936.
Török István: Luther-idézetek római katolikus kézen. Pápa, 1937.
Dr. Conrad Gröber: Gott. Herder, Fre'burg i. Br., 1937,
Dr. Takács József: A jezsuita iskoladráma (1581—1773). II. kötet. Bp., 1937.
Nikolai Berdiajew: Von der Würde des Christentums und der Unwürde der Christen. Vita Nova Verlag, Luzern,
Dr. Huszár Elemé?.-: Vir dolorum. Nagyböjti szentbeszédek, Bp,, 1937.
L. Kösters S. J.: Die Kirche unseres Glaubens, Herder, Freiburg im Br,, 1936.
Liane von Gentzkow: Kön'gliche Frauen. Herder, Freiburg im Br., 1936.
Holler András: Provánszi költők. Birkás Géza előszavával. Pécs, Fíorenzo Romita: lus musicae liturgicae. Marietti, Torino, 1936.
A. Coronata: Institutiones iuris canonici ad usum utriusque clerí et scholarum, Volumen V, Index rerum et appendices. Marietti, Torino.
Beruttí: Institutiones iuris canonici. V, III. De religiosis.
Schlosser József: Földrajzi vezérkönyv, II. kiadás. Szombathely, Katona Jenő: Magyar hitleristák. Cserépfalvi kiadás. Bp,, 1936. 1 P.
Dr. Halmos János: Mit kell tudnunk a szíről és a szívbajok megelőzéséről. Cserép-falvi kiadása. Bp., 1936. 2.80 P.
Wilhelm Sieber: Das frühgermanische Christentum. Verlag F. Rauch. Innsbruck, Florio Banfi: F r a Giovanni Antonio Cattaneo in Ungheria. Firenze.
Revue des revues littéraires et scientifiques hongroises de l'année 1935. Paris, 1937.
Ortutay Gyula: Magyar népismeret. Magyar Szemle Társaság. Bp, , Haraszti Emil: A tánc története. Magyar Szemle Társaság. Bp.
Hetyey József: Fazekas Mihály. Kaposvár, 1936.
Hetyey József: Kaposvár, mint kultúrközpont, Kaposvár, Berzsenyi Társaság.
Mugnier: Roi, prophèt, prêtre avec le Christ, P. Lethielleux, Editeur. Paris, 1937.
Die Heilige Schrift für das Leben erklärt. Band XIV. Der Römerbrief. Die beiden Korintherbriefe. Herder, Freiburg im Br,
P A N N O N H A L M I F Ü Z E T E K .
A pannonhalmi főapátsági Szent Gellért főiskola hallgatóinak doktorátusi értekezései 1926-tól
1. Koller Pius: Faj és haj. Budapest, 1926. — — — — — 1 P 2. Rados Tamás: Horatiusi nyomok Ausonius költészetében.
Pannonhalma, 1928. — — — — — — — — — 2 P 3. Herczegh Frigyes: Sopron vármegye a Hunyadiak korában.
Pannonhalma, 1928. — — — — — — — — — 3 P 4. Vanyó Tihamér: A katolikus restauráció Nyugatmagyar
or-szágon. Pannonhalma, 1928. — — — — — — — 4 P 5. Kurzweil Géza: A forma, mint kifejezőeszköz Klopstock
ódaköltészetében (=Német Philologiai Dolgozatok XXXVII.
sz.) Budapest, 1928. — — — — — — — — — 3 P 6. Nagy K. Amadé: A Zala-Sárvíz csatorna szögének földtani
viszonyai. Pannonhalma, 1928. — — — — — — — 1 P 7. Csóka Lajos: Sopron vármegye katolikus egyházi és tanügyi
viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Pannon-halma, 1929, — — — — — — — — — — — 3 P 8. Kokas Endre: Az 1880-as évek irodalmi élete. Pannonhalma,
1930. — — — — — — — — — — — — — 3 P 9. Brunner Emőd: A francia felvilágosodás és a magyar
kato-likus hitvédelem. (=Bibliothèque de l'Institut Français à l'Université de Budapest, 14, sz.) Pannonhalma, 1930, — 3 P 10. Monsberger R. Ulrik: A hazai német naptárirodalom
törté-nete 1821-ig. (=Német Philologiai Dolgozatok XLVI. sz.) Budapest, 1931. — — — — — — — — — — 2 P 11. Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus
restau-rációs tevékenysége a győri egyházmegyében. 1931. — — 3 P 12. Jámbor Mike: Prohászka Ottokár természetszemlélete.
Pan-nonhalma, 1932, — — — — — — — — — — 2 P 13. Piszker Olivér: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy
Ferenc gróf püspöksége alatt (1743—1783.). Pannonhalma, 1933, — — — — — — — — — — — — 2 P 14. Tardos Vida: Térgörbék szinguláris pontjairól. (Közlemények
a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Mathematikai Szemináriumából, IX, f,) Pannonhalma, 1934, — — — 3 P 15. Juhász Gergely: Klopstock magyar utókora.
(Minerva-könyv-tár, XLVIII.) Budapest, 1935. — — — — — — — 2 P 16. Nemes Vazul: Tertullianus görög műveltsége. Pannonhalma,
1935 — — — — — — — — — — — — 2 P 17. Jánosi Gyula: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. sz.
közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma, 1935 3 P 18. Kelemen Szulpic: Űjabb vizsgálatok a szénmonoxid molekula
IV. pozitív sávrendszeréről. Pannonhalma, 1936, — — — 2 P
Megrendelhetők a Pannonhalmi Szemle kiadóhivatalában (Pannonhalma. Győr m.)
STIMMEN AUS PANNONHALMA.
ZWÖLFTER J A H R G A N G . Heft 2. 15. April 1937.
Hauptschriftleiter: P. Dr. Viktorin Strommer. Schriftleiter: P. Dr.
Ernő Mihályi — Katholische Zeitschrift für Geistesleben und Kultur.
— Herausgegeben von der Benediktiner-Erzabtei Pannonhalma. — Erscheint jährlich fünfmal. Schriftleitung und Verlag: Pannonhalma, Győr vármegye, Ungarn. — Bezugspreise: Das einzelne Heft 1.50
Pengő, Jahrespreis 6 Pengő.
INHALT.
Aufsätze. P. Dr, Hildebrand Várkonyi: Über die seelenkimdliche Diagnostik. — P. Dr, Polikárp Radó: Die Entwicklung der Religion und Kultur nach der Heiligen Schrift, — P. Dr. Jób Bánhegyi: Der geniale Mensch in Kretsch-mers Beleuchtung,
Umschau. P. Jákó Blazovioh: Der große Kampf gegen den Bolschewismus. — P. Dr. Mike Jámbor: Marmion,
Besprechungen. Benedíctína.
REVUE DE PANNONHALMA.
No. 2. le 15. avril 1937, 12-ième Année, Organe catholique d'intérêt général publié par l'Archiabbaye
bénédictine de Pannonhalma,
Directeur; D. Dr. V. Strommer, secrétaire de rédaction: D. Dr. Ernő Mihályi. — Paraît cinq fois par an. — Rédaction et administration:
Pannonhalma, Győr vármegye, Hongrie. — Abonn. 6 P. par an.
SOMMAIRE.
Études, Dom, Hildebrand Várkonyi: Le diagnostic psichologique. — Dom. Poli-kárp Radó: L'évolution de la civilisation d'après la Bible, — Dom, Jób Bánhegyi: L'homme de génie.
Revue des idées et des faits. Dom. Jákó Blazovich: La grande lutte entre le christianisme et le bolchévisme. — Dom, Mike Jámbor: Marmion.
Livres, Benedictina.
10595 Sárkány Nyomda R. T. Budapest, VI., Horn Ede-utca 9, Igazgatók: Dr, Wessely Antal és Wessely József.
PANNONHALMI
«SZEMLE
MEGJELENIK ÉVEKKÉNT ÖTSZÖR A MAGYAR KATOLIKUS KULTÚRA ÉS A BENCÉS SZELLEM SZOLGÁLATÁRA
Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. STROMMER VIKTORIN Dr. MIHÁLYI ERNŐ
T A R T A L O M .
TANULMÁNYOK.
Dr. VANYÓ T I H A M É R : A m o d e r n k a t o l i k u s férfi v a l l á -s o -s -s á g a .
Dr. K Ü H Á R FLÓRIS : A z E u c h a r i s t i a s z i m b o l i z m u s a . Dr. BÁNHEGYI JÖB : P. Gulácsy Irén r e g é n y e i .
Dr. H O L E N D A B A R N A B Á S : E l e k t r o m o s s á g , s u g á r z á s , élet.
MAYER SZIXTUS : A f a j k é r d é s é l e t t u d o m á n y i é s v i l á g n é z e t i v o n a t k o z á s a i .
FIGYELŐ.
BLAZOVICH JÁK.Ó : A m a e m b e r e egy regényíró t ü k r é b e n .
KÖNYVEK.
Bölcselet. — V a l l á s l é l e k t a n . — D o g m a t i k a . — E g y h á z j o g . — Egyháztörténet. — Liturgia. — Lelkiélet. — I r o d a l o m . — Irodalomtörténet. — T ö r t é n e l e m . — Életrajz. — K o r r a j z . — Útirajz. — Földrajz. — N é p r a j z . — Szociologia. — N e v e l é s — F a j k u t a t á s . — T e r m é s z e t t u d o m á n y . — M ű v é sze t.
BENEDICTINA.
1937. XII. ÉV. 3. SZ.
A P A N N O N H A L M I S Z E N T B E N E D E K - R E N D K I A D Á S A P A N N O N H A L M A .
A PANNONHALMI SZEMLE
a pannonhalmi Szent Benedek-Rend kiadásában évenként ötször jelenik meg.
Főszerkesztő: Dr. Strommer Viktorin, tihanyi apát.
A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Sárközy Pál, Dr. Kocsis Lénárd, Dr. Klemm Antal, Dr. Kühár Flóris, Dr. Hegyi Dámján, Dr. Holenda Barnabás, Dr. Szalay
Jeromos, Dr. Bánhegyi Jób, Dr. Radó Polikárp, Dr. Karsai Géza.
Felelős szerkesztő: Dr. Mihályi Ernő. Felelős kiadó: Dr. Csóka Lajos.
Előfizetési ára évenként 6 pengő. Egyes szám ára 1.50 pengő. A folyóirat szellemi részét érintő küldemények a szerkesztőséghez, anyagi részére vonatkozó külde-mények pedig a kiadóhivatalhoz irányítandók. Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Pannonhalma, Győr megye.
Az előző évfolyamok évfolyamonként 3 pengőért kaphatók kiadóhivatalunkban, A folyóirat csekkszámlája a Győri Első Takarékpénztárnál 4474 P. Sz.
A Pannonhalmi Főiskola Évkönyvei 1910—1917.
Ára évfolyamonként, fűzve 4 P.
Szent Gellért
Ifjúsági hitszónoklati folyóirat.
Húsz (1898—1918) évfolyam. Ára évfolyamonként fűzve 4, kötve 5 P,
A Pannonhalmi Főiskola Könyvei.
1. Dr, Sárközy Pál: A differenciálegyenletek elméletének elemei. Pannonhalma, 1932, 107 1. Ára 5 p.
2. Dr. Vanyó Tihamér: Püspöki jelentések a magyar szt. korona országainak egyházmegyéiről, 1600—1850. Pannonhalma, 1933. 488 1. Ára 10 p.
3. Dr. Vanyó Tihamér: A bécsi nuncíusok jelentései Magyarországról, Í666—1683, Pannonhalma, 1935, 108 1, Ára 2.50 p,
4. Dr, Sárközy Pál: Bevezetés a differenciálgeometriába. Pannonhalma, 1936, 247 1, Ára 10 p.
5. Dr. Csóka J. Lajos: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Pannon-halma, 1936. 328 1, Ára 7 p.
A P a n n o n h a l m i S z e n t - B e n e d e k - R e n d T ö r t é n e t e . — Szerkesztették : Erdélyi László dr. és Sörös Pongrác.
I. A pannonhalmi főapátság története (996—1243.) vászonköt. 25'— P
11- » » » n (1243—1404.) » 23 — P
Hl- n » n n (1405—1535.) » 24-— P
IV 1 * • n n » » (1535—1708.) » 25 — P
V v • n » » » (1709—1802.) •n 25 — P
VI, A) „ „ » » (1802-től ) rt 23'— P
VI. B) „ „ „ „ (1802-től.) M 30-— P
Vil. A zalavári apátság története . . .
(1802-től.)
» 23-50 P Vlll. A bakonybéli apátság története (1023—1548.) » 23 — P
IX. » » n » (1548-tól.) n 23-— P
X. A tihanyi apátság története (1055-1701.) rt 25 — P
XI. ,, n » » (1701-től.) » 25 - P
XII. A) A dömölki apátság története . . . . 23-— P XII. B) Az elenyészett bencés apátságok . p 2 2 — P Az egész mű ára vászonkötésben 340'— P, papirkötésben minden kötet
1 P-vel olcsóbb, az egész sorozat 326'— P.
Á modem katolikus férfi vallásossága.
Dr. V a n y ó T i h a m é r .
Korunk erősen férfias vonásokat visel arcán. A világháború nagy és különleges férfi-élményei folytatásra találtak az ú j politikai rend-szerekben, amelyek kifejezetten hivatkoznak is a lövészárkok ú j vilá-got, ú j eszményeket teremtő életére. Az akarat, az erő és a hatalom imádata szállta meg az emberiséget. Az ököl, a sarló és kalapács, a b á r d és vesszőnyaláb s a horogkereszt milliók lelkében ú j r a élesztik az önbizalmat, az öntudatot és a közösségi eszmét. A sokezres oszlopokban menetelő, döngő léptű, kemény fiatalemberek, a felhők közt gépjüket mennydörgető, jóidegzetű, acélarcú repülők, a gépko-csik kormánykerekének és a beton versenyutaknak hősei, a sokszor csiszolatlan, nehézkes vonalú labdarúgók és a mintaszerű testi adott-ságokat ragyogtató olimpiai győztesek: ezek a típusok hódították meg korunk lelkét. Ennek az ú j férfíeszménynek hatása oly rendkívüli, hogy még a női divat vonalai is alkalmazkodnak hozzá. Az utóbbi győzelemmel a mai férfiú kétségtelenül bebizonyította eszményeinek ható erejét és uralmának szinte korlátlanságát.
Ebben a világban, amely a test képességeit és jogait harsogja, amely a vakmerő önbizalom, a megállást nem ismerő fejlődés és a jónak született emberi természet tételeiből állítja össze hitvallását, a vallás és különösképen a természetfölötti szemléletű kereszténység
„elhanyagolható mennyiség", és mostoha fogadtatásra talál. Ezer alakban és helyen, mindig ú j r a és ú j r a felüti fejét az a régi ellen-vetés, hogy
a kereszténység férfíatlan,
idejét mult formája az istentiszteletnek és -imádásnak, nem felel meg a férfiúi önérzetnek, szabadságnak és becsületnek; legfeljebb ér-zelgős lelkek, elsősorban nők kielégítésére való. Már Rousseau azt mondotta: ,,Barátom, ne hajts térdet, így is elég kicsiny vagy! Dol-gozzál! Koldulni nem illik sem Istentől, sem embertől." Kant pedig arról beszélt, hogy a férfi szégyenkezik, szégyenkeznie is kell, ha imádság közben meglepik. Nietzsche sokkal szenvedélyesebben szó-lott ,,a sok imádkozás elférfíatlanító hatásáról", ,,Szégyenletes dolog magadért i m á d k o z n i . . , mindenképen rossz ízlés jele sokat kérni a helyett, hogy sokat adnál," „Manapság többé nem érveink döntenek a kereszténység ellen, hanem ízlésünk," Coudenhove-Kalergi grófnál ezt olvassuk: ,,A szent férfit Európában nőiesnek érezzük," Shaw B e r n á t egyik színdarabjában egy római — bizonyára legalábbis
any-» «
Pannonhalmi Szemle 1 1
nyira a jelennek, mint a múltnak hangulataként — ezt mondja: ,,Én nem vagyok keresztény, én férfi vagyok." Ezeknek a gondolatoknak utolsó kicsendülése a bolsevizmuson kívül, amely egységesen, nyíltan és teljes következetességgel az istentelenséget választotta, az új né-met pogányság képviselőinél található meg. Szerintük bűn nincs, ke-gyelemre pedig nincs semmi szükség, imára hasonlóképen: „Senki sem segíthet rajtad, csak önmagad . . . Igazi férfiak a világon senki előtt sem borulnak térdre, csak a tulajdon keblükben lakozó törvény előtt." Az északi ember önmaga szerzi meg magának a kegyelmet, és nem várja mástól. ,,Kell, hogy az embernek meg legyen az akarata az önmegváltáshoz és az önkegyelemhez. Csak ebben az értelemben lehet még keresztény a modern ember." Az alázat, irgalmasság és ön-megtagadás tanítása érzékeny csapást mér a büszke és férfias északi ember lelkére, szabad tevékenységében megbénítja, ezért elvetendő.
(L. bővebben az ú j német pogányságról írt tanulmányomban, e folyó-irat 1935, 298. skv.)
A kereszténységről alkotott sok téves vélemény eloszlatására írta meg Wöhrmüller Bonifác bencés apát mélyértelmű könyvét a férfias kereszténységről. (Mannhaftes Christentum. München, Kösel-Pustet, 1934.) ,,Az egész világ azt hiszi — írja, — hogy a keresz-ténység férfiatlan, nőies valami; hasznosságának és szépségének tel-jes elismerése mellett a világnak mégis az az érzése, mintha a keresz-ténység a férfiúnak — legalább is a legférfíasabbnak, az európainak
— nem állna jól és nem illenék hozzá." Könyvében, amelynek egyes részeire még ismételten vissza fogunk térni, Wöhrmüller sorra veszi a keresztény ember erényeit s a krisztusi tanításnak az életre alkal-mazott elveit, és meggyőzően kimutatja a bennük rejlő sok hősies elemet. De azért teljes őszinteséggel elismeri, hogy „talán legalábbis az a kereszténység, amellyel az életben sokszor találkozunk, való-ban nagyon is nőies, és ebből az okból következik a férfi lelkének nyilvánvaló elidegenedése a keresztény vallásosságtól. Talán a ke-reszténységnek valóban sok képviselője abban, amit nyújt, és abban, amit követel, túlságosan tekintettel van a női lélekre, mintha ez lenne általában az emberi lélek". Zimmermann Ferenc úttörő könyvében (Männliche Frömmigkeit.2 Innsbruck, Tyrolía, 1936,) a férfi vallásos-ságának kérdését lélektani alapon elmélyítve tárgyalja, s mind az okok kutatásában, mind az orvoslás módjában és eszközeiben igen megszívlelendő eredményekhez jut. Vitathatatlan, hogy — nem a lé-nyegben, hanem korok és ízlések hatása alatt is álló —
vallási életünk külső megnyilvánulásaiban sok a nőies vonás.
Vallásos cselekményeink külső képén sok dicséretes és helyenkínt nagy eredményeket felmutató katolikus férfi-mozgalmunk ellenére is általánosságban a női jelleg az uralkodó: az istentiszteleken, a gyón-tatószékek körül és az áldoztatópadnál, az egyesületi életben, a pa-pok szűkebb segítőtársi körében és a jótékonykodásban. Gyakran ugyanazok a nők három-négy egyesületben is tevékenykednek, és
sok-szor féltékenykednek, versenyeznek. Végighallgatnak akárhány szent-beszédet, ott vannak délelőtt és délután a templomban, s lehetőleg külön lelkigyakorlatra is igényt tartanak. Mi papok sokszor olyan földműveshez hasonlítunk, aki csak a háza melletti keskeny földsza-lagokat t ú r j a föl ekéjével — de ezeket kész háromszor-négyszer is átforgatni —, a nagy bírtok többi része pedig jórészt parlagon hever.*
Lassankint a pap is hasonul híveihez. A z alapokat ehhez sok-szor a papnevelőben k a p j a : az alázatosságot és szelídséget annyira egyoldalúan hangsúlyozzák előtte, s ennek legalábbis külső gyakorlá-sát úgy ,,bevasalják" r a j t a , hogy nem egy életrevaló fiú önbizalma megrendül, félénkké, bátortalanná, befolyásolhatóvá válik. Kikerülve az életbe szívesen fogad minden segítő kezet, s erre akad is mindig bőven jelentkező a női társadalom köréből. Ugyanaz a néhány,
egyébként jóindulatú és jámbor személy, valóságos élősövényként ve-szi körül a lelkipásztort, s egészen természetes, hogy öntudatos férfi kerüli ezt a környezetet, nehogy beleütközzék töviseibe. A pap pe-dig a női munkatársak között egyre jobban hasonul hozzájuk, egyre inkább elsajátítja a lelkületüknek megfelelő bánásmódot, és mind-jobban elveszti a férfiasság külön igényei iránti érzéket. Panaszok hangzanak el manapság a nőiesen agyonpítykézett és csipkézett egy-házi r u h á k ellen, sőt sok férfi a gyakran hajlott testtartású, oldalt fordított fejű, az oltárnál édeskés gyengédséggel, ,,széplelkűen"
tevő-vevő külső papi magatartást sem nézi szívesen. Nem a k a r j u k sorainkkal az egyoldalúan k e m é n y és csiszolatlan papot eszmény-ként elfogadtatni, csupán a r r a akarunk rámutatni, hogy a modern katolikus férfit sokszor lelkipásztorának nőies egyénisége ís károsan érinti. A z életben keményen k ü z d ő férfivilág p a p j á b a n is szeretne va-lamit látni abból a hajthatatlanságból, erőből és lendületből, amelyre a világi életben m a annyi beszédes példát találunk, s amely nélkül — pusztán a régimódi nevelés fegyverzetével fölvértezve — nem lehet sikeresen megvívni a harcot az Isten ügyének kérlelhetetlen ellen-ségei ellen.
A nőies jelleg sok helyen benyomult a templomba, érezteti hatá-sát az ájtatossági irodalomban, az énekben, a szentbeszédben stb.
Az oltárok díszítése olykor nagyon tömör, fülledt, agyonhalmozott,
* Ne értsen senki félre bennünket: mi nagyon is értékeljük a női egyesüle-teknek sok téren egyenesen nélkülözhetetlen munkáját és azokat az önfeláldozó erőfeszítéseket, amelyeket a női társadalom egyes tagjai igazán önzetlenül és eredményesen végeznek. De véleményünk szerint ennek a női közreműködésnek megvan a maga megszabott köre és egészséges mértéke. S még ezen a területen is, mihelyt nem különlegesen női vonatkozású dolgokról van szó, alkalmazkodni kell a keresztény tanításnak és gyakorlatnak értekezésünkben bővebben kifejtett egyetemes szelleméhez és jellegéhez. Tárgyalásunkkal egyébként szükségképen vele jár bizonyos — az igazság jobb kidomborítása és a tárgyalás egységes me-nete érdekében alkalmazott — egyoldalúság. Ámbár iparkodtunk mindkét nem vallásosságának különbözőségeire és sajátos lélektani igényeire figyelemmel lenni, mégis a női lélek és a női vallásosság kérdéseivel összefüggően és kimerítően majd külön tanulmányban fogunk foglalkozni. Addig is női olvasóinknak szíves türelmét kérjük,
sőt még játékos csecsebecsék is helyet k a p n a k az istenházában.
Bornewasser trierí püspök éppen nemrégen megtiltotta a pénzbe-dobás után gombnyomásra működő templomalakú automatáknak fel-állítását. (Nemzeti Újság, 1937. márc. 4.) Szentbeszédekben, ima-könyvekben és jámbor írásokban gyakran találkozunk érzelgős da-gályossággal, esztétikai szenvelgésekkel, kicsinyítő képzők gyakori alkalmazásával. Templomi énekeink egy részének dallama is kifogá-solható, szövegük pedig sokszor a verselés és nyelvhasználat oly kezdetleges fokán áll, hogy művelt férfi aligha veheti őket a j k á r a belsejének tiltakozása nélkül.
Még szomorúbb képet adnak a kereszténység férfiasságáról kegy-tárgykereskedéseink, Pedig ezek — amint helyesen jegyzi meg egy mai német író — a katolicizmus névjegyei az utcán. ,,Ezek sokszor megszégyenítő szegénylelkűségről tanúskodnak. Eunuch-szerű szen-tek, jellegtelen gipszalkotások, mérgesszínű szentképek, bohó kis ér-tekezések, stílustalan imakönyvek és mindenféle hitvány bádogpor-tékáJk versenyeznek bennük a közönség tetszéséért." (Galen Kele-men.) A katolicizmus nagy eszményeinek eme kezdetleges elfajzásaí még a jobbindulatú kívülállóknak is egy h a j d a n nagy, de az ú j vi-lágba beleilleszkedni nem tudó, erejét vesztett szervezet közeledő csendes kimúlásáról látszanak tanúskodni,
A fonákul megnyilvánuló és elképzelt jámborságnak hű tükre a vallásos embernek a művészetben (színpadon, mozgóképeken, fest-ményeken, szobrokon stb.) és az irodalomban kialakított jellemképe.
A jámbor férfiak, a papok, sőt még a szentek is, nőies, félénk, gyenge, beteges, piruló különcök, esetleg még a ravaszság adomá-nyával megáldva, de egyébként csupa szenvedőleges tulajdonsággal.
J ó példa erre Sz. Alajos és Sz. József ábrázolása. Az előbbiben egy erőtlen, világfájdalmas i f j ú t ismerünk meg, aki szűzien gyengéd sze-méremérzete miatt a gyónás közben elájul, aki még a n y j á r a sem mer rátekinteni; a világi életre alkalmatlan gyengesége és érzékeny-sége a kolostorba h a j t j a , s ott önkínzással áldozza fel i f j ú életét. A történeti valóság — hála Istennek — nem felel meg ennek a na-gyon is egyoldalú felfogásnak. Aki viszálykodó fejedelmi családok között békét közvetített, aki testvére házassági botrányát eligazította, akiben újonctársai a Jézustársaság jövendő generálisát látták, s aki szigorú étrendjével nemcsak ,,észszerűtlen" önmegtagadást gya-korolt, hanem vele egyúttal — az akkori orvosi felfogásnak megfe-lelően — f á j d a l m a s hólyagbaját is iparkodott gyógyítani: az bizo-n y á r a bizo-nem volt csak a felhőkbebizo-n járó, gyámoltalabizo-n és félébizo-nk fiatal-ember. Sz. József rendszerint tehetetlen öregként szerepel Szűz Mária oldalán. Holott halálakor nem lehetett sokkal túl az ötvene-dik éven. Mégis már Krisztus Urunk gyermekkorában is ,.pátriárkái"
külsővel ajándékozzák meg. De az apostolok sem mentek az öreges, tetterő nélküli, Szűz Mária a túlságosan is természetes-anyai, sőt olykor mai ízléssel beojtott érzéki, Krisztus Urunk nőies lágysággal és ábrándozással elképzelt, puha férfi-ábrázolástól.
A vallás külső megjelenésének nőies vonásai azzal a szomorú
következménnyel járnak, hogy a férfi lelke mindjobban elidegenedik a természetének meg nem felelő jámborsági gyakorlatoktól, s ennek mind a nő, mind a férfi kárát vallja. A nő vallási élete magára ha-gyatva egyoldalúan fejlődik, esetleg a lényeges elemek elferdítéséig is; a férfi pedig végül is elveti magától a férfiatlan formákat, elsza-kad a vallástól, s ebbeli lelki igényeit művészi, politikai, technikai vagy tudományos téren próbálja kielégíteni, és az elhagyott Isten helyett megalkotja a maga bálványait. Mivel az életet a férfi ala-kítja, az Egyháznak mérhetetlen veszteségei vannak oly államokban, ahol a férfiak jórésze távoláll a templomtól, bármennyire is buzgók a leányok és az asszonyok. Egyrészt ezekre az áldatlan következmé-nyekre való tekintettel, másrészt a férfi sajátos vallási nehézségei-nek és lélektani adottságainak, végül a keresztény tanítás természe-tének, Alapítójának, terjesztőinek, hőseinek figyelembevételével mindenképen hangsúlyoznunk és szorgalmaznunk kell
a férfias kereszténység érvényesülését.
Igaz, hogy a kereszténység sem nem külön a férfié, sem nem a nőé, hanem az emberi léleké általában. Annyi azonban bizonyos, hogy ha nem is az egyes férfit, de a férfiasságot igenis előnyben része-síti. Erről tanúskodik tanításának roppant józansága, hivatalos isten-tiszteletének egész tartalma és menete, férfi-papsága, hittételeinek és erkölcsi követelményeinek megalkuvást, alanyiságot nem tűrő, hajtha-tatlan jellege stb. Találóan mondta egy német misztikusnŐ: ,,Jól tudom, hogy egyetlen nő sem juthat a mennybe, ha nem lesz előbb férfivá. Ezt így értsétek: a nőknek férfiúi tetteket kell
Igaz, hogy a kereszténység sem nem külön a férfié, sem nem a nőé, hanem az emberi léleké általában. Annyi azonban bizonyos, hogy ha nem is az egyes férfit, de a férfiasságot igenis előnyben része-síti. Erről tanúskodik tanításának roppant józansága, hivatalos isten-tiszteletének egész tartalma és menete, férfi-papsága, hittételeinek és erkölcsi követelményeinek megalkuvást, alanyiságot nem tűrő, hajtha-tatlan jellege stb. Találóan mondta egy német misztikusnŐ: ,,Jól tudom, hogy egyetlen nő sem juthat a mennybe, ha nem lesz előbb férfivá. Ezt így értsétek: a nőknek férfiúi tetteket kell