Villamosenergia-rendszer Magyarországon

A magyarországi villamosítás története a XIX. század második feléig nyúlik vissza. Két évvel a világ első közcélú villamos művének New York-i üzembe helyezése után az Osztrák-Magyar Monarchiában, Temesvárott létesült általános célú villamos mű 1884-ben. A mai Magyarországon a mátészalkai villamosítás 1888-ban, Párizséval egyidejűleg indult el. Ettől az időtől számítjuk a magyar villamosenergia-ipar működésének kezdetét is.

A villamosítás rohamosan terjedt a századvég Magyarországán. A legjelentősebb lépés Budapest közcélú villamosítása volt, amely 1893-ban kezdődött, ezt követték a vidéki nagy-városok.

1945-ben a villamosenergia-fogyasztás jelentősen visszaesett, hiszen a háború miatt meg-rongálódott számos közcélú és üzemi erőmű, valamint a villamos hálózat jelentős része.

Az 1948-ban következett be e területen az államosítás, amely után az Állami Villamossági Rt. alá tartozott a mintegy 300 közcélú rendszer. 1949-ben alapították meg a nagy és közép-erőművek központi irányító szervét, az Erőművek Ipari Központját. 1951-ben megalakult a hat, mai is működő regionális áramszolgáltató.

Az iparososítás éveiben a villamos-energia igények gyorsabban növekedtek, mint az erőművi kapacitás és bekövetkeztek a fogyasztói korlátozások. Az egyensúlyt tartósan csak 1954-re sikerült kialakítani.

1963-ban jött létre a francia villamos művek szervezetének mintájára a Magyar Villamos Mű-vek Tröszt (MVMT), amely átvette az Erőmű Tröszt vállalatait, valamint a hat elosztó vállala-tot is.

Az 1994-ben elfogadott új Villamos Energia Törvény és a kapcsolódó jogszabályok meg-alkotásával és az 1995 végén lezajlott privatizációval ismét új működési rend valósult meg.

Újabb változást az EU-csatlakozáshoz szükséges előírások teljesítése, a kötelező piacnyitás bevezetése jelentett. [4]

A villamosenergia-ipar fejlődésének talán legjelentősebb lépésének tekinthető az addig füg-getlenül működő erőművek és az ellátott hálózat szinkron üzemben történő összekapcsolása.

Ennek megfelelően jött létre 1949-ben az Országos Villamos Teherelosztó (amely jelenleg MAVIR ZRt. néven az MVM csoport részét képezi).

A Paksi Atomerőmű 1970-ben megkezdett beruházását 1971-74 közötti időszakra leállítot-ták. Ez tette lehetővé ugyanakkor a Tiszai Hőerőmű nagyblokkjainak indítását. A négyéves szünet igen előnyös volt a Paksi Atomerőmű reaktorainak végleges kivitelezésére. Az erőmű ma is a világ egyik legbiztonságosabb nukleáris létesítménye. [4]

Az energiarendszer korszerű folyamatirányító számítógépes rendszerének kialakítását az iparág elsőként valósította meg 1978-ban. Az automatikus terheléskorlátozás bevezetésének is köszönhető, hogy szemben más országokkal a magyar hálózaton rendszerbomlás sohasem kö-vetkezett be. A technikai fejlettség eredményeként az éves fogyasztói korlátozás 0,2 ezrelék alatt maradt. [4]

Hazánkban a villamos erőműveinknek teljesítőképessége több mint 8200 MW. Vannak azonban olyan áramtermelő egységek, amelyek hosszú ideje nem működnek, de a kapacitás-mérlegben még számolnak velük. Ezek indítása azonban bizonytalan lehet. A csúcsfogyasztás időszakában azonban egyelőre a hazai fogyasztás kielégítésére elegendő 6300-6400 MW erőművi teljesítmény⁵.

5 Erre jó példa, hogy hazánk történetének egyik legmegelebb nyári napján 2007. július 20-án a legmagasabb villamosenergia-fogyasztás 6200 MWh volt. A napi csúcshőmérséklet Budapesten 40,3 C fok volt ezen a napon.

1. kép. A Paksi Atomerűmű látképe [5]

1. ábra. Magyarország villamos energia hálózata [6]

Az ország évi bruttó villamosenergia-fogyasztása 41-42 milliárd kWh. Ennek döntő há-nyadát négy erőmű adja. A Paksi Atomerőmű termelése mintegy 14 milliárd kWh. A Mátrai Erőmű lignittel üzemel, ezért ez is viszonylag olcsón termel. Szénhidrogénnel – alapvetően földgázzal – működik a Dunamenti Erőmű és a Tiszai Erőmű. Ugyancsak gázüzemű a csepeli erőmű, és gázzal üzemelnek a budapesti (a kelenföldi, az újpesti és a kispesti) fűtőerőművek is. Szenes erőművünk egy van, az oroszlányi erőmű a pusztavámi barnaszénnel működik. A gáztüzelésű erőművek jóval – mintegy 40-50 százalékkal – drágábban termelnek villamos energiát, mint a lignittüzelésű erőmű vagy az atomerőmű. A hazai erőművek listáját és műkö-dési adatait mutatja be az 1. táblázat.

Alternatív energia terén hazánkban ma még csak a biomassza van jelen nagyobb arányban,

1. táblázat. A Magyarországon található erőművek adatai [7]

6 A gudron (vagy gudrun) olyan lepárlási maradék, amelyet úgy állítanak elő, hogy az ásványolajból nemcsak a fehérárukat,

Erőmű neve Létesítés Erőmű. Az oroszlányi erőmű széntüzelésűről vegyes tüzelésűre való átalakítása folyamatban van.

A hazai villamosenergia-fogyasztás nem egyenletes. Éjszaka általában keveset

fogyasz-2003. január 1-jén az áramszolgáltatásban is megtörtént a liberalizáció, azaz a piacnyitás.

Elsősorban azok a fogyasztóknak van lehetőségük olcsóbb áramot vásárolni a piacon, ame-lyek többé-kevésbé folyamatosan működnek. A piacnyitás óta sokkal nagyobb feladat hárul a rendszerirányítóra a közüzemi erőművek szabályozásában.

Hazánk pillanatnyi villamosenergia-fogyasztását mutatja egy átlagos nyári napon a 2. ábra.

2. ábra. A pillanatnyi villamosenergia-fogyasztás Magyarországon 2012. 08. 13-án [9]

Amennyiben összehasonlítjuk a 2. ábrán szereplő fogyasztást – 4983 MW – amely megfe-lel egy átlagos nyári nap villamosenergia-fogyasztásának, a 3. ábrán szereplő fogyasztási adattal, amely 6162 MW, akkor jól látszik, hogy hazánk energiafogyasztása ugrásszerűen megnőhet.

3. ábra. Pillanatnyi villamosenergia-fogyasztás az egyik legmelegebb napon Magyarország történetében 2007. 07.20. 15.00

(Napi csúcshőmérséklet Budapesten 40,3 C fok) [10]

A 3. ábrán szeplő adat azért ilyen magas, mert ezen a napon volt Magyarország történeté-nek egyik legmagasabb átlaghőmérsékletű napja. Ezen a napon, Budapesten a napi csúcs-hőmérséklet meghaladta a 40 C-ot.

Hazánkban a villamosenergia-szolgáltatás rendszerének irányítását a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.) végzi. A MAVIR létrehozását megelőzően az Országos Villamos Teherelosz-tó 1949 novembere óta látta el a rendszerirányítás műszaki feladatait.

2006. január 1-től pedig az integrált átviteli rendszerirányító (Transmission System

Opera-A MOpera-AVIR ma a következő fő feladatokat látja el [10]:

 gondoskodik a magyar villamosenergia-rendszer megbízható, hatékony és biztonságos irányításáról, a szükséges tartalékokról az erőművekben és a hálózaton;

 felügyeli és gyarapítja a hálózati vagyont, elvégzi a megfelelő, üzembiztos ellátáshoz szükséges felújításokat, karbantartásokat és fejlesztéseket;

 biztosítja a villamosenergia-piac zavartalan működését, további bővítését, az egyenlő hozzáférést a rendszerhasználók számára;

 összegzi a villamosenergia-ellátás szereplőitől kapott adatokat;

 tájékoztatja a piac szereplőit;

 összehangolja a magyar villamosenergia-rendszer működését a szomszédos hálózatok-kal;

 koordinálja a nemzetközi szakmai együttműködéseket;

 a jövőbe tekintve elkészíti a hálózatfejlesztési stratégiát és javaslatot tesz az erőműpark fejlesztésére.