Az információs társadalom kialakulása

A 21. század óriási kihívás elé állítja társadalmunkat. Az információs kor kihívása, illetve az ezen kihívásnak való megfelelés kényszere, a modern társadalmat gyökeresen átalakítja. Ko-runkban a tudás alapú társadalmat tekintjük az eddigi legfejlettebb társadalomnak. Az ipari termelési korszakot egyes országokban már felváltotta, számos országban, napjainkban fo-lyamatosan felváltja az információs termelési kor.

Az ipari termelési korszakot felváltó információs termelési kor új társadalmi modellt hoz magával: tudásalapúnak is nevezett információs társadalom jön létre. Az információs társada-lomban az információ válik az egyik legfontosabb tényezővé. Ebben a társadatársada-lomban már a mindennapi élet alapvető mozgatórugója, valamint társadalmi értéke az információ, a kom-munikáció és a tudás.

Az információs ipari termelési korszak az emberi társadalomnak és technikai civilizációjá-nak legújabb fejlődési korszaka, amely felváltja a megelőző gépipari termelési korszakot. A tudásra és tudományra épülő, magas gyártástechnikai színvonalat képviselő információs ipari termelési korszakban az előállított termékek és kifejlesztett szolgáltatások összetevőinek

rész-Az a fejlődési szint, ami napjainkat jellemzi az információs ipari forradalom, a tudomá-nyok forradalma, az informatika forradalma és a kommunikációs forradalom, szinergikus ha-tásainak és egymásra épülő eredményeinek köszönhető. Mindezen komplex evolúciós és radalmi fejlődések, fejlesztések és változások szoros kapcsolatban vannak az információs for-radalommal. A modern kor információs forradalma a következőkkel jellemezhető:

 a digitális jelátvitel megjelenése;

 az informatika fejlődése, azon belül különösen a számítógép-hálózatok fejlődése;

 a tudomány fejlődése és a tudásipar kialakulása (információs robbanás);

 a multimédia megjelenése;

 a távközlési ipar fejlődése;

 a távközlés, rádió, televízió és számítógép összeolvadása (műszaki konvergencia);

 az atomi méretű, nanoelektronikai, és mikro-elektro mechanikai (Micro Electro Mechanical Systems – MEMS) gyártástechnológia megjelenése.

Az információs forradalom előfutárai azok a tudományos eredmények, tudományos áttöré-sek voltak, amelyeket a jól felszerelt kutatóközpontokban, számos tudományágban és tudo-mányterületen értek el. Ilyen típusú tudományos áttörések voltak tapasztalhatók:

 a kvantumfizikai kutatásokban;

 a mikroelektronikában elért eredmények területén;

 a nanotechnológiában;

 az anyagtudományokban, az új és összetett (kompozit) anyagok felfedezése terén.

Az információs forradalom tulajdonképpen az információs ipari termelési korszak motor-jának szerepét tölti be, és a következő forradalmakkal van összefüggésben:

 tudományos forradalom (alapkutatás + alkalmazott kutatás + innováció);

 kommunikációs és médiaforradalom;

 gyártástechnológiai forradalom (High-Tech);

 számítástechnikai forradalom;

 számítógépes termelés és tervezés forradalma (CAD/CAM rendszerek);

 mikroelektronikai gyártási forradalom;

 nanotechnológiai gyártási forradalom;

 mikrobiológiai forradalom (génkutatás, génsebészet, sejtkutatás, klónozás, gyógyszer-kutatás és gyártás stb.);

 robotgyártási forradalom (ipari, háztartási, katonai robotok). [1]

Az információs társadalom elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, el-osztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékeny-ség. Ennek a társadalomtípusnak a sajátossága az információ-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Az információs társadalmat az ipari társadalom örökösének is tekintik. Szorosan kapcsolódik a posztindusztriális társadalom, a posztfordizmus, a posztmodern társadalom, a tudástársadalom és a hálózati társadalom fogal-maihoz. [2]

Az információs társadalom új társadalmi alakulat. A tudomány eredményeinek intenzív és folyamatos felhasználására alapozott, új típusú termelési és társadalmi alapmodell, amelyet tartalma alapján intenzív tudásgazdaságnak és tudástársadalomnak neveznek.

Való igaz, az emberiség minden társadalma tudástársadalom volt, de összetevőinek rész-arányát tekintve a tudás és a tudomány ilyen arányú megjelenését ez idáig sehol nem találjuk az írott történelem folyamán. Az információs társadalom a hagyományos gépipari társadalmat követő, és azt felváltó, a tudomány eredményeit intenzíven felhasználó, új és rendkívül magas gyártástechnikai kultúrát képviselő, számítógép-hálózat alapú termelési világkorszak és benne a rendkívül fejlett számítógépes új technikai civilizáció terméke. Ebben a társadalomban a

kialakulásának elméleti előfutárai közül kiemelkedik Alvin Toffler amerikai szociológus, aki több könyvet írt erről a témáról. Toffler alkotta meg a társadalmi fejlődés hullámelméletét, amely szerint az agráripari termelési világrendszert, a gépipari tömegtermelésre szakosodott termelési világrendszer, majd azt az információs ipari termelési világrendszer (a harmadik hullám) váltja fel. Elmélete szerint az emberiség történetében eddig két, a korábbi valóságot alapjaiban megrázó, átalakító hullámról beszélhetünk: a gyűjtögető életformát felszámoló mezőgazdaság (első hullám), illetve a mezőgazdaságot váltó ipar térnyeréséről (második hul-lám). Az iparra épülő második hullámú társadalmi formációt váltja az információ alapú, nyíl-tabb társadalmakat ígérő harmadik hullámú társadalom. [3]

Az információs társadalmat többen posztindusztriális társadalomnak tekintik. E nézet kép-viselője Daniel Bell amerikai szociológus is, aki a posztindusztriális társadalmat az indusztriá-lis (ipari) társadalom alternatívájaként határozta meg. Szerinte a posztindusztriáindusztriá-lis társada-lomban az elméleti tudás és az innovációs készség adja azt a stratégiai erőforrást, amit az ipari társadalomban a tőke és munkaerő jelentett. Habár minden társadalom működésében alapvető szerepet játszik a tudás, de a mérnöki tevékenység a tudománnyal összekapcsolva, csak az utóbbi fél évszázadra jellemző. Bell összehasonlította a posztindusztriális társadalom jellem-zőit az indusztriális- és preindusztriális társadalommal, és az alapján látható, hogy a posztin-dusztriális társadalom legfontosabb változói az információ és a tudás. (1. táblázat)

A szakirodalomban sokféle elmélet található arról, hogy mit nevezünk információs társada-lomnak. Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető in-formáció társadalomnak és inkább mi nem. A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy át-alakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek és napjaink között kezdődött, és ami megvál-toztatja annak a módját, ahogy a társadalmak alapvetően működnek. [2]

Az információs társadalom fogalma igen összetett, olyan folyamatosan gazdagodó gyűjtő-fogalom, amelynek modellezése óhatatlanul leegyszerűsítésekhez vezethet. Neves társadalom-tudósok kutatásai alapján az új társadalom egyszerre „komputópia” (Masuda), „globális falu”

(Mcluhan), „posztindusztriális társadalom” (Bell), a „hiperrealitás világa” (Baudrillard), a

„harmadik hullám” társadalma (Toffler) „hiperhálózati társadalom” (Kumon), „kockázattár-sadalom” (Beck) stb.

1. táblázat. A társadalmi fejlődés jellemzőinek összehasonlítása [4]

Jellemzők Preindusztriális Indusztriális Posztindusztriális Termelési mód Kitermelő Termelő Feldolgozó;

újrahasznosí-tó

erőforrás Nyersanyagok Finánctőke Tudás Technológia Kézműipar Gépi

techno-lógia Intellektuális technológia

nuel Castells információtechnológia paradigmájában az információ mellett a hálózatosítás, a hálózatok rugalmassága és konvergenciája a központi elem.

Az információs társadalom kialakulása során számos nehézséggel, különböző feltételek tel-jesítésével kell számolni, amelyeket gyűjtőnéven információs társadalmi küszöbszinteknek neveznek. Ezek az alábbiak:

 információtechnikai küszöbszint;

 társadalmi küszöbszint;

 védelmi küszöbszint.

Egy adott ország az információs társadalomba való átmenetet nehezítő technikai küszöböt akkor lépi át, ha kiépül az országos digitális infokommunikációs gerinchálózata (információs infrastruktúrája,), amely nagysebességű adatátvitelt tesz lehetővé. Az államvezetés, állam-igazgatás, az intézményrendszer, a vállalatok és a háztartások döntő többsége (70-90 %-ban) kapcsolódik valamilyen számítógép-hálózathoz, pl. az internethez, vagy a vállalati, intézeti intranethez.

Egy adott ország az információs társadalomba való átmenet társadalmi küszöbszintjét ak-kor lépi át, ha a foglalkoztatottak több mint 60 %-a már nem alacsony szervezettségi szintű munkát – hagyományos értelemben vett fizikai munkát – végez, hanem korszerű információ-technológián alapuló, alkotó, tervező, értéknövelő, intelligens szolgáltató tevékenységet, va-gyis magas szervezettségű tevékenységet folytat.

Az információs társadalom felé való haladás folyamán – kezdetben – törvényszerűnek lát-szik, hogy a társadalom és a világ két részre szakadhat, ha a digitális ismeretek és eszköz-használat terén nem érvényesül az esélyegyenlőség és szabad hozzáférés. Ezt a jelenséget nevezik digitális szakadéknak, digitális tudásollónak, vagy megfogalmazójáról elnevezve Maitland–résnek. A kevésbé tehetős társadalmi rétegek és országok felemelése és támogatása ezen a téren az egész világ közös érdeke.

E kérdéshez szorosan kapcsolódik a digitális írástudás problémája is. A digitális írástudás-ról akkor beszélhetünk, ha a tanulók és az aktív dolgozók felhasználói szinten képesek hasz-nálni a korszerű információtechnológiai eszközöket, vagyis megszerzik a digitális írni-olvasni tudás alapkészségét, és tanulásuk, illetve munkájuk folyamán a hálózatba kötött számítógépet aktívan használják.

A védelmi küszöböt egy fejlett ország társadalma akkor lépheti át, ha a védelmi szféra (fegyveres erők és rendvédelmi szervek) digitális híradással, fejlett hálózatos információs rendszerekkel, precíziós információszerző képességgel és célravezetéssel, rendelkezik. Min-dehhez a személyi állomány információs ismereteit és alkalmazási készségét fel kell emelni az előzőekben említett társadalmi küszöbszint követelményeihez. [1]

A fent jelzett küszöbszintek teljesítése esetén „információs társadalomról akkor beszélhe-tünk, amikor az információs ágazat társadalmi, gazdasági súlya dominánssá válik, az infor-máció beépül az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, és a társadalmi kom-munikáció nagy része a digitális csatornákon zajlik. Az információ mind szélesebb körű és könnyű elérése, fokozott termelése és átalakítása segíti a társadalom megújulását, mobilizáci-óját, utat nyit az egyéni kezdeményezőkészségnek, vállalkozó kedvnek, szélesíti a civilizációs termékek, kulturális javak fogyasztását, továbbá globálissá teszi az emberi tudás megszerzését és megosztását, és soha nem látott mértékben sokszorozza meg azt.” [6]

Az információs társadalmat információra alapozott társadalomnak tekinthetjük, mivel

 az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek az alapját;

 a társadalom és a gazdaság maga is információs értékeket termel és felhasznál,

 az információ fontossága meghaladja az áru, az energia és a szolgáltatások szerepét.

Társadalmi rendszerét tekintve globális, szabadpiacú, parlamenti demokráciára épülő,

ma-életmód. Elvileg minden társadalmi formációban megvalósítható, de a diktatúrával össze nem egyeztethető.

E társadalom a fejlett tudomány legújabb eredményeire alapozott. Számítógép-hálózatilag integrált társadalom, amely statisztikailag alátámasztott, tudományos, pontos és gyors dönté-sek társadalma. Az információs társadalomban teljes körűen informatizált, szélessávú, nagy átviteli sebességű, multimédiás, digitális jelátvitelű – elektronikus („e” jelzővel ellátott) – államvezetés, államigazgatás, önkormányzati közigazgatás, bíróságok, rendőrség, határőrség, vám- és pénzügyőrség, adóhivatalok, vagyis elektronizált intézményrendszerek működnek.

Technológiai értelemben multimédiás, digitális jelátvitelű, nagysebességű, szélessávú ge-rinchálózattal, fejlett távközlési és informatikai szolgáltatással rendelkező társadalom, ahol a közügyeket, vállalati és magánügyeket az információs közműhálózaton (információs infrast-ruktúrán) keresztül közvetlen (on-line) hozzáféréssel távolból lehet intézni. A fejlett info-kommunikációs hálózatok révén az információk megszerzése, feldolgozása és a megalapozott döntések továbbítása terén a világ és az eddigi történelem leggyorsabb társadalma.

Az információs társadalom legfontosabb jellemzői közé tehát az alábbiakat sorolhatjuk:

 az információ, amely mint a technológiai fejlődés alapja az ipari társadalomban is fon-tos szerepet kapott, most már önálló értékké válik;

 az információs társadalom középpontjában az információ feldolgozó technológia áll;

 az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulá-sa miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos nagyságrendre);

 állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, mely a munkavállalótól egyre inkább az ismeretterületek közti mobilitást követeli meg, az egy szakma elsajátításának hagyományos követelménye helyett;

 az információ hatalmi tényezővé válik, a hatalom azé lesz, aki az információt termeli és elosztja. [2]