a) G E S T Á K (krónikák).
ANONYMUS.
A mű előszavát és egy részletét lá sd : Μ. Ο.1 V.
De nuntiis ducis Bulgáriáé.
Secundo autem die dux Bulgáriáé misit nuntios suos cum diversis donis ad Lelu et Bulsuu atque Bontond (sic!) et de- precans eos, u t paci faveant. E t insuper mandavit, quod partem
1 Magyar Olvasókönyv. I—V. kötet. A protestáns gimnáziumok és leánygimnáziumok számára szerkesztette Jékely Lajos, Kerecsényi Dezső, Vajthó László. — VI. kötet. Szerk. Kerecsényi Dezső, Vajthó László.
Salini ducis avunculi sui non foveret. Sed Arpadio duci Hun
gáriáé subiugatus fideliter serviret et annuale vectigal per
solveret. Illi vero paci faventes, proprium filium ducis in pi
gnus accipientes, cum multis bonis rebus Bulgáriáé discesse
runt, et ducem eorum illesum dim iserunt. . . Quorum etiam bella et fortia quaeque facta sua, si scriptis praesentis paginae non vultis, credite garrulis cantibus ioculatorum, et falsis fa
bulis rusticorum, qui fortia facta et bella Hungarorum usque in hodiernum diem oblivioni non tradunt. Sed quidam dicunt eos ivisse usque ad Constantinopolim, et portam auream Con- stantinopolis Botondium cum dolabro suo incidisse. Séd ego, quia in nullo codice hystoriographorum inveni, nisi ex falsis fabulis rusticorum audivi, ideo ad praesens opus scribere non proposui.
Bolgárország vezérének követei.1
Másnap pedig Bolgárország vezére különféle ajándékokkal elküldte követeit Léihez, Bulcsúhoz meg Botondhoz s könyör- gött nekik, hogy álljanak rá a békére. Azonfelül azt is meg
üzente, hogy nem fogja p ártját nagybátyjának, Salán vezér
nek, hanem meghódolva híven szolgál majd Árpád vezérnek és évi adót is fizet neki. Azok pedig ráállva a békére és a vezér fiát zálogul elfogadva, Bolgárország sok javával eltávoztak, a vezért pedig bántatlanul hagyták. Háborúikat és egyes hős
tetteiket, ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni, higgyé
tek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek, akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. Azonban némelyek azt mond
ják, hogy egészen Konstantinápolyig mentek ők, sőt Kon
stantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával.
Mégis én, mivel ezt a históriaíróknak egyetlen könyvében sem találtam , hanem csupán a parasztok hamis meséiből hallot
tam , azért jelen művembe nem akartam beleírni.
A fenti olvasmány-részletek egy XII. századi névtelen („Anony
mus") írónak De rebus gestis Hungarorum című gestá-jából valók. Ebben olvashatók még a következő pogánykori vonatkozású mondák : Álmos fejedelemsége és kievi győzelme, Árpád fejedelemmé választása, a vér
szerződés, a fehér ló mondája, Zalán alpári veresége, a Lél-monda, Tanuzaba halála.
Anonymus II. vagy III. Béla magyar király udvari kancelláriájának jegyzője v o lt ; művét 1150 táján írhatta. Munkája a magyarok eredetét, honfoglalását s a fejedelmek korának kalandozásait adja elő. Ez a
nagyjelentőségű kézirat a XVIII. század közepéig ismeretlen volt.
Fejledezni kezdő középkori, latinnyelvű irodalmunknak egyik jelleg
zetes műfaja a gesta, azaz a nemzet történelmének nem évkönyvi, csak az időrendre ügyelő feljegyzése, hanem írói becsvággyal készült, olvasókra számító feldolgozása ; tehát nem a német, hanem az olasz
1 Pais Dezső fordítása.
2*
20
és a francia műfaji típussal indul meg történetírásunk. A gesta-műfaj szerzője nem elégszik meg a száraz adatok összegyűjtésével, hanem előadásába belesugároztatja egész egyéniségét: tudós önérzetét, anyag
csoportosító, művészi alakító gondját, néha elfogultságig fokozódó nemzeti lelkesedését. A gesta-írók nem kolostori cella-lakó szerzetesek, hanem külföldi iskolákat is végzett, udvari műveltségű papok, akik a királyi kancelláriában dolgoznak.
KÉZAI SIMON.
Munkája egy részletét lásd : Μ. Ο. V.
Aquileia bevétele.1 ...(E th ele) végre Aquileiához érkezett.
Elbámulva nézett végig ennek nagyságán és úgy gondolta, ránézve egy vereséggel érne fel, ha megvívatlan hagyná, leg
inkább azért, mert, amint beszélték, sok longobard menekült ide Pannóniából, akik a hűn uralmat és Ethelét megvetették.
Követek útján tehát visszakövetelte őket a polgároktól, mikor pedig ezek nem adták ki őket, a várost különféle hadi
szerszámokkal ostromolni kezdte. De minthogy semmi módon sem tu d ta bevenni, másfél esztendeig ta rto tta megszállva.
Történt pedig egy ízben, hogy amint sok varázsló kíséretében, akikben babonás hiténél fogva nagyon bízott, a várost körül
járta, látta, hogy egy gólya a tengerről felszállva, egy palota tetejére ült, ahol fészke volt és csőrébe fogva fiókáját, szemük láttára a tengeri nádasba vitte át. Majd ismét visszatérve, am int mondják, többi fiókáját is, fészkestül együtt átszállí
totta. Mikor ezt Ethele király meglátta, összehívta katonáit és így szólt hozzájok: „Nézzétek csak bajtársak, ez a gólya előre érzi a jövendő veszedelmet, hogy mi e várost le fogjuk rombolni, menekülni készül tehát, hogy a polgárokkal együtt el ne pusztuljon. Viseljétek h á t magatokat holnap a csatában a szokottnál vitézebbül és meg fogjátok látni, hogy elesik a városi" Azután parancsot adott, s minthogy a várost vala
mennyi vívószerével sem tu d ta bevenni, végre is scytha fur- fangossággal millió emberének mindegyikétől egy-egy nyerget kért, a fal mellett halmot rakatott a nyergekből, s azután meg- gyujtatta őket és, úgy beszélik, ezeknek lángjától és tüzétől a fal megrepedezett, s tornyaival együtt a földre omlott. Ennek láttára a polgárok a várost valamennyien odahagyva a tengeri szigetre menekültek. Még pedig úgy költöztek arra a szigetre, hogy mindenkorra ott telepedjenek meg ; hanem mikor már néhány esztendeig rajta laktak, végre is Ethele királytól való
1 Császár Mihály fordítása. — A latin szöveget hely szűke miatt nem közölhetjük.
féltükben a Reált (Rialto) ingoványaiba költöztek, ahol most is laknak. Ezért is azt a szigetet velencei nyelven a mai napig Vecca Venesiának (Ó-Velencének) nevezik...
Kézai művében olvashatók még a következő hún-mondák: a gím
szarvas mondája, a tárnokvölgyi és zeiselmaueri (cezumóri) ütközet, a katalaunumi csata, Buda halála, Etele menyegzője, halála, temetése, a hún birodalom felbomlása, Csaba és a székelyek.
Kézai Simon mester a fehérmegyei Kézáról (ma Dunakesz) szár
mazott, jobbágycsaládból. Valószínűleg olasz egyetemen szerezte meg a magisteri címet. IV. László királyunknak (Kézai III. Lászlónak mondja) lett udvari papja, s királya számára írta meg a magyarok történetét.
Művének címe : De originibus et gestis Hungarorum ; két részre oszlik:
az első a húnok történetét beszéli el Attila haláláig s a húnok Szcítiába való hazameneküléséig, a második a magyaroknak mai hazánkba való bejövetelével kezdődik, melyet Kézai „reditus“-nak, visszajövetelnek, második honfoglalásnak nevez, — tehát szerinte a hún és a magyar:
egyugyanaz a nemzet. A magyarok történetét 1280-ig, vagyis a saját jelenéig beszéli el. E mű nyomtatásban először 1781-ben jelent meg.
KÁLTI MÁRK.
Salamon megfutamodik.1
Salamon király hát reménységében megcsalatkozva és szomorúan Pozsonyba vette magát. És megerősödött az ország Géza király kezében és azon időtől fogva neveztetett Magnus király n ak ; a hercegséget pedig testvérének, Lászlónak adta.
És László herceg Pozsony várát több napon át ostromolta.
Salamon katonái kijöttek a várból és viaskodtak László kato
náival ; de Salamon és László is többször kiállottak és címe- · reiket megváltoztatva, mint közvitézek harcoltak. Történt egyszer, hogy László a dél csöndjében a vár alá ment. Meglátta őt jönni Salamon és fegyverzetet cserélve eléje ment, a nélkül, hogy felismerte volna, de őrá sem ismert rá László. És Salamon katonái a vár falán ülve, nézték őket és Salamon közvitéznek gondolta őt és ezért ment vele megküzdeni. De tüstént, mihelyt hozzáért és arcába nézett, két angyalt látottm eg László feje fölött, am int tüzes karddal röpültek és fenyegették ellenségeit. Ennek láttára Salamon a várba futott és katonái m ondták n e k i:
„Uram! Mi ez, m it láttunk? Sohasem láttunk megfutni kettő vagy három előtt sem, hogy lehet hát ez?“ E zt mondta nekik :
„Tudjátok, hogy emberek elől nem szaladok meg, de ez nem ember, tüzes karddal védelmezik." Ennek hallatára elcsodál
koztak és ezért mégjobban kezdtek félni tőle. Salamon katonái pedig a szűkölködéstől hajtva, Lászlóhoz mentek és ő királyi nyájassággal és kegyes bőkezűséggel bánt velük és készségesen megengedte, hogy urukhoz visszatérjenek.
1 Madzsar Imre fordítása. — A latin szöveget hely szűke miatt nem közölhetjük.
22
Magnus király pedig azon időben Szekszárdon ünnepelte a karácsonyt, ahol is kérésére Dezső érsek ünnepélyes misét mondott és fényes beszéddel meglágyította a király szívét és békességre hajtotta: A mise végeztével, miután minden rend
ben véget ért, megparancsolta a király, hogy a püspökök és apátok kivételével mindenki menjen ki. Akkor a király köny- nyek között eléje borult az érseknek és a többi egyházi férfiú
nak, mint a főpapoknak és azt mondta, hogy vétket követett el, mivel a törvényesen megkoronázott királytól elvette országát és megígérte, hogy a királyságot békességben vissza fogja adni Salamonnak olyanképpen, hogy ő maga bírja ugyan jog szerint a koronát, azonban az országnak csak harmadrészével, amelyek a hercegséget teszik, Salamon pedig megkoronázva bírja az ország másik két részét, amelyek előbb az övé voltak. A püspö
kök erre örvendezve köszönetét mondtak az Istennek, mivel látnivaló volt, hogy a királyt a Szentlélek kegyelmének láto
gatása térítette meg és világosította föl. Magnus király tehát követeket küldött Salamonhoz és levélben előadta neki a béke módját, amint azt megállapították. Jöttek-m entek a követek és sokan sokféleképpen tárgyalták a dolgot, de a kibékülés nem tu d o tt létrejönni.
Ezenközben Magnus király súlyos betegségbe esett és április 25-én erényeivel ékesen megindult a minden halandók ú tj á r a ...
Az Árpádok idejéből ránk maradt két történeti munka mellett a harmadik nevezetes enemű alkotás Nagy Lajos király korában készült.
Ez is a gesta-műfajhoz tartozik, de ez már — s utána a többi effajta munka is — „krónikádnak nevezi magát. Kálti Márk dunántúli, előkelő .származású magyar főpap. A korábbi krónikák nyomán beszéli el a magyar nemzet történetét 1330-ig. Az előadás költőisége tekintetében Márk műve valamennyi többi gestánknál különb. Az itt bemutatott kis részlet is szép példája a szereplők belső, lelki mozgalmaival valá törődésnek, a magasabbrendű jellemzésmódnak.
b) H U M A N I S T A IRODALOM.
Mátyás király levele 1471-bol. Lásd : Μ. Ο. Y.
Az Olaszországban a XIII. században meginduló s Európa-szerte a XVI. századig tartó ú. n. renaissance-szellemnek egyik lényeges vonása az ó-kori („antik") görög, különösen pedig latin remekírók műveinek tanulmányozása, műformáiknak és stílusuknak utánzása, pogány erkölcsű világnézetüknek megbecsülése, melyből a gyakorlati életre vonatkozólag is merészen levonták a következtetést. A középkori aszketikus keresztyénség súlyos lelki megkötöttsége alól felszabadultnak, Isten rabja helyett a maga urának kezdte érezni magát az ember, saját egyéniségének korlátlan kifejtését és érvényesítését tekintette jogos életcéljának mindenki, akit tehetsége vagy akaratereje kiemelt társai közül. A világszemlélet középpontjába a mennyország és pokol helyett a földi élet, Isten helyett az ember kerül, ezért a renaissance-kor szellemig különösen irodalmi oldalát a humanizmus szóval szokták jelölni.
Igazi renaissance-j ellem Hunyadi Mátyás, a korabeli humanisztikus műveltségnek is egyik legmagasabb színvonalú birtokosa, világraszóló képviselője. Egy levelét említettük fentebb. Mintája ez annak a levél- műfajnak, amely Cicero utánzásaképpen a renaissance-korban kifejlő
dött : a levél is irodalmi mű, mely ékes stílussal, művészi szerkezettel, hatásos fordulatokkal ad elő bölcs szentenciákat, csattanós megjegy
zéseket, udvariassági mondanivalókat.
BONFINIUS.
.. .Nemo est qui eius beneficentiam non admiretur. Cunctas bonas artes affectate aluit, viros doctissimos in remotis etiam partibus disquisivit, virtutes omnes diligenter excoluit. Purga
vit Ungariam rusticitate, et inventos politicarum artium arti
fices introduxit. Scythicos mores mitiores effecit, immanem superbiam repressit, et post Atilam primus ad obsequium dili
gens durae cervicis Ungarum redegit. Praepolluit insuper pie
tate non mediocri, cui mira religio, et tan ta divini sollicitudo cultus inerat, ut domi militiaeque non secus atque Alexander, dextera Deum, sinistra hastam ferret, in deos et homines iuxta liberalis. Consilium huic ad maxima quaeque facinora promptis
simum : neque consilio audacia et industria defuit, quod et fortuna aequissimo comitatu f o v i t ...1
Mátyás király egyénisége.1 2
.. .Mindenki csodálta jótékonyságát. A művészeteket sze
retettel pártolta, a tudós férfiakat még a legmesszebb vidékeken is felkutatta és a képességeket buzgón megbecsülte. Megtisz
títo tta Magyarországot műveletlen jellegétől, föllelte és be
vezette a kultúra mestereit. A szittya erkölcsöket megszelí
dítette, a féktelen gőgöt elnyomta és A ttila óta először vette rá a nyakas m agyart az engedelmességre. Mélyen vallásos volt és annyira szívén viselte az isteni tiszteletet, hogy, mint Nagy Sándor, a háborúban és békében mintegy jobbjában az Isten jelképét, baljában a lándzsát vitte, em ellett égiekhez s földiek
hez bőkezű. Nagy tettekre mindig kész : hozzá merész és szor
galmas volt, s mindig rendkívüli szerencse is segítette.
A török háborúban álruhában bejárta az ellenség táborát és kikémlelte erejét, ugyanis paraszti öltözetben egy kísérőjé
vel és szekerével belopódzott azok közé, akik az ellenséges táborba eleséget szoktak szállítani. Midőn oda elérkezett, egész nap árpát árult a török vezér sátra előtt és az éj beálltával sértetlenül té rt vissza táborába. Majd megírta az ellenségnek, hogy előző nap k ik u tatta legbelsőbb táborukat és hogy paraszt öltözetben sátra előtt árpát árult. Hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, a fogásoknak és ennivalóknak összes fajait
1 A latin szöveg többi részét hely szűke miatt nem közölhetjük.
2 Kardos Tibor fordítása.
24
leírta. Midőn ezt a levelet az ellenség megkapta, félelmében másnap felszedte táborát, m ert hátha Mátyás király nemcsak a sáncokat tám adja meg, hanem beront sátra kellős közepébe.
Benne nem lehetett felismerni azt a királyi gőgöt, amely e századnak sok királyában megvolt. Nem jelentett számára semmit a bíbor, sem az aranyoszlopok fénye, sem az ebédlők
nek és termeknek mindennapi felszerelése, amelyek elvakítot
ták a nézők szemeit és őket csodálkozásra késztették, sem az őrök, ajtónállók serege, sem az íródeákok hada, akik hosszú kérdezősködésre alighogy felelni kegyeskednek — írásban.
Szerette az egyszerű ruhát, de amikor szükség volt rá, gondja volt az illő megjelenésre. Beszéde lassú, méltóságteljes, rövid és nagy súllyal bíró volt. Kemény szavakat gyakran és fokozva használt, de ízetlenséget soha nem hallott tőle senki. A viták
ban ellenfeleit kevés szóval szokta legyőzni és meggyőzni.
A katonai gyűléseken ékesen és lelkesítőén beszélt, sok nyelvet tudott, a görögön és törökön kívül minden európai nyelvet jól értett. Emlékezőtehetsége nem volt kisebb, mint Scipioé, Mithridatesé vagy Simonidesé. Tréfákban és szellemességek
ben nagyon tu d o tt gyönyörködni. Sokszor olyan leereszkedő volt, hogy barátai között ebédelve még a konyhaügyekkel is törődött. Nemcsak saját népét, hanem az idegeneket is szíve
sen ajándékozta meg. Lovas párviadalokban és kocsiversenyek
ben m ár ifjúságától fogva nagy gyönyörűséggel v ett részt.
A budai és bécsi porondon gyakran küzdött harcra kész dár
dájával. Mátyás állandóan a nyilvánosság előtt forgolódott, mindenkit nyájasan meghallgatott, nyilvánosan étkezett és beszélt. Mert azt ta rto tta , hogy csak mocskos cselekedetekhez illik a sötétség, a becsületes életnek a napfény csak díszére válik. Könnyen bebocsátott magához mindenkit. A bebocsá- tottaknak vágyaik kielégítésére reményt nyújtott, a kérel
mezők ügyeit nem halogatta, sem pedig a különböző udvari hivatalos eljárásokat nem alkalmazta, hanem ő maga adott, cselekedett és fizetett m indent. . .
A humanista kor-ízlés rányomta bélyegét a történelmi írásművekre is. A korábbi gestá-knak sokhelyt barbár latinságú előadásmódját Livius-utánzó, szónokias szépségű, körmondatos stílus váltotta fel.
Mátyás király egész humanista tudósi és írói kört gyűjtött össze maga körül, részint magyarokból, részint külföldiekből. Ennek a körnek legnevezetesebb tagjai voltak : Vitéz János nagyváradi püspök, később esztergomi érsek, klasszikus latinságú szónoklatok és levelek szerzője ; — Janus Pannonius, kiről alább lesz szó ; — Galeotto Márk, aki érdekes adomagyüjteményt írt össze Mátyás királyról; — Bonfinius (vagy Bonfinis) Antal, Mátyás udvari történetírója. Főm űve: Rerum Hunga- ricarum decades ; fentebb a IV. decas 8. könyvéből közöltünk egy rész
letet. Ez a munka csak a XVI. század második felében jelent meg először nyomtatásban, de azután sok-sok ideig túlontúl nagy tekintélye volt. Bonfinius 1486-ban jött Olaszországból hazánkba, s végleg itt is maradt. Munkája a legrégibb időktől 1496-ig beszéli el a magyar nemzet történetét csinos, humanista-latin stílusban és modorban ; legértékesebb benne a Mátyás uralkodásáról szóló rész.
JANUS PANNONIUS.
Epigrammáiból.
Huniadis Epitaphium.
Joannes jacet hic Tureorum ille horror in armis : Ille gubernator gloria Pannoniae.
Huniadum creat hunc, Comitem Bistricia sumit, Nandoris Alba rapit, nunc tenet alba Julae.
Magyarul r1
* Hunyadi János sírirata.
János nyugszik e helyt, valaha a töröknek a réme, Ő kormányza dicsőn téged, o Pannonia.
Szülte Huny ad, gróffá Beszterce emelte e férfit, Elragadá Nándor, most Gyula vára, tied.
Ad Grillum.
Mordes, et patria pastum me dicis ab ursa : Tam durus videor, tam tibi, Grille, ferox.
Pannonis ursa dedit lac nobis, Grille, fatemur, At non ursa tibi, sed lupa, Grille, dedit.
M agyarul:
Gryllushoz.
Medvekölyöknek hívsz te gúnyolva gyakorta, o Gryllus, Oly vad, durva vagyok én teelőtted ugy-é?
Gryllus, igaz, hogy a pannon medve adott tejet, ámde Nékem a medve, neked, Gryllus, a farkas adott.
A renaissance-kori magyarországi humanizmus legkiválóbb latin költője Janus Pannonius (Csezmicei János). Tizenegy évet (1447—1458) töltött Olaszország két egyetemi nagy városában : Ferrarában és Padovában. A költészet terén a ferrarai Guarinust vallja mesterének;
iránta érzett hálája íratta meg vele két terjedelmes dicsőítő költeményé
nek (panegyris) egyik ét; a másikban egy Jacobus Marcellus nevű előkelő olaszt magasztal, aki az íróknak is pártfogója volt. Janus Pannonius nem lángeszű költő, csak ösztönös fogékonysággal és bámulatos verselő készséggel tudta felhasználni az ó-kori klasszikus latin költészet stíl
készletét a maga mondanivalóinak megéneklése közben. Költői híre hosszú időn át kiterjedt egész Nyugat-Európára. Dicsőítő költeményeket
(panegyris), epigrammákat, elégiákat, leíró verseket írt.
Hegedűs István fordítása.
26
II. M A G Y A R N Y E L V Ű I R O D A L O M . 1. Vallásos irodalom.
Halotti beszéd és imádságra való felhívás.
Az eredeti szöveg szószerinti másolata : Sermo sup.1 sepulchrum.
Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. Ysa pur es chomuw vogmuc. Menyi milostben terumteve eleve miv ise- mucut adamut. es odutta vola neki paradisumut hazoa.
Es mend paradisumben uolov gimilcictul munda neki elnie Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundo a néki meret nu eneyc ysa ki nopun emdul oz gimils twl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve isten tvl ge félédévé. Engede urdung intetvinec. es evec oz tiluvt gimilstwl. es oz gi- milsben halalut evec. Es oz gimilsnec wl keseruv uola vize hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horoguvec isten, es veteve wt ez mun- cas vilagbele. es levn halalnec es pu'culnec feze es mend w nemenec. Kic ozuc mic vogmuc. Húg es tiv lati atuc szumtuchel.
isa es num igg ember mulchotia ez vermut ysa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromc isten kegilmet ez lelic ért húg iorgossun w neki. es kegiggen es bulscassa mend w bűnét Es vimagguc szén achscin m ariat. es bovdug michael archangelt es mend angelcut. húg uimaggonoc erette. Es uimagguc szent peter urot. kinec odút hotolm ovdonia. es ketnie hug ovga mend w bűnét. Es vimagguc mend szentucut húg legenec neki seged uromc seine eleut. húg isten iv ui madsaguemia bulsassa w bűnét.
Es zoboducha wt urdung ildetuitul. es pucul kinzotviatwl. es vezesse wt paradisu nugulmabeli. es oggun neki munhi uruzag- bele utót. es mend iovben rezet. Es keassatuc uromehuz char- mul. Kirí.
Scerelmes bratym uimaggomuc ez scegin ember lilki ért.
Scerelmes bratym uimaggomuc ez scegin ember lilki ért.