1920
Szabadsága lejártával Hubay Jenő megbeszélésre hívja.
Január 2-án Bartók Rákoskeresztúrról értesíti Hubayt, hogy január 7-én Budapesten felkeresi. Megállapodnak, hogy Bartók újabb 4 hónapi szabadságot kap, április végéig.
Január 10-én válaszol Lengyel Menyhért decemberi levelére Berlinbe:
„Nagy nyomorúságban élünk … az egész telet családommal egy szo-bában … töltöm, ahol még hangszerelni sem tudok … a Mandarin partitúrájából sincs meg egyetlen ív sem”.
Január 25-én a „Musikblätter des Anbruch”-nak ír.
A Zeneakadémián folyó fegyelmi ügyeket élénk figyelemmel kíséri.
Február 3-án, megtudva, hogy Kodály ellen a direktóriumi tagság is vád-pont, Rákoskeresztúrról levelet ír Wlassics Gyula fegyelmi biztosnak, melyben – mint ugyancsak volt direktóriumi tag – közösséget vállal Kodállyal, és kéri ennek jegyzőkönyvbe vételét. – Külföldi hangverse-nyezési lehetőségek hiányában folyóiratcikkeket ír.
Február 8-án már egy Münchenben megjelenő cikkének korrektúráját javítja. – Ugyanezen a napon táviratilag meghívják Berlinbe, február 28-ára, a Rapszódia előadására. Ez nem valósult meg, helyette Bartók szerzői estet tartottak.
Ekkor már lehetőség nyílt útlevélszerzésre.
Február 9-én Bartók ennek érdekében Budapestre megy.
Közben újjáalakult a Zenei Tanács, melynek tagjává akarják válasz-tani, és a sajtóban ezt mint kész tényt közölték.
Február 20-án a Szózatnak írt levelében tiltakozik ez ellen, írván, hogy nem kíván helyet foglalni olyan Zenei Tanácsban, melyből az ország legjobb zenészei hiányoznak. (Ezt nem közölték!) – Miután útlevelét megkapta, ugyanezen a napon hajóval Bécsbe utazik, útközben – kö-zel 18 hónap után – rövid időre találkozik édesanyjával Pozsonyban.
Bécsben minél több kapcsolatot keres.
Február 24-én belépőjegyet kap Franz Schreker Die Gezeichneten című művének főpróbájára.
Február 25-én az osztrák Közlekedési Államtitkárságtól beszállási en-gedélyt (!) kap egy Passauba közlekedő vonatra. – Találkozik a már Berlinben élő Révész Gézával, és közös levelet írnak Bartóknénak Rákoskeresztúrra. Révész nagyon biztatja Bartóknét a Németország-ba való településre: „Münchenben is fognak Bélával foglalkozni. Al-fred Einstein igen érdeklődik iránta, és akar róla írni. Miként hallot-tam, beszerezte Béla dolgainak egy részét”. Bartók záradékában kéri, hogy sürgősen küldjenek az Universal Editionnak fényképet propa-gandacélra, és megírja, hogy a 15 magyar parasztdal korrektúrája megvan, egy példány Rákoskeresztúrra ment, egyet ő közvetlenül megkapott.
Február 26-án Passaun át Németországba utazik. Regensburgból szlová-kul ír levelezőlapot édesanyjának Pozsonyba (melyet édesanyja ugyan nem értett, de a cenzúra miatt mégis célszerűbbnek látszott). – Béla fiának írt lapján a szép dunai tájakat dicséri, és tanácsolja, keresse ki a térképen az általa most bejárt helyeket.
Berlinben több mint egy hónapot tölt tájékozódás és kapcsolatte-remtés céljából. Tempelhofban, az Albert Str. 51. alatt száll meg.
Február 28-i szerzői estjéről így ír feleségének: „Nem a rapszódiát ját-szottam: Scherchen karmester (28 éves) beteg volt … nagyon kért,
játsszam szólódarabokat (I. Elégia; Este a székelyeknél; Allegro barbaro). Taps elég volt; ráadás is…”.
Március 2-án Max Reinhardt „színházkirály”-nál jár, aki Aristophanes Ly-sistratájának megzenésítésére tesz ajánlatot. Bartókot érdekli a mun-ka, de nyugodt körülmények biztosítását kéri. (Ennek hiányában a terv nem valósult meg.)
Március 4-én Rákoskeresztúrra ír feleségének addigi tapasztalatairól.
Különböző cikk-rendeléseket kap, de népzenekutatási tervei kilátás-talanok.
Március 8-án a Blüthner-teremben újabb hangversenyen lép fel, a Hermann Scherchen vezetése alatti „Die neue Musikgesellschaft” ren-dezésében. (Bartók egyébként Scherchenéknél lakik.) A műsor: Ko-dály (akinek nevét Goldáynak írták) Gordonkaszonátája R. Krophol-ler, Ravel Triója Nicolas Lambinon és Kropholler közreműködésével, saját műveiből a 3 burleszk és 2 elégia egy-egy darabja, valamint a 14 bagatell 7., 8., 9., 10., 12. és 14. száma.
Ezután átköltözik Vecsey Ferencékhez Grunewaldba (Bismarck Allee 19.)
Március 10-én (téves február 10-i keltezéssel) innen ír feleségének Buda-pestre. Az amerikai Musical Courier című folyóirat számára kér cik-ket a budapesti Operaház működéséről, főleg Tango tevékenységéről.
Megbízza feleségét, hogy vagy ő, vagy Herma nővére menjen el Ko-dályhoz, és beszélje meg, hogy a cikket Kodály, Molnár Antal vagy Lajtha László írja. Bartók is készül egy cikk megírására, amely III. 20-i keltezéssel, „Hungary in the Throes of Reaction” (Magyarország a re-akció görcseiben) címmel az április 29-i számban meg is jelent. A kért cikk ennek folytatása lett volna.
Március 12-én a rendőrségen átjelentkezik új lakásába; március 20-án a rendőrség felszólítja ennek megismétlésére.
Március 14-én Berlinben Wolfgang Kapp német politikus Lüttwitz tábor-nokkal nacionalista felkelést szervez (ún. „Kapp-puccs”), melyet a
szociáldemokraták 10 nap alatt elfojtanak. Ez alatt nem közlekednek a villamosok, nem működnek a közművek.
Március 26-án Bartók beszámol feleségének ezekről az eseményekről, va-lamint arról, hogy az Universal Edition a Lysistratával kapcsolatban elfogadhatatlan követeléseket támasztott, így Reinhardt visszalépett.
Eddig 5 cikket írt, az egyikért 200 márkát kapott.
Március 30-án Buşiţia Jánosnak ír Belényesre terveiről és arról, hogy Ber-linben nagyon megbecsülik, de nehezére esnék ott megtelepednie.
Rákoskeresztúrról szeretne Budapestre költözni, részben a nehéz közlekedési viszonyok miatt, részben pedig mert fia ekkor végzi el az elemi iskolát, és gimnáziumi tanulmányait nem tudná ott folytatni. – A nehéz lakásviszonyok miatt képtelenek lakást kapni, így Lukács Jó-zsef bankigazgató (Lukács György édesapja), a művészetek nagy me-cénása, felajánlja Bartókéknak Gyopár u. 2. alatti villájának 2 szobáját.
Bartók felesége erről számol be anyósának.
Április 1-én Bartók elhagyja Berlint, és Prágán át Pozsonyba utazik.
Április 2-án reggel 10 órakor érkezik meg.
Édesanyjáék rendkívül boldogok, minden nap sétálni járnak. – Herzfeld hangversenyrendező felkéri Bartókot egy április 16-i pozso-nyi szereplésre.
Április 6-án ezért tartózkodási engedélyének meghosszabbítását kéri, majd édesanyjával közösen hosszú levelet ír Rákoskeresztúrra Bartók-nénak: „Nagy igyekezettel és erőfeszítéssel próbálok lehetőleg köny-nyebb tartalmú programot összeállítani, csupa könyörületességből a szegény pozsonyiak iránt” – írja Bartók. – Délután édesanyjával dr.
Herzfeld hangversenyrendezőhöz megy és eljátssza a Fából faragottat.
Április 10-én örömmel írja feleségének, hogy a Lukács-féle lakást el kell fogadni, ha szűk is, és igyekezzék megszervezni a minél előbbi beköl-tözést. – A pozsonyi koncert után tervezett brünni szereplés elmarad, így hamarább tud hazaérni. – Közben már a negyedik cikket írja a Musical Courier számára, azonkívül tárgyal a Matica Slovenskával is,
júliusra meghívják Turócszentmártonba. (Ez az út aztán beutazási en-gedély hiányában elmaradt.)
Április 16. Szerzői est a pozsonyi Városi Vigadó nagytermében. A műsor:
Allegro barbaro, 1. román tánc, a Gyermekeknek sorozat 9 darabja, a 15 magyar parasztdalból a 6–15. szám, az op. 14-es Suite, a Szonatina, a 10. és 14. bagatell, valamint Albrecht Sándor közreműködésével az op.
1-es Rapszódia kétzongorás változata.
Április 20-án Pozsonyból hazautazik Budapestre.
Május 1-én lejár 2×4 hónapos szabadsága, jelentkezik a Zeneakadémián.
Szabadságát a tanév végéig meghosszabbítják, de a Vallás- és Közokta-tásügyi Minisztérium 44822/III/1920. sz. rendeletével nem engedélye-zi további munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum néprajengedélye-zi osztályán.
Berlini tartózkodása kapcsán Lipcsében megjelenik 1914-ben írt A hu-nyadi román nép zenedialektusa című tanulmánya.
Május 19-én a vesztett háború és a békeszerződés megkötése előtti han-gulatban a Nemzeti Újságban dr. Sereghy Elemér támadó cikket ír, hangoztatja, hogy a kiadvány a románok propagandájának kedvez.
Bartókék ekkor már összecsomagoltak Rákoskeresztúron.
Május 21-én elindulnak Budapestre, de a bútorszállító kocsi elakad a ho-mokban, így csak másnap, május 22-én kerülnek új lakásukba, a Gyo-pár u. 2-be, a Gellérthegyre.
Közben, 21-én az Új Nemzedékben „egy zenefőiskolai tanár” meg-védi Bartókot Sereghy vádjai ellen, majd a Szózat Hubayt szólaltatja meg.
Május 26-án a Szózatban megjelenik Bartók válasznyilatkozata, melyben visszautasítja Hubay hozzászólását és tiltakozik a hazafiatlanság vádja ellen.
Új lakásukkal Bartókék eleinte nagyon elégedettek. Rákoskeresz-túron sem villany, sem vízvezeték, sem csatornázás nem volt, így a budapesti kényelem és Lukácsék vendégszeretete nagyon kedvező.
Június elején meglátogatja Dohnányiékat, akiknél Carl Nielsen dán
zeneszerző (Telmányi Emil apósa) vendégeskedik. Bemutatót tartanak számára az új magyar zenéből: Waldbauerék eljátsszák Bartók 1. vonósnégyesét, Kodály Trióját, Dohnányi Vonósszerenádját, végül Dohnányi és Telmányi eljátssza Nielsen Hegedűszonátáját a 35 meghívott vendégnek.
Június 4-én írják alá Párizsban a trianoni békeszerződést, amely Bartókot személyében is érzékenyen érinti. Tartósan elszakad édesanyjától, aki bizonytalan állampolgársági és nyugdíjhelyzetben marad; másrészt teljesen lehetetlenné válik a népdalgyűjtés folytatása; erősen aggasztja az elcsatolt területeken maradt magyarság sorsa, a szomszéd népekkel való egyetértés kilátástalansága.
Június 18-án hosszú cikket ír a szlovák népzenéről.
Június 22-én fejezi be Béla fia a IV. elemi osztályt Rákoshegyen, az évzáró vizsgára Bartók is kiutazik.
Július 2-án cikket ír a Musical Couriernak, mely „Kodály’s New Trio a Sensation Abroad” (Kodály új triója – szenzáció külföldön) címmel augusztus 19-én jelenik meg.
Július 10-én feleségével és kisfiával Kertmeg pusztára utazik húgáékhoz.
Az egész nyarat ott töltik.
Augusztus 22-én Kertmegről ír Révész Gézának Rostockba, többek között a májusi hírlapi vitáról – „Ha tudná hogy micsoda vihart vetett el, mikor a hunyadi népzenei cikket átadta Einsteinnek!” – és arról, hogy Kodályt visszavették tanári állásába. – Miloš Ruppeldtnak Pozsonyba arról ír, hogy az áprilisi meghívásnak beutazási engedély hiányában nem tudott eleget tenni. Ha feleségének sikerül Pozsonyba eljutnia, vele tárgyalhatnának.
Augusztus 26-án fia felvételi vizsgát tesz a gimnáziumba, ezért édesanyjá-val Budapestre utazik, Bartók még Kertmegen marad.
Szeptember 3-án elkíséri húgát Debrecenbe, aki két gyermekét viszi inté-zetbe, tanulmányaik folytatására. Debrecenből levelezőlapot ír felesé-gének Budapestre.
Szeptember 4-én visszautazik Kertmegre.
Szeptember 6-án hazatér Budapestre. – Útközben Gyomán besétál a Kner nyomdáig.
Szeptember 13-án levelet ír Hermann Scherchennek: „Egyelőre nem tudok komponálni, sajnos népdalt gyűjteni sem. Anyagi gondjaim nincsenek”.
Megkezdi – elég kedvetlenül – a tanítást. 9 növendéket vesz fel, óráit heti négy alkalommal (kedden 9–12 és 14–17, csütörtökön 15–18 és pénteken 9–12 óráig) tartja.
Feleségének sikerül útlevelet szereznie. Október 3-án sógornőjével együtt Pozsonyba utazik anyósáékhoz, majd 18-án tér haza.
Október 10-én Bartók értesíti Kelen Hugóné Hirschl Rózsit, hogy felkeres-heti az Akadémián.
A Waldbauer-vonósnégyes 8 estére szóló bérletet bocsátott ki a teljes idényre. Bartóknak volt ugyan bérlete, de bizonytalan, hogy elment-e valamennyi hangversenyre. (A hangversenyek időpontja: 1920. X. 28., XI. 5., XI. 18., XI. 23., XII. 8., XII. 29., 1921. II. 23. és III. 16., az utolsón Bartók is szerepelt.)
November 14-én húga, Pozsonyból hazatérőben, náluk száll meg. Novem-ber 15-én kisebb műtétre kórházba vonul. Bartók rögtön meglátogatja.
– Bartókné megírja anyósának, hogy a magyar népzenéről szóló cikk még nincs kész, de már csak napok kérdése.
November 18-án Bartók azt üzeni édesanyjának Pozsonyba, hogy a leg-utóbb küldött kritikákat másolja le számára.
November 22-én kelt 663/1920 sz. levelében a Zeneakadémia értesíti, hogy újabb szabadságkérését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 133987/920-III. sz. rendeletével, nem engedélyezte.
November 24-én Bartók hosszabb bemutatkozó levelet ír Philip A. Hesel-tine zenetörténésznek Londonba. Felsorolja kiadott és kiadandó mű-veit, közli véleményét Debussyről, Stravinskyról, Schönbergről, és fi-gyelmébe ajánlja Kodály Zoltánt és Lajtha Lászlót, akiken kívül „nincs értékes zeneszerzőnk”.
December 24. Az első budapesti karácsonyestét a Gyopár utcában töltik Bartókék.
December 28-án Turócszentmártonban a Matica Slovenska aláírja 1920.
októberében készült megegyezést-tervezetét a szlovák népdalok ügyé-ben.
December 30-án Kemény János fiatal műkedvelő zeneszerzőnek megírja, hogy beküldött szerzeményei kezdetlegesek.
December 31. A Szilvesztert Bartókék a szállásadó Lukács-család társasá-gában töltik, jó hangulatban. Bartók még táncol is Lukács József 10 éves unokájával, Lukács-Lessner Editkével.
1921
Az egyre jobban meginduló hangversenyéletbe Bartók is bekapcsoló-dik, mind sűrűbben szerepel.
Január 7. Szerzői est a Zeneakadémián. A Waldbauer-vonósnégyes a 2. vo-nósnégyest, Bartókkal az ifjúkori Zongoraötöst játssza, Dohnányi Ernő a 2. burleszket (Kicsit ázottan), a 4 siratóének egyikét, a Medvetáncot és az Este a székelyeknélt. A hangversenyt Móricz Zsigmond és felesége is meghallgatja, bár egyébként nemigen járnak hangversenyre.
Január 8-án Bartókék Selevér Flóra útján Bécsen át Pozsonyba hosszú levelet írnak özv. Bartók Bélánénak. Elégedettek az előző napi hangverseny nagy sikerével. Bartókné külön kiemeli a tudósítók közül a 22 éves Tóth Aladárt, az Új Nemzedék munkatársát, aki roppant tehetséges zenész. Bartók viszont az egyre nagyobb nyugati elismerésről számol be; a „legmelegebb hangon” író Tempo-ból idéz: „Bartók Béla a tíz legelső zeneköltő között van. Zeneszerző ekkora tökéletességre csak ritkán jut el”, és az „egyenesen szenzációs tartalmú” londoni Sackbut-ból, hozzáfűzve: „a magyar zeneművészetnek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint akár a lengyel, akár a csehnek, nem is szólva
a délszláv vagy román zeneművészetről”. – Este a Bartók-házaspár Dohnányi Ernő hangversenyére megy.
Voit Ervin képzőművész (Bartók unokaöccse, aki 1902-ben már mellszobrot készített róla), Lukács József megbízásából, festményt ké-szít Bartókról.
Január 9-én lakásukon ül modellt először Voit Ervinnek Bartók. (Az 1905-ös Vedrődy- és az 1913-as Berény-kép után ez a harmadik és utolsó festmény, melyhez Bartók modellt ült. A képet Lukács József megvette és 1923-ban ifj. Bartók Bélának ajándékozta.)
Január 10-én Bartókék valószínűleg meghallgatják Kodály Két énekének bemutatóját a Filharmonikusok hangversenyén.
Január 16-án Bartók megírja Cecil Gray zenetudósnak Londonba, hogy tervezett budapesti látogatását örömmel várja.
Január 17-én megköszöni Kner Imre gyomai nyomdaigazgató küldemé-nyét.
Január 24-én a 2. szvit előadása a Filharmonikusok hangversenyén Doh-nányi Ernő vezényletével, aki másnap utazik az Egyesült Államokba.
Február 7-én Bartók Philip Heseltine-nak ír Londonba. Megismétli vá-lasz nélkül maradt régebbi levelei tartalmát, és kiábrándultan ír a kü-lönböző modern zeneszerzők, főleg Stravinsky újabb munkáiról. – A Magyar Színpad című füzetben megjelenik Cserna Andor kritikus Kodályt támadó cikke.
Február 9-én Bartók Alfred Einsteinnek ír Münchenbe, továbbá megfo-galmazza hozzászólását a Magyar Színpad cikkéhez.
Február 10-én jelenik meg a cikk, „Aki nem tud arabusul…” címmel, a Szó-zat című napilapban.
Február 13-án a Magyar Hírlap „Munkában a Zeneművészeti Tanács” című cikkében, „Lajtha László, Bartók és Kodály dolgozzák fel a magyar nép-dalokat” alcímmel a Zeneművészeti Tanács kezdeményező szerepéről ír.
Február 15-én Bartók ugyanott cáfolja a cikk tartalmát, és támadást in-téz a zenei élet vezetői ellen, akikkel nem kíván együttműködni. A
lapban Hubay Jenő és Kern Aurél (a Nemzeti Zenede igazgatója) is nyilatkozik, túl érzékenynek minősíti Bartókékat, „akik a dicséretet sem bírják”.
Február 16-án a Magyar Hírlapban folytatódik a vita, Bartók Béla, Szaba-dos Béla, Lajtha László és Szendy Árpád nyilatkozik.
Február 18-án Hubay Jenő védekező nyilatkozatával zárul le a hírlapi vita.
Február 21-én a Magyar Színpadban Cserna Andor válaszol a február 10-i cikkre és igyekszik megvédeni álláspontját. – Ezen a napon Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint a Bocskay Szövetség nevében dr. Se-bess Dénes szerződést köt 150 székely népdal kiadásáról. (1923-ban, Erdélyi magyarság. Népdalok címmel jelent meg.)
Február 27. Bartók szerzői matiné a Royal Apollóban. Műsora: a 15 ma-gyar parasztdal 6–15. száma, Suite op. 14, Allegro barbaro, 1. elégia, Medvetánc, Este a székelyeknél, 3. burleszk, a Vázlatok 4. száma, a Szo-natina, az Improvizációk 7. darabja és az 1. román tánc; emellett Bar-tók Nagy Izabellát kíséri, aki 3 székely parasztdalt énekel.
A Táltos könyvkiadó vállalat magyar, szlovák és román népdalokról szóló Bartók-könyv kiadásának gondolatával foglalkozik. Bartók már-cius elején összeállítást készít számukra.
Újabb utazásra készül.
Március 5-én kiállítják számára az Ausztriára és Csehszlovákiára szóló „A 801738” sz. útlevelet.
Március 6. Dohnányi-matiné Budapesten, kongóan üres teremben. Bartók a Waldbauer-vonósnégyessel Dohnányi Kvintettjét játssza. A tisztelet-díj 20 000,– K.
Március 7-én Párizsban a Galerie Montaigne-ben, a „Hatok” csoportjának hangversenyén, a Pascal-vonósnégyes az 1. vonósnégyest játssza.
Március 16-án, Waldbauerék 8. bérleti hangversenyén a Zeneakadémián Bartók Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel Ravel Trióját játssza.
Március 17-én örömmel írja Philip Heseltine-nak Londonba, hogy a Sack-but-ban közlendő cikke megjelenéséről szóló hírt megkapta. (A cikk
címe: „The Relation of Folk-song to the Development of the Art Music of Our Time” – A népzene hatása a mai műzenére.)
Csehszlovák vízumot szerez.
Március 19-én Szobon át Pozsonyba utazik, ahol március 21-én jelentkezik a rendőrségen.
Március 22-én Pozsonyból levelet ír az Universal Editionnak A csodálatos mandarin ügyében.
Március 24-én Pozsonyban április 13-ig érvényes tartózkodási engedélyt kér és kap. (Ph. Heseltine április 13-án készült Budapestre.)
Március 26-án ír az Universal Editionnak, a Musikblätter és Anbruch fo-lyóirat március 1-én megjelent Bartók-különszámában közöltekkel kapcsolatban.
Március 29-én Pozsonyban megegyezés-tervezetet fogalmaz a Matica Slo-venskával, a szlovák népdalgyűjtemény elakadt kiadásának előbbrevi-teléről (a keltezés turócszentmártoni, de Pozsonyban készült).
Április 3-án kijelentkezik a rendőrségen.
Április 4-én Pozsonyból Komáromon át Budapestre utazik.
Philip Heseltine egy angol énekes kíséretében Budapestre érkezett.
Április 20-án Bartókék lakásán házimuzsikálást rendeznek tiszteletükre, majd 22-én hazautaznak.
Április 23. Debussy–Stravinsky-est a Zeneakadémián. Bartók 10 De-bussy-prelűdöt játszik, valamint Schönberg op. 11-es 3 zongoradarabjá-ból az első kettőt (annak ellenére, hogy Schönberg nem szerepelt az est címében) és Stravinsky Piano Rag-music-ját (melyet Heseltine-nak írott levelében érdekesnek, de száraznak és üresnek mondott). H. Gervai Er-zsi Stravinsky 4 orosz dalát és Histoires pour enfants-jának 2. dalát énekli Bartók kíséretével. Ezen a hangversenyen szerepel először Bartókkal az ifjú Székely Zoltán, Debussy Hegedű–zongoraszonátájának előadásában.
Április 25-én az újpesti városháza dísztermében, az Újpesti Zeneművelő Egyesület hangversenyén Bartók a 15 magyar parasztdal 7–15. számát, az Este a székelyeknélt, Medvetáncot, Allegro barbarót, Szonatinát, a 3.
burleszket, az 1. és 2. siratóéneket és az 1. román táncot, Székely Zol-tánnal Beethoven Kreutzer-szonátáját játssza, és Nagy Izabellát kíséri, aki 3 székely parasztdalt énekel. (Nagy Izabella további számokat is adott elő, Szikla Adolf kíséretével.)
Április 29-én Bartók levelet ír az Universal Editionnak.
Május 8-án Belényesre ír Buşiţia Jánosnak – a két ország között megindult a levélforgalom. Röviden ismerteti helyzetét, és fájdalmát a népdalku-tatás lehetetlenné válása miatt. Megírja, hogy külföldön is, de egyes magyar körökben is egyre jobban elismerik, de ez mind csak morális siker. Egy olasz, két angol, egy francia és két amerikai zenei folyóirat-nak ír cikkeket, és evvel pótolja csekély tanári fizetését.
Cecil Gray, akinek jelentős méltató cikke jelent meg Bartókról a Sackbut 1920. novemberi számában, Budapestre készül.
Május 16-án Bartók megírja neki, hogy örül jöttének, várni fogja az állo-máson, reméli, hogy megismerik egymást: „nagyon sovány vagyok, a hajam ősz és szemüveget viselek”.
Május 20-a körül érkezik Gray Budapestre. 12 napig Kodályék vendége. Ez-alatt Bartók rendszeresen feljár Kodályékhoz, és hármasban értekeznek.
Május 24-én írja Kassák Lajosnak Bécsbe, hogy „Új művészek könyve” c.
antológiájában közölhetnek tőle kéziratot, de meg kell szerezniök az Universal Edition engedélyét (ez nem történt meg).
Június 1-én Cecil Gray hazautazik.
Június 3-án a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 56911/921-III.
számmal, 6 évre kinevezi Bartókot a szerzői jogi Állandó Szakértő Bi-zottság tagjává.
A Buşiţiával újból felvett kapcsolat alapján Bartók Belényesre készül nyaralni.
Június 14-én megírja Buşiţiának, hogy július elején menne, ha nem lesz akadály.
Június 15-én útlevelét Romániára is érvényesítik; beutazási engedélyt is kap, de vízumot nem.
Július 4-én tájékoztatja Buşiţiát a nehézségekről.
Július 16-án Fritz Wiedenhofer szállodatulajdonosnak ír a stájerországi Angerba tervezett nyaralási szándékáról.
Július 18-án értesíti Buşiţiát, hogy lehetetlen vízumhoz jutnia, így belénye-si útjáról lemondott, inkább Ausztriába készül.
Július végén húgához utazik Kertmeg pusztára.
Július 30-án visszatér Budapestre.
Július 31-én hosszú beszámolót ír Michael Calvocoressinek Londonba.
Augusztus 1-én osztrák vízumot vált, és Gyanafalván és Fehringen keresz-tül Ausztriába utazik.
Augusztus 2-án St. Ruprechtben (régi nyaralási színhelyén) kiszáll, meglá-togatja régi ismerőseit, Markovicsékat, majd Weizen keresztül Anger-ba utazik, és a Wiedenhofer szállodáAnger-ban száll meg.
Augusztus 3-án levelezőlapot ír édesanyjának Pozsonyba megérkezéséről és jó elszállásolásáról. „Csak azt sajnálom, hogy ti, Márta és a gyerek nem lehettek szintén itt.”
Augusztus 4-én Weizen keresztül Grácba kirándul.
Augusztus 12-én már azt írja édesanyjáéknak, hogy a koszt nem olyan jó,
Augusztus 12-én már azt írja édesanyjáéknak, hogy a koszt nem olyan jó,