1922–1931
1922
Az 1922-es évvel megkezdődik az az évtized, amelyben Bartók tevékeny-ségének jelentős részét a hangversenyezés, tudományos előadások tartása és a rádiózás megindultával az ottani szereplés teszi ki. Tíz év alatt 2 világrész 17 országában 271 nyilvános fellépés – ami azt jelenti, hogy átlag 13 naponként szerepel. Az erre való készülés, az utazások megszervezése és végrehajtása pedig talán még több idejét veszi igénybe.
Az év elején erdélyi hangversenykörutat szervez számára Rezik Károly ko-lozsvári karmester és gordonkaművész.
Január 17-én Bartók megírja Reziknek Kolozsvárra anyagi igényeit és mű-sortervezetét.
Január 18-án zongora- és szerzői est a Fővárosi Vigadóban, melyen az op.
20-as Improvizációk bemutatója mellett 7 Debussy-prelűdöt játszik és Székely Zoltánnal Bloch brácsa–zongoraszvitjét.
Január 21-én újból ír Rezik Károlynak és kéri a február 5-re tervezett ko-lozsvári hangverseny későbbre halasztását, mert a Budapestre látogató Milhaud-val, Poulenc-kel és Marya Freunddal szeretne találkozni. (A hangversenyt február 19-re halasztották.)
Január 22-én Tersánszky J. Jenőnek írja Debrecenbe, hogy átnézte művét, de nem tud hozzá zenét írni, és így visszaküldi.
Közben az erdélyiek egyre több hangversenyt szerveznek.
Február 2-án Bartók megírja Reziknek kibővített műsorajánlatát és anyagi kívánságait. – M. Calvocoressit Londonban arról értesíti, hogy már-cius 28-án érkezik oda. (Jellemző a nagy bizonytalanságra, hogy már március 10-én ott volt.)
Február 5. körül Milhaud-ék budapesti látogatását várja. (Nincs adat arra, hogy valóban megtörtént-e.)
Február 8-án. Levelet ír Kodály Zoltánnénak. A hosszú levél végén kiáll felesé-ge, Ziegler Márta mellett és a következőket írja: „Ami azonban a harmadik személy - a Márta iránti vádakat illeti - ezeket föltétlenül tudni akarom.
Én őt nagyon szeretem, nagyrabecsülöm, ezekben a súlyos időkben any-nyit köszönhetek neki mint senki másnak: el sem tudom képzelni, mivel bánthatott meg titeket, akikről mindig a legnagyobb szeretettel beszélt.”
Február 9-én elindul erdélyi útjára, de Békéscsabáról visszafordul, mert a hófúvások miatt nincs vonatközlekedés.
Február 13-án újból elutazik. Éjjel ½ 2-kor érkezik Kolozsvárra, ahol Re-zik Károlyéknál száll meg, a Tordai út 9. alatt.
Február 14-én meglátogatja felesége nagybátyját, dr. Engel Gábor profesz-szort (aki annak idején Csinszka születésénél segédkezett Csucsán), azonkívül megkezdik a próbákat a hangversenyekre. – Feleségének megírja tervezett útiprogramját, amely azonban még az utolsó napok-ban is lényegesen módosult.
Február 19. Első hangversenye a kolozsvári Magyar Színházban. A helyi zenekar a Két képet játssza; Bartók szólóműsora: a 15 magyar parasztdal 6–15. száma, a Kicsit ázottan, Este a székelyeknél, Medvetánc, Allegro barbaro, op. 14-es Suite, 1. siratóének, Román népi táncok és 1. román tánc; emellett Farkas Bélát kíséri, aki négy régi székely népdalt énekel (a 8 magyar népdal 4 számát); végül a Rapszódia zongoraszólamát játssza, Rezik Károly vezényletével.
Február 20-án Kolozsvárról Nagyszebenbe utazik, ahol az Unikum-Kam-marspielhausban az előző napi műsoron szereplő szólózongora-szá-mokat játssza, azonkívül Rezik Károllyal Beethoven op. 102-es C-dúr és Brahms op. 99-es F-dúr gordonka–zongoraszonátáját.
Február 22. Hangverseny Szászsebesen, a nagyszebenivel azonos műsor-ral.
Február 23-án Tövisen keresztül Marosvásárhelyre utazik, ahol dr. Ziegler Károlynál száll meg, a Gecse Dániel utca 46. alatt. Február 24-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ad hangversenyt. A műsor: 3 Scar-latti-szonáta, 5 Debussy-prelűd és a kolozsvári műsoron szerepelt sa-ját szólódarabjai, a Siratóének kivételével, azonkívül 3 székely népdal Bükkösyné Dudutz Ágnes közreműködésével.
Február 25-én Marosvásárhelyről Kolozsvárra utazik.
Február 26. Nyilvános főpróba, majd este előadás a kolozsvári Református Teológián. A műsor: 2 Scarlatti-szonáta, 8 Debussy-prelűd, 5. bagatell, 7 szám a Gyermekeknek sorozatból, Este a székelyeknél, Szonatina, a 2. és 3. burleszk és az 1. román tánc, valamint négy székely népdal a 8 magyar népdalból Farkas Béla közreműködésével. Bartók levelezőla-pot ír egykori tanítványának, Kádárné Hevesi Erzsébetnek Márama-rosszigetre. – Ezen a napon írja Bartók édesanyja Pozsonyból Buda-pestre, hogy a csehszlovák hatóságok nem ismerik el állampolgárságát és megvonták a nyugdíját.
Február 27-én Bartók üdvözlőlapon közli Buşiţia Jánossal, hogy hazautazik.
Bartókéknak eléggé terhes a Gyopár utcai „ideiglenes” lakás, és ré-gen szeretnének önálló lakásba költözni, de ez eddig megoldhatatlan volt. Az I. világháború után a Dunát nemzetközivé tették, és megalakí-tották a Nemzetközi Dunabizottságot Budapest székhellyel. Magyar-ország képviselője, Kankovszky Ede korvettkapitány, Bartók feleségé-nek sógora, családjával feleségéfeleségé-nek régi lakásában, a Szilágyi Dezső tér 4. alatt lakott. A Dunabizottságot ekkoriban áthelyezik Pozsonyba; a megürült lakást Bartókék átveszik.
Március 4-én Bartók, már Budapestről, erről ír Hendel Ödönnek Újpestre.
– Jon Bîrleának Máramarosszigetre megírja: már nincs mód márama-rosi gyűjteményük közös kiadására, mert saját gyűjtésére vonatkozó-lag megegyezett egy német kiadóval.
Március 8-án reggel hosszabb nyugati útjának első állomására, Bécsbe utazik.
Március 9-én Ostendén át Londonba utazik.
Március 10-én megérkezik Londonba.
Március 14. Hangverseny Londonban, a Hyde Park Terrace-on, a ma-gyar követségen, az Arányi nővérek közreműködésével, melyen Bar-tók 6 kis szerzeményét játssza, valamint Arányi Jellyvel az 1. hege-dűszonátát.
Március 15-én Londonból a walesi Aberystwyth-be (Cardigan) utazik.
Március 16-án hangverseny Aberystwyth-ben, amelyen Hubert Davies hegedűművésszel és Arthur Williams gordonkaművésszel Beethoven D-dúr trióját, szólóban 8 saját kis zongoraművét játssza. – Levelezőla-pot ír Béla fiának Budapestre és húgának Szöllős pusztára, hosszabb levelet édesanyjáéknak Pozsonyba, melyben megírja, hogy anyagilag kedvező lesz az útja.
Március 17. vagy 18. Hangverseny egy londoni magánházban.
Március 19-én vacsorán vesz részt Mrs. Robert Mayer (Dorothy Moulton) énekesnő Cumberland Terrace-i lakásán, ahol zongorázik is. – Inter-jút ad a Pall Mail Gazette számára.
Március 20-án beszámol édesanyjának az eddigiekről, és kiszámítja, hogy kb. 50 font a tiszta jövedelme, de még inkább örül annak, hogy az új-ságok nagy eseményként említik szerepléseit.
Március 21-én költözik Bartók felesége kisfiával a Szilágyi Dezső téri la-kásba.
Március 22-én jelentkeznek be. (Bartók bejelentője saját kezű írása, nyilván posztdatálva távolléte idejére.) – Bartók levelet ír Révész Gézának, szeretne Amszterdamban is hangversenyezni, és az ott élő
Révész Géza útján tesz ajánlatot, melyet ugyan kedvezően fogadnak, de később mégsem valósult meg.
Március 24. Nyilvános hangversenye a londoni Aeolian Hall-ban. Arányi Jellyvel Mozart D-dúr hegedű–zongoraszonátáját és saját 1. hegedű–
zongoraszonátáját játssza; Grace Crawford énekesnőt kíséri, aki négy magyar népdalt énekel német szöveggel; szólóműsora: a Suite op. 14, egy-egy burleszk és román tánc, Improvizációk, Kodály Lento (op. 3) és Sírfelirat. – Este Guglielmo Marconi estélyén vesz részt.
Március 26-án levelet ír Henry Wood karmesternek, ifj. Bartók Bélának és Rezik Károlynak.
Március 30. Szerzői est a liverpooli Rushworth Hall-ban. A műsor: Magyar népi táncok, Este a székelyeknél, Medvetánc, Allegro barbaro, Szonati-na, 2 siratóének, Suite op. 14, 1. román tánc, Variációk magyar népda-lokra (valószínűleg a Ballada a 15 magyar parasztdalból), Román népi táncok, 1. elégia, 3 burleszk.
Március 31-én Londonban, a Sydney Place-en Arányi Jellyvel játssza Bach E-dúr és Beethoven A-dúr (op. 47) szonátáját, saját műveiből a Gyer-mekeknek sorozat egy részét, a Szonatinát, a 2. burleszket, az Este a székelyeknélt, az Allegro barbarót, a Medvetáncot és az 1. román táncot.
Április 2-án írja Londonból édesanyjának Pozsonyba, hogy angliai útja nagyon jól sikerült, barátságosan fogadták, és 96 fontot keresett, mi-nimális kiadás mellett. – Amszterdamban nem lesz hangversenye. (A levél keltezése tévesen: április 22.)
Április 3-án Londonból Párizsba utazik, és a Hotel Majestic-ban száll meg, az Avenue Kleberen.
Április 4. Hangverseny a párizsi Sorbonne-on, melyen Henry Prunières, a Revue Musicale szerkesztője felolvasást tart a modern zenéről, és ki-emeli a jelenlévő Bartók munkásságát, akit a diákság nagy ünnepléssel fogad. „Aztán eljátszottam a ’Magyar paraszttáncokat’ meg a Medve-táncot és ráadásul az Este a székelyeknélt” – írja édesanyjának.
Április 5-én délután de Clermont-Tonnerre hercegnő vendége.
„…lel-kesedtek a medvetáncért, román táncért, allegro barbaro-ért” – írja édesanyjának Pozsonyba. A tiszteletdíj 500 frank.
Április 8-án Párizsban, a Le Vieux Colombier-ban, a La Revue Musicale folyóirat hangversenye. Bartók műsora: az 1. elégia, a Suite, 2 burleszk, az Improvizációk, Kodálytól a Sírfelirat, Esik a városban, Székely ke-serves és Arányi Jellyvel az 1. hegedű–zongoraszonáta. – M. Slivinski négy magyar népdalt énekel, rettenetes magyar kiejtéssel, és Ravel Hé-ber dalait, valószínűleg Bartók kíséretével.
A hangverseny után vacsora Henry Prunières-nél, Ravel, Stravins-ky és Szymanowski társaságában. – Vacsora után Milhaud, Poulenc, Honegger és A. Roussel is megjelenik, és Bartók Arányi Jellyvel újból eljátssza az 1. hegedű–zongoraszonátát. Ravel lapoz Bartóknak, Pou-lenc Arányi Jellynek.
Április 9-én Párizsban Madame Dubost-nál játsszák el Arányi Jellyvel a szonátát.
Április 10-én Bartók azt írja feleségének: „Egészen furcsa, hogy a szonátát eddig már 6-szor játszottuk félig vagy teljesen nyilvánosan és hogy Pesten még senki sem hallotta!” Beszámol az eddigi szereplésekről és Ravelről, valamint Stravinskyról.
Április 12-én Bartók Pleyelára játssza néhány művét.
Április 15-én Párizsból családjának ír leveleket: húgának Szöllős pusztára (a nagy autóforgalomról, ami nehézzé teszi az átkelést az utcákon!), fiának Budapestre és édesanyjának Pozsonyba. – Este magyar társa-ságban a magyar követtel vacsorázik.
Április 16-án este Párizsból Frankfurt a/M.-ba utazik. A Forsthausstrasse 117. alatt lakik (1978-ban Kennedy Allee lett).
Április 24-én Frankfurtban a Saalbau kistermében Bartók-kamaraesten Adolf Rebnerrel az 1. hegedű–zongoraszonátát, szólóban a Suite-et, a 2. és 3. burleszket, az 1. siratóéneket, a Medvetáncot és az 1. román táncot játssza. – A Rebner–Zeitlin–Groell–Frank vonósnégyes az 1. kvartettet adja elő.
A Frankfurtban tervezett színpadi előadást először május 6-ra ha-lasztották; Bartók ugyan már ezt sem akarta megvárni, végül – továb-bi halasztás ellenére, most már 13-ra – mégis ottmarad és részt vesz a próbákon.
Április 26-án Képeslapon írja meg édesanyjának koncertjének lelkes fogadta-tását, és megjegyzi, hogy a hegedűs és a kvartett nagyon rosszul játszott.
Május 9-én Milchné Freund Etelkának panaszkodik levelezőlapon a né-metországi állapotokról, ahol „minden szétzüllik” és ahol csak „Egy ember ér … valamit, az is a budapesti Szenkár”.
Május 11-én azt írja feleségének Szöllős pusztára, hogy már el akart utazni, annyira rosszak az előkészületek, de valamit mégis javult a helyzet; a zenekar már jobban működik, a színpad pedig jobb, mint a budapesti.
Május 13. A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára bemutatója a frankfurti Operaházban. Az előadás elég rossz. A férfi énekes (Ro-bert von Scheidt) lázas, sokszor hamisan énekel, a zenekar távolról sem olyan, mint a budapesti, Szenkár Jenő vezényel, Judit: Else Gent-ner-Fischer. A fából faragott valamennyi szereplője nő.
Május 15-én Bartók elutazik Frankfurtból.
Május 16-án Pozsonyba érkezik.
Május 17-én délelőtt édesanyja állampolgársága ügyében járja a hivatalo-kat. – Este Kankovszky Edééknél (felesége sógoráéknál) vacsorázik.
Terve szerint május 19-én érkezik vissza 10 hetes útjáról Budapestre.
Június 20-án Budapestről írja Fischerné Szalay Stefániának Nagyváradra, hogy szívesen menne oda is hangversenyezni; ilyen ügyekben az utób-bi napokban alakult Magyar Művészek Szövetkezete intézi a szerződ-tetéseket. – Hubay Jenőnek is ír, egyrészt arról, hogy a Zeneművészeti Főiskola 50 éves jubileumi előkészítő bizottságában nem kíván részt venni, a bizottság egyes tagjaival való elvi ellentétei miatt; másrészt kéri tantermi zongorájának rendbehozatalát.
Június 24-én Londonba írja M. Calvocoressinek: „a frankfurti előadás na-gyon rossz volt”.
Július 8-án Hendel Ödönt ajánló sorokat ír Thomán Istvánnak.
Július 9-én írja Milchné Freund Etelkának, hogy salzburgi szereplése au-gusztus 9-én lesz, és már kért számukra jegyet. (A hangversenyre va-lójában augusztus 7-én került sor.)
Július 18-i, az Universal Editionnak írott levelében kifogásolja utolsó el-számolásukat.
Július 19-én levelezőlapot ír Hendel Ödönnek Újpestre, akinek látogatását július 24-ére várja.
Augusztus elején a Bartók-házaspár Bécsbe utazott, de mivel Bartókné só-gora, Kankovszky Ede párbajban elesett, Bartókné visszautazik.
Augusztus 7-én Salzburgban Bartók az 1. hegedű–zongoraszonátát játsz-sza Mary Dickerson Auner hegedűművésznővel. „A szonáta rosszul ment” – írja még Salzburgból, augusztus 11-én Béla fiának Szöllős pusztára. A hangversenyen sok jelentős ember volt jelen: Dent, Pou-lenc, Honegger, Saerchinger, Rudolf Ganz stb. (Ekkor alakították meg az Új Zene Nemzetközi Társaságát.) Bartók ezután hazaindul.
Augusztus 12-én Budapestre érkezik. A 2. hegedű–zongoraszonátán dol-gozik.
Augusztus 20-án Budapestről levelezőlapot ír édesanyjának Pozsonyba és levelet M. Calvocoressinek Londonba. Calvocoressinek azt írja, hogy a dalok ügye (valószínűleg A magyar népdal) már régen rendben van.
Az 1. hegedű–zongoraszonátát Salzburgban is rosszul játszották, de mégsem olyan botrányosan, mint Frankfurtban. Megpróbálja majd Waldbauerrel és a fiatal Székellyel átvenni, és reméli, hogy tisztessége-sen fogják játszani. Angliában legszívesebben Arányi Jellyvel játszana hegedű–zongoraműveket. – Rennerné Mull Teréz, Bartók volt tanítvá-nya azt írja Pozsonyba Kínából, hogy ott egy társaságban Bartók-dara-bokat játszott, és nagy sikert aratott velük.
Augusztus 21-én Bartók Marosvásárhelyen tartózkodó feleségének beszámol arról, hogy tőle telhetőleg vezeti a háztartást, s hogy két angol látogatója is volt Budapesten, akiknek megmutatta a várost. A
2. hegedű–zongoraszonáta első részlete elkészült, de „a tót dalmásolás alig haladt”.
Augusztus 23-án küldi utólagos jókívánságait Béla fiának Szöllős pusztára.
Megírja azt is, hogy másodnaponként Lukács Józsefékhez jár étkezni és aludni.
Augusztus 26-án írja feleségének, hogy szeptember 2-ra várja haza. Kide-rült, hogy az Universal Edition nagyon rendetlenül számolt el, és ke-vesebbet fizetett a kelleténél. – Az 1. hegedű–zongoraszonátát közben – Waldbauer Imre betegsége miatt – Székely Zoltánnal kezdi próbálni:
„Ez már aztán egészen más. Látszik, hogy igazi muzsikus. Remélem nagyon jól fogja játszani”.
Augusztus 30-án levelet hagy lakásukon felesége számára gazdasági intéz-kedésekkel és megírja: „A szonátának kb. 2/3-áig jutottam el”.
Augusztus 31-én Budapestről Békéscsabán és Kaszaper pusztán át Szöllős pusztára utazik húgáékhoz néhány napra.
Szeptember 15-én már ismét Budapestről kéri levélben Buşiţia Jánost a ro-mán zenei életre és zenészekre vonatkozó adatok küldésére, mert egy angol lexikon számára kértek tőle egy ilyen fejezetet.
Az új idényben a Magyar Művészek Szövetkezete közreműködésé-vel újabb hangversenyekre készül.
Szeptember 17-én, 26-án, 28-án, majd október 9-én Fischerné Szalay Stefá-niának Nagyváradra írott leveleiben erdélyi hangversenyek állandóan változó határidejét, műsorát és azok módosításait közli.
Október 4-én Südy Ernőnek ír Békéscsabára ottani, október 10-i hang-versenye, jegyigénye és feleségével együtt való elszállásolása ügyében.
Október 8-án értesíti a Matica Slovenskát arról, hogy elkészült a szlovák népdalgyűjtemény nyomdai kéziratának első kötete (763 dallam), és javaslatot tesz a további tennivalókra.
Október 10-én feleségével Békéscsabára utazik, ahol még aznap este hangversenyt ad. A műsor: 3 Scarlatti-szonáta, 5 Debussy-prelűd, saját műveiből a 15 magyar parasztdal 6–15. száma, Kicsit ázottan,