1907
Január 1-én újévi jókívánságokat küld húgának Sziladra.
Özv. Bartók Béláné ezután Sziladra utazik lányához, aki második gyermekét várja. Bartók oda küldi beszámolóit zeneakadémiai tanít-ványairól.
Január 9-én „mindössze 3 növendék jött el” – írja, 3 hiányzott, ezért csak
¾ 9–10-ig tart órát. Magánnövendékeket is vett fel, átlagosan 15 K tiszteletdíjért.
Következő levele szerint „csupa bakfis s még hozzá miteszeres, vim-merlis pergamentarcú, hájas vagy zörgőcsontú bakfis!… mégis van egy csinos zsidólány növendékem, meg egy legalább üdearcú körösz-tény”. Névleg 15 órája volna hetenként, de sok a hiányzás.
Kezd berendezkedni; Bécsben szerzett zongorája a bécsi dolgozók lassító sztrájkja miatt még nem érkezett meg.
Január 14-én ezért kibérli a 4819-es számú Bösendorfer zongorát.
Január 15-én születésnapi és névnapi jókívánságokat küld édesanyjának Sziladra.
Január 16-án megszületik Oláh Tóth Emilék Magdolna leánya.
Bartók, az erről megemlékező levelében, beszámol édesanyjának
magántanítványairól is. „Sok a zsidó. – Ha még sokan fognának jelentkezni, felemelem a díjat 20 K.-ra… akár megér annyit az órám, akár nem; a ki elég bolond ahhoz hogy tehetségtelen családját ilyen drágán neveltesse, az csak adja ki a pénzét. … lakásomon nem adok órát”. Azt is írja, hogy vásárol sok szótárt és gyűjteményszerű könyvet.
Január 18-án a hivatalos lap közli, hogy a miniszterelnök Bartók Béla zon-goraművészt a Zeneakadémia zongora főtanszakának rendes tanárává kinevezte. (Egyelőre ideiglenes jelleggel, csak közel 2 év múlva végle-gesítették.) Ez a tény Bartók addigi életét alapvetően megváltoztatja.
Véglegesen letelepszik Budapesten, illetve környékén. Önálló háztar-tásra rendezkedik be, ezért édesanyja és nagynénje Pozsonyból hozzá költözik és házasságkötéséig vezetik háztartását. Bútorokat vásárol, illetve részben csináltat erdélyi útjain megismert asztalosokkal. Ze-neakadémiai elfoglaltsága miatt időbeosztását rendszeressé kell ten-nie, hangversenyre egyre kevesebbet jár, és egyre többet foglalkozik a népdalokkal. Gyűjtőútra csak az iskolai szünetekben tud menni, ezt viszont minden alkalommal meg is teszi, zeneszerzői tevékenységében is fontos szerepet játszik a népdal. – Tanári fizetését magánórák adá-sával egészíti ki, és a hangversenyezést úgyszólván teljesen felfüggesz-ti. 1906. november 7. és 1910. február 28. között mindössze két-két hangversenyt ad 1907-ben, ill. 1909-ben.
Vörösmarty utcai lakásában lakásadónőjétől francia órákat is vesz, 1 korona órabérért; szobájában 16–17° van.
Január 20. körül megírja édesanyjának, hogy Rákospalotán néz lakást, ahol a nap is melegebben süt, valódi parasztházak, igazi falusi élet van, és örülne, ha már együtt lakhatnának ott. – Részt vett Koessler János jubileumán, a 2 frt-os banketten; találkozott Dohnányival, akinek na-gyon tetszettek a Magyar népdalok, és ajánlkozott, hogy német kiadó-inál megpróbálja azokat kiadatni. Grubernénál való találkozásukkor Dohnányi felajánlotta, hogy ő is közölne néhány dalt, amire Gruberné kijelentette, nagyon örülne, ha 3 emberének neve (Dohnányi, Bartók,
Kodály) egy címlapra kerülne. – Azt is megemlíti levelében Bartók, hogy nagyon sajnálja Thománt, éppúgy feljár hozzá, mint eddig, de a világ másképp vélekedik.
Január 21-én már tárgyal Rákospalotán lakásügyben.
Január 25-én levelezőlapot ír húgának Sziladra.
Február 4-én megbetegszik.
Február 6-án Thománnak írja, hogy másnap már megy a Zeneakadémiára.
Február 9-én meglátogatja Thománt, akinek magyar népdalokat, Debussy- és Reger-dalokat visz.
Február 18-án, a Gruber-házaspár, Dohnányi Ernő és Herzfeld Viktor tár-saságában, levelezőlapon jobbulást kíván húgának. Ezen a napon volt a Hubay–Popper-vonósnégyes első estje, melyre tiszteletjegyet kapott, és feltehetőleg utána gyűlt egybe a társaság.
Március 20-án kiváltja félárú vasúti igazolványát.
Ekkoriban készül el az új Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épülete, és Bartók levelet ír édesanyjának, melyben büszkén említi, hogy ő lesz az első, aki az új épület nagytermében zongorázni fog a felavató ünnep-ségek alkalmából.
A húsvéti szünetre Oláh Tóth Emil másik sógorához, Huber Lajos-hoz utazik, aki a Tolna vármegyei Felsőireg-Csehipusztán gazdatiszt.
Március 24-én (Virágvasárnap) Felsőiregről írja Sziladra édesanyjának, hogy ismét megkezdte gyűjtőmunkáját. „Végtelenül örvendek, hogy kiszabadultam abból a tömlöcből – Budapestről.” Már nagyon várja, hogy Rákospalotán lakhasson édesanyjával együtt.
Március 27-től 30-ig Felsőiregen egy vendéglőben lakik.
Március 29-én megírja édesanyjának, hogy szép eredménnyel gyűjt; egy-ben kéri, hogy húga francia szótárát hozza magával Budapestre, ami-kor is a rákospalotai lakást szándékoznak megnézni. – Húsvétra visz-szatér Huberékhoz.
Március 31-én (Húsvétvasárnap) levelezőlapot küld Freund Etelkának:
„Kedves parasztjaim köréből”.
Április 1-én (Húsvéthétfőn) közös levelezőlapot ír Huberékkal húgának Sziladra.
Április 4-én visszautazik Budapestre, ahová édesanyját várja.
Április 5-én együtt mennek lakásnézőbe Rákospalotára.
Április 7-re jegyet kap a Filharmonikusok főpróbájára.
Április 22-én képeslapon egy vasúttechnikai különlegességet magyaráz meg húgának.
Április 27-én Budapesten édesanyjával bútorokat néznek, és Thománéknál ebédelnek.
Május 1-től lakásuk: Rákospalota, Mária u. 15.
Május 12. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia új épületének fel-avatása, ünnepi szónoklatokkal.
Május 13. Ünnepi hangverseny a „megdicsőült” mesterek, a Zeneakadé-mia volt tanárai (Liszt, Erkel, Volkmann) emlékére. A 4. műsorszá-mot, Volkmann C-dúr versenyművét Bartók Béla játssza, a zenekart Kerner István vezényli. Ez az épület nagytermében nyilvánosan meg-szólaló első zongoraszám. Bartók szerint „Hálátlan feladat, de megéri az ’elsőség’ elvitázhatatlan birtoklását”.
Május 15-én a Zeneakadémia volt jeles növendékeinek bemutatkozása, Dohnányi Ernő, Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Takács Mihály közremű-ködésével. Bartóktól az 1. szvitet játsszák.
Május 24-én meghűlt, és 3 napig betegeskedik.
Május 28-án levelezőlapot ír Thománnak.
Május 29-én délelőtt a Zeneakadémiára megy, utána Schlesinger [Sel-den-Goth] Gizellának ad órát, majd Thománékhoz készül.
Június 9. Rákospalotáról születésnapi jókívánságokat küld húgának Sziladra.
Június 17-én Kodály levélben kérdezi Párizsból (még magázó formában):
„Mit lelt a fonográfban? Lesz-e elég anyag ön előtt? Hallgatását a nép-dalokra nézve úgy magyarázom, hogy nem tartja kiadhatónak azt a pár nótát, amit elküldtem”.
A tanév befejeztével rögtön gyűjtőútra indul.
Június 28-án első útja Jászberénybe vezet, ahol Geyer Stefi szüleinek ven-dége. Kevés nótát talál.
Július 1-én hazaküldi nélkülözhető csomagjait és este elindul első erdé-lyi útjára. Kalotaszeg vidékén (Kolozs vármegye), Körösfőn, Pén-tek-Gyugyi Györgynél jár, akinél megrendeli faragott íróasztalát.
Július 5-én Bánffyhunyadról (Kolozs megye) lelkes hangon számol be édesanyjának a környékről és a népviseletről.
Július 6-án Brassóban kocsin megnézi a gyönyörű várost, meglátogatja a Brassó környéki hétfalusi csángókat, és felmegy a Cenk hegyen lévő Árpád emlékműhöz.
A nagy reményekkel elfoglalt rákospalotai lakás rossznak bizonyult, kicsi és zajos, ezért máris új lakást keresnek: „Ha Budán nincs megfe-lelő lakás … akkor csak közel a zeneakadémiához” – írja édesanyjának.
Ezután indul közel 2 hónapos székelyföldi, közelebbről Csík vár-megyei gyűjtőútjára, ahol útja csak vázlatosan követhető. Általában 4 naponként bejár Gyergyószentmiklósra postáért, de más községeket (Csíkrákos, Csíkmadaras) is megad poste restante céljára.
Július 30-án Csíkkarcfalváról ír Freund Etelkának.
Népdalgyűjtésében júliusi megjelöléssel Csíkrákos és Csíkjenőfalva, általában 1907-es évszámmal Csíkszentmihály, Csíkszenttamás, Gyer-gyóújfalu, Csíkkarcfalva, Kilyénfalva és Csíkvacsárcsi, augusztusi dá-tummal Gyergyótekerőpatak és Gyergyócsomafalva szerepel.
Augusztus 7-én Gyergyótekerőpatakról ír Keresztély Sándor zongoragyá-rosnak, fia zeneakadémiai felvétele ügyében.
Augusztus 9-én Gyergyóújfaluból azt írja édesanyjának, hogy 4 szobás la-kást kell kivenni.
Augusztus 16-án humoros párbeszéd formájában Geyer Stefinek még Gyergyóból hosszasan leírja a népdalgyűjtés nehézségeit.
Augusztus 17-én Freund Etelkának írja: „Megtaláltam a székely dallam-típusokat, a miről nem hittem, hogy léteznek”. – Készül a 2. szvit IV.
tételének hangszerelése is.
Augusztus 20-án egy fényképét Gyergyószentmiklósról keltezi.
Gyergyóból hazautazik, majd rövidesen Sziladra megy húgához.
Szeptember 6-án onnan ír hosszú válaszlevelet Geyer Stefinek, filozófiai és teológiai kérdésekről.
Szeptember 7-én reggel 6-kor Budapestre indul.
Szeptember 10-től több napon át felvételiztet a Zeneakadémián.
Közben megkapja Geyer Stefi újabb levelét, és arra szeptember 11-én, pesszimisztikus hangulatban, újabb hosszabb levélben válaszol.
Szeptember 12-én meglátogatja Geyer Stefit.
Október 9-én 23 székely balladát küld Sebestyén Gyulának, a Magyar Nép-rajzi Társaság elnökének.
Édesanyjával közösen kibérlik november 1-től a Budapest VI. Teréz körút 17. IV. 23. alatti lakást. A Mindenszentek ünnepét kihasználan-dó, Bartók Nyitra vármegyébe utazik.
Október 28-án Nyitráról szöveg és aláírás nélkül leporelló lapot küld hú-gának Sziladra.
Novemberi keltezéssel Zobordarázs, Kislapás és Lapás községekből szár-mazó dalok szerepelnek gyűjtésében.
November 4-én Borka Istvánnál Kányán megrendel egy hímzett inget 2 K előlegért. (Kánya nevű község nem volt, feltehetőleg Kányahegyről van szó.) Édesanyja – Bartók távollétében – lebonyolítja átköltözésü-ket Rákospalotáról a Teréz körútra, ahol még javában (november 18-ig) folyik a lakás rendbehozatala (villanybevezetés, tapétázás stb.).
November 6-án hazaérkezik Bartók, és a „rémes helyzet” közepette fogadja tanítványait.
November 7-én Printz Manó férfiszabónál szmokingot rendel.
November 22. Mischa Elman hegedűestje, ugyanakkor a Nemzeti Zenede első zenekari hangversenye, a Hubay-növendék Licco Amar szereplé-sével. (25 év múlva Frankfurtban vele játszotta Bartók 2. rapszódiáját és 1. szonátájának egy tételét.) Bartók feltehetőleg az előbbit hallgatja meg.
November 23. A Zeneakadémia első házihangversenye.
November 24-én írja Freund Etelkának, hogy a „Kósa gyerek [Kósa György] dolgát” – vagyis tanítását – vállalja.
November 26-án tanítványának, Keresztély Ernőnek megírja új címét.
November 30-án ½1-kor Geyer Stefi édesanyjánál tesz rövid látogatást, azután Freund Etelkának ír levelezőlapot, december 2-ára tervezett látogatásáról.
December 2. Délután látogatás Freund Etelkánál. Este Dohnányi Ernő hangversenye.
December 3-án lapot ír Freund Etelkának, december 4-én ¼8-kor felkeresi.
December 10. Az Országos Kaszinó hangversenyén egy Brahms-intermez-zót, Reger Aus meinem Tagebuche című darabját és Chopin b-moll scherzóját játssza.
1908
Január 3. Budapest. Kiváltja félárú vasúti igazolványát.
Január 8. Levelezőlapon írja Freund Etelkának, hogy az aznapi Filharmo-nikus főpróbára senkit nem engedtek be (így őt sem).
Elküldi a 2. szvit partitúráját Zürichbe Volkmar Andreae karmester-nek, és január 12-i levelében megkéri, nézze át: hálás lenne, ha előad-ná. (Ez nem történt meg.)
Január 31-én Bécsből írja Freund Etelkának: „A mai napon II. Suitem újabb fiaskóját raktam zsebre”. Másrészt viszont „a hegedűkoncert partitúrája jóformán elkészült”.
Február 5. az 1907-ben Jászberényben megkezdett és Geyer Stefinek aján-lott Hegedűverseny befejezésének dátuma.
Február 8-án Bécsben, az Artaria műkereskedésben, 130,50 K értékben művészi képmásolatokat vásárol, köztük a Mona Lisát és egy Beetho-ven-portrét, melyeket azután bekereteztet és elhelyez lakásában.
Február 10-én ismét Budapesten, szabószámláját rendezi.
Február 18-án részvétét nyilvánítja Freund Etelkának a családot ért gyász miatt.
Március 1-én Körösfőre (Kolozs vármegye) utazik és ott folytatja a nép-dalgyűjtést.
Május 1-én jelenik meg a Nyugatban Csáth Géza részletes magasztaló cik-ke Bartókról: „Bartók Béla muzsikájában, különösen a zenekari da-rabjában benne lüktet az ő egész érdekes temperamentuma. … Bartók Béla még egészen fiatal ember, de kiforrott egyéniség, akinek azonban a művészete java forrongásban van. Ez a művészet még ma nagyrész-ben a jövőé … de addig is, míg hozzáférkőzhetünk a kottáihoz, eléggé sürgős megállapítani, hogy akik a muzsikában a finomat, az egyénit, az újat kedvelik, nagy érdekességű hangjegypapírosokat várhatnak tőle.”
Elküldi a Hegedűversenyt Henry Marteau-nak.
Május 19-én azt a választ kapja, hogy Marteau nem ér rá a mű tanulmá-nyozására.
Május 25-én Budapesten Printz Manó szabómesternél több ruhát rendel.
Június 10-én fizeti ki a szabószámlát. Levél Henry Marteau-nak.
Június 15-én König Péternek Szegedre írott levelében részletes adatokat kér az ottani zeneiskola helyzetéről és anyagi lehetőségeiről.
A tanév végén hosszabb nyaralásra indul, először Bécsbe, ahol a Goldenes Lammban száll meg. Találkozik Busonival, akinek bemutat-ja új művét, az op. 6-os „14 nagyobb zongoradarab”-ot (későbbi címén a 14 bagatellt).
Június 27-én megírja édesanyjának Budapestre, hogy Busoninak nagyon tetszett a mű, és igen meleg ajánlólevelet írt a lipcsei Breitkopf & Här-tel zeneműkiadó cégnek avval, hogy dicséretes tett lenne ezeknek a daraboknak idejében való kiadása. (Tizennégy zongoradarab címmel végül is a Rozsnyai Károly és fia cégnél jelenik meg először; Breitkop-fék azt írták, hogy túlságosan nehezek és modernek.)
Június 28-án Baden bei Wienből ír Freund Etelkának a Busonival való találkozásról.
Június 29-re Busoni meghívja, hogy tanítványainak okulására játssza el mind a 14 darabot.
Június 30-án Bécsből Svájcba utazik, július nagy részét itt tölti. Jár Genf-ben, Luzernben (ahol nem érzi jól magát), Zürichben.
Július 6-án Lipcséből képeslapot ír húgának Vésztőre, a képeslapon téve-sen júniusi dátumot írt.
Július 20-án Zürichből kér levélben tanácsot Freund Etelkától az éppen elkészült Tíz könnyű zongoradarab 2. (Lassú vergődés) és 7. (Hajnal) számának címére és azok német fordítására vonatkozóan. (A választ, amely a 2. számra „Qualvolle”-t ajánlott, Bartók elvesztette, és szep-tember 6-án újból kérte a fordításokat.)
Édesanyjának megírta, hogy a kiadók nem nagyon igyekeznek mű-veit kiadni.
Július 21-én Genfben kapja meg édesanyja poste restante levelét a kö-vetkező biztatással: „Ezek a kiadók nagyon óvatosak, idegen ember munkáját, pláne magyarét nem merik kiadni. Elég bíztató, hogy két ilyen kiváló művész így itélte meg darabjaidat. Az a fő kitartani és tovább dolgozni, majd elérkezik az idő, mikor munkáidat nagyobb körben megértik”.
Július 22-én Genfből továbbutazik Franciaországba, a Felső-Savoyában lévő Veyrier-be. Megfordul Chamonix-ban is (nem tetszik neki).
Július 27-én örömmel ír Freund Etelkának „a csendes nyugodt kedves kis Argentière-ből”, „a hova … hálistennek nem jön az angol milliomo-sok raja”.
Július 28-án Kodály Drezdából Genfbe poste restante levelet ír Bartóknak (már tegező formában), s augusztus 12–13. körüli időre találkozóra hívja Drezdába, majd augusztus 2-án módosítja javaslatát és fiumei tartózkodásra hívja, de egyik sem valósult meg.
Július 29-én Argentière-ből Bartók levelezőlapot ír édesanyjának.
Július 31-én Genfbe megy poste restante leveleiért. Innen írja meg Freund Etelkának a Breitkopf & Härtel visszautasító levelének tartalmát,
Tho-mán Istvánnak hogy Argentière-ben volt, és édesanyjának is küld la-pot a Mont Blanc tövéből. Útja továbbra is változatos.
Augusztus 11-én Albertville-ből (Savoya) írja Freund Etelkának, hogy 5 frt-ért jó kosztot kap (18-án pedig arról ír, hogy egy hétig nem volt mit ennie).
Augusztus 15-én Val d’Isère-ből (a Lac des Tignes partjáról), 18-án Pralog-nanból (Savoya) küld levelezőlapot Freund Etelkának.
Augusztus 19-én Pralognanból írja húgának, hogy 2527 m magasan jár, hó és kő között.
Augusztus 26-án Chambéryból (Savoya) értesíti Thomán Istvánt, hogy megkapta a Bach-korrektúrákat, és rengeteg hibát talált a magyar szö-vegben.
Chambéryből kirándul a Földközi-tengerhez: Lyon–Vienne–Valen-ce útvonalon Avignonba megy.
Augusztus 30-án 2 napra az avignoni Hotel de Cours-ban száll meg.
Augusztus 31-én tovább indul.
Szeptember 2-án Les Saintes Maries (Gard) faluból lelkesen írja Freund Etelkának, hogy elérte vágyai netovábbját, a tengert, először fürdött tengerben és először látott délibábot. – Lejegyzi az avignoni hídról szóló dalt – új volt számára.
Szeptember 5-én és 6-án, ismét Chambéryből, egy-egy lapon megírja Freund Etelkának, hogy indul hazafelé és hogy a lipcseiek „fényesen sikerült sajtóhibát követtek el”: a Tíz könnyű zongoradarab 3. számát
„Tót lepények táncá”-nak írták.
Szeptember 6-án, még Chambéryből, tréfás levelezőlapot küld unokaöcs-csének, Tóth Bélának Sziladra.
Szeptember 9-én már Budapestről ír tanítványának, Szalay Stefániának Nagyváradra.
Ekkor helyezik Ziegler Károly pozsonyi kerületi parancsnokot Bu-dapestre országos felügyelőnek. A Dísz tér 2. alatt kap szolgálati lakást.
Két lányát, a 16 éves Hermát és az egy évvel fiatalabb Mártát zenére
akarja taníttatni, és a Pozsonnyal kapcsolatban lévő Bartók Bélára esik a választása, aki vállalja a tanítást Zieglerék lakásán.
Október elején Bartók Aranyosszékre megy.
Október 5-én Tordáról (Torda-Aranyos vármegye) Freund Etelkának ír le-velezőlapot, 6-án a Tordai hasadékba kirándul.
Október 7-én Torockóról ír Freund Irmának.
Visszatér Budapestre, majd Nyitra megyébe utazik.
Október 18-án Érsekújváron keresztülutazva Tőkésújfalu és Apátkolos községekben gyűjt népdalokat.
Október 31-én, a Mindenszentek ünnepét kihasználva Bánffyhunyadra utazik, a Tigris szállodában száll meg.
November 3-án édesanyjának felad egy láda gyorsárut (valószínűleg nép-rajzi gyűjteményének egyes darabjait).
November 5-én Bánffyhunyadról Kolozsvárra utazik; Freund Etelkának elküldi Fadrusz János Mátyás király szobrának képét; „Magyarország legszebb szobra … pályázó társai … művei … közül ez úgy kimagas-lik, mint – az igazi magyar népdal a műcigánydal közül”. – A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 116733/1908 sz. rendeletével rendes tanár-ként véglegesíti.
November 6-án visszautazik Budapestre.
November 12-én a Zeneakadémia 662/1908 számmal értesíti véglegesíté-séről.
November 13-án Ziegler Mártának írja: „Egész kocsira valót felejtettem maguknál. Legjobban mindebből mégis a tót dalok kellenének”. Az aláírás helyén az 1. vonósnégyes II. tételének kottasora áll.
November 16. Zeneakadémiai hangversenyre megy, ahol Zieglerék-től megkapja a kért dalokat. Popper Dávid vezényel, Szendy Árpád Beethoven G-dúr zongoraversenyét játssza, emellett Cherubini-, Glinka- és Goldmark-művek szerepelnek még a műsoron.
November 22. Látogatás Schlesingeréknél, ahol találkozni akart Harsányi Kálmánnal.
December 2-án és 7-én következő (december 3-i és december 13-i) látoga-tásait jelzi Freund Etelkának.
Budapesten a 2. szvit tervezett előadása elmarad. Busoni viszont fel-ajánlja, hogy Berlinben előadják a scherzo-tételt, és felkéri Bartókot a vezénylésre. Mivel Bartók sohasem vezényelt, húzódozik; eközben azonban Busoni meg is hirdeti a hangversenyt a szerző vezényletével, így Bartók elvállalja a vezénylést. – A karácsonyi szünetre húgáékhoz utazik Szilad pusztára.
December 24-én megírja a berlini tervet egyrészt Freund Etelkának, más-részt a Ziegler-lányoknak avval, hogy „nagyszerű alkalom, bár kezdet-nek elég vakmerő kezdet-nekivágás”. Az aláírás: „…egy ultra-hyper-neo-imp-resszio-szecesszionista, a Holnap zenésze, aki ’a mai közönség ellenfele, de akinek a meghallgatását nemcsak a római jog, hanem a Művészet törvényei is követelik’. (a B[udapesti] H[irlap] szerint)”.
December 28-án reggel érkezik vissza Vésztőről Budapestre, délelőtt talál-kozik Zieglerékkel, majd átveszi a 2. szvit csak ekkorra elkészült szóla-mait, és este 7-kor Berlinbe utazik.
December 29-én tartják az első próbát, amitől Bartók nagyon fél. Eleinte bizonytalanul megy a próba, de azután elég tisztességesen folytatódik.
1909
Január 2. A 2. szvit scherzo-tételének előadása a Beethoven-teremben, a Berlini Filharmonikus Zenekarral, Bartók életének első és utolsó ve-zénylése. A közönség vegyes érzelmekkel fogadja, egyesek fütyülnek, mások tapsolnak, Bartókot ötször kihívják. Végeredményben örül, hogy nekivágott a dolognak.
Január 3-án számol be levelezőlapon Freund Etelkának és Thomán István-nak a hangversenyről.
Január 20. Budapest. Zongoraórát ad Ziegleréknél.
Január 21. Levél Ziegler Mártának: „El tudok képzelni olyasvalakit, aki-ért minden áldozatot meg tudnék hozni, de olyat senkit, akinek kicsi-nyes óhajait teljesítsem … Mert az ilyen emberhez nem füzhetne az a legmagasabb foka a szeretetnek, a mely nagy áldozatok meghozására szükséges”. Befejezésül az 1. vonósnégyes két témáját idézi, tanulmá-nyozásra.
Január 22. Az előző napi levélben foglalt témák megbeszélése Zieglerék-nél.
Január 27. Befejezi az 1. vonósnégyest.
Január 28-án írja Freund Etelkának: „Örömmel jelentem, hogy a kvartett tegnap elkészült”.
Január 30-án vagy 31-én elviszi a vonósnégyes kéziratát Freund Etelkához.
Január 31-én levelezőlapot ír a Ziegler-lányoknak.
Február 1-én „pótlátogatás” Ziegleréknél, majd a másnapi ünnepet (Gyer-tyaszentelő Boldogasszony) kihasználva Nyitra vármegyébe utazik.
Február 2-án Nyitráról azt írja édesanyjának: „Gyönyörű szánkóút van mindenfelé”. Zobordarázson alszik, és ott gyűjt mintegy 65 népdalt, részben február 3-án, részben 4-én, amikor folytatja 2-i levelezőlapját, és 5 oldalas levélben számol be tapasztalatairól Ziegler Mártának és Herminának. Saját borús hangulatáról és a zenei irányzatokról így ír:
„Erősen hiszem és vallom, hogy minden igaz művészet a külvilágból magunkba szedett impressziók – az ’élmény’-ek hatása alatt nyilvánul meg. … Azelőtt nem hittem, míg magamon nem tapasztaltam, hogy valakinek művei tulajdonképpen életrajznál pontosabban jelölik meg életének nevezetes eseményeit, irányitó szenvedélyeit. … Különös, hogy a zenében mindeddig csak lelkesedés, szeretet, bánat, legföljebb elkeseredés szerepelt inditóokul – vagyis csupán u.n. magasztos érzelmek. – Mig a bosszu, torzrajz, sarcasmus csak a mi időnkben élik vagy fogják élni zenei világukat. … Még egy egészen más tényező
„Erősen hiszem és vallom, hogy minden igaz művészet a külvilágból magunkba szedett impressziók – az ’élmény’-ek hatása alatt nyilvánul meg. … Azelőtt nem hittem, míg magamon nem tapasztaltam, hogy valakinek művei tulajdonképpen életrajznál pontosabban jelölik meg életének nevezetes eseményeit, irányitó szenvedélyeit. … Különös, hogy a zenében mindeddig csak lelkesedés, szeretet, bánat, legföljebb elkeseredés szerepelt inditóokul – vagyis csupán u.n. magasztos érzelmek. – Mig a bosszu, torzrajz, sarcasmus csak a mi időnkben élik vagy fogják élni zenei világukat. … Még egy egészen más tényező