1914
Január 4-én tér haza, és máris a szlovák gyűjtés foglalkoztatja.
Január 23-án Budapestről Ipolyságon keresztül Teszérre, illetve Egyház-marótra utazik; ott és Lissón, valamint Berencsfaluban és Bakabá-nyán, vagy onnan származó énekesektől gyűjt.
Január 27-én Ipolyságon keresztül hazatér Rákoskeresztúrra. Februárban Rákoskeresztúron tartózkodik (10-én bent jár Budapesten), román népdalgyűjtésének rendezésével, közreadásával foglalkozik.
Február 13-án Buşiţia Jánosnak írja Belényesre, hogy 21-én újabb bihari gyűjtésre készül, közben azonban a Magyar Néprajzi Társaságban be akarja mutatni Hunyad megyei gyűjtésének egyes eredményeit. E cél-ból az egyik legelzártabb községből, Cserbelből 2 zenészt (dudást és furulyást) és 2 asszonyénekest akar felhozni Budapestre, hogy szemé-lyesen mutassák be népdalaikat. A Néprajzi Társaság főtitkárával kö-zösen szervezik a műsort; már 13-án megteszi javaslatát, költségbecs-léssel, 14-én az utazás részleteiről ír, és 20-án rögzíti az előadás napját.
Február 21-én Biharba utazik, ahol Biharkaba, Havasdombró, Sólyom, Belényesörvényes, Pócsafalva, Cigányfalva és Tenkeszéplak községből eredő dalokat gyűjt.
Március 10-én Rákoskeresztúrról tovább szervezi a cserbeliek előadását, 14-én meghívja rá Freund Etelkát.
Március 18-án megtartja előadását A hunyadi román nép zenedialektusa címmel. A szereplőket Bartókék vendégül látják rákoskeresztúri laká-sukon, és Bartók megmutatja nekik Budapest nevezetességeit.
Március 24-én Buşiţia Jánosnak Belényesre ír beszámolót előadásáról.
Március 25-én, 33. születésnapján, édesanyja meglátogatja Rákoshegyen;
26-án utazik haza, Bartók bekíséri Budapestre.
Ezután újabb népdalgyűjtési utat készít elő.
Április 3-án feleségével együtt Marosvásárhelyre utazik, ahol dr. Ziegler Károlynál (felesége unokabátyjánál) szállnak meg és onnan indulnak mindketten külön-külön gyűjtőutakra.
Április 4-én Bartók Disznajón (Maros-Torda vármegye) 14 hengernyi dal-lamot gyűjt, 5-én ugyanonnan megírja Marosvásárhelyre feleségének, hogy szépen halad a gyűjtés, és részletesen leírja a gyűjtött dallamtípu-sokat. 6-án Marosligeten, majd Marosvécsen, 7-én Felsőrépán gyűjt, innen levelezőlapot ír Buşiţia Jánosnak (melyet Görgényszentimrén ad fel), majd továbbhalad az Idecspataka–Libánfalva–Görgényhodák útvonalon.
Április 9-én Görgényorsováról nagy esőben Kincsesre megy, 11-én este ér-kezik Nyárádremetére, ahol több napot tölt.
Április 12-én (Húsvétvasárnap) levelezőlapot, majd hosszú levelet ír fele-ségének Marosvásárhelyre a gyűjtési nehézségekről és eredményekről.
Április 13-án még Nyárádremetén folytatja a levelet, 14-én Nyárádkösz-vényesen, 15-én Jobbágytelkén és 16-án a Görgényorsova–Kincsesfő–
Felsőoroszi–Nyárádremete útvonalon gyűjt.
Felesége időközben önállóan gyűjt (a Nyárádtő, Nógrádtő, Marosli-get és Mezőszabadi községekből származó népdalok feltehetőleg az ő gyűjtései).
Április 17-én Bartók Bala községben, 18-án Körtekapun gyűjt.
Április 20-án hazaindul.
Április 21-én hajnalban érkezik Rákoskeresztúrra.
Április 22-én már a Zeneakadémián tanít.
Április 23-án a rákoskeresztúri elöljáróságon nyári utazásához 8 K útle-véldíjat fizet be.
Április 24-én Chitz Klárának Bécsbe írt levelében megköszöni szövegre-vízióját (valószínűleg a Bartók–Reschofsky Zongoraiskola darabjairól van szó).
Április 30-án Budapesten kiállítják A 039899 sz. Európára szóló útlevelét
„tanulmányút” céljára.
Bartók népdalgyűjtéseit és népdalfeldolgozásait nem mindenütt fogadják megértéssel. Egyes körök Romániában is féltékenységgel nézték működését. A moldvai Fălticeniben megjelenő Şezatoare c.
folyóirat támadta bihari gyűjtését, kétségbevonta hitelességét. Bartók védekezett a támadás ellen. Ekkor még az az álláspontja, hogy szíve-sen hadakozik olyan ügyben, ahol biztos a saját igazában, és itt lega-lább egyértelmű tényekkel védekezhet, nem úgy, mint zeneszerzői te-vékenysége bírálói ellen. Tudományos alapossággal írja meg cáfolatát.
Május 20-án elküldi írását Bukarestbe Jon Bianunak, kérve, hogy jelentes-sék meg a Convorbiri Literareban. Ekkor még azt is reméli, hogy cik-ke tudományos érdeklődést cik-kelt. Egyúttal ajánlólevelet kér tervezett moldvai gyűjtőútjára.
Május 22-én Buşiţiának is ír a cáfolatról és érdeklődik a fejleményekről.
A moldvai utazás tervével párhuzamosan újabb arab gyűjtőúton is gondolkozik.
Május 27-én első lépésként Párizsba ír Michael D. Calvocoressi zeneírónak, érdeklődve, hogy volna-e mód arab gyűjtésének párizsi kiadására.
Május 28-án újabb levélben közli moldvai utazásának pontos idejét Jon Bianuval, aki megígérte, hogy segít, és tájékoztatta arról, hogy a cáfo-lat megjelenik a Convorbiriben.
Ekkor folynak a magánvizsgák a Zeneakadémián, ami sok munkát ad. 226 vizsgázó közül 167 sikeres.
Június 2-án Rákoskeresztúrról írja édesanyjának, hogy 18-án készül Párizsba (ez azután eltolódott); sok a dolga, mert „készül a balett”.
Június 5-én Buşiţiának írja, hogy megjelenik a „Convorbiri”-cikk.
Június 7-én unokaöccsének, Voit Ervinnek részletes utasítást ír a 3 csík-megyei népdal címlapjának megrajzolásához, erősen hangsúlyozva a magyaros jelleget.
Június 15-én Waldbauer Imrének ír Párizsba, hogy szerezzen számára szállást és szervezze meg Calvocoressivel való találkozását, amiről az-nap Calvocoressinek is ír.
Június 19-én megveszi vasúti jegyét, 20-án indul Párizsba (Kodály Zoltán-néval együtt), és június 21-én reggel érkezik oda.
Bemutatja arab gyűjtését. J. Brunot sorbonne-i egyetemi tanárral az élen szívesen fogadják együttműködési szándékát és megállapodnak abban, hogy a tél folyamán tovább tárgyalnak.
Június 28-án Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét; ezt Bartók – aki egyébként igen érzékeny a politikai ese-ményekre – annyira nem veszi figyelembe, hogy leveleiben nem is cé-loz rá.
A július 14-i nemzeti ünnepet még Párizsban tölti, majd Normandiába utazik.
Július 16-án Caenban, 17-én St. Lô-ban jár.
Július 18-án Coutances-ból (Manche: St. Lô) megírja feleségének Buda-pestre további útitervét; Buşiţia Jánosnak Franciaország szépségeiről áradozik, valamint megerősíti augusztusi moldvai útitervét. Este to-vábbutazik Granville-be, ahol több napot tölt.
Július 21-én utcai mérleg szerint súlya 52 kg 30 dkg.
Július 25-e körül visszatér Párizsba, ahol 27-ig szándékozott maradni, de a háború kitörése előtt szinte az utolsó másodpercben mégis elhagyja Franciaországot, így elkerüli az internálást és St. Ruprechtbe utazik ott nyaraló édesanyjához.
Július 28-án hazatér.
A Convorbiri Literare VII–VIII. havi számában megjelenik Bartók válasza, aminek nagyon örül.
A világháború kitörése rendkívül lesújtja Bartókot. Megjósolja, hogy még súlyosan meg fogjuk fizetni a németbarátságot.
Az afrikai út lehetetlenné, a moldvai bizonytalanná válik. Két hó-napba telik, míg Bartók rendezni tudja gondolatait, és mivel egyelőre nem jöhet szóba hazai népdalgyűjtés sem, a már meglévő anyagot sze-retné biztosítani.
Szeptember 27-én Rákoskeresztúrról Jon Bianunak arról a reményéről ír, hogy legalább Magyarország és Románia között fennmarad a béke, és a máramarosi gyűjteményt talán ki lehet adni.
Október elején levélben kéri Bobál Sámuelt, hogy Egyházmaróton maradt kéziratát küldje vissza.
Közben az orosz hadsereg átkel a Kárpátokon, betör Máramarosba, és további előnyomulása várható.
Október 5-én Bartókné így ír Pozsonyba özv. Bartók Bélánénak: „Béla a legsötétebben lát mindent …, a hengereivel mi fog történni, ha jönnek az oroszok, aztán meg a kolera. Most hozott Pestről 12 szines ceruzát Fiukának”. (Ez feltűnő volt, mert Bartók nemigen vásárolt ajándékot.) Bartók kezdi összecsomagolni hengereit, kéziratait, bár nemigen tud-ja, hova menthetné. (Ekkor már Budapest, sőt Pozsony körül is ássák a hevenyészett védőárkokat.)
Október 12-én Bartók sógora, feleségének testvérbátyja, Ziegler Károly fő-hadnagy Majdánkánál (Máramaros vármegye) hősi halált hal.
Október 21-én Kodály Zoltánné részvétlátogatást tesz Rákoskeresztúron – Bartókné azt írja anyósának: „Béla nagyon kedves és jó velem”.
November 4-én Bartókné újabb levele Pozsonyba: „Sok most az irnivaló, t.i. Béla a még itthon levő hengereit szeretné lejegyezni, lemásoljuk, szeretné elhelyezni egy esetleges orosz invázió elöl. – Csak már a so-rozáson tul volnánk”.
November 7-én Bartók megint ír Jon Bianunak a máramarosi kiadvány ügyében; felajánlja, hogy előlegezteti a költségek felét a lipcsei Röder cég számára, csak történjék valami.
November 11-én megszületik Sziladon Bartók húgának, Tóth Emilné-nek harmadik gyermeke (Éva). Bartókné november végén kisfiával odautazik, hogy segítsen.
Bartókot a rendes katonai kötelezettségi kor elérésekor 3 egymás utáni évben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették.
November 28-án azonban, a háború kitörése miatt újból sorozásra kell mennie Gödöllőre. A sorozás rendkívül izgatja; éjszaka nem alszik, már hajnalban bemegy Budapestre, és onnan vissza Gödöllőre. Miu-tán alkalmatlannak találják, táviratozik édesanyjának: „Negyedszerre is kidobtak”. Beutazik Budapestre Kodályékhoz.
November 29-én itt írja le feleségének Sziladra és édesanyjának Pozsonyba egy-egy igen hosszú levélben a sorozás körülményeit: „…½ kettőkor pedig már ott álltam egy meztelen sorban a supréme ítélőszék előtt
… Amint megitélhettem, abban a huszas sorban én voltam a leggyen-gébb”. Kodályné mindkét levélhez záradékot fűz, megírván, hogy Ko-dály december 12-én megy sorozásra.
December 3-án Rákoskeresztúrról írja Bartók Sziladra feleségének, hogy ha kell és jó, maradjon tovább.
Az idő múlásával megint arra gondol, hogy folytathatná gyűjtő-munkáját, de édesanyja december 9-én azt írja: „alig hiszem, hogy az idén gyüjteni mehetnél, rossz néven is vennék, ha valaki az otthon maradottakat énekeltetni akarná”.
December 27-én Bartók megint ír Bukarestbe Jon Bianunak a máramarosi kötet kiadásának nehézségeiről.
1915
Február 19-én újból ír Bianunak, válasz nélkül maradt decemberi levelére hivatkozva. Értesíti, hogy a máramarosi kötet metszési munkája közben készül Lipcsébe, és reméli, hogy a háború után mód lesz a mű kiadására.
A félbenmaradt népdalgyűjtés továbbra sem hagyja nyugodni. Rá-koskeresztúron néhány szlovák dalt jegyez le, majd a húsvéti szünet-ben Zólyom megyébe utazik.
Április 3-án Fülekről (Nógrád vármegye), úton Besztercebányára, a vona-ton ír feleségének Sziladra. Részletesen beszámol az otthoni háztar-tási helyzetről, és figyelmezteti, hogy a leveleket cenzúrázzák, így „Jó lesz vigyázni! És valódi gondolataink feltárását háború utánra hagyni”.
Este érkezik Besztercebányára.
Április 4-én (Húsvétvasárnap) megkezdi gyűjtőútját; Hédel, Perhát, Erdő-köz, Szelcse, Nagyrét, Benesháza, Erdőbádony zólyomi községekből és Barsbaracskáról eredő népdalokat jegyez le.
Április 9-én Besztercebányáról Zólyombrézón át Benesházára utazik.
Április 13-án délután érkezik haza Rákoskeresztúrra.
Ekkoriban komponálásra is szakít időt, tovább foglalkozik a Fából faragott királyfival, de ebben az évben készül a Szonatina is, és román gyűjtésének eredményei: a Román népi táncok és Román kolinda-dal-lamok. – Magánórákat ad.
Május 9-én Pataky Annának írja, hogy 10-én jöjjön órára.
Felesége súlyos szembajt kapott, melyet Bécsben szándékozott meg-vizsgáltatni. Útközben meglátogatja anyósát Pozsonyban.
Május 14-én ide ír Bartók, és kéri, hozzon Bécsből a rovargyűjtéshez szük-séges szereket és használati utasítást.
Május 20-án Buşiţia Jánosnak írja, hogy nagyon félti Erdélyt a háború to-vábbi eseményeitől, és beszámol arról, hogy sikerült újból népdalokat gyűjtenie úgy, mint a legbékésebb időben. „A parasztok mintha föl sem vennék a háborút, olyan vidámak, olyan gondtalanok.”
Este Budapestre megy Pozsonyból érkező felesége és kisfia fogadá-sára.
Május 28-án a budapesti Calderoni R. T.-tól 3 rovargyűjtő dobozt, 1 lep-kefeszítő deszkát és 1 rovarölő üveget vesz 29,40 K-ért.
A tanév végeztével felesége Bécsbe megy édesanyjával, ahol Bartók-nén szemműtétet hajtanak végre.
Július 9-én Bartók Budapestről Besztercebányára utazik, majd 10-én tovább Hédelre (Zólyom vármegye), ahol Gasparik tanítóéknál száll meg.
Július 14-én Hédelről értesíti édesanyját, hogy megérkezett a nagyon szép vidékre, és hogy feleségét megoperálták.
Július 17-én feleségének ír Bécsbe, a Neubauer penzióba: „Szerdán sokat gondoltam rád – ugy-e bátran viselted el [a] dolgot”. Beszámol arról, hogy nehezen megy a gyűjtés, eddig csak 4 hengert töltött meg, a há-ború miatt nehéz énekeseket kapni, és az ellátás is elég rossz. „Dacára hogy ilyenek az állapotok, mégis nagyon szeretném, ha legalább 1 hét-re idejönnétek.”
Július 18-án és 19-én nagy és kiválóan sikerült gyűjtést rendez, valószínű-leg Padkócon.
Július 20-án már Rákoskeresztúrra ír levelezőlapot feleségének: „Eddig 14 henger és kb. 100 lejegyzés”.
Július 24-én Hédelről ajánlott levelet küld feleségének, részletesen meg-szervezve odautazásukat. A hozandó étel- és ruhaneműek felsorolásán kívül külön kitér arra, hogy 5 éves kisfiuk a rákoshegyi felhagyott ka-vicsbányában gyakorolja a hegymászást, hogy el lehessen vinni kisebb túrákra. (Ez be is vált, semmi nehézség nem volt.)
Július 26-án sürgeti felesége válaszát, 27-én megírja, hogy látcsövet és 100 koronát is hozzon.
Közben folyamatosan gyűjt.
Július 28-án Feketebalogon, július folyamán Pónik, Perhát, Cserpatak és Erdőbádonyból származó dalokat, sőt Padkócon egy szlavóniai eredetű szerb dalt is lejegyez egy Horvát-Szlavonországban szolgáló tót lánytól.
Augusztus 2-án Hédelről Zólyomba utazik felesége és Béla fiuk elé, ahon-nan levelet ír édesanyjának a hédeli állapotokról, majd családostól Hé-delre utazik. Felesége és kisfia 4 napig marad vele, sokat kirándulnak.
Augusztus 6-án Bartók megint felsétál egyik kirándulásuk színhelyére: „de nem volt nagy kedvem … árvának éreztem magam” – írja másnap feleségének.
Augusztus 7-én Besztercebányáról ír feleségének Rákoskeresztúrra. Fel-hívja figyelmét a lisztellátási rendeletre és bejelentési kötelezettségre.
(Fejenként 8 kg-ot engedélyeztek maximálisan!)
Ekkoriban kezd fényképezni, egy 8×14-es Kodak géppel. Nagy igye-kezettel foglalkozik a felvételekkel és azok kidolgozásával.
Augusztus 11-én Besztercebányáról levelezőlap formájában elküldi húgá-nak Sziladra első felvételeinek egyikét: „Ezek az én padkóczi kiváló öregeim, akik sok szépet énekeltek nekem”.
Pár napig a Garam egyik besztercebányai szigetén lakik egy faház-ban.
Augusztus 19-én Pónikról írja édesanyjának, hogy eddig 400 dallamot jegyzett le és még három napra egy másik faluba megy.
Augusztus 23-án Garamsálfalván jár, majd 24-én hazaindul.
Augusztus 25-én érkezik Rákoskeresztúrra.
Augusztus folyamán Pónik, Mezőköz, Hédel, Perhát és Cserpatak közsé-gekből eredő dalokat gyűjt.
Október 17. Rippl-Rónai József kiállításának megnyitóján, Budapesten, az Ernst Múzeumban, melyen Móricz Zsigmond olvassa fel egyik elbe-szélését, Bartók az op. 1-es Rapszódiát játssza. Özv. Bartók Béláné azt írja leányának Sziladra: „Képzelem Béla nagy örömét, hogy ma nyilvá-nosan játszani fog”. Rippl-Rónai ceruzavázlatot készített róla, melyre ráírta: „Ezt a krix-kraxot neked adom kedves Bélám, addig míg jobbat nem adhatok”. (Sajnos „jobb” soha nem készült.)
Október 22-én, vasúti jegyeinek tanúsága szerint, valószínűleg Pozsony-ban és Bécsben járt.
November 8-án Gödöllőn jár katonai szemlén.
A Budapesti Filharmonikusok 62 éves fennállásuk során először sze-repelnek Bécsben. November 8-án és 9-én reprezentatív magyar mű-sort adnak szemelvényekből; Bartók 1. szvitjének egy részét is játsszák.
November 16-án levelezőlapon Bartók Pataky Annát november 18-án reg-gel 9 órára zongoraórára hívja, majd Besztercebányára utazik, de elő-zőleg Budapestről Rákoskeresztúrra írt levelezőlapon ad feleségének szlovák népdalokra vonatkozó másolási utasítást.
November 19-én a Filharmonikusok Budapesten, majd december elején Drezdában megismétlik bécsi műsorukat, az 1. szvit megcsonkított formájával.
Novemberben Bartók Pónikon (Zólyom vármegye) gyűjt.
Olaszország hadbalépése után a budapesti Operaháznál működő Tango Egisto olasz karmester tevékenységét felfüggesztették, és inter-nálása is várható volt. Tango magyar állampolgárságot kért és kapott, december 4-én esküt tett. További munkájának így nincs akadálya, ez döntően fontos Bartók színpadi műveinek későbbi előadása szem-pontjából.
December 7-én Bartók Rákoskeresztúrról írja Pataky Annának, hogy de-cember 10-én várja a Zeneakadémián órára.
December 10-én, időközben tudomást szerezvén az 1. szvit előadásairól, megírja a Filharmonikusoknak, hogy a csonkítás ellen a leghatáro-zottabban tiltakozik, és kéri, hogy soha többet ne adják elő műveit, ő amúgy is visszavonult a nyilvánosságtól már 4 éve. (Később azután természetesen lecsillapodott, és a kapcsolat helyreállt; 1934-ben ép-pen az 1. szvit előadására vonatkozó tanácsokkal segítette a zenekart.) December 12-én Freund Etelkának azt írja, hogy december 17-én elmegy
hozzájuk fonográffal, és bemutat egy csomó székely dalt.
December 21-én karácsonyi bevásárlásra megy családostól Budapestre (az első vonatra nem férnek fel, akkora a zsúfoltság).
December 24. A Karácsonyt Rákoshegyen töltik.
December 26-án Bartók negyedízben utazik Zólyom vármegyébe, ahol 27–28–29-én Feketebalogon gyűjt.
1916
Január 1-én és 2-án Pónikon gyűjt.
Január 4-én hazaindul. Útközben Zólyomból levelezőlapot ír húgának – „azt hiszem, egyelőre beszüntetem a munkát, mégis csak unalmas ezekkel a vonatokkal annyit bajlódni” – és édesanyjának: „talán utol-jára járok Zólyom vármegyében, legalábbis egyelőre, ameddig t.i. há-ború lesz”. (Már Húsvétkor megint ott jár.)
Bartók húgáékat januárban áthelyezték egy másik Wenckheim-ura-dalomba, a Békés vármegyei Doboz községhez tartozó Rudolf major-ba, így a Vésztő környéki kapcsolat egy időre megszűnik.
Február első hetében Bartók Pozsonyba és Bécsbe utazik, valószínűleg ab-ból a célab-ból, hogy engedélyezzék szervezett népdalgyűjtését a katonai alakulatoknál.
Február végén megint beteg.
Március 2-án a Magyar Honvédelmi Miniszter, 2246/elsz. II-1916 számmal, meghatalmazást ad katonadalok felvételére magyar laktanyákban, és ugyanezt engedélyezi a közös Hadügyminisztérium, 5465/1916 számmal.
Az élelmezési és ellátási helyzet egyre romlik.
Március 4-én édesanyja azt írja Rákoskeresztúrra: „Azt helyesen teszed, hogy néha napján mégis csak hust esztek”.
Március 9. körül újra Bécsbe utazik, 11-én meglátogatja édesanyjáékat Po-zsonyban.
Március 16-án Breznóbányán jár.
Március 23-án megérkezik édesanyja Pozsonyból.
Március 25-én Bartók 35. születésnapját együtt töltik. 28-án édesanyja visszautazik Pozsonyba.
„1916 április” a Nem mehetek hozzád című Ady-dal kéziratának keltezése, amely azután 1917. június 15-én, a Ma című folyóiratban jelent meg.
Április 22-én (Nagyszombaton) Zólyom vármegyébe utazik, először Zó-lyombrézón, majd 23–24–25-én Garamolaszkán gyűjt, azután Besz-tercebányára megy, ahol Hubert Aladár erdőtanácsos vendége.
Április 27–28–29-én a besztercebányai 16-os honvéd gyalogezred lakta-nyájában katonadalokat gyűjt. Ebben az időszakban a Zólyom megyei Zólyommiklós és Lópér, a Nógrád megyei Szinóbánya és Dabar köz-ségekből származó dalokat valószínűleg a laktanyában gyűjti.
Április 29-én Besztercebányáról Zólyombrézóra utazik.
Április 30-án Cserpatakon (Zólyom vármegye) gyűjt.
Május 18-án elismervényt ad a G. Röder lipcsei nyomdának arról, hogy május 31-én (!) 100 Gulden értékű papírt átvett. (Nyilván a márama-rosi kiadvány nyomtatásához vásárolt papír.)
A budapesti Operaház végre foglalkozik A fából faragott királyfi előadásával.
Június 1-én evvel kapcsolatban Bartók 400 K előleget kér másolási és egyéb költségekre.
Június 23-án Zólyombrézón jár.
Június 24-én visszautazik Rákoskeresztúrra.
Július 4–6-án megismétli ezt az utat.
Július 11-én Rákoskeresztúrról egykori tanítványa, Egri Irén kérésére vá-laszolva azt írja, hogy elvállalja az általa ajánlott leány tanítását, de vizsgaeredményéért nem vállal felelősséget.
Július 14-én értesíti az Operaház igazgatóját, gr. Bánffy Miklóst, hogy „A táncjáték zongorakivonata elkészült, illetve le van már másolva. 21, 22 v. 24-én előjátszhatom”.
Ifj. Bartók Béla tanköteles korba lép. Bartók azt kívánja, hogy a kötelező vallásoktatás során minél szabadelvűbb oktatásban részesüljön. Ezért fiával együtt megjelenik a rákoscsabai római katolikus plébánián, ahol bejelenti kilépési szándékát.
Július 25-én a gondolkodásmódjához legközelebb álló unitárius egyház budapesti egyházközségénél jelentkezik, és fiával együtt az unitárius hitre tér. Ezt a tényt az Egyház áttérési anyakönyvének 57. lapja 3. té-telénél 187/1916-os iktatószámmal rögzítik.
Július 29-én családjával Marosvásárhelyre utazik, ahol dr. Ziegler Károly főorvos vendége (aki ekkor lakhelyén teljesít katonai szolgálatot).
Augusztus 6–8. között a marosvásárhelyi 22-es honvéd gyalogezred lak-tanyájában folytatja a katonadalok gyűjtését. Az ebből az időszakból származó Marosvásárhely, Mezőköbölkút, Maroshévíz, Gyulatelke, Pusztakamarás, Marosoroszfalu, Erdőszakál és Erdőszengyel közsé-gekből származó anyag feltehetőleg mind ebből a gyűjtésből való. A gyűjtésről szóló 1917-es jelentésében Bartók aug. 6–9. közötti időpon-tot jelöl meg, de
augusztus 9-én már Rákoskeresztúrról ír Kormos Boriskának Gyöngyös-re, tanácsokat adva zongoratanulásához.
Felesége és fia továbbra is Marosvásárhelyen marad.
Augusztus 16. és 23. között megint Zólyom vármegyében (Libetbányán és Zólyombrézón) jár.
Augusztus 27-én Románia váratlanul belépett a világháborúba és csapatai betörtek a nagyrészt védtelen Erdélybe. A jóformán még kiképzetlen 22-es honvéd pótzászlóaljat a kötelékébe tartozó dr. Ziegler Károly ez-redorvossal együtt Magyarország belső területére vezénylik.
Augusztus 28-án Bartókné még azt írja Rákoskeresztúrra, hogy nem kell elmenniök.
Augusztus 29-én Bartók levélben kéri feleségét, hogy amint lehet, azonnal utazzanak haza.
Augusztus 31-én újból ír Marosvásárhelyre: „Ahogy a dolgok most állanak
Augusztus 31-én újból ír Marosvásárhelyre: „Ahogy a dolgok most állanak