• Nem Talált Eredményt

Vidék, kistérség

In document Regionális tervezés (Pldal 143-153)

Különféle szektorok, regionális szintű

11.2 Vidék, kistérség

A 2007–2013 közötti időszakra elkészült az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által támogatott ÚJ Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). A program a mezőgazdaság versenyképességének, fenntartható fejlődésének biztosítását négy tengely köré csoportosítja, amelyek közül kettő kapcsolódik a vidékfejlesztéshez.

A III. tengely intézkedéseinek célja elsősorban a mezőgazdaságból élő vidéki népesség jövedelmi helyzetének javítása, a rurális térségekből történő elvándorlás csökkentése, a vidéki életkörülmények javítása, a munkahelyteremtés és –megtartás, a helyi szolgáltatások minőségének fejlesztése, és a települési arculat megújítása. A tengely három pillérre épül, az első a vállalkozásfejlesztés (diverzifikált vállalkozástámogatás, a vidéki térségekben a turisztikai szolgáltatások fejlesztése), a második a közösségi célú fejlesztések (alapszolgáltatások, örökségvédelem, falumegújítás- és fejlesztés), a harmadik pedig a készségek elsajátítása, az ösztönzés, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása.

Az ÚMVP IV. tengelye a LEADER+ program, amely a helyi és térségi közösségfejlesztésen alapuló gazdaság- és társadalomfejlesztést célozza meg az endogén források feltárásával, s azok hasznosításával. A két tengelyre a 2007–2013 közötti időszakban 250 milliárd EMVA támogatás áll rendelkezésre, ebből az eddigi (2009) kifizetések mértéke rendkívül alacsony volt (az összes kifizetés 1,8 %-a).

A III. és a IV. tengelyre Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) szerveződtek, amelyek a LEADER+ program elvei alapján összefogják a Helyi Akciócsoportok (HACS) által kidolgozott fejlesztéseket .

Szintén vidékfejlesztési programnak kell tekinteni a leghátrányosabb helyzetű (LHH) 33 kistérségre a 2007. év végén elkészült kormányzati programot, amely európai uniós forrásokból (az operatív programok terhére) fejlesztési forrásokat biztosít (11.2. ábra). A nehezen szerveződő program (tervezés, források meghatározása, pályázati rendszer kidolgozása stb.) lényegében csak 2010-től indulhat meg. 2009–2013 között 100 milliárd forintot tervezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a különféle gazdasági, foglalkoztatási, infrastrukturális és képzési támogatásokra. A programot a Kistérségi Koordinációs Hálózat (KKH) munkatársai segítik, akik minden kistérségben információkat nyújtanak, szakmai tanácsokat adnak az Európai Unió pályázatok kidolgozásához. A HVI és a

kistérségi koordinátorok között gyenge a munkakapcsolat, így a vidéki térség két fejlesztési szervezete lényegében egymással párhuzamosan működik.

Az Európai Unió kezdeményezte, hogy minden tagországban jöjjön létre egy olyan hálózat, amely összefogja a vidékfejlesztés szereplőit. Ennek hatására 2008 decemberében megalakult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), amelybe önkéntes a belépés. Célja a vidékfejlesztésben érintett szervezetek, intézmények, vállalkozások, illetve abban szerepet vállalók hálózatba tömörülése, s ezzel együttesen a vidék fejlődésének, felzárkóztatásának segítése. Az évtized (2010) fordulóján e szervezet volt tekinthető a hazai vidékfejlesztés egyetlen központi, összefogó intézményének.

11.3. Település

A települések, mint az emberi tevékenység és életfunkciók gyakorlásának térbeli helyei nem spontán és véletlenszerűen, hanem a közösségek által meghatározott elvek és értékek alapján változnak. A modern társadalmakban a természeti és művi környezet elemei – az épületállomány, a rendelkezésre álló területek és azok felhasználásának módjai, a környezet állapota és minősége, a megteremtett infrastruktúra – eszmei és anyagi értéket képeznek. Így azok megóvása, gondozása, szakszerű fejlesztése a helyi és a nemzeti közösség számára egyaránt szükségszerű, hiszen életük meghatározó részét, egyben az adott helyhez kapcsolódó szellemi és kulturális struktúra elválaszthatatlan alkotóelemét jelenti. A településfejlesztés célja, hogy az adott településrendszer alkotó szereplői működési terét úgy alakítsa, hogy abban a közösségek fejlődése fenntartható és folyamatos legyen, egyben megtartásra és bővítésre kerüljenek a település anyagi, szellemi és közösségi értékei. A településfejlesztést programban lehet és kell foglalni, amit a települési önkormányzat dolgoz ki és fogad el a megválasztásának időtartamára. A településrendezés feladata, hogy kidolgozza a települések területének az adott társadalom igényei szerinti használatára vonatkozó elveket, meghatározza az építési tevékenységek rendjét, s ezzel szabályozza a település egészének (arculatának), épületállományának, infrastrukturális rendszerének és mindezek fizikai (építészeti) alakításának kereteit.

A településfejlesztés és a településrendezés egymással szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban áll. A településfejlesztés teremti meg azokat a gazdasági, társadalmi és intézményi kereteket, amelyek között a település és annak közösségei a működésüket egy kívánt állapot szerint végzik, illetve végezni kívánják a jövőben. A közösség képviselői, vagy a különféle szereplők döntése alapján a fejlesztés hatására a területrendszer egyes alrendszereibe, azok elemeibe

beavatkozások történnek. Ezek a beavatkozások a település fizikai rendszereit is érintik, hiszen területet igényelnek, épületeket hoznak létre, vagy alakítanak át, különféle infrastrukturális hálózatokat létesítenek, bővítnek, vagy éppen a környezet állapotára hatnak.

A településrendezés ezekhez a beavatkozásokhoz határoz meg szabályokat, előírásokat annak érdekében, hogy a település hosszú távú fejlődése fenntartható legyen, annak adottságai és értékei megóvásra kerüljenek.

A fejlesztés és a rendezés nem egymás ellen, hanem egymásért van, így együttesen a településpolitika meghatározó elemei. Természetesen konfliktusba is kerülhetnek egymással, hiszen bizonyos esetekben a fejlesztési célok települési feltételei nem adottak, vagy azok realizálása kedvezőtlen hatásokat eredményezhet. Fordítva is igaz mindez! A mereven kezelt helyi építési, területhasználati szabályozás akadályozhatja a fejlesztési elképzelések megvalósítását. A települési közösségnek, azok politikai képviselőinek, valamint a különféle társadalmi csoportoknak (azokat képviselő civil szervezeteknek), illetve a szakmai szervezeteknek kell megtalálni a különféle érdekek összhangját a település fejlődése és fejlesztése érdekében.

Egy-egy település rendezése nem önmagában történik, azokban a nagyobb térbeli egységek (ország, kiemelt térség10, megye) terület felhasználási, fizikai és környezeti állapotra vonatkozó elvei, szabályai is alkalmazásra kerülnek, amiket a területrendezési tervek tartalmaznak. A rendezés tehát egyrészt a nagyobb egység területének alakításához kapcsolódik, másrészt viszont konkrét egyedi, helyi beavatkozásokból áll, ami a különféle objektumok építésének, fizikai megvalósításának előírásaira terjed ki. Kimutatható a tervhierarchia, amely az országos, majd az azt alkotó térségi (megyei, kiemelt térség) rendezési elvektől indulva, a településrendezésen át egészen egy adott objektum építésének szabályozásig terjed (11.3 ábra).

A településrendezés szabályok rendszere. Ezek a jogszabályok (törvények, rendeletek) országos szintű elveket és az azokhoz szükséges intézményi kereteket határozzák meg, így vonatkozhatnak a településrendezés, mint helyi közfeladat meghatározására11, vagy az épített környezet alakításának rendszerére12.

10 Magyarországon kiemelt térség a Balaton és üdülőkörzete, valamint a fővárosi agglomeráció terültén található települések.

11 Hazánkban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (önkormányzati törvény, Ötv.) nevesítik, hogy a településfejlesztés és a településrendezés a helyi közszolgáltatások körében ellátandó önkormányzati feladat közé tartozik (Ötv. 8. § (1) bekezdés). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény, Étv.) a helyi önkormányzatok építésügyi feladatai között sorolja fel a településrendezési feladatokat (6.§ (1) és (3) bekezdések).

12 A településrendezés fontos alapszabályait Magyarország Étv.egyik végrehajtási rendelete tartalmazza. OTÉK-nek nevezett, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.)

Az országos általános szabályozások az önkormányzatok számára kötelezettségeket és jogokat írnak elő a településrendezés folytatására, annak tervezési kereteire és intézményi feltételeinek működtetésére. A településfejlesztési koncepció adhatja a keretét a település jövőbeli fejlesztési irányainak. Ez a 15–20 éves időszakot befogó terv határozza meg a település fejlődésének alapvető lehetőségeit, valamint azokat a főbb beavatkozásokat (szerkezetalakítás, létesítmények, területhasználati módok), amelyeket a helyi közösség a jövőben kívánatosnak tartott állapot eléréséhez fontosnak tart. A fejlesztési koncepciót a közösség politikai képviselői (önkormányzat) fogadják el, s ez képezi az alapját a településszerkezeti tervnek.

A településrendezési tervként értelmezett településszerkezeti terv – szöveges és méretarányos rajz munkarésszel – már kijelöli a közigazgatási terület felhasználási módjait, meghatározza a területhasználati egységeket, valamint a település működéséhez szükséges infrastruktúra elemeinek térbeli kialakítását és elrendezését.

Az önkormányzatnak a településszerkezeti terv érvényesülése, megvalósítása érdekében helyi építési szabályzatot kell készítenie. Ennek célja az építés helyi rendjének biztosítása, ami a közigazgatási terület felhasználására, beépítésére, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos előírásokra, a telekhez fűződő sajátos helyi építési követelmények, jogok és kötelességek meghatározására irányul. A helyi építési szabályozás része lehet a szabályozási terv, ami nem önálló településrendezési eszköz. A szabályozási terv irányulhat a település egészére, vagy külön-külön egy-egy településrészre. Célja, hogy egyértelműen megállapíthatók legyenek az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre érvényes beépítési előírások.

A településrendezés sokszereplős tevékenység. A fejlesztéshez szükséges területek felhasználása során figyelembe kell venni a különféle állami jogszabályokat, valamint az azokat érvényesítő államigazgatási szervek észrevételeit. Fontos ezek között az állami főépítész, aki szakmai tanácsaival segíti a döntéshozó önkormányzat munkáját, valamint az építmények tervezőit (Terv Tanács), továbbá az egyeztetéseket követően záró véleményt mond a településrendezési eszközökről, amit a döntéshozó önkormányzatnak meg kell hallgatnia. A szomszédos településeknek a településszerkezeti tervről alkotott véleménye sem

Kormányrendelet meghatározza a kötelezően elkészítendő szakági munkarészeket, a területfelhasználás lehetőségeit (beépítésre szánt területek… lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő és különleges területek; beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési, zöld-, erdő-, mezőgazdasági-, vízgazdálkodási, természet közeli és különleges beépítésre nem szánt területek. Az egyes területhasználati kategóriákon belül megnevezi milyen építmények, milyen feltételek mellett helyezhetők el. S végül az OTÉK az építmények elhelyezésének általános és konkrét előírásait határozza pl. beépítési feltételek. Az önkormányzatok a települések sajátosságai alapján az egye előírásoktól eltérő szabályozást alkalmazhatnak.

hanyagolható el, mivel számos településrendezési tényezőben az egymásutaltság a térségen belül döntő jelentőségű lehet. Az önkormányzat képviselő testülete hozza meg a végleges döntést a településrendezési eszközről.

Helyi építési szabályzat + Szabályozási terv

Településszerkezeti terv

Településfejlesztési koncepció (és integrált településfejlesztési stratégia)

Országos területrendezési terv (OTrT) Kiemelt térségi

területrendezési terv

Megyei területrendezési

terv Építési engedélyezési terv

Kivitelezési terv

Településrendezés

Területrendezés Építés

Forrás: Tájékoztató a településrendezésről 2010, 11.

11.3. ábra. Tervhierarchia a településtervezésben

Szükségszerű kikérni a helyi polgárok, és az őket különféle elvek szerint megtestesítő civil szervezetek véleményét a településrendezésről, illetve észrevételeiket az egyes munkaszakaszokban, felülvizsgálatokban érvényesíteni. A helyi nyilvánosság elé kell tárni a koncepciókat, majd a terveket, s meghatározott keretek között teret kell biztosítani az észrevételeknek, az azokra való reagálásnak. A társadalmi részvétel (participáció) sikeressége függ a helyi kormányzat nyitottságától, kommunikációs technikáitól, a tervezők munkamódszereitől, a közösségek aktivitásától, valamint az egyének települési elkötelezettségétől és identitásától.

Irodalom

Abers, Rebecca (1998) From Clientism ti Co-operation: Local Government, Participatory Policy, and Civic Organizing in Porto Alegre, Brazil. Politics & Society, 4. 511–523. o.

Arató Krisztina (2000) Szociális párbeszéd az Európai Unióban. Doktori disszertáció.

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok PhD. Program, Budapest.

Arató Krisztina (2005) A civil szervezetek és az Európai Unió. Civil Szemle, 4. 102–131. o.

Australia’s first citizens’ parliament. newDemocracy Foundation, Australia. 2009.

www.newdemocracy.com.au Letöltve: 2010. június 2.

Bartal Anna Mária (2005) Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég Kiadó, Budapest.

Benedek Zsolt (2008) A települési szintű közösségi kezdeményezéseket támogató program működési sajátosságai, társadalmi hatásai és fejlesztési lehetőségei. Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért, Debrecen. www.pafi.hu Letöltve: 2009. március 19.

Benko, G. (1999) A regionális tudomány. Dialóg Campus, Pécs–Budapest Best Practices in Local Development. OECD. 1999.

Boda Zsolt (2008) A civil szervezetek a közösségi döntéshozatalban: participáció és kormányzás. – Bódi Ferenc (szerk.) A területfejlesztés útjai az Európai Unióban. MTA Politikatudományi Intézet, Budapest. 159–168. o.

Cannabes, Yves (2004) Participatory budgeting: a significant contribution to participatory democracy. Environment & Urbanization, 1. 27–46. o.

Citizen Jury Handbook. The Jefferson Center, USA. 2004. www.jefferson-center.org Letöltve: 2008. május 10.

Csath Magdolna (1993) Stratégiai tervezés és vezetés. Vezetési Szakkönyvsorozat 1.

Leadership Kft., Sopron.

Democracy at the local level. International IDEA Handbook, Series 4. International Institute for Democracy and Electoral Assistance (International IDEA), Sweden. 2001.

www.ceecn.net Letöltve: 2009. március 6.

Dinya László–Hetesi Erzsébet–Veres Zoltán (szerk.) (2004) Nonbusiness marketing és menedzsment. KJK-Kerszöv, Budapest

Domokos Tamás (é.n.) (szerk.) Deliberatív demokrácia technikái 1. Civil Szervezetek Szövetsége, Székesfehérvár. www.deltech.cisz.hu Letöltve: 2010. május 20.

Dryzek, John (2009) The Australian Citizens’ Parliament: A world First. Journal of Public Deliberation, 1. 1–7. o.

Elliot, Janice – Heesterbeek, Sara – Lukensmeyer, Carolyn J. – Slocum, Nikki (2005) Participatory Methods Toolkit – A practitioner’s manual. King Baudouin Foundation, Flemish Institute for Science and Technology Assessment (viWTA), Belgium.

www.viwta.be Letöltve: 2010. április 10.

Farkas István – Gerencsér Balázs –Kalas György – Oprics Judit (2007) A Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere. NIOK, MTVSZ, Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr.

Faragó László (1997) Tervezéselméleti alapvetések. Tér és Társadalom, 3., 1–15. o.

Faragó László (2005) A jövőalkotás társadalomtechnikája. Dialóg Campus, Pécs–Budapest Gesztnié Ajtósi Judit – Csanády Dániel (2003) Együttműködés a harmadik szektorral. Európai

Tükör, Műhelytanulmányok 91.

Giddens, Anthony (2000) The third way and its critics. Poltity Press, Cambridge.

Goodin, Robert E. – Dryzek, John S. (2006) Deliberative impacts: The macro-political uptake of mini-publics. Politics & Society, 2. 219–244. o.

Görög Mihály (2001) Bevezetés a projektmenedzsmentbe. Aula, Budapest

Gyakoroljuk a demokráciát! Hogyan rendezzünk Állampolgári Tanácsot? Cromo Alapítvány, Budapest.

Heintel, M. (2005) Regionalmanagement in Österreich. Professionalisierung und

Lernorientierung. (Abhandlungen zur Geographie und Regionalforschung Bd. 8.) Institut für Geographie und Regionalforschung, Universität Wien, Wien

Horváth M. Tamás (2005) Közmenedzsment. Dialóg Campus, Pécs–Budapest.

Huszti Zsolt–Rohonczi Sándor (2006) Forrásszerzési és pályázatkészítési ismeretek. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros.

Illés Iván (2009) A „területi kohézió” szerepe az Európai Unió és a tagországok politikájában.

In. Kocziszky György (szerk.) Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar. VII.

Nemzetközi Konferencia, Miskolc-Lillafüred, 2009. május 19-20. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, 214–223. o.

Jaschitzné Cserni Tímea 2010 A magyar fejlesztéspolitika legújabb dokumentuma: Új Széchenyi Terv. Falu Város Régió 2-3. Sz. 126-129.o.

Kákai László (2004) Önkormányzunk értetek, de nélkületek! Századvég Kiadó, Budapest.

Kézikönyv az Európai Unió területi agendájának hazai érvényesüléséhez. Szerk. Ricz Judit, Salamin Géza. NFGM, VÁTI Nonprofit Kft., Budapest. 2010.

Kocziszky György (2005) Adalékok a területfejlesztési programok hatásvizsgálatának módszertanához. Miért nem mérjük ami mérhető? Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2., 3–19. o.

Kocziszky György (2005) Adalékok a területfejlesztési programok hatásvizsgálatának módszertanához. Miért nem mérjük ami mérhető? Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2., 3–19. o.

Kőszegfalvy György – Loydl Tamás (2001) Településfejlesztés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Kuti Éva (1998) Hívjuk talán nonprofitnak… Nonprofit Kutatócsoport, Budapest.

László Mária – Pap Norbert (2007) Bevezetés a terület- és településfejlesztésbe. Lomart.

Lenaghan, Jo (1999) Involving the public in rationing decisions. The experience of citizen juries. Health Policy, 1–2. 45–61. o.

Lengyel Imre – Rechnitzer János (2004) Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest–

Pécs.

Lukensmeyer, Carolyn J. – Bringham, Steven (2005) Taking Democracy to Scale – Large Scale Interventions for Citizens. The Journal of Applied Behavioral Science, 1. 47–60.

o.

Lukensmeyer, Carolyn J. – Hasselblad Torres, Lars (2006) Public Deliberation: A Manager”s Guide to Citizen Engagement. IBM Center for The Business of Government.

www.americaspeeks.org Letöltve: 2010. augusztus 21.

Mendöl Tibor (1963): Általános településföldrajz. MTA. Budapest.

Menegat, Rualdo (2002) Participatory democracy and sustainable development: integrated urban environmental management in Porto Alegre, Brazil. Environment &

Urbanization, 2. 181–206. o.

Merkel, Wolfgang (1997) Elmélyíteni és kiszélesíteni? Az európai integráció korlátai.

Politikatudományi Szemle, 2. 5–32. o.

Nárai Márta (2008) A nonprofit szervezetek helye és szerepe a helyi társadalmak életében – A nyugat-dunántúli nonprofit szektor helyzetfeltárása. Doktori disszertáció, ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológiai Doktori Iskola, Győr–Budapest.

Novy, Andreas (1990) Learning experiences fro OECD and EC reviews of local employment initiatives. – Stöhr, Walter B. (ed.) Global Challenge and Local Response. The United Nations University, Mansell Publishing, London and New York. 412–440. o.

Nyikos Gyöngyi, Horkay Nándor, Péti Márton 2006. Területfejlesztés és kistérségi tervezés.

In. Kistérségi tervezés módszertan. Szerk. Németh Jenő. Belügyminisztérium IDEA Program, Budapest. 120-146.o. szolgálatában. Civil Szemle, 3. 144–156. o.

Pelcl, Petr (2002) Útmutató: Társadalmi Részvétel a Regionális Fejlesztés Tervezésében. – Pelcl, Petr (szerk.) Társadalmi részvétel a területfejlesztésben Közép-Európában. – Aarhusi Egyezmény és Regionális Fejlesztési Project. MVTSZ. 4–23. o.

Piskóti István–Dankó László–Schupler Helmut (2002) Régió- és településmarketing. KJK-Kerszöv, Budapest

Ploštajner, Zlata – Mendeš, Ivona (2005) Citizens Participation. – How to Improve Development on Local Level? Fridrich Ebert Stiftung, Zagreb Office, Zagreb. 97–113.

o.

Pósfay Péter (2008) Együtt tervezve a közös jövőt… Esettanulmány. Parola, 2. 3–7. o.

Rechnitzer János (1998) Területi stratégiák. Dialóg Campus, Budapest–Pécs

Rechnitzer János (2001) Szerkezeti változások a regionális gazdaságban. (Habilitációs előadások, 2.) PTE Közgazdaság-tudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs

Rechnitzer János (2005) Az osztrák–magyar határ menti együttműködés múltja, jelene. Tér és Társadalom, 2., 7–29. o.

Rechnitzer János (2007) A településfejlesztés tartalma és működési rendszere.

Kutatásösszegző tanulmány. – Rechnitzer János (szerk.) Település és fejlesztés. KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, Budapest. 13–35. o.

Rechnitzer János, Smahó Melinda (2011) A területi politika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Reisinger Adrienn (2010) Társadalmi részvétel a helyi fejlesztéspolitikában – különös tekintettel a civil/nonprofit szervezetek szerepére. Doktori értekezés. Széchenyi István Egyetem, Győr.

Sain Mátyás (2010) Segédlet a közösségi tervezéshez. Területfejlesztési füzetek (1). Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Váti Nonprofit Kft., Budapest.

Scharpf, Fritz (1999) Governing in Europe: effective and democratic. Oxford University Press, New York.

Sebestyén István (2002) Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata 2000.

KSH, Budapest.

Siedentop Larry (2000) Democracy in Europe. Penguin Books, London.

Smahó Melinda (2007) Kísérlet egy régió szimulációs modelljének kidolgozására. Tér és Társadalom, 1., 117–129. o.

Souza, Celina (2001) Participatory Budgeting in Brazilian Cities: Limits and Possibilities in Building Democratic Institutions. Environment & Urbanization, 1. 159–184. o.

Stimson, R., Stough, R., Roberts, B. (2006) Regional Economic Develoment. Alalysis and Planning Strategy. Spinger Velag, Berlin Heidelberg New York.

Stöhr, Walter B. (1990) Introduction. – Stöhr, Walter B. (ed.) Global Challenge and Local Response. The United Nations University, Mansell Publishing, London and New York.

20–34. o.

Tájékoztató a településrendezésről (2010). Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály, Budapest

Tamás Veronika (2005) Civil társadalom és önkormányzat. – Szabó Máté (szerk.) Civil társadalom: elmélet és gyakorlat. Rejtjel Kiadó, Budapest. 311–327. o.

Tompai Géza (2010) Területrendezés. Kézirat, Budapest.

Tóth Tamás (szerk.) (2009)Terület- és projekttervezés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Veres Lajos (2006) Stratégiaalkotás és programkészítés a területfejlesztésben. Hazai

Térségfejlesztő Zrt., Budapest

Zöld Könyv az európai polgári kezdeményezésről. COM (2009) 622. Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel. 2009.

Táblázatjegyzék

1.1. táblázat A területi politika és a területfejlesztés elhatárolásának szempontjai ... 12

2.1. táblázat A területi tervezési rendszerek ... 37

3.1./a táblázat A fejlesztési stratégiák tartalmi elemei az egyes területi szinteken ... 45

3.1./b táblázat A fejlesztési stratégiák tartalmi elemei az egyes területi szinteken ... 47

4.1. táblázat A SWOT mátrix főbb tartalmi összefüggései ... 61

5.1. táblázat. Stratégiai célok a különféle területi szinteken ... 65

5.2. táblázat. Az érintettek a különböző területi szinteken ... 70

7.1. táblázat. Programértékelési módszerek és ajánlott alkalmazásuk ... 88

8.1. táblázat. A különféle funkciókra irányuló menedzsmentek összehasonlítása ... 96

9. 1. táblázat A közösségi tervezés technikái az egyes területi szinteken ... 109

11.1. táblázat Főbb tervezési dokumentumok és azok elfogadási módja Magyarországon ... 135

11.2. táblázat Operatív programok Magyarországon ... 140

Ábrajegyzék

1.1. ábra. A területrendszer alrendszerei ... 8

1.2. ábra Területi egységek és szintek rendszere ... 16

1.3. ábra. A területi részpolitikák ... 21

1.4. ábra A területi politika alkotóelemei ... 26

2.1. ábra A jövőbeli állapotok meghatározhatósága ... 29

2.2. ábra A integrált közösségi tervezés folyamata ... 33

3.1. ábra A területi tervek és egymásra épülésük ... 43

4.1. ábra A területi tervezés folyamata ... 50

5.1. ábra. A Nyugat-dunántúli Operatív Program beavatkozási logikája ... 67

6.1. ábra. A projektciklus általános modellje ... 76

6.2. ábra A program hatására történt beavatkozások ... 77

6.3. ábra A pályázat kidolgozásának és benyújtásának menete ... 79

7.1. ábra egyes tevékenységek hatókörének alakulása ... 82

7.2. ábra Az értékelés legfontosabb kimenetei ... 84

7.3. ábra Az értékelés és a program életciklusa ... 85

8.1. ábra. A területi menedzsment helyzete és kötődései ... 98

8.2. ábra. A területi menedzsment működési környezete és főbb tevékenységei ... 99

8.3. ábra A területi menedzsment funkciói ... 100

9.1. ábra A konzultatív technikák alkalmazhatósága területi egységenként ... 116

10.1. ábra A közösségi támogatások felhasználásának folyamata ... 129

11.1. ábra A területi tervek rendszere Magyarországon ... 138

11.2. ábra A magyar gazdaság kitörési pontja ... 142

11.3. ábra. Tervhierarchia a településtervezésben ... 147

In document Regionális tervezés (Pldal 143-153)