45
óráról órára növekesznek, s nincs mód pénzt tereintenük.. A katonáknak még kenyeret és bort is alig tudok adni ; pénzt egyáltalán nem látnak. S mindnyájan engem okoznak, engem szidnak és gyaláznak. Igen sokszor kértem már felségedet, segítsen a bajokon, de hasztalan ; pedig így nem folytathatom tovább hivatalomat.1) . Dr. T. S.
Paul Leonidi de Bono találmánya. Mint minden bányának, úgy a magj^ar arany- és ezüstbányáknak is a víz okozott legtöbb kárt. Az akkori gyarló gépekkel nagyobb víztömeget nem bírtak kiszivattyúzni, s íoy az elöntött aknákban rendesen abbahagyták a· munkát. Feltalálók ugyan bőven akadtak, akik szóval „ u s q u e a d a s t r a p o l i " hajtották a vizet, de.a valóságban aztán három ölnyi magasra sem bírták hajtani. Az 1635. évben íg.y járt Körmöczön. egy franczia feltaláló, aki világra szóló találmányokkal áLt elő, le is küldték őt Körmöczre, de biz ő kigyeline semmire sem ment. A kísér-letezés hatezer tallérba került, s haszon egy fillér sem volt. Pedig ez idő-tájt nagyon is elkelt volna egy jóravaló találmány, mert a vízbőseg miatt Körmöczön egyik tárnát a másik után kellett felhagyni. 1655 május 27-én
Steiffeneycjer így ír a körmöczi bányákról : Körmöczön ez idő szerint három tárna van, úgymint : a Glanzberg, Mathias és Pieberstöllner. A Glanzberg-tárna munkálását a sok víz miatt már több mint száz évvel ezelőtt, Mária özv. királyné idején abbahagyták. A Mátyás-tárnát harmincz év előtt zárták be ; a Pieber-tárna egy részével pedig tizenkét év előtt hagytak föl. A Glanzberg igeng azdag nem volt ; az ötven öl hosszú Mátyás-tárna is csak 3—16 latos érczet adott, és hetenkint 30—50 márka ezüstöt.
Á P i e b e r - t á r n a 200 ö l h o s s z ú ; h a . ν í z n e m v o l t , . h e t e n-k i n t l e g n-k e v e s e b b 200 m á r n-k á r a r ú g o t t , a t e r m é s , s ő t n é h a s o k k a l t ö b b r e . À selmeczi Spitalergangban is éjjel-nappal 210 ember dolgozik a víz eltávolításán; de csak hiábavaló erőlködes a munkájuk.
.Épp akkor, midőn Steiffenegger e sorokat írta, Kuttenbergből jelen-tették az udvari kamarának, hogy a hollandi gépész: Hermann Souneman
találmánya kitűnően bevált. Alig győzik csodálni a pompás gépet, mely a vizet egészen könnyen hajtja a magasba. . .
Az udvari kamara ezzel a Sounemannal szerződést is kötött a cseh-országi bányákra, s mivel találmánya kitűnőnek bizonyult, az ember azt hinné, hogy az udvari kamara a magyar bányákra is vele köt kizárólagos szerződést. A dolog azonban nem igy történt. Ez időtájt. bizonyos Paul Leonidi de Bono flórenczi .nemes .(florentino nobile) jött Bécsbe, a kinek szintén saját találmánya· volt a bányavizek eltávolítására. Mivel magasa,bb összeköttetésekkel dicskedhetett, s mivel ő felsége kedvelt kamarása : Argo-nai Piccolomini Ferencz (eques Sancti Jacobi de Spada) is szövetkezett vele, 1655 június 20-án az udvari kamara kettőjük részére privilégiumot, állí-tott ki. E szerint Leonidi de Bono és Piccolomini megkapják, a víztől elöntött és hasznavehetetlen, magyar tárnákat; ezeket saját, költségükön
!) Köz. pénz. levélt. Hung. 1566.. . . . .
helyrehozhatják, s tovább művelhetik. A tiszta haszonból ő felsége tiz szá-zalékot kap. A termelt arany és ezüst kétharmadrészét beváltás czéljából valamelyik magyar pénzverő háznak tartoznak beszolgáltatni. A megmen-tett bányákkal a két vállalkozó szabadon rendelkezik : eladhatja s másnak hagyományozhatja. Leonidi de Bono talámányát senkinek sem szabad
"utánozni. Aki a vizet az ő találmányával távolítja el a bányából, 100 márka tiszta arany büntetést fizet, s azonkívül az érez konfiskálásával büntetik.
Ez ' egyezség — írja az udvari kamara — a Sonemannal kötött szerző-dést nem teheti tönkre ; az továbbra is érvényben marad.
Miután Leonidi de Bono ő felségével és a pozsonyi kamarával is tár-gyalt és megállapodott, a magyar bányavárosokba utazott, hogy megkezdje
-a munkát.1) Dr. Takáts Sándor.
Az alsó dunamenti halászat, továbbá a desmarit és a tutunerit bérbeadása
"1720-ban. A pozsareváczi békekötés után új földrajzi fogalmak alakultak.
"Nehogy Magyarország valahogy jogot formáljon a visszahódított terüle-tetekhez, azoknak még régi neveit is megváltoztatták. így keletkezett a
c s á s z á r i O l á h o r s z á g , melynek gazdasági vezetése a bécsi udvari kamara alatt állott. A közvetlen vezetést az üdvari kamara az úgynevezett kamarai inspektorokra bízta. A császári Oláhország inspectora P r o k o p . A u g u s t Krajövában lakott, ugyanott volt a főharminczados székhelye is,
aki véletlenül magyar ember volt. Az újonnan szerzett területeken meg-Jiagyták mindazon adónemeket, melyeket ott eddig fizetni szoktak, s behoz-ták áma ujabb terkeket is, miket ott még nem ismertek. A régi adónemek ."közt találjuk a d e s m a r i t és a t u t u n e r i t (dohánytized) nevű adókat, vagyis a méh, disznó, bor és dohánytizedet. Mivel a kamara ezek keze-léséhez még nem értett, tehát a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatta. A bérbe-adásról Procop imígy értesíti Haan udvari kamarai tanácsost : Július 22-én {1720) tudtára adtam a tartományi deputationak, hogy a desmaritot és -a tutuneritet a legtöbbet Ígérőnek fogom bérbe adni Mivel az urak épp a bán szállásán voltak, Páter Miklós főharminczadossal és Tallabával én
^is odamentem. A bán azt ajánlotta, hogy a bérletbe a L ο ν i s t-ot is vegyem be. Hogy a jelenlevők a bérletre kedvet kapjanak, Páter Miklós uram már
•ott hangoztatta, hogy a dismaritot és tutuneritot tizennégy erszény pénzért ő maga is bérbe venné. A b o é r e k mindent elkövettek, hogy a b u l g á r o k velük
•együtt tegyenek ajánlatot, s hogy így senki náluk nagyobb összeget ne ígérjen.
•Julius 24-én a tartományi rendek évi 5150 oroszlán tallérnyi bért ajánlottak.
Nevetve félelém nekik, hogy ennél már jobb ajánlatot is tettek. Erre azonnal 15
•erszény pénzt kínáltak. Amint ezek elmentek, a buJgárok jöttek és 16 erszény pénzt ajánlottak a bérlet fejében. Ilyenformán többször ígértek még egy-másra, végre is a bulgárok kapták meg a bérletet. Az öt oláh kerület inspektora és Andreninich Illés, Balacz kapitány és Ivon Podbanizanul .között létrejött szerződés szerint a bérlők ëvi 8650' oroszlán tallért vagyis 14,416 forintot fizetnek évenkint. A tizedek szedésében megmarad az
!) Közös pénz. levélt. Hung. 14536. Fase.
47
eddigi szokás, CIZËLZ Sí tizedszedők minden féltől a bejegyzéskor 25 krajczárt kapnak. A kiváltságos felekre nézve a szerződés 6. pontja ezt mondja :
„Vineas fiscales, cum earum V a t a f f i s , apes in filias, pagum H e r í a , officiates omnes cameraticos, et V a t a f f o s Ρ l a j a s o η um, item etiam Zíngaros in compagnia auri lotorum comprehensos, ab his decimis exemptos sibi fiscus sua de jurisdictione reservat ; sicut pariter monasteria utriusque sexus, et boerones dignioris gradus pro hoc anno exempti sunt." A tized beszedéséről szóló lajstromokat a szerződő felek kötelesek az inspektornak átadni; ha át nem adják, 1000 oroszlán tallér büntetést fizetnek. A szerződés kelt Krajövában, 1720. július 31-én.
Az alsódunai halászatot szintén ez időben adták bérbe. A bérlet kihir-detésekor összejöttek az előkelőbb bojárok; csak maga a b a n g volt távol ; de mivel a bang semmi kifogást sem tett az árlejtés ellen, Procop
hamar megegyezett az ajánlkozó bulgárokkal. Az 1720. július 4-én Andre-ninich Lila és Bálàcz kapitánnyal kötött szerződés szerint nevezettek és társaik egy évre és négy hóra kizárólagos jogot nyernek a dunai árterü-letek vagy tavak, (antiquo more tempore principum VVallachiae usitato) és
•a Duna folyam halászására. A bérlők a nevezett időre 5000 frtot fizetnek, s a bérlet lejártakor az összes bevétetekről rendes · kimutatást kötelesek beterjeszteni. A jelen szerződés nem sérti a szerzetes rendek halászati kiváltságait.1)
Amint a két szerződésből láthatjuk, a kamarai inspektornak egyúttal
•csak az volt a czélja, hogy megtudja, mennyi jövedelmet hajt a desmarit,
& tutunerit és a halászati jog. Ezért kötött mind a két féllel rövid lejáratú
szerződést. Dr. Takáts Sándor.
Spanyolok telepítése Pancsovára. Az udvari kamara 1735. nov. 14-én elha-tározta, hogy a Bécsben és másutt kóborló, hasznavehetetlen spanyolokat Pancsovára telepíti, s ott munkára kényszeríti. Évi fizetésül minden férfiúnak 5 frt-ot, az asszonyoknak 2 frt-ot, a gyermekeknek pedig egy forintot rendelt. A temesvári administrationak pedig meghagyta, hogy a spanyolokat tehetségük szerint alkalmazza, hogy a reájuk fordított költségek megtérüljenek. A gyermekeket vagy tanítassa, vagy iparra és földmívelésre adja. M i n d e n P a n c s o v á r a s z á l l í t a n d ó s p a n y o l b i z o n y o s é v i s e g í t s é g e t k a p . Ez a segítség összesen évi 2586 frt-ot tesz ki.
Az udvari kamara reményli, hogy ez a kiadás rövid idő alatt megtérül.
A segítségen kívül a spanyolok 266 frt-nyi adósságát is kifizették. A spanyolok Pancsovára való szállítását H u e b e r József
(Transport-Commis-;sari) élelmezési tisztre bízták, s neki 3 frt napi bért utalványoztak. Miután az udvari kamara eme határozatát a király mindenben jóváhagyta („piacet in toto, Carolus".), megkezdődött az utazás. Összesen h e t v e n n é g y s p a n y o l t (néhány olasz-szal egyetemben) küldtek Pancsovára. Ezek közül Münocz József (madridi) pap kötelezte magát, hogy a szolgáltatandó misék felét őfelsége lelke üdveért fogja mondani; ennek fejében ő havi
!) Köz. pénz. levélt. Hung. 1720.
12 frt 30 kr. .fizetést kapott. A spanyolok között volt G. Toledo di Calcogni öt gyermekével, kiről Hueber megjegyzi, hogy igen nagy családból való.
Továbbá Didaco Serano (Aragóniából), Antonio Esbri (Valenziából), Dome-nico Via (Catalóniából), Gio Battista Perez (Cataloniából), Pietro Oliva (Barcellonából), Gio. Granada (Leonból), Gieron Formosa (Cataloniából), A. Maria.Mugica (Orbitello-ból), .Ang-ola Baquer (Barcellonából), Anna Rodunda (?),. Rosa Salazar (Aragóniából), Ant. Masarías (Aragóniából), Th. Peres (Cataloniából), I. Rodriquez (Bécsből) stb. Mindezekről azt írja Hueber 1735. decz. 7-én Pancsováról, hogy legnagyobb' részt semmi hivatásuk sincs, és semmihöz sem értenek. -Azaz kósza csavargó nép volt ez, mely jobbára koldulásból élt Bécsben. Az asszonyokról már több jót mond Hueber ; ezek jobbára értettek a hímzéshez, szövéshez s más női munkához. Csak Pietro Oliváról és feleségéről jegyzi meg, hogy reggeltől estig isznak („Das Weib lieber als . der Mann"). Egy másik öt gyermekes asszonyról Euquet Katalinról azt írja Hueber, hogy fizetését mind elissza.1) Egy szóval elmondhatjuk, hooy Pancsova vajmi keveset nyert e dologtalan néppel, melyet éppen a sok alkalmatlanság miatt kellett Bécsből eltávolítani. Évi 2586 frt fejében jóravaló munkás népet is kap-hattak volna.2—3)
Dr. Takáts Sándor.
Übergabs-Lista über die zu folge Ihro Rom. Kay. May. allergnädigsten Reso^
lution'durch mich nacher Panczov.a abgefühte Spänische" Familien.
3) Közös pénzügyi'levéltár, Hungarica 1735. decz. Referat von der Hofkammer.
3) Érdekes, hogy még az 1900. évi népszámlálás· idejében is találtak Pancsován spanyol anyanyelvű egyéneket az.ezen törvényhatóságnál kimutatott 105 egyéb anya-nyelvű között. (Lásd A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. I. Buda-est 1902.—370. lap.) Szerk. . . .
Á L L A T G A Z D A S Á G T Ö R T É N E L M I A D A L É K O K . Különös tekintettel Pozsonymegyére I.
Irta : D R . O R T V A Y T I V A D A R . ..
Erdei, mezei hasznos vad- és haltenyésztés.
A hasznos erdei s mezei vadnak és a halnak szaporítása kiváló gazdasági érdek, miért valódi kulturállamban s helyesen kezelt vadász-és halászterületekön mindazon tényezők igénybeveendök, amelyek alkal-mazása mellett a vadnak évenkint történő lelövése, illetőleg a halnak kihalászása mellett is á törzsállomány meg nem fogyatkozhatik. A vad és hal nemzetgazdasági tőkét képez, melyet fogyasztani nem szabad, csakis kamatjainak élvezésére kell a birtokos gazdának szorítkoznia, esetleg a kamatokat is csak részben felemésztenie, hogy a maradékkal a jövedelmező tőkealap szaporodjék. Csakis a tökeszaporodás eredmé-nyezhet, mi a gazdasági ' életben a- fogyasztóra nézve főfontosságu, olcsóbb árakat.
A hasznos vadnak és a halnak szaporítása kétféle tényező alkal-mazásával foganatosítható : egyik nemleges, a másik tevőleges. A nemle-ges tényező a vadnak és a halnak kellő' himélésében nyilvánul s erről az országos vadászati meg halászati törvények gondoskodnak, melyek a vadászható vadra s a halászható halra szoros kimélési időszakokat jelöl-nek ki. A vadászati törvény értelmében az átalános vadászati tilalom február hó 1-től augusztus hó 15-ikéig tart, mely idő alatt hajtó-kutyákkal (kopó, tacskó, agár, komondor vagy egyéb hajtó-ebbel) egyátalán nem szabad vadászni. Ettől eltér.őleg tilos a vadászat: a) szarvas-bikára októ-ber hó 15-től, dámvad-bikára novemoktó-ber hó 15-től julius hó l-ig;
b) szarvas-, dámvad- és őztehénre január hó 1-től október hó 15-ig;
c) őzbakra január hó 15-ikétől április hó l-ig; d) siket- és nyir-fajd-kakasra január hó 1-től márczius hó l-ig, jérczékre pedig minden idő-ben ; e) császár-madarakra deczember hó 1-től, fáczánokra és túzokokra február hó 1-től augusztus hó 15-ig; f) foglyokra január hó 1-től augusztus hó 1-éig; g) éneklő madárra minden időben; h) minden egyéb madárra, alább nevezendő kivételekkel, február hó 1-től
augusz-tus hó lõ-ig. A tilalmi időszak alatt sem a vadak fiait elfogni, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni nem szabad, kivétetvén ez alól azon tulalajdonosok vagy bérlők, kik a tojást ép a vadtenyésztés czéljából szedetik.1) A tilalmi időszakban az első 14 napot kivéve, vadat általában, vagy ha a tilalom csak némely vadra vonatkozik, ilyet árulni, venni, vagy nyilvános helyiségekben étlapra jegyezni nem szabad.2) A madarak közül kivételt képeznek a vándor-és vizi-madarak, de ott, hol az utóbbiak költenek, a párosodás vándor-és köl-tés időszaka alatt a tilalom reájuk is kiterjed.3)
De a vadászati mód megállapításával is igyekszik a vadászati tör-vény a hasznos vad-állómánvt a pusztítás ellen óvni. Tiltja ugyanis a szabad időben is a szőrmés vagy szárnyas hasznos vadat tőrökkel, hálókkal, hurkokkal elfogni vagy megölni, különösen túzokokat ólmos esők alkalmával behajtani vagy agyonverni. Kivétetnek a fenyves-mádarak, melyeket hurokkal és léppel fogni szabad időben megenged-tetik. Tenyésztés czéljából a befogásnak a vadászat tulajdonosai, bérlői vagy azok szakértő megbízottjai részére engedtetik meg.4)
Amint a vadászati törvény a hasznos erdei és mezei vadnak sza-porítására óvás utján törekszik, úgy teszi azt a halászati törvény5), illetve az ezen törvény alapján készült halászati társulati üzemterv0) a Kainak szaporítására nézve is. A törvény a halászati gazdasági ágban is óvás és kímélés utján törekszik üdvös eredményekhez jutni.
Nem lehet kétségbevonni, hogy halainknak ujabb időkben bekö-vetkezett pusztulásának egyik leghatásosabb oka a rablórendszer volt s ezért az üzemterv igen helyesen állapítja meg a halászati tilalmat.
E szerint a társulat kötelékébe tartozó vízterületre nézve minden év április hó 10-ikétől junius hó 10-ikéig terjedő átalános tilalom állapit-tatik meg, mely időszak alatt a halászat mindenkinek bármiféle halra és bármiféle eszközzel tilos. Ezen átalános tilalmi időszakon kivül is tiltva van a törvény 18. §-a szerint faj-tokot, fogas-süllőt, kecsegét, kő-süllőt, márnát, sőreget, szin-tokot, tetemes-tokot és vizát április 1-től kezdve junius hó 15-ikéig, potykát április 1-től junius hó 15-ikéig, laza-czot és pisztrángot szeptember 15-ikétől január 31-ig, lepényhalat
már-1) 1883 : XX. 9.
2) 1883: XX. 10.
3) 1883 : XX. 11.
4) 1883: XX. 15.
5) 1888 : XIX. t. cz.
6) Pozsonymegyében két társulat alakult, egyik a „Dévény—Nagy-Bodaki halászati társulat", másik a „Pozsony vármegyei kisdunai halászati társulat". (L. Ortvay : ' Haltenyésztési viszonyaink múltja és jelene. Pozsony 1899.)
51
•czius lő-ikétöl április 304g, galóczát márczius 1-töl május 31 -ikéig
ter-jedőleg .fogni.1) .
A törvény által a mérték-minimum megállapításával védelmezett faj-tokon (80 cm.), fogas-süllőn (35 cm.), galóczán (54 cm.), kecsegén (30 cm.), kő-süllőn (40 cm.), márnán (30. cm.), sőregen (50 cm,), szin-tokon (80 cm.), lazaczon (50 cm.), lepényhalon (25 cm.), pisztrángon (20 cm.), pontyon (30 cm.), tetemes-tokon (100 cm.) és vizán (150 cm.) kivül mindenkor tilos még a következő halakat is fogni, ha csak a fej
elejétől a fark végéig mérve a következő mértékkei nem birnak, ú. m. : czompó 20 cm., dévér 25 cm., domolykó 25 cm., garda 25 cm., harcsa 25 cm., kárász 14 cm., őn .25 cm., pirosszemü keszeg 20 cm., veres-szárnyu keszeg 20 cm. Amennyiben ezen hosszúságot el nem ért halak véletlenül fogatnának, a vizbe azonnal visszabocsátandók.?)
A halászási mód is sokban járult halaink állományának gyérí-téséhez s e tekintetben mondhatni, hogy egyes vidékeken, Pozsony-megyében is, még elég sok visszás mód dívik. A szóban levő üzemterv feltétlenül tiltja a társulati területen a halakat lövés, szúrás avagy ütés által' fogni.3) Azok, akik napnyugtától napkéltéig terjedő időszakban vizijárómüvek használatával halásznak, kötelesek vízijáróműveiket alkal-mas módon jelző-lámpákkal ellátni.4) A társulat kötelékébe tartozó víz-területen csakis oly hálók alkalmazhatók, melyek teljesen megfelelnek a törvény és hatósági rendelet követelményeinek.5) Az üzemterv ugyan nem emliti, de magától értetődik, hogy az 1888: XIX. t.-czikknek ama határozata, mely a halakra káros állatok pusztítására a halászatra jogo-sítottat, ha vadászati jogositványnval nem is bir, felhatalmazza,
megyénk-1) Üzemterv 11. §.
2) U. o. 12. §.
3) U· o. 13. §.
4) U . o.'14. §.
5) U. o. 15. §. Az 1888: XIX. t.-cz. 23. §-a szerint tilos: a) a halikra-szedés a halászatra jogosított engedélye nélkül : b) minden oly fogó eszköz, pl. hálók, kosarak, varsák, továbbá- minden oly készülék használata, amelynek nyílásai (szemei) nedves állapotban mérve 4 czentiméternél szűkebbek, vagy alacsonyabbak ; c) minden állandó halfogó készülék (pl. rekesz, kosár, zárháló) alkalmazása, mely közönséges vízállás mellett, a parttól derékszögben mérve a vízfolyás felénél többet elzár ; Λ) több, állandó készülék vagy háló (eresztő háló) használata, ha egymástól legalább 50 méter távol-ságra nincsenek ; e) halakat elkábító, megmérgező és robbanószerek (maszlag, oltatlan
mész, méregfű, Euphorbia palustris, dynamit stb.) használata ; f) az éjjeli halászat, napnyugtától napkéltéig ; g) gátaktól, zsilipektől, hallépcsőktől és egyéb vizi műépit-ményektől 30 méternyire felfelé vagy lefelé, horog kivételével, halászni : 7t) vizeket,
& bennük levő halak kifogása czéljából szakaszohkint (duga) vagy egészben lecsa-polni, vagy úgynevezett bányákban felfogni. ' ' '.
''' ' 4*
ben is érvényességgel bír,1) valamint hogy kiméleti tereken a halak ívását és fejlődését hátráltató minden művelet tiltatik.2) És hogy
mind-ezen üdvös intézkedések foganatja biztosittassék, az üzemterv megálla-pítja, hogy a halászatot űzőkkel szemben a társulat fenntartja magának az ellenőrzés jogát. A társulat jogában áll az ellenőrzéssel megbízott közegei által a fogásra használt eszközöket, valamint a kifogott halakat az eszközök szabályszerűségére, illetve a halaknak hosszúságára nézve megszabott méretek tekintetében mindenkor megvizsgáltathatni. Ezekhez képest a halászatot gyakorlók nemcsak tűrni tartoznak, hogy a társulat közegei hivatásszerű kötelességüket végezhessék, de sőt tartoznak hala-déktalanul' eleget tenni mindannak, amire ezek által jelzett kötelessé-gük érdekében felhivatnak.3) Végre aki az üzemterv feltételeitől eltéröleg gyakorolja a halászatot, az az 1888: XIX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet4) értelmében esetről esetre 100 forintig ter-jedhető pénzbirsággal büntettetik. A társulat hivatásának megfelelőleg köteles a halászatot gyakorlókat ellenőrizni és azokat, akiknek részéről mulasztást vagy a fennálló korlátozások megszegését tapasztalta, az illetékes hatóságnál feljelenteni.5) Ha az, aki az üzemterv értelmében büntettetik, tagja a társulatnak, avagy pedig, ha ilyenek hibájából a társulatot büntetés éri, amennyiben ezen esetek ismétlődnek, jogában áll a társulatnak attól az üzemterv által körülirt jognak élvezetét is elvonni,, amely esetben az illetők területének értékesítése iránt a társulat.
intézkedik.6)
A tilalmi időnek, nem különben a vadászati és a halászati módnak megállapítása nyilvánvalóan felette üdvös foganatjának kell lenni a vad és halállományainak szaporítására, de a kitűzött nemzetgazdasági czél felé való törekvésünkben még tovább is kell mennünk : a tevőleges
*) A nevezett t.-cz. 26. §-a szerint : A halászatra jogosítottak, ha vadászati jogosítványnyal nem birnak is, lőfegyver használata nélkül elpusztíthatják a halakra nagyobb mértékben kártékony állatok közül : a vidrát (lutra vulgaris), a vidranyestet.
(mustela Jutreola), a csonttörő sast (halietos albicilla), a halászó sast, (pandion halietos;, a jégmadárt (alcedo ispida), valamint a gémeket, ruczákat és ludféléket ; a vadászati terület tulajdonosának, esetleg bérlőjének azonban, az ily módon befo-gott vagy elejtett vad iránt való tulajdonjoga fentartatik.
2) Ugyanazon 26. §. szerint : Kiméleti tereken a halászat, vadászat, a békafogás,, csolnakázás, fürdés, kavics- és isszapszedés, átalában minden a halak ívását és fej-lődését hátráltató művelet tiltatik. Tilos ugyanott marhákat, kacsákat, ludakat s egyéb állatokat vizbe ereszteni.
3) U. o. 16. §.
4) 5000/89.. sz. a. 22. §.
5) и. o. 17. §.
6) U. o.
53
tényezőt· is foganatosítanunk kell. Értjük a vadnak és a halnak tenyész-tését. A vadnak tenyésztésében "hazánk s népünk, mondhatni történeti hírnévhez jutott. Már régi királyainknak voltak külön vadaskertjei és vadaserdei. 1256-ban IV. Béla király a zólyomi-vadaskert nyolcz őrének földet adományoz.1) Ugyanő említi 1263-ban Zólyomban levő, két árok közt fekvő királyi vadaskertjét.2) 1355-ben I. Lajos király a pálosoktól elcserélt cseniki földön halastavat és vadaskertet rendelt felállítani.3) Mátyás király korában a királyi várak és nyaralók : Buda,. Visegrád, Tata, 'Zólyom és Diósgyőr körül, valamint a Csepelszigeten is nagyszerű vadas-·
kertek terültek el.4) A Csepelsziget átalán nagyszerű vadaskert volt, melyben mindenféle madarak, fáczánok, foglyok, húros madarak, erdei tyúkok s egyéb különféle madárkák, továbbá szarvasok, vadkanok, -dámvad, nyulak sűrűn tanyáztak.5) Többi királyainknak is voltak
szerte-szét az országban vadaskertjeik. Ezekben külön erdőőrök nemcsak# az
•erdőkre, hanem a bennök növekedő vadra is ügyeltek s azt káros bán-talmazás ellen védték.6) Királyaink példáin indultak országos nagyjaink
•és nagybirtokosaink is. " 1209-ben III. Incze pápa a Susoly-völgyet, vagyis .a mai Bars-Szentkereszt tájékát 7) a garammellékt sz.-benedeki apátság'
vadászterületének mondja.8) 1288-ban Péter nádor Csákányföld egyik szomszédjául (Gömör-)vára vadaskertjét és vadászóhelvét említi.9) 1450-ben Garai László nádor hozza szóba a maga és ősei, Bakonyban Üevö vadászóhelyét és vadászházát.10) Hires volt a XVI. században a
rácz-ujlaki vadaskert, n) valamint az esztergomi érsek esztergomi vadasa.12) Ezek és hasonló adatok tehát világosan bizonyítanak amellett, hogy hajdan a vadak tenyésztése által gondoskodtak a vadászatok által megritkított vad-állomány pótlásáról, s annak volt tulajdonítható, hogy
1) Fejér : ' Cod. Dipl. IV. П., 394. Tagányi : Erdészeti Okltár I. 9.
2) Fejér :•Cod. Dipl. V. II. 188. Tagányi -. Erdészeti Okltár I. 12.'
3У Anjoukor i Okmtár VI. 278.
. '4) Csánki: I. Mátyás udvara, közzétéve a Századok 1883. évf. XVII. 762—63.
5) Avibus, phasianis, perdicibus, turdis, gallinis silvestribus, ac aliis diversi generis aviculis, cervis, apris, damis, leporibus abundatissima. (Oláh : Hungaria cap. IV. p. 7.)
6)' Az erdöóvőkról számos okirat tudósít.
Ό Karácsonyi : Századok 1901. évf. X X X V , 1048.
8) A pápa nevezett apátság számára megerősíti Terram in Susolyi cum Silva et veiiatoribiis. (Knauz : Mon. Eccl. Strig. I. 190.)
®) Tagányi: Erd. Okltár I. 16.
10) Tagányi : Erd. Okltár I, 35.
n) Említi ezt Ungnad Dávid portai követ, titkárja Gerlach is Szalaynál : Ada-lékok a magy. nemz. történetéhez 223. 1.
12) Oláh : Hungaria cap. VII. p. 13.
a folyton való és nagymérvű vadászatök daczára is erdeinkböl a vádi századokon át ki nem fogyott. Biztosra vehetjük, hogy nemcsak faizási hanem kiválóan vadtenyésztési czélból történtek egyes oly vidékek erdő-sítései is, melyek a természetes erdőállományt nélkülözték, mint megyénkben a Csallóközben is. Mai nâpon a vadászatok nem kevésbbé divatosak, mint az ösi hajdánban, de tekintve a mai fegyvernek töké-letesebb voltát, a vadászatok manap kétségtelenül gyilkolóbbak mint hajdan, mikor nyíl és lándzsa, tőr és hurok kevesebb vadat juttatott a vadász birtokába. Ám ennek daczára a vad-állomány ma is gazdag hazánkban, gazdag különösen megyénkben, hol egyes főuraink, de egyes-vadásztársulatok is a vadtenyésztés terén dicséretesen kiválnak. A megyei főurak s birtokosok pagonyai nemcsak vadászterületek, hanem
vadtenyésztő-területek is. Gr. Esterházy Mihálynak cseklészi hitbizományá-nak 53òìroldasés kőfallal bekerített vadaskertje valóságos különlegesség..
Ebben a vadtenyésztés, különösen a fáczántenyésztés igen szép ered-ményeket mutat fel. A fáczánok ebben nemcsak a meglevő fáczán-állomány természetes szaporodása útján, hanem mesterségesen is tenyész-tetnek, Angolországból évenkint 1500 drb fáczán-tojás -1) beszerzése és azoknak részben költőgéppel, részben házityúkkal való kiköltése által is..
A házityúkkal vezetett fáczán-csibék tojásfehérnyével megfőzött rizszsel lesznek etetve. A földeken szerte· szét tojt fáczántojások is össze lesz-nek szedve és a fáczánkamrában kiköltve. Valamint a känguruhval és az inambúval, úgy az Elliot- és királyfáczánokkal való honosítási
kísér-letek e vadasban eddigèlé jól beváltak, és hasonlót mondhatni a grófi:
birtok egyéb uradalmairól is. A szempezi uradalom egyik kerülete, a sz.-mártoni erdő, e 2042 holdnyi, bükk és tölgyből álló vadasterület, a hasznos vadnak : őznek, fáczánnak, fogolynak, nyúlnak, vaddisznónak stb.
gazdag termőhelye. 1900-ban ez erdőben 187 fáczán lett összefogdosva s tenyésztés czéljából Cseklészen kieresztve. A következő évben a fáczán-tenyésztés ez uradalomban is foganatosítva lett, amennyiben tavaszszal 350 drb fáczántvúk Sz.-Mártonban ki létt bocsátva. A hasz-nos vadak, gazdag termőhelye a tölgy-, bükk- és akáczbol álló tallósi, valamint a tölgy- és bükkből álló úrföldi erdő is. Ezekben is a vadál-lomány jól van gondozva és télen bő etetésben részesül, különösen a fáczánok etetetnek búzaocsúval. A vad-állomány nagy előnyére van,' hogy áz a grófi uradalmakban sohasem lesz erősen megvádászva, s' min-denütt a vad kímélése tartatik szem előtt. .
De a halak tenyésztésében is mindinkább követjük tisztultabb meg-értéssel^ azt a jó példát, melyet már őseink adtak a nemzetgazdaság
i) 1 db. 36 krajczár.
55
e terén. Középkori okirataink nemcsak a halászatra, hanem a haMenyész-tésre is feles számú adatokat szolgáltatnak, amelyekből kitűnik, hogy ők már hajdanában nemcsak buzgó halászok, hanem gondos haltenyésztők is voltak. A nagy fogyasztás nagy termelést követelt s így tényleg már évszázadok előtt a nemzetgazdaságnak egy oly nagymérvű tevékeny-ségével találkozunk, mely meglepő. A Duna, Tisza, Dráva, Száva, Árva, Rába s egyéb folyóink mentén halas után halas következett. Voltak magukban a folyóvizekben elrekesztett haltartók. Voltak olyanok, melyek tóvizekben voltak elkülönítve, tehát tavak tóvizekben.1) Voltak olyanok is, melyek medenczéje mesterséges úton, csatornával állott a folyó-vízzel összeköttetésben, úgy hogy a halasak medenczéi könnyen és kényelmesen töltethettek meg friss és azért tápláló vízzel, tetszésszerinti mennyiségben. A felesleges viz levezetésére a tó ellenkező oldalán zsilip volt alkalmazva, melyet azonban egészen is ki lehetett nyitni, mi nyilván akkor történt, mikor a tó iszapjának kitakarításához kellett látni.2) XI—XIII. századbeli őseink, kik a hydratechnikai vízszíntezéshez még nem igen értettek, igenis nagyon értettek a haltenyésztésre alkal-mas helyek kiválasztásához. Mert csak a jól kiválasztott hely biztosít-hatott kivánt eredményt s ezért tesznek is erről egyes okiratok említést.3)
Ezért könnyen érthető, hogy akkoriban egy-egy halas értékes bir-tokberuházás volt, mely mint hatóságilag megbecsült jövedelmező alap a birtok értékét emelte.4) Különben a haltenyésztést illetőleg Pozsony-megye is szóló példa erre. Egykor e megyében a halgazdaság ugyan-csak nevezetes gazdasági tényező volt. Deáki, Szeli, Taksony vidéke a Dudvág mellett; Patonv, Básfa-Tejed, Lucsa, Kisfalud, Felbár, Nádasd, a Karcsák, Várkony, Árpádpuszta, Böős, Kürt, Báka vidékei a Csalló-közben a Duna és annak szakadékai mellett nagyszámú halasokkal birtak.5) A fenmaradt Árpádházi okiratainkban említett összes tóvizeink 6°/0-ka Pozsony megyére esik.6)
Különösen kiemelendő, hogy nem dívott a rablórendszer, mert ha
!) Elfogadom Herman Ottónak megjegyzését, hogy nem; minden ,.piscina" volt, halastó. (A magyar halászat könyve. Budapest 1887. 72.) De határozottan ki kell emelni, hogy az okiratainkban említett halasok tényleg mesterséges halasok voltak _
2) Mindezekre nézve 1. Halászat és haltenyésztés czimü czikkeinket Magyarorsz.
régi vízrajzában I, 357—358.
3) Fejér:' Cod. Dipl. III. II, 177. 179. Wenzel: Arp. TJj okmtár MI. 432.
4) 1329-ben Pál országbíró parancsára a leleszi convent a Gálmastó nevü halast megbecsültette pensata qualitate, quantitate ac valore piscine Galmásthow vo,
ate, eandem piscinam, pro viginti quinqué marcisti massent.
5) Az okiratokat 1. idézve Magyarorsz. régi vízrajza I. 356—357.
°) Ugyanott I. 355. . . - .