• Nem Talált Eredményt

: ADATOK/

In document GAZDASAGTÖRIÉNELMI SZEMLE MAGYAR (Pldal 157-200)

ESZTERHÁZY MIKLÓS NÁDOR UTASÍTÁSA MUNKÁCSI TISZT-TARTÓJÁHOZ.

(16.13.)

Rákoson a pinczét és annak felit szépen; kell megcsináltatni' ki mint egy vendégfogadó legyen, melyben continue bort kell áruitatni.

Munkács városában a serfőző házat meg kell építeni, és ott is

€ontinue sert kell áruitatni. - .

' ' 3. '·

A vár körül való palánk fát meg kell hordatni, és a limitatió szerint meg kell építeni, kiről a vármegyét is meg kell találni. ·

4,

A puszta helyekre, a kikből alkalmas jövedelem lehet, gondja legyen tiszttartó uramnak, kiket én számomra kell foglalni.

5.

A vereczkeiek á mennyi sindelleí ez ideig tartoztanak, mely helyett ezután pénzt adjanak, kivel sindelt vévén a szerint mint ez idéig volt kell a kapu felett való házakat megsindelezni.

; ' 6. V A jószágon bizonyos napot kel,l hagyni a pénz kiszedésre, melyet

be szedvén idején, a tárházban kell betenni.

7. . Liszttel, búzával a várat meg kell rakni. Búzát az ebédlő házban

is rakhatni. f . ·

8. .

Az öreg új bástyát a kapú mellett valót a míg meg vagyon mutatva el kell szedni és a kaput meg kell szépen bótozni.

És. a kápolnát is el kell"szedni. · . ~7 7..

21.

Nagy öreg három kádat kell csináltatni.

Egyik legyen a konyha mellett. Másik a felső piaczon. Harmadik a Czigánybástya előtt való kis kertben. Mellyek mindenkor teli álljanak vízzel.

10.

к beregszásziaknak valamennyi borok vagyon, felét-felét kell megadni, a kiknek mind el vették volna, a másiknak a feléből kell megadni. Jól-lehet a kik a mi innen való megindulásunk után akarnak még térni s jőni, azoknak mi hírünk nélkül nem kell engedni.

Kiknek mennyi borok legyen, lajstromot hagytam itt róla.

' 11.

Pogány Imrének egyszer is másszor Js adogatni kell apródonként búzát és bort is kell adni.

12.

Sennyey Pongrácznak két bort, négy szalonát és egy szekeren búzát kell adni.

13.

A munkácsi szentegyházra tizezer sindelt kell adni.

14.

Az ispitált meg kell építeni.

15.

Egy salétrom csináló embert kell hozni.

16.

A romladozott puskákat meg kell csináltatni, mellyek a várban vannak.

17.

Minden két holnapban levelet írjanak innen az ide való állapot felől, ha pedig mi arduum találkoznék, mingyárást meg kell írni.

18.

А В arbély M át.hé perit el nem kell felejteni, prosequálják juris ordine.

19.

A munkácsi ház felől Kiqyósy Imán és Kádas Mártonnéval való perről is nem kell feletkezni, idején;elől kell venni.

20.

Rainer Menyhárt és Vmnay adóssága felől kell feletkezni.

155-21.

A mikor valamenenyi pénzjövedelem jö, a tárházba kell lenni és legyen itt fenn.

22.

A beregszászi pnp törvényét mindenképpen urgeálni kell, kit, immár miben legyen, Körösi/ uram jól tudja.

23.

Vasat kell a vár szükségére venni.

24.

Tinhodi János ha mi leveleket küldene Erdélyből, minden késedelem nélkül utánnam küldje kegyelmetek.

25. .

Körösy Mihálynak marattanak e jószágon néminemű restantiái,.

mellyeknek kiszedésében tiszttartó uram szorgalmatoskodjék.

26.

Ha történet szerént Ciriálcy Moises uram a mester ide jőne, a várban be ne eresztessék, a mi dolga leszen, meg mondja, a városban tiszttartó uram beszélhet vele, de protestálni kell előtte, hogy tempore Diaetearum silent omnia iura, mivel hogy ő felsége engemet is Regalissal hivatott, nem kellene most azféle iuridicomot tractálni

27.

A minemű fát, mézet és téglát ígértünk s attunk volt István Deák házának épületeire, azt kegyelmetek idején meghordassa házához, a.

konyhát penig neki attuk. A miben penig háza népe kegyelmedet meg-találja, kegyelmed semmiben ne haggya.

Baht Jánosnál a mely egy áttalag bor vagyon, azt oda attuk.

28.

A minemű major felől volt a szó, hogy kell csinálni és juhmajor- ^ ságot ott kell tartani, a hova a puszta helyekről is alkalmasint takar-hatni szénát.

29.

A munkácsi szabadosok dolgát tiszttartó uram rendelje el valami jó modgyával, mert sok veszekedés vagyon köztök, és felette felesen is vannak.

30.

Mingyárt prima occasione Körösy uram a jószágnak connumerálá-sára kimenjen és újonnan connumerálja őket hiti szerént, kire tiszttartó uram meg is esküttesse porkoláb uraim jelenlétekben. A mint magokat írva beadták, azt a lajstromot is itt hattam, comportállya azzal őket.

31.

A munkácsi szolgák közzül a kiket én kivontam, azoknak tiszttartó uram ne fizessen. Mindazon mesterembereket, kik a várhoz szolgálnak,"

szabadságban tartsa.

• 32.

A minemű méh kosár avagy· szín odaki vagyon, azt el kell bon-tani és ide a vár alá a szőlőhöz kell csináltatni, és a méhet is ide hozni.

33.

A minemű Boros Laszát a Pósaházi'iktól a várhoz foglaltak volt, -ez esztendőben meg eresztettem, ily ok alatt, hogy ha Isten egésségben -és békességben meghoz, másképpen végezek felőle.

Banch Miklós a vereczkeiek ispánságában igen elment. A mint im jegyzést is hai.tam felőle, vett husz forintig rajtok egyéb accidentiákon

kivül. Azért el kelt venni tőle és examináltyák meg.

A krainiai ispánságot Kozák Jánostul el kell venni, mivel maga is supplicált felőle, a tisztet el vévén Kőrösy uram hiti szerint cirkállya

•meg az egész Krainiát utánna.

[A Munkácsbxn haqyott memoriale. Instructio pro tempore Egregiis Nicolao Aszalay Provisori et Castellanis areis Munkách data. Anno 1613,

die. 16 Februarii.)

-A kismartoni főlevéltárból közli: Dr. Merényi Lajos. ~

ADATOK A FELSÖMAGYAROBSZÁGI CZÉHEK TÖRTÉNETÉHEZ 1632—1701. KÖZT.

I. A késmárki takács-czéh bizonyítványa ártól, hog ti Reichel Mihály, minimi minden köt etelményhek elegei leit, n,esteïré avathaio. 1632-böi.

' . Wir Geschwornen Eltisten dess Ehrbahren Mittels der Zichner und l.einneiveber zum Zuckmantel, sonst Edelstatt Beriándt, Bekennen rnitt diesem unserem offenen Brieif ünndt Siegel vor Jedermenniglichen, dass

vor uns kommen ist in unser Zeche der Erbare Lorentz Kessler, unser werkgenoss, mitt Michael Reichel, seinem gewesenen Lehrknecht Brieffes .Zeygenn undt halt aida vor uns öffentlich Bekandt undt ausgesagett, dass Ermëlter Michael Reichel sein Lehrknecht rechtt undt redlich aufrichtig gelernet hatt, die bestimbte Lehrzeut, als gantz nach einander folgende drey Jahrlang vollkommentlich ausgestanden, auch berurtten (?) seinem Lehrmeister so wol der Zechen löblichen übligen Brauch nach guttes genug undt folge gethan, undt sich ehrlichen an uns gewendett und enttbrochen, auch albernitt unser Ordnung nach, zwey Jahr undt drüber in seiner Wanderschafft zurgebrachtt hatt ; als das wir im diesfals nicht anders, den was sich zum ehrlichem Verheltniss zeuchtt undt gebührett nach zursagen wissen, woltten jenen deshalben nicht allein langer bey uns erdulde tt, sondern auch seinemm ehrlichen Verháltniss nach allen billigen Vorschub und Forderung gethan haben, so fern es seiner Gelegen-heitt hette sein wollen. Die weil er sich aber ferner zuversichern undt bester seiner Narung anderswo anzustellen in Vorhabens ist, als gélangett

157·

derowegen an alle, undt jetzliche was wersen Würden Standes oder Ambtes die sein, so mitt diessem unserem Bieff ersuchet worden, unser freundüiche und vordienstliche Bitte und Begeren Ihr wollett obgedachten Michael Reichein, euch gunstiglichen empfolleii sein lassen, jenen in euer Mittel undt Samblung (so fern er solches bitten undt ansuchen würde) guttwillig an undt auffnemen. Im gunst forderung freundtlichen.

willen erzeigen undt bewiesen undt dieser unser Vorbitte undt glaub-würdiger Kunttschafft fruchtbahrlich empfinden undt gemessen lassen.

Solches sintt wir umb alle undt jede nach erheischung eines jeden Standes zuverdienen erbottig, ein ürkundt haben wir der Zechen biegel hierauff wissentlich gedrückt, beschehen undt gegeben zum Zuckmantei sonst Edelstatt, den 15 Monatt Mey, nach Christi Unsers Heylandes geburtt 1632 Jahre. P. H.

(Eredetije Kérmárk ν. levéltárában.) . ·

II. Kis-Szólók erkölcsi és illetőségi bizonyítványa Korabinsky Pál számára 1643-ból.

Nos judex juratique assessores eiuádem, incolae pagi Kis Slawko,1

universis et singulis, quibus expedit, praesentes hasce visuris, lecturis, lectasque audi tu ris, cuiuscunque status, conditionis et praeeminentiae hominibus, ad quos nostra infrascripta recognitio pervenerit, salutis peroptatae voto praemisso servitiorum nostrorum humilium semper paratissimam commendatione deferimus.

Natura dedit omnibus hominibus sine discrimine vivendi benefi-ficium, sed bene vivendi munus sola virtus largitur ; bonàm famam munus virtutis esse multis divitiis praestantius vix aliquis inficiabitur, quae sola·, ditat, fortificat, illustrât et ornât suum sectatorem, non ad horam, diem vei annum tantum, sed ad posteritatem illius honestam producit memo-riam. Qui autem hanc per contemptum neglexerit aus rejecerit, bene audire a parentibus, propinquis ac bonis etiam viris, nequit, nam ea semel contaminata, vix unquam dilui potest. Tali itaque honestae exb-timationi filii sui (ut bene audiat ab omnibus) consulere volens vir providus Georgius Korabinsky de Kis Slawko orinndus, eam testimonio hones-torum proborum, fideque dignorum virorum munire studuit, iis, nempe Andrea Zgebura et Georgio Blanar, coram, nobis personaliter sistendo orandoque, ut legitime exacta eorum recognitlone, pro futura cautela et defensione bonae fame, filii sui Pauli Korabinsky originale testimonium authentice sibi exhiberemus. Videntes igitur ejus justam, sibique cong-ruam petitionem, statutos testev vitam ipsuis ominibus modis exploratum.

habentes, more solito examinavimus, qui unanimi consensu, uno ore, detectis capitibus, extensis brachiis, elevatisque digitis fassi sunt, sibi bene constare, ostensorem harum Paulum Korabinsky honestis paren-tibus Georgio Korabinsky patre matreque Dorothea Puschiana Straza oriunda, thoro immaculato esse natum ac iuxta ritum Ecclesiae per·

viros spectatos et Íntegros compatres digníssimos, utpote per Jonam Pileatorem civem Kesmarcensem, Johannem Schlesiger et Ambro sii filini»

Michaelem, nec non pudicas matronas commatres piae memoriae in

. ' 1 Kis-Szalók.

Christo requiescentis reverendi dni Matthiae Barany relictam viduam Katarinam Ambrosianamque fidessam ad sacrum baptismum promotum, deinde parentes majoresque illius vitam suam apud nos non vei cum minima infamia instituísse, sed semper una cum òstentore harum operam diligentem dedisse, ut hominum aures optimo de se se sermone comp-lerentur. Proinde etiam atque etiam rogamus praesentibus hisce universos et singulos, quocunque tandem nomine aut cognomine appelamini, ad quos hic supra tactus honestus juvenis Paulus Korabinsky pervenerit, sedemque rerum suarum fixerit, ut eum justo ас debito amore et favore complectantur, denique Consilio, auxilio defensioneque in rebus honestis deesse non dedignentur, partem ob respectum pietatis Christianae, partem

ob nostram, intercessionem et communem justitiam, Cui si, se ita postulante,.

a Dominationibus Vris benigne aliquid praestitum fuerit. maximi loco bene-fìcii habiturosj nec hujus immemores, sed omni opera mutua, dum sese occasiotulerit, gratos esse futuros pollicemur. Incertitudinem horum omnium sigillum pagi nostri Kis Slawko apprimi appendique curavimus. Actum in pago Kis Slawko die festo Annunciationis Deiparae Mariae Virginis. Ann o reparatae humanae salutis, millesimo sexcentesimo quadragesimo tertio.

(Függő pecséttel ellátott s díszes tolrajzokkal ékesített, pergamentre írt eredetije Késmárk v. levéltárában.)

III. A krakkói takács-czéh bizonyságlevele Gwozdziewicz Kristóf illetősé-géről, erkölcséről, hogy tehát öt, mint mestert, bármely takács-czéh

befogadhatja. 1699.

Nos seniores et juniores magistri contubernii telaetextorum urbis Cracoviae metropolis regni Poloniae.

Universis et singulis cujuscunque status ас conditionis hominibus, quorum interest, vei intererit, praesentium notitam habituris, potissimum vero dominis archimagistris, magistris, senioribus ac jaunoribus eiusdem artificii telaetextorum quarumvis civitatum inhabitatoribus, praemissa obsequiorum nostrorum commendatione. Significamus ac in notitiam indubitatani inducimus. Quia coram nobis officioque nostro contubernali Cracoviensi constitutus, honestus Christophorus Gwozdziewicz socius artis nostrae textoriae, testimonium in eadem arte apud nos instruc-tionis, emancipationis et libertatis expostulavit. Cuius nos aífectationi et petito annuentes testamur, eundem praememoratum Christophorum uwozdziewicz honestis utrisque parentibus Francisco Gwodziewicz et Regina conjugibus, iuxla ritum sacrae Romanae Catholicae Ecclesiae in matrimonium copulatis, progenitum et procreatum. De sacro baptis-inatis fonte rite levatum, legitimum filium prout id circa eliberationem ex libris metrices producta legitimi ortus genealogia teuoris talis : Anno Dni millesimo sexcentesimo quinquagesimo nono die 12 Septembris ego Franciscus Wodzinszi parochus Vadoviensis baptisavi Christo-phorum Francisci Gwozdziewicz et Reginae conjugum legitimorum filium. Patrini ejus fuere hon. JacobusTyrata civis Vadoviensis et Regina Czumerzyna, — deduxit et demonstra vit. Artificio nostro textorio sub patro-cinio honestorum Josephi Kwanterovicz, Alberti Przezdziecki, Pauli Gorecki civium telaetextorum Cracoviensium instructum, eruditum, eman-cipatum et liberum evasisse, in omnibus et singulis iuxta observantiam

159·

antiquam ас privilegia S. P. M. Dni nostri clementissimi contubernio nostro concessa, uti proburn et ingenuum decuit, satisfecisse. Quem supranotatum honestum Christophorum Gwozdziewicz vris dominationibus commendatum esse petimus et obnixe rogamus, quatenus de honesta eaque sufficienti ortus sui genealogia, legitima eruditione et emancipatione Dominationes Vestraepersvasi,ipsum omni amore, humanitate,benevolenza, qua par est complecti ac prosequi dignentur. Eam gratiam et officium Dominationibus Vris simili et uberiori officiorum genere referre et com-pensare studebimus. In quorum fidem praesentes sigillo contubernali et subscriptione tam seniorum, quam notarli contubernalis telaetextorum Cracoviensium sunt munitae. Datum in contubernio nostro Cracoviensi, Anno Dni millesimo sexcentesimo nonagésimo nono. Die decima tertia mensis Martii. Jan Pruski Cehmistrz. mp. Jakub Bogacik. Pawet Gorcky Josef Kwaterovicz. Jacabus Zwolenski nótárius contubernii telaetext.

Cracoviens. mp. (L. S.)

(Eredetije Késmárk ν. evéltárában.)

Hátul: Ann. 1700. Ist der Zech eingeantwortet von dem Kristóf Gwosdicki.

IV. Lubló város illetőségi és erkölcsi bizonyítványa Kicïkowicz József számára 1701.

Nos judex et assessores iurati regiae liberaeque civitatis antiquae Lublyoviàe. Uuiversis et singulis cujuscunque status, conditionis а с eminentiae fuerint, salutem a Dno. Significamus tenore praesentium et ad notitiam indubitatam deducimus, honestum juvenem Josephum Kicikowicz ad nostram residentiam consularem venisse, a nobisque studisse legi-timi ortus sui atque natalitii et honestae ades in teneris annis educati-onis, literas testimoniales sibi dare petiise, cuius nos dignae. justaeque petitioni annuentes, easdem literas illi concessimus, qùibus etiam Domi-nationibus Vestris fidele perhibemus testimonium, dictum Josephum Kicikovicz natum esse ex probis ac honestis utrisque parentibus con-civibus nostris, vinculo sancti matrimonii, juxta consuetudinem sanctae Romanae Ecclesiae site ас legitime copulatis, videlicet ex patre famato dno Josepho Kicikovicz et matre honesta matrona Anna, levatum vero ex fonte sacro baptisterii per honestos patrinos per famatum dnum Joannem Marcel et dnam Hedvigam Doboszka concives nostros, tandem sub suis praefatis parentibus, hie inter nos a teneris suae aetatis annis in disciplina probatis moribus ac laudabili conversatione educatus.

Dignentur itaque eundem pro bono ас honesto juvene habere eumque benevolentia et omni humanitatis officiorum genere favoreque prosequi, ut de nobis bene meritum. In praemissorrm fidem ас evidentius testi-monium sigillum civitatis nostrae ordinarium in solita residentia prae-toriali, anno millesimo septingentésimo primo, die decima quinta mensis Octobris subimpressimus. L. S. Marcus Wyrostek judex. Stanislaw Psinczek. Woycich Czyska, Stanislaw Kunysz. H. Lanyi. Michael Rutzki reg. liberaeque civitatis nótárius juratus mppia.1)

(Késmárk ν. levéltárában) Másolta : dr. LuJcinich Imre.

x) Mint ismeretes, a czéhek idegeneket ilyen illetőségi és erkölcsi bizonyítvány nélkül nem vettek fel azért váltak ezek szükségesekké.

A SZEMPCZI ÉS CSEKLÉSZI TÍZEDSZEDÖK INSTRUCTIÓJA.

1.

Thurzó Mihály gróf utasítása dézsmásaihoz.

1636.

Mivelhogy a mi jámbor szolgáink Fördös János és Dániel deáh jámbor szolgálatjokban minekünk azelőtt sem volt kétségünk, kihez képest a szempczi és cseJclészi districtusban való dézsmálást ő reájok bíztuk, remélvén azt, hogy ebben is az ő reájok bízatott dologban (úgymint a dézsmálásban) úgy viselik magokat, a mint jámbor és hív szolgáinkhoz illik főldesurokhoz magokat tartani, és a mint nekik adatott Insructiónk tartja.

Az instructiót pedig nem azért adjuk nekik, hogy csak nálok hor-dozzák, hanem, mint egy tükörbe, beletekintsenek, gyakorta megolvassák, és ahoz tartsák magokat, és azonkívül semmit ne cselekedjenek ; hanem per totum csak ahoz tartsák magokat, ha a mi kegyelmességünköt akarják

venni, és kárt s büntetést nem akarnak tőlünk venni.

1.

Először mikor a dézsmára kimennek, minden faluk és városok biráit, a hova érkeznek, föl keresvén, szálljanak a bírónál; és annak a.

helynek polgárit és jobbágyit, azonképpen a zselléreket Regisiromban írják, és kinek kinek mennyi búzája, árpája és zabja vagyon, és minden egyéb, a kiből dézsmával tartozik, megesküttetvén régi szokás szerint,, ki alatt szorgalmatosan megkérdezzék. Azonkívül ugyanazon hit alatt megmondják, ha adott-e valakinek földet bevetni, a kiből dézsmát köllene adni, hogy a paraszt emberektől meg ne csalattassanak, és minekünk se következzék kárunk.

Azt akarjuk, hogy minek utánna, hiti szerint, megmondja minden·

ember, mennyi kepe gabonája vagyon, és azt beírják : az után a mezőre:

magok is kimenjenek és rend szerint kinek kinek gabonáját megolvassák keresztekben avagy fél kepékben; holott ha valamit beirt volna és a.

gabonában ugyan megösmerik a köröszt avagy fél kepe helett, kit a szerint véghezvivén, könnyen megvizsgálhatják, mellik eskütt igazán,, mellik nem, a paraszt emberekben.

2.

A dézsma penig Isten kegyelmességéből mind quartával egyetemben-ez esztendőben a mi számunkra való leszen: Ez okáért annál szorgal-matosban vigyázzanak a dézsmások minden feltakargatásra és a. dézs-mának beszedésére.

3. · . Ha találtatik olly ember, a ki búzáját, zabját, árpáját, és méhét-eltagadná, és a mi jussunkat meg nem akarná adni, és be nem szol-gáltatná: afféle eltagadott jószágot eontrabontra tegyék a dézsmások ország törvénye szerint.

161-21.

Minthogy a mi jószágunkban találtatnak oily faluk és városok, a hol puszta helyek vannak, kitol minekünk sem ölly szénát nem kaszálnak,' sem penig holdot nem szántanak, hanem némely emberek csak magok authoritásokkal megszántják és bevetik, némelyeknek penig az ispányok adják a puszta hely földet ily okkal, hogy kilenczedet adjanak róla: ez okáért valahol afféle dolog occurrálna, tehát a dézsmások arra szorgal-matos· gondot viseljenek, hogy afféle puszta földekből a kilenczedet ki-szedjék, és a mi számunkra külömben rakják, mert az precise csak' minket illet.

5.

A dézsmálásban senkinek a dézsmások se személyét se barátságát ne nézzék, hanem mindenektől személyválogatás nélkül az igaz dézsmát megvegyék és hiven beszolgáltassák ; ha penig valakinek kedveskedni akarnak, nem a mi jövedelmünkből, kit mi drága pénzen vettünk, haneni.

az ő magokéból kedveskedjenek. Sőt a kinek egy avagy másfél kepe búzája leszen, a mi abból dézsmára jut megvegyék, pénzt érette ne vegyenek, amint némely dézsmások hivatalon kivül szoktanak cse-lekedni.

6.

Megbocsássák a dézsmások és szorgalmatosan reá vigyázzanak,·, hogy mikor a buza dézsmát be kezdik hordani, imiilyen amollyan búzát ne vegyenek à dézsmában"; hanem jó búzát szedjenek be, sőt még a kévéket is meghányják. Mert némely ember kepe számra arattatja. És afféle aratók csak apró kévéket szoktanak kötni, ő magok és a paraszt emberek egy kévéből két kévét is szoktanak kötni és csinálni, és azt szokták a dézsmában adni. Ez okáért, afféle dologra szorgalmatos go.ndjok legyen a dézsmásoknak, hogy mink valami kárt miattok ne valljunk.

7.

Mikor asztagot szoktak rakni, a dézsmások szorgalmatosan vigyáz-zanak, és másra a kévéknek olvasását ne bízzák, hanem ö magok olvassák, hogy a polgároktul meg ne csalattassanak..

8.

Nemes emberek is vannak jószágunkban, kiknek a szegénség föld-jében vagyon vetések. Azok is a paraszthelyhez való földekből tartoz-zanak az igaz dézsmát megadni ország törvénye szerint, a mint ez elmúlt gyűlésben elvégezte az ország.

Hasonlatosan jószáginkban valamennyi szabadosink vannak, azok is a dézsmával tartoznak igazán a mi számunkra, és bedézsmálni és minden gabonájokból az igaz dézsmát megadni, mert mi a dézsmát annuatim drága pénzünkön vesszük meg. Holott az egyházi provéntus lévén, ha mi meg nem .vennénk is, azon ,egyházi dézsmások min-den engedelem nélkül megvennék rajtok, aminthogy meg is teszik annuatim mindenütt az igaz tizedet az ö részökről az egyházi dézsmások.;

És így ha szintén ha levelünk volna is valamely szabadosunknál szabad-ságáról és annualis adójának meg nem fizetéséről, de mi avagy a mi

Gazdaságtörténelmi Szemle 1903. 1 1

aiitecessorink nem condonálhatjuk senki jövedelmét, és most sem akarjuk condonálni; hanem mindenütt való szabadtságinkat szintén úgy meg-dézsmálják, mint a több jobbágyinkat, ha kezünk irása alatt való levelünk által nem comprobálja sufficienti modo dézsmájáról való

çommissiónhat avagy levelünket in specie. ' 9.

Szolgáink közül is vannak némellyek a kiknek vetések vagyon. Ez okáért, ha szolgáinknál a mi leveleink nem lesznek, azoktól is megvé-tessék a dézsma haszintén maga földében is termett volna a buza;

avagy akárminemű vetemény.

10.

A dézsmások meglássák, hogy a bírákat fölötte való költséggel·

meg ne terheljék, kivel okot adjanak, hogy a tartásért többet köllessék·

a bírónak adni hogysem mint kívántatnék. Ha penig maga földén kivül a bírónak más jobbágynál vetése volna, tartozik dézsmát adni.

1 1 . "

Az akarjuk, hogy idegen asztagrakó a mi asztaginkat ne rakja a ki valami fizetést kívánna munkájáért ; mert minekünk vannak jószá-gunkban asztagrakóink, azokkal rakassák a dészmaasztagot, kiknek azt akarjuk, hogy semminemő fizetések (ne legyen).

1 2· , . . . . .·• .. - · . . .

Lesznek az . emberek közöl ollyak is, a kik kenyérnek egynehány;

kepe búzát elcsépelnek. Ez okáért a dézsmások arra is ! szorgalmatos, gondot viselj ének, hogy hit szerint azt is megkérdezzék : mennyi kepét csépéltenek el; és azt is a többi búzához conputálják, és abból is az;

igaz dézsmát vegyék meg.

. : is.

A kiknek méhek vagyon, a dézsmások diligenter tudakozzanak felöle; és a melly embertől méhök jutna dézsmában, ugyanazon.ember-nél hagyják és megparancsolják neki, hogy bizonyos ideig gondját viselje, mert tartozik vele.

1 . " " ' 14. , . ' ' ·'_ · • L

Ebben az esztendőben az aratóknak szűk volta miatt nem minden embernek lehetett részében való aratója, hanem sokan az .emberek közül pénzért arattattak; és minékünk kétrendbeli aratóink is. voltanak, úgy hogy némelly részét a búzának részében aratták, némellyek peniglen pénzes· aratókkal: arattak ; azok penig apróbbak a részben aratott kévék-nél. Ez: okáért meglássák. a dézsmások, hogy az öreg^évékért amollyan pénzen;:aratott kévéket ne vegyenek, hanem a. dézsmáláskor szorgal-matosan kérdezkedjenek, hány kepe a kit. részében arattanak, és;hánykepe a kit pénzért ,árattanak. így Isten szerint mind'a kétféle búzából a mi dézsmárai jut igazán kivegyék, : hogy se a-szegény embereknek se pedig nekünk kárunkra ne essék. .

In document GAZDASAGTÖRIÉNELMI SZEMLE MAGYAR (Pldal 157-200)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK