vényekre, melyek a vagyon bátorságát fenyegetik, és
pedig annál sulyosabbakat, minél nehezebb bizonyosesetekben a vagyonnak őrzése, vagy minél nagyobb bi
zodalom sértetett a bünösnek cselekvénye által; a rend öri hatóság kötelességeihez tartozik ily veszélyeket el hárítani, és az elkövetett vagyonsértéseket felfedezni.Az ingatlan birtokbani háborításoknak gondosan
vezetett telekkönyvek által, melyekbe a határoknak sza
batos leirása beiktattatik, némileg eleje vétetik.A lopások és rablások elhárítására e következők szükségesek:
1) A kóborlás megtiltandó, azért a rendőrség a
kóborlónak látszó embereket útilevelők előmutatására
szorítsa, és azokat, ha magokat vándorlási czéljuk felett kellően nem igazolhatják, befogatja, és ha csak más bűn tettet el nem követtek, azon községbe szállítja át, mely nek kebélében eddig hosszabb időig letelepedve valának, honnan rendőri engedelem nélkül nekik eltávozni tilos
leend. A házalási kereskedésre is csak becsületes ma
gokviseletükről ismeretes személyeknek adassék engede lem, az elbocsájtott fegyenczek pedig szemmel tartas
sanak.
2) A rendőri hatóság a helyben lakókat is, kiknek keresete gyanus, szemmel tartsa.
3) Minthogy a tolvajság nagyon mozdíttatik elő azon remény által, hogy a lopott jószágot pénzzé lehet tenni, azért a rendőrség különösen az orgazdaságot és a tolvajtanyákat felfedezni, és ezeket megszüntetni ipar
kodjék. Ez utóbbi okból szükséges, hogy különösen a
magánosan álló vendégfogadókban, korcsmákban, szén égető és pásztori kunyhókban véletlenül motozás történ jék, a városokban pedig a vendéglők a nálok leszálló utazók lajstromát naponta a közbátorléti hatóságnak átadni köteleztessenek.
4) Nappali és éjjeli őrök lesznek rendelendők, kik legalább erőszakos betörések ellen védelmül szolgálhat nak. Ugyan-e czélra való az utczák éjjeli kivilágítása.
A mezőkön pedig fegyveres mezei őrök szükségesek, kik a gazdasági terményeket és a gazdasági szerszámot lopás ellen védik, épen úgy az erdőben különös csö szök szükségesek, s a gyanus fakereskedők különösen
szemmel tartassanak.
5) A rendőrség czélszerű intézkedések által a lo pott holmik megvételét gátolni fogja, ide tartozik azon rendelés, miszerint tilos legyen valamely dolgot meg
venni, ha vagy a dolog maga vagy az eladással kináló személy a lopásról alapos gyanut gerjeszt, hanem hogy ily esetben mindenki, ki megkináltatik a vétellel, tüstént jelentést tegyen a rendőrségnél, az pedig, kitől valamit elloptak, tartozzék az ellopatott tárgynak pontos leírását a rendőrségnek átadni, miszerint ez a lopásnak nyomára akadhasson. E dologban nagy fontosságúak a rendőri hatóságoknak a tolvajnak felfedezése iránt egymással rögtön levelezései, sőt ha szükséges, táviroztatásai, és a zálogházaknak sinórmértékül szolgáló adott utasítások.
6) Hol a marhalopások igen gyakoriak, igen czél szerű lehet azon intézkedés, miszerint mindenki, ki mar hát vásárra hoz, községe előjárójától kiadott utilevéllel legyen ellátva, melyben a marhának leirása is foglaltas sék, valamint annak bebizonyítása, hogy ő a kérdéses marhának tulajdonosa.
7) Ide tartoznak a lakatosságot illető rendszabá lyok, melyek abban állanak, hogy gyanus minták vagy csupa lenyomat után kulcsok ne készíttessenek, hogy a zárakat nyitó szerszámok csak hű kezekre bizassanak, és hogy valamely ajtó vagy szekrényzár csak az illető tu
lajdonos rendelése következtében nyittassék fel. *)
') Mohl: Rechstpolizey 31. §. 321. I. Rottek: Lehrb. des Vernunft und Staatsw. III. r. 452 – 457. l Behr. Allgen. Polizey wiss. 90. 91. 92. §§. Harl: 550–569. §.
101. §. A csa lá r d s á g o k el h á r í t á s a.
Minden történhető csalárdság ellen lehetetlen a rendőri hatóságnak az embereket védeni, azért ennek intézkedéseit csak a legközönségesebb csalárdságok elhárítására vagy megnehezítésére kell irányoznia, főleg
olyanok ellen, melyek ellen az egyes ember magát oly könnyen nem védheti, például következők szolgálhatnak:
1) Nehogy az eladandó áru mennyiségében csa lárdságok történjenek, szükséges, hogy csak a hatóság
ellenőrködtetése alatt készített és a hatóság jegyével el látott mérszerek és súlyok használtathassanak, hogy a használt mérszerek és súlyok gyakran megvizsgáltassa nak, és azoknak meghamisítása megbüntettessék. A csa lárdságok elhárítására igen czélszerű, ha az egész or szágban egyforma mérrendszer van elfogadva. A ven déglőkben és korcsmákban is azon edények, melyek a szeszes italok kimérésénél használtatnak t. i. a palacz
kok, poharak, korsók a rendőrség által jegyeztessenek
meg, és a jegygyel el nem látott és kimérésnél használt edények elkoboztassanak.2) Idegen pénznemeknél azoknak valódi értékét
időről időre ki kell puhatolni, és köztudomásra hozni;ha pedig akármiféle hamis pénzdarabok vagy pénzje gyek vagy közhitelpapiroknak a forgásbaní létele fe deztetik fel, arról a polgárok tudósítandók, miszerint magokat azoktól óvhassák.
3) Az arany és ezüstnemű áruk, minthogy ezek nek tulajdonságait a magános oly könnyen nem ismer heti, és azért könnyen reá szedethetik, a rendőri hatóság
figyelmét különösen kivánják, azért csak oly arany és
ezüstnemű áruk eladatását engedendi meg, melyek a finomtartalmi vagyis a próbabélyegzéssel az e végre kü lönösen felállított próbabélyegző hivatal (Punzirungs amt) által el vannak látva, hogy ezen bélyegzés látása által mindenki az arany és ezüst finomsága fokáról meg győződjék a nélkül hogy maga kénytelen volna azt megvizsgálni. Igen czélszerű azon rendelet is, hogy min den arany és ezüstműves az általa készített árukat a neve és az évszám bélyegével lássa el.4) Hogy részvényeken alapuló vállalatoknál azok
nak kik a vállalat élén állanak azaz kik az igazgatási tanácsot képezik különféle mesterséges fondorkodásai által a részvényesek és a társaság hitelezői meg ne ká rosíttassanak, a részvényes társaságokra vonatkozó vi lágos és czélszerü törvény, az ügyek nyilvános kezelése,ellenőrködtetés a kormány részéről, és végre a csalárd ságot elkövetők ellen szigoru büntetés szükségesek. •
5) A csalárdssággal rokonságban áll a könnyelmű adósságtevés, ha az által a hitelező megkárosodott. A könnyelmű adósságtevő a kárért, melynek másnak könnyelműsége által okozott, aránylag szabadságvesz téssel lakoljon; minden bukott, ki nem bizonyíthatja be, hogy balesett okozta bukását, mint könnyelmű adósság tevő tekintendő; az pedig, ki vagyonának tán elrejtésével bukást szinlel, a büntetőtörvények szigora alá essék; kis koru személyeknek és szolgálatban lévőknek pedig köl csönt adni benemhajthatás büntetése alatt tilos legyen.
6) Az úgynevezett hazárdjátékok, melyekben t. i.
egyszerre nagyobb sommák koczkáztatnak, szigorú bün tetés fenyegetése által tilalmazandók, ezen tilalom fen tartására szükségesek gyakori és véletlen vizsgálatok oly helyeken, hol azok űzetnek.
7) A csalárdságok elhárítására, melyek kincsások tól késértetidőzőktől, aranykészítöktől, ördögűzőktől, ga raboncziásdiákoktól, kártyavetőktől és egyéb szemfény vesztőktől származnak, legnagyobb hatással birhat a fel világosodás terjesztése, minek következtében az ily szem fényvesztők elvesztik terüket. Azon kivül szükséges, hogy a rendőri hatóság az ily szemfényvesztésseli fog lalkozásokat meg ne tűrje.
8) Oklevelek meghamisítása vagy elsikkasztása elleni védelem tekintetéből a rendelet szükséges, misze
rint bizonyos osztályu oklevelek azoknak kelte, lénye ges tartalma és azok szerzői megnevezésével semmiségi büntetés alatt egy nyilván lajstromba bejegyeztessenek,
és ezen feljegyezések számaikkal magokra az oklevelekre is hivatalosan irassanak.
9) Azon károk eltávolítására, melyek valamely könyv, vagy művészeti mű utánnyomásából a szerzőre vagy a kiadóra háromolnak, szükséges, hogy az után nyomás a törvény által szigoruan meg legyen tiltva, és
a rendőri hatóság felügyeljen, hogy ezen törvény ki ne játszathassék, s tehát az irodalom és a müvészeti tulaj
don károsítások ellen védessék.
10) Hogy kiskoruak és olyanok kik magok ügyeik ellátására nem képesek oly könnyen meg ne csalassa mak, jó gyámsági és gondnoksági rend szükséges, a gyá mok és gondnokok pedig szigoru ellenőrködtetés alatt
tartassanak.
11) Hogy sok csalárdságnak és ennek folytán sok károsításnak, és pernek eleje vétessék, szükséges hogy a végintézeteknél, és a különféle szerződéseknél bizo nyos formaszerűségek meghatároztassanak, melyeknek