1) Hogy a pestisnek közelgése lehetőleg korán
felfedeztessék, azért azon országba, hol pestisről gyanusnyavalya uralkodik, (főleg ha az az országgal határos) jókor biztos orvosok hivatalból küldendők lesznek, hogy a hely szinén a nyavalya természetének, a lakosok halandóságának és a nyavalya ellen tett intézkedések kipuhatolásával foglalkodjanak, és mindezekről hű és
kimeritő jelentést tegyenek.2) A pestis eltávolítása végetti intézkedések aztán
ahoz képest tétetnek, a milyen a közegészségi állapot
az illető külországban, ha kétségkivül vagyon, hogy a
pestis vagy arról gyanus nyavalya csakugyan már egy közel fekvő országban létezik, akkor azon országtól, hol azon nyavalya uralkodik, a birodalmi határ úgy el záratik, hogy se ember, se állatnak ne legyen lehetsé ges a tulsó vidékről titkon belopódzni, vagy valamely tárgyat becsempészni, e végett a határszélek hosszában a zárvonal feletti őrködés végett úgynevezett őrcordon huzassék, melyen az őrlegénység úgy állíttassék fel, hogy egyik a másikat nappal láthassa, éjjel pedig siker rel felszólíthassa, a bejárási állomásoknál pedig veszteg házak állíttassanak fel. melyekben minden az elzárt vi dékből átjövő személyek felvétetnek, ápoltatnak és egészségi állapotuk megvizsgáltatása után bizonyos időig még ott maradásra köteleztetnek, míg bizonyos időnek lefolyása egészséges állapotukat kétségen kivül nem helyezi, továbbá azokban a tulsó vidékből átjövő marhák és áruk is felvétetnek, és megtisztítatnak, a mennyiben ezen utóbbiaknak megtisztításra van szük ségök, súlyos büntetés (és nagyobb veszedelem eseté ben tüsténti halál) érje mindeniket, ki az elzárt ország ból vagy alattomban által lopódzni vagy erőszakkal ke resztül törni akar. Ha a szomszéd országban gyakran pestis uralkodik, akkor az ország határszélein állandó vesztegintézetek szükségesek, mint Magyarország határ szélein a török birodalom hosszában; a vesztegintézet minden hozzá tartozó személyzettel minden közlekedés től a külvilággal elzárandó, és a hozzá tartozók is csak a vesztegidőnek kitartása után hagyhassák el az intéze tet, az intézet mindenféle élelmi és gyógyszerekkel el legyen látva, s a szükséges személyzet se hiányozzék benne, ehhez tartoznak az igazgató, az orvosok, lelké szek, egyéb hivatalnokok, vendégfogadósok és őrök; a személyek számára elegendő szoba, az áruk számára pedig több tisztítási tér kivántatik, mind a kettőre nézve
szoros elkülönítés szükséges, nehogy egészséges vagy
legalább tisztított személyek vagy áruk kiléptök előtt ujdon érkezettek által ragályosíttassanak.
A gyanus vidékekből érkező hajóknak a kikötés csak egyes meghatározott kikötökben engedtessék meg, hol a szükséges intézkedések teendők, hogy oly hajó melyen betegek vannak, elkülönítve a többi hajóktól is különös jel (lobogó vagy éjszaka lámpa) által ismer hető legyen, vagy a beteg legénység különös lazarethu mokba vitessék; különös őrhajók a kikötőben, felállított ágyúütegek és őrtornyok által gondoskodni kell a ren
delet fentartásáról.
A veszteglési időnek tartamát a vesztegintézetnek igazgatója részint a veszedelem nagysága, részint a ra gadvány szerint határozza meg, leghosszabb idő 42 nap;
(quarantaine) egyébiránt az államnak java sok tekintet ben kivánja, hogy szükségtelen esetekben elzárás ne rendeltessék, és a veszteglési idő szükségen túl ne ter jesztessék, s oly áruk, melyek nem ragadványfogók, a
vesztegintézetben le ne tartóztassanak. :)
') Harl: 416–420. §-ig. Mohl: Polizeywiss. I. r. 28. §.
168. 1. Bene Principia politiae medicae 298–303. §-ig. Barth :
126–436.l.
90. §. In téz ke dé sek a már az országban ki ü t ö tt pes ti s e l ny o m á s á r a.
De ha ezen védintézetek daczára a pestis az or szágba behatolt, vagy az országban magában kitört, ak kor annak további terjedését gátolni kell, a bátorléti hatóság tehát mindenek előtt hirdetményt bocsásson ki, melyben a népet a nyavalya természete, okai, annak mi általi tovább terjesztése és mikénti elkerülhetése felett oktatandja, de oly ovatossággal, hogy oly tudósitásnak fölötte remítő hatása ne legyen, továbbá óvszereket osz togasson, és a jó levegőnek fentartásáról gondoskodjék, minél fogva a ragálytól fenyegetett és még inkább az
attól meglepett vidékeken az igen sok emberrel tömött és egészségtelen szűk utczákban lévő házaknak némi kiürítését rendelendi, minden alkalmakat, melyekben
nagyobb embertömeg egy helyen összejő, és így egész
ségesek már ragályosítottakkal érintkezhetnének, eltá volítand, azért tiltandja a sokadalmak tartását, bezáratja az ískolákat, szinházahat, a piaczon és a vágószékeken is minden érintkezést az emberek közt akadályozand.De főeszköz a nyavalya további terjedésének gát lására marad a betegeknek elkülönítése az egészsége sektől, tehát az elzárás, ezen elzárás a körülményekhez képest egyes házakra, utczákra, helységnegyedekre, sőt nagyobb veszély esetében egész helységek, vagy egész vidékre alkalmazandó, ezen elzárás is katonai cordon által történik, mely vagy az egyes házak, utczák, váro részek vagy egész helység körül felállíttatik, azért oly helyeken, hol a nyavalya mutatkozni kezd, bizonyos egyének minden házat naponta megvizsgálnak, hol szük séges az elzárást megrendelik, ez nem csak addig tart, míg beteg van a házban, hanem míg a ház czélszerü füstölések által vagy más módon nincsen megtisztítva;
továbbá szükséges, hogy azok, kik a betegekkel valami közlekedésbe jöttek, vagy otthon vagy pedig arra külö nösen rendelt házakban, vagy sátrakban, melyek egy tiszta szellős helyen állíttatnak fel, a veszteglési időt kiállják, míben arra kell főleg ügyelni, hogy valamennyi veszteglés alatt lévő személy a helység minden egészsé ges vagy gyanutalan lakosától, minden egyes család pe dig a másiktól tökéletesen elkülönöztessék.
Nagyobb helységek különösen városok elzárásá nál a katonai cordon, ha lehet, oly távolságban állítandó fel, hogy a szigorubb elzárás alá vetett utczák és házak lakosainak lehetséges legyen a helységi cordonon belől kertjeikben, mulató lakjaiban vagy közelebb fekvő sző lőikben élni, de a cordonon átlépni még az el nem zárt városrész lakóinak se engedtessék meg, ha csak a város