A' Levegő tiszta és egésséges, az idő járássa válto zó, a' Tél hideg, de ritkán hosszabb 4. hónapnál, a' Nyár melege mérséklett, 's a' Szöllőt meg nem érlelheti, hanem a' gabona és gyümölts termesztés re , a' mi itt a' gazdagságnak egyik fő, ága , alkal matos.
6. §. Természet mivei :
I. Ásvánnyai: ezekre nézve az Austriai Biro dalom gazdagabb , mint más akármelly Eufopai Státus: u. na.
ia S 1 Re- 1 Vasat Kő
8Zo-S"*
Ezüstöt Ónat. | zet 1 nct»j *3 Márkot 1 1 ^ —
*--<s
M 1,1 s á tErdély Ország — 2500 5750 20Q0 600 ( (
nagy ré sze nem használ
tatik (1G0,000 ( Magyar Ország — 2000 89—92380 24000 401GO (
Salzburg — _^ — 30 300 — — 102,60 10000
Cseh Ország — — 8870 19000 — 200000 150000ft
Styria — — 800 — 1000 450000 300000
Galiczia — — —. — 2000 — 1000
( _ _
Bukovina — — 80.0 — — ( 40000 — —
Tyrolis — — — — —,- — 1200 — — 6000O
Kái hitiiia , Velen-Morva és Szilézia
tze 's Kárniolia — — — 3500O 620o 200000 20000
Austria —
— 40O0O 200000 A' Magyar
Litto-rale, lstria, Dal
— ■v — —i — 30000 80000
90000 Oszveséggel | 45301 110900 1 80000 | 50160 J 1130260 [
2260000-adnak esztendőnként. Továbbá vankénesője 1500, Tzinje 1800. Tzinkje 3500. Kobáldja 1600. Egér-köve 17. Piskoltza 2000. Büdösköve 5000. Vasgá-Jittza 10000. mázsa. Ezen ásványok hazájaik ; a) Aranyat adnak Erdélyben vagy az Europai .Brazi liában (az az, a' mellynek bányái leggazdagabbak) az Aranyos és Maros vizek közt elterjedő arany hegyek
ben Jévő 40. némellyek szerént 100. Bányák, mel-lyekben egyszer'smind ezüst is találtatik ; leggazdagab bak a' Szekerembi (Hunyad Várm.) , a' hol az értz két rész aranyból és egy rész ezüstből áll , a' Boitzai ,.
Körösbányai (Zaránd Várm.), Kajaneli, Tresztiai , Zala In ni , Abrud Bányai , Offen Bányai : — Ma gyar Országban a' Körmötz Bányai , Bótzai , Sel-metz Bányai , Nagy Bányai és Kapniki Bányák , yégre Salzburgban a' Gasteini Bánya. IlasonlóképT pen igen gazdagon megjutalmaztatják a' munkások iáradságát az Erdélyi és Bánáti arany mosások is , mellyekkel egynehány ezer Oláhok és Tzigányok foglalatoskodnak. Legtöbbet adnak az egész Biroda lom vizei között az Erdélyiek , mellyeknek fövé nyeikbol 8. néhaj 10. mázsa arany is mosatik ki f
~s vitetik Zalatnára béváltás végett. A' Horvát Or szágiakból u. m. a' Dunából , Drávából és Körös ből is béveszen az Országló Szék esztendőnként
1550 -T- 1860 aranyat. Cseh Ország is veszen bé valami kevés aranyat Berg - Reichensteinból 's Li-r baunból, és Schwarthalban 's Eulenél egynehány esztendők ólta ismét keresik az aranyat , melly utolsó annyival inkább ingerli a' keresőket, mivel hajdan tsak az egy Tobalkai egy esztendő alatt 100000. mark aranyat adott, hanem Ziska 1421.
az Eulei bányákat földel béhányatván , a' bányász ság megszűnt, 's a' leggazdagabb Bányák hol létek a' vallásbeli zendülés alkalmatosságával feledékeny ségbe ment. b) Ezüstöt: a? fellyebb emlitett Erdé lyi és Magyar Országi 's ezeken kivül még a' Besz-tertzei , Német Oraviczai , Moldava Bányai , Do-gnátskai és Szászkai Bányák; neve'zetesen Selmetz Bánya és -Körmötz- Bánya az Alsó Magyar Orszá gi Bányász kerületben 66380. Nagy Bánya, Szo-mólnok és a' Bánáti Bánya Kormány Szék a' Felső -Magyar Országiban 23000 — 26000. Márkot; Cseh
39 Országban a' Przibrami , Joachimsthali , St. Araa-lienzechei Telpnél , a' Hofzovitzi ; Styriában a' Feistritzi : Galicziában a' Kirlibabai Bányák. c) Onat legtöbbet adnak Kárinthiában a' Villachnál lévő Bleybergi (28— 29000) és a'Raibeli (8— 10000.
mázsát) Bányák; azután jonek az Alsó Magyar Or szági és Nagy Bányai kerületbeli Bányák; 's végre a' Cseh Országiak , u. m. a' Miesi , Gottesgabi és Platteni. d) A' Rézre nézve nem tsak az egész Austriai Birodalomban, hanem tsak nem egész Eu ropában is Nagy Brittánia után leggazdagabb Ma gyar Ország, az Alsó Magyar Országi Bánya kerü let 4200. a' Szomólnoki 25000. a' Nagy Bányai 5000. a' Bánáti 7000. 's a' Horvát Országi 960.
mázsát adnak esztendőnként ; legjövedelmesebbek a' Szomólnoki , Gölnitzi és Iglói réz Bányák. Megjegy zést érdemelnek a' Szomólnoki, Ur völgyi, Libet Bányai és Szászkai tzément, 's a' vasat rézre vál toztató vizek is, mellyek mintegy, 12 — 1500. má zsa rezet adnak esztendőnként. Erdélyben neveze tesek a' Dévai és Szent Domonkosi Bányák ; Styriá ban a' Feistritzi ; Kárinthiában a' Bleybergi és Groszfraganti. e) Vasat legtöbbet és a' Svécziai után legjobbat adnak a' Styriai, nevezetesen az Eisenerzi (ez már 1000. eszt ólta ásatik , 's még is leggazdagabb Europában) és Kárinthiai , — Cseh Országban a' Horzovitzi és Kollini, — Magyar Or szágban a' Gömör Várm. (a' Magyar Országi vas mivek fő hellye) lévő Szirki , Tsetneki , Dopsinai , és sok más számos vas Bányák , mellyekben vala mint a' Diós -Gyoriben is (Borsod Várm.) Hazánké ban a' legjobb vas készittetik ; egyébaránt több Vármegyékben is u. m. Liptóban (Malusina körül), Zólyomban, Tornában, Abaujban, Ungban (Felső Remetén), Biharban, Máramarosban (Kabolapojá-nán), Krassóban 's Aradban, számos vas Bányák
találtatnak. f ) Kénesot legtöbbet ád az Idriai Bá nya, (Illyriában) ; Magyar Országban Alsó-Szla-na, Alsó -Sajó és Rosnyó, Erdélyben Zalatna. g) Tzinket Dognátska és Szászka. h) Kobáldot Dopsi-na. i) Piskóltzpt Rosnyó. k) Egérkövet Dopsina és Aradnyika. 1) Tzinóbriumot Magyar Ország, Illy-ria. m) Büdöskövet Galicziában Svoszovicze; Ma gyar Orsz. Sopron és Vas Várm. 's Horvát Orsz. a' Radoboi Bánya , melly maga alkalmatos vólna az egész Birodalomnak elég büdöskövet adni. n) Festő Ertzet (Chromerz) , melly egész Europában Aus-*
trián kivül tsak Frantzia Országban találtatik , 's melly igen nevezetes kereskedésbeli portékáért mig János Fő Hertzeg fel nem találta , sok pénz ment ki a' Birodalomból , Styria, o) Kö szenet minden Tart, adhatna, de mivel fa még van, nem igen használ ják ; legtöbbet ásnak Cseh Orsz. a' hol 29. Kő szén Bánya van, Magyar Orsz. leggazdagabb a' Wan-dorfi (Sopron Várm.) , melly 1806. mintegy 500,000.
mázsát adott. p) Igen sok és külömbféle szinü 's keménységű márványt Styria , Salzburg , Kárinthia , Tyrolis , Verona , Magyar Országban Gömör , Vesz prém, Komárom, Szepes, Liptó , Bihar, Abauj Várm. q) Drága köveket , nevezetesen az egész vi lágon hires Opált Magyar Orsz, Sáros Várm. Tser-veniqza adja , valamint a' legszebb Amethisztet is Magyar Országban 's Erdélyben lehet találni $ a' legfényesebb Gránátok hazája Cseh Ország , a' szép zöld és veres Jaspisoké a' Lombardiai - Velentzei Királyság, a' derék hegyi Kristályoké Erdély. r) Kova kö igen sok van a' Lombárdiai - Velentze*.
Királys. név szerént a' Monte^Baldon , melly egész Olasz Országnak elég, sőt Napkeletnek is jut; Ma gyar Országban a' Kárpátokon Eperjestől Tokajig, legtöbb pedig és olly jó , melly a' Frantzia Orszá giakat is keménységére, sok tüzére 's tartósságára
41 nézve felyül mulja , Galicziában Podgorzénél éa Mariampolnál. s) Jó portzellán főldje Cseh Orsz.
több hellyeken , nevezetesen a' Bunzlaui , Kaurzi-mi , Klattaui kerületekben , Magyar Orsz, Prinzdor-fon Nagy Hont Várm. t) Gálitz reze ( Berggrün ) Besztertzén Magyar Orsz. és Veronánál Lombárdiá -ban. Ezeken kivül vannak más mindenféle tseké-lyebb betsü nemtelen ásványai is. u) Sója «) ten geri sója van a' Velentzei Királyságban St. Maurá-ban és ChioggiáMaurá-ban , Istriában, Piranoban , — Dal-mátziában Arbeben, főképpen pedig Pagoban , mind öszve 183,700. mázsa. — /?) Forrási sója Só-váron Sáros Varm. (80 — 120,000. m.); Erdélyben 120 Só forrás van, de a' mellyek, kö Só elég lé vén , a' só főzésre éppen nem használtatnak ; Gali cziában a' Stanislavovi , Stryi , Szambori és Szano-ki kerületekben 23. némellyek szerént éppen 36.
Só főzés van ; Bukovinában Pletsában és Kaczyká-ban j Austriában a' Császári Só Kamara birtokában (Salz Kammer Gut), a' hol a' Hallstadti 1 — Eben-seei 2 -és Ischli 2 -Só főzések 800000. m. főznek eszt. Styriában az Ausseei és Kanischi , mellyek eszt. 160—200000. mázsát főznek, y) Kö Sója. -Ki merithetetlen Kútfejei ennek Galicziában Wielicz-ka és Bochnia , mellyek közt az elso egy a' leg
nagyobbak közzül Europában ; naponként 1000.
embert foglalatoskodtat 's eszt. 800000 — 1. mil.
mázsát ád, mellyből 300000. magában Galicziában kél el, a' többi pedig Sziléziába, Morvába és Cseh Országba , a' Magyar Országi Galicziával határos Vármegyékbe, Krakauba, és Warschauba vitetik:
a' Wieliczkai Só régi időktől fogva (1253 ólta) esmeretes és a' legrégibb privilégiumokban ezen a*
neven emlittetik „magnum Sal" A' Bochniai akna hasonlóképpen bövölködik Sóval , 400. Sóvágói esztendőnként 150 — 300000. mázsát vágnak ki.
Hasonló kifogyhatatlan gazdagságúalt Máramaros Vármegyében a' Rhonaszéki , Szlatinai, Sugataghi és Kerekhegyi Só aknák: 1825. a' Máramarosi Só aknák adtak :
Kősót. portót.
Rhonaszek - - - 33358. m. 75. font. 29561. m. 53. f.
Sugatagh - - - - 90280. — 50. — 14905. — Sándorfalva - - - 14308. — 25. — — — — Királyvölgy
(Königs-thal) - - - - 19205. — 75. — 725G. — •
Szlatina - - - - 76798. — — — 53422. — mind öszve - 233951. 25. — — 105144. — 58. —
Erdélyben, a' hol a' Só massza Fichtel szerent a' Galicziai, Magyar Országi, Moldovai és Oláh Or szági Só aknákkal öszve köttetésben van , a' Tor-dai , Kolosi , Désaknai , Parajdi , Maros - Újvári 's a' t. olly gazdagok Sóval, hogy ha a' szük ség kivánná egész Europát is elgyoznék több 1000.
esztendőkig Sóval tartani ,'s eszt. 1. mil. 2 — 400000.
mázsa Sót adnak. Magyar Országnak 182 j 339065.
mázs. 1 3. fontot adott , mellyért V Magyar Orszá gi pénz tár 1117771. for. 21i kr. fizetett Erdély nek. Az Austriai Birodalom esztendei Só jöve delmét egyre másra lehet 5,000^000. mázsára ten ni, x) Salétroma legtöbb van Magyar Országban, nevezetesen a' Fertő tava , 's Székes Fejérvár kö rül, és Szabolts, Bihar 's Szathmár Varm. a' hol nem tsak az egész Birodalom Szükségére elég Salé trom találtatik , hanem még a* külföldnek is több jut 3000. mázsánál, y) Gálitz köve, keserű sója Cseh Orsz. 10120. Styriában 1807-ben 448. Salzburg ban 53- mázs. z) Tsuda sója Fejér Várm. 's Buda körül, j) Timsója Magyar Orsz. Beregh , Zemplén , Sopron 's más Várm. eszt. 2300. — Cseh Orsz.
3000. — Morvában 4000. — Alsó Austriában 1200.
— Kárinthiában 500. — Erdélyben, Styriában 's Sziléziában 500. mázs. v) Szék sója legtöbb 's
leg-45 jobb Bihar Varm. (10000 m.) w) Ásványos és Sa vanyú vizeire nézve is legáldottabb Státus Europá ban az Austriai Birodalom; nevezetesebbek: a' Karlsbadi, Töpliczi, Égeri (ez 1793. ólta Franzens-brunnen nevet visel) , Marienbadi , Giesshübli , Liebwerdai , Bilini , Sedlitzi és Saidschützi Cseh Országban ; — a' Sternbergi , Luchatschowitzi ; és Napagedli Morvában ; — a' Karlsbrunn nem mesz-sze Freudent haltól Austriai Sziléziában ; — a' Ba-deni Austriában ;. a' Rohitsi Styriában (melly esztendőnként 400/000 , korsó Savanyú vizet küld el a' külföldre) , a' Gasteini Salzburgban ; — a' Rabbii Tyrolisban; a' Pöstyéni , Trentsini, Lei-bitzi, Lutskai, Glashütteni , Nagy Váradi, Budai, Mehádiai , Bártfai , Füredi , Lublói , Szalatnyai , Vichnyei , Banki és Schlagendorfi Magyar Ország ban ; -— a' Borszéki , Rudnai , és Kovásznai Er délyben ; — a' Kyrniczai és Skloi Galicziában ; —
az Abanoi a' Velentzei Kormányszékben. Tzément vizei vannak Magyar Orsz. Ur völgyén 's Szomól-nokon , Libet Bányán és Szászkán.
2. A' Plánták Országából. Lichtenstern Báró az egész Birodalmat 109,230,000. 's a' mivelt fől det 94,615,091. hóldakra teszi (1. hold 1600 □ ölet tévén), mellyeknek ££ Szántófőld; ~\ Szőlő hegy f komló, — gyümölts , — 's más kertek ; -*- fő-zelékes Kertek , rétek, és legelök; -5- erdő.. Az egésznek T9^4- a' mivelésre alkalmatos , mellybol
?J| valósággal miveltetik , és ~*~ miveletlenül hever. A' Birodalom részeit egyenként véve pedig a' mivelt főld :
a) Austriában az Ennsen alól --- 2,869,620. hóid"
Austriában az Ennson fclyül Salzburgjai együtt 2, 968, .546. —
b) Styriában ---___ 3,206,506. —
c) lilyriában , a' Laibachi prov. - - - - 2,864,325. — . lilyriában a' Triesti provinc. --- 2,325,000. —
d) Tyrolisban --- 2,586,000. —
e) Cseh Országban --.-___--. 7,769,503. hóid.
t) Morvában és Sziléziában ______ 4,221,909. — , g) Galicziában 's Bukovinában --- 10,960,000. —
mások szerént --- 11,850,472. — h) MagyarOrszágban , Horvát 's Tót Orszá
gokkal együtt, kivévén a' Katonai vidé
keket ---____.- 31,815,124. —
1) Erdélyben --- 7,128,361. —
kJ A' Katonai határ széleken
I. Az Erdélyi Generálátusban --- 176,033, — II. A' Magyar- Bánáti Generalat - - - - 1,118,902. — HL A' Péterváradi (Tót Oisz ) Gen. - - -' 1,382,531 — IV. a)- Horvát Országban a' Varasdi-Karlstu'.lti
General. --- 1,752,479. '•—
b) A' Bánáli Gener. --- 414,299. — 1) a' Lombardiai _ Velentzci Kir.
a) a' Mailandi provinc. --- 3,540,500. — b) a' Velentzei prov. -_----_ 5,681,460 —
m) Dalmát/iában _,-.---,-_- 1,670,187. —
mind öszve ----_-,- 94,615,091.