p. o. Magyar Országban , a' legnagyobb puszták árendássai és marhával kereskedők.
3. $. A' nép Osztállyai:
A. A' nemesség. Ez a) a.' Német örökös Stá tusokban (kivévén Tyrolist) és Galicziában két fé le, u. m. fő és alsó nemesség; amahoz tartoznak a Herlzegek, Grófok és Bárok, kik az első világi rendet formálják és a' Provincziákban lévő 's Ud vari hivatalokhoz másokat kirekesztő jussokkal bír nak : az alsóbbhoz pedig a' Ritterek, vagy közép klassisbeli és a' legalsóbb rangú nemesek , kik köz iül az elsőbbek többnyire mind azon jussokkal bir nak , mellyekkel a* fő nemesek , de minthogy fek vő jószágaik nintsenek , 's a' mi kevés van is , né-mellyeket 's a' hitre bizott jószágokat (fidei comis-sum) kivévén, örökös Jószág (allodiale Bonum), tsekély hatalmok van és hogy ezen elsőségi jussok kal élhessenek, valamelly provinczia rendjei közzé bé kell vétetve lenniek. A' többi nemesek (Edle von, Herren von) igen tsekély tekintettel *s fon tossággal birnak. —r A' Nemesség fővebb jussai ezek : tulajdon törvény széke van , melly által meg itéltetik , az öszve Írástól (Conscriptio) szabad , a*
gyűlésekben szava '& hellye van; fekvő jószágokat, Uradalmokat birhat, fő tulajdonosi és főldes Uri jussa van a; maga kerületjebeli jobbágyokhoz *s ezeknek vagyonjaikhoz. Ellenben a' Státus terhei nek viselésére éppen olly kötelesek a* nemesek, mint akármelly legutolsó tagja a' Státusnak.
b) Magyar Országon a* nemesség *) tsak egyet len egy; és felsőre 's alsóra nem osztatik,
követke-6*
*) A' Magyar Országi Nemesség megszerzésének niódjai c' követ kezendok. : a) Királyi adomány által , ha t. i. a' törvényesen megkoronázott. Király az érdemes hazafiukat S síeuiljlyes ne
zésképpen az ebben lévő külömbféle gráditsok Isak rangot adnak , 's nem pedig elsőségi jussokat, mel-lyek minden nemesekre nézve egyenlők , tsak hogy a.' Mágnások , u. m. a' fő Ispányok , Grófok 's Bá rók személlyesen , a* többi Nemesek pedig követeik ' által , kiknek száma mindenik Vármegyében kettő
\s magoktól a' rendektől választatnak, jelenhetnek meg az Ország gyűlésen. A' Magyar Nemesnek 3.
sarkalatos Szabadságai vannak: a) ha tsak törvé nyesen meg nints idézve , és vétkéről meg nem gyozettetik, el nem Fogattathatik , kivévén a' Haza árúlást, a' Felség bántás vétkét, az uton ál ló haramiáskodást , a' gyujtogatást, 's a' házasság rontást , de tsak úgy (kivévén a' két elsőbb esete ket), ha rajta érettetvén a' tetten, megszűnés nél kül kergettetik ; b) tsak a' törvényesen megkoro názott Király alatt van; c) az adótól szabad, vala mint a' vámoktól, dézmától, 's katona tartástól is, ezeken kivül a' Vármegye hivatalára tsak a' nemes ember léphet : köteles ellenben, ha a' szükség kiván ja/ katonáskodni, vagy az úgy nevezett nemesi felkelésre ( Insurectio ). Altaljában véve hasonló erányban állanak a' nemeseknek külömbféle osz-tállyaik, u. m. a' Grófok, Bárok, jószágos, és tsak
mesi szabadságok mellett fekvő jószággal is megajándékozza;
b) a' Tzimeres vagy Armalis levél által , melly nevét onnan vette, hogy abban a' Király, ha kérettetik, a' nemességen kivül tzímert is szokott adni egyszer' smind , melly többnyi re fegyverből áll ; c) a' Méghazafiúsitás , vagy Indigenatus által , midőn az érdemekkel ékeskedő külföldiek 2000. arany nak az Ország pénztárában való lefizetése mellett az ö Fel sége és az Ország Rendjei köz megegyezésével , az Ország gyű lésén a' törvény könyvbe beiktattatván , Magyar hazafiakká és nemesekké tétetnek. Ezen Nemeseken kivül vagynak még Ha zánkban Egyházi Nemesek is , az az , a' kiket a' Fő Papok nemesitettek 's ajándékoztak meg valamelly fekvő jószággal ; most már illyen Nemesek nintsenek , az Esztergomi Érsek , a' Gyori Püspök és Káptalan , a' Zágrábi Püspök és Káptalan 's .a' Szent Benedek Szerzetessel Szent Martoni Apáturáiiak
Ne-x>e»*cin kivül.
leveles nemesek Erdélyben is, mint Magyar Or*
szágban.
c) Az Olasz Országi Státusokban, u. m. a'
Lom-• bárdiai - Velentzei Királyságban is van ugyan ne messég, Hertzeg, Márkgróf, Gróf, és nemes titu lussal , a' nélkül mindazáltal , bogy a* Státus pol gárai többi Klasszissainál több elsőségi jussokkal birnának. A' Nemesek száma ( Stein szerént ) az egész Birodalomban (1817) mind a' két nemen 475,000. vólt, Magyar Országban 340,000. Er délyben 36000. Galicziában 60000. az Ennsen alól lévő Tartományban 10000. 's tsak magában Lom bárdiában (1815) 3859. a' férjfiúi nemen. Cseb Országban (1813) 2264. nemes férjfi és 2569.
asszony számláltatott, és igy 304. közt vqlt 1. ne mes, Morvában 1008. férjfi és 1124, asszony, te hát 800. közt 1. Kárinthiában és Styriában 1746,
férjfi és 1810 asszony, tehát 273. közt 1. Austriá-ban az Ennsen felyül 457. férjfi és 473. asszony, az az 935. közt 1. az Ennsen alól 5306. férjfi, és 5621. asszony, tehát 197. közt 1. Galicziában mind öszve 50005. u. m. 24967. férjfi és 25958 assz, és igy 65. közt 1. — Leggazdagabb familiák a' Stá tusban Eszterházy, 2, mii. Lichtenstein 1,500,000.
Grassalkovits 900,000. f. jövedelemmel, továbbá Schwarzenberg , Battyány, Koháry , Auersberg, Lobkovitz, Bethlen, Clam Gallás, Clam Martinitz, Waldstein, Teleky, Festetits, Cziráky, Zichy Hunyady, Orczy.
B. A' Papi rend, melly főre, a' hova az Ersekek, Püspökök , Abbások vagy Apáturok , Prépostok , 's a' Káptalanbeli Papok, és alsóra osztatik, mellybe a' most elő számláltaknál tsekélyebb rangú Papok ,
«. m. a' Fő és Al-Esperestek, Plébánusok, 's Szer zetesek tartoznak , kiknek azon kivül , hogy tulaj don törvény Székek elött itéltetnek meg , semmi
elsőségi jussaik sintsenek. A' Fő Papság ellenben egy különös és tulajdon rendet formál az Ország gyűléseken , 's a' Nemességnek minden jussaival él.
C. A' Polgárok valamint a' Városok jussai is igen külömbözők. Ezek vagy közbe vetetlenek, az az Szabad Királyi Varosok, mellyek egyenesen az Uralkodó alatt vannak , és ennek felsőségét esme rik meg, — vagy közbe vetettek, az az uradalmi városok , mellyek a' nemesség uradalmaihoz tartoz nak, 's a' közönséges és polgári terheken kivül az Uraságnak is bizonyos Szolgálatokat kötelesek teng ni. A' Cseh Országi Városok Királyi, municipalis vagy védlett, — mellyek az ő főldes Uraiknak adóznak , 's robotolnak , ***- és Uradalmi Városokra osztatnak. Tsak a' Prágai , Pilseni , Budweisi , Kut-lenbergi, Szaatzi, Kommotaui, és Kaadeni törsö-kös és ház birtokos Polgároknak van azon jussok , hogy az Ország leveles tárjába béirandó Uradalmi jószágokat vehetnek. Hasonló alkottatássok van a' Morvai Városoknak is, Magyar Országon vannak;
1) Királyi Városok , | mellyek résszerént a' Tárnok jnester , részszerént a' Personalis alatt állanak , a' kikhez viszik fellyebb pereiket és Bánya Városok, mellyek a' Bánya jövedelemre nézve a* Bétsi Ka marától függenek. Mind a' ketten szép szabadsár-gokkal bjrnak , a' bennek lévő Polgárok a' neme-r sek és parasztok közt közép helyet foglalnak el , tulajdon Statutumaik szerént és Tanátsoktól igaz gattatnak, mejlyet ők magok választanak, örök jussal fekvő jószágokat vehetnek a' Város határá ban , az Ország gyüléssére mindenik 1 — 2. kö veteket küldhet,'* Jus Gladiival birnak , az az a' Városok a' nagy bűnösökre halálos itéletet hozhat nak; ellenben a' Törvény szék elött kiki egyedül a' nemes emberrel nem perelhet, ezzel a' jussal tsak maga az egész Városi közönség bir. Jvöielességeiit
71-pediga' Királyi adó (Census Regius), Dézma, diae-tai taxa , Segéd pénz (subsidium), 's a' Város pénz tárába való fizetés, a' Katona adás és tartás, melly utolsó alól mindazáltal a' Bánya Városok ki vannak véve. — 2) Szabad Mező Városok, mellyek köz zé számláltatnak a) A' XVI. Szepesi Városok ; tsak a' Királynak fizetnek , Főldes Urat nem esmernek , tulajdon Grófjok és Kamarai Administratorjok igaz gatássa alatt vannak. Függenek a' Helytartó Tanáts-tól. h) a.' Jász *) és Kun **) kerületbeli Városok , mellyeknek hasonlóképpen tulajdon Törvény szé kek van , adóznak 's a' Nádor -Ispántól függenek c) A' Hajdu Városok ***) hasonlóképpen adót fizet
nek, Katonát adnak, 's e' mellett szükség idején fegyvert is fognak , mint a' Kunok és Jászok ; a' Hely tartó Tanáts alatt vannak. d) A' Báts Várm. lévő 7isza melly éki 16. Városok. e) Nagy Kikinda a' ha sonló kerülethez tartozó 9. Helységekkel , mellye net a' Kamara igazgat. f) Több Püspöki, Bánya és
Privilégiált Városok , nevezetesen a' Máramaros Várm. lévő 5. Priv. és Coronalis Városok u. m, Szigeth , Visk, Tétső, Huszt, és Hosszú Mezo.
Erdélyben a' Polgári rendet a' Királyi Városok la kosi és a' Szászok 's a' Taxás helységek. Lombár diában a' Városok Királyi és közönséges Városokra
*) A' Jászok azon Kunoknak a' maradékaik , kiket 1086. Szent László Király elfogott és a' Keresztény Vallás bevételére kén-szeritett. Neveket az Ijtól , mellynek lövéssében igen jártasok vóltak , 's a' honnan íjászoknak , utóbb Jászoknak nevezget-:
tek , vették.
*"*) A' Kunokat II. István fogadta bé Magyar Országba 1124, a' Tisza és Duna között adván nekiek lakó helyet , melly ma Kis Kunságnak neveztetik : a' Nagy Kunságnak pedig IV. Béla adott léteit , bébotsátván a' Kuthen vezérléssé alatt lévo 40000. Kunokat az Országba , 's hasonlóképpen a' Tisza é»
a' Duna közt telepitvén meg azokat.
?**) A' Hajduk vagy hajdan más néven Labantzok a' köz tsendes-ség fenntartássára tett szolgalatjaikért már I. Mátyás Király-r fól (1457 — 1490) szép Szabadságokkal ajándékoztattak meg , roellyeket utóbb az 1600. táján élt Botskai is inegerositetf.
osztatnak, amazok 19. vannak , 's-tsak ezek birnak azon jussal, hogy a' gyűlésekbe (Congregatio) kö veteket küldhetnek , egyébaránt a' többiekkel egyen lő Szabadságaik vannak.
D. A' Parasztok száma Stein szerént 4,005,000.
familia, vagy tsak nem 20,020,000- lélek. Erdély ben a' Szász főldmivelő, a' ki ott a' Polgárok köz zé számláltatik és az Ország rendjeinek egy részét teszi , valamint a' Német és Galicziai örökös Státu sokban lévők is, tehetosek 's II. József Császártól 1781.
' az örökös Jobbágyság alól felszabadittatván, személyes szabadsággal birnak. A' Parasztok külömbfélék : van nak 1) ollyanok , a' kik a' magok jószágaiknak szabad Birtokossai ; 's Főldes Uraiknak meghatározott adót fizetnek pénzben , gabonában és robotolnak ; - 2) ollyan Parasztok, a' kik jószágokat meg nem vált ják avagy veszik, és a' tulajdonosnak szorossaa meghatározott Szolgálatokat tesznek ; 3) Falubeli munkások, kik esztendőnként 13. napot robotolnak és 4) a' kik Főldes Urok fekvő jószágát mivelik, a' mind a' két fél közt szabadon megállapitott egyesség szerént. *) Tyrolisban a' Parasztok is a' rendek közzé számláltatnak. Magyar Országban el lenben a' Parasztnak némelly személlyes jussai ugyan vannak , de Státus Polgári jussa nints , a' köz adó kon 's teher viseléseken kivül tartozik, Főldes Urá nak az urbarialis köteleztetéseknél fogva eszt. mar ha nélkül 104. avagy marhával 52. napot dolgoz ni ; minden terméssének, báránnyának és méh kas sainak kilentzed részét az Uraságnak adni , ha pe dig kilentz nints, minden darabért 3 — 6 kr. fizet;
a' Papságnak dézmát ád. A' Mária Theréziától 1767.
béhozott és II. Leopold alatt 1791. 1792. az Or
*) Cscli Országban p. o. a' robotot a' kinrk tetszik , p6izc«
megválthatja,