Tyrolisban, Slyriában, Kárinthiában , Austriában, Morvában, Cseh Országban , a' hol már 1786.
több vólt 7,649/000. gyümölts fánál , Magyar Or szágban legszebb 's legtöbb Sopronnál , Rusztnál , Kőszegnél, és Posonynál, melly tájékokon a.' gyü mölts termesztésre a' lakosokat a' Béts felé való hasznos kereskedés ösztönözi : átaljában véve a' Magyar paraszt keveset gondol a' mezei gazdálko dás ezen ágával 7s egészen V természetre hagyja azt, és innen van az, hogy a' gyümöltsös kertek ben olly sürüen hagyják a' fákat nőni , hogy egyik a' másik miatt kiterjedéssében és a' nap éltető me legével való élésben meggátoltatik , következéskép pen a' gyümöltse is kevés 's az is vad, mellyhez járul még a* fáknak nem tisztogatása is , a' mint ezt többnyire a' Tisza háti 's Szamos tájéki Lankák ban (nevek a3 gyümöltsösöknek Szathmár Várm.) lehet látni. Legjobban virágzik Hazánkban a' Szil va termesztés, tsak Szerem Várm. 7000. hóldat foglalnak el a' Szilva fák, mellyek esztendőnként 40/000. akó Szilva pálinkát adnak. Tseresznyéssei is igen hellyesek vannak hazánknak Slerusiban , Lantsárban és Kotsinban Nyitra Várm. mellyeknek szép nagy Tseresznyéit mindazáltal a'Heltaui és Bras sói (Erdélyben) felyül mulják. Gyümölts mustot leg többet tsinálnak Austriában az Emisen felyül, a' hol ollyan parasztok is vannak, a' kik esztendőn ként 3 — 4000. akónyit is készitnek ; nem külöm-ben a' gyümöltsel gazdag Lavant völgyi (Kárinthiá-ban) parasztok tsak középszerű Esztendoben is ki-állitnak 3 — 500. akónyit és ezen völgy gyümölts mustjait lehet esztendőnként 100/000. akóra tenni.
Ellenben az aszalt gyümöltsre nézve Soproné a' Ditsöség , mellynek jó móddal aszalt 's bépakolt gyümöltse: igen messze elvitetnek. Dióval és az
asztalos munkákra igen hasznos Diófákkal legjob ban bövölködik Magyar Ország; Dió Olajja mind azáltal nints, ennek hazájai a' Velentzei Tartomá nyok; 1817. Polesine 12254. Verona 20456. Vi-cenza 59659. fontot tsináltak : Gesztenyével Tyro-lis, Hazánkban Nagy Bánya, főképpen pedig So pron és Somogy Várm. a' hol egész Erdők találtat nak gesztenye fákból. 1802. 2267. mázsa gesztenye vitetett ,ki az Országból. Gyümölls termesztésre és nemesitésre valo Oskolák is vannak az Austriai Bi rodalomban , u. m. a' Bétsi Kir. gyümöltsös kert u Magyar uttzában, mellyből a' gyümölts tökélle-tesités keclvellői oltó ágat ingyen kapnak , — a' llosenihiili hasonlóképpen Bétsben, — 's a' Schön-brunni fa Oskolák , — Cseh Országban Podiebrád-ban a' Rösleré és az Eszterházy Hertzegé Kis-Már-tonban. — Eperfái legtöbben vannak Dalmátziá-nak, mellyek 1819. 2000. Barill (akó) Pálinkát adtak , 's a* hol valami kevés tzukrot is készitettek belőlle : olaj fái a' Lombárdiai - Velentzei Király ságnak, Dalmátziának , a' hol esztendőnként 21739.
akó olaj készül , Bagusának , Cattaronak , Istriának, a' honnan az elött 20000. hordóval vittek ki Velen-tzébe esztendőnként, melly sok, de nem a' legjobb Olaj tsinálásnak okát nem az Olaj fában, hanem a' vele való nem hellyes bánásban kell keresni : tzitromja igen sok a' Lombárdiai-Velentzei Kir. dé li Tyrolisnak , Illyriának , és Dalmátziának , tsak Riva Tyrolisban 30,000. et küld eszt. a' külfőldre.
A' legelső próbát a' tzitrom termesztéssel Tyrolis ban egy Botzeni, Osvald nevű paraszt tette 1730 — 40.
közt 's most minden fa megterem a' jó esztendők ben 1000—1200. darabot: Figéje Velentzében és Dalmátziában. — Fája : a' Birodalomnak i részét erdők boritják , a' harasztos levelű fák ugy vannak a' fenyő levelüekhez , mint 7 ; 5. és az esztendei
49 jövedelem 32 — 55 f mil. Bétsi öl, mellyeket a' 12.
mf. hosszú és 2— 6 mf. széles Bakony, a' Cseh Or szági, Wienerwaldi , a* Morvai 895422. hóldnyi és 153 □ ölnyi, Galicziában a' Jastrzebeski és Cho-zimiri , 's az Erdélyi , Horvát Országi , -a- Illyriá-' ban a' Körtvélyesi (Birnbaumer), Karaljenei , Mon-lonai, 's St. Lorenzoi Erdők adnak: Tyrolis 1817.
157,000. szál és 800,000. öl tűzi és szénnek Való, 's Cseh Ország 2,164,714. öl tüzi fát állitottak ki:
az egész Birodalomban tsak a' Magyar Országi a*
Duna, Tisza és Maros vizek közt fekvő 1000. □ mf. térségek, mellyeknek lakosi inkább kinlódnak Eleik példája szerént szalmával 's száraz marha ga-^
riéjjal , hogy sem a' fa plántálásról .még tsak ál modnának is, —- Alsó Austria, Dalinátzia, és Lom bárdia szűkölködnek fa nélkül. A' Magyar , Hor vát 's Tót Országi Erdők 11,101,208. az Erdélyiek 4,482,000, •— a' Galicziaiak 3,283,208. . — a' Cseh Országiak 2,310,026. az Ausfriaiak 1,583,999. — a' Styriaiak 1,507,214. a' Morvaiak 895,422. hól^
dakat boritanak el.
N intsenek egy egy Státusban az Erdők ólly el hagyatott állapotban, mint Magyar Országban > pe dig jó volna meggondolni, hogy a' természet ezen beeses ajándékát megnem betsülő lakosok pazérlás-4 sail a' maradék fogja meg sinleni : mivel > hogy már is igen megapadtak hazánkban az Erdok, elég bizonysága a' tűzi fa árrának mindég fellyebb me netele , holott az élelembeli dolgoké naponként alább száll ; Budán p. o. a' valamire Való fának öla 15—20. for. ugy hogy a' haza vitellel 's felvágatás-sal együtt egy öl fa 19—24. f-ra jö. Nevezetes és követésre méltó a* Liechtenstein Hertzeg Eisgrubi és Feldsbergi fa plántálássa, melly egész Europá ban legnagyobb; 1804. több volt benne 2. mik Amérikai fáknál és tserjénél (planta fructicosa). **•
4
Továbbá az épületre való, tűzi és asztalos mun kákra szükséges fán kivül van még sok hamu 'sirja is (Bukovinában magában 90. hamu'sir főzések és ezekben 100. főző üstök számláltatnak, mellyek 1795
— 1800. 1,310,714. öl fát emésztettek el ; Magyar Ország is ád 30,000. mázsa hamu'sirt), dohotja, Szurokja , Szene, 's gubittsa Magyar 's Tót Orszá gokban , (melly egész Europában legtöbbre betsül-tetik , a' honnan esztendőnként mintegy 200,000.
Posonyi méro vitetik ki az Országból) , Styriában , Isiriában , és Morvában ; Krumputz Olajja Magyar Országban ; nyirfa kátrán ja , a' mi a' Juft bőr ké szitésre egy fő dolog , Galicziában. — Megjegy zést érdemel a' hazánkbeli Erdőknek még azon hasznok is , hogy sok ezer meg ezer sertések hiz nak bennck , nevezetesen a' Bakonyi , Cserháti , Somogyi , Gömöri , Borsodi , Ungvári Erdőkben , és a' Szathmár Vármegyei Gombásokban. Bora: az egész Monárchia esztendei bor jövedelme 33 — 35.
mil. ukóra tétetik. Valamint a3 legtöbb, úgy a' legne mesebb Borok Magyar Országon teremnek, mel ly eknek, valamint minden. Boroknak, egész világon Királlyok a' Tokaji. Terem a' Tisza és Bodrog körül lévő 5 Q mföldnyi hegyein Tokajnak, Tartzalnak , Liszkának , Kereszturnak , Mádnak , Uj helynek , Toltsvának , Sáros Pataknak , Bényének , Zombor-nak 's TályáZombor-nak , az úgy nevezett Hegy allyán Zem-plin Vármegyében. A* Tokaji Bornak 4. nemei vannak : u. m. az Esszentzia , vagy a' tsupa asszú Szőlőből magától letsepegő must , mellynek a* töb bi zöld gerezdektől való külön választatássa 1655 hozódott hé, és a' mellyen fundálódik egyedül a' Tokaji bornak jósága és külömbfélesége ; azután jő az asszú Szőllö bor (Ausbruch) vagy a' tulajdon képpen való Tokaji bor, melly az asszú Szolőnek közönséges borral való öszve elegyittetésséből 5zár
61 mazli; azután a' Máslás, 's végre a' közönségei
tor. A' Hegy allyán 80,000. kapa Szőlő van , 's az esztendei termés 150 — 200,000. akóra téte tik , mellyek közziil a' Toltsvai 's Bényei még a' ten*
íjeren se szenvednek változást. Legméltóbb vetélke dő társa a' Tokaji bornak a' felette tüzelő, éde^
ses, jó illatú 's feketés veres Menesi bor (Araa Várm.) kiváltképpen a* Gladovai , Ménesi , Gyoroki és Paulisi hegyek terméssei. A' többi nemesebb ne meik a' Magyar Országi boroknak i a' különösen derék Soproni és Sz. Györgyi , a' fűszerszámos Egri, a' tüzes Szexárdi , a' Champagneihez hasonló Szirá-ki (Hont Várm), az Ország szerte hires Somlyói, az erős Jluszti, a' Burgundiaival kellemetes izére nézve egyenlő > de Szeszének erősségével azt felyül muló Siklósi , az erősitő Budai , a' Neszmély i , Sze-rednyei , Villáni , Badatsonyi , Versetzi , Lugosi 's a' t. ezeken kivül a' pálinkához hasonló erejű Horvát Országi, Szeremi, és Erdélyi Borok. A1 Magyar Országi bor termés 18 — 24,400,000. akóra tétetik, mellyből 1,300,000. forintárrá a' külfőldre vitetik , 's hellyette 500,000. f. érő hozattatik bé Austriából; az Erdélyi pedig 3,640,000. akóra be csültetik. — Legtöbb pénzt hoznak bé hazánkba a' külföldről a' Tokaji , Budai (eszt. teremnek a' Budai hegyek 100—150,000. akót), Egri, Soproni és Ruszti borok. A' Budait leginkább Német Országba, a' Sopro nit 's Busztlt Sziléziába, és a' Tokajit mindenfelé, fő képpen pedig Lengyel Országba viszik. — Az Austriai
— Német Tartományokban, nevezetesen a) az Ennsen alól lévő Austriában jelesebb borok : a' Nussber-gi, Weidlingi, Grinzingi, Pfaffstetti, Gumpolds-kircheni, Brunni, Berchtholdsdorfi , Mödlingi, és Bisambergi, mellyek a' jó Esztendőkben 1,800,000.
akó bort adnak; a' bor tartós 's ha sokkáig tarta-tik, hasonló izű a' Khénusihoz. Béts 6. Esztendot
egyre másra vévén esztendőnként 531/478. akó Austriai, Magyar Országi és más külföldi bort fo gyaszt el. b) Styriában : az erős és kellemetes Lut-tenbergi , mellyből asszú Szőlő bort is készitenek , azután a' Gonoviezi , Radkersburgi , Kirchbachi , Jerusálemi, Marburgi, és Pettaui eszt. 80/000.
akónyi borok , mellyek tulajdonságaikra nézve ha sonlók az Austriai borokhoz. e) Kárinthiában : a' Tschernicali , Wippachi , és Ratschachi. d) Istriá-ban : a' derék Ribola bor Pirano tájékán , és a' Rovigno körül termo muskotály borok. e) Tyrolis-ban a' Botzeni, Merani, és Trienti (1807. tett itt a' bor termés 406710. Yhret, 1. Yhre 98. Magyar Országi ittze) borok , mellyeket már első Észten-*
dőben lehet inni , a* honnan nem is állandók. f ) Morvában: a' Rohatschi. Bisenzi, Poleschowitzi , Domanini , Archlebaui , Polaui , Poppiczi , Zucker-handli 's a' t. többnyire kedves izü 's erős borok , és jobbak az Austriaiaknál. Morva termeszt eszt.
400/000. akót. g) Cseh Országban: a' Burgundiai hoz hasonló Melniki, a' Rhénusival vetélkedő Czernoseki és a' kevés akóból álló, de a' Champa-gnéivel való hasonlatossága miatt hires Podskalskyi : esztendőnként terem Cseh Ország 26118. akó bort. — Továbbá : Dalmátzia termeszt esztendőnként 507769.
lllyriában Refosco, Piccolit, Proseccb, Cernical, íibidin, Rebulla, Berschetz 's a' t. 800/000. akó bort , de a' melly valamint az Olasz Országi Tar tományokban termő is, nem sokáig áll el. — Mind ezen sokféle Borok közt a' ditsőség a' Magyar Or szágiaké. Lenje terem Galicziának Jaslói , Rzeszo-wi, Przemysli, és Tarnowi kerületjeiben ; Magyar Országban: Trentsin, Árva,Liptó, Thurócz, Go-mör, Szepes, Sáros, Vas, és Máramáros Várme gyékben, melly utolsóban a'. Viski, a' többiek közt pedig a* Szepességi , és Árvai len a' legjobb : Er*