mindenütt és nem egy formán van hévéve. E' sze rént a' Paraszt nints többé a' főldhez ragasztva , azon jószágot, mellyen született elhagyhatja. Szer zeménnye tsak a' magáé, mellynek, ha nintsenek gyermekei f részét a' kinek akarja , annak testál hatja, \ pedig, vagy ha testamentomot nem tsi-nált, az egész vagyon a' Főldes Uré. — Lombár diában és Dalmátziában a' főldmivelő tökélletesen szabad 's Ura a' maga főldjének , mellytől mindaz által a' Státusnak 's a' Főldes Urának adózik. Mor vában (1807) 74969. Cseh Orsz. 115,144. Styriá-ban 60054. Alsó Austriában (1806) 65547 Pa raszt vóít. 1817. 14. asszony jött 13T£|7 férjfira:
élet idejére nézve az egész népességnek mintegy j része 1 — 17;] — y-Vésze 18 — 24; valamivel több T'5 részénél 25 — 34. nem egészen T része 35 — 46.
esztendok közt vólt.
4. §. Manufakturái 's Fabrikái : Minden szükséges, sőt némelly fény üzésre (Luxus) tar tozó mesterség mivek is készittetnek az ezen te kintetben is halhatatlan II. Jóseftől fogva. Ez a' nagy Fejedelem alkotott legeloször Manufakturá kat és adott a' kereskedésnek uj életet; ő tani totta meg Austriát arra, hogy a' külfőld nélkül el lehet. A' Posztó, pamut nemük, atzél és asztalos munkák, 's részszerént a' Luxusra való mivek is a' tökélletességnek magos pontjára hágtak , a' hon nan most sokkal kevesebb hozattatik bé a' Státus ba, mint > hajdan. A' Morvai Posztók Europának nagy részében, kiváltképpen pedig a' Német Stá tusokban olly betsesek , mint az Angliaiak 's Fran-tzia Országiak , a' Pamut nemük még tizen öt eszj.
előtt nagy másszákban küldettek Frantzia Ország ba; az atzél a' Frantzia Országit finomságával- 's tisztaságával felyül mulja 's tsak az Angliainak van tiszta fejéíségére nézve utánna, ellenben belső jó
ságával tsak nem meghaladja ; a' Bétsi Luxusra va ló Asztalos munka egy a' maga nemében , sl hon nan számosan viszik azt Angliába, 's Frantzia Or szágba, leginkább pedig Napkeletre; mint hajdan Páris , úgy tartja most Béts a' többi Napkeleti Tar tományokat tzipővel, Hazájaik pedig ezen Fabri-káknak 's Manufakturáknak Cseh Ország , Morva , Szilézia, Austria, Styria, K,árinthia, és a' Lom bárdiai-Velentzei Kir. Nem tsak az Austriai Biro dalomban, sőt egész Europában is tsak nem a' leg-alsó poltzon áll a' Manufakturákra 's Fábrikákra nézve Magyar Ország, a' mit a. többek közt a*
Magyarnak inkább a' főldmivelésre, mint a' ter mészet mivek nemesitéssére való hajlandósága, a*
Városoknak a' Falukhoz képpest való kevés vóltok 's az idegen miveknek a' hazaiaknál többre betsü-lése, okoznak. A' Manufakturák 's Fábrikák fővebb tárgyai :
a) A' Vászon 's Vászon nemú mivek1, mellyek 1,200,000. embernél többet foglalatoskodtatnak, kik közt tsak nem egy miliom fonók vannak. A' Vászon manufakturák fő hazájaik: Cseh Ország, a' hol 400,000.
fonók, 55,0()0. szövo Székek 's 3000. fejéritők van nak, — Morva 200,000. fpnókkal, 13,000. Taká-tsokkal, — Szilézia' 2000. -;— Galiczia 4200. szovö székekkel ; továbbá készitnek még Vásznat Austriá-ban is és északi Magyar Országban , nevezetesen Liptó, Árva , Thurócz , Trentsin, Zolyom, Gö-mör , Sáros, Zemplin, főképpen a' munkás Szepes Vármegyében; melly maga esztendőnként 6. mil.
réfet ád , mellynek némelly része osztán Moldva , Erdély, Oláh, 's Török Országokba vitetik ki;
átaljába véve a' Vászon az egész Státusban esztend.
1,800,000. darabra (1. darab 60. réf.), a' tsikos Vá szon 80,000. 'sa'tzérna 1,200,000. darabnál többre tétetik. Ezeken kivül sok Batiszt és patyolat is ké
75 szül, foképpen a' Prágai tsipke tanitó intézetben , a' Jiol 870. szövő székeken 1302. Takátsok fogla latoskodnak azokkal , ezen kivül Brannában Ho-lienelbében ; továbbá zseb keszkenő, harisnya, pánt lika , 'sőt Velentzében és Triestben vitorla Vászon is. A' Vászon neműek árrát öszveséggel lehet 60, 70. mil. forintra tenni.
b) A' Pamut nemük. Ezekkel mintegy 300/000-cn foglalatoskodnak ; fo hellyek a' Pamut manufaktu ráknak Alsó-Austria , 43. fonó Makhinákkal , mel-lyek 1,072,150. font fonalat adnak ; továbbá Cseh Országban Hirschberg , Rosmanosz , Prága , Ger-misoht , Warnsdorft Graszlitz , Schönbach , Éger , Reichstadt, Landskron , Kutlenberg, Königinhof, Komxnotau; vannak 20,000. fonói, 10,000. Takát-, tsai , 6000. Harisnyakötői ; Morva 5830. szövo székekkel ; mellyeken kivül vannak még manufak-rurák Tyrolisban és az Olasz Országi Tartományok--ban is ; Magyar Országban egyetlen egy van , az az a' Sasvári (Sassin) , melly eszt. mintegy 60,000, Karton darabot készit.
c) Gyapjúmivek, mellyeken 300,000.-nél több ember dolgozik. Fő hazájok a' gyapjú manufaktu ráknak Morva , — a' hol 30. 's tsak Brünnben egyedül 16. Posztó és Kazimir manufakturák van-;
nak, mellyek eszt. 110,000. darab az az 4 \ mil.
f. árrú durva; 20,000. dar. az az 3 — 4 mil. for. árrú jó féle Posztót és 20,000. dar. vagy 1,200,000. for, érö Kazimirt adnak, -»- Morva után pedig Sziléziában Troppau, Teschen, és Bielitz, Cseh Országnak 25, manuf. vannak. t Austriában nevezetesek a' Lin-r tzi Csász. nagy gyapjú matéria , Posztó , es Sző-r nyeg man. mellyben 22,000. munkás 5000. mázsa gyapjut dolgozik fel eszt. 's több Bétsi Merino Shavl és matéria man- Magyar Ország itt is hátúi Van, a' nYjt onnan js lehet látni, hogy a' kitsiny
Morvának 30. 's Hazánknak alig van egy két vala mire való Posztó man. mellyek közt legjelesebbek a' Gácsi (ád eszt. 400. véget), Kassai, Munkátsi , Posonyi , 's innen van , hogy a' Magyar a' gyapjú ját k észi tetlen adja el (mintegy 120 — 124,000.
mázs. eszt.), de bezzeg jó drágán veszi vissza el készitve a' külfőldtől ; hasonló sorsa van Erdélynek is , melly a' maga szükségére elég Posztót , vala mint Magyar Ország is, nem készit.
d) Értz, u. m. Arany, Ezüst, Réz, 's Vas mi-vek. Mind ezek közt legtöbb készül vas nemű , mellyet 70,000. munkás állit elő; leginkább virá goznak pedig a' vas fábrikák Styriában , a' hol eszt.
200,000. mázsa vas, 75,000. m. atzél, 6000. ni.
pléh dolgoztatik fel, továbbá Cseh Országban, Morva-ban, Auslriában az Ennsen felyül, KárinthiáMorva-ban, mel-lyekben öszveséggel a' fábrikátumok betse 1. mil.
^ forintra tétetik pengő pénzben. De a' többi Stá tusok is vesznek részt ezen széles kiterjedésű vas fábrikálásban , nevezetesen az Ennsen alól lévő Austria, a' hol a' többek közt a' Waidhofeni drot fábrikában olly finom halászó horgok készittetnek, hogy 6310. teszen egy Lótot, mellynek az árra '26. for. és igy egy mázsa vas 85,000. 's egynéhány forintot hoz be. Magyar Ország minden vas jöve delme mellett is Styriának adózik vas mivekérU Egyébaránt legjobb reszelőt adnak Steyer és Waid—
hofen (Austriában) ; Kést 's Ollót Steyer, Béts , Ba-den , és Carlsbad , Sarlót , Kaszát Styria , melly nek 37. Kasza fabrikái vannak, mellyek közel 1.
mil. Kaszát, 300,000. Sarlót és 24,000. Széna 's Szalma vágó kést készitnek. Hazánkban ezeket Gö-mör Várm. késziti , valamint a' kapákat és fejszé ket is. Legtöbb tőt Kárinthia ád, a' hol több ké szül 12,000. mázsánál; fegyvereket Béts, Lilien-feld, Wilhelmsberg, Steyer, Ferlach Klagenfurtnál,
/ /
Carlsbad , Hradek (Magyar Orsz.) , Brescia és Gar-done (Olasz Orsz); ágyút öntenek Bétsben, Mária Czellben (Styriában), Velentzében. Béz mivek neve zetesen réz edények készittetnek leginkább a' Csik-lovai (a' Bánátban) Kir. fábrikában; drót Gölnitzen (Szepes V.) ; gomb , vasaló, 's több e' félék Luebers-dorfon (Vas Várm.) ; Cseh Országban, a' hol 11.
Hámor 95,000 for. árrú, és egy 51. fábrikásokból álló sárga réz fabrika 40900. f. érő mi veket állit ki eszt. Auslriában az Ennsen alól , a* hol 9. Há mor van ; az Ennsen felyül a' Salzburgi kerületben ; Styriában, a' hol 3. Hám. van, 'sTyrolisban ; vég re Seb Orvosi eszközök Bétsben. Tzin miveket tsi-nálnak Cseh Orsz. 56100. f. árrút és Bétsben; ón nemüeket Kárinthiában , Magyar Orsz. Bétsben, Lembergben , Erdélyben , sok srétet és golyóbist Bétsben, Kárinthiában 's Chioggiában ; görög Tze-ruzát az Ennsen alól lévo Austriában , Cseh Orsz.
's Kárinthiában ; ón pléh táblát és öntött miveket pedig tsak Bétsben. Arany 's Ezüst miveket végre leginkább Bétsben, a' hol a' laposra kivert (plattirt) és Brontz munkákra nézve is van fábrika ; ( Cseh Orsz.) Prágában, Pesten, Velentzében, a' hol a' hires Velentzei lántzok készülnek , *s Mailandban és Bétsben. Az órák közt legjobbak a' Bétsiek, a*
hol fábrika is van 2. Ataljában minden finomabb, főképpen a' nemes értzekből készittetni szokott mi vek hazája Béts, mellynek i. nagy fábrikái és 293.
arany 's ezüst mivessei vannak , egyébaránt az efféle mivek Prágában is nagy tökélletességre vitettek.
Pénz verő házai vannak a' Birodalomnak : Austriá-tan Bétsben ; Cseh Orsz. Prágában ; Magyar Orsz.
Körmötz Bányán, Nagy Bányán, Szomolnokon, a' hol verik a' réz pénzt; Erdélyben Károly Fejérvá ron ; Olasz. Orsz. Mailandban és Velentzében.
e) A' Bőr ' készítés legjobban üzettetik Alsó-Austriában, a' hol tsak egyedül Bétsben 12. nagy és 37. kissebb tserző vargaság van, mellyek eszt.
70,000. bőrnél többet feldolgoznak; azután Mor vában , a' hol tsak a' talpnak való bőr készitésre 5.
nagy intézet, ezeken kivül 500. tserző Timárság , mellyek 200,000. és 260. irha Timárság van, mel lyek 150,000. bőröknél többet készitenek ki; to vábbá Cseh Orsz. a' hol 10. bőr fábrika , 1800.
Tserző Vargák 's 1700. Irha Timárok számláltat nak ; Styriábm foképpen Grátzben , és Marburg-ban ; Magyar Orsz. a' Pesti fábrikában , 's a' Poso-nyi, Soproni, Pétsi , Debreczeni , Rosnyói 's a' t.
Timárok mühellyeikben ; Erdélyben; Bukovinában;
a' kesztyűnek való borkészités pedig legjobban Ty—
rolisban virágzik. Legjobb és legszebb Tsizmák , nyergek és pugillárisok a' Bétsiek : egyébaránt a' Füredi nyereg jártok is hiresek hazánkban.
f ) A' Papiros készitést leginkább Cseh Ország és a' Lombárdiai - Velentzei Kir. üzi ; Papiros Mal ma az egész Birodalomnak 430. van, mellyek köz-zül 107. Cseh Orsz. 30. Morvában és Sziléziában, 9. Alsó Austriábun, 40. Magyar Orsz. 12. Erdély ben, és 100. a' Lombárdiai-Velentzei Kir. találtatik.
g) A' Selyem mivekkel 110,000. ember fogla latoskodik, kik 40. mil. for. ámít készitnek; leg jobban virágoznak pedig a' Selyem manufakturák Austriában az Ennsen alól, nevezetesen Bétsben, Penzingben, Mödlingben, Gumpoldskirchenben, Traiskirchenben , és Wienerisch-Neustadtban ; Aus-tria után pedig déli Tyrolisban, név szerént Ala-ban , Trientben , leginkább pedig Roveredoban , a' hol a' legnagyobb Selyem fonó és Selyem maté ria készitő machinák találtatnak az egész Státusban.
Ezeken kivül vannak még Selyem manuf. Görzben, Laibachban, Klagenfurtban, Gratzben, Brünnben,
79 Prágában, Ragusában, Lembergbcn, Pesten, melly 3 — 400. embert tart és 150,000. for. hoz forgásban.
h) A' dohány fábrikálás a' Német, Galicziai és Olasz örökös Tartományokban az Uralkodói jus sok közzé tartozik (est Jus'regale), mellyet 8. Cs.
Kir. u. m. a' Hainburgi , Sedletzi , Gödilzi , Wi-niki , Fiirstenfeldi , Mailandi , Velentzei , és Ragu-sai dohány fábrikák űznek. Ezeknek igazgatássával 1821. 530. a' reájok való fel vigyázással 2447. tisz tek , a' fabrikálásnál 200. 's a' Magazinumoknál 101.
Szolgák 's 1622. fabrikások foglalatoskodtak. Ugyan azon esztendőben készitetlen levél dohány a' Hainbur-giban b6525. a' Sedlitziben 49076. a' Gödingiben 22036. a'Fiirstenfeldiben 13150. a'Winikiben 28534.
a' Mailandiban és Velentzeiben 16000. 's a' Ragusai-ban 1000. mázsa dolgoztatott fel. Az elkészitett do hány 's tobák eladás 176125. mázsát tett. Ellenben Magyar Orsz. Erdélyben és Tyrolisban , a' hova a*
dohánnyal való egyedül kereskedés (morfopolium) ki nein terjed, igen sok egyes Személyek fábrikái talál tatnak, mellyekben nem tsak a' hazai szükségre elég dohány nemű készittetik , hanem még a' külfőldre is lehet belőlle kivinni ; illyen fabrikák Magyar Orsz. a' Pesti , Posonyi , Soproni, Szombathelyi, Kassai, Miskóltzi , Szegedi, Aradi, Fiumei 's a' t.
Tyrolisban a' Roveredoi , Rrixeni , és Triesti.
i) Az Olaj fábrikálás legjobb lábon áll a' Lom bárdiai- Velentzei Kir. a hol 1817. a' Páduai, Ve ronai , Vicenzai Olaj fábrikák 62753. font és Dal-mátzia 22000. akó fa Olajat — 's 94370. Dió és sok mindenféle nemű, magból készült Olajat adtak.
Magyar Országban három Olaj Fábrika van , u. m.
a' Posonyi, Kis-Szántói Bihar Várm. és a' Pesti , melly leghiresebb: Tyrolisban kettő , az az, az Arcoi és Rivai, Galicziában pedig 318. Malmok fog lalatoskodnak az Olaj készitéssel.
k) Fadgyú és Szappan. Ezt készitnek Austriu , Magyar Ország, a' hol Debreczen maga 7000. má zsát ád eszt. továbbá Velentze, Troppau , Verona, Triest eszt. 10,000. mázsát. A' legfinomabb és leg jobb szagú Szappan nemek Triestben és Bétsben készülnek. A' Fadgyú gyertya mártás , mellyet Orosz Ország után az Austriai Birodalum űz legna gyobb mértékben , legjobban virágzik Triestben , Cattaroban , és Perastoban , melly két utolsók tsak magok 520,000. font fadgyú gyertyát küldenek a' külfőldre esztendőnként.
1) Tzukor főzésse van a' Birodalomnak 15.
a' többek közt Velentzében, Fiuméban és Sopron ban, mellyek a' hazai szükségnek mintegy | állit ják elő.
m) Üveg a' 200-nál több üveg hutákban és 21. kissebb nagyobb tükör fábrikákban nem tsak a' Birodalom szükségére elég készittetik , hanem még ki is vitetik a' külfőldre ;; 1807. nevezetesen a' ki vitt üveg árra 1,054,477. for. tett. Nem tsak az egész Birodalomban , hanem az egész Világon is leg jobb a' Cseh Országi üveg ; azon. 67. fábrikák közt, mellyek 1809. Cseh Orsz. találtattak, leghireseb bek vóltak , 's mint szintén most is azok , a' Bou-quoi Grófi familia Gratzeni Uradalmában lévő 5.
a' Harrach Grófoké Neuwaldban, vagy Neuwelt-ben , a' Kinsky Grófóké Stubenbachban , továbbá a' Winterbergi, Kreybitzi , 's Langenaui ; az ezek bol Spanyol Orsz. Amérikába , az Orosz. Bir. és a' Napkeleti Tartományokba kivitt üveg Betse 2J-mil. forintra ment. Magyar Ox-szágban 50. Moi-vában 18. Galicziában 28. Erdélyben 7. üvegés tü kör fábrikák számláltatnak. Austriában megjegyzést érdemel a' többek közt a' Neuhausi Csász. tükör fábrika, mellyben találtatik tsak egész Német Or szágban vont tükör, mivel a' többiekben a' tükör