A helynevek változása. A helynévtörténeti vizsgálatok féloldalasak lennének, ha nem kísérelnénk meg a helynévrendszer egészének és egyes egyedeinek a

változástör-téneti folyamatait is leírni. E téren én magam igyekeztem – a korábbi kutatások összeg-zéseként is – egy olyan változástipológiát kidolgozni, amelynek középpontjában ugyan a településnevek állnak, reményeim szerint azon ban a modell vala mennyi hely névfajta változásainak a bemutatására alkalmazható (TóTH 2008a, l. még 2005a, 2005b, 2011a).

A településnevek változástípusainak egyik igen gyakori, lényegében az egész névrend-szert behálózó folyamatát, a névdifferenciálódás és a jelzővel történő kiegészülés jelen-ségét tárta fel gazdag névanyagon és nagy időbeli távolságot átfogva BÖlcsKei AnDreA

(2010), rávi lágítva az efféle változások nyelvi és nyelven kívüli mozgatórugóira. Kogni-tív szemléleti elemeket is tartalmazó monográfiájának eredményeihez a névadás és név-használat szocio onomasztikai és pragmatikai körülményeire építve én magam fűztem további megjegyzéseket (TóTH 2011b). Egy-egy jellegzetes helynévváltozási folyamat nemegyszer szolgáltatott témát a névkutatóknak: tanulmányok születtek a névcsere je-lenségéről (TóTH 2008c), a hangtani indíttatású alaki változások sajátos típusairól (TóTH

2008a) vagy éppen valamely jellegzetes helynévtípus változási tendenciáiról (BÖlcsKei

2005, TóTH 2006). A változástípusok feltárása mellett az ehhez kapcsolódó fogalmak meghatározása is elengedhetetlen.

Ez a feltétel a tipológiaalkotásnak értelemszerűen a részét képezi, de emellett a válto-zásokkal kapcsolatos olyan alapvető jelenségekre is rámutatott a történeti helynévkuta-tás, mint a változási érzékenység, amely az egyes névtípusokra – az igen eltérő rendszer-kapcsolataiknak köszönhetően – nagyon különböző mértékben jellemző (TóTH 2007a).

E témakörben a távlatok és a további feladatok is jól kirajzolódnak: a névrendszerek változásának általános névelméleti kérdéseit, a háttérben húzódó nyelvi és nem nyelvi tényezőket fokozott figyelemmel kell vizsgálnia a történeti helynévkutatásnak, s e tekin-tetben bizton támaszkodhat azokra a többnyire modern kori névanyagra építő vizsgálati eredményekre, amelyek a helynévrendszerek területi differenciáltságát s annak ok rend-szerét igyekeznek új módszertani eljárással fel deríteni (l. ehhez pl. diTrói 2010, 2011, 2013, történeti névanyagra pedig pl. BárTH M. 2012).

7. A helynevek jellegzetes alkotóelemei: a földrajzi köznevek. A helynevek alko-tásában minden időszakban meghatározó szerepet játszanak a földrajzi köznevek, hiszen

– helynévformáns funkciójukban – ezek utalnak a név által je lölt hely fajtájára. A leg-időszerűbb feladatok egyikeként jelölhetjük meg egy történeti földrajziköznév-szótár elkészítését, amelynek megvalósításához egyre jobb lehetőségeket teremtenek a korai ómagyar kori helynévi adattárak. E munka egybeállítását ráadásul az is se gíti, hogy nem-régiben látott napvilágot a jelenkori helyjelölő közszavak gazdag gyűjteményeként a Magyar földrajzi köznevek tára című kötet (BáBa–nemes 2014). Egy ilyen történeti összegzés reális megvalósíthatóságát több, az elmúlt évtizedben megszületett dolgozat is támogathatja: jó néhány írást szentelt ebben az időintervallumban is a földrajzi köznevek történeti problematikájának Bíró Ferenc (2008a, 2008b), e szócsoport több elméleti kér-dését tárgyalta problémaérzékeny tanulmányaiban BáBa BarBara (pl. 2011, 2013, 2014), de hozzászólt e témakörhöz reszegi kaTalin (2004, 2009a, 2010), győrFFy erzséBet

(2008a) és BárTH m. János (2011) is.

8. A történeti helynévkutatás szemléleti háttere és fórumai. A történeti helynév-kutatás szemléleti hátterében is jelentős elmozdulások jeleit érzékelhettük az utóbbi idő-szakban: egyre nagyobb teret kap a történeti tárgyú helynévvizsgálatokban is a kognitív megközelítés (l. pl. reszegi 2009b, 2011a; BÖlcsKei 2010), a funkcionális nyelvszem-lélet (HoFFmann 2012b, az elméleti alapvetéshez l. még lADányi – tolcsvAi nAgy

2008), a dimenzionális nyelvszemlélet (az elméleti megalapozásához l. elsősorban JuHász

2011, 2012, de vö. még Farkas 2014 is), illetve bizonyos vonatkozásokban a történeti pragmatika (az elméleti alapokhoz l. pl. sárosi 2003a, 2003b).

Végezetül szólnunk kell még azokról a fórumokról, amelyek az elmúlt évtizedben a történeti helynévkutatás képviselői számára lehetőséget biztosítottak arra, hogy elkép-zeléseiket, eredményeiket egymással megoszthassák. 2004-ben indult meg a történeti helynévkutatásnak egy új folyóirata, a Helynévtörténeti Tanulmányok, amely évente egy, olykor két számmal is jelentkezett, s ez idáig 10 kötete jelent meg. A folyóirat tanul-mányainak egy részét azoknak az előadásoknak a megszerkesztett változatai képezik, amelyek a 2006-tól kezdődően évi rendszerességgel megrendezett Helynévtörténeti sze mi-nárium című konferencián hangzottak el. E rendezvénnyel olyan szemimi-náriumi sorozat indult útjára, amely rendszeres és újfajta fórumot hozott létre a történeti helynévkutatás-sal foglalkozó szakemberek (nyelvészek, történészek, régészek) számára, és biztosít az-óta is minden év tavaszán kötetlen tudományos vitára, eszmecserére alkalmat. E fórumok mellett megemlítendő még az is, hogy 2007-ben rendezte meg a Magyar Nyelvtudomá-nyi Társaság a VI. Magyar NévtudomáNyelvtudomá-nyi Konferenciát Balatonszárszón. E nagyszabású névtani seregszemle előadásai BÖlcsKei AnDreA és n. császi ilDiKó szerkesztésében 2008-ban láttak napvilágot Név és valóság címmel önálló kötetben, benne jó néhány, a tör téneti helynévkutatás aktuális kérdéseivel foglalkozó, a fentiekben jórészt fel is idé-zett tanulmánnyal. Itt utalhatunk végezetül arra is, hogy 2013-ban Debrecenben a MTA támogatásával megalakult az MTA–DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport, amely fontos feladataként a történeti helynévkutatást jelölte meg.

9. Záró megjegyzések. Áttekintésem végén néhány záró gondolatot kívánok megfo-galmazni az előttünk álló feladatokról.

Fontosnak tartom mindenekelőtt a helynévtörténeti kutatások eredményeinek szintézi-sekben történő összefoglalását: a szintetizáló munkák ugyanis többféle előnnyel járnak. A szisz tematikus feldolgozások megnyitják egyrészt a szélesebb horizontú kutatások előtt

az utat, és nagyobb bizonyosságát is adják az adott tudományterületen elért kutatási tel-jesítményeknek (vö. ehhez HoFFmann 2005: 117–118). E szintéziseknek a helynévadás és a helynévhasználat általános elméleti alapkérdéseit épp úgy fel kell tárniuk, mint aho-gyan az egyes részletkutatásokban is meg kell szüntetniük az ismeretek tö redezettségét.

Kiemelt területeknek számítanak e tekintetben azok a vizsgálatok és feldolgozások, ame-lyek a nyelv- és névtörténet mellett más diszciplínák (elsősorban a történettudomány) számára is alapvető fogódzóul szolgálnak.

A névkutatásnak az eddigieknél is jóval nagyobb mértékben kell élnie a legújabb digi-tális technoló giák adta lehetőségekkel, s a névkutatóknak online adatbázisok formájában is lehetőleg hozzáférhetővé kell tenniük a történeti helynévvizsgálatok új eredményeit.

A bárki számára elérhető állományok ugyanis éppen az ál tal, hogy közkinccsé teszik az egyes műhelyek által összeállított adatbáziso kat, nagymértékben kitágít ják a tudományos kutatások lehetőségeinek a körét.

Az utóbbi évtizedek tapasztalatai még tovább erősítették végül annak a bizonyossá-gát, hogy a magyar történeti helynévkutatás a nemzetközi színtéren is megállja a helyét.

Bizonyosra veszem ezért, hogy a magyar kezdeményezésre induló nemzetközi kutatási programokba örömmel kapcsolódnak be az európai névkutatás neves szakemberei. Ez pedig azt jelenti, hogy azokban a tudományos kérdéskörökben, amelyek tanulmányozása nemzetközi kontextust igényel, ilyen kezdeményezésekkel kell élniük a hazai névkutató műhelyeknek. A magyar történeti helynévkutatás előtt tehát – annak ellenére vagy ta lán éppen annak köszönhetően, hogy számos fontos eredménnyel büszkélkedhet – jó néhány további lényeges és jól kijelölhető feladat áll.

Hivatkozott irodalom

B^áBa B^arBara 2011. Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban – A je-lentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6: 121–131.

BáBa BarBara 2013. Földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok. Magyar Nyelvjárá-sok 51: 103–110.

BáBa BarBara 2014. A földrajzi köznevek használatának speciális színtere: a kö zépkori oklevél-írói gyakorlat. Helynévtörténeti Tanulmányok 10: 139–153.

BáBa BarBara – nemes magdolna 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. A Magyar Névarchí-vum Kiadványai 32. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

BárTH m. János 2007. Háromszéki helynevek nyelvészeti elemzése informatikai módszerekkel.

Helynévtörténeti Tanulmányok 2: 207–217.

BárTH m. János 2011. Vápa ~ lápa. In: HaJdú miHály – TóTH álmos – BárTH m. János

szerk., Karszt, történelem, helynevek. Köszöntő és tanulmányok a 88 éves Dénes György tisz-teletére. Meteor Természetbarátok Turista Egyesülete, Budapest. 183–190.

BárTH m. János 2012. Székelyföldi történeti helynevek nyelvi elemzése (Névföldrajzi vizsgála-tok Szabó T. Attila erdélyi helynévtörténeti adattárában). Névtani Értesítő 34: 202–206.

BenKő loránD 1970. Névtudományunk helyzete és feladatai. In: kázmér miklós – végH Jó

-zseF szerk., Névtudományi előadások. II. Névtudományi konferencia. Budapest, 1969. Nyelv-tudományi Értekezések 70. Akadémiai Kiadó, Budapest. 7–16.

B^enKő l^oránD 1995. Mi a helyzet Zalán vezér neve és személye körül? Magyar Nyelv 91: 402–411.

B^enKő l^oránD 1997. Névtudományunk (Megnyitó az V. Magyar Névtudományi Konferencián).

In: B. g^ergely P^iroska – H^aJdú m^iHály szerk., Az V. Magyar Névtudományi Konferencia

előadásai (Miskolc, 1995. augusztus 28–30.) 1–2. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Ki-adványai 209. Magyar Nyelvtudományi Társaság – Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézet, Budapest–Miskolc. 1: 5–9.

BenKő loránD 1998. Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Akadémiai Kiadó, Bu-dapest.

BenKő loránD 2003a. Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Árpád-kori tulaj donnevekről.

Akadémiai Kiadó, Budapest.

B^enKő l^oránD 2003b. Bors vezértől Borzsováig. In: B^enKő l^oránD, Beszélnek a múlt nevei.

Tanulmányok az Árpád-kori tulaj donnevekről. Akadémiai Kiadó, Budapest. 133–139.

BenKő loránD 2003c. Kölpény és ami körülötte előkerül. In: BenKő loránD, Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Árpád-kori tulaj donnevekről. Akadémiai Kiadó, Budapest. 20–37.

BenKő loránD 2003d. Megjegyzések a Petlend helynevek történetéhez. Névtani Értesítő 25: 13–17.

BenKő loránD 2003e. Orsova és Ondava. In: BenKő loránD, Beszélnek a múlt nevei. Tanulmá-nyok az Árpád-kori tulaj donnevekről. Akadémiai Kiadó, Budapest. 168–180.

B^enKő l^oránD 2003f. Vázlat a Pinka felső vízgyűjtőjének településtörténetéhez. In: B^enKő l^o

-ránd, Beszélnek a múlt nevei. Tanulmá nyok az Árpád-kori tulaj donnevekről. Akadémiai Ki-adó, Budapest. 124–132.

BenKő loránD 2004. Az ómagyar -j, -aj/-ej helységnévképző. Magyar Nyelv 100: 406–419.

BenKő loránD 2009. A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség tör ténetéből. Aka dé-miai Kiadó, Budapest.

Bényei ágnes 2002. Az -i helynévképző az ómagyar kori helyneveinkben. In: HoFFmann isT

-ván – Juhász Dezső – PénteK János szerk., Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet.

Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen–Jyväskylä. 23–29.

B^ényei á^gnes 2004. Az ómagyar kori helynévképzők és alakváltozataik. Helynévtörté neti Tanul-mányok 1: 91–104.

Bényei ágnes 2007a. A -j képző szerepe a helynevekben. In: HoFFmann isTván – JuHász de

-zső szerk., Nyelvi identitás és a nyelv di menziói. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyelvészeti előadásai (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.). Nyelv, nemzet, identitás 3. Nem-zetközi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen–Budapest. 67–77.

Bényei ágnes 2007b. Helynévképzők a fiktív nevek körében. Névtani Értesítő 29: 57–63.

B^ényei á^gnes 2009. Még egyszer a -d helynévképzőről. Helynévtörténeti Ta nulmányok 4: 85–103.

B^ényei á^gnes 2012. Helynévképzés a magyarban. A Magyar Névarchívum Kiadványai 26. Deb-receni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Bényei ágnes – Pethő gergely 1998. Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvé-szeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtu-dományi Tanszéke, Debrecen.

Bíró Ferenc 2008a. Vízrajzi köznevek ómagyar kori településnevekben. Névtani Értesítő 30:

68–81.

B^író F^erenc 2008b. Folyó- és állóvizeket jelentő földrajzi köznevek ómagyar kori településne-vekben. In: B^ÖlcsKei A^nDreA – n. c^sászi i^lDiKó szerk., Név és valóság. A VI. Magyar Név tu dományi Konferencia előadásai (Balatonszárszó, 2007. június 22–24.). A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1. Károli Gáspár Re-formátus Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest. 99–106.

BÖlcsKei AnDreA 2005. A szentnévi alaptagú helységnevek korrelációs rend sze rének alakulása.

Névtani Értesítő 27: 152–162.

BÖlcsKei AnDreA 2010. A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a termé-szetes névadás korszakában. A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi

Tanszékének Kiadványai 2. Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest.

diTrói eszTer 2010. Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 5: 155–169.

diTrói eszTer 2011. Egy lehetséges módszer a helynevek területi különbségeinek igazolására.

Helynévtörténeti Tanulmányok 6: 151–163.

diTrói eszTer 2013. A migráció hatása a helynévmintákra (Tolna megyei esettanulmány). Magyar Nyelvjárások 51: 111–128.

érszegi géza szerk. 2007. Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél tiszteletére. Tihanyi Bencés Apátság, Tihany.

eTH. = HaJdú miHályet al. kiad. 2001–2010. Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése 1–11. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

Farkas Tamás 2014. Dimenzionális szemlélet a névkutatásban. Általános kérdések és a család-névkutatás példája. Névtani Értesítő 36: 9–22.

FeHérTói kaTalin 2004. A Pokaj helynév eredete és az ómagyar kori -j ~ -aj/-ej helynév képző.

Magyar Nyelv 100: 75–79.

FeHérTói kaTalin 2005. Feltevések és magyarázatok j végű Árpád-kori tulajdonneveinkről. Ma-gyar Nyelv 101: 454–461.

FeHérTói kaTalin 2006a. Az 1055. évi Tihanyi alapítólevél személy- és helyneveinek eredetéről.

Névtani Értesítő 28: 161–170.

FeHérTói kaTalin 2006b. Helynév-magyarázatok Kiss Lajos kézirati hagyatékából. Magyar Nyelv 102: 234–235.

FeHérTói kaTalin 2007. A Tihanyi alapítólevél és néhány 11. századi személynevünk eredetéről.

In: é^rszegi g^éza szerk., Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél tiszteletére. Tihanyi Bencés Apátság, Tihany. 67–76.

FNESz.⁴ = k^iss l^aJos 1998. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Akadémiai Kiadó, Buda-pest.

Gy. = g^yörFFy g^yörgy 1963–1998. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 1–4. Aka-démiai Kiadó, Budapest.

g^yőrFFy e^rzséBet 2008a. Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben.

Helynévtörténeti Tanulmányok 3: 121–133.

g^yőrFFy, e^rzséBet 2008b. Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hyd-ro nyms. Namn och samhälle 22. Uppsala Universität, Uppsala.

g^yőrFFy, e^rzséBet 2010. Linguistic Layers of Old Hungarian Hydronyms. Namenkundliche In-formationen 98: 147–155.

g^yőrFFy e^rzséBet 2011. Korai ómagyar kori folyóvíznevek. A Magyar Névarchívum Kiadványai 20. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

HA. = h^oFFMAnn i^stván – r^ácz A^nitA – t^óth v^AlériAszerk. 1997–2012. Helynévtörténeti ada tok a korai ómagyar korból. 1. Abaúj–Csongrád vármegye. A Magyar Névarchívum Kiad-ványai 1. K. n., Debrecen, 1997. 2. Doboka–Győr vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadvá-nyai 3. K. n., Debrecen, 1999. 3. Heves–Küküllő vármegye. A Magyar Névarchívum KiadváKiadvá-nyai 25. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012.

HaJdú miHály 2003. Általános és magyar névtan. Személynevek. Osiris Kiadó, Budapest.

H^ári g^yula 2010. Név és környezet viszonya a létesítménynevekben. A névrészek funkcioná-lis-szemantikai jegyeinek tanulságai Mór környéki helynevek alapján. Universitas Pannonica.

Gondolat Kiadó, Budapest.

HoFFmann isTván 1993/2007². Helynevek nyelvi elemzése. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmá-nyozásához 67. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

HoFFmann isTván 1997. Utak, lehetőségek a történeti helyneveink kutatásában. In: B. gergely

P^iroska – H^aJdú m^iHály szerk., Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (Mis-kolc, 1995. augusztus 28–30.) 1–2. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 209. Ma-gyar Nyelvtudományi Társaság – Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézet, Budapest–

Miskolc. 1: 227–236.

H^oFFmann i^sTván 2003. Magyar helynévkutatás. 1958–2002. A Magyar Névarchívum Kiadvá-nyai 7. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen.

H^oFFmann i^sTván 2004. Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. Helynévtörténeti Tanulmányok 1: 9–61.

H^oFFmann i^sTván 2005. Régi helyneveink névadóinak kérdéséhez. Névtani Értesítő 27: 117–124.

HoFFmann isTván 2006a. A Tihanyi alapítólevél három szórványáról: Huluoodi, Turku, Ursa.

Helynévtörténeti Tanulmányok 2: 67–82.

HoFFmann isTván 2006b. Mortis birtok leírása a Tihanyi alapítólevélben. Magyar Nyelvjárások 44: 29–67.

HoFFmann isTván 2007a. A Tihanyi alapítólevél szórványaihoz: Tichon, Balatin, Petra, Fuk. Név-tani Értesítő 29: 7–22.

HoFFmann isTván 2007b. Nyelvi rekonstrukció – etnikai rekonstrukció. In: HoFFmann isTván – J^uhász D^ezső szerk., Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyelvészeti előadásai (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.). Nyelv, nemzet, iden-titás 3. Nemzetközi Magyarság tudo má nyi Társaság, Debrecen–Budapest. 11–20.

HoFFmann isTván 2007c. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A régi magyar helynevek vizsgálatának alapkérdései. Akadémiai doktori értekezés. Debrecen.

HoFFmann isTván 2007d. A Tihanyi alapítólevél nyelvészeti jelentősége. In: érszegi géza

szerk., Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél tiszteletére. Tihanyi Bencés Apátság, Ti-hany. 61–66.

H^oFFmann i^sTván 2008a. A Tihanyi alapítólevél helynévi szórványainak névrendszertani tanul-ságai. Helynévtörténeti Tanulmányok 3: 9–27.

H^oFFmann i^sTván 2008b. A név mint történeti forrás. In: B^ÖlcsKei A^nDreA – n. c^sászi i^lDiKó szerk., Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (Balatonszárszó, 2007. június 22–24.). A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszé-kének Kiadványai 1. Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest. 20–29.

HoFFmann isTván 2009. Tolna. Helynévtörténeti Tanulmányok 4: 185–192.

H^oFFmann i^sTván 2010a. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Né-varchívum Kiadványai 16. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

H^oFFmann i^sTván 2010b. A helynév-etimológiától a helynév-rekonstrukció felé. In: P. l^akaTos ilona – seBesTyén zsolT szerk., Emlékkönyv Mező András tiszteletére. Bessenyei Könyvki-adó, Nyíregyháza. 63–70.

HoFFmann isTván 2012a. Benkő Loránd, a névkutató. Magyar Nyelv 108: 138–145.

H^oFFmann i^sTván 2012b. Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás. Magyar Nyelvjárások 50:

9–26.

H^oFFmann i^sTván 2014. Megjegyzések a személynevekkel azonos alakú helyne vekről. In: B^á

-rány aTTila – dreska gáBor – szovák kornél szerk., Arcana Tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. Magyar Tudományos Akadémia – Debreceni Egyetem – Eötvös

Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest–Debrecen. 693–704.

Holler László 2008. Anonymus és a „Fekete-tenger”. Magyar Nyelv 104: 306–316.

H^oller l^ászló 2009. Anonymus és a „senonok hegyei” meg az „aliminus népek”. Árpád-kori tör-téneti szövegek fejlődési modelljének első közelítése. Magyar Nyelv 105: 300–324, 431–449.

H^oller l^ászló 2010. Az 1055. évi tihanyi oklevélben említett két birtok lokalizálása. Javaslat a lacus segisti és a bagat mezee határú birtok elhelyezkedésére. Helynévtörténeti Tanulmányok 5: 47–82.

Holler lászló 2011a. Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálása. Hely-névtörténeti Tanulmányok 6: 67–110.

Holler lászló 2011b. Géza vagy István idejében alapították-e a veszprémvölgyi monostort?

Magyar Nyelv 107: 276–298.

Holler lászló 2012a. Anonymus és „Kleopátra városa”. A 800 éves Anonymus-geszta. Hely-névtörténeti Tanulmányok 8: 61–79.

Holler lászló 2012b. Az 1109. évi veszprémvölgyi ítéletlevél néhány alapkérdéséről. Magyar Nyelv 108: 51–72.

Holler lászló 2013. A veszprémi görög rítusú monostor alapító- és adománylevelének datá-lásáról és további kérdéseiről. Megjegyzések Szentgyörgyi Rudolf tanulmányához. Magyar Nyelv 109: 50–67.

J^uhász D^ezső 2003. Hetes és Hetés. Névtani Értesítő 25: 22–29.

Juhász, Dezső 2006. Ungarische Onomatodialektologie: Ergebnisse, Tendenzen. In: TimuŠka, a^gris ed., Proceedings of the 4^th International Congress of Dialectologists and Geolinguists.

Latvian Language Institute, University of Latvia, Rīga.

J^uhász D^ezső 2008. Ómagyar helynévi nyomokon 2. In: B^ÖlcsKei A^nDreA – n. c^sászi i^lDiKó szerk., Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi konferencia előadásai (Balatonszárszó, 2007. június 22–24.). A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszé -kének Kiadványai 1. Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest. 169–174.

Juhász Dezső 2011. Dimenzionális nyelvészet. In: Balázs géza szerk., Nyelvészetről minden-kinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Nonprofit Kft., Budapest. 61–64.

J^uhász, D^ezső 2012. Sprachgeschichte und dimensionale Sprachbetrachtung: Überlegungen zu den ungarischen sprachgeschichtlichen Forschungen im 21. Jahrhundert. Linguistica Uralica 48: 284–290.

kázmér miklós 1970. A »falu« a magyar helynevekben. XIII–XIX. század. Nyelvészeti tanulmá-nyok 13. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kenyhercz róBert 2008. Helynévkutatás és hangtörténet avagy a helynevek for rás értéke. In:

B^ÖlcsKei A^nDreA – n. c^sászi i^lDiKó szerk., Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (Balatonszárszó, 2007. június 22–24.). A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1. Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest. 175–182.

K^enyhercz r^óBert 2013a. A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. A Magyar Névarchívum Kiadványai 28. Debreceni Egyetemi Ki-adó, Debrecen.

Kenyhercz róBert 2013b. A középkori oklevelek hangtörténeti forrásértékének kérdései. Magyar Nyelvjárások 51: 59–72.

Kiss gáBor – zágorhiDi czigány BAlázs 2006a. Egy mikrotáj történeti helynév anyaga. Vasvár keleti határa az Árpád-korban. Helynévtörténeti Tanulmányok 2: 129–157.

Kiss GáBor – ZágorHidi Czigány Balázs 2006b. Korai uradalmak Vas vár me gye délnyugati részén (1187–1213). Topográfiai rekonstrukció. In: l^ászló J^ános – schMiDtMAyer r^ichárD szerk., „Hadak út ján…” XV. A népvándorláskor kutatói 15. konferenciájának elõadásai. Ta ta-bá nya, 2004. október 4–6. Tata ta-bá nyai Mú zeum Tudományos Füzetek 8. Tatata-bányai Múzeum, Tatabánya. 175–186.

K^iss g^áBor – z^ágorhiDi c^zigány B^Alázs 2008. A Vas megyei Őrség településnevei. Helynév-történeti Tanulmányok 3: 215–224.

k^iss m^agdaléna 2012. Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében. Névtani Értesítő 34: 93–100.

KMHsz. = H^oFFmann i^sTvánszerk. 2005. Korai magyar helynévszótár. 1000–1350. 1. Abaúj–

Csongrád vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 10. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen.

Kocán BélA 2008. A középmagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani össze-függései. Helynévtörténeti Tanulmányok 3: 95–105.

Kocán BélA 2013. Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa vármegyében. Doktori (PhD) ér-tekezés. DE BTK, Debrecen.

Kovács évA 2009. A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Helynévtörténeti Tanulmányok 4: 163–170.

Kovács évA 2011. A 800 éves Tihanyi összeírás helynévi szórványainak névrendszertani tanulsá-gairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6: 47–58.

Kovács évA 2012a. A Tihanyi összeírás filológiai kérdései. Helynévtörténeti Tanulmányok 8:

37–47.

Kovács, évA 2012b. Different aspects for the study of toponyms deriving from personal names.

Acta Onomastica 53: 187–197.

Kovács évA 2013a. A tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Doktori (PhD) értekezés.

DE BTK, Debrecen.

Kovács évA 2013b. Gyóta. Magyar Nyelvjárások 51: 85–102.

K^ovács é^vA 2015. A tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Ki-adványai 34. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

k^risTó g^yula 1976. Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Historica 55.

József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged.

József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged.

In document A 21. SZÁZAD ELEJÉN (Pldal 176-189)